Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-28 / 255. szám

Péntek, 1983. október 28. 89 Településfejlesztés I S^-NDK Megbeszélés a Parlamentben A terület- és településfej- A kistelepülések aránvta­leiztés irányelveiről idén lanul kevés lehetőséget kap. született politikai állásfog- tak az alapellátás íellételei­laiás alapján a kormányzat nek javításához. Általános átfogó munkaprogramot gondot jelent hogv a leg­dolgoz ki annak érdekében, kisebb falvak távol esnek hogv széles körű szakmai és mind a tanácstól, mind a társadalmi előkészítés után. nagyüzemektől, ezért alap­a jövő évben az országgvű- ellátásuk javításában, vonz­les meghatój-ozhassa a te- erejük növelésében nincs rület- és településhálózat kellő előrehaladás. Mégis hosszú távú feladatait — kö- elmondató, hogv a falusi zölte Craveró Róbert, az Or- településeken élő 5 mállió­szágos Tervhivatal elnök- r.vi lakosság, körülbelül kél­helyettese az országgyűlés Jiarmadának az életkörülmé­mezőgazdasági. valamint io- nvei, ellátási feltélelei érez­gi. áeazgatásí és ipazRée'':evi hetően iavultak: ugvanak­bizottságának együttes ülé- kor a falusi lakosság egy­sén. csütörtökön az Or- harmadának — ezen belül szágházban. A parlamenti az aprófalvakban élőknek műhelymunka során az életkörülményeiben amelybe a Cselőtei László kevés az érdemi változás, és Gajdócsi István, vezette Ez utóbbi települések la­két bizottság te"iáin kívül koss-íaa döntően időskorú, ezúttal nagv számban be- szoc'áli? gondozásuk nagv kapcsolódtak más kéovise- és egyre növekvő gondot ie­lők is — azt elemezték: lent. miként alakul és hogyan A képviselők véleménye erősíthető a községek né- szerint a településfejlesztés: pességmegtartó képesség" A folyamatok hosszú távú fel­napirendi témához — Cra- adatokat adnak — volt. aki verő Róbert tájékoztatója úcv fogalmazott. kö­után — helvi tapasztalatok riü'beü'if 2iin-i<j kell e le­közreadásával kapcsolód- kintetben előre gondolni — tak a felszólaló képviselők: és állandó forrásokat ieé­Tar Imre (Szabolcs-Szatmár nyelnek. Szükségesnek rpeeve). Ladánvi József mondták a tanácsko­tBorsod-Abaúi-Zemplén m) záson a tanácsok ál­Róder Edit (Budapest). S. tál központosított források Hegedűs László (Pest m ), bővítését. Kasó József (Baranya m.), A bizottsági ülésen elfo­Gulyás Emiiné (Szabolcs- gadták az Országos Tervhi­Szatmár m.). Guba Sándor vatal részéről elhangzott (Somogy m.). Antal Imre táiékoztatót. s — miként a (Pest m.). Molnár Frigyes vitában is felszólalt Cseló'ei (Bács-Kiskun m.). László, illetve Gaidócsi Ist­Szóba került a vélemény- ván utalt rá — a képviselők cserében, hogv a községi közéleti közreműködését is nepesség lélekszáma a 70-es ígérték ahhoz, hogv iavul­évtizedben 5,5 millióról 5 ion tovább a községek la­millióra csökkent. (ebből kasságmegtartó képessége. 300 ezernyi csökkenés abból adódott, hogv 21 nagyközsé­get várossá nyilvánítottak). A megelőző évtizedekben tapasztalt, viszonylag gvors ütemű várasba áramlás ked­vezőtlen gazdasági hatással és társadalompolitikai fe­szültséggel járt. Ezért is indokolttá vált a községek népességmegtartó képessé­gének növelése. amelyben már mutatkoznak értékelhe­tő eredmények. Az 1970-es évtized végén, különösén pedig a VI. öt­éves tervidőszak eddig el­telt éveiben csökkent a fa­lusi népesség elvándorlása, sőt, egves községi kategóri­ákban a városból való visz­szavándorlás ielei is mutat­koznak. Ebben ielentős sze­repe van a mezőgazdasági nagyüzemeknél- iparválla­latoknak. amelvek hoz-áiá­iulnak az egves területek gazdasági. infrastrukturális feilődéséhez, bővítik a fog­lalkoztatási és a kereseti lehetőségeket. segítik az életkörülmények területi kö­zelítését. A falusi települé­sek népességmegtartó ké­pességében összességében ta­pasztalható fejlődés mellett viszont, a községek egves csoport iai közö+t különbségek alakultak ki. Az elmúlt időszakban ioh­hám p nagv települések fejlődtek dinamikusan Selmeczi Lajosné belkeres­kedelmi miniszterhelyettes és Werner Jurich, az NDK ke­reskedelmi és közellátásügyi államtitkára október 26—27-e között Budapesten tárgyalá­sokat folytatott a jövő évi belkereskedelmi választék­cseréről és a kétoldalú mű­szaki-tudományos együttmű­ködésről. Megállapodásuk szerint 1984-ben a két or­szág közötti fogyasztási cik­kek cseréje négymilliárd fo­rint. értékű lesz, mely 15 szá­zalékkal több az idei elő­irányzatnál. — Jövőre többek között jelentős mennyiségű méter­árut, ifjúsági konfekciót, elektroakusztikai és elekt­romos háztartási cikkeket, műanyag-, üveg- és porcelán­árut, papírárut, és taoátát vásárolunk az NDK-ból. Cse­rébe konfekcióárukat kem­ningbútort, szeszes italokat, köztük bort és pezsgőt, vala­mint népművészeti cikkeket., világítótesteket és félső kö­töttárut szállítunk. Bővül az áruházi csere is, amely kö­zel 500 roiRió forint értéket • képvisel. 1984-ben kölcsönö­sen, a két ország különböző városaiban 37—37. árusítás­sal egybekötött áruházi hetet rendeznék. A tárgyalásokról szóló jegyzőkönyv szerint bővítik a műszaki-tudomá­nyos együttműködést és fi­gyelemmel kísérik mindkét ország nemzeti éttermeinek működését. Werner Jurich államtit­kárt — aki csütörtökön, teg­nap elutazott hazánkból — budapesti tárgyalásai során fogadta Juhár Zoltán belke­reskedelmi miniszter Dolgozz hibátlanul — ha hagynak A Dolgozz Hibátlanul het gyorsan és helyben meg- melésbe kerülésekor új hi­munkarendszer alapelve: az oldást találni, a termelési baforrások is keletkeznék. A összes dolgozó hibátlan feltételek hiányosságai vi- rendszerben azonban van munkára nevelése, valamint szont szervezési, sőt, igen már akkora erkölcsi erő, a hibátlan munka előfelté- yakran külső * kooperációs szakmai tudás, hogy ezeket teleinek megteremtése egy gondokat vetnek föl. Ezek kiküszöbölje, tervszerű irányítási, mun- megoldása pedig nem csak „fvósahhak a szer­ka- és üzemszervezési rend- a DH-bizottságok, hanem í>OK;Kal a szeJ. szer keretében. Mód,szere: olykor a vállalatvezetés le- ™zési nehézségekből eredő föltárni a gyártási folya- hetőségeit is meghaladja. blbak' A m1fgfd,ásr. ^veA mat során keletkező hibá- ... .. . ,„ .. ..... . lU. f meg kell kulonboziet­Nezzunk eloszor peldakat nunk aszerint, hogy gyáron, az első csoportra, a hely- vállalaton belüli együttmű­ben megszüntethető hiá- ködésről vagy külső part­nyosságokra. Idén vezették nerrei való kapcsolatról be a szegedi gyárban a vá- van-e szó. Közös ezekben az laszfal gyártását. A null- ügyekben, hogy a termelés­széria F+ártásakor a sab- kiesés, a selejt termék, vagy ionból Kikerülő darab gör- a javítgatás pluszmunkája be lett, egyengetni kellett. kat, kideríteni okaikat, és megtenni a szükséges lépé­seket a kiküszöbölésükre. 1. Az Ikarus Szegedi Gyá­rában (illetve elődjében) Kicserélték a bal oldali he­1974-től működnek DH-mun- gesztőkészüléket, a hibafor­kabizottságok. Akkor ösz- rás megszűnt. Az amerikai exportra szánt autóbuszokra a ke­azó'a kereste helvét is?ve- retelemeket rozsdamentes tője, Szatmáry Emil a kész Kereste neiyet, igje- acélb6) ke]1 készíteni. Ez szesen három ilyen bizott­ságot szerveztek az egyes üzemrészekben. A rendszer nem ott jelentkezik, ahol a hibát elkövették, s aki hi­bázott, igazából nem érde­kelt abban, hogy megelőzze ezeket. A 8. munkacsoport veze­kezett a gyárat ért válto­zásokhoz alkalmazkodni. A nagyvállalat vezérigazgatójá­nak 1983. márciusi utasí­ttató az élhajlító célgépen, mint a normál finomlemez. tása alapján kibővítették, Meghajlott, efflWtai kel" letgazdálkodás hibaforrásai­sokkal rosszabbul munkál- val foglalkozott jelentésé­ben. A felesleges készlet­képződésnek többféle, rész­ben összefüggő okát jelöl­sok pluszmunkát te meg. Ilyen például a kel­tái, „ rrti igényelt. A berendezés mó- lően kézben nem tartott, ir­LLrtf dosításával, alátámasztással reális normaállomány. A munkáját, biztosítottak a , . • . • i_ ••, • a kérdést megoldottak. gyártáshoz szukseges anyag­Az energiamegtakarítási fékeket nem igazítják az programba kapcsolódott be ?pP«n t aktuallsA termeleíU a 7. munkacsoport. A mun- folyamatokhoz. Az anyag­egységes rendszerbe foglal­hatékony működésükhöz va­ló szervezeti változásokat. Szegeden ez azt jelentette, Sí l.k"™„?ir0™ ít itów napok jelentették «', Fórum a közlekedésről Köztudott: a közlekedés időjárási tényezők befolyásá­„veszélyes üzem". Csongrád ról tartott előadást Petress megyében 46 ezer személy- István, a Csúcsforgalom mű­autó „dolgozik", ha ehhez sorvezetője. A közlekedési hozzászámoljuk a motorke- rendőrök tapasztalatairól, a rékpárokat. robogókat, te- baleseti mutatókról (amelyek herkocsikat, buszokat, akkor az elmúlt évi adatokhoz ké­így már „mammutvállalat". pest lehangoló képet adnak) Nem lehet eleget beszélni erről a témáról, hiszen min­den lakos közlekedik, egyre fokozódik a balesetveszély, és sajnos, fölfelé ível a bal­eseti statisztika grafikonja. Rengeteg problémát kell megoldani, s ezt csak közö­sen. egymással egyetértés­ben. a forgalomban azonos partnerként szerepelve való­síthatjuk meg. Aktuális közlekedési kér­déseket és örökzöld hibákat vitattak meg tegnap, csü­törtökön a Juhász Gyula Művelődési Központban ren­dezett forgalombiztonsági fó­rumon a közlekedésért fele­lős szakemberek. Hogyan ve­zetünk járművet; miként (nem) ti Átéljük egymást vo­lánnal a kézben; miért nem tartunk lépést a közlekedés fejlődésével. Erről, s a lelki egyensúly fontosságáról, az Csáki László rendőr alezre­des beszélt. A város tömeg­közlekedési kérdéseire az érintett témákért felelős in­tézmények képviselői vála­szoltak. lyett összesen tíz munka­bizottságot hoztak létre. A DH ezzel gyakorlatilag át­fogja a termelést és az azt kiszolgáló összes tevékeny­ségi formát. A DH gyári el­nöke Szegeden Fogas Já­a további lehetőségeket: a nagy energiaigényű komp­resszorok helyett takaréko­sabbat üzemeltetnek. A gáz­kazánok égőinek állapotát folyamatosan ellenőrzik, munkaszüneti napokon meg­nos igazgató. Az ő kezében sz,üntették a hőn tartást. A futnak össze a beérkező in- hármas csarnok ponthegesz­formációk, hiszen a terve- tő gépeihez zárt hűtővíz­zett változtatásokról is ő rendszert építettek kl. A hozhat végső döntést. megtakarítás összesen mint­1983 első félévének ta- egy 150 ezer forint — fél pasztalatairól jelentések ké- évre. szültek, ezekben lapozgatva ­a hibaforrásoknak két na- 2. gyobb típusát lehet elkülö­níteni: azokat, amelyek az adott munkabizottság mű­deli meg, amire valóban szükség lenne, így aztán vagy hiány, vagy raktár­többlet keletkezik. Ezt a hibaforrást gyáron belül ki lehet küszöbölni, és intéz­kezdtek is, hogy egy-egy te­rületnek legyen meg a szak­képzett, felelős gazdája, aki­nek feladata, hogy az anyag­normákat is kézben tartsa. Így elkerülhető a hiány­pszichózisból eredő túlren­delés is. Egy másik hibaforrás, hogy olykor késve érkeznek a vállalaton belüli megren­delések. A nagyvállalat igyekszik minden piaci igényt kielégíteni. A szűk kolt, mert az előbbiekre le- tésénél, újabb anyagok ter­Tájékozlató a aa 1 a a a r \ udules Sítúrákat, téli üdülést aján­lott a Cooptourist a Sport­tour gazdasági munkaközös­séggel együtt tegnap, csü­törtökön Szegeden, a Tech­nika Házában tartott sajtó­tájékoztatón. Az idén kiter­jesztik a vidéki szövetkezeti utazási irodákra is a sporto­lási. üdülési lehetőségeket. A szomszédos Ausztria. Cseh­szlovákia és Románia, vala­mint a közeli Bulgária festői hegyeibe látogathatunk el a Cooptouristtal decembertől mében egyhetes utak között válogathatnak az érdeklődök. Az iroda célja a téli spor­tolás biztosítása. Utazásaikat autóbusszal, vonattal, repü­lővel, avagy személygépko­csikkal kínálják. Szakképzett síoktatókat (magyarokat) biz­tosítanak, akik kezdő, közép­haladó és haladó szinten ta­nítanak. Természetesen szán­kózni és több helyen kor­csolyázni is akad lehetőség. A Cooptourist a kétszezo­nos utazási rendszer szerint Csőszkunyhóta emlékeztet áprilisig. Felhívták a figyel- állította össze programjai, mef. hogy a főszezonnak szá- ezért rövidek. Értendő ez mító karácsonyi, illetve szil- úgy. hogy télen is és nyáron veszteri utazásokra már csak is üdülhessünk, korlátozott számban tudnak « ™ elfogadni jelentkezeseket, vi- hetjük a téli sportok örö­szont januártól két és fél hó- meit, a napfényt, a szauná­napon át száznál több, zö- kat. Nagyon szép, nagyon jó és főleg olcsó a garázsból ki­alakítható alpesi víkendház, csak nem való a pusztai táj­ba — mondták többen a fo­tót látva. E véleményt tol­mácsoltam Takács Máténak, Szeged főépítészének és egy­ben kértem, mondja el, mi­ként látja ő a Szegedi Ma­gas- és Mélyépítőipar! Vál­lalat újdonságát. — A csőszkunyhóra lassan már csak emiékez.ünk. de hasonló a formája a mai dinnyetermesztők őrházai­nak is. Ezek az alföldi táj­hoz tartoztak és tartoznak, akkor miért ne illene kör­nyékünkbe egy olyan hét­végi épület, amelynek csu­pán a neve alpesi — érvel a főépítész. v Véleményével, és azzal a magyarázattal meggyőzött, hogy a felvételünkön látha­tó tetőszerkezet hajlásszöge 45 fokos, amely megközelí­tően azonos a falusi épüle­tek tetőformájával. Meg kell itt jegyezni, hoev a valódi alpesi házak tetőhailásszöge 60 fokos, vagy annál több. — Korábbi beszélgeté­sünkkor már említette, hogy néhány főútvonal mellett le­I hetőség van zártkertek ki­alakítására. de ez ideig nem vállalták azok szétosztását, hogy tarka nevén mondva gusztustalan épületekkel ne csináüunk „kirakatot". — így igaz. Gondolom, ez elfogadható álláspont. Ter­vezzük és örömmel mondha­tom. talán egy év múlva Tovább is sorolhatnánk a hasonló, helyben földerített határidővel vállalt szállttá , , ,, . • megbontják a termelesi kodesi . területen dolgozok és megszüntetett hibaforra- pil0c.ram0k előre megterve­hibájából erednek. vala- 'sokat. Valószínű, hogy ebben zett rendjét. Ugyanakkor a mint a nem kielégítő ter- is vannak további tartalé- társvállalatok nem veszik melési feltételeket. A meg- kok, s az is bizonyos, hogy ezt figyelembe: 90—120—180 , ..,.. ...... • . -i w napra előre kenk a meg­kulonboztetes azért is indo- egy-egy uj termek beveze- rendeléseket Ugyancsak tehetetlenek í e anyagosztály munkatársai a szerződéses fegyelem hazai állapotával szemben. Az összes idevonatkozó jogsza­bály írott malaszt: nem be­folyásolja a monopolvállala­tok szállítási készségét. Az Ozdi Kohászati Művek, a Dunai Vasmű vagy a Ma­gyar Acélárugyár gyakor latilag úgy szállít vagy ne r szállít, ahogy akar. / szankcionálás komolytalan ha a vevő a szokásosai messzebbre megy a köve­telőzésben, akkor megnez­heti magát. 3. A Magyar Acélárugyárnak például már idén június­ban le kellett adni a jövő évi rendelést. Nem igazol­ják vissza. Ha megkötik a szerződést, azt sem tartja be a szállító. Idén októberben második negyedéves lema­radásai is voltak. Lehet, hogy a nem szállított áru ériéke önmagában jelenték­telen. De rugók nélkül nem lehet elkészíteni a buszt, a kis hiány továbbgyűrűzve sokmilliós károkat okoz. meg is valósíthatjuk a terű- látható épület alig több mint letosztást többek között a 40 ezer forintba kerül, a pusztaszeri emlékhely köze- gyártó vállalat a jövő év ta­lében, a dóci bekötőút előtt, Hattyason és Dorozsmán, to­vábbá más tájvédelmi kör­zetnél, de a tartós haszná­latbavevőnek köteleznie kell magát, hogy ezt a vasbeton­elemes házat telepíti tetővel vagy anélkül, avagy a terü­letére nem építhet semmi mást. Ehhez tartozik még, hogy a hullámpala helyett alkal­mazható a nagyon dekoratív nád. vagy az úgynevezett hódfarkú cserép is. A képen vaszától vesz fel megrende­léseket. A 14 négyzetméte­res, tetőtér-beépítéssel ép­pen kétszeres hasznos terü­letű kis ház összeszerelésé­hez különösebb szakértelem nem szükséges, sőt alapot sem kell ásni, ugyanis ele- , , . gendő egy sóderágy elteríté- meg harmincezer fonntot a se. Említést érdemelnek még a gyártó vállalat dekoratív Ezeket a jelenségeket a DH-mun ka bizottságok csak jelezhetik, de megszünteté­sükre vajmi keveset tehet­nek. A helyi eredmények fe­lett érzett örömöt is meg­keseríti : hiába takarítottak járdalapjai 'is, amelyeknek köze fűvel díszítve esztétikus egységet képez az épülettel. Ács. S. Sándor gázkazánnal, ha késedelmes szállítás miatt le kell állni a termeléssel és sokkal na­gyobb kiesés keletkezik. Tanács István \

Next

/
Thumbnails
Contents