Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-25 / 278. szám

Péntek, 1983. november 25. A művészek szakszervezeti életéről Közös, úgynevezett titkár­sági értekezletet rendezett . tegnap, csütörtökön Szege­den a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének Szövetsé­ge és a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa az SZMT-székházban. A meg­beszélésen — amelyen je­len volt dr. Várnai Ferenc, a SZOT szervezési és ká­cierosztályának munkatársa, Simó Tibor, a szakszerveze­ti szövetség főtitkára, Si­mon László és dr. Békés Imre titkár, továbbá dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára, dr. Dobóczky Károlyné és Kovács Sándor titkárok, valamint dr. Si­moncsics János, a Művésze­ti Dolgozók Szakszervezete Szövetségének megyei szer­vezője — áttekintették és értékelték a Csongrád me­gyei művészeti alapszerveze­tek tevékenységét. összesen hat alapszerve­zet és két különálló szak­szervezeti csoport működik a megyében: a Szegedi Szimfonikus Zenekarnál, a színházban, a szórakoztató zenészeknél, a zenepedagó­gusoknál, a tévé szegedi stú­diójában, a Csongrád me­gyei Moziüzemi Vállalatnál, továbbá a képző- és ipar­művészek között Szegeden és Hódmezővásárhelyen. A leg­főbb közös gond: az elhú­zódó színházi rekonstrukció egyszerre három munkahe­lyet is érint — a színházon kívül a szimfonikusokat és a moziüzemi vállalat dol­gozóit egyaránt. A szimfonikus zenekar egy kifogásolható akusztikájú, kevés kiszolgálóhelyiséggel rendelkező próbateremben Értekezlet Szegeden kényszerül végezni munká­ját. s bizony kedvezőtlen kö­rülmények fogadják az egyébként nem is ritkán ide­látogató vendégművészeket, karmestereket. Ám a közel­jövőben e gondok talán megoldódnak, ha az épület­ben levő két lakást birto­kukba vehetik. Jóval re­ménytelenebb viszont a helyzet az önálló koncert­terem ügyében: a terv, mi­szerint megkapnák a régi zsinagóga épületét, távo­labbinak tűnik, mint vala­ha. S hogy mindezek elle­nére a szakszervezet a szimfonikusoknál jól mű­ködik — önmagáért beszé­lő. örvendetes tény. Ugyan­így példás a színház szak­szervezeti élete is, a köz­ismert elhelyezési nehézsé­gek ellenére például saját erőből, nem csekély áldo­zatkészséggel képesek vol­tak bevezetni az ötnapos munkahetet. A szórakoztató zenészeknél a jó szakszer­vezeti munkát csak a ven­déglátóipar általános hely­zetével megegyező munka­helyi körülmények zavar­ják, melyeknek elsődleges következménye, hogy nem­igen van lehetőség próbák­ra. A zenepedagógusok szin­tén helyiséggondokkal küsz­ködnek: az itteni élénk szakszervezeti munka 'jóvol­tából a zeneiskolában ugyan sikerült csökkenteni a nehéz­ségeket, de az elavult épü­letben „társbérlőként'' je­len levő Tömörkény István zenegimnáziumon segíteni csak komoly állami támo­gatással lehetséges. Nem találkozhat már ha­sonló nehézségekkel a sze­gedi tévéstúdió: a nemrég birtokba vett új székház nemcsak korszerű, tágas is — viszont új műszaki be­rendezésekkel nem gyarapo­dott. A stúdió voltaképpen létrehozása óta csak „leve­tett" technikát kap, a be­rendezések állapota így fo­lyamatosan romlik, javítá­si költségük pedig egyre nő, s a helyszíni közvetítéseknél színes technikát nem al­kalmazhatnak. Igen rendezett és szerve­zett a szakszervezeti élet a megyei moziüzemi vállalat­nál: komplex munkavédelmi tervet készítettek, amely an­nál is inkább jelentős tett­nek számít, hiszen a dolgo­zók egymástól távol eső he­lyeken (összesen 82 film­színházban! végzik munká­jukat. Általában jól működnek Csongrád megyében a mű­vészeti alapszervezetek. Kap­csolatuk szakmai szakszer­vezetükkel jó, hatékony és eredményes, munkájukat az SZMT állandó figyelemmel kíséri. (Sajnos." az SZMT illetékes megyei szervezőjé­nek presztízse nem sokat javult az évek során.) A vá­zolt gondok, az elsősorban a kedvezőtlen munkakörülmé­nyekre vonatkozó nehézsé­gek azonban az állami és a szakszervezeti szervek közös gondjai. megoldani csak széles körű társadalmi-politi­kai összefogással lehet. Ez pedig a leglényegesebb mű­velődéspolitikai feladatok egyike ma Csongrád megyé­ben — hangsúlyozták ösz­szegzésül a szakszervezeti szövetség értekezletén. D. L. A természettudományok helye műveltségképünkben Rendelő — kisállatok kezelésére Évekig úgy tűnt, nincs különösebb kultusza Szege­den a kisállattartásnak: né­hányan ugyan, otthonukba fogadtak itt is kutyát, macs­kát, papagájt, de korántsem annyira elterjedt tenyészté­sük, mint mondjuk a fővá­rosban. vagy akár Pécsett. Ezt mérlegelve döntött úgy a megyei állat-egészségügyi állomás, a vásárhelyi kór­házi rekonstrukció idején, hogy az új, korszerű intéz­ményt mégsem a megye­székhelyen — mint általá­ban szokásos —, hanem a régi helyén építik föl, mond­ván: értelmetlen lenne a Tiszán inneni területekről a „pácienseket"', nagy. és kis­állatokat messzire utaztat­ni. Igen ám, de időközben kiderült: a szegediek sem kevésbé állatszeretők, mint más városok lakói. Igaz ugyan, hogy itt népes a ku­tyát, macskát nem kedvelők tábora is, melynek tagjai azt a szélsőséges nézetei képviselik: emberszeretet és állatszeretet egymásnak el­lentmondó fogalmak. Márpe­dig természethez kötődé­sünknek, s érzelemvilágunk gazdagságának egyaránt ki­fejezője lehet mindkettő. A „lázadást" — amint ol­vasóink bizonyára emlékez­nek is rá —, az váltotta ki, hogy a városban joggál nép­szerűvé vált állatorvos egy szép napon nem fogadt^ be­tegeit. Az indok is napvilá­got látott lapunkban: új hi­vatali beosztásával ne?n egyeztethető össze a magán­praxis. A hosszú évek alatt megszerzett ' bizalmat azon­ban nem testálja át az em­ber egykönnyen más vala­kire, érthető tehát a „gaz­dik" ragaszkodása az or­voshoz. Emellett tény az is, hogy aligha akid a város­ban állatorvos, akinek eny­nyire szívügye lett volna a kis családi kedvencek gyó­gyítása. M, lesz hát a beteg ku­tyájtójal, mucjkakkal, hör­csögökkel, madarakkal, ak­váriumi halakkal itt, Sze­geden?— kérdeztem dr. Sza­bó Jánost, a Csongrád megyei állategészségügyi állomás igazgatóját. A válasz meg­nyugtató: gondjukat viseli az egészségügyi szolgálat. A fölismerés, hogy állatorvosi rendelőt kell létesíteni Sze­geden is, már régebbi, a megvalósítást gyorsította meg ez a váratlan esemény. Az állomás székhelyén, a Zöld Sándor utca 9. számú épületben máris berendez­tek egy rendelőt, ahol négy orvos: dr. Prigli Mária. dr. Szűcs László, dr. Rácz Zol­tán és dr. Turgonyi Lajos rendel fölváltva. November 15-től hétfőn, keddep és csü­törtökön fél 5-től 6-ig. pén­teken fél 4-től 5 óráig fo­gadják itt a kis betegeket, emellett tanácsadással is szolgálnak az orvosok. Ezek azonban csak az el­ső. kezdeti lépések. Terve­zik. hogy ha igény lesz rá, növelik a rendelési időt, s bővítik a szolgáltatásokat. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy kutyakozmetikát nyis­sanak, vagy akár kisebb műtéteket is elvégezzenek itt. Foglalkoznak égy kutya­megőrzo létesítésének gon­dolatával is. Mindehhez a fizetett szakembereken és a pénzen kívül azonban még valamire szükség lenne: né­mi önkéntes. ..állatbaráti" segítségre. Egyelőre ugyan-' is nincs, aki az állatok le­fogásával megkönnyítené a vizsgáló, injekciózó orvosok munkáját. Meglevő Igényeket elégít ki a most megnyílt állator­vosi rendelő, tehát csak örül­ni tudunk létének. Emellett azonban bizakodunk is: szol­gálataival hozzájárul a kul­turált. emberi életet gazda­gító állattartás elterjedéséhez e>- ezáltal a macska-, kutva­barátok, valamint az ellen­tábor békés egymás mellett éléséhez. CH. A. Csehszlovák játék­és ajándékvásár A Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ bu­dapesti székházában csütör­töktől karácsonyi ajándék-­és játékkiállítást rendeznek. Az immár hagyományos tárlaton — amelynek vala­mennyi darabja megvásárol­ható — ezúttal háropj prágai ipari szövetkezel mutatja be termékeit. Mint a kiállítás megnyitóján elhangzott, Csehszlovákiában csaknem 400 ipari szövétkezetben 135 ezer dolgozó mintegv 30 ezer féle termék előállításával foglalkozik. A Népköztársa­ság üti kiállítóteremben megnyílt tárlaton, ahol de­cember végéig vásárolhat a közönség, távirányítású ha­jók, műanyag játék- és filc­figurák, autó- és hajómodel­lek s karácsonyfadíszek is kaphatók." Harmadik alkalommal ren­dezte meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szeged városi szervezete -*­karöltve a közművelődési és oktatási intézményekkel — természettudományi rendez­vénysorozatát. A gazdag programban szerepelt töb­bek között csillagászati, űr­kutatási, geológiai, földraj­zi, biológiai, genetikai, kör­nyezetvédelmi előadás, kiál­lítást nyitottak, labor-látoga­tásokat szerveztek. A ren­dezvénysorozat egyik ven­dége dr. Juhász Árpád, a TIT budapesti Természettu­dományi Stúdiójának igaz­gatója, a televízió Kalendá­rium című adásának szer­kesztő műsorvezetője volt. Először arról érdeklődtünk, hogy intézménye milyen he­lyet foglal el a természettu­dofnányos műveltség ter­jesztésében? — A természettudományi műveltséget sokan ápolják és népszerűsítik hazánkban, ki kötelességből, ki fölis­mert szükségszerűségből, ki megszállottságból. A Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat e munkában prímsze­repet játszik, s erre tradicio­nális okai vannak. Elődje 1841-ben Természettudomá­nyi Társulat néven alakult meg, s bár azóta tevékeny­sége módosult, belső struk­túrája átalakult, munkájá­nak harmadát a természet­tudományos és műszaki is­meretterjesztés teszi ki ma is. (Másik harmadát a tár­sadalomtudományok népsze­rűsítése, a fennmaradó har­madot pedig az idegen nyel­vek oktatása.) Feladatunk annál fontosabb, mivel a közművelődési hálózat szak­embereinek döntő többsége humán képzettségű, jó ré­szük nemcsak bizonytalan a természettudományok biro­dalmában, de affinitása is csekély. Ráadásul az ilyen programok nem olv látvá­nyosak és népszerűek, mint például a folklór, a kórus­vagy a színjátszómozgalom. Így aztán hosszú időn ke­resztül a természettudomá­nyok megismertetése. nép­szerűsítése nem volt könnyű. Az előadókra is jellemző volt az egyoldalúság. A tu­domány felöl közelítettek az érdeklődőkhöz, pedig az em­berek mindennapjainak problémáira, az élet által felvetett kérdésekre kellene a tudományos választ keres­nünk. A korszerű tudomá­nyos ismeretterjesztés alapja a társadalom igénye, s az ismerottorle^ztósnek a tudo­mányok eredményeit is úgv keli interpretálni., hogy fel­keltsék a kíváncsiságot, éb­ren tartsák az érdeklődést. A Stúdió azért alakult, hogy a TIT különböző természet­tudományi szakosztályainak tevékenységét összefogja, komplexitást teremtsen, a természettudományos isme­retterjesztés módszertani központjává váljon. Az 1969­ben létrejött Stúdió három dunántúli és három alföldi nagyváros művelődési köz­pontjának közvetítésével tart kapcsolatot mintegy 900 szakkörrel, ismeretterjesztő klubbal. Tehát olyan közös­ségekkel, amelyeknek tagsá­ga meglehetősen heterogén, a közös hobbi — gombászás, ásványgyűjtés, modellezés, csillagászat stb. — és az em­beri kapcsolatok tartják ösz­sze őket. Az említett rend­szerben folyik az informá­cióátadás, a továbbképzés, az orientálás, a találkozók és bemutatkozások szerve­zése. — A természettudományi ismeretterjesztés, úgy tűnik, felkarolta a legújabb és az eddiginél hatásosabb mód­szereket, így például nagy­ban felhasználja a vizuális ismeretnyújtást és élmény­szerzést. r- Valóban, a képi oldal­nak nagy szerepet szánunk. Elősegíti és rögzíti az infor­máció megértését, befogadá­sát. Így jutottunk el a tele­vízióhoz, a videoprogramok­hoz, a filmkészítéshez, a diaporámához. Elsősorban a fehér foltokat igyekeztünk fölmérni és audiovizuális műsorokkal népszerűsíteni például a természettudomá­nyok világnézeti szféráját (az élet keletkezése, helyünk az univerzumban stb.). vá­laszt keresni a mindenna­pi élet apró kérdéseire (kő­zetek meghatározása, akva­risztikai ismeretek, háztar­tási gépek — be kell valla­nom, ez nem volt túl sike­res) és a tudomány más .te­rületeiről is készítettünk mű­sorokat. Ezenkívül fizikai je­lenségeket demonstráló esz­közöket állítottunk elő, me­lyekből egy állandó és több vándorkiállítást is szervez­tünk. Ezen túlmenően tablós tárlatok is járják az or­szágot, a Nyugtalan föld és a Környezetünk és az ásvá­nyok című az újszegedi mű­velődési házban láthatók. Ügy igyekeztünk ezeket ösz­szeállítani, hogy pótolja vagy kiegészítse az iskolai oktatás hiányosságait, lépéshátrá­nyát. — Néhány évvel ezelőtt szinte világviszonylatban a fizika, majd a biológia ját­szotta a tudományok prím­szerepét. Most, a regresszió, a gazdasági műveltség ke­rült előtérbe. — Műveltségképünk meg­lehetősen ellentmondásos.-- A gazdasági helyzet romlásá­val valóban homloktérbe ke­rültek a gazdasággal kap­csolatos tudományok. Az ál­talános műveltségideál stra­tégiája szenved kárt, ha ap­ró, rövidtávú célprogramok taktikai attakjai veszik át a főszerepet. Az általános mű­veltségideál a változó kor­hoz alkalmazkodó változó ember. A TIT-nek is az a feladata, hogy ezt a komp­lex műveltségeszményt nép­szerűsítse. Követünk el hi­bákat. bizonyos divatos és rövidtávú programok ra­kényszerítenek bennünket praktikus tanfolyamok, kur­zusok szervezésére. Termé­szetesen erre is szükség var ha a tudomány általáno problémái nem szenvedne kárt.. Józan arányban, tá gabb viszonyok között kel' ötvözni és menedzselni is­merettérjesztő munkánkban a tudomány élvonalát, az is­kolai oktatást és a társa­dalom által fölvetett igé­nyeket. Tandi Lajos Hetvenéves a posta központi kábelüzeme Csütörtökön jubileumi nap­pal emlékeztek meg a pos­ta központi kábelüzeme 70 éves fennállásáról. Az egész napos szakmai programsoro­zatot Buják Konstantin, a Magyar Posta gazdasági igazgatója nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy ez az üzem a posta legnagyobb kábel mély építő-* és kábelsze­relő szervezeteként hét év­tizedes munkájával jelentős szerepet töltött be az or­szág távközlési kábelháló­zatának kiépítésében, kor­szerűsítésében. az új tech­nológiák kifejlesztésében, hazai bevezetésében. A Magyar Posta vezeté­kes távközlési fejlesztési programjának megvalósítása is számottevő feladatokat ad a mintegy ezer fizikai dol­gozót foglalkoztató, kor­szerű földmunkagépekkel és kábeltechnikai műszerekkel jól felszerelt üzemnek. A kábelüzem munkai ko zé tartozik a fővárosban a Krisztina, a Teréz és a Zug­ló távbeszélő-központok ká­belhálózatának korszerűsíté­se, valamint a közmű- és közlekedési rekonstrukciók­hoz (metró, Árpád-híd, 3-as autópálya) kapcsolódó szá­mos kábelépítés stb. Részt vesz továbbá a világviszony­latban újdonságot jelentő optikai hírközlés honosítá­sának előkészítésében is. ütíorivezefik tanácskozása: Tegnap, csütörtökön három úttörőelnökség is tanácsko­zott Szegeden. A Csongrád megyei testület szervezési kérdésekben döntött. vala­mint összegezte a nyári út­törőtáborok tapasztalatait. A romániai, a jugoszláviai, a szovjetunióbeli és a francia­országi üdülésekről megálla­pították: e cseretáborok si­keresek voltak, gazdag él­ményt nyújtottak a gyere­keknek. A külföldiekhez ha­soi>lóan az itthoni táborok­ról is inkább kedvező, mint­sem elmarasztaló vélemé­nyüknek adtak hangot a megye úttörőDezetői. Pél­dául azért, mert a korábbi évektől ellerően több úttö­rőcsapat vállalkozott önálló tábor megrendezésére. E? különösen dicséretes, hiszen | napjainkban nehéz olcsó tá­borhelyet, szállást talalni. Különösen a szegedi, szen­tesi. szentesi járási csa­patok . jeleskedtek. Egyre népszerűbbek a megyében a tanácsi kezelésű váltótá­borok, amelyek a csereüdü­léseket teszik lehetővé. Az elnökség elmondta vélemé­nyét. a napközis táborok­ról: tovább javult, színese­dett programjuk, elsősorban a művelődési házaknak kö­szönhetően. Ám a jövőben még több segítséget várnak a népművelőktől. A szegedi úttörőelnökség tájékoztatót hallgatott meg a közelmúltban megtartott megyei úttörővezető-konfe­renciáról, Szabó Ágnes el­nöktől. A szegedi járási testület soros ülésén — szervezési feladatai ellátásán túl — el­készítette a jövő évi ren­dezvények tervet. Balásfyoi aggodalom Nem lesz elegendő a répaszelet — ezért aggód­nak Balástyán. A legrosszabb a helyzet a Rákóczi Tsz ben, ahol 150 vagon répaszeletet várnak, de eddig mindössze 15 vagonnal kaptak. Kordás Péter elnök szerint még a szezon elején Mezőhegyesről teherautó­val szállítottak nekik valamennvit. Később azonban központi keretet képeztek a répaszeletből, megálla­pították, melyik gyár melyik területekre szállíthatja ezt az aszályos évben oly fontos tömegtakarmányt. Az ercsi cukorgyárral is beszéltek már telefonon: ott azt ígérték, minden másnap adnak fel répaszele­tet Balástyára. A valóságban az a helyzet, hogv-va­sárnap múlt egy hete. hogy utoljára kaptak belőle. A Rákóczi Tsz-ben azt tervezték, hogv legalább .rteccm­ber közepéig, az érkező répaszeletet etetik az álla­tokkal. csak utána bontják föl saját silókészletüket Ezt már most meg kellett tenni, mert annvi répasze­letet sem kaptak, hogv az állatokat folvamatosan et.et­henék. A kistermelők az összes mennyiségből mintegy hetven vagonnal igényeltek, sajnos, eddig semennyi sem jutott nekik. Többen azon aggódnak, hogv véget ér a cukorgyártási szezon anélkül, hogy hozzájuthat­nának a takarmányhoz. A megvei tanács vb mezőgazdasági osztályának szakemberei mindent megtesznek, hogv megérkezzék az gszálv sújtotta Csongrád megvébe az igénveit répa­szelet. Ennek pillanat-.vilag legnagyobb akadálva a vagonhiánv. A tanácstól a minisztériumnak, is jelez­ték már a heivzeh . Válásit ugvan még nem kaptak, de oizakodnak: decemberben.. mire a szállítási csúcs alábbhagy, s ámottevó javulást lehet várni. (-cs -n) 4

Next

/
Thumbnails
Contents