Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-15 / 269. szám

Dm Í8J&Ö VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. SvfoIyjHn 269. szám 1983. november 15.," kedd Ara: 1,40 forint Bgfc&S®* i AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BI ZÓ mNÁK LAPJA a Nemzetközi konferencia világgazdaság helyzetéről A nyolcvanas évek világgazdasági és pénzügyi helyzetéről kezdődött nemzetközi konferencia 15 ország mintegy 150 szakembere részvételével hétfőn Budapesten. A kétnapos tanácskozást a Duna-Európa Intézet (Donaueuropaisehes Institut) szervezte, a budapesti székhelyű Középeurópai Nemzetközi Bank Rt. közreműködésével. A tanácskozást — melyen megjelent Arthur Agstner, Ausztria, és Peter William Untain, Nagy-Britannia budapesti nagykövete — Fritz Bock, a Duna-Európa Intézet elnöke nyitotta meg. Elmondotta: a tanácskozás célja, hogy felmérjék a világgazdaság jelenlegi helyzetét, és részletes elemzéssel elősegítsék azoknak a tennivalóknak a meghatározását, amelyek segíthetik a nemzetgazdaságok irányítóit, az üzleti élet képviselőit a jelenlegi gazdasági, pénzügyi nehézségek megoldásában. Timár Mátyás államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a magyar gazdaság 1968-tól napjainkig terjedő időszakát jellemezte. Elmondotta, hogy a hetvenes években hátrányosan érintette a magyar gazdaságot a nemzetközi munkamegosztás feltételeinek megváltozása. 1973-tól 1980-ig terjedő időszakban a konvertibilis külkereskedelemben mintegy 20 gyobb mértékben deficitessé vált. 1979-et követően a gazdasági növekedés biztosításával, a belföldi fogyasztás és a beruházások csökkentésével és a termelési szerkezet korszerűsítésének meggyorsításával . sikerült megállítani a kedvezőtlen folyamatokat. Ezt követő időszakban számottevő eredményeket ért el a népgazdaság, javult az ország energiafelhasználásának struktúrája, meggyorsult a versenyképes vállalatok fejlődése. Az 1978-at követő három év alatt az ország nem rubelelszámolású exportja mintegy 20 százalékkal bővült, s 1978 óta a konvertibilis külkereskedelmi mérleg összesen kétmilliárd dollárral javult. Az elmúlt években a magyar gazdaságnak jelentős gondot okozott a nemzetközi feszültség erősödése, a világgazdasági válság mélyülése, s a nemzetközi pénzügyi és hitelrendszerben fellépő zaszázalékos cserearány-veszte- varok. Mindezek újabb nehéz ség érte az országot. Ugyanakkor az is igaz, hogy a magyar gazdaságirányítás a szükségesnél lassabban reagált a megváltozott viszonyokra. Mindezek következtében 1974 és 1978 között az ország konvertibilis fizetési mérlege mind nahelyzet elé állították a gazdaságot. Annak ellenére, hogy a népgazdaság teljesítőképessége javult, a nemzetközi pénzügyi helyzet kedvezőtlen változásai miatt a tartalékok fokozatosan csökkentek. Ebben a nem konynyű helyzetben segítséget jelentett a BIS Nemzetközi Fizetések Bankjától, a BIStől felvett áthidaló hitel, amelyet azóta visszafizettünk. Majd az, hogy Magyarországot felvették a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba. A kereskedelmi bankok felülvizsgálták korábbi magatartásukat, s egyéves szünet után — 1982-ben — a Manufacturers Hanover Trust szervezésében konzorciális hitelt vehetett fel a bank. Az említett hitelfelvételt azután a lassan javuló helyzetben újabbak is követték. Timár Mátyás elmondotta, hogy 1984-ben is a népgazdaság fő célkitűzése a külkereskedelmi aktívum további növelése, s a konvertibilis adósságállomány csökkentése. Ennek érdekében a gazdaságirányítás gyorsítja a reform továbbfejlesztését, amelynek fontosabb feladatai többek között: az intézményrendszer korszerűsítése, a rugalmas árfolyampolitika, a belföldi árak közelítése a világpiaci árakhoz, a verseny növelése s a tőkeátcsoportosítás feltételeinek javítása. A fejlesztési elképzelések megvalósítása érdekében Magyarország a következő években is hitelfelvevőként jelentkezik a nemzetközi pénzpiacon. Ezzel egy időben azonban fokozatosan csökken az ország nettó adósságállománya. Ezután felszólalásokkal folytatódott a tanácskozás. EEM vege eEött Bérek, jövedelmek és a kereskedelem Magas volt a piaci áremelkedés — Stagnáltak a reálbérek — Keresik a hitelt A KSH Csongrád megyei getik; a vállalatok többnyiigazgatóságának összegező- re már felhasználták az idei séből talán a „legolvasot- évre kigazdálkodott bérfej tabb" fejezet a lakosság élet- lesztési kereteikét, az egyébkörülmenyelvel foglalkozó ként is minimális bérfejleszrész. Abból kiderül, hogy tésre fordítható keretből az Vezetők megbeszélése Az ipar feladatairól Hétfőn 61 ipari nagyvállalat vezetője és 17 ipari szövetkezet elnöke az Ipari Minisztériumban értékelte az 1983. évi munkát és megvitatta az 1984. évi feladatokat. Az értekezleten Rabi Béla államtitkár elmondta: az ipar a terv alsó határán — előreláthatóan 1,0—1,5 százalékos növekedéssel — teljesíti termelési feladatát. Az év végi hajrá számos helyen jelentős termelési és szállítási gondot okoz. Már ilyenkor, november közepén meg kell szervezni és elő kell készíteni a jövő évi munkát, hogy az egyenletesen teljesíthető legyen. Az idén a belföldi ellátásban gondok voltak, hiszen tartós és más közfogyasztási termékek körében szaporodott a hiánycikkek száma. Az ipar alapvető feladata, hogv 1984-ben csökkentse a tartósan hiányzó termékek körét. Ezt akkor is el lehet érni, ha az iparban dolgozók száma tovább csökken — 1983-ban 23 ezer fővel csökkent a dolgozók létszáma—, de megfelelő munkaszervezéssel. technológiai intézkedésekkel. tudatos munkaerő átcsoportosítással javítani lehet a termelés feltételeit. Rabi Béla megállapította: javult az anyag- és energiagazdálkodás. csökkent a faj- mezőséget lagos anyagfelhasználás is. különösen racionálisabbá vált az energiafelhasználás is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben a hulladékhasznosításnak, továbbá a aem különben fontos háttéripari fejlesztésnek minden beruházásnál elsöbbseget kell adni. Az államtitkár szerint 1984-ben a külgazdasági feltételek várhatóan nem javulnak, s annak érdekében, hogv tovább csökkenjenek külföldi tartozásaink, az iparnak az idei teliesítéshez képest 6—8 százalékkal célszerű növelni az exportot Az ipar 1984-ben az elképzelések szerint körülbelül 1.8 százalékkal növeli termelését, s az energiafelhasználást 1.5 százalékkal csökkenti. Az importanyagfelhasználást is hasonló arányban mérsékelik. Az anyagmegtakarítás összegét jövőre egy százalékkal növelik a vállalatok. Az államtitkár ágazatonként is meghatározta a legfontosabb feladatokat. A villamosenergia-iparban fontos követelmény a széntüzelésű erőművek jobb kihasználása, a paksi atomerőmű fokozottabb bevonása a termelésbe és az olajtüzelésű erőművek átalakítása, korszerűsítése. A kohászatban a fajlagos anyag- és energiamegtakarítás növelése mellett fontos a szállítási fegyelem javítása, s a jobb minőség biztosítása. A gépipari üzemeknek főleg a jövedelkell javítaniuk, az alacsony hatékonyságii vállalatoknál. A vegyiparban az értékes kőolajszármazékok gyártására a gvógvszer- és növényvédi szer alapanyagok termelésének növelésére összpontosítanak. Maradéktalanul ki kell elégíteniök a mezőgazdaság műtrágya- és növényvédő szer igényét. A könynyűiparnak a lakossági ellátás további javítása mellett jelentősen növelnie kell az exportot. (MTI) folytatódott a létszámcsökkenés a megfigyelt gazdasági ágazatokban. Az élelmiszeripar, az állami mezőgazdaság, a lakás-, város- és községgazdálkodási szolgáltatás kivételével mindenütt kevesebben dolgoztak, mint korábban. A csökkenő munkaerőforrás, a mérséklődő termelés. az élőmunka termelékenységének visszaesése elleesetleg megmaradó összeg nem biztosítana érdembeii fejlesztést. De olyan esetek is adódnak, hogy a cég nem is kívánja további ösztönözni a több műszakos munkavégzést, hiszen az első műszakban is állnak a gépek. Lássuk milyenek a keresetek jelenleg. Az adatok szerint a lakosság központi forrásból származó pénzbevénére a vállalatok jó része még tele 7.6 százalékkal növekeaz idei évre is létszámbőví- defct Munkabérre a nem metést tervezett. zőgazdasági ágazatokban az A megye munkaképes la- 1982. I—III. negyedévinél kcsságának zöme az iparban 2 8 százalékkal többet fizettalál lehetőséget, 58 340 em- tek ki. A mezőglzdasági ter bernek tartották nyilván a munkakönyvét az ipari vállalatok és szövetkezetek. Az építőiparban 12 690, az állami mezőgazdasági és erdőérte el a tavalyt mértéket, mindössze 1 százalékos volt a betétek emelkedése. A lakossági hitelek — elsődlegesen a magasabb összegű lakásvásárlási hitelek és építési kölcsbnök miatt — a tavalyinál erőteljesebben, 11,1 százalékkal emelkedtek. Az áruvásárlási kölcsönök 0.9 százalékos csökkenése mellett különböző jogcímeken 11.8 százalékkal több hitelt vett fel a lakosság, mint tavaly ilyenkor. A keresetek zöme természetesen a kereskedelmi üzletekben „csapódik ]e". A kiskereskedelem értékesítése 8,1 százalékkal emelkedett, de a forgalom mennyisége semmit sem változott a múlt év azonos időszakához képest. Erre igen egyszerű a magyarázat: a kiskereskedelmi árszínvonal 7,7 százalékkal magasabb volt, mint a múlt esztendő azonos időszamelőszóvetkezetek munKabér-kifizetései ennél erőteljesebben, 19 százalékkal emelkedtek. Az összeségében mérsékelten növekvő kában. Az áremelkedések gazdasági munkahelyeken bértömeg 4.2 százalékos bér- nagyobb hányada központi 7000. a mezőgazdasági szö- fejlesztést biztosított, az át- árintézkedések eredménye, vetkezetekben, közös gazda- lagkeresetek hasonló mérték- Ez évben jelentősebben Ságokban 30 000. a küzleke- ben 4,8 százalékkal javultak, emelkedett a ritkábban védés területén 6300, a keres- A statisztikai fölmérés sárolt fogyasztási javak, pélkedelemben 16 800, a vízgaz- adatai szerint a foglalkozta- daul a gépkocsik, több, nem tottak havi átlagos keresete alapvető élelmiszer. így az a következőképpen alakult alkoholmentes italok, a tea, október elsején: az iparban az egyes fűszerek és néhány dolgozók 4424. az építőiparbán 4776, az állam j mezőgazdaságban és erdőgazdaságban foglalkoztatottak 4933, a szövetkezeti közös gazdaságokban 4454, a közlekedés dálkodás vonalán 4100, míg az egyéb anyagi tevékenység körében, a személyi és szolgáltatási helyeken 5400 munkavállaló talált megélhetési lehetőséget! A szakemberek fölméréséből kitűnik, hogy az új jogszabályok alapjára az iparban, az élelmiszer-kereskedelemben, valamint a vendéglátásban dolgozók részére a vállalati kollektív szerződések, munkaügyi szabályzatok az előírtnál magasabb összegű műszakpótlékot is megállapíthatnak. A rendelkezés adta lehetőségekkel — ellentétben az országossal — alapvető fogyasztási cikK, a cukor, a kenyér, az étolaj ára. Számottevően nőtt az idényáras cikkek piaci árszínvonala is, a burgonya átlagúra 28 százalékkal, a ben 5104. a kereskedelemben zöldségféléké 21,6, míg a 3995, a vízgazdálkodásban gyümölcsöké 12 százalékkal ebben az évben várhatóan egyre kévesebbet lehet megcgy megyei vállalat sem él. takarítani a bérekből. A nóMiért? — kérdezhetjük jog- vekvő megélhetési költségek, gal. A változatlan nagyság rendű műszakpótlékok kifi zetésének okai között emle- tétek növekedése már nem volt magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában. S milyen volt az ellátás, az árukínálat? Azt állapították meg a szakemberek, hogy az elmúlt időszakban viszonylag kiegyensúlyozott volt az élelmiszer-ellátás. Ugyanakkor nem rejtik véka alá, hogy átmeneti hiány volt étolajból, cukorból, mara mérséklődő reálbérek na- garinból, füstölt húsfélesétására a lakossági ta/carékbe- gekből, szifonpatronból. A 4821, míg az egyéb anyagi tevékenység, személyi és gazdasági szolgáltatás vonalán tevékenykedők havonta átlagosan 4188 forintot kerestek. Mire költötték jövedelmüket az emberek? Kitűnik a statisztikai adatokból, hogy Somogyi Károlyné felvétele A szegedi kábelgyár évente körülbelül 2 milliárd forint értékű erősáramú vezetéket, hírközlő kábelt és más fontos „zsinórt" készít. Leglényegesebb termékeiket nagyon várja a posta, s természetesen olyan hazai vállalatok, amelyek ezeket a vezetékeket beépítik termékeikbe, készülékeikbe. A szegedi kábelgyárban előállított vezetékekből exportra is szállítanak, a közvetlen és közvetett exportjuk értéke jelentős. Képünkön: kábelek a nyújtógépeken ruházati cikkek közül a magas nagykereskedelmi készletek ellenére a kiskereskedelem szűk választékban kínálta az átmeneti kabátokat. Nem volt jó a férfizakók, a női kosztümök, blúzok, pantallók kínálata sern, az üzletekből hiányoztak a jó minőségű alapanyagokból készült divatos fazonok. Kevés volt a leányruha, a Soproni Ruhagyár például felbontotta a Délmagyarországi Textil és Felsőőruházati Kereskedelmi Vállalattal kötött szerződését. Hiányos volt a kötött felsőruházati cikkek választéka és kevt3 volt a gyermekcipő. Állandósult az automata mosógépel:, a hű ^szekrények, villanybojlerek hiánya. Sok gondot okozott a lakosságnak a magánerős építkezésekhez szükséges anyagok beszerzése. Ennyit a KSH megyei igazgatóságának összegezéséből, amelyet az elmúlt kilenc hónap gazdasági eredményeiről adott közre. Mit is lehetne hozzáfűzni? Ezek az adatok, tények nagyjából azt is előrejelzik, hogy mire számithatunk a.z idei esztendőben. legfeljebb a számok mértéke, nagysága változhat, az arányok már aligha módosulnak. l