Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-25 / 278. szám

4 Péntek, 1983. november 2o. Babonák — hiedelmek Az emberi élet egyik legnehezebb — léhát * babonára hajlamosító időszaka a betegség. Nem csoda, ha a gyógyítás körül annyi babona és tévhit sűrűsödik. Amikor a tudomány még gyenge lábon állt, az orvosokat a tapasztalat és megfigyelés segítette a gyó gyitár-3an. De hogy ezzel sem volt minden rendben, bizonyítja egy tréfás történetecske. Tüdőgyulladásban szenvedett és már haldoklott egy cipészmester. Másnap ismét jött az oévos és látta, hogy betege jobban van, hamarosan meg is gyógyult. Megtudta, hogy a mester felesége töltött káposztát, kedvenc etelét etette férjével, hiszen már minden mindegy ynit Az orvos következtetése? a tüdőgyulladást gyógyítja a töltött káposzta. Ki is próbálta az új módszert, de sikertelenül. Módosult következtetés: tüdőgyulladásban hatásos a töltött káposzta, de csak cipészeknél! Nos, a babonák java is üyenféle megfigyeléseken alapulhatott. Valamikor az a mondás Járta, hogv egy asszony két dologért képes minden áldozatra, még az életét is kockára teszi: 1. hogy legyen gyereke, 2. hogy ne legyen. Ez utóbbi érdekében ezernyi babonás gyakorlat és hiedelem tenyészett, százféle titkos főzet receptjének biztos hatását remélték, de „tudós" asszonyok, bábák is segítettek. Ezernyi asszonylánv lelte halálát a magzatelhajtások során. Mi sem bizonyítja jobban a tudomány szerepét a babonák leküzdésében. mint az a tény. hogy ilyen szomorú végű ósdi eljárás ritkaságszámba megy, mert a nők elfogadták a modern fogamzásgátló eljárásokat. továbbá a terhességmegszakításokat is engedélyezték bizonyos feltételek mellett Egyébként közismert, hogy a gyógyításhoz mindenki éri! Mátyás király bolondja ezt be is bizonyította, ugyanis fogaddö az urakkal, hogy.: Budán orvosból vannak legtöbben. Másnap arcan nagy kötéssel jelent meg. Sorra kérdezték, mi baja, de csak nyögött, hogy a foga fáj. Az urak mindegyike ajánlott valamilyen kezelest, sőt maga a király is. A fogadást megnyerte. Napjainkban sincs másképp. Említse csak meg valaki. hogy a feje, derekú fáj, idegzsába. vagy nátha kínozza! Családtagok, szomszédok, munkatársak rögtöni segítő szándékát ébreszti fel, önzetlenül kapja a különféle tanácsokat, csalhatatlan gyógymódokat, sőt a szatyrokból, táskákból, retik ülőkből előkerülnek a „biztosan" ható tabletták is. Nem jelent veszélyt, ha egy láz, vagy egy fájdalomcsillapító gazdát cserél. Viszont komoly bajok okozója lehet ez a gyakorlat. Ijesztő felelőtlenség gyógyszert ajánlani valakinek csupán abból a meggondolásból (inkább meggondolatlanságból !) kiindulva, hogy hiszen nekem is használt. Könnyen lehet, hogy ugyanaz az orvosság egv másik embernek ártalmára leltet; túlérzékenység okozta állapot még halált is hozhat! De éppen eléggé bosszantó az esetleges kínzóan viszkető csalánkiütés, az ízületek- megdagadása, vizenvő stb. Sokan nem tudják (honnét is tudnák?), hogy egyes gyógyszerek másokkal együtt adva akác súlyos bajokat kelthetnek (interukció). Honnét tudhatja a saját orvosságát vitathatatlan jóakarattal kínálgató, hpgy mit szed a musik? Az általános biztosítás korában elmondhatjuk. hogy mindenki megkapja a neki szükséges gyógyszert. x A terhesség, szülés és gverek nyelés körül számtalan babona virult valaha Kisebb neszük ma is fellelhető. Néhány példa: a gyerek azért ilyen-olyan, mert az anyja a terhességben megkívánt valamit, amit nem ka pott vmeg: az a folt azért van a gémeken, mert az anyjához vágtuk egv szilvát, mikor hordta; azért csípőficamos, mert a .bába rosszul fogta meg a lábát; farral született, az orvos ficamította ki, mikor kihúzta; a gyereket nem szabad átlépni, mert nem nő meg; az újszülött csuklójára piros karperecet kell húzni szemmelverés ellen. Alig hihető, de meg él ez a hiedelem bizonyos szubkultúrákban. Ezek ártatlan babonak, hiedelmek. Ennél komolyabb, ha a sírós csecsemőről mond véleményt a nagyanyja, az anyós, a szomszéd, vagy a mindentudás .híreben álló Teca néni: „nem túr a tejedtől", „rossz (híg) a tejed". Ilyenkor sokan még ma is — ahelyett hogy orvossal, védőnőyel beszélnék meg a tennivalót — házilag „oldják meg" az etetést, rendszerint rosszul, felhagyva a szoptatással. Az anyatejet pedig semmiféle hiperszuper-modern pót- vagy tápszer nem helyettesíheti. Szükség van ezekre, ha valóban nincs anyatej. Csakhogy sokszor a próbaszopásnál kiderül, hogy lenne tej bőven. Mások azért apasztanak el mindjárt a szülés után, mert elfogadnak egy másik „szaktanácsot": ha szoptatsz, esett lesz a melled! Ebből egy szó sem igaz, mégis sokan követik a gyermekükre káros ajánlatot. Egy eddig temeretlen tea, kenőcs, vagy zselé lehet hatásos, de éppúgy hatástalan is. A televízió, a lapok egyszeri informálása ne ejtsen senkit áhitatos ámulatba, hogy íme! — mit tud egy tanulatlan ember, vagy egy háziasszony, lám, lepipálja a híres 'professzorokat! Ráadásul akadályozzák, hogy ez a csodálatos szer máris rendelkezésre álljon. Ez a vélemény elsietett, mert a dolog korántsem ilyen egyszerű! Egy új szer vizsgálata, öszszetételének megismerése, hatásának módja, annak tisztázása, hogy van-e egyáltalán gyógyhatása, és ha vari* ez a hatás: nem Veszélyes-e az ember valamelyik szervére, nem okoz-e káros szövődményeket, mellékhatásokat, hogy a hatást valóban a szer; hozza-e, nem csupán placebo — csak alaposan kidolgozott módszerekkel lehetséges. Ha aztán valóban új gyógyszernek bizonyul, a megfelelő és-legjobb adagolás beállítása szintén rendkívül fontos. Mindez hosszú és fáradságos tudományos munka, mely képzett szakemberek, laboratóriumban és betegágynál dolgozó orvosok közreműködését igényli. E vizsgálatok nélkül esetleg káros, veszélyes szer kerülhetne forgalomba, a gyanútlan emberek kezébe. Ha mindent azonnal készpénznek vennénk, elég lenne megnézni a híresebb szentek szobrai, oltárai körül elhelyezett" hálát adó táblákat. Ezek „meggyőzhetnek", hogy nem kell orvospatika, elég az imádság. De manapság a -legvallásosabb ember is inkább orvoshoz fordul, ha beteg. Valóságos „csodák" korában élünk: antibiotikumok, szívműtétek, automata gyárak, komputerek, lézer, űrrepülés stb. ejtenek ámulatba. Ugyanakkor sokan még jósok, kuruzslók véleményét tartják többre, mint a szakemberekét. Már beszéltünk e furcsa kettősség okáról. Leghelyesebb, ha elfogadjuk emberi alapállásnak, akár törvénynek is? amit még nem tudunk, ami ma felfoghatatlan, hozzá nem férhető titok — holnapra már gyarapíthatja ismereteink tárházát. Mert az ember képes minden titkot megfejteni, előráncigálni a sötétségből és felmutatni: íme, itt v^in — nem titok többé! Ne mondjuk hát ki semmire, hogy soha nem tudható meg. Ez filiszteri, reakciós, embertelen nézet. Minden megtuőható! Mert az ember, sokszor ostobának és az értelmet látszólag felrúgó cselekedeteivel együtt olyan lény, aki nem nyugodhat addig, amíg lesz térben és időben megismerni való. Ahol 1 a tudomány kiépitette erős bástyáit, oda a babona alig. képes behatolni. Ahol még sok a fehér folt — van ilyen bőven —, ott még tenyészik a babona is. Jelentősége ugyan egyre csökken, szinei halványulnak, legtöbbször üres formasággá degenerálódott, de megszűnésére számítani — egyelőre jámbor óhaj. Bánki Mihály Korszerű áruszállítók A kis haszonjárművek nagyon fontos szerepet játszanak a nagyvárosok életében, és jelentőségük egyre fokozódik. Minél korszerűbb a közlekedés egy településen, annál kevésbé képzelhető el, hogy mindenféle szállítási feladatot azonos nagyságú, közepes teherautók bonyolítsanak le. Az áruterítő vagy -gyűjtő forgalomban ez már csak gazdaságossági okokból sem kívánatos, de a belvárosok forgalmi rendje is egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy néhány doboz élelmiszer, vagy egy-két csomag ruhanemű lerakása kedvéért nagyobb jármű közlekedjen az amúgy is zsúfolt utcákon. "Erre a célra külön járműtípust alakítottak ki, s ma már akkora választékban gyártják, hogy minden feladatra akad megfelelő változat. Jól ismert kis haszonjármű a Ford Transit modell három alaptípusa. Kétféle — 2,70 és 3 méteres — tengelytávval, öt teherbírási kategóriával (1 és 1,75 tonna között) és kétféle felépítménnyel — zárt áruszállító, kombi, busz, platós és alvázas, egyszerű, vagy nagyméretű vezetőfülkével — a sorozat minl denféle igényhez alkalmazkodik. Az egyedi alkalmazási viszonyoktól függően négy motor — 44, 48 és 5,5 kW-os benzinüzemű, és 46 kW-os" dízel — és négyféle áttételezésű hátsó híd között lehet választani. A Ford Transit egyébként készül különleges felépítményekkel is, például tűzoltó. kemping, mentő, hűtő, pénzszállító vaéy hússzállító változatban. A konstruktőrök nagy gorídot fordítottak a Transit modellek belső kiképzésére, amelyek komfortosságukat tekintve sok személyautóval felve- : szik a versenyt. A pedálok1 és a volán elhelyezésénél a magasabb termetű vezetőkre is gondoltak a tervezők. kertiarátoknak Savcsökkentés, derítés A cipészmesterség nem divat Tizenöt-húsz évvel ezelőtt, átfutballozott délutánokon viharvert börlabdankat gyakran engedte el a varrás. Ilyenkor mindig rohantunk a pálya közelében dolgozó öreg cipészhez, Imre bácsihoz. Vályogból készült, kicsinyke házbai^ lakott A műhelyben hihetetlenül nagy volt a rendetlenség, az apró ablakszemeken a légypiszoktól alig lehetett kilátni. Egyetlen dolog vonzott a műhelyben: a bórök szaga (illata?). Imre bácsi nekünk általában ingyen dolgozott, néha kért tőlünk egy-két forintot, ami a cérnára sem volt elég A kis műhelybe vándorolt a falu minden leszakadt sarkú, kilyukadt talpú, elszakadt varrású lábbelije. Az öreg cipész éjjel-nappal dolgozott, mégsem gazdagodott, mert susztert alázattal szabta az árakat. A falu pedig szakmájáért és szegénységéért lenézte öt, A nyáron egy tengerparti kempingben magyarok vertek sátrat mellettünk. A kéthetes szomszédság alatt kiderült, hogy öcsi bácsi — így szólította két gyerek és két kamasz — a rakamazi cipóipari szövetkezetben dolgozik. Azon kevesek közé tartozik, akik a mintadarabokat készítik el. A szövetkezet valamennyi ter! mékét nyugati exportra 1 küldi, öcsi bácsi hajnali fél' : hattól délután kettőig dol! gozik a szövetkezetben, aztán az otthoni műhelyben ' ismét a kaptafa mellé ül. 'Ű csak vadonatúj cipőket készít, nem reparál. Estefelé segít feleségének — aki háztartásbeli — megetetni az ötven sertést. Aztán vissza az otthoni kis műhelybe, és gyakran este 10 óra van, amikor eloltja a villanyt. Ennyi munka után a család havi jövedelme elhagyja a bűvös húszezer forintos határt, öcsj bácsi munkaritmusa nem fog változni addig, amíg az egyetlen fiúnak '— aki most másodikos középiskolás — fel nem épül a háza Rakamazon. Az előbb emlegetett két cipész sorsában egyetlen dolog a közös: a hosszú-hoszszú munkaidő. Imre bácsit, a susztert méfe lenézte a falu, Öcsi bácsi munkája közömbös a körülötte élők számára, nem jár érte magas erkölcsi megbecsülés, de szégyenkeznie sem kell érte. Az előbbi embersorsok annak kapcsán jutottak eszembe, hogy tf MINO szegedi gyáregységének vezetői panaszkodtak; fogynak a munkáskezek az üzemből, A cipőkészítők társadalmi elismertsége sohasem volt nagy. öt-tíz évvel ezelőtt oly sok minőségi kifogás érte ennek az ágazatnak a termékeit, hogy — érthetően — tovább csökkent a cipösszakmát oktató osztályok küszöbe előtt a továbbtanulni szándékozók kicsinyke serege. Mostanában sorra csuknak be a használt cipőket javíjó műhelyek, a gyártószalagok mellől is sokan hiányoznak. A szegedi üzem akár azonnal tudna 100 embert alkalmazni, ebből jó lenne, ha legalabb 60—70 szakmunkás lenne. Az idén jobban sikerült a beiskolázás, mint az előző evekben. Indítottak osztályt mind a felsörészkészítő, mind a cipőgyártó szakmaliban. Az előző években ntég 8—10 felsőrészkészítő csak jelentkezett, de a talp és sarok gyártását senki sem akarta szakmaként választani. A cipőgyártó szalagok mellett nagy * a tisztaság, nincsen különösebben nehéz fizikai munka. A munkások darabbérben dolgoznak, amelyhoz minőségi és anyagtakarékosságért járó prémiumot kapnak. így az átlagkereset jelenleg 3884 forint a gyárban. A legnagyobb gond a szalagmunka monoton sága, emiatt sokan hagyják el tanult szakmájukat. A munkaerőgondokat némileg enyhítheti az ipar kitelepítése. A cipőgyár a földeáki termelőszövetkezetben felsőrészkészítö üzemrészt hozott létre, ahol harmincan dolgoznak. Jó a kapcsolat a szegedi egyetemistákkal is, akik esetenként egy-egy műszakra ugranak be segíteni. Az ipartelepítés lehetőségei hamar kimerülnek, mert a falvakban már alig akad lekötetlen munkaerő. Várhatóan á következő évtizedekbeii is meg kell küzdeni a cipőiparnak és a szolgáltatások ezen ágazatának a létszámhiánnyal. Bólé István Egyes szőlőfajták bora meg az Alföldön ls sok savat tartalmaz. Ilyenek az Ezerjó, az Izsáki sarfehér stb. A savcsökkentés előtt azonban célszerű laboratóriumi vizsgalatot végeztetni, ahol megadják a javításhoz felhasználandó anyagmenynyiséget. Magunk is próbálkozhatunk a művelet végrehajtásával. A savcsökkentéshez szénsavas meszet használha-. tunk, amit á borászati szaküzletekben lehet beszerezni. A szénsavas mészből hektoliterenként 67 gramm adagolásával . tudunk 0,1 százalék sayesökkentést elérni. Az adagolható maximális mennyiseg hektoliterenként 200 gramm. A teljes menynyiség bekeverése előtt minden esetben végezzünk próbát, amely abból' áll, hogy 4 darab literes üveget megtöltünk borral és hozzáadunk az első üveghez 0,5 gramm, a másodikhoz 1, a harmadikhoz 1,5 és a negyedikhez 2 gramm szénsavas meszet. Jól összerázzuk, és három-négy napig állni hagyjuk, majd sorban megkóstoljuk. A legjobbnak talált mintába kevert menynyiséggel végezzük el a sav-, tompítást, ahol az egy hektoliterre szükséges mennyiség a literes üveghez adott mennyiség százszorosa. A kimért szénsavas meszet előzőleg feloldjuk kisebb mennyiségű borban, és ezt követően keverjük a hordóba , vagv üvegbe a teljes mennyiséghez. Vigyázni kell, mert keverés közben a bor erősen habzik, célszerű előzőleg a tárolóedépyből J.0— 20 litert kivenni. A torzsoldatot erősen el kell keverni amit 3 napig na pop la meg kell Tsmetelni. Az üledékről a bort 1—2 héten belül fejtsük le. Az. 1983-as évjáratra a magas napfényes órák miatt éppen az ellenkezője jellemző, ' inkább savszegények a borok, afni legalább olyan kellemetlen, mint a magas savtartalom. A savpótlék legegyszerűbb és szakmailag is a legjobb módia a házasitás. ami nt>ból áll. hoav a magas stivtartalmú borokból keverünk a savszegény bor. hoz. Saját fogyasztásra végezhetünk savpótlást citromsavval is. Az adagolható citromsav mennyisége hektoliterenként 20 deka lehet maximum. A pontos adag meghatározását a savcsökkentéshez hasonlóan próbával végezzük el. ahol szintén 0,5. 1, 1.5. 2 gramm citromsavat adunk a kimért borokhoz. A savpótlás módja megegyezik a savcsökkentésnél leírtakkal. A savpótlási célszerű a fejtéssel egv Hőben végrehajtani, Az első fejtést követően a bárok gyakran nem tisztulnak le megfelelően 4 kts. ier-nelök részére a tisztítás. '•02 a borok fényének emelésére két egyszerű módszer ajánlható: a derítés és a szüres. A derítés kisüzemi körülmények között zselatin es ctsersav vagy Derítőn adagolásával végezhető el. A zselatincsersavas derítéshez csersavból 2—16 gramm, zselatinból 4—20 gramm használható fel. A zselatin és csersav aránya savanyú bornál 2:1. savszegény bornál 3:2. A vörös borok eseteben lehetőleg kisebb adagot használjunk fel, mert a derítőanyag lialványítja a bor színét. Celszerű az adagolandó derítőanyag-mennyiseget próbaderítéssel meghatározni Menete a savcsökkentésnél leírtakkal megegyezik. A derítés végrehaj-" tása a következő: a szükséges zselatint megmossuk, 15—20 óráig állni hagyjuk hideg vízben, ezt követően fokozatosan melegítjük. így keverés közben elolvad. A csersavat közvetlenül a felhasználás előtt kevés borhan oldjuk fel. A borból ki. veszünk két, 5 literes edénybe. ezenfelül a habzás miatt további 15—20 liter kivétele szükséges a tárolóedény nagyságától függően. Először a csensavat öntjük össze az 5 liter borral, és jól elkeverjük, ezt követően töltjük a derítendő borhoe, és jól elkeverjük. Hasonlóképpen járunk el a zselatinnal is. Amint a tárolóedényben a habzás megszűnik. a külön kivett borral az edényünket feltöltjük. A derítőanyag a borok minőtegétől függően 8—20 nap alatt ülepedik le. ezután a bor lefejthető. Eg^vs/erybb eljárással végezhető el a derítés az agyagásványokból előállított tetmek.ekk.el, ilyenek a Deriton. Neo-der stb. A borhoz hektoliterenként 30 —50 gramm szükséges. A kimért derítőanyagot tízszeres vízmennyiseghez keverjük. csomómentesen pépesre törjük, és 24 óráig duzzadni hagyjuk. Felhasználás előtt ismét jól felkeverjük. Az oldatot ezt követően a derítendő borhoz adjuk úgv. hogy folytonos keverés közben a derítőanyagot vékonyan csurgatjuk a borba. A keverést legalább 10 percig ,kell folytatni. A bort a derítést követően 3—4 hét múlva lehet fejteni. A legegyszerűbb bortisztitási művelet a szűrés, amelv kistermelők esetében egyszerű szűrőzacskóval végezhető. A szűréshez borászati szaküzletben kapható szűrő azbesztet használunk, amit 10 literes zománcos vagv műanvag vödörbe borral iól elkeverünk, maid a felfüggesztett szűrózacskóba öntjük. amelv alá előzőleg üres vödröt helyeztünk el. A lecsurgott hort mindaddig újra felöntjük, amíg teljesen tisztán nem kerül át a szűrőn. (dőszerű munkák a házikerfben A korai fagyok beköszöntése fokozott figyelmet Igényel a kiskerttulajdonosoktól. A káposztafélék egy része már fagykárt szenvedett, celszerű ezeket a kiszáradást megelőzően fel. szedni. Ha étkezési célra vagy savanyításra nem használható fel, komposztot kell készíteni belőle, mert tárolásra már nem alkalmas. A bimbóskel ezt a hideget még károsodás nélkül átvészeli, továbbra is lehet a tőről fogyasztásra szedni. Az áttelelő salátára, kelkáposztára száraz levelet kell szórni, ami megfelelő szigetelest biztosít A gyümölcsfákra fel kell rakni a vadvédő hálót, mert a vadkárok a hideg beálltával szaporodna*. A szóló ea gyümölcs telepítését a korai fagykár miatt szüneteltet*' kell. A megvásárol- szaporítóanyagot. ha nem raktuk téli vermeidbe, nedves homokban.. fagymentes helven kell tárolni. Ha erre lehetőség nincs, nedves rongvba kell a gyökerét göngyölni, és fagymentes pincében vagy helyiségben az ültetésig eltartani. ' Időközönként a rongyot meg kell locsolni. hogy a gyökér ki ne száradjon. Reméljük. hogv lesz még a tél beállta előtt a'kalom a kiültetésre Meg kell várni hogy a föld fa-g.va kiengedien, és csak ezt követően kell a telepítést megkezdeni. Dr. Tóth Mihály megyei íökertész