Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-19 / 273. szám

•x Szombat, 1983. november 1*9: Kerényi Jenő emlékezete Óbudán, a Laktanya utcában nemrégiben nvilt meg a XX. századi magvar szobrászat legnagyobb formátumú tehetségének. Varon Imrének állandó gyűjteménye. A művész az elmúlt másfél évtizedben úi fogantatású, a legkülönbözőbb modern plaszti kai rzpmléletet és megoldásokat egyesítő munkáival új arculatot adott a magyar köztéri szobrászatnak. Iá palyaiesznek vihart kavaró indító állomása az 1965ben komponált Prometheus volt. Ezt olvan művek követték, mint Radnóti Miklós. Derkovits Gyula. Károlyi Mihály. Lenin. Bartók Béla. Kodálv Zoltán. József Attila. István királv szobra. Ez utóbbi a pálva legjelentősebb, összefoglaló értékű alkotása, mely a római Szent Péter bazilika al-i templomában látható. Terv a kutatási eredmények és a gyakorlat közelítésére Holnap lenne 75 éves Kerényi Jenő Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a kortárs és az egyetemes magyar szobrászat iskolateremtő mestere. 1908. november 20-án született Budapesten. a Képzőművészeti Főiskola elvégzését követően római ösztöndíjjal egy évet Itáliában töltött. Már korai műveit az expresszív formaadás. a tartalom érdekében való művészi sűrítés, a lényeg kiemelése jellemzi. Régi céhbeli iparos módszerességével és alázatosságával dolgozott, vallotta: „ne az alkotó beszéljen, hanem a mű". A felszabadulást követíően számtalan köztéri munkát alkotott. közülük is kiemelkedik a sátoraljaújhelyi partizánemlékmű (1946). életének utolsó időszakában remekművek egész sorát alkotta. Alkotóereje teljében. 1975. július 10-én halt meg (Anva gyermekével — háttérben a művész portréja.) A klasszikus német irodalom kiemelkedő alakiának. J. W. Goethének hagyatékából mintegy kétezer-ötszáz rajzot őriznek Weimarban. a Goethe Múzeumban. Most Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek kiállítást Goethe 1776 és 1810 között készített félszáz lapjából. A rajzok ihletője a költő életében nagy szerepet játszó thüringiai táj. 1775-ben tett eleget a 18 esztendős Kari August herceg meghívásának, ám időszakos weimari tartózkodásra gondolt, de a kirándulás hosszú időre nyúlt. Megragadta a környezet szépsége, ralzolta Thüringia hegyeit. völgyeit, vizeit, az Iltn partján álló kerti házat és parkját, és szenvedélyesen portrékat is. Sehol másutt nem fejezte kt szeretetét ily nyilvánvalóan Thüringia iránt. Varga Imre állandó gyűjteménye zető pozícióban van a tudományos kutatásban. \ — Ilyen alapkutatási háttérrel mi lesz az FZBK szerepe az új biotechnológiai programban? — Az alapvető feladatunk a megfelelő gyakorlati szakemberek képzésé lesz. mégpedig egyetem utáni képzés formájában. Mivel a képzést a termelőüzemek saját kereteikből nem tudják megoldani, ezért kell ezt központi forrásokból biztosítani. Egy-két évig a jövő gyakorlati szakemberei intézetünkben dolgoznak maid. ahol a megfelelő szemléletmódot és kutatási technikákat elsajátíthatják. Ezt a feladatát az SZBK — a megfelelő keretek biztosításával — el tudja látni, azaz garantálni tudja a már említett új típusú szakemberek képzését. Reméljük. sikerül elérni, hogy a gyárakban. üzemekben dolgozók és az elméleti kutatók egyaránt molekuláris biológiai szemléletmóddal rendelkezzenek, egy nyelven beszéljenek, tehát könynyebben megértsék a másik problémáját, és végül tartós személyes kapcsolatrendszer alakuljon ki a két terület között. Mindez elengedhetetlen feltétele annak, hogy az új tudományos eredményekből minél hamarabb profitot hozó termelési gyakorlat legyen. Még egyszer hangsúlyozni kell. hogy az SZBK csak akkor tudja ellátni az előbb említett igen fontos feladatát. ha sikerűi az alapkutatásban magas szinten maradnia. — .fBio" és „technológia" egyenrangú részek. Eddig jobbára csak ae első tagról eseti szó... — Az egyoldalú fejlesztés természetesen lehetetlen. Ezzel a terv is számol. Szükség van igen komoly technológiai előrelépésre is. Ezen a területen is van képzési probléma, amelynek megoldása a Budapesti Műszaki Egyetemre vár. Csak a két rész — a ..bio" és a „technológia" — összehangolt, egyenrangú feljesztése mellett érhető el a tervben kitűzött feladatok tel. jesítése. Márpedig egy terv anvnvit ér, amennyi megvalósul belőle. Reméljük, hogy a közelmúltban elfogadott biotechnológiai programban kitűzött célok a gyakorlatban is megvalósulnak, hiszen ez az egész népgazdaság érdeke. BÖLF. ISTVÁN RFICH KAROLY RAJZA Az ember már évszázadok óta alkéhnaz biotechnológiai eljárásokat. Gondoljunk csak a sörfőzésre, borkészítésre, sajtgyártásra. Csak azután vált tudatossá a természeti folyamatok felhasználása, miután Pasteur fölfedezte, hogy a szeszes erjedést a mikroorganizmusok okozzák. A készen talált mikroorganizmusok ..munkára fonása" napjainkig felmérhetetlen hasznot hajtott az emberiségnek. Hazánkban is kiterjedten alkalmaznak biotechnolóaiai eljárásokat. Ennek illusztrálására elegendő, ha csak az antibiotikumok fermentációs úton való előállítását említjük meg. A közelmúltban a kormány u biotechnológia további fejlesztésére úi középtávú kutatási-fejlesztési tervet fogadott el. amelynek végrehajtását 1984. január elsején kezdik meg. — Miért éppen ebben az időpontban indul az új terv? — kérdeztük dr. Kari Csabát, az SZBK Genetikai Intézetének csoportvezetőjét, aki maga is reszt vett a terv kidolgozásé hrm. — Ahhoz, hogy ezt a kérdést érdemben megválaszolhassam, először világosan külön kell választani két dolgot: a hagy«mányos eljárásokat az úgynevezett új típusú biotechnológiától. Ez otöbbi a genetikai és molekuláris biológiai alapkutatás közelmúltban elért eredményeit e, valamint ezen tudományágak új kutatási módszereire épít Itt nem a már eddig is bevált biotechnológiai módszerek tovább, fejlesztéséről, a még hatékonyabb gyakorlati alkalmazásáról van szó. hanem eddig a gyakorlatban egyáltalán nem allralmazott, más jellegű technikák bevezetéséről. Ezen módszerek nagy részét már átvette az ipar az alapkutatástól a fejlett országokban. beleértve olyan kis országokat «s. mint például Dánia. Az új magyar kutatási-fejlesztési program legfőbb célja a korszerű molekuláris-biológiai módszerek alkalmazásának bevezetése az iparban és mezőgazdaságban. Ezzel pedig nem lehet várni, mert nagyon nagy lesz a lemaradásunk. Ez indokolja a közelmúltban elfogadott biotechnológiai program „sorom kívütf" indítását — Mik ezek <tz új módszerek, és mi a jelentőségük a gyalcor. latban? — Természetesen nem sorolhatom fel most az összes módszert, ehelyett a közelmúlt eredményeiből egy-két példát említenék. Ma mór lehetséges teljes géneket tiszta formában élőlényekből izolálni, sőt bizonyos génedet kémiai módszerrel mesterségesen előállítani. Ezeket baktériumokba ültetve „szóra lehet bfrni", azaz a baktériumokkal gyártatni lehet a beültett gén termékét. Így, fermentációs úton elő lehet állítani emberi inzulint, interferont, növekedési hormont stb. Ez e jelen. A gének azonban nemesis mikroorganizmusokba ültethetek be, hanem állatokba is. A növekedési hormon génjét például beültették patkányba, és ez a patkány sokkal nagyobb lett a társainál. Ez elvileg a haszonállatoknál is elvégezhető, s talán azok tenyészideje lerövidíthető lesz a jövőben. Természetesen, vizsgálni kell majd az ilyen módon nyert húst, annak minőségét, élvezhetőségét stb. Előre nem látható akadályok sora jelentkezhet. de a példa talán érzékelteti a távlatot A gén beültetési módszerek növényeken való alkalmazása is megtörtént már több laboratóriumban. — Mik a feltételei a modem biológiai módszerek gyakorlati alkalmazásának? — Jól felszerelt laboratóriumok és a megfelelő vegyszerek szükségesek a termelőüzemekben is, de ha lehet még fontosabh, hogy legyenek olyan gyakorlart szakemberek, akik tisztában <nnak az alapkutatási eredményekkel, technikákkal és azokat rövid időn belül alkalmazni tud. ják a termelési problémák megoldására. — Ma még szakadék van trz alapkutatás és a gyakorlat között mi az oka ennek? — Az egyik feltétlen az. hogy — mint már beszélgetésünk elején is említettem — ezen a te. rületen a gyakorlatban eddig még egyáltalán nem alkalmazott más jellegű módszerek bevezetéséről van szó. ami mind elméleti. mind módszertani vonatkozásban molekuláris biológiai szemléletmóddal és képzettseggel rendelkező embereket igényel az iparban. Ilyen képfcés szervezetlen még nem folyik nazónkUto. i;ycu í.elátt>zuiU>cáu szakember a gyakorlati életben egyszerűen hiánycikk. — Akkor kire. mire éptt aZ új biotechnológiai terv? — A terv természetesen számol az előbb említett ténnyel. Éppen ezért az első két év az előkészítő időszak lesz. amelynek a fő feladata az objektív és szubjektív feltételek megteremtése. Ez részint az alkalmazott kutatással foglalkozó intézetekben. részint a termelő, üzemekberf történik majd. — Azt hiszem ez az a pont. amikor rátérhetünk a Szegedi Biológiai Központ szerepére ... — Az SZBK alapkutató intézet. tehát fő feladata továbbra is színvonalas tudományos kutatás. Jelenleg az intézetben lényegében az összes modem genetikai és molekuláris biológiai kutatási módszert alkalmazzák már csoportjaink. Nemcsak arról van szó. hogy ezeket a technikákat aránylag gyorsan sikerült laboratóriumainkban beállítani, hanem egynémelyiket intézetünk kutatói fejlesztettek ki. Például, baktérium protoplasztfűziót először a világon intézetünkben csináltak csakúgy, mint gombaprotoplaszt-fúziót a JATE Mikrobiológiai Intézetében. Ma már mindkét módszert rutinszerűen alkalmazzák a modern biotechnológiai iparban. Emili hetek még egy-két más példát is. Ilyen a növényi szövettenyészetekben izolált, megváltozott örökletes tulajdonsággal rendelkező sejtekből a teljes növény előállítása. Az SZBK+ban dol goztak lei egy ribonukleinsa" szerkezetvizsgáló gyorsmódszert is. — Ez azt jelenti, hogy az alapkutatásban nincs probléma? — Távolról sem jelenti azt. Nálunk is egyes területeken komoly a lemaradás, de ez még behozható. Más területeken jó nemzetközi átlagszínvonalon vagy afelett van az intézet, bizonyos területeken az SZBK ve-