Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-25 / 278. szám

Péntek, 1983. november 25. A művészek szakszervezeti életéről Közös, úgynevezett titkársági értekezletet rendezett . tegnap, csütörtökön Szegeden a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének Szövetsége és a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa az SZMT-székházban. A megbeszélésen — amelyen jelen volt dr. Várnai Ferenc, a SZOT szervezési és kácierosztályának munkatársa, Simó Tibor, a szakszervezeti szövetség főtitkára, Simon László és dr. Békés Imre titkár, továbbá dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára, dr. Dobóczky Károlyné és Kovács Sándor titkárok, valamint dr. Simoncsics János, a Művészeti Dolgozók Szakszervezete Szövetségének megyei szervezője — áttekintették és értékelték a Csongrád megyei művészeti alapszervezetek tevékenységét. összesen hat alapszervezet és két különálló szakszervezeti csoport működik a megyében: a Szegedi Szimfonikus Zenekarnál, a színházban, a szórakoztató zenészeknél, a zenepedagógusoknál, a tévé szegedi stúdiójában, a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalatnál, továbbá a képző- és iparművészek között Szegeden és Hódmezővásárhelyen. A legfőbb közös gond: az elhúzódó színházi rekonstrukció egyszerre három munkahelyet is érint — a színházon kívül a szimfonikusokat és a moziüzemi vállalat dolgozóit egyaránt. A szimfonikus zenekar egy kifogásolható akusztikájú, kevés kiszolgálóhelyiséggel rendelkező próbateremben Értekezlet Szegeden kényszerül végezni munkáját. s bizony kedvezőtlen körülmények fogadják az egyébként nem is ritkán idelátogató vendégművészeket, karmestereket. Ám a közeljövőben e gondok talán megoldódnak, ha az épületben levő két lakást birtokukba vehetik. Jóval reménytelenebb viszont a helyzet az önálló koncertterem ügyében: a terv, miszerint megkapnák a régi zsinagóga épületét, távolabbinak tűnik, mint valaha. S hogy mindezek ellenére a szakszervezet a szimfonikusoknál jól működik — önmagáért beszélő. örvendetes tény. Ugyanígy példás a színház szakszervezeti élete is, a közismert elhelyezési nehézségek ellenére például saját erőből, nem csekély áldozatkészséggel képesek voltak bevezetni az ötnapos munkahetet. A szórakoztató zenészeknél a jó szakszervezeti munkát csak a vendéglátóipar általános helyzetével megegyező munkahelyi körülmények zavarják, melyeknek elsődleges következménye, hogy nemigen van lehetőség próbákra. A zenepedagógusok szintén helyiséggondokkal küszködnek: az itteni élénk szakszervezeti munka 'jóvoltából a zeneiskolában ugyan sikerült csökkenteni a nehézségeket, de az elavult épületben „társbérlőként'' jelen levő Tömörkény István zenegimnáziumon segíteni csak komoly állami támogatással lehetséges. Nem találkozhat már hasonló nehézségekkel a szegedi tévéstúdió: a nemrég birtokba vett új székház nemcsak korszerű, tágas is — viszont új műszaki berendezésekkel nem gyarapodott. A stúdió voltaképpen létrehozása óta csak „levetett" technikát kap, a berendezések állapota így folyamatosan romlik, javítási költségük pedig egyre nő, s a helyszíni közvetítéseknél színes technikát nem alkalmazhatnak. Igen rendezett és szervezett a szakszervezeti élet a megyei moziüzemi vállalatnál: komplex munkavédelmi tervet készítettek, amely annál is inkább jelentős tettnek számít, hiszen a dolgozók egymástól távol eső helyeken (összesen 82 filmszínházban! végzik munkájukat. Általában jól működnek Csongrád megyében a művészeti alapszervezetek. Kapcsolatuk szakmai szakszervezetükkel jó, hatékony és eredményes, munkájukat az SZMT állandó figyelemmel kíséri. (Sajnos." az SZMT illetékes megyei szervezőjének presztízse nem sokat javult az évek során.) A vázolt gondok, az elsősorban a kedvezőtlen munkakörülményekre vonatkozó nehézségek azonban az állami és a szakszervezeti szervek közös gondjai. megoldani csak széles körű társadalmi-politikai összefogással lehet. Ez pedig a leglényegesebb művelődéspolitikai feladatok egyike ma Csongrád megyében — hangsúlyozták öszszegzésül a szakszervezeti szövetség értekezletén. D. L. A természettudományok helye műveltségképünkben Rendelő — kisállatok kezelésére Évekig úgy tűnt, nincs különösebb kultusza Szegeden a kisállattartásnak: néhányan ugyan, otthonukba fogadtak itt is kutyát, macskát, papagájt, de korántsem annyira elterjedt tenyésztésük, mint mondjuk a fővárosban. vagy akár Pécsett. Ezt mérlegelve döntött úgy a megyei állat-egészségügyi állomás, a vásárhelyi kórházi rekonstrukció idején, hogy az új, korszerű intézményt mégsem a megyeszékhelyen — mint általában szokásos —, hanem a régi helyén építik föl, mondván: értelmetlen lenne a Tiszán inneni területekről a „pácienseket"', nagy. és kisállatokat messzire utaztatni. Igen ám, de időközben kiderült: a szegediek sem kevésbé állatszeretők, mint más városok lakói. Igaz ugyan, hogy itt népes a kutyát, macskát nem kedvelők tábora is, melynek tagjai azt a szélsőséges nézetei képviselik: emberszeretet és állatszeretet egymásnak ellentmondó fogalmak. Márpedig természethez kötődésünknek, s érzelemvilágunk gazdagságának egyaránt kifejezője lehet mindkettő. A „lázadást" — amint olvasóink bizonyára emlékeznek is rá —, az váltotta ki, hogy a városban joggál népszerűvé vált állatorvos egy szép napon nem fogadt^ betegeit. Az indok is napvilágot látott lapunkban: új hivatali beosztásával ne?n egyeztethető össze a magánpraxis. A hosszú évek alatt megszerzett ' bizalmat azonban nem testálja át az ember egykönnyen más valakire, érthető tehát a „gazdik" ragaszkodása az orvoshoz. Emellett tény az is, hogy aligha akid a városban állatorvos, akinek enynyire szívügye lett volna a kis családi kedvencek gyógyítása. M, lesz hát a beteg kutyájtójal, mucjkakkal, hörcsögökkel, madarakkal, akváriumi halakkal itt, Szegeden?— kérdeztem dr. Szabó Jánost, a Csongrád megyei állategészségügyi állomás igazgatóját. A válasz megnyugtató: gondjukat viseli az egészségügyi szolgálat. A fölismerés, hogy állatorvosi rendelőt kell létesíteni Szegeden is, már régebbi, a megvalósítást gyorsította meg ez a váratlan esemény. Az állomás székhelyén, a Zöld Sándor utca 9. számú épületben máris berendeztek egy rendelőt, ahol négy orvos: dr. Prigli Mária. dr. Szűcs László, dr. Rácz Zoltán és dr. Turgonyi Lajos rendel fölváltva. November 15-től hétfőn, keddep és csütörtökön fél 5-től 6-ig. pénteken fél 4-től 5 óráig fogadják itt a kis betegeket, emellett tanácsadással is szolgálnak az orvosok. Ezek azonban csak az első. kezdeti lépések. Tervezik. hogy ha igény lesz rá, növelik a rendelési időt, s bővítik a szolgáltatásokat. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy kutyakozmetikát nyissanak, vagy akár kisebb műtéteket is elvégezzenek itt. Foglalkoznak égy kutyamegőrzo létesítésének gondolatával is. Mindehhez a fizetett szakembereken és a pénzen kívül azonban még valamire szükség lenne: némi önkéntes. ..állatbaráti" segítségre. Egyelőre ugyan-' is nincs, aki az állatok lefogásával megkönnyítené a vizsgáló, injekciózó orvosok munkáját. Meglevő Igényeket elégít ki a most megnyílt állatorvosi rendelő, tehát csak örülni tudunk létének. Emellett azonban bizakodunk is: szolgálataival hozzájárul a kulturált. emberi életet gazdagító állattartás elterjedéséhez e>- ezáltal a macska-, kutvabarátok, valamint az ellentábor békés egymás mellett éléséhez. CH. A. Csehszlovák játékés ajándékvásár A Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ budapesti székházában csütörtöktől karácsonyi ajándék-és játékkiállítást rendeznek. Az immár hagyományos tárlaton — amelynek valamennyi darabja megvásárolható — ezúttal háropj prágai ipari szövetkezel mutatja be termékeit. Mint a kiállítás megnyitóján elhangzott, Csehszlovákiában csaknem 400 ipari szövétkezetben 135 ezer dolgozó mintegv 30 ezer féle termék előállításával foglalkozik. A Népköztársaság üti kiállítóteremben megnyílt tárlaton, ahol december végéig vásárolhat a közönség, távirányítású hajók, műanyag játék- és filcfigurák, autó- és hajómodellek s karácsonyfadíszek is kaphatók." Harmadik alkalommal rendezte meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szeged városi szervezete -*karöltve a közművelődési és oktatási intézményekkel — természettudományi rendezvénysorozatát. A gazdag programban szerepelt többek között csillagászati, űrkutatási, geológiai, földrajzi, biológiai, genetikai, környezetvédelmi előadás, kiállítást nyitottak, labor-látogatásokat szerveztek. A rendezvénysorozat egyik vendége dr. Juhász Árpád, a TIT budapesti Természettudományi Stúdiójának igazgatója, a televízió Kalendárium című adásának szerkesztő műsorvezetője volt. Először arról érdeklődtünk, hogy intézménye milyen helyet foglal el a természettudofnányos műveltség terjesztésében? — A természettudományi műveltséget sokan ápolják és népszerűsítik hazánkban, ki kötelességből, ki fölismert szükségszerűségből, ki megszállottságból. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat e munkában prímszerepet játszik, s erre tradicionális okai vannak. Elődje 1841-ben Természettudományi Társulat néven alakult meg, s bár azóta tevékenysége módosult, belső struktúrája átalakult, munkájának harmadát a természettudományos és műszaki ismeretterjesztés teszi ki ma is. (Másik harmadát a társadalomtudományok népszerűsítése, a fennmaradó harmadot pedig az idegen nyelvek oktatása.) Feladatunk annál fontosabb, mivel a közművelődési hálózat szakembereinek döntő többsége humán képzettségű, jó részük nemcsak bizonytalan a természettudományok birodalmában, de affinitása is csekély. Ráadásul az ilyen programok nem olv látványosak és népszerűek, mint például a folklór, a kórusvagy a színjátszómozgalom. Így aztán hosszú időn keresztül a természettudományok megismertetése. népszerűsítése nem volt könnyű. Az előadókra is jellemző volt az egyoldalúság. A tudomány felöl közelítettek az érdeklődőkhöz, pedig az emberek mindennapjainak problémáira, az élet által felvetett kérdésekre kellene a tudományos választ keresnünk. A korszerű tudományos ismeretterjesztés alapja a társadalom igénye, s az ismerottorle^ztósnek a tudományok eredményeit is úgv keli interpretálni., hogy felkeltsék a kíváncsiságot, ébren tartsák az érdeklődést. A Stúdió azért alakult, hogy a TIT különböző természettudományi szakosztályainak tevékenységét összefogja, komplexitást teremtsen, a természettudományos ismeretterjesztés módszertani központjává váljon. Az 1969ben létrejött Stúdió három dunántúli és három alföldi nagyváros művelődési központjának közvetítésével tart kapcsolatot mintegy 900 szakkörrel, ismeretterjesztő klubbal. Tehát olyan közösségekkel, amelyeknek tagsága meglehetősen heterogén, a közös hobbi — gombászás, ásványgyűjtés, modellezés, csillagászat stb. — és az emberi kapcsolatok tartják öszsze őket. Az említett rendszerben folyik az információátadás, a továbbképzés, az orientálás, a találkozók és bemutatkozások szervezése. — A természettudományi ismeretterjesztés, úgy tűnik, felkarolta a legújabb és az eddiginél hatásosabb módszereket, így például nagyban felhasználja a vizuális ismeretnyújtást és élményszerzést. r- Valóban, a képi oldalnak nagy szerepet szánunk. Elősegíti és rögzíti az információ megértését, befogadását. Így jutottunk el a televízióhoz, a videoprogramokhoz, a filmkészítéshez, a diaporámához. Elsősorban a fehér foltokat igyekeztünk fölmérni és audiovizuális műsorokkal népszerűsíteni például a természettudományok világnézeti szféráját (az élet keletkezése, helyünk az univerzumban stb.). választ keresni a mindennapi élet apró kérdéseire (kőzetek meghatározása, akvarisztikai ismeretek, háztartási gépek — be kell vallanom, ez nem volt túl sikeres) és a tudomány más .területeiről is készítettünk műsorokat. Ezenkívül fizikai jelenségeket demonstráló eszközöket állítottunk elő, melyekből egy állandó és több vándorkiállítást is szerveztünk. Ezen túlmenően tablós tárlatok is járják az országot, a Nyugtalan föld és a Környezetünk és az ásványok című az újszegedi művelődési házban láthatók. Ügy igyekeztünk ezeket öszszeállítani, hogy pótolja vagy kiegészítse az iskolai oktatás hiányosságait, lépéshátrányát. — Néhány évvel ezelőtt szinte világviszonylatban a fizika, majd a biológia játszotta a tudományok prímszerepét. Most, a regresszió, a gazdasági műveltség került előtérbe. — Műveltségképünk meglehetősen ellentmondásos.-- A gazdasági helyzet romlásával valóban homloktérbe kerültek a gazdasággal kapcsolatos tudományok. Az általános műveltségideál stratégiája szenved kárt, ha apró, rövidtávú célprogramok taktikai attakjai veszik át a főszerepet. Az általános műveltségideál a változó korhoz alkalmazkodó változó ember. A TIT-nek is az a feladata, hogy ezt a komplex műveltségeszményt népszerűsítse. Követünk el hibákat. bizonyos divatos és rövidtávú programok rakényszerítenek bennünket praktikus tanfolyamok, kurzusok szervezésére. Természetesen erre is szükség var ha a tudomány általáno problémái nem szenvedne kárt.. Józan arányban, tá gabb viszonyok között kel' ötvözni és menedzselni ismerettérjesztő munkánkban a tudomány élvonalát, az iskolai oktatást és a társadalom által fölvetett igényeket. Tandi Lajos Hetvenéves a posta központi kábelüzeme Csütörtökön jubileumi nappal emlékeztek meg a posta központi kábelüzeme 70 éves fennállásáról. Az egész napos szakmai programsorozatot Buják Konstantin, a Magyar Posta gazdasági igazgatója nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy ez az üzem a posta legnagyobb kábel mély építő-* és kábelszerelő szervezeteként hét évtizedes munkájával jelentős szerepet töltött be az ország távközlési kábelhálózatának kiépítésében, korszerűsítésében. az új technológiák kifejlesztésében, hazai bevezetésében. A Magyar Posta vezetékes távközlési fejlesztési programjának megvalósítása is számottevő feladatokat ad a mintegy ezer fizikai dolgozót foglalkoztató, korszerű földmunkagépekkel és kábeltechnikai műszerekkel jól felszerelt üzemnek. A kábelüzem munkai ko zé tartozik a fővárosban a Krisztina, a Teréz és a Zugló távbeszélő-központok kábelhálózatának korszerűsítése, valamint a közmű- és közlekedési rekonstrukciókhoz (metró, Árpád-híd, 3-as autópálya) kapcsolódó számos kábelépítés stb. Részt vesz továbbá a világviszonylatban újdonságot jelentő optikai hírközlés honosításának előkészítésében is. ütíorivezefik tanácskozása: Tegnap, csütörtökön három úttörőelnökség is tanácskozott Szegeden. A Csongrád megyei testület szervezési kérdésekben döntött. valamint összegezte a nyári úttörőtáborok tapasztalatait. A romániai, a jugoszláviai, a szovjetunióbeli és a franciaországi üdülésekről megállapították: e cseretáborok sikeresek voltak, gazdag élményt nyújtottak a gyerekeknek. A külföldiekhez hasoi>lóan az itthoni táborokról is inkább kedvező, mintsem elmarasztaló véleményüknek adtak hangot a megye úttörőDezetői. Például azért, mert a korábbi évektől ellerően több úttörőcsapat vállalkozott önálló tábor megrendezésére. E? különösen dicséretes, hiszen | napjainkban nehéz olcsó táborhelyet, szállást talalni. Különösen a szegedi, szentesi. szentesi járási csapatok . jeleskedtek. Egyre népszerűbbek a megyében a tanácsi kezelésű váltótáborok, amelyek a csereüdüléseket teszik lehetővé. Az elnökség elmondta véleményét. a napközis táborokról: tovább javult, színesedett programjuk, elsősorban a művelődési házaknak köszönhetően. Ám a jövőben még több segítséget várnak a népművelőktől. A szegedi úttörőelnökség tájékoztatót hallgatott meg a közelmúltban megtartott megyei úttörővezető-konferenciáról, Szabó Ágnes elnöktől. A szegedi járási testület soros ülésén — szervezési feladatai ellátásán túl — elkészítette a jövő évi rendezvények tervet. Balásfyoi aggodalom Nem lesz elegendő a répaszelet — ezért aggódnak Balástyán. A legrosszabb a helyzet a Rákóczi Tsz ben, ahol 150 vagon répaszeletet várnak, de eddig mindössze 15 vagonnal kaptak. Kordás Péter elnök szerint még a szezon elején Mezőhegyesről teherautóval szállítottak nekik valamennvit. Később azonban központi keretet képeztek a répaszeletből, megállapították, melyik gyár melyik területekre szállíthatja ezt az aszályos évben oly fontos tömegtakarmányt. Az ercsi cukorgyárral is beszéltek már telefonon: ott azt ígérték, minden másnap adnak fel répaszeletet Balástyára. A valóságban az a helyzet, hogv-vasárnap múlt egy hete. hogy utoljára kaptak belőle. A Rákóczi Tsz-ben azt tervezték, hogv legalább .rteccmber közepéig, az érkező répaszeletet etetik az állatokkal. csak utána bontják föl saját silókészletüket Ezt már most meg kellett tenni, mert annvi répaszeletet sem kaptak, hogv az állatokat folvamatosan et.ethenék. A kistermelők az összes mennyiségből mintegy hetven vagonnal igényeltek, sajnos, eddig semennyi sem jutott nekik. Többen azon aggódnak, hogv véget ér a cukorgyártási szezon anélkül, hogy hozzájuthatnának a takarmányhoz. A megvei tanács vb mezőgazdasági osztályának szakemberei mindent megtesznek, hogv megérkezzék az gszálv sújtotta Csongrád megvébe az igénveit répaszelet. Ennek pillanat-.vilag legnagyobb akadálva a vagonhiánv. A tanácstól a minisztériumnak, is jelezték már a heivzeh . Válásit ugvan még nem kaptak, de oizakodnak: decemberben.. mire a szállítási csúcs alábbhagy, s ámottevó javulást lehet várni. (-cs -n) 4