Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-13 / 242. szám

73. (évfolyam 242. szám 1983. október 13., csütörtök Ára: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mr ÜJíst tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. október 12-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a nemzetközi kérdésekről szóló beszámolót, a szakszervezeti munka fejlesztésével és a párt feladataival foglalkozó álIásfogi.''ást, a járások megszüntetésére, a helvi párt- és állami irár>vitás fejlesztésére vonatkozó javaslatot, valamint az időszerű gazdasági kérdéseket tárgyaló tájékoztatót. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) A hozomány: 2170 kilométer Szervezeti változások o közúti ieazuatásbaD Tudományos konferencia Egy megye — Csongrád — nelveit egy országrésznyi íeiiiiet áljainak gázdíjává leit július elsején az azoia Szegedi Közüli igazgatóságnak nevezett intézmény. A volt KPM átszervezésének részeként ugyanis átalakult az úthálózat felelőseinek szervezeti rendszere is. Az addig 19 igazgatóságból kilencet hoztak létre, s a ..párosításkor" a szegedi székhelyű igazgatóság Bács-Kiskun megye uthaiózztat' kapta hozományul. Nem csupán a működési terület' változott, hí-' szen funkcionális átrende-' Zódés is kö-vette a minisztérium szervezeti átalakulását. Az eddig eltelt hónapok tapasztalatai szerint az igazgatóságok partnerei az utak építésével. fenntartásával, a forgalomtechnikával bármilyen kapcsolatban levő vallalatok alkalmazkodtak az új rendszerhez, a hatósági és a gazdálkodási munka szétválasztásakor érezhető bizonytalansag megszűnőben van. Így hat nem a szakmai természetű kérdésekkel kezdtük beszélgetésünket Németh Sándorral. az átszervezett Szegedi Közúti Igazgatóság vezetőjével, hanem a móring lajstromozásával. — Volt 1340 kilométeres úthálózatunk Csongrád megyében, s lett 3510. Egy kis részt Baranyától is örököltünk (cserébe adva a pécsi igazgatóságnak egy kis részt Bács-Kiskunból), hogy a Duna vonalát ne kelljen átlépnünk. Július 30-án még 470-en voltunk, másnapra 1078-an lettünk. — Áz egyesülés utáni létszámuk azonban ötvennel kevesebb ... Hova lett a félszáz ember? — Senki sem került az utcára. Munkatársakat delegáltunk a két megye újonnan szervezett közlekedési osztályaira, éltünk a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségével, ajánlottunk máshol állást, akinek kellett. — Átvették' a volt BácsKiskun megyei igazgatóság úthálózatát. 2170 kilométert, Felmérhetőek-e már a különbségek? — Más munkastílusban dolgoztak eddig a bács-kiskunbeli kollégák. Ök a pénzüket koncentráltabban használták fel, több új burkolatot építettek, s az alsóbb rendű utak ezért eléggé elhanyagoltak. Mi. itt Csongrádban a meglevő pénzünkből kevesebbet szántunk a fejlesztésre, s többet a javításra, a hálózat állapotának megóvására. Ennek következtében a megyehatáron innen az utak mintha jobbak lennének. — Akkor most jön -a kiegyenlítés időszaka? — Ha úgy érti: Csongrádnak kevesebb jut majd, hogy B^cs-Kiskunt „felhozzuk', akkor a válaszom; nem. Az ötéves tervet az I eredeti program és ütemezés szerint hajtjuk végre.' mindkét megyében, legfel- | jebb arról kell beszélnünk, ! hogy a megállapított fon- j .tdésagi' sorrend .végjéről, mai máráajori lé — az árváltozások miatt. De ha az egyensúly megteremtésén a munkamódszerbeli azonosságot, a bérezésbeli eltérések felszámolását, - a -szociális juttatások rendszerének egységesítését és azonos szintre hozatalát értjük, akkor a kiegyenlítés kifejezésre rábólintok. Őszintén remélem, hogy Bács-Kiskun megyében is sikerül majd olyan munkakapcsolatokat kialakítanunk, mint itthon. S ennek szoros tefvegyeztetéssel kell párosulnia ... — E kijelentés azt fedi, hogy... — ... hogy az átszervezés óta megindult a levélözön. Sorra érkeznek a kérések: ezt is, azt is vegyük még be soron kívül a tervünkbe. Ugyiratgyújteményünk, adminisztrációnk egyébként is felduzzadt pedig! A két megyében működő üzemmérnökségek, aszfaltkeverő telepek, gépek és berendezések zavartalan, s főleg összehangolt működtetése késztetett arra bennünket, hogy az igazgatóság belső szervezetét is átalakítsuk. A területi irányítás két koordinációs üzemmérnökség feladata. Tevékenységüket a három szakfőmérnök — a műszaki igazgatói törzs — hangolja össze. Egységes forgalomtechnikai, gépészeti és útfenntartási elveket kell érvényesítenünk a megyehatár mindkét oldalán — pillanatnyilag ezt a feladatot tartjuk a legfontosabbnak, hiszen már megkezdődött a tervkészítés 1984-re. Kilátásaink. amik a fejlesztésre fordítható pénzt illetik, nem kecsegtetnek semmi jóval — szinte semmi sem jut útkorszerűsítésre, hídfelújításra. Fenntartási lehetőségeink valamivel kedvezőbbek: talán értékben tudjuk az idei esztendőt ismételni. Éppen ezért az úthálózat állapotának megóvására, az útügyi szolgáltatások színvonalának legalábbis megtartására koncentráljuk érőinket P. K. Ez az esztendő Szeged városának történetében jelentős dátum. Nyolcszáz esztendeje. 1183-ban keletkezett III. Béla király azon oklevele, amelyben a település neve először bukkan, fel, s e dátumtól bizonnyal számolhatunk Szeged léjével. Száz éve annak. honi az 1879-es nagy szeaedi írvizet követően a város rekonstrukció négyéves megfeszített munkájával kialakult a mai sajátos városszerkezet, Az idén százesztendős városi tanácsháza díszterméren — melv a nagv árvíz utan épült újjá Vedres István örökségét őrizve — népes közönség elolt nyitotta meg a Szeged évszázadai című tudományos tanácskozást Papp Gyula. Szeged megyei város tanácsának elnöke. Köszöntötte a konferencia előadóit, résztvevőit, akik között ott volt a megyei pártbizottság képviseletében dr. Sebe János osztályvezető, Török József, a városi pártbizottság első titkára. Szabp G. László, a megyei tanács elnökhelyettesé. Megnyitójának első részében emlékeztetett azokra a törekvésekre. amelyek a sokirányú várospolitikai feladatok megoldása köztien hosszú ideje a település múltjának kutatására. a helytörténeti fclíáró-feidolgo*o tevékenységre, az eredmenyek közzétételére irányulnak. — Örömünkre szolgái — mondotta — • 'hogv a várba: .számos intézménye. ' ütelleznirtudómúnyos műhelye,' társadalmi és tömegszervezete lett szövetségesünk," készségesen és őszintén támogatva közös ügyünket, lakóhelyünk távoli és közeimúltjának kutatását, feltérképezését. Ügy találjuk, hogy a hagyományokat támogató törekvéseink' szervesen illeszkednek a hazánkban szép múlttal rendelkező: és napjainkban renés Belváros mai kéve. megnyíltak jelentós közintézményei, palotái. Néhány napja' ünnepeltük Szeged felszabadulásának 39. évfordulóiét, azt a történelmi, dátumot, mely új feje.zslet rriitott a város históriájában, örvendetes eseménnyel gazdagodott e három évforduló történelmi találkozása. Hosszú előkészületi munkálatok után ehhez az időponthoz időzítve elkészülj és megjelent Szeged város ötkötetesre tervezett monográfiájának első kötete. Ezekhez a történelmi évfordulókhoz és eseményekhez kapcsolódva. Szeaed évszázadai címmel tudományos konferenciát rendeztek tegnap, szerdán a városi tanács dísztermében. A programban hat előadás hangzott el. Tegnaptól a város kömivesboltiaiban megvásárolható a Szeged története című monográfia első kötete. . Az ünnepi ülésszak résztvevői Papp Gyula megnyitóját hallgatlak szánszát élő, egyre egészségesebben fejlődő, erősödő helytörténeti mozgalombaMeggyőződéssel valljuk, hogy a múlt értékeinek védelme, ápolása, ezen értékek megismertetése rendkívül fontos feladat. Népben és nemzetben gondolkodva ezt a megállapítást vonatkoztathatjuk szocial'zmust építő hazánk közel négy évtizedes történetére is. hangsúlyozva, hogy napinkban az olv nagyon hiányolt és óhajtott történelmi tu,dat kialakítása ifjúságunkban a helytörténet •smerete nélkül olyan absztrakció, amely a nevelésben csak részeredményekre vezethet. Ezek a felismerések vezérelnek abban, hogy a város múltjának széles körű bemutatásával az itt élőket hozzásegítjük Szeged mai életének helyzetének, gondiáinak teljesebb megértéséhez, eredményei jobb megbecsüléséhez. Mindez — ha munkánkat jól tesszük — erősítheti, s hisszük, erősíti s lakóink ragaszkodását a nekik otthont adó városhoz, mozgósító erő lehet a helyi politika feladatainak megoldásában, s a városért érzett cselekvő aktivitás, teremtő munka inspiráló részévé válhat. Papp Gyula ezek után azokat a szándékokat és törekvéseket szedte csokorba, amelyek eredői és célkitűzéséi voltak a tegnapi ünnepi tudományos' ülésnek. — Az idei, 1983-as év várostörténetünk több neves eseményére emlékeztet ben-' minket. Első ezek_ közül,' hogy nyolc évszázados III. Béla királyunk azon oklevele; amelyben városunk neve Cigeddin alaktan — mai ismeretcink szerint — fciúször bukkant fel. s c melyben a város történelmében oly fontos szerepet játszó Sószálíítás kiváltsága említtetik. A város ennél" nyilván öregebb, múltja régebbi korokba nyúlik viszsza, s ko.ra, mint keletkezett és nem alapított településé. aligha határozta meg pontos évszámmal. A mostani tudományos konferenc'a rangjával. tekintélyes előadóinak kutatásaival emlékeztetni igyekszik a jelenlevőket és a város lakóit) t jelcp évfordulón Szeged ny olc évszázad alatt megélt történelmére, melynek során gyötrelmek és örömök közepette fejlődött azzá, amilyennek ma látjuk, ismerj ük és szeretjük. Tisztes, megbecsült helyet vívott ki Szeged a hazai városok sorában. Ma is virul, mtg gazdagabban és ígéretesebben mint hosszú története folyamán bármikorFelszabadulásának 39. évfordulóján megállapíthattak. hogy az 1944 utáni évtizedek történetének legdinamikusabban fejlődő szakaszát jelentik. Nem vélet.en, hogy a 800 éves múltról most a legújabb kori. a varos felszabadulásának évfordulója kapcsán szolunk, mert hisszük, hogy a városépítő ember tevékenységének, élni akarásának évszázadókon át meglevő progresszív koniinu'tlása' ' össze-' kapcsolható. — A tudományos konfer mcia megrendezésére ösztönzött bennünket az „nagy vizet" követő virosrékonsirukció centenáriuma is. Ismeretes, h'ógv 1883-ra alakult ki Szeged sajátos városszerkezete, a Belváros ma ismert képe. erre az időreépült fel tc'öb meghatározó intézménye, mint a felújítás, -alatt- levő Nemzeti Színház, a törvényszék épülete, a p stapálota. a városháza, lakóépületek százai iskolák. templomok, közintézmények. Száz. esztendeje nyílt meg Somogyi Károly esztergomi kanonok adománya nyomán a róla elnevezett könyvtár. amelynek új múl:,iához és állományához méltó otthonának építése befejezés előtt áll. Megnyitójának befejezéseként a városi tanács elnöke a Szeged monográfia munkálatairól szólt az első kötet megjelenése alkalmából. Hangsúlyozta,' hogy Reizner János 80 éve született négjkötetes várostörténeté óta bekövetkezett történelmi, társadalmi változások sorsfordulókat jelentő események. a feltárt új forráson szükségessé tették és sürgették egy mai kor igényeit tükröző marxista szemléletű várostörténet megírását. Az új várostörténet közreadását az egészséges lokálpatriotizmus diktálta, mellyel az itt élők városszeret-ítét is igyekeznek erősíteni — fejezte be megnyitóját Papp Gyula. A tudományos konferencia Szeged múltját nagy történelmi lépésekben tekintette -át. A délelőtti és a délutáni programban három-három előadás hangzott el. Kristó Gi/ula. a József Attila Tudcmányeg,rőtem professzora Szeged kialakulása; Kutrir.yi Andris, az Eötvös Loránd Tudományegyetem • docense .Szeged á középkori városhierarchiában: Szalcálu Ferenc, az MTA TÖrténettddománVi Intézetének tudományos munkatársa Az 1698. évi szegedi telekkönyv címmel tartott előadást a délelőtti programban. Délután Szántó Imre. a József Attila Tudományegyetem professzora Szeged csatlakozása az 1843as márciusi forradalomhoz; Tóth Ede, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense Szeged a dualizmuskori parlamentben és Ördögh Piroska, a József Attila Tudományegyetem docer.se Szeged politikai életinek sajátosságai a névi demokrácia első évtizedében címmel számolt be kutata :i eredményeiről. (A konferencián elhangzott elóadá ;ok rövidített változatát a közeljövőben lapunk sorozatban közli szombati Magazin-oldalain.) A tudományos konferencia dr. Székely Sándornak. az MSZMP Szeged városi bizottsága titkárának zárszavával ért véget. Megköszönte a résztvevők é.s közreműködők munkáját. Azt, hngy gazda"gá tették az emlékezést. felvillan'va a város történetének nagy telentőségű eseménveit. lényeges. új tudományos er-dmfnyeket tártak föl. :A dátumok, történelmi' csomófontok megragadása nemcsak a visszapillantásra adott alkalmat, de nrea is rávilágított, hogy ezt n történelmi utat az életerős nép kövezte ki, aki letéteményese ennek a sok évszázados történelemnek T. L. #