Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-02 / 259. szám
3 Szombat, 1983. november 5. November 7-e alkalmából Jubilánsok, veteránok, aktivisták köszöntése A párt jubiláló tagjait Török József köszönti A Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjeinek megemlékezést ünnepségen Oláh Miklós mond A magyar' lapok azon a napon az oroszországi helyzetről szűkszavúan csak enynyit írtak: Lenint ismét keresik. És milyen furcsaság ... A földrengést jelző állomásokra hivatkozva fiaz időkben is vállalták, hogy harcolnak a magyar és a nemzetközi proletariátus ügyéért" — mondta, és még hozzátette azt is: „Bárki nyugdíjba mehet, .de a párt •elkötelezett munkása soha, gyelmeztették a lakosságot az mindig dolgozik, és szinaz újságok, hogy a következő hétfőn megmozdul a föld. És meg is mozdult. És az a tíz nap, megrengette a világot. A dolgozó nép az emberiség történetében először lett a hatalom birtokosa egy országban. A Nagy Október szelleme ma is itt van közöttünk. formálja hétköznapjainkat. És tisztelettel emlékezünk reá minden esztendőben. te utolsó leheletéig gálja ügyünket. szolImre, dr. Dáni Sándorné, Dombi Gyula, Dorogi Gábor, Goda István, Gorcsa Attila. Harmatos József. dr. Horuczi LÁszlóné. Juhász István, Kiri Szilveszter né, Marheschi Károlyné. Nyilasi Péter, Ocskó Zoltán, Oriskó Gyuláné, Ördög László, Papp Györgyné Pavp Lajos, A Szocialista Hazáért Er- István Schwáger GáHagyomány immár, hogy november 7. előtt a városi pártbizottság a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjeit, a párt jubiláló tagjait, és társadalmi munkásait baráti találkozóra hívja. Tegnap, kedden reggel a városi pártbizottságon a jubiláló párttagokat köszöntötték. A szegediek előtUésmerős a névsor. Hatvan esztendővel ezelőtt lett a párt tagja Kiss Kálmán, ötven éve tudja magát a munkásosztály élcsapatában Kerepesi Sándor, Lacsán Mihály, Lácsán Mihályné és Machánszky József; negy. ven éve pedig dr. László, dr. Bartha demrend Szegeden élő kitüntetettjeit a rókusi pártházban köszöntötték. Ott Oláh Miklós, a városi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy a magyar munkásmozgalom igen jeles eredményekkel büszkélkedhet. Elmondta, hogy a Szovjetunióban is elismerik a magyar kommunisták internacionalista szerepét, hiszen igen sok magyar internacionalista állt annak idején a Nagy Október ügye mellé. Talán ezért sem véletlen, hogy a Lenin-mauzóleum felavatásakor egy magyar internacionalistát ért az a megtiszteltetés, hogy felvezető parancsnok lehessen. A párt társadalmi munkásait, az aktivistákat dh Székely Sándor köszöntötte délután a városi pártbizottságon. ö arról beszélt, hogy Október történelmi küldetését folytatnunk kell. Az emberiség évezredes álma valósult meg akkor, amikor Antal 'győzött a szovjet hatalom. Lajos, S nekünk azért kell harcolborné. Szabó Géza, Szabó Imre, Szemenyei Bálint. Szőke Zoltán, Szöllösi Sándor, Szörényi Endre, Tácsi József. Takács Imréné. dr. Tombácz László. Varga Ferencné. Viski Dániel. Magyar szakemberek a nagyvilágban A Tesco közvetítésével több mint 1600-an dolgoznak jelenleg kereskedelmi szerződések alapján a határainkon túl. A Tesco tapasztalatai szerint a magasan képzett magyar munkaerő iránt különösen a fejlődő országokban. nagy a kereslet. Infrastruktúrák tervezésénél, településfejlesztésnél, mezőgazdasági vagy vízügyi mérnöki munkáknál szívesen veszik igénybe a magyar vállalkozókat; de érdeklődés van egészségügyi létesítményeket működtető komplett szakértői csoportok iránt is. Kértek már magyar segítséget helyi tudományos intézet létrehozásához, és ipari objektumok felújításához, karbantartásához. A legnagyobb kereskedelmi partner e téren Algéria. Ezzel az országgal a Tesco már 20 éve áll kapcsolatban. Az első magyar vállalkozás az olimpiai stadion létrehozása volt Ma csaknem 300 magyar szakember dolgozik Algériában, a vízügy, az építészet, az infrastruktúra tervezése területén, és rajtuk kívül még legalább 500-an vesznek részt különböző tervező-szervező munkálatokban. Algérián kívül még több afrikai, illetve közel- és közép-keleti ország fogad magyarokat; így Tunézia, Irak, Kuvait és többek között Líbia. ahol a jözeljövőben újabb szerződéses munkák indulására van kilátás. Jelentős azoknak a munkavállalóknak a száma, akik nem magyar, hanem valamelyik nyugat-európai cég vállalkozásában dolgoznak külföldön. A Tesco nyugateurópai szerződései alapján szerelési munkákon közel 250 magyar szakember dolgozik Kuvaitban és Irakban, ez utóbbi helyen például Pepsi Cola-üzemet szerelnek a magyarok, Líbiában 100 magyar szakember működik közre a hely^ útépítéseknél. Terjednek a magyar vállalkozások Európában is. Az NSZK-ban például több mint 600 szakemberünk dolgozik magyar építési-szerelési vállalkozás keretében csőszerelési. hegesztési, cdhrnoképítési munkákon. Ausztriai vállalkozásokon több mint százan, az NDK-ban pedig mintegy 150-en dolgoznak. A Szovjetunióban — osztrák céggel közösen — 30 magyar szakember végez szerelési munkákat. (MTI) Csikós Ferenc, dr. Dáni Sán- nunk, hogy ezt. az először dor, Fodor Pálné. dr. Ko. a Szovjetunióban megvalómócsin Mihály (ő néhány sult, majd nálunk is létrenappal ezelőtt már átvette az emléklapot). Ladányi Benedekné, dr. Törköly Ferenc, Török László és Juhász Márton. Jubiláló elvtársait a megyei párt-végrehajtóbizottság és a városi pártbizottság nevében Török József első titkár köszöntötte. „A felszabadulás előtt párttagnak lenni igen nehéz feladat volt, küldetés. A párt munkásainak 6ok nehézséggel kellett megküzdeniük, üldözték őket. Ezért is jár külön köszönet azoknak az elvtársaknak, akik azokban jött emberszabású társadalmi formát védjük, és megvédjük mindenféle támadás ellen. Tény ugyanis, hogy az utóbbi időben igen sok támadás éri a szocialista tábort. azaz tulajdonképpen a békét. A párt társadalmi aktivistái sokat tesznek azért, hogy az emberek megértsék; a miénk a jövő társadalma! Dr. Székely Sándor jutalmakat adott át a munkában élenjáró aktivistáknak. Akik átvették: Atlasz Henrik, Bálán Miklós. Balázs István, Bus György, Dobó Új utazási iroda Magyar—osztrák vállalkozás Közös magyar—osztrák utazási iroda alapító okmányait írta alá kedden a MVOSZ székházában Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója és Peter Alge, az osztrák Penta Tours Vállalat elnöke. A szerződéskötést követő sajtótájékoztatón elmondták: az új utazási iroda OTP— Penta Tours Kft néven január 1-én kezdi meg működését Budapesten, osztrák és magyar társigazgatók vezetésével. Az ötmillió forintos alaptőkével létrehozott közös vállalat fő célja: színesíteni, bővíteni a hazai turisták részére az utazási kínálatot, növelni az olcsóbb külföldi utak arányát. Ugyanakkor lehetőség nyílik több nyugati turista magyarországi útjára is. Az OTP— Penta Tours Kft teljes körű utazási irodai tevékenységet lát el, ám, megalakulásakor egyelőre csak beutaztatással és kiutaztatással foglalkozik, egyéb szolgáltatásait — így például a fizetővendég-szolgálatot, a menetjegy árusítását — később vezeti be. Az új utazási iroda szervezésében kezdetben elsősorban. azok utazhatnak külföldre, akik turistautazáshoz szükséges valutával, illetve devizaszámlán vagy BC-számlán megfelelő öszszeggel rendelkeznek. Az utazási szabályok természetesen változatlanok. A beutazók részére főként hobbijellegü programokat kínálnak, ennek érdekében szoros kapcsolatot tartanak majd a MAVAD-dal. a horgászszövetséggel. illetve az erdőgazdaságokkal. A tájékoztatón elmondták azt is, hogy miért éppen az OTP közreműködésével létesítették a magyar—osztrák utazási irodát Világszerte tapasztalható, hogy az utazási irodák együttműködnek takarékpénztárakkal, hiszen így egy helyen lehet az utazásra gyűjteni, programot megrendelni, ugyanakkor valutát vásárolni, illetve átváltani. A közös vállalat létrehozását indokolja az is, hogy az OTP-nek igen széles üzleti hálózata van — az ország minden nagyobb településén található olyan takarékpénztár, amely valutaeladással és -vétellel is foglalkozik —, így az iroda szolgáltatásai szinte mindenki számára könnyen hozzáférhetők lesznek. n műhelymunka ideién Á llampolgárok tízezrei vitatták az elmúlt hetekben az új választójogi törvénytervezetet. A vitákon elhangzott észrevételeket, javaslatokat azóta már összegezte a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, s állásfoglalását megküldte a további előkészítő munkálatokra illetékes politikai, állami vezető testületeknek. 1 Most, a műhelymunka időszakában a törvény-előkészítő államjogi szakemberek mérlegelik a sokféle javaslatot, fogalmazzák a szöveget, egyeztetik a paragrafusokat, hogy majd az országgyűlés elvégezhesse a törvény tényleges megalkotását. Közéletünket figyelő emberek itthon és külföldön — kiváltképpen a kritikus hajlamúak — kérdezik, hogy minek ez a nagy fölhajtás, társadalmi vita s miegymás, hiszen a hivatottak megalkothatják a törvényt, és kész. Nos, az efféle véleményekre is elgondolkodtató feleletet adott a választójogi törvénytervezet előkészítésének mostani menete. Néhány tény az események sorrendjében: államigazgatási, közéleti, pártpolitikai tapasztalatok alapján az MSZMP Központi Bizottsága kezdeményezte választási rendszerünk továbbfejlesztését. Az erre kidolgozott téziseit közzétette a sajtóban, s megküldte a Hazafias Népfrontnak, melynek vezető testülete azt véleményezte. Ezek alapján a kormány megbízásából az Igazságügyi Minisztérium szakértői megfogalmaztak egy — alternatív javaslatokat is tartalmazó — tervezetet, amelynek új vonásokat érintő, rövidített változatát a központi és a megyei sajtó közölte. A Minisztertanács kérésére a tőrvénytervezetet a Hazafias Népfront társadalmi vitára bocsátotta. Azért írhatjuk, hogy általános, mert a vitasorozat szervezésében nem volt semmiféle gúzsba kötő, s véleményeket korlátozó szempont. Így zajlott le három hét alatt 65 ezer résztvevővel 1300 vita, melynek mindegyikén jegyzőkönyvet vezettek. E vaskos iratcsomó ismeretében tudjuk, hogy a 91 paragrafust tartalmazó törvénytervezet mely pontja váltott ki heves vitát, hogy milyen kérdésekben alakultak ki nagy- ^ jából egységes, vagy egymásnak ellentmondó vélemények. Nem vállalkozhatunk a sok ezer javaslat, észrevétel számbavételére, s nem feladatunk a vitatott kérdések eldöntése. De figyelmünket megragadta az állampolgárok jogalkotó készsége és törekvése, amely egyértelműen megnyilvánult. Bizonyítja ezt a társadalmi vitasorozat egésze. s a legfontosabb részletek nagyon határozott tisztázása. Például a többes jelölés általánossá tételénél. Volt erre lehetőség eddig is. de csak erőltetve valósult meg. elenyészően kevés képviselői kerületben és tanácstagi választókörzetben. Kevés helyen, mert a közfelfogásban így fogalmaztak: ez, (meg az a jelölt olyan rendes, rátermett ember, miért állítsunk vele szemben még másik jelöltet is? Most a vitákon mondták ki sok helyen, hogy nem szembe, hanem mellé állíthassunk akár több jelöltet. Az országos érvényű, vagy a helyi programot sem csak egy, hanem igenis többféleképpen lehet megvalósítani. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy képviselőségre és tanácstagságra sokszorosan több a rátermett ember, mint ahány országgyűlési és tanácstagi kerület, körzet van. A jelöltek tehetsége, ambíciója, közéleti teherbírása lehet különböző, csakúgy, mint a választópolgárok róluk alkotott egyéni véleménye, igaz. a jelöltségre egyformán alkalmasnak kell lenniük. De ezt követően döntsön az egyenként leadott szavazatok aránya, hogy a választás ilyen értelemben is választás legyen. i H asonló részletességgel hangsúlyozták a vitázók a jelölő gyűlések szerepének megnövekedését, a pótképviselők és póttanácstagok közéleti helyének törvényi rendezését, a létrehozandó falusi elöljáróságok jogkörének pontos meghatározását, a méltatlanná váló megválasztottak visszahívásának egyértelmű szabályozását, a megannyi más. a választójog elvét és gyakorlatát rögzítő formuláról szóltak, érveltek mellette vagy ellene. E vitasorozat ismét bizonyította, hogy társadalmunkban törvényalkotásra az állampolgárok tíz- és százezrei hivatottak. Az érdemi beleszólással, a felelős vélemények szabad érvényesülésével valósul meg a politika társadalmasítása. Horváth László Egyesületek a közművelődésben Az egyesületi mozgalom legfontosabb feladata, hogy működésével példát mutasson: az állampolgárok miképpen kapcsolódhatnak be a közösség ügyeinek intézésébe, a döntések meghozatalába, és gyakorlati megvalósításába. Amint azt Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője a Hazafias Népfront közművelődési munkabizottságának keddi ülésén elmondta: az egyesületek szerepe mindinkább meghatározóvá válik a közművelődésben is, egyre többen ismerik fel az ebben a szervezeti formában rejlő előnyöket, s élnek a kínálkozó lehetőségekkel. Jelenleg csaknem hárommillió tagja van az országos és a helyi egyesületeknek. — Már ez a szám is jelzi a mozgalom fontosságát aa állandó megújulás szükségességét — mutatott rá. Igazán tartós közösségek azonban csak akkor jöhetnek létre, ha tagjait kölcsönös érdeklődés fűzi össze. A vitában többen kifejtették: az állami irányítás gyakorta — felemás magatartasával — nehezíti az egyesületek munkáját. Hol teljesen magukra hagyja őket, hol meg minden apró részletkérdésben fenntartja a (íöntés jogát. Az irányító szerv a legtöbbet tehát azzal teheti, ha felkarolva ezeket a közösségeket, módszertani útmutatásokkal szolgál számukra. A Hazafias Népfront a közeljövőben fórumot teremt a különböző területeken működő egyesületeknek, hogy kicserélhessék tapasztalataikul. ezzel is hozzájárulva még eredményesebb működésükhöz. (MTI)
