Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-13 / 242. szám

Csütörtök, 1983. október 13. 92 Békefelhívás a asszsíiplioz, lei # Budapest (MTI) Balázs Miklós, a városi ta­nács elnöke nyitotta meg a békedemonstrációt Ezután Frcda Brown, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöke a világ asszonyainak üdvözletét tol­mácsolta. Elmondta: mind­annyian sikra szállnak a bé­ke védelméért cs harcolnak a megkülönböztetés, a faj­gyűlölet és az elnyomás min­den fői-mája ellen. A világ minden tájáról érkezett asz­szonyok és a magyar embe­rek találkozója mély barát­ság és szolidaritás kifejezé­se — hangoztatta. Ma, amikor megtörténtek az előkészületek az amerikai rakéták telepítésére, s nö­vekszik a nukleáris háború veszélye, sürgetően szüksé­ges a tiltakozas; az a köve­telés: álljanak el a Pershin­gek ét a szárnyasrakéták te­lepítésétől ! Az. NDN tanács­ülése további akciókra ösz­tönzi a viiág asszonyait, akik szolidárisak a palesztin asz­szonvokkal. az. apartheid el­len kiizdő riel-afrikai nőkkel, az országuk szabadságáért harcoló namíbiai asszonyok­kal — mondottá. Támogatják a nicaraguai asszonyokat, akik azért harcolnak, hogy országukat megvédjék az, USA agressziója ellen, és szolidárisak Chile es Salva­dor népével. amely azért küzd. hogy szabad országban élhessen. Valentyina Tyereskova űr­hajós, a szovjet nőszövetség elnöke, az NDN alelnöke Bíkcnagygyűlcs szín­helye volt szerdán a szé­kesfehérvári színház: a városi lakosok, az üze­mek, intézmények dol­gozói öt világrész nő­szervezeteinek, a Nem­zetközi Demokratikus Nőszövetség Tanácsa ba­latonaiigai ülésén részt vevő képviselőivel együtt fejezték kl szo­lidaritásukat a nemzeti i függetlenségért, az el­nyomás, az agresszió el­len harcoló népekkel, és tettek hitet a béke ügye mellett. felszólalásában hangoztatta: nem engedjük meg, hogy az emberi géniusz vívmányait a földi élet elpusztítására hasz­nálják fel, mindennek a meg­megsemmisítésére. amit az emberi gondolkodás, tehetség és munka létrehozott. Min­den nepnek, bolygónk min­den lakójának meg kell ér­tenie ezt a fenyegető ve­szélyt, egyesítve erőfeszíté­seiket a létünkért vívott harcban. A szovjet nép vál­tozatlanul következetes har­cot folytat a békéért, s ez megnyilvánul a Szovjetunió konkrét békekezdeményezé­seiben is. Ezek a kezdemé­nyezései* lehetővé lennék a megegyezéseket a genfi tár­gyalásokon. — Mi hisszük — mondotta —. hogy ilyen megállapodással meg lehet akadályozni a nukleáris fegyverkezés újabb szaka­szát. Szolidárisak vagyunk mindazokkal, .akik szerte a világon tüntetnek a nukleá­ris fegyverkezés további fo­kozása ellen. Gcrtrude Sehope, az Afri­kai Nemzetközi Kongresszus nőszekciójának elnöke fel­szólalasában az apartheid­rendszer ellen nehéz körül­mények között folytatott küz­delmükről számolt be. Isaam Abdul Hadi, a Palesztin Ál­talános Nőszövetség elnöke nagyra értékelte azt a támo­gatást, amelyet a szocialista és más haladó országok nyújtanak igazságos harcuk­hoz. Vinie Burrows, a nők faji és gazdasági egyenlőségért küzdő amerikai nőszervezet alelnöke, a felszólalásában leszögezte? a harmadik vi­lágháború az utolsó lenne, mert megszüntetné az embe­ri civilizációt. Ezt felismerve az asszonyok milliój monda­nak nemet a háborúra. A nagygyűlés utolsó fel­szólalója Bognár Zsuzsa, a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat dolgo­zója volt. Javaslatára • a résztvevők békefelhivassal fordultak a világ asszonyai­hoz, lányaihoz. Ebben szor­galmazták, hogy közös erő­vel szálljanak szembe min­denkivel. aki a gyermekeink, a világ jövőjét veszélyezteti, mondjanak nemet a nukleá­ris háborúnak, az euróraké­tának, a neutronbombának, és a katonai fölény megszer­zésére irányuló törekvések­nek. Chile: a halódik tiltakozási nap Százezres iünletes - Brutális rendőri akciók 0 Santiago de Chile (MTI, AFP) Nagyszabású tömeggyűlé­sek és tüntetések voltak kedden Santiago de Chilé­ben és Chile más városai­ban az ellenzék által szer­vezett hatodik országos ti'­takozó megmozdulások első napján. A tiltakozó akciók békés keretek között kez­dődtek. de a hatóságok bru­tális közbelépése miatt tö >t> helyütt összecsapások vol­tak. Santiago de Chile a t utóbbi évtized legnagyobb tömegmegmozdulásának helyszíne volt kedden — jelentette az AP amerikai hírügynökség tudósítója. A chilei főváros nyugati pe­remkerületeiben mintegy százezer ember részvéteié­vel tartottak tömeggyűlést a katonai diktatúra ellen. \ nagygyűlés szónokai Pino­chet tábornok-elnök lemon­dását, a demokratikus in­tézmények helyreállításai, és a. társadalom valamenv* nyl rétegét, képviselő idei í­lenes koi-mány létrehozását sürgették. A sokaság Pinn. chetet ábrázoló bábukat és portrékat égetett el, és kó­rusban követelte a katonai diktatúra felszámolását, A karhatalmi alakulatok könnyfakasztó gránátokkal, vízágyúkkal. gumibotokkal és puskatussal próbálták Magyar felszólalás Bécsben 0 Bécs (MTI) Hazánk messzemenően tá­mogatja az ENSZ Nemzet­közi Atomenergia Ügynök­ségének tevékenységét, amelynek fontos szerepe van a feszültség enyhítésé­ben is — hangoztatta a szervezet közgyűlésén a magyar küWöttrégvézető. Dr. Oszlrovszki György akadé­mikus. az Országos Atom­energia Bizottság elnökhe­lyettese kedden délután tetve a veszélyre. hogy olvan országok is kéoesek már nukleáris robbanószer­kezet előállítására, amelyek nem csatlakoztak (az IAEA által ellenőrzött) szerződés. •rtz, mint Del-Afrika és Iztael. szétoszlatni a tömeget. Ak­ciójuk sikertelensége láttán tüzet nyitottak, -és sok ehi­bert megsebesítettek, AZ ál­dozatok számáról még fíthes pontos adat. Hírügynöksé­gek szerint a karhata'mi alakulatok több tucat em­bert letartóztattak. ' A 'Reuter értesülése sze­rint a tüntetésben keresz­ténydemokrata fiatalok cso­portjai is részt vettek. A kereszténydemokratákat is tömörítő demokratikus szö­vetség úgv foglalt -állás;, hogy a hatodik országos til­takozási napokon nPrri' csat­lakozik a tüntetésekhez. Hasonló arányú megmoz­dulások voltak a Santiago-, tói 120 kilométerre levő Valparaisóban. Tüntetők ülősztrájkkal kövelelték a katonai diktatúra megszün­tetését. Kedden lemondott tisztsé­géről Monica Mádarlaiia asszony, a kormánv oktatás­ügyi minisztere'. Hífek sze­rint az oktatási intézmé­nyek demokratizálásáért lé­pett fel, ezért a - junta me­resztette. Chilében 1973 ó'a n felsőbb oktatási intézmá­rvek katonai igazgatás alait állnak. szólalt fel az IAEA becsi tanácskozásán. Különösen Közéleti napló Államközi kapcsolataink Ciprussal . . . A Magyar Népköztársa­ság kiterjedt külkapcsolatai­ban viszonylag szerény, de az utóbbi években mindin­kább növekvő jelentőségű partnerünk a Ciprusi Köz­társaság. amely az el nem kötelezettség politikáját folytató országok sora ban aktív szerepet vállaL Ciprusról — erről a szi­getországról — alapvető közismereti tudnivaló, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjében terül el, a te­rülete tizede, mint hazán­ké: 9251 négyzetkilométer, lakóinak száma mintegy 700 ezer. A hivatalos nyelv a görög es a törők, a fő­varos Nicosia. A társadalmi rendszer kü­lönbözősége ellenére az alapvető fontosságú nem­zetközi kérdésekben a ma­gyar es a ciprusi álláspont azonos, vagy egymáshoz kö­zel álló. Ciprus legnagyobb problémaja a megosztott­cég. amelv 1974 jújiusaban — a török katonai beavat­kozás nyomán, az ország területe csaknem 40 száza­lékának török katonai meg­szállásával — alakult ki. J975-ben tárgyalások kez­dődtek a ciprusi görög és török közösség között, a párbeszéd azonban mind­máig nem hozott eredményt. A ciprusi nép fő törekvése — amint erről két évvel ez.előtti magyaroriNzagi hiva­talos látogatása során Szpi­rosz Kiprianu. a Ciprusi Köztársaság elnöke nyilat­kozott —, hogy országa a tartós béke szigete legyen Ez — az ENSZ vonatkozó hatarozatainak szellemében is — csak Ciprus függet­lenségének, szuverenitásá­nak biztosításával, el nem kötelezett politikájával, te­rületi egységének szavatolá­sával érhető el. Magyar részről (s következetesen ál­last foglalunk a ciprusi kér­dés — mielőbbi — igazsá­gos rendezése mellett, amelv — kort)* vélemé­nyünk szerint — nemcsak a szigetország nepebek ér­dek*. hanem hozzájárulhat A nemzetközi béke e» b)»­tonsag ügyéhez u>. Ami kétoldalú kapcsola­tainkat illeti: a Magyar Népköztársaság a Ciprusi Köztársasággal közvetlenül annak megalakulása után, 19(>0-ban vette fel a diplo­máciái kapcsolatokat. 1970­ben kereskedelmi kirendelt­séget létesítettünk Nicosiá­ban. Politikai kapcsolataink jók. s 1980 elejétől gyors ütemben fejlődnek. A part­ner ország kormánya nagy­ra értékeli a ciprusi kér­désben elfoglalt álláspon­tunkat, amely kezdettől fogva változatlan. Együtt­működésünkben figyelem­mel vagyunk, arra, hogy a ciprusi helyzet ne zavarja kapcsolataink fejlődését sem Törökországgal, sem Görög­országgal. Magyarország és Ciprus között az első hivatalos ál­lamfői találkozóra 1981 no­vemberében került sor, amikor Szpirosz Kiprianu Budapestre látogatott; azon­ban már ezt megelőzően ta­lálkozott és rövid megbe­szélést folytatott vele a lar­nacui repülőtéren Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke. amikor afrikai orszá­gokban tett látogatása so­rán átutazott Cipruson is. Losonczi Pál mostani cip­rusi útjával Kiprianu elnök két évvel ezelőtti magyar­országi látogatását viszo­nozza. Akkor Budapesten — mint ismeretes — három egyezményt írtak alá: az egv más országában üzemelő vállalatok kettős adózásá­nak elkerüléséről — ami azt jelenti, hogy ezeknek a cégeknek csak az anyaor-l szagban kell adózniuk —; a ket ország igazságügyi hatóságai közötti érintkezés­ről a polgári, a családjogi ügyekben és a bűnügyek­ben : továbbá megállapodást kötöttek a vízumkényszer eltörléséről a szolgalati és diplomata-útlevelekre. A po­litikai találkozók során ta­valyelőtt nálunk járt a Cip­rusi. tavaly pedig Cipruson s, toag var külügyminiszter (Nlkosz. Rolandisz, illetve Púja Frigyes) Az iden Ve­ress "cirf külkereskedelmi miniszter partnereként tár­gyalásokat folytatott ha­zánkban George Andreou ciprusi kereskedelmi és ipar­ügyi miniszter. Külügyi konzultációkra került sor 1977-ben a magvar, 1981­ben a ciprusi fővárosban. Gazdasági kapcsolataink­nak tízéves múltja van. E területen együttműködé­sünk kedvezően fejlődik; exportunk hatszorosára, im­portunk négyszereséré nőtt. Az 1979-ben aláirt magyar —ciprusi kereskedelmi meg­állapodás 1980. január 1­tól lehetővé teszi a hazánk és Ciprus közötti áruszállí­tásra szabad devizában tör­ténő fizetést. 1980-ban tíz évre szóló gazdasági, mű­szaki és ipari együttműkö­dési megállapodást írtunk alá Ciprussal. „Monímpex— Monde Ciprus" néven ma­gyar—ciprusi közös vállalat működik. amely főleg vi­rágtermesztéssel foglalkozik, és idegenforgalmi megálla­podás is van a két ország között. . . és Thaifölddel A pagodák titokzatos vi­lága — többnyire így él a köztudatban a Magyaror­szágnál öt és félszer na­gyobb, közel ötvenmillió (48 490 000) lakosú Thaiföld. A hátsó-indiai országban kü­lönböző thai népcsoportok, meok, maláj csoportok, kí­naiak, laosziak és vietnami­ak is élnek. Az ország története az idő­számítás előtti évezredekre nyúlik vissza, az első köz­pontosított állam a XIV. században született e terüle­ten Sziám néven, s így is­merték az államot egészen 1939-ig. Thaiföld volt az egyetlen Hátsó-India és In­dokína országai közül, amely formailag soha sem vált tel­jesen idegen államok gyar­matává, a 19. .század végén, és századunkban elsősorban gazdaságilag függő viszony­ba került Nagy-Britanniával és Franciaországgal. A mai Thaiföld alkotmá­nyos királyság, kétkamarás parlamenttel A király ne­vezi ki a 225 tagu felső­ház tagjait, míg az alsóház 324 képviselője választás út­ján kerül a törvényhozásba. A Csakri-dinasztiából szár­mazó Bhumibol Abdul ja­dedzs (IX. Ráma) 1946-ban került a trónra. A dinasztia, amely 1916 óta viseli a Rá­ma nevel. 1782 óta ad ki­rályokat Thaiföldnek. Az. id­lamvallás a buddhizmus, de jelehtőx a muzulmán hi­tűek száma is. Az éghajlati-területi vi­szonyok elsősorban a me­zogazdasagnak es a mezo­MARJAI JÓZSEF AZ NSZK-BAN Marjai József miniszter- saságba utazott. A kormány fontos az atormsorompo- c.]nök-helyettes. a Német elnökhelyettese a következő szerződés szigorú megtar. Szovetsegi Köztársaság kor- napokban az NSZK politikai tása, mutatott rá. figyelmez- ' mányinak meghívására szer- és gazdasági életének veze­ián hivatalos látogatásra a lő szeniéiyiségeivel folytat Német Szovetsegi Köztár- tárgyalásokat. INDIAI PARTVK.ZETÖ LÁTOGATÁSA A Magyar Szocialista recz Jánossal, a Központi Munkáspárt Központi Bi- Bizottság tagjával, a Nép­aotttóiának.. meglüvására ok- szabadság , főszerkesztőjével, tóber 7—12. kőzött látoga- A szívélyes légkörű meg be­tást tett hazánkban Indra- széleseken a két párt kép­deep Sinha, az Indiai Kom- .viselői tájékoztatták egyjnái.t munista Párt országos ta- pártjaik előterében álló fel­náosának titkára, a párt köz- adatairó, és véleményt cse­ponti lapjanak. a New Age- , nak a főszerkesztője. Az in- reltek időszerű nemzetközi diai vendég találkozott Be- kérdésekről. FOGADÁS SPANYOLORSZÁG NEMZETI ÜNNEPEN Jose Mana Ullrich y Ro- vett Esztergályos Ferenc jas. Spanyolország budapesti külügyminiszter-helyettes, nagykövete hazája nemzett Melega Tibor külkereskedel­,,,... ..mi miniszterhelyettes, vala­unnepe alkalmabol szerdán ^ a politikai a tórsadal­iogadást adott a nagykövet- mj a gazdasági, a kultura­segen. A fogadason részt lis elet több képviselője. NEMZETKÖZI ŰRKUTATÁSI KONGRESSZUS Szerdán szekcióülésekkel eredményekről, előadások folytatta munkáját a nem- hangzottak el a rakétahajtó­zetközi űrkutatási kong- ™vek továbbfejlesztéséről, a , . világűrben alkalmazható ero­resszus. A szakemberek be- művekr61 ^ a7 ürá 1 tornás­szá moltak a legújabb föld- kon végzett élettani kísér­megfigyelési, úrhajótervezési letekről. " , SVÁJCI KÜLÜGYI ÁLLAMTITKÁR MEGBESZÉLÉSEI Raymond Probst, a svájci kapcsolatairól és a nemz.et­külügyminisztérium állam- közi helyzetről, különös te­ti tkara október 8—11. kö- kintettel az európai bizton­zött látogatást tett Buda- ság és együttműködés idő­pesten. Megbeszélést foly- iszerű kérdéseire. A svájci ,. , , .. államtitkárt fogadta Marjai tátott vendeglátójaval. Nagy J(,wf fl Minisztertanács él­János külügy minisztériumi nökhelyettese és dr. Várko­államtitkárral a két ország nyi Péter külügyminiszter. MAGYAR PARTKÜLDÖTTSÉG TÁRGYALÁSAI ZAMBIÁBAN Az Egyesült Nemzeti Füg- tona Imrével, a Központi geílenségi Párt (UNIP) meg- Bizottság tagjával, az El­hívására október 7—11. kö- nöki Tanács titkárával. A zött látogatást tett a Zam- küldöttség, amelyet fogadolt . ,, Humphrev Mulembs a párt Koztarsasagban a Ma- Mmkára. megbp,,p!,ist. folv­gvar Szocialista Munkás- tátott a párt más vezelőivel párt küldöttsége, élén Ka- is. PÁRTKÖZI ESZMECSERE Az MSZMP Központi Bi- munista Párt Politikai Bi­zottságának meghívására ok- zottságának tagja. A palesz­. tin vendéggel Naav Gábor. gazdasági alapú feldolgozó­iparnak kedveznek. Ezt a gazdasági irányvonalat erő­síti meg az. ország 1982—86. évekre szóló 5. társadalom­fejlesztési terve is. Thaiföld fő terménye a rizs, s en­nek exportja terén előkelő helyet biztosított magának Jelentős az ország kaucsuk­termelése és -exportja is. Nemcsak a földfelszín, ha­nem annak mélye is jelentős értékeket rejt: az ország pá­ratlanul gazdag ritka ne­mesfémekben, mindenekelőtt ónércben, de található itt mangán, wolfram, cink es vasérc is. Thaiföld elsősorban az. ázsiai földrészen építi gaz­dasági és politikai kapcso­latait. Tagja a délkelet-ázsiai országok szövetségének (az ASF.AN-nak), gazdasági-ke­reskedelmi partnerei közölt az. élen jár Japán, Auszt­rália, Hongkong, az Egye­sült Államok, míg a nyu­gat-európaiak köz.ül a Né­met Szövetségi Köztársaság­gal. Franciaországgal és Olaszországgal épített ki jó kapcsolatokat. Jelentős tétel az állam­kasszában az idegenforgalom is: 1981-ben kétmillió turis­ta járt Bangkokban. Prem Tinszulanond tábor­nok személyében először lá­togat thaiföldi kormányfő Magyarországra. A hatvan- I három éves hivatásos ka- J tonaU.921 1Ü80 óta áil a ter­manv élén. s é tisztáé vében ez év áprilisában erősítet­ték meg újabb négy évre Kovács Miklós tóber 10-12. között látoga- tin r^flM. GábQr' 8 az. MSZMP KB külügyi osz­tást tett hazánkban Naim tályának helyettes vezetője Ashab, a Palesztinai Kom- folytatott megbeszélést. SZAKSZERVEZETI JOGÁSZOK NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁS A Bulgana. Csehszlovákia, nácskoztak. A SZOT „/.ék­Mongólia. az. NDK. Rónia- házában megrendezett kon­nia. a Sz.ovjetunió es Ma- fereneia résztvevői -a sz.ocia­gyarorszag szakszervezeti lista országok szakszerveze­központjainak jogi. illetve működésének jogi szem­pontjait. valamint a szak­munkajogi kérdésekkel fog­lalkozó vezetői október 10— 12. kozott BuUapet>ten U- re&ztvevók. s/.erveze 11 jogsegélyszol gá la­tok munkáját vitatták meg a

Next

/
Thumbnails
Contents