Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-15 / 269. szám

10 Kedd, 1983. november 15. Dj élelmiszerbolt és büfé A Zöldért Vállalat tegnap reggel megnyitotta a Ke­reszttöltés utcában új élel­miszerboltját, valamint III. osztályú büféjét. A megnyi­tón dr. Bátyai Jenő, a Zöl­dért Vállalat kereskedelmi és ipari főosztályának veze­tője tájékoztatta a vásárló­kat a vállalat munkájáról, kereskedelrrfí tevékenységé­ről. A tarjáni 11. számú élelmiszerbolt 150 négyzet­méteres és 1 millió forintos árukészlettel kezdte meg az árusítást. A bolt reggel 6­tól este 6 óráig tart nyitva, szombatonként pedig reggel 6 órától délután 2-ig. A Vadvirág büfé minden­nap délelőtt 9 órától este 7-ig várja vásárlóit, hi ét­lapon többek között csevap­csicsa, hamburger, natúr szelet, rántott és párizsi A Kereszttöltés utcai új üzlet szelet, grillcsirke, házi disz- lak6k nagy 5römme, fogad_ táskor jelentős forgalmat nótoros ételek szerepelnek. ták a Zöldért Vállalat új bonyolított le az élelmiszer­A SZEOL-pálya környékén üzletét, már a tegnapi nyi- bolt 12 fős személyzete. A jöveielentadózás új rendje Az adózás — ha nem is kai jobban összehangolt jő- sának legfőbb oka, míg a a legkellemesebb teendő — vedelemadó-rendszer szük- progresszió mértékének fontos állampolgári kötele- séges, amely valamennyi csökkenése várhatóan ked­zettség, amelynek eleget adóköteles jövedelem össze- vezően hat a tevékenységek tenni mindenkinek szemé- vonásával és egyetlen prog- bővítésére. Az adóköteles összeghatá­rint a különböző források­ból származó jövedelmek lyes érdeke is. Ehhez azon- resszív adókulcstáblázat se­ban szükséges az is, hogy gítségével mindenki számá- rok emelésének másik oka, adózási előírásaink, rendsza- ra áttekinthető, s egyben hogy az új jogszabály sze­bályaink könnyen áttekint- ösztönzőbb is. hetőek, egyszerűek, az egyén Az új. progresszív adó­és a közösség számára egy- tábla előnyösebb a kisjöve- után a jövőben összevontan értelműen elfogadhatóak le- delműeknek, mert az eddigi kell adózni, összességében gyenek. Ez az oka annak, legalacsonyabb 6 százalékos azonban a kulcsmódosítás hogy az előírások fokozato- adókulcs helyett 2 százalék- általában adócsökkenést san változtak, igazodtak a kai kezdődik. Mérséklődik eredményez — bár az állam mindennapi igényekhez. Az az adókulcs progressziója is. adóbevétele várhatóan így élet azonban sokszor gyor- Jelenleg az általános jöve- sem csökken, miután az új sabban változik — s jelen- delemadó mértéke 6 száza- jogszabályok lehetővé te­leg érvényben levő rendel- léktói 75 százalékig terjed, szik. egyfelől a tevékenysé­kezések ma már számos ok és már 200 ezer forinton gek bővítését — s ezen ke­miatt inkább gátat, mint felüli jövedelemnél beáll a resztül a befizetések növe­ösztönzést jelentenek. Adó- maximális elvonási mérték, kedését —. másfelől megte­zási rendszerűink ma már Az új rendszerben, mint remtik az úgynevezett lát­nincs összhangban sem a már láttuk, a legalacso- hatatlan, de jogszabályokban gazdasági-társadalmi váltó- nyabb adókulcs 2 százalék, nem tiltott jövedelmek; hú­zásokkal. sem az időközben a legmagasabb pedig csak lapénz, borravaló megadóz­kialakult új jövedelmi vi- 65 százalék, és ez is csak a tatásának feltételeit. Ezzel szonyokkal. Bizonyos érték- 600 ezer forintot meghaladó párhuzamosan szigorodnak határ fölött pedig egyenesen jövedelmek esetén áll be. az adóeltitkolást szankcio­gátolja az adóköteles tevé- Ezzel megszűnik a tevékeny- náló előírások is. (Felemelt kenység folytatását — mivel ségek korlátozásának, illet- adóösszeg megfizetésére kö­az elvonás mértéke akkora, ve a jövedelmek eltitkolá 1 - 1 hogy a tevékenység folyta­tójának teljes jövedelmét adóként kell befizetni. To- adókulcsokat \ábbi ellentmondás az a 20 ezer forintia 2 százalék: túlzott differenciálás, és in- ezer forintig dokolatlan megkülönböztetés 400 forint, és a 20 ezer forint feletti rész is, amely különféle foglalko- g százaléka: zásolc (például írók, képző- g0 ezer forintia művészek, kisiparosok) után 1600- forint, és a 40 ezer forint feletti rész fizetendő adó eltérő nagy- 10 százaléka; ságában jelentkezik, s ííty 100 eztr forintia az adórendszert egy saiátos 3600 forint, és a 60 ezer forint feletti rész presztízsrendszer részévé 20 százaléka; tette, ellentmondva ezzei a 200 ezer forintig közteherviselés elvének. Azt 11 600 forint, es a 100 ezer forint feletti resz sem lehet túlzottan szeren- 38 százaléka; eqéqnek nevezni hogv a 400 ezer forintig Seíe adXieles tevé- 49 600 forint, és a 200 ezer forint feletti rész 50 szazaleka: 600 ezer forintig 149 600 forint, és a 400 ezer forint fplettí rész telezhetők a mulasztók.) Végezetül nézzük az 1984. január 1-től érvényes, új kenységet folytatók külön­böző címeken fizették az adót. s így néha előnyösebb . ,.fc helyzetbe jutottak azoknál, 60 akik azonos munkával szer­zett jövedelmükkel néha az év első felében már elérték a maximális adót. Nem vé­600 ezer forint felett 269 000 forint, és a 600 ezer forint feletti rész 65 százaléka. A. T. Kik adóznak 'l984. január szokásoknak megfelelően, de letlen. hogv oly sok kisipa- elsejétől kezdve az új sza- az új adókulcsok szerint — ros szüneteltette néha fél búlyozás alapján? fizetnek adót a gazdasági évig is iparát, illetve kü- A valasz igen egyszerű- munkaközösségek, illetve a lönböző maninulácókkal 0zok akik eddig ia áitalá- vállalati gazdasági munka­igyekezett jövedelmét eltit- nos 'jövedeiemadó fizetésére közösségek tagjai is — a kölni. voltak kötelezve. Vagyis to- gm-ben, illetve ygm-ben Ennyi is elegendő ahhoz, vábbra sem kell adózniuk a eIert jövedelmük utan hogy levonjuk a következ- bérből és fizetésből élő mil­tetést: az általános jövede- Hóknak a munkahelyükön, lemadónak és a szellemi te- a napi munkaidőben meg­vékenységet folytatók jöve- szerzett jövedelmük alaoián. delemadójának a jelenlegi A háztáji és a kisegítő gaz­szabályai sok tekintetben daságokat sem érinti ez a túlhaladottak. Ezért határo- szabályozás. Viszont az új zott úgy a Minisztertanács, rend1 szer.nt adóznak a kis­hogy gazdasági, társadalmi ynarosok, művészek, írók. fejlődésünket követő, egysé- újság|írAk (az utóbbiak a kit'ki SZabály0Za5t ala" más sajtóorgánumoknál pub­Az U- szobáiyo-.á; lestor. likált írásaik alapján) s az tosabb elve az arányosabb orvosol., ha magánpraxist és teljesebb körű közteher- folytatnak> iUetve _ amint viselés kialakitasa. Ehhez hí,„ .n7 egy új. egységes a jelen- emhtettuk - a hálapénz légi ár- és értékviszonyok-, után. Ugyancss* az eddigi Tanító idők U gy kellett nekünk ez az aszály, mint púp a hátunkra. Elnehezültek gaz­dasági bajaink nélküle is, mert erős az áthallás a világ piaci kavargásá­ban. Kicsi lett a földünk, akármelyik pontján történik is valami, eljut a hatása hrazánk is, hogyne vennénk észre a ko­rábbi tendenciákat feje tetejére állító bi­zonytalanságokat? Évek óta számolga­tunk, hogyan tudnánk legkisebb megráz­kódtatással átvészelni a nehéz időket, és úgy látszik, eddig jól számoltunk. Biza­kodva mondjuk ezt, noha tudjuk, a folya­matnak nincsen még vége, és kellemetlen meglepetések ezután is érhetnek bennün­ket. A mezőgazdaság jól termő éve most igazán sokat segített volna rajtunk, de mintha egész évben elfelejtették volna a felhők, hogy eső is szokott lenni, nagy­betűsen jelzett száraz esztendőket is ha­jazott a mostani. Minden józan mérlege­lés azt mondja, örülhetünk, hogy ennyi is termett. Vannak, akik azt tartják, a válságos évek olyanok, mint a náthajárvány. Kike­rülni nem lehet, túl kell élnünk, és elmú­lik magától. Kényelmes szempont, gon­dolkodni se kell, csak hivatkozni rá. Majd ha jobb napok következnek, szerencséseb­bek leszünk. Igyekszünk majd kihasználni a föllendülés éveit, ha jó a hallásunk, ta­lálj egy kis előnyre is szert tehetünk, de addig várjunk türelemmel. Az idegeske­dés csak ártana, kapkodáshoz vezetne. Nyugi-nyugi, majd lesz valahogy. Akkora adag butaság húzódik meg a túlélés hirdetőinek igéi mögött, könnyű lenne fölismerni, de okoskodni mindig könnyebb, mint okosnak lenni. Nem mi csináltuk a nehéz időket, kicsik is va­gyunk hozzá,' hogy megváltoztassuk a tör­vényszerűségeket. A lázas betegnek föl­tehetően jót tesz a nyugalom, a pihenés, de a gazdasági lázak ellen ez a gyógv­mód életveszélyes lehet. Ha mi most csak a vizes ruhát raknánk a homlokunkra, a végén se ruhánk, se vizünk nem marad­na. A higgadt értelem azt mondja, úgy kell túljutnunk a nehéz éveken, hogy azonnal legyen erőnk cselekedni, amikor nagyobb kaput nyitnak a lehetőségek. Meg kell ta­nulnunk célszerűen gazdálkodni. Elő kell vennünk azokat a megoldásokat, amelyek­ről eddig is beszéltünk eleget, de szíve­sebben toltuk őket félre az útból. Vegyük elő példának egyik legégetőbb gondunkat. Kevés takarmány termelt, előttünk a tél, az állatot naponta etetni kell, mi lesz itt tavaszig? Egyszerű lenne levágni azt, amelyiknek nem jut, vagy el­adni élőként, de ha' ezt tennénk, hosszú évek múlva is nyögnénk a következmé­nyeit. Életerős állatállományra van szük­ségünk jövőre is, ezt elrontani végzetes lépés lenne. Az a szerencsénk, hogy a tu­domány egy lófejjel a gyakorlat előtt jár. Évek óta kínálja a recepteket a valami­lyen furcsa észjárás szerint hulladéknak nevezett termékek hasznosítására. Most. úgy látszik, végre vevőre találnak az okos gondolatok. Mennyit panaszkodtak például a cukor­gyárak emberei! Nyakukon maradt a ré­paszelet. pedig azt mindig takarmányként tartotta számon a mezőgazdaság. Kinn ma­radt a földeken a kukoricaszár is, pedig régen plakáton is hirdették, hogy széná­val ér föl. ha időben levágják. Igaz, ak­kor még a szalma néhány fajtája is ta­karmány volt télen. Most azt hallani, örülnek a szövetkezetek vezetői, ha répa­szelethez jutnak. Elővették a tudósok re­ceptjeit összekeverik szecskázott kukori­caszárral. erjesztik és etetik. Két „mellék­termékből" jó takarmány lett. — Maradjunk a józanság Sllapoxában" és ne lelkendezzünk fölöslegesen. A kuko­ricaszárat könnyebben hasznosította a ré­gi kisgazdaság, mert az emberi erőt soha nem számolta. Fogott egy szárvágót, vitt magával kötelet, és akkor vágta, amikor nem zörgött a levele. Most gép kell hoz­zá drága pénzért, és a gép olajat eszik. A répaszelet is azért maradt a cukorgyárak nyakán, mert drága volt a fuvar. Most még drágább. A régen igen egyszerű ta­karmány az ínséges időkben igen drága lett tehát, mégis vállalni kell ezt a meg­oldást. ha valóban át akarjuk menteni ál­latainkat a következő évre. A kincstári, felelőtlen optimizmus azt dadogja, jövőre majd egyszerűbb lesz. Nagy szárazság után esőnek kell jönnie, terem majd a föld élelmet és takarmányt bőven. Amikor a búzánál már méreget­tük a veszteséget, nagyon bizakodtunk még. hogy majd a kukorica helyrebillen­ti a mérleget, mert ekkora szárazság után muszáj esőnek lennie. Nem lett, sőt követ­kező évünk kenyérnekvalóját is porba ve­tették el a gazdaságok. Csodával határos mégis látni szépen kelő táblákat, talán a gyötrő télnek ellen tud állni a vetés. Bi­zakodunk. mert mi mást tehetnénk, de azt ki lehet számítani, hogy a nagyobb költ­séggel összegyűjtött takarmány a sovány pénztárcákat még jobban apasztja, pedig arra a pénzre jövőre is nagy szükség lenne. Könnyen oda csavarodik megint a gon­dolat, az a legegyszerűbb, ha tudomásul vesszük az alapvető tényeket, és nem erőlködünk hiába. Csillagjósok asztrológi­ája ismerte az együttállások fogalmát és rémséges dolgokat jövendölt belőle. Ha csak a mezőgazdaság került volna nehéz helyzetbe, valamivel könnyebben beszél­nénk, de iparunk néhány ágazata a világ­gazdaság hatásalt és saját mulasztásain­kat együtt szenvedve szintén kellemetlen körülmények közé került. Gazdasági csll­lagzataink együttállásának káros követ­kezményei nem a jóslatok sorába tartoz­nak, hanem ténybeli valóságok. V együk elő józan eszünket megint egy kicsit, és fontoljuk meg a meg­fontolandókat. Nem kell ide jóste­hetség, biztosra vehető, hogy megbukik az a gazdaság és az a gyár, amelyik az egy­szerű túlélésre rendezkedik be. Meg kell tanulnunk úgy átszervezni dolgainkat, hogy a túlontúl nehéz években is értelmet tudjunk vinni minden tevékenységünkbe. Józan bölcsesség és erős akarat kell hozzá. Nem biztos, hogy látjuk már az alagút végét, nem tudjuk tehát kikétszerkettőzni, hogy a mostani megfontolt lépésünk jövő­re is. azután is celszerűnek tűnik. Több­ször emlegetjük mostanában a rugalmas tettrekészséget, mint régen, mert nagyobb szükségünk van rá. Kemény szirtek között hajózunk, sokszor • kell mozdítanunk a kormányon, hogy neki ne sodródjunk va­lamelyiknek. őrizzük meg azt a rugalmasságunkat is, hogy örülni tudjunk az apró eredmé­nyeknek is. Visszatérve az előző példá­hoz: annak is, hogy van takarmányunk az állatok téli táplálására, és annak is, hogy elvetettük gabonánkat — csak az üres lelkendezést felejtsük el még néhány év­re, akkor talán később se tér vissza. Ta­nulásra szorít bennünket az idő, olyan leckét is ránk sóz, amit azelőtt kikerül­tünk volna. Azt már az iskolában megta­nultuk, hogy a nehéz föladatokat kap­kodva nem lehet megoldani, a logikai szálat föltétlenül meg kell keresnünk, és lépésenként ellenőriznünk kell. mellette haladunk-e még. Nagy tanítómester az élet, erre int bennünket most is. Horváth Dezső Szakszervezeti tanácskozás Eredményesen járul hozzá Az ágazat évről évre nö- dést az idén az aszály né­az élelmiszeripar a lakosság veli termelését, ennek ered- mileg visszavetette, néhány színvonalas ellátásához és az ményeként tejből és • húsból ágazatban nem sikerült biz­exportfeladatok teljesítésé- már az idén teljesítik az tosítani a kellő árualapot hez — állapította meg Ba- 1985-re tervezett fogyasztási Emiatt a vártnál kisebbek logh Károlyné, az ÉDOSZ előirányzatot. A főtitkár kö- az exportbevételek, s továb­főtitkára hétfőn a szakszer- zölte: a szociálpolitikai ter- bi importbevétel-kiesést vezet székházában a köz- vek megvalósítására a szű- okoztak a csökkenő világ­ponti vezetőség ülésén, ame- kösebb anyagi körülmények piaci árak is. lyen a legutóbbi szakszer- között is nagy gondot for­vezeti kongresszus óta eltelt dítottak az üzemek, annál időszak tapasztalatait össze- is inkább, mert ennek a gezték. 1984-ben — amint a mi­niszter szólt róla — az élelmiszeripari termelés to­munkaero megtartásában is vúbb növekszik. Nem kü­Elmázolt az SZBISZ köldöllsége Hétfőn elutazott Buda- nepségsorozatra érkezett ha­pestről az a szovjet kül- zúnkba. A küldöttséget az döttség. amely Szárkiszovnak, a Eduárd MSZMP Központi Bizottsá­Szoviet ga székházában fogadta La. Baráti Társaságok Szövelsé- katos Ernő, az agitációs és ge elnökhelyettesének veze- propagandaosztály vezetője tésével az MSZBT meghí- A delegáció ellátogatott az vására a Szovjet Kultúra MSZBT székházába, ahol és Tudomány Háza megala- Bíró Gyulával, a társaság kulásának 10. évfordulója főtitkárával találkozott. meghatározó a szerepe. A gondokról szólva a többi kö­zött elmondta: a vállalati lönben a kivitel; ennek fo­kozását aktívabb piacfeltáró munkával, a minőség javí­. tásával, s az egész éviegyen­decentralizació nem min- letes szállításokkal lehet el­denhol valósul meg követ­kezetesen. Az ülésen megjelent és felszólalt Váncsa Jenő me­érni. Nagyobb beruházások az élelmiszeriparban nem lesznek, ám jelentős össze­geket fordítanak a gabona­. , , „ , , és a bortárolás feltételeinek zogazdasági es elelmezesugyi korszerűsítésére, a minőség miniszter is. Az élelmiszer- •• .... termeié > helyzetéről szólva kiemel.e: 1980 és 1983 kö­zött összességében 11 s/áza­iavítására. s a választék bő­vítését szolgáló fejlesztésre. Kedden a központi veze­alkalmából rendezett ün-(MTI) j iékkal növelte termelését az tőség szekcióülésekkel foly I iparág. Az egyenletes fejlő- tatja munkájút.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents