Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-13 / 242. szám

Csütörtök, 1983. október 13. 3 Somogyi Károlyné felvételei Látványos munka kezdődőit tegnap, szerdán reggel a szegedi Nagy állomáson. Mint ar­ról lapunkban is írtunk már, magasperont építenek az utasak nagyobb biztonsága és kényelme érdekében. A leen dő peron helyén egy vágányt megszüntetnek, e helyett kell egy új szakaszt lefektetni, A vágánybontó fektető hatalmas daru óránként száz méter sínm-zőt kénes lerakni, s e feladatot a MÁV szentesi építési főnökség szakemberei tel­jesítik. A néhány héten át tartó átalakítás -ideje alatt a MÁV dolgozói nagyobb fi­gyelmet és megértést kérnek az utazóktól is Lépéskényszer a baromfiiparban Tudományos tanácskozás Szegeden Tudományos tanácskozás kezdődött tegnap, "szerdán Szegeden a Technika Házá­ban a baromfiipar aktűális kérdéséiről. A résztvevők a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztériumnak az iparágat irányító dolgozói, a baromfi-feldolgozó vallalatok műszaki és gazdasági szak­emberei valamint a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola ok­tatói. és hallgatói. Két nap alatt huszonöt előadás hang­zik el. amelyek a termeles és értékesítés egész folya­matát átfogják, a keltetők higiéniai vizsgálatától az ér­tékesítés külpiaci gondjaiig. A rendezvény része annak az immár hagyományos so­rozatnak. amelyben a szege­di főiskola konferenciák társrendezőjeként az élelmi­szeripar egy-egy ágazatának aktuális kérdéseivel foglal­kozik. (Két évvel ezelőtt Kisteleken a tejiparról ta­nácskoztak.) A közelmúltban jelentős átszervezést •hajtottak végre a baromfiiparban. 1981. júli­us 1-én alakult meg a Ba­romfitermelők Egyesülésé, az, elmúlt év első napján pedig megszűnt, a*' Baromfifeldol­gozó Vállalatok Trösztje. Az önállóvá lett vállalatok ko­moly piaci gondokkal talál­ták magukat szembe. A ha­zai szárnyashúsfogyasztás a hetvenes évek végére elérte a személyenkénti évi 19 ki­logrammot. ez a hagyomá­nyos termékekkel alig növel­hető. A világpiacon is ala­csony az ágazat termékeinek ára. Jelenleg a baromfi ex­portjából származó deviza — megközelítően — felét adják a lódból készült termékek bevételei A libamáj tovább­ra is keresett cikk a vuág­piacon, nehezebben "talál ve­vőre a to".), k'ilci ösen na­gyok a gondok a libahús ér­tékesítésénél. A problémákat rtev ."He. hogy a termelés eddig nem igazodott a piaci változások­hoz. ­A piaci kihívás új termé­kek • forgalomba • hozására ösztönzi a baromfiipari vál­lalatokat.- • Felmérése.* szerint növekszik a kereslet az azonnal fogyasztható' cikkek iránt. Jelenleg ötféle szár­nyasfelvágottból rendelhet­nek a boltok, nőtt a konzer­vek és a húskrémek válasz­téka. Továbbfeldolgozva el­adhatók a kevésbé keresett csontos húsok (nyak, hát) is. Nagy eddig ki nem használt lehetőség van a baromfizsí­rok forgalmazásában. Életta­ni hatásuk jobb, mint a ser­tészsíré, könnyen emészthe­tők, kellemes az izük. Az újabb termékek kifejleszté­sét, gyártásuk beindítását korlátozza, hogy a térmék­váltashoZ' beruházások is szükségeseit, és az új áruk piaci bevezetésének költsé­gei magasak. Csökkenteni lehet a te­nyésztés. termelés, feldolgo­zás költségeit, a jó eredmé­nyeket elérő gazdaságok, vállalatok tapasztalatainak általános elterjesztésével je­lentős érédtóényeket ' lehet elérni. A/, utóbbi. években a leg­több erőfeszítés az élőba­romfi nevelöteiepi gyűjtő, a szállító és á feldolgozóüzemi rendszerelt fej lesz lésére irá­nyult, sok nehéz fizikai mun­kát igénj^ó munkahelyet si­került megszüntetni. - A jövő a feldolgozásban is a több njunkafolyamatot emberi kéz beavatkozása nélkül végző rendszereké. A csomagolás­ban áltálánóssá kell tenni a gépi munkát. A csomagoló­anyagokon jelenleg használt grafikák túlságosan egysíkú­ak; nem eléggé figyelemfel­keltek — állapították meg a résztvevők. A Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán 1963 óta képeznek ba. omfiipari üzemmérnökö­ket. A feldolgozó vállalatok sok segítséget nyújtanak mind a technológus-, mind a gépész-folyamatirányító sza­kos hallgatók gyakorlati ok­ta+ásában. A főiskola szak­emberei eddig több. a ter­méitst jelentősen előrevivő kutatási. programban dolgoz­tak, részt kívánnak venni to­vábbra Js á baromfiipari vállalatok • • fejlesztésében, gondjaik megoldásúban, ­F olyik az ipar teljesít­ményének mérlegelé­se: képes-e többre, mint amennyit az idén ed­dig felmutatott, vagy az ob­jektív körülmények valóban csak annyit engedtek meg, amennyit elért az ágazat. A tervhez képest nagyjából 2.5 —3 százalék az ipar lemara­dása. Ennek ledolgozása az év végéig persze nem lehe­tetlen, de igen kemény és összetett munka kell hozzá. S ezen belül is főleg a fel­adat összetettségére kellene helyezni a hangsúlyt, márpe­dig a vállalatok egy részénél éppen ezzel. a gazdálkodás egészét egyidejűleg átfogó feladatmegállapítással van a legtöbb baj. A mai gazdasági, körülmé­nyek között nem lehet egyet­len, vagy csupán egy-két té­nyezőre alapozni a teljesít­mények iavítását. Ez már abból is következik, hogy tel­iesítmény alatt ma nem a fizikailag, naturálisan mér­hető sok munkát értik, ha­nem a fáradozások valósá­gos értékét pontosabban tük­röző jövede'emtermelő ké­pesség mértékét. Ha úgv tet­szik. ma egy vállalat bank­számlája a perdöntő, s ezt könnyelműség csuoáo egyet­len ..lapra ' — például csak a takarékosságra, vagy csak a szervezésre — feltenni. Ez az esetek túlnyomó többsé­gében bizony a dolgok könv­nyebbik végének célbavételét jelenti. A jövedelem (tudni­illik a nemzeti jövedelem), a termelő teljesítmény alaku­lása számos, egyidejűleg véghezvitt feladat végrehaj­tásától függ. Egyértelműen a könnyebb ellenállás iránti vonzalmai igazolja például, hogy még mindig elég sok vállalatnál Ö szabályozókra, a hitelfelté­:.tciekre, az árak gyakori vál­Nyilasi Péier köszöntése Török József és Papái József az ünnepelttel (középen) „Volt is néha bajom eb­ből — mondja —» amikor például önálló könyvkötő Kisiparos akartam Jenni, be­hívatlak, s egy nyomozó arról faggatott, hogy mi \ an az Mr E-vel, a kórus­sal. Nem is kaptam meg az engedélyt." A felszabadulás után előbb a Fodor-telepi párt­szervezetnek lelt a titkára, majd a nagyszegedi párt­bizottságnak volt munkatár­sa. 1952-tól nyugdíjaztatásá­ig a Papír- és Irodaszer­értékesítő Vállalat igazgató­ja volt. Megkapta a Mun­ka Érdemrend arany foko­zatát, a Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója címet, a Szocialista Mun­káért Érdemérmet, s ami­re a legbüszkébb: a Szo­cialista Hazáért Érdemren­det is. Nyilasi Pétert tegnap a Szeged városi pártbizottsá­gon Papdi József, a megvei pártbizottság titkára és Tö­rök Józzef, a szegedi párt­bizottság első titkára kö­szöntötte; átadták a megyei pártbizottság emléklapjai és a Lenin-plakette-. • Vannak fiatal öregek és vannak oreg hatalom Nyi­lasi Péter egészen biztü.an az utoboiak i*uzé tartozik. Ma is PÖtyinek hívja min­dén közelebbi ismerőse. ..Azért maradtam fiatal — mondja —, mert mindig fiatalok vettek körül; tia­tal kommunistái*, fiatal sportolok." Tegnap ünnepelte 70. születésnapját, ÉS mindenki őszinte csodálkozására. ' Hogy hét évtized műit el fölötte, szinte senki sem hitte el. Pötyi bácsi ma is dolgozik mindennap, . tagja a városi pártbizottság mel­lett működő panaszügyi bi­zottságnak, a belvárosi II b pártalapszervezet titkára, intéző a SZEOL egyik csa­patánál. Párttagságát 1932-től is­merte el az MSZMP KB Titkársága. Hajdan az MTE-nél kezdte. Itt ismer­kedett meg a munkásmoz­galom eszméivel, tagja volt a Szegedi Általános Mun­kás Dalegyletrek. s szá­mos akcióban vett részt ifjúmunkásként. tozására panaszkodnak, vagy támogatásért kilincselnek, esetleg a rendeléshiányra hi­vatkoznak, ahelyett, hogy a szabályozók, árak stb. válto­zását az objektív világ (a pisci körülmények) jelzésé­nek fognák fel, a támogatások helyett üzletek után szalad­nának, vagv u rende'éshi­ányt például termékváltás­sal. jobb, vonzóbb áruk gyártásával igyekeznének enyhíteni. Már-már pótcselekvésként is értékelhető az, ha valahol például — a hatásfokjavító tényezők közül — túlságosan csak az egyik teendőt teszik intézkedési terveik közép­pontjába. Például a takaré­kosságot a felhasználási normafegyelem növelésével sürgetik, ahelyett, hogy az anyag- és energiafelhaszná­lást a következetes termék ­és technológiaváltással mér­sékelnék. Vagy például túl­ságosan csak a szervezés ke­rül hangsúlyos helyzetbe, s félévenként ,.újraszabják" a vállalati belső irányítási rendszert, az alá-fölé ren­deltség! viszonylatokat. Te­hát valójában az ügyvitelt, a felépítményt szervezik •— a technológiai folyamatok ha­tásosabb egyeztetése helyett. E gy szó, mint száz: ér­demes arra gyanakod­ni. hogv a dolgok könnyebbik vegét ragadták meg — mindegy, hogy tuda­tosan vagy jó szándékkal — ott. ahol túlságosan egyne­műnek, egyirányúnak látják a gazdálkodás eredményessé­gét javító munkát, ahol nem igyekeznek egyszerre, egy­idejűleg lépni a gazdálkodás valamennyi teendőiében. a piaci munka javításától l-.e,zdve. az anyagnormák fe­lülvizsgálatán át a techno­lógia fejlesztéséig. Tetőtől ­tilpig kell megújulni, nem­csak abban, amiben köny­nvebbnek látszik, amiben ké­nyelmes az előrelépés. Az alapvető fordulatot rá­adásul nem — az egyébként szükséges, de nem elégséges — szervezeti megújulás, sza­bályozó módosítás és takaré­kossági erőfeszítések hozhat­ják meg. mégcsak nem is a termékváltás; fundamentáii­sabb változásra van szükség: technológiaváltásra. Egy új műszaki kultúra átvételére, kibontakoztatására, az ezzel járó szemlélettel, vezetési stílussal, szervezeti renddel együtt. (A szabályozóknak, hitelpolitikának, vállalati fe­lelősségi rendszernek erre a váltására kell kényszerítenie a. vállalatokat, nem csupán takarékossági kampányok­ra, ügyvitelszervezésre, egy­egy tessék-lássék új gyárt­mányra.) A termékfejlesztésnek, az innovációnak elavult techno­lógiai környezetben kemény korlátai vannak. Ezért kell az alaptól építkezni: tehát elsősorban a technológia megújításán fáradozni, s ez­zel együtt igyekezni a többi terület korszerűsítésével is: az anyag- és • munkaerő­gazdálkodásban, a vezetés színvonalának emelésében stb. Igaz, hogy a technológia fejlesztéseben — niert nincs elég pénz a beruházásokra — most csak nagy lelemé­nyességgel, jeles műszaki ta­lentummal lehet előrehalad­ni. Mégis, ha nem .is gyor­san, ha lépésről-lépésre is, de első helyen arra kell gon­dolniN hogy a technológiai kultúrában, szemléletben zárkózzunk fel a követelmé­nyekhez, s ahhoz a vezetési, szervezési színvonalhoz, amely ehhez tartozik. A Központi Bizottság ha­tározata kijelölte az iparfej­lesztés átfogó irányait. Ezek követéiéhez. betartásához mindenütt helyben kell meg­szerkeszteni a konkrét prog­ramokat. De olyan progra­mokra van szükség, amelyek az alapoktól építkeznek, a technológiai fundamentum korszerűsítését célozzák — rövid, közép-, vagy hosszú távon, ahogyan az adóit te­rület reális anyagi hely­zete azt valószínűsíti. S az új. megcélzott technológiai kultúrából ér­demes azután levezetni a szükséges egyéb vezetési, szervezési intézkedéseket. A vállalatok — becslés /\ szerint — mintegy 40 százalékánál még mindig igen alapos (straté­giai) tervezésre van szük­ség. reálisabb. átfogóbb programokra, ahhoz, hogy a ..tetőtől-tal pig" megúj ulás végre megalapozottan elkez­dődjék; míg a vállalatok 25 —30 százalékánál már előbb­re tartanak, nemcsak a fej­lesztési stratégia kidolgozá­sával, hanem a megvalósítá­sával is. Abban azonban mindenütt bizonyosnak kell lenni, hogy csakis konkrét vallalati programokkal lehet végre­hajtani az említett elvi, iránytadó határozatot. Enél­kül egyetlen határozat sem változtathatja meg a gya­korlatot. A politikai határo­zat nyomán tehát most a vállalatoknál kell meghozni a saját, külön, konkrét és gyakorlati fejlesztési, intéz­kedési döntéseket. G. F. Vetyeháfon A hét végén: társadalmi munka A KISZ Csongrád megyei cizottságának . felügyeletével megkezdődött Velyeháton egv olyan diákturisztikai centrum kiépítése, amely a megye fiataljainak találko­zóhelyévé válhat. A mun­kásmozgalmi emlékmű kör­mükén a Maiw árterében mar eddig is több ezer óra társadalmi munkát végez­tek a különböző vállalatok szóvetkezetek és iskolák e terv megvalósításáért. A megyei KISZ-bizottság e hét végére az eddigi leg­nagyobb társadalmi munka­napot szervezi az emlékmű környékére- Az országjáró diákkörökre építve mozgó­sították a fiatalokat, de természetesen külön meg­tevő nélkül is mindenki je­lentkezhet 15-en, szombaton f. munka szervezőinél. (Ve­rj ehát Tápé felől a kompon át közelíthető meg s körül­Delül tíz kilométeres túrát jelent a Szegedről indulók­nak.) A társadalmi munka nap­janak programja: reggel 9 órától kezdődik a terep ren­dezése. s délután háromig s^amítanak a fiatalok ki­tartására a szervezők. Ezu­tán már pihenő következik. E óbb Nagy Bandó András ts Maksa Zoltán, a rádi humorfesztiváljának győz­tesei adnak műsort, majd Csizmadia Sándor mai da­ios próbálja megéhekeltetni •a résztvevőket. A munka és a műsor alapvető feltétele természetesen a ió idő. saj­r.os már nem a rendezőkön múlik.

Next

/
Thumbnails
Contents