Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-25 / 278. szám

4 Péntek, 1983. november 2o. Babonák — hiedelmek Az emberi élet egyik legnehezebb — léhát * babonára hajlamosító idő­szaka a betegség. Nem csoda, ha a gyógyítás körül annyi babona és tévhit sű­rűsödik. Amikor a tudomány még gyenge lábon állt, az orvosokat a tapasztalat és megfigyelés segítette a gyó gyitár-3an. De hogy ezzel sem volt minden rendben, bizonyítja egy tréfás törté­netecske. Tüdőgyulladásban szenvedett és már haldoklott egy cipészmester. Másnap ismét jött az oévos és látta, hogy betege jobban van, ha­marosan meg is gyógyult. Megtudta, hogy a mester fe­lesége töltött káposztát, ked­venc etelét etette férjével, hiszen már minden mindegy ynit Az orvos következteté­se? a tüdőgyulladást gyó­gyítja a töltött káposzta. Ki is próbálta az új módszert, de sikertelenül. Módosult következtetés: tüdőgyulla­dásban hatásos a töltött ká­poszta, de csak cipészeknél! Nos, a babonák java is üyenféle megfigyeléseken alapulhatott. Valamikor az a mondás Járta, hogv egy asszony két dologért képes minden áldo­zatra, még az életét is koc­kára teszi: 1. hogy legyen gyereke, 2. hogy ne legyen. Ez utóbbi érdekében ezernyi babonás gyakorlat és hiede­lem tenyészett, százféle tit­kos főzet receptjének biztos hatását remélték, de „tu­dós" asszonyok, bábák is se­gítettek. Ezernyi asszony­lánv lelte halálát a magzatel­hajtások során. Mi sem bi­zonyítja jobban a tudomány szerepét a babonák leküzdé­sében. mint az a tény. hogy ilyen szomorú végű ósdi el­járás ritkaságszámba megy, mert a nők elfogadták a mo­dern fogamzásgátló eljárá­sokat. továbbá a terhesség­megszakításokat is engedé­lyezték bizonyos feltételek mellett Egyébként közismert, hogy a gyógyításhoz mindenki éri! Mátyás király bolondja ezt be is bizonyította, ugyan­is fogaddö az urakkal, hogy.: Budán orvosból vannak leg­többen. Másnap arcan nagy kötéssel jelent meg. Sorra kérdezték, mi baja, de csak nyögött, hogy a foga fáj. Az urak mindegyike ajánlott valamilyen kezelest, sőt ma­ga a király is. A fogadást megnyerte. Napjainkban sincs más­képp. Említse csak meg va­laki. hogy a feje, derekú fáj, idegzsába. vagy nátha kí­nozza! Családtagok, szom­szédok, munkatársak rögtö­ni segítő szándékát ébreszti fel, önzetlenül kapja a kü­lönféle tanácsokat, csalha­tatlan gyógymódokat, sőt a szatyrokból, táskákból, reti­k ülőkből előkerülnek a „biztosan" ható tabletták is. Nem jelent veszélyt, ha egy láz, vagy egy fájdalomcsilla­pító gazdát cserél. Viszont komoly bajok okozója lehet ez a gyakorlat. Ijesztő felelőtlenség gyógyszert ajánlani valaki­nek csupán abból a meg­gondolásból (inkább meg­gondolatlanságból !) kiindul­va, hogy hiszen nekem is használt. Könnyen lehet, hogy ugyanaz az orvosság egv másik embernek ártal­mára leltet; túlérzékenység okozta állapot még halált is hozhat! De éppen eléggé bosszantó az esetleges kín­zóan viszkető csalánkiütés, az ízületek- megdagadása, vizenvő stb. Sokan nem tud­ják (honnét is tudnák?), hogy egyes gyógyszerek má­sokkal együtt adva akác sú­lyos bajokat kelthetnek (in­terukció). Honnét tudhatja a saját orvosságát vitathatat­lan jóakarattal kínálgató, hpgy mit szed a musik? Az általános biztosítás korában elmondhatjuk. hogy min­denki megkapja a neki szük­séges gyógyszert. x A terhesség, szülés és gve­rek nyelés körül számtalan babona virult valaha Ki­sebb neszük ma is fellelhető. Néhány példa: a gyerek azért ilyen-olyan, mert az anyja a terhességben megkí­vánt valamit, amit nem ka pott vmeg: az a folt azért van a gémeken, mert az anyjához vágtuk egv szilvát, mikor hordta; azért csípőfi­camos, mert a .bába rosszul fogta meg a lábát; farral született, az orvos ficamítot­ta ki, mikor kihúzta; a gye­reket nem szabad átlépni, mert nem nő meg; az újszü­lött csuklójára piros karpe­recet kell húzni szemmelve­rés ellen. Alig hihető, de meg él ez a hiedelem bizo­nyos szubkultúrákban. Ezek ártatlan babonak, hiedel­mek. Ennél komolyabb, ha a sí­rós csecsemőről mond vé­leményt a nagyanyja, az anyós, a szomszéd, vagy a mindentudás .híreben álló Teca néni: „nem túr a tejed­től", „rossz (híg) a tejed". Ilyenkor sokan még ma is — ahelyett hogy orvossal, védőnőyel beszélnék meg a tennivalót — házilag „old­ják meg" az etetést, rend­szerint rosszul, felhagyva a szoptatással. Az anyatejet pedig semmiféle hiper­szuper-modern pót- vagy tápszer nem helyettesíheti. Szükség van ezekre, ha való­ban nincs anyatej. Csak­hogy sokszor a próbaszopás­nál kiderül, hogy lenne tej bőven. Mások azért apasz­tanak el mindjárt a szülés után, mert elfogadnak egy másik „szaktanácsot": ha szoptatsz, esett lesz a mel­led! Ebből egy szó sem igaz, mégis sokan követik a gyer­mekükre káros ajánlatot. Egy eddig temeretlen tea, kenőcs, vagy zselé lehet ha­tásos, de éppúgy hatástalan is. A televízió, a lapok egy­szeri informálása ne ejtsen senkit áhitatos ámulatba, hogy íme! — mit tud egy ta­nulatlan ember, vagy egy háziasszony, lám, lepipálja a híres 'professzorokat! Ráadá­sul akadályozzák, hogy ez a csodálatos szer máris ren­delkezésre álljon. Ez a véle­mény elsietett, mert a dolog korántsem ilyen egyszerű! Egy új szer vizsgálata, ösz­szetételének megismerése, hatásának módja, annak tisztázása, hogy van-e egy­általán gyógyhatása, és ha vari* ez a hatás: nem Veszé­lyes-e az ember valamelyik szervére, nem okoz-e káros szövődményeket, mellékha­tásokat, hogy a hatást való­ban a szer; hozza-e, nem csupán placebo — csak ala­posan kidolgozott módsze­rekkel lehetséges. Ha aztán valóban új gyógyszernek bi­zonyul, a megfelelő és-leg­jobb adagolás beállítása szintén rendkívül fontos. Mindez hosszú és fáradságos tudományos munka, mely képzett szakemberek, labo­ratóriumban és betegágynál dolgozó orvosok közreműkö­dését igényli. E vizsgálatok nélkül esetleg káros, veszé­lyes szer kerülhetne forga­lomba, a gyanútlan emberek kezébe. Ha mindent azonnal kész­pénznek vennénk, elég len­ne megnézni a híresebb szentek szobrai, oltárai kö­rül elhelyezett" hálát adó táblákat. Ezek „meggyőzhet­nek", hogy nem kell orvos­patika, elég az imádság. De manapság a -legvallásosabb ember is inkább orvoshoz fordul, ha beteg. Valóságos „csodák" korá­ban élünk: antibiotikumok, szívműtétek, automata gyá­rak, komputerek, lézer, űr­repülés stb. ejtenek ámulat­ba. Ugyanakkor sokan még jósok, kuruzslók véleményét tartják többre, mint a szak­emberekét. Már beszéltünk e furcsa kettősség okáról. Leghelyesebb, ha elfogad­juk emberi alapállásnak, akár törvénynek is? amit még nem tudunk, ami ma felfoghatatlan, hozzá nem férhető titok — holnapra már gyarapíthatja ismerete­ink tárházát. Mert az ember képes minden titkot megfej­teni, előráncigálni a sötét­ségből és felmutatni: íme, itt v^in — nem titok többé! Ne mondjuk hát ki semmi­re, hogy soha nem tudható meg. Ez filiszteri, reakciós, embertelen nézet. Minden megtuőható! Mert az ember, sokszor ostobának és az ér­telmet látszólag felrúgó cse­lekedeteivel együtt olyan lény, aki nem nyugodhat ad­dig, amíg lesz térben és idő­ben megismerni való. Ahol 1 a tudomány kiépi­tette erős bástyáit, oda a ba­bona alig. képes behatolni. Ahol még sok a fehér folt — van ilyen bőven —, ott még tenyészik a babona is. Je­lentősége ugyan egyre csök­ken, szinei halványulnak, legtöbbször üres formasággá degenerálódott, de megszű­nésére számítani — egyelőre jámbor óhaj. Bánki Mihály Korszerű áruszállítók A kis haszonjárművek na­gyon fontos szerepet játsza­nak a nagyvárosok életé­ben, és jelentőségük egyre fokozódik. Minél korsze­rűbb a közlekedés egy tele­pülésen, annál kevésbé kép­zelhető el, hogy mindenféle szállítási feladatot azonos nagyságú, közepes teher­autók bonyolítsanak le. Az áruterítő vagy -gyűjtő for­galomban ez már csak gaz­daságossági okokból sem kívánatos, de a belvárosok forgalmi rendje is egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy néhány doboz élelmiszer, vagy egy-két csomag ruha­nemű lerakása kedvéért na­gyobb jármű közlekedjen az amúgy is zsúfolt utcá­kon. "Erre a célra külön járműtípust alakítottak ki, s ma már akkora választék­ban gyártják, hogy minden feladatra akad megfelelő változat. Jól ismert kis haszonjár­mű a Ford Transit modell három alaptípusa. Kétféle — 2,70 és 3 méteres — ten­gelytávval, öt teherbírási kategóriával (1 és 1,75 ton­na között) és kétféle fel­építménnyel — zárt áru­szállító, kombi, busz, pla­tós és alvázas, egyszerű, vagy nagyméretű vezető­fülkével — a sorozat min­l denféle igényhez alkalmaz­kodik. Az egyedi alkalma­zási viszonyoktól függően négy motor — 44, 48 és 5,5 kW-os benzinüzemű, és 46 kW-os" dízel — és négy­féle áttételezésű hátsó híd között lehet választani. A Ford Transit egyébként ké­szül különleges felépítmé­nyekkel is, például tűzol­tó. kemping, mentő, hűtő, pénzszállító vaéy hússzállí­tó változatban. A konstruk­tőrök nagy gorídot fordí­tottak a Transit modellek belső kiképzésére, amelyek komfortosságukat tekintve sok személyautóval felve- : szik a versenyt. A pedálok1 és a volán elhelyezésénél a magasabb termetű vezetők­re is gondoltak a tervezők. kertiarátoknak Savcsökkentés, derítés A cipészmesterség nem divat Tizenöt-húsz évvel ez­előtt, átfutballozott délutá­nokon viharvert börlabdan­kat gyakran engedte el a varrás. Ilyenkor mindig rohantunk a pálya közelé­ben dolgozó öreg cipészhez, Imre bácsihoz. Vályogból készült, kicsinyke házbai^ lakott A műhelyben hihe­tetlenül nagy volt a ren­detlenség, az apró ablak­szemeken a légypiszoktól alig lehetett kilátni. Egyet­len dolog vonzott a mű­helyben: a bórök szaga (il­lata?). Imre bácsi nekünk általában ingyen dolgozott, néha kért tőlünk egy-két forintot, ami a cérnára sem volt elég A kis műhelybe vándorolt a falu minden leszakadt sarkú, kilyukadt talpú, elszakadt varrású lábbelije. Az öreg cipész éjjel-nappal dolgozott, még­sem gazdagodott, mert susz­tert alázattal szabta az ára­kat. A falu pedig szakmá­jáért és szegénységéért le­nézte öt, A nyáron egy tengerparti kempingben magyarok ver­tek sátrat mellettünk. A kéthetes szomszédság alatt kiderült, hogy öcsi bácsi — így szólította két gyerek és két kamasz — a raka­mazi cipóipari szövetkezet­ben dolgozik. Azon kevesek közé tartozik, akik a min­tadarabokat készítik el. A szövetkezet valamennyi ter­! mékét nyugati exportra 1 küldi, öcsi bácsi hajnali fél' : hattól délután kettőig dol­! gozik a szövetkezetben, az­tán az otthoni műhelyben ' ismét a kaptafa mellé ül. 'Ű csak vadonatúj cipőket készít, nem reparál. Este­felé segít feleségének — aki háztartásbeli — megetetni az ötven sertést. Aztán vissza az otthoni kis mű­helybe, és gyakran este 10 óra van, amikor eloltja a villanyt. Ennyi munka után a család havi jövedelme elhagyja a bűvös húszezer forintos határt, öcsj bácsi munkaritmusa nem fog vál­tozni addig, amíg az egyet­len fiúnak '— aki most má­sodikos középiskolás — fel nem épül a háza Rakama­zon. Az előbb emlegetett két cipész sorsában egyetlen do­log a közös: a hosszú-hosz­szú munkaidő. Imre bácsit, a susztert méfe lenézte a falu, Öcsi bácsi munkája közömbös a körülötte élők számára, nem jár érte ma­gas erkölcsi megbecsülés, de szégyenkeznie sem kell érte. Az előbbi embersorsok annak kapcsán jutottak eszembe, hogy tf MINO sze­gedi gyáregységének veze­tői panaszkodtak; fogynak a munkáskezek az üzemből, A cipőkészítők társadalmi elismertsége sohasem volt nagy. öt-tíz évvel ezelőtt oly sok minőségi kifogás érte ennek az ágazatnak a termékeit, hogy — érthető­en — tovább csökkent a ci­pösszakmát oktató osztályok küszöbe előtt a továbbta­nulni szándékozók kicsiny­ke serege. Mostanában sorra csuk­nak be a használt cipőket javíjó műhelyek, a gyártó­szalagok mellől is sokan hiányoznak. A szegedi üzem akár azonnal tudna 100 em­bert alkalmazni, ebből jó lenne, ha legalabb 60—70 szakmunkás lenne. Az idén jobban sikerült a beiskolázás, mint az elő­ző evekben. Indítottak osz­tályt mind a felsörészkészí­tő, mind a cipőgyártó szak­maliban. Az előző években ntég 8—10 felsőrészkészítő csak jelentkezett, de a talp és sarok gyártását senki sem akarta szakmaként vá­lasztani. A cipőgyártó szalagok mellett nagy * a tisztaság, nincsen különösebben nehéz fizikai munka. A munkások darabbérben dolgoznak, amelyhoz minőségi és anyagtakarékosságért járó prémiumot kapnak. így az átlagkereset jelenleg 3884 forint a gyárban. A legna­gyobb gond a szalagmunka monoton sága, emiatt sokan hagyják el tanult szakmá­jukat. A munkaerőgondokat né­mileg enyhítheti az ipar ki­telepítése. A cipőgyár a föl­deáki termelőszövetkezetben felsőrészkészítö üzemrészt hozott létre, ahol harmin­can dolgoznak. Jó a kap­csolat a szegedi egyetemis­tákkal is, akik esetenként egy-egy műszakra ugranak be segíteni. Az ipartelepítés lehető­ségei hamar kimerülnek, mert a falvakban már alig akad lekötetlen munkaerő. Várhatóan á következő év­tizedekbeii is meg kell küzdeni a cipőiparnak és a szolgáltatások ezen ágaza­tának a létszámhiánnyal. Bólé István Egyes szőlőfajták bora meg az Alföldön ls sok sa­vat tartalmaz. Ilyenek az Ezerjó, az Izsáki sarfehér stb. A savcsökkentés előtt azonban célszerű laborató­riumi vizsgalatot végeztetni, ahol megadják a javításhoz felhasználandó anyagmeny­nyiséget. Magunk is próbál­kozhatunk a művelet végre­hajtásával. A savcsökkentéshez szén­savas meszet használha-. tunk, amit á borászati szak­üzletekben lehet beszerezni. A szénsavas mészből hekto­literenként 67 gramm ada­golásával . tudunk 0,1 száza­lék sayesökkentést elérni. Az adagolható maximális mennyiseg hektoliterenként 200 gramm. A teljes meny­nyiség bekeverése előtt minden esetben végezzünk próbát, amely abból' áll, hogy 4 darab literes üveget megtöltünk borral és hozzá­adunk az első üveghez 0,5 gramm, a másodikhoz 1, a harmadikhoz 1,5 és a negye­dikhez 2 gramm szénsavas meszet. Jól összerázzuk, és három-négy napig állni hagyjuk, majd sorban meg­kóstoljuk. A legjobbnak ta­lált mintába kevert meny­nyiséggel végezzük el a sav-, tompítást, ahol az egy hek­toliterre szükséges mennyi­ség a literes üveghez adott mennyiség százszorosa. A kimért szénsavas meszet előzőleg feloldjuk kisebb mennyiségű borban, és ezt követően keverjük a hordó­ba , vagv üvegbe a teljes mennyiséghez. Vigyázni kell, mert keverés közben a bor erősen habzik, célszerű elő­zőleg a tárolóedépyből J.0— 20 litert kivenni. A torzs­oldatot erősen el kell kever­ni amit 3 napig na pop la meg kell Tsmetelni. Az üle­dékről a bort 1—2 héten belül fejtsük le. Az. 1983-as évjáratra a magas napfényes órák miatt éppen az ellenkezője jellem­ző, ' inkább savszegények a borok, afni legalább olyan kellemetlen, mint a magas savtartalom. A savpótlék legegyszerűbb és szakmailag is a legjobb módia a háza­sitás. ami nt>ból áll. hoav a magas stivtartalmú borokból keverünk a savszegény bor. hoz. Saját fogyasztásra vé­gezhetünk savpótlást citrom­savval is. Az adagolható citromsav mennyisége hek­toliterenként 20 deka lehet maximum. A pontos adag meghatározását a savcsök­kentéshez hasonlóan próbá­val végezzük el. ahol szin­tén 0,5. 1, 1.5. 2 gramm cit­romsavat adunk a kimért borokhoz. A savpótlás mód­ja megegyezik a savcsök­kentésnél leírtakkal. A sav­pótlási célszerű a fejtéssel egv Hőben végrehajtani, Az első fejtést követően a bárok gyakran nem tisztul­nak le megfelelően 4 kts. ier-nelök részére a tisztítás. '•02 a borok fényének emelésére két egyszerű mód­szer ajánlható: a derítés és a szüres. A derítés kisüzemi körülmények között zsela­tin es ctsersav vagy Derítőn adagolásával végezhető el. A zselatincsersavas derítéshez csersavból 2—16 gramm, zselatinból 4—20 gramm használható fel. A zselatin és csersav aránya savanyú bornál 2:1. savszegény bor­nál 3:2. A vörös borok ese­teben lehetőleg kisebb ada­got használjunk fel, mert a derítőanyag lialványítja a bor színét. Celszerű az ada­golandó derítőanyag-mennyi­seget próbaderítéssel megha­tározni Menete a savcsök­kentésnél leírtakkal meg­egyezik. A derítés végrehaj-" tása a következő: a szük­séges zselatint megmossuk, 15—20 óráig állni hagyjuk hideg vízben, ezt követően fokozatosan melegítjük. így keverés közben elolvad. A csersavat közvetlenül a fel­használás előtt kevés bor­han oldjuk fel. A borból ki. veszünk két, 5 literes edény­be. ezenfelül a habzás mi­att további 15—20 liter ki­vétele szükséges a tároló­edény nagyságától függően. Először a csensavat öntjük össze az 5 liter borral, és jól elkeverjük, ezt követően töltjük a derítendő borhoe, és jól elkeverjük. Hasonló­képpen járunk el a zsela­tinnal is. Amint a tároló­edényben a habzás megszű­nik. a külön kivett borral az edényünket feltöltjük. A derítőanyag a borok minő­tegétől függően 8—20 nap alatt ülepedik le. ezután a bor lefejthető. Eg^vs/erybb eljárással vé­gezhető el a derítés az agyagásványokból előállí­tott tetmek.ekk.el, ilyenek a Deriton. Neo-der stb. A borhoz hektoliterenként 30 —50 gramm szükséges. A kimért derítőanyagot tíz­szeres vízmennyiseghez ke­verjük. csomómentesen pé­pesre törjük, és 24 óráig duzzadni hagyjuk. Felhasz­nálás előtt ismét jól felke­verjük. Az oldatot ezt kö­vetően a derítendő borhoz adjuk úgv. hogy folytonos keverés közben a derítő­anyagot vékonyan csurgat­juk a borba. A keverést leg­alább 10 percig ,kell folytat­ni. A bort a derítést köve­tően 3—4 hét múlva lehet fejteni. A legegyszerűbb bortiszti­tási művelet a szűrés, amelv kistermelők esetében egy­szerű szűrőzacskóval végez­hető. A szűréshez borászati szaküzletben kapható szűrő azbesztet használunk, amit 10 literes zománcos vagv műanvag vödörbe borral iól elkeverünk, maid a felfüg­gesztett szűrózacskóba önt­jük. amelv alá előzőleg üres vödröt helyeztünk el. A le­csurgott hort mindaddig új­ra felöntjük, amíg teljesen tisztán nem kerül át a szűrőn. (dőszerű munkák a házikerfben A korai fagyok beköszön­tése fokozott figyelmet Igé­nyel a kiskerttulajdonosok­tól. A káposztafélék egy ré­sze már fagykárt szenve­dett, celszerű ezeket a ki­száradást megelőzően fel. szedni. Ha étkezési célra vagy savanyításra nem használható fel, komposztot kell készíteni belőle, mert tárolásra már nem alkal­mas. A bimbóskel ezt a hi­deget még károsodás nélkül átvészeli, továbbra is lehet a tőről fogyasztásra szedni. Az áttelelő salátára, kel­káposztára száraz levelet kell szórni, ami megfelelő szigetelest biztosít A gyümölcsfákra fel kell rakni a vadvédő hálót, mert a vadkárok a hideg beálltá­val szaporodna*. A szóló ea gyümölcs telepítését a korai fagykár miatt szüneteltet*' kell. A megvásárol- szaporí­tóanyagot. ha nem raktuk téli vermeidbe, nedves ho­mokban.. fagymentes helven kell tárolni. Ha erre lehető­ség nincs, nedves rongvba kell a gyökerét göngyölni, és fagymentes pincében vagy helyiségben az ülteté­sig eltartani. ' Időközönként a rongyot meg kell locsol­ni. hogy a gyökér ki ne száradjon. Reméljük. hogv lesz még a tél beállta előtt a'kalom a kiültetésre Meg kell várni hogy a föld fa­-g.va kiengedien, és csak ezt követően kell a telepítést megkezdeni. Dr. Tóth Mihály megyei íökertész

Next

/
Thumbnails
Contents