Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-29 / 256. szám

101 Szombat, 1983. október 29. Emberek, sorsok, forradalmak (8) Gondolatok Bajcsy-Zsilinszky Endréről Látlelet Szeged zenei életéről A kortársak, történészek egyaránt megállapították, hogv a Horthy-korszak legjelentősebb, legnagyobb látókörű ellenzéki politikusai közül Bajcsy-Zsilinszky Endre volt az, aki a legnagyobb ívű pályát futott be. Aki ... az uralkodó osztály, az ellenforradalmi rendszer szolgálatától eljutott a magyar nép igazának képviseletéig, az antifasiszta harc vállalásáig — végül a sopronkőhidai mártírumságig" Publicisztikájában.' beszédeiben jól követhetők szellemi, politikai fejlődésének állomásai. Pályája kezdetén gondolkodását alapvetően meghatározta az, hogy a középbirtokos osztályból származó fiatal, karrierre vágyó po-( litikai garnitúra — többek között Gömbös, Kozma — alkotta környezetét. Bajcsy-Zsilinszky Endre monográfusa, Vigh Károly találó megállapítása szerint — többnyire olyanok közé tartozott, akiket túlzott és türelmetlen. sőt szélsőséges nacionalizmus. valamint antiszemitizmus jellemezte. A 20as évek végétőr egyre inkább eltávolodott korábbi baráti és politikai körétől és fokozatosan, bár korántsem ellentmondásoktól mentesen haladt a progresszív ellenzéki politika útján. Bár magányos harcot folytatott a miniszterelnökkel", a szélsőjobboldali hangadók ellen, de mindig kész volt együttműködni a nemzet javát szolgáló erőkkel, személvekkel. Példaképpen említhető. hogy a Bartha Miklós Társaság keretében kapcsolatba került a kommunistákkal. Az Előőrs című laniában publikációs lehetőséget biztosított József Attilának, Féja Gézának. Szabó Pálnak. Az 1912-ben induló Szabadság címet viselő lapban — többek között — Sinka- Istvánnal, Illyés Gyuláiml és Kodolányi Jánossal dolgozott együtt. A 20-as évek végétől BajcsyZsilinszky Endre politikai tevékenységében — Európa egyre inkább fő kérdésévé váló — német kérdés, >a Drang nach Osten került előtérbe. Mindenkinél korábban felismerte és szóvá is tette a német külpolitikában rejlő potenciális veszélyeket. Az Előőrs című laniában korán és érthetően megfogalmazta politikai programját: „Ráeszméltet a német veszedelemre! Arra. ami idebent van. arra is ami kívülről fenyeget." Magyarország külr politikájában a Németországhoz való viszonyt, a németorientációt, belpolitikában egyre inkább a parasztság megoldatlan gazdasági és szociális problémáit tartotta legfontosabbnak. 1933. június 20-án a képviselőházban Bajcsy-Zsilinszky a hitleri Németországhoz való közeledést szorgalmazó Gömbös miniszterelnök szemébe mondta: ..Vegye • tudomásul a miniszterelnök úr. hogy itt német világ nem volt ezer éven át. s itt német világ nem• lesz! Hogy ezt megakadályozzuk. elmegyünk a golyóig és az akasztófáig." A németorientáció ellen harcolva, beszédeiben, tikkeiben a magyar—francia kapcsolatok új alapokra helyezése, a szomszédnépekkel való kiegyezés szükségessége. ..erős" ós „becsületes" szóvetséges(ek) keresése vissza-vissza térő motívum. A források és visszaemlékezések arról tanúskodnak, hogv Bajcsy-Zsilinszky Endre ' minden olyan kérdésben hallatta szavát ahol állást kellett, s lehetett foglalni c magyar érdekekel veszélyeztető német törekvések ellen. A szövetségeskeresés tekintetében meggyőződéssel hitte, hogy Lengyelország jelentős hadseregére támaszkodva ellent áll a német nyomásnak, s egyedül is képes megvédelmezni függetlenségét. A németek ellenében délnyugaton az olaszokra, északon a lengyelekre kívánt támaszkodni. Bízott a franciák jóindulatában. Arra számított, hogv a Magyarországgal kapcsojatos francia külpolitika alapvetően megváltozik. Anglia irányában is üj, ..értelmes" politikát sürgetett. Számos írásában és beszédében síkra szállt a dunai kis országok fíF: együttműködéséért (e tekintetben személyes missziót is vállalt). Bajcsy-Zsilinszky rendkívül nagy figyelemmel kísérte a lengvel külpolitika alakulását, a magyar —lengvel kapcsolatok fejlődését. Ügy IáUa, hogy a ..fehér sasok birodalma" a hitleri Németország egyenrangú ellenfele; európai nagyhatalom, hadserege a világ legerősebb, számban a legnagyobb hadseregei közé tartozik. Magasra lobbanó lengyelimádatában nem vette észre, hogy a magyarországihoz- sok tekintetben hasonló berendezkedésű „konzervatív-reakciós" lengyei kormányok gyakorlati külpolitikája számos esetben a fasiszta német terjeszkedés mainiára hajtotta a vizet. Az, azonban tény. *Hfegy a' püötíélsítfkában és a t>ölitikai életben a magyar—lengyel közeledés, barátkozás, sőt a kulturális kapcsolatok legnagyobb hatású szószólójaként elévülhetetlen érdemeket szerzett. A 30-as évek végén BajcsyZsilinszkynek csalódnia kellett Olaszországban. A francia külpolitika iránti elvárásai sem valósulhattak meg. Aggodalommal figyelte a lengyel—francia kapcsolatok lazulását. Az 1934 elején 10 évre megkötött német—lengyel szerződést alapvetően helytelen — lengyel — politikai döntésnek tartotta. Figyelmét egyre inkább az agresszív német külpclitikára irányította. Az Anschlussról mély aggodalommal állapította meg: „Az én megítélésem szerint az Anschluss sokkal inkább magyar kérdés mint osztrák... mi lesz velünk, ha a német halár ideér Hegyeshalomig?" Bethlen Istvánnal vjtatkozva a Szabadság 1934. július 8-i számában a németorientáció, a német érdekek kiszolgálása helyett a józanságra, kiútkeresésre szólított fel: „...kivezetőt ebből a szörnyű zsákutcából, amíg nem fogyott el minden erőnk, ellenállásunk és lélegzetünk." A Los von Berlini című írásában (1936-ban) a német —magyar „közeledést" sürgetőkkel szemben kétségbeesetten kiáltott^ ' világgá nem vagyunk szövetségesei Németországnak és nem leszünk, nem vállaljuk és nem is vállalhatjuk a vakmerő nagynémet külpolitika szörnyű kockázatait." A második világháború idején Bajcsy-Zsilinszky Endre elé* új feladatok kerültek. Tekintélyével a megszállók által elűzött lengyel menekültek megsegítésére sietett. Harcot hirdetett a Magyarországot halálos veszélvbe sodró, a háborúba belevivő politikusok. katonák ellen. Követeltg hógv a keleti frontról hozzák haza a magyar csapatokat, szüntessék meg a Szovjetunióval való ellenséges viszonyt Ügy vélte, hogy „... inkább a német haderővel való összetűzést kell vállalni, mintsem az angol-szászokkal való harcot.'' Magyarország német megszállása után Bajcsy-Zsilinszky habozás- nélkül váilalta a Magyar Front megbízatását, egvetértett a kommunisták javaslatával, hogy a haladó erőkre támaszkodva fegyveres felkelést kell szervezni a német fasiszták és magvar kiszolgálóik ellen. Vállalta történelmi küldetését, a Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának vezetését, és az ezzel járó feladatokat. Hosszú belső vívódás után eliulott annak felismeréséig, hogv ,.Bennünket a németektől csak Isten, vagy a szovjetek védelmezhetnek meg. innét csak ök verhetik ki a németeket. De Isten messze van, Malinovszkij és a Vörös Hadsereg a Kárpátokban." Ahogv Dernői Kocsis László is írta. Bajcsy-Zsilinszky Endre nem volt kommunista, de az ország, a nép jövőjének féltésében arra a meggyőződésre jutott, hogy fuiúdén politikai erői öszsze kell fogni a németek ellen. Felismerte a munkásság és az illegális kommunista part erejét, szerepét. A soha meg nem szűnő fenntartásai ellenére pda állt. melléjük, szilárdabb és megbízhatóbb. tevékenyebb szövetségesként. mint bárki más a polgári politikusok közül. Dobi István is hasonlóképpen fogalmazott: Bajcsy-Zsilinszky kész volt Népfrontban gondolkodni, politizálni, dolgozni és akár fegyveresen is harcolni egy széles nemzeti egységben." önként vállalt halála után, a hivatalos gyászszertartáson Puskin, budapesti szovjet követ Bajcsy-Zsilinszky történelmi helyét a legnagyobb magyarok között jelölte meg: „Nevét együtt fogják emlegetni a magyar nép hagy hőseinek, • Rákóczinak, Kossuthnak a nevével." Dernői Kocsis László könyvében találóan fogalmazott. „A nép embere volt. felelősségérzettel, rrtegt sziult látással, államférfiúi képességekkel... a becsület és áz áldozat jelképe lett, természetes szövetségese minden közéleti igszándéknok és a nép felemelescre irányuló mozgalmaknak." LAGZI ISTVÁN Még 1970-ben tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága Szeged zenei életéről, elemezve és értékelve az akkori helyzetet, kitűzve a megoldást a váró feladatokat. Az eltelt időszak munkájáról most október 20-an fogadott el jelentest a vb. s a soros teendők kijelólesében szükségesnek tartotta határozatban rögzíteni a tanintézetek épületgondjainak, hangszerellátottságának megoldását, a különböző zenei intézmények következetes együttműködésének segíté-ét. a szakember-utánpótlas. tehetséges fiatal művészek letelepítését; a korszerű hangversenyterem kialakítását; a majdan elkészülő nagyszinhaz igényeinek megfelelő tarsulatfejlesztési tervet az operai tagozat megerősítésére. Az alábbiakban az elmúlt 13 esztendő eredményeit, gondjai' összegező anyag fontosabb észrevételeiből idézünk. A fővárostól való viszonylag nagv távolság és zenei életünk értékei arra ösztönözték az irányítókat, hogy a város egyéni arculatát meghatározó, sajátos szegedi zenei kultúra megteremtésén fáradozzanak. Ezt a törekvést szolgálja eredményesen a tavaszonként tizenharmadik éve megrendezendő mai magyar zene hete koncertsorozat. A kezdeményezés termékeny talajt keszített elö 1979 októberére, a szegedi kamarazenei napok kedvező fogadtatására, melven mai magyar komponisták felkérésre irt műveinek ősbemutatói növelték a koncertek jelentőségét. Idén harmadszor rendezték meg ezeket a hangversenyeket, a sorozat kapcsán 12 rangos kamaraművet gazdagodott a magyar zeneirodalom. A művészetpártolás, a mecenatúra változatos formái: a hangversenyélet teremgondjainak enyhítésére dobogórendszert és akusztikai háttérdíszletet készítettek a Zenés színházban, a szimfonikusoknak önálló székházat biztosítottak, segítették hangszervásárlásaikat. Li ének-zene tagozatot indítottak a Szirmai általános iskolában, s idén bevezették a zeneművészeti főiskola szegedi tagozatán az egyetemi szintű vonósképzést. Lakások biztosításával zenészéket telepítettek le. az intézmények tanulmányi ösztöndíjas szerződést kötöttek fiatalokkal. A filharmónia helyi rendezvényein a felnőttkoncerteknek 634. az ötfajta ifjúsági bérletnek összesen három és fél ezer bérlője van. a bérleten kívüli koncertekkel együtt évente körülbelül félszázezren látogatják a hangversenyeket. A város zenei naptárában az elmúlt évek összesített ^datai szerint átlagosan 110—120 komoly zenei eseményt regisztrálnak. A zenekari kultúra fő hordozója a 70 tagú szimfonikus zenekar, melynek rangját számos hazai és külföldi siker, rádió- és televíziódszereplés, lemezfelvétel jegyzi, A tagok közül többen pedagógiai tevékenységet folytatnak a város és a megye intézményeiben. Az 1969ben alapított zenekar élén 75-ig Vaszy Viktor, majd Pál Tamás állt. akitől idén augusztusban Oberfrank Géza vette át mind a zenekarnak, mind az operatársulatnak az irányítását. • A színházi opera Vaszy irányításával európai színvonalra emelkedett, működése ma is jelentős. Több országos rangú művész található a magánénekesek között. A nagyszínház bezárása óta csökkent a produkciók hatásfoka és nézőszáma, s a músouok kialakításában gondot okoz a valutakeret csökkenése is. Pedig a közönség igényli a vendégművészeket. Hasonló gondokkal küzdenek a szabadtéri játékok is. noha művelődéspolitikai jelentőségük változatlanul nagy. Elsősorban az anyagi feltételek változása okán szúkült a közreműködők köre. de statikussá vált a műsorterv is. Szegeden kiépült a zeneoktatás teljes rendszere, évről évre fokozódik a tanulás iránti igény. Az intézményekben általában ió színvonalú oktató-, előadó- és közönségnevelő tevékenység folvik. noha a körülményeket épületgondok veszélyeztetik. Problematikus a művésztanárok vidéki munkavállalása, a fővárosi képzés nem tudott lépést tartani zenei életünk gyors ütemű fejlődésével. Kulcsfontosságú szerepet tölt be 1500-at meghaladó növendéklétszámával a Liszt Ferenc zeneiskola, fejlődésével párhuzamosan törvényszerűnek mondható a zeneoktatói munkaközösségek elsorvadása. A középfokú képzést a Tömörkény szakközépiskola zenei tagozata biztosítja, melynek növendékei jelentik a főiskolai tagozat utánpótlásának bázisát. Ennek az intézménynek énekkara nemzetközileg is elismert. Nehéz körülmények dacára is elsősorban kiváló pedagógusok munkája nyomán dolgozik eredményesen a zeneművészeti főiskola szegedi tagozata: növendék-vonószenekaruk tavaly filharmóniai besorolást kapott. 1978-ban az átlagon felüli képességű gyerekeknek hangszeres előkészítőt indítottak. Az általános iskolai énektanárok képzésében végez jelentős munkát a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola énekzene tanszéke: Szegeden az ének szakos ellátottság telített, ami országos viszonylatban kimagasló. A zenei ismeretterjesztésben negyedszázada kitűnő eredményeket produkál a József Attila Tudományegyetem Collegium Artium szekciója. A TIT keretében a hanglemezbarátok klubja tart rendszeres foglalkozásokat: a Somogyi-könyvtárban zeneszoba működött, majd tavaly úi művészeti könyvtárrészleg nyílt. 7 ezer 500 hanglemezzel. Rendszeres szervezeti életet él. jelentős hangversenyrendező munkát fejt ki a Zeneművészek Szövetségének dél-magyarországi csoportja. A művészeti műkedvelést Szegeden leginkább a kórusmozgalom jelenti. A fennállásának negyedszázados évfordulóiához érkezett DÉLÉP Zenebarátok Kórusát sűrűn foglalkoztatja a filharmónia, gvakran szerepel külföldön is. Nem túl színes viszont az öntevékeny zenei élet. iskolai keretek közölt mindössze hat növendékegvüttes működik. A könnyűzenében jelenleg két színvonalas együttest tud felmutatni a város, s meglehetősen mostoha viszonyok között dolgoznak a szórakoztatózenés/ek. akiknek tevékenységét az OSZK megyei kirendeltsége fogja össze. ihrj*/ WMW PAPP GYÖRGY METSZETEI 'J