Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-19 / 273. szám

•x Szombat, 1983. november 1*9: A betegágytól kiindulva Ez év január 1-én volt tiz esztendeje, hogy dr. Varró Vince egyetemi tanár elfoglalta a Szegedi Orvostudományi Egyetem 1. számú belgyógyászati klinikájának igazgatói tisztét. Egy évtized az ember életében jelentős időszak, különösen akkor, ha ezt egy ilyen fontos intézmény vezetői székében tölti. Oktatás, gyógyítómunka és tudományos kutatás hármas követelménye határozza meg munkája jellegét. A jubileum kapcsán a Szegedi Akadémiai Bizottság és a SZOTE tudományos üléseinek keretében tavasszal a professzor tanitványai már beszámoltak azokról a vizsgálatokról, módszerekről és eredményekről, amelyeket a humán diagnosztikában és terápiában értek el az elmúlt tiz esztendőben. A klinika, amely máig hü a Korányi- és Hetényi-iskola szelleméhez, azt vallja, hogy nem elegendő csupán ellátni a betegeket, hanem a betegáqytól kiindulva, az onnan kapott gondolatokat, elképzeléseket állatkísérleteken kipróbálva. alátámasztva és igazolva kell visszatérni a betegágyhoz. Éppen ebből az elvből következően rendezik meg november 22-én. kedden délután a SZAB székházának tanácstermében azt a tudományos ülést, amelyen az experimentális kutatások, az állatokon végzett kísérletek és a kórélettani témák szerepelnek. — Ügy tűnik, a két tudományos ülésszak tematikája jelzi a műhelymunka két pólusát ts. Az egyik a humán diagnosztika és terápia, a másik tulajdonképpen alapkutatás. Varró profeszszor többször foglalkozott már cikkeiben, előadásaiban e két kutatási terület kapcsolatával, kölcsönhatásuk fontosságával. — Az egyetemi klinikák olyan oktató, gyógyító és kutató műhelyek, amelyeknek fontos, de nem egyetlen feladatuk a klinikai kutatás, a humán diagnosztika és terápia. A felkészült szakembergárdának kötelessége, hogy az orvostudomány olyan részterületeivel is foglalkozzék, olyan alapkutatásokat is végezzen, amelyeknek közvetlen klinikai alkalmazása csak a távoli jövőben kerülhet szóba, netán meg is kérdőjelezhető. Véleményem szerint alapvetően téves az a követelmény, amely csak olyan alapkutatásokhoz járul hozzá és ad támogatást, amelynek eredményei már holnap bevezethetők a mindennapi gyakorlatba. A tudomány egész története azt bizonyítja, hogy sohasem lehet tudni, az alapkutatások során melyik pillanatban jön rá a vizsgálódó szakember olyan gondolatokra, amelyek új távlatokat nyitnak, s újabb termékenyítő ötleteket szülnek. Az egész orvostudomány történetében dpntó fontosságú a/, alapkutatások kivirágzása, a legtöbb új felfedezés, mely gyakorlati alkalmazáshoz vezetett, valamilyen alapkutatásból sarjadt. — Sosem feléjtem el. hogy kisgyermek koromban az öreg doktor bácsi azt mondta: az orvos legfontosabb műszere a száj, amellyel kérdez; a szeme, amelylyei lát; a füle, amellyel hallgat; az ujja. amellyel tapint. Ma viszont műszerek, eszközök sokasága bástyázza körül a belgyógyászt. — Nagyon igaza volt annak a doktor bácsinak. Konkrétságában is és jelképesen is. Mindannyian azt valljuk, hogy az orvos-beteg kapcsolat alapja, kiindulópontja a kölcsönös megismerés, a személyes találkozás, az elbeszélgetés, az érzékszervi ismeretszerzés. Minden diagnosztikának és terápiának ez a rajtköve. A modern eszközök alkalmazása tulajdonképpen ezeknek az érzékszerveknek a finomítása, melyek során új, részletesebb és aprólékosabb ismereteket szerezhetünk. Már a második, világháború előtt voltak olyan műszerek — a mikroszkóp, vagy a szív elektrofiziológiai működésének rögzítésére alkalmas EKG, a röntgen —, amelyek az emberi érzékszervek határainak kitágításával részletesebb adatokat, ismereteket szolgáltattak az orvosnak. A második világháborút követően döntő változás következett be. A biopsziás eljárások során a szervekből piciny darabot metszenek ki, melyek döntő ismereteket nyújtanak a szövetek állapotáról. Az endoszkópia fölfedezése az üreges szervekbe vezette a belgyógyászt — vékony és hajlékony eszközök vezethetők a gyomorba, a vastagbélbe, a nyelőcsőbe, a has belsejébe, ahol szabad látótér alakulhat ki. Nemcsak minden parányi részletét nézhetünk meg, hanem szövetmintákat vehetünk, fényképfelvételeket készíthetünk, amelyet akár tévéláncra is kapcsolhatunk. A legfrissebb, Amerikából származó hír szerint olyan endoszkópot fejlesztettek ki, melynek segítségével miniatűr televíziós kamera vezethető az emberi testbe. Ugyanakkor fontos lépés volt a funkcionális diagnosztika továbbfejlődése is. Izotópok segítségével végigkísérhető a szervezetben bármely természetes anyag útja. nyomon követhető az izotóppal jelzett anyag kiválasztása, szervezetünkön belüli átalakulása stb. Sok igazság van annak a francia biológusnak a szavaiban, aki szerint módszereink technikai szintje tárja elénk a végtelenséget. Hisz — bizonyos határokon innen és túl — csak az észlelhető, amit műszereink érzékelni tudnak. — Nap mint nap olvashatunk híreket az orvostudomány fejlődéséről, mind modernebb és korszerűbb műszerek, eszközök felfedezéséről, bevezetéséről. Ugyanakkor nem múlik el nap, hogy ne figyelmeztetnének bennünket a nehezedő gazdasági körülményekre, a takarékosságra, a hatékonyságra. Milyen lehetőségei vannak egy vidéki egyetem klinikájának arra, hogy versenyben tudjon maradni, részese és számon tartott műhelye lehessen a nemzetközi élnfezönynek? — A válasz igencsak ellentmondásos lehet. Tíz év alatt óriási erőfeszítéseket tettünk, melynek eredményeképpen bizonyos profilokban elértük a modern belgyógyászat nemzetközi színvonalát. Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy a belgyógyászat egészének világszintje számunkra elérhetetlen. De testvérintézeKinkkel, a 2-es számú belgyógyászati klinikával olyan munkamegosztást és együttműködést alakítottunk ki, mely épít a saját profilokra, kizárja a tematikai és anyagi átfedéseket. Az l-es számú belgyógyászati klinikán mindenekelőtt emésztőszervi és vesebetegségekkel, cukorbajjal és immunbetegségekkel foglalkozunk, s e területeken nincs szégyenkeznivalónk. Elvben — hangsúlyozom, csak elvben! — megvan a lehetőség mindazon vizsgálatok folyamatos végzésére, amelyek egy modern belgyógyászati klinikától ma elvárhatók. Hogy miért hangsúlyozom azt, hogy csak elvben? Hadd húzzak alá két, egymással szembenálló körülményt: az egyik az emberi tényező. Meggyőződésem, hogy klinikánk szakembergárdája bárhol a világon .megállná a helyét. Alátámasztásként hadd mondjam el, hogy tíz év alatt heten nyertek kandidátusi minősítést (két kandidátusi disszertáció beadás előtt áll), egy munkatársam az orvostudományok doktori szintjét érte el. A huszonegynéhány orvos mintegy fele tehát minősített. Nyolc szakember töltött egyéves tanulmányutat világhírű külföldi intézetekben, hárman néhány hónapos tanulmányúton gazdagították szakmai képességüket. A másik tényező a műszerezettségi szint. Ez bizony eléggé labilis. Ha tréfásan szeretném érzékeltetni a helyzetet, akkor azt mondanám, hétfőtől szerdáig minden rendelkezésünkre áll, szerdától szombatig viszont mindig hiányzik valami. Vannak nagyszerű és ritka gépeink, de például megdöbbentő és felháborító, hogy több százezer forintos készülékünk néha egy-egy kisértékű alkatrész hiánya miatt működésképtelen. Van olyan műszerünk, amellyel a vékonybélben már megtaláljuk a legkisebb bevérzést, de lassan ott tartunk, hogy alapanyag hiányában a legegyszerűbb laboratóriumi vizsgálatot sem tudjuk elvégezni. Szomorúan kell megállapítanom, hogy a négy megyét — a délmagyarországi régiót — ellátó klinika e célt szolgáló röntgenkészüléke nem működik, így a betegeket speciális vizsgálatra a női klinikára kell átküldeni. A szakterületek önállósodása folytán a klinika épületében már négy intézet működik, rajtunk kívül a röntgenklinika, az önálló endokrinológiai és izotópdiagnosztikai osztály. Csoda-e, ha ilyen körülmények között az itt felhalmozott szellemi kapacitás a műszerpark teljes ütöerejét csak időnként tudja kihasználni. Pedig az elvárás jogos: egy adott betegség diagnosztizálásához és terápiájához a klinika ehhez szükséges teljes arzenálját fel kell használni. Belátom, hogy bármennyire is segítené munkánkat például egy komputertomográf, erre a mai valutáris helyzetben nincs lehetőség. De az, hogy az egyetem egyetlen használható rétegfelvételt készítő készüléke hosszú ideje működésképtelen, felfoghatatlan számomra. A meglevő műszerek és eszközök folyamatos működtetését feltétlenül biztosítani kellene. — A professzori iroda falán elismerések, kitüntetések, tiszteletbeli tagságokról szóló oklevelek. Közöttük a két legfrissebb. Az egyik arról tudósít, hogy dr. Varró Vincét az amerikai gasztroenterológusok szövetsége tagjai közé választotta, a másik pedig azt igazolja, hogy a Leopoldina össznémet Természettudományi Akadémia tagja lett — Az előbbi a világ legnagyobb gasztroenterológiai szövetsége, remélem, hogy jövő évi kongresszusán ott lehetek. Különösen büszke vagyok arra, hogy az 1600-as években alapított, Halléban működő Leopoldina tagjai sorába választott. Ez az akadémia ma is mindkét Németország természettudósainak egyesülete, elnöke NSZK-beli, székhelye az NDK-ban van, tagjainak fele német, másik fele külföldi tudósokból tevődik össze; nemcsak orvosok, hanem elsősorban természetkutatók. Tagja volt a Leopoldinának például Humboldt, Kapica és Curie asszony is. Mindez, úgy gondolom, a szegedi intézet tudományos minősítése is. Rendkívül fontos a mai tudományos életben a személyes kapcsolatok kiépítése. Hadd említsek erre példát. Tudományos tanácskozásokon, baráti beszélgetéseken alakul ki olyan kontaktus, melynek nyomán a szegedi klinikán dolgozó fiatal orvosokat külföldi intézetekbe küldhetek tanulmányútra. Ott ők újabb ismeretségeket kötnek, s ha elégedettek munkájukkal, az ajtó nyitva áll a következő szegedi szakembernek is. A nemzetközi tudományos életben a kutatási eredmények megítélése bizalom kérdése. Nemrégiben nemzetközi vita folyt arról, vajon a legkvalifikáltabb szaklapok közöljenek-e kis, távoli országok intézeteiből érkező cikkeket. A laikus azt gondolná, miért ne, hisz a tudományos eredményeknek objektíveknek kell lenniük. De igazoljá-e valaki, hitelesíti-e egy-egy ismert szaktekintély vagy intézgt neve ezeket az eredményeket? Amerikában nemrégiben közzétettek egy felfedezést, melyről kiderült, a kutató blöffölt, nem végezte el a bizonyítási eljárást, csak a teóriát közölte, mint eredményt. Volt bocsánatkérés, szerecsenmosdatás, s a kutató ezt a bélyeget még akkor is viselheti, amikor kiderült, hogy egy másik tudós elvégezte a kísérleteket és igazolta a feltevést. Egyszóval a bizalom a tudományban is fontos. — Milyen érzésekkel ül be a 22-i jubileumi tudományos ülésre? — Tulajdonképpen elégedett ember vagyok. Ügy érzem, a klinikán nagyszerű munkatársi gárda kovácsolódott össze az elmúlt évtizedben. Hatalmas a tempó, ambulanciáinkon egy hónap alatt több mint kétezren fordulnak meg, 400—600-szor áll meg a mentő a kapunál, s évi több mint négyezer beteget gyógyítunk. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezt a tempót csak részben kényszerítik ránk a külső körülmények: a profilosztályok, szakambulanciák tevékenysége munkatársaim önkéntes, belső indítású munkájának eredménye. Néha azért vagyok szomorú, mert úgy érzem, többre képes szellemi kapacitás szorul a falak közé, s ezt kellően át nem gondolt., szubjektív forrásokból táplálkozó akadályok fékezik le. Magam a gasztroenterológiai munkacsoportok kutatásában veszek részt. Végzem a munkámat úgy. ahogy azt kötelességérz°tem diktálja. TANDI LAJOS Csongrád megye gazdasági földrajza A

fózsef Attila Tudományegyetem Gazdasági Földrajzi Tanszéke gondozásában, megyei kutatók bevonásával készült kiadvány a legújabb kutatások alapján álló szakmai anyagot közöl. (A kötet főszerkesztője dr. Krajkó Gyula, szerkesztője Mészáros Rezső.) A DélAlföld gazdaságföldrajzát elemző. Békés megyéről korábban elkészült kötet folytatásának is tekinthető. A két kötet tematikája sok megegyezést mutat, bár arányaiban eltérőek. Jelentős előrelépést ielent. hogy A művelődési és az egészségügyi-szociális fejlődés fő vonásai, valamint Az infrastruktúra című fejezettel bővült. A kötet, annak ellenére, hogv nyolc szerző munkája, egységes koncepciót követ, bár néhány helyen a témák sajátosságai következtében átfedések is vannak. A gazdasági összefüggéseket szemléltető színvonalas ábrák, a fényképek nagyszerű illusztrációt nyújtanak a megye megismertetéséhez. és jelentősen emelik a kötet esztétikai megjelenését. Az első fejezet A természeti környezet adottságainak és erőforrásainak értékelése (Andó Mihály) címen a megye természeti adottságairól nyúit széles körű áttekintést. A szerző a földtani, a geomorfológiai, a vízföldrajzi. az'éghailati és a talaiföldrajzi viszonyokat ismerteti. Gondosan fejti ki a természetes élővilág szerepét, változásait. Az egyes alfejezetek általában arányosak. de a Tisza árvizeiről, különös tekintettel a Szegedet romba döntő. 1879-es árvízről, bővebben megemlékezhetett volna. A megye termálvízkészlete is részletesebb ismertetést érdemelne. A természetvédelemmel foglalkozó fejezet helyesen értékeli védett természeti értékeinket, a káros hatásoktól való óvását és megőrzését. A társadalmi, gazdasági fejlődés fő vonásai (Komócsin Mihály) című fejezet rövid áttekintést nyújt a felszabadulás előtti gazdasági, társadalmi viszonyokról. Rámutat a megye történelmi hovatartozásának viszontagságaira és az ebből eredő történelmi elemzések nehézségeire. Jó áttekintést nyúit a napjaink gazdasági-társadalmi fejlődését befolyásoló tényezőkről. A felszabadulás előtti negyedszázad történelmének ismertetése folyamán elemzi a területi változásokból származó gazdasági hatásokat. különösen az ipari fejlődés elmaradásának okait. A felszabadulás utáni gazdasági fejlődést négy időszakra tagolva, ismerteti. nagy gondot fordít a tulajdonviszonyok alakulásának, a mezőgazdaság és az ipar sajátos fejlődésének. valamint a továbbfejlesztés irányainak elemzésére. A népességgel foglalkozó fejezet (Krajkó Gyula) ismerteti a megyében lejátszódó mozgásfolyamatokat. Gondos áttekintést nyújt a természetes szaporodás tényezőiről, a vándorlásokról, a népesség koncentrálódásáról. A táblázatok egy része ötévenkénti bontásban, igen részletes tájékoztatást nvújt a változásokról. Az ábrák világosak, jól érthetők. Különösen hasznos a vándorlások irányait feltüntető ábra. amelyből kitűnik, hogy a megve ipari fejlődése olyan fokot ért el. hogv az ország jellegzetes iparvidékei már nem jelentenek vonzást. 1978-tól Csongrád megyének vándorlási többlete van. Érdekesnek tekinthető a népesség várható alakulásának táblázata. valamint a születésszám meghatározására alkalmas matematikai formula bemutatása. A feiezet részletesen tárgyalia a népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlását, a főbb népgazdasági ágakban dolgozók arányát. M

űvelődéstörténet a következő rész (Koncz János). ismerteti a közművelődési intézmények, kutatóintézetek kialakulását és fejlődését. Szól a felszabadulás előtti iskolázottságról. a népművelési tevékenységről. különös tekintettel a munkás kulturális egyletek helyzetéről. Külön elemzi a felszabadulás utáni kulturális kibontakozás első évtizedét, maid az ezt követő negyedszázad egyenletes fejlődését. Éhhez kapcsolódik az egész-. ségűgyi ellátás történeti fejlődésének ismertetése. A településekre vonatkozó tanulmányok (Tóth J.. Takács M„ Rudi J.) széles körű megalapozottsággal foglalkoznak, a fejlődés természeti és társadalmi tényezőivel. a népmozgalommal, összefoglaló táblázataik, a Jól szerkesztett ábrák kitűnő képet nyújtanak a települések népességszám-változásairól. a népesedési csúcspontokról, a bel- és külterületi népességről, a települések funkcionális típusairól, a lakásállományról és a kommunális ellátottság minőségi viszonyairól. Külön értéke a könyvnek. hogy foglalkozik a centrumtelepülések hierarchiájával és a vonzáskörzetekkel. A feiezet következő része a városokkal, falvakkal és tanyákkal foglalkozik. A megye öt városának történelmi fejlődését, jelen viszonyait, távlatba mutató terveit a falvak általános áttekintése. maid csoportosítása követi. A könyv helyes történelmi távlatban és megfelelő szemlélettel tárgyalia a tanvavilág kialakulását. szerepét, jövőjét. Az infrastruktúrával foglalkozó feiezet (Abonyiné Palotás J.) sokoldalú mutatórendszer felhasználásával ismerteti a megye relatív fejlettségét, összehasonlításokat tesz más városokkal, rámutat a kedvező állapotokra, de felhívja a figyelmet a megoldandó feladatokra is. I

parunk általános jellemzését adó fejezetben Krajkó Gyula részletes történelmi ismertetést nyújt a megye ipari fejlődéséről. a ielen helyzetről és a távlati feladatokról. Sok táblázattal és ábrával illusztrálva teszi szemléletessé mondanivalóját. A területi fejlettségi szint számítására vonatkozó módszer hasznosnak ítélhető és jól kifejezi a megye városainak, járásainak eltérő iparosodottságát. Az ágazati vonatkozású alfejezet (Abonyiné Palotás J.) ipari főcsoportonként jellemzi a megye iparát. Foglalkozik az iparban foglalkoztatottak számával és annak országos vetületével, a technikai ellátottság színvonalával, valamint a mennyiségi mutatókkal. A kőolaj- és földgázbányászát részletesebb kifejtést érdemelt volna, de a kohászattal, gépiparral, építőanyag-iparral, vegyiparral foglalkozó alfejezetek arányosak. jelentőségüknek megfelelő helyet kaptak. Az ipar történelmi fejlődése folyamán nagy szerepet betöltő könnyűipar sokoldalú jellemzést nyert. Egyaránt képet kapunk a nagy hagyományokkal rendelkező ágazatokról és az újabbakról. A textilipar részletes elemzése mellett kár, hogv netm került név szerinti megemlítésre az exportban is jelentős szerepet betöltő Hódmezővásárhelyi Divat KötötPrugyár. A sokoldalúan bemutacott élelmiszeripar jól kifejezi a megyének ebben az ágazatban országosan kiemelkedő szerepét. A megye mezőgazdaságát vizsgálva (Mészáros Rezső), nagy gondot fordít a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság létrejöttével. a területi koncentráció, a szakosodás, a kooperációs és integrációs kapcsolatok kibontakozása. az iparszerű termelési rendszerek elterjedése terén elért eredményekre. A mezőgazdasági termelés alfeiezetei. mint a növénytermesztés. szőlő- és gyümölcstermesztés. állattenyésztés, kifejező ábrákkal mutatják be a megye különböző területeinek ágazatonkénti intenzitását. A gazdálkodás színvonalát bemutató összevetés az egész Dél-Alföld térségéről nyúit átfogó képet. A kötet záró fejezete (Krajkó Gv. munkája) ismerteti a megye közlekedésföldraizi helyzetét. a történelmi előzményeket, a szállítási kapcsolatokat, a szerkezeti sajátosságokat. Szól a vasutak és közutak forgalmáról, a településközpontok megközelíthetőségi viszonyairól. • • Ö

sszefoglalva megállapítható. hogy a kötet nagyszerűen kifejezi Csongrád megye országos viszonylatban betöltött gazdaságföldrajzi szemét. jelentősen gazdagítja a területre és a környékére vonatkor> ismereteket. DR. MOHOL1 KÁROLY