Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-29 / 256. szám

A vállalkozó szocialista állam Minden évtized egy-egy sajátos jelszóval vonul be a gazdaságtörténetbe. A hatvanas évek magyar gazdasága a reform jegyében a vállalati önállóság megvalósítását tűzte zászlajára: a hetvenes esztendőkben jelszónk az alkalmazkodás lett « megváltozott világgazdasági helyzethez. A nyolcvanas évtized beköszöntéve! a?, alkalmazkodás egyik lehetősége a szocialista vállalkozás vette át a stafétabotot. Ám niegis merőben új gondolatnak számit, hogy ne csak a vállalatok, hanem maga a szocialista állam is vállalkozzék Ennek lehetőségéről. a megvalósítás feltételeiről és a jelen korlátairól beszélgettünk dr. Kozma Ferenc közgazdásszal. — Manapság sokat vitatkoznak a szakértők arról, hogy mi. lyen szerepet játsszék az állam a gazdasági élet irányításában. Sokan csak koordinációt és a népgazdasági szintű feladatokat tartják központi teendőnek. De hogyan illeszkedik a vállalkozás egy ilyen makroszintű irányításhoz? — Ha végiggondoljuk az állam mai feladatait és funkcióit, egyhamar kiderül, hogy az állam, amit nevezhetünk gazdaságirányító központnak is. a maga módján szintén vállalkozik. A gazdasági növekedés, az' új fejlődési irányokra áttérés mindig megköveteli, hogy a stratégiai célok érdekében beavatkozzék a gazdasági élet mindennapos folyamataiba. Felelőtlenül persze nem lehet ilyen nagy horderejű kérdésekben dönteni. Az előkészítés sorám az állam sajátos vállalkozói arcot ölt. mintha nem is hatalmi szerv, hanem egy konszern központja lenne. Felméri például a hazai társadalmi és gazdasági fejlődés lehetőségeit, elemzi a világpiacon végbemenő változásokat. vázlatosan föltérképezi a jövőt, egyszóval stratégiai központú és makroökonomiai ' értékű piackutatást folytat. Maid újítási láncot indít el a változásokhoz szükséges alap- és alkalmazott kutatások fejlesztésével, központi programok kidolgozásával: a szakemberek képzését a távlati célokhoz igazítja, ahogyan a gazdasági szabályozást is. Persze a vállalkozás ilyen magas szintű megvalósítása ma még csak csírájában található meg. A szocialista állam még keresi a helvét a gazdasági folyamatok részleteiben szabályozó „üzemvtzető', valamint a háttérből közömbösen igazgató, úgyszólván csak az adót beszedő állam végletei között. De a vállalkozásnak az alapvonásai már most is kirajzolódnak mindennapi tevékenységei között. — A jelenlegi rendszerben mi akadályozza az állam vállalkozásának a kibontakozását? Mindössze néhány korlátot sorolok föl. Vegyük például a döntésekhez olv nélkülözhetetlen információkat. Szerepük kettős. Nemcsak előkészítik az egyes döntéseket, hanem hatásukat is nyomon követik. Hogv ezt a kettős szerepet betöltsék, mindenképpen válogatni kell közöttük. mi fontos és mi nem: csak a valóban lényeges elemek szerepeljenek a tervezetekben. Sajnos éppen ennek a szelekciónak a hiánya akadályozza a döntéshozatalt. Megfelelő* információk híián aligha lehet egv döntés több alternatíváját kidolgozni. Ezért az illetékesek ahelyett, hogy az egyes variációk előnyeit és hátrányait mérlegelnék, inkább csak a döntések időszerűségét latolgatják. A másik prohléma magában a döntéseket előkészítő folyamatban rejlik. A javaslatoknak sok esetben csak a hátrányukra válik, hogy hosszan .tartó, formális egyeztetéseken mennek keresztül. A sok csiszolgatás során kimaradnak vagy elkopnak az eredetileg kitűnő és időszerű gondolatok: a sorozatos, s nem is feltétlenül szükséges kompromisszumok miatt elvesztik ütöerejüket. Szerintem a jelenlegi intézmény rendszer; sem teremt ideális környezetet az állam vállalkozásai számára. A gazdaságirányítás intézményeinek feladatai rendkívül vegyesek: keverednek a szűkebb értelemben vett hatósagi, igazgatási jogkörök a tulajdonosi felügyelettel, a szakmai koncepciók kidolgozásának a feladataival, némelykor közvetlen irányitói, sőt finanszírozói funkciókkal. Mindig az kerül felülre és nyomja rá , a bélyegét az intézmény működésére, amely megfelel a szervezet természetes helyének az irányítás munkamegosztásában. Ha például egy bank egyszerre hitelez pénzt a vállalatoknak, s emellett még a készpénzforgalomért felelős,. pénzt bocsát ki, tehát jegybank, $kkor óhatatlanul ez utóbbinak rendeli alá a finanszírozást: mert itt kézzelíoghatóbb és súlyosabb a felelőssége. A Pénzügyminisztérium is napról napra latolgathatja, miként alakítsa a nyereségelvonásra vonatkozó politikáját: rendelje alá a vállalati hatékonyság ösztönzésének, vagy a költségvetés pillanatnyi egyensúlyának. Bizonyos mértékig természetes. hogv ilven ellentmondásokkal küszködnek ezek az intézmények, de még nem sikerült elérni, hogy ezekből a szituációkból az állam vállalkozást létrehozó — generáló — szerepe kerüljön ki győztesen minden olvan esetben, amikor kifizetődőbb a többi, pillanatnyi érdeknél. — Az eddigi beszélgetésünkből a mostaninál jobban tájékozott, és gyorsabban döntő állam képe rajzolódott ki. Csak ez jelentené a vállalkozás kibontakozását? — Nem, hiszen a vállalkozás lényege, hogy valaki haszon reményében befektet valamekkora összeget Az állam is csak akkor vehet részt a vállalkozás folyamatában, ha van pénze, s ez az összeg elkülönül a klasszikus értelemben vett költségvetéstől. Ebből a pénzből finanszíroznák az olyan horderejű fejlesztéseket, amelyekre már nemcsak több vállalat pénzéből, hanc-m a banktól kapható hitelekből sem futja. A korábbi központi fejlesztési programoknak megíelelő, ám vállalkozás központú elképzeléseket fizetné — kizárólag a hatékonyság szempontjait figyelembe véve — ez az alap. De egy népgazdaságban nemcsak ilyen nagy horderejű vállalkozásokra akad lehetőség. Egy vállalati rekonstrukció például már nem tartozik állami hatáskörbe. A szükséges pénzt a bank, vagy a bankok adnék, szigorúan a gazdaságosságot szem előtt tartva; ez tehát már a bank vállalkozása lenne. A bankok ügyelnének arra is, hogy érvépyre jussanak a főbb népgazdasági érdekek, gazdaságpolitika) célkitűzések. Ne növekedjék egy új gyár miatt például jelentősen az import, a berendezések energiatakarékosan működjenek és így tovább. — Tehát mintegy tengelykapcsolóként működnének a központ és a vállalatok között. A harmadik lépcső már ismert. A vállalatok, ameddig a pénzük futia. saját maguk is kihasználják lehetőségeiket, egyszóval vállalkoznak. — Bármilyen szintű vállalkozásról beszélünk is. fontos fellév tel. hogy mindenki azonos pozícióból induljon, s hogy a gazdasági háttér, a szabályozás se viselkedjék egy megvadult hátaslóhoz hasonlóan. — Valóban az állam csak akkor találhat vállalkozásaihoz korrekt üzleti partnerekre a vállalatok között, ha azok bizonyos adók befizetése után önállóan gazdálkodhatnak. Minél nagyobb a függetlenségük, annál inkább a hatékonyság szempontjai szerint fektetik be pénzüket. fis mindenféle vállalkozás feltétele, hogv a mainál egyszerűbb, csak a főbb tendenciákat befolyásoló, normatív szabályozórendszert alkossunk, s az ár-, költség-, és adóviszonyok híven .tükrözik, nyereséges-e egy tevékenység vagy sem. L. M. A gyermeknevelés társadalmi ügy Beszélgetés Zeleiné Horváth Sára megyei úttörőelnökkel A Manyar Üttörök Országos Tanácsa december '0—11-re hirdette meg az uttöróvezetők VIII. oországos konferenciáját. Addigra az ország valamennyi úttörőcsapata elkészíti tevékenysége utóbbi 4 esztendejének merlegét A tapasztalatok összegezését elvégzik a mozgalom irányító testületei is. Beszámolójában a Csongrád megyei úttörőelnökség négyezer felnőtt úttörővezetö. több mint 50 ezer kisdiák munkáját elemezte, saját tevékenysége ertékelésén túl. Az eredményeket — mint "hogyan tették a járásokban és varosokban — úttörövezető-konferencián vitatják meg. A Csongrád megyei elnökséa beszámolóját ma, szombaton. Zeleiné Horváth Sarával, megyei úttörőelnökkel beszélgettünk azokról a legfontosabb kerdesekről. amelyeket a mai konferencián is megvitatnak. — Miről határoztak az előző. HtTO-ben megtartott VII. konfemencian? — A Vn. konferencia többek fcírat kiemelt feiadatkent jelölte meg hogy az úttörőmozgalom az iskolával, a családdal, az ál]<wm és társadalmi szervekkel együttműködve gyakoroljon nagyobb hatást a gyerekkorosztály egeszére. Megfogalmazta, hogy a programoknak legyen természetes. rendszeres eleme a játék, a játékosság, teremtsen minél több lehetőséget a hátrányos helyzetből adódó különbségek csökkentéseire. biztosítson a szövetség minden tagja számára a képességeinek leginkább megfelelő cselekvést. Hangsúlyozta a tanulás segítését, a demokratizmus, az önkormányzat fejlesztését. — A „felnőtt világban" bekövetkezett változások, események éreztették, hatásukat a mozgalomban. Gondolok az ötnapos tanítási hét bevezetésére, a családok megnehezedett életkörülményeire. Egyre többet hallunk a zsúfolt iskolákról is. — A nagyvilág eseményei természetesen éreztették hatásukat, legközvetlenebbek valóban az ón által felsoroltak. Nehezedtek a családok életkörülményei. A szülök nagy része többletmunkával igyekszik pótolni jövedelmet. A családok .között meglevő anyagi különbségek, a gyakran- eluralkodó anyagias szemlélet nehezítette a gyerekek értékrendjének kialakításét. Az ötnapos tanítási hét bevezetésével átrendeződött a szabadidő. Úttörőcsapatainkban gondosabb tervező; tudatosabb szervező munkára volt szükség. Feszítő problémát jelnetett a mozgalmi munka szempontjából is, hogy 1979—82 között 45 ezer 123-ról 51 ezer 106-ra nótt az általános iskolai tanulók száma. A demográfiai hullám miatt zsúfoltak lettek az iskolák, kevesebb idő jutott az egyéni bánásmódot igénylő gyerekek nevelésére. Mindezek ellenére csapatvezetőinknek. az elnökségeknek tervszerű. folyamatos munkát sikerült végezniük, s nem is maradtak el az eredmények. — Lássuk tehát, a legkisebbek. a kisdobosok eredményeit. — Megyénkben valamennyi lösdobosraj vezetője osztálytanító is egyben. Legtöbbjük hozzáértéssel. lelkesedéssel irányítja diákjait. A kisdobosközösségek programjai tükrösük a gyerekek kéréseit, kívánságait. Nagyobb figyelmet fordítottak a tanulásra, egyre inkább követelménnyé vált az iskolai kötelességek teljesítése. Az úgynevezett csillagpróbákban jelentős szerepet kapott a képesség szerinti tanulás. Fejlődött a művészeti szemlék színvonala, nőtt a kicsik néptánc és nepi játék iránti kedve. —- Mit mutat az úttörőkről készített tükör? — A szervezett életükről megállapíthatjuk: a kis közösségek. az őrsök szeren csesen alakulnak, a rajok már kevés. be találják meg működési lehetőségeiket. Az egy osztály, egy raj különbsegenek határai sokszor elmosódnak, a tisztségviselők feladattudata hiányos, sok közösségben formális a raj vezetőség tevékenysége. A rajok munkáját befolyásolja a felnőtt c.süjpatvezető rátermettsége, egyénisége, gyakorlati ismeretei. Nálunk 133 csapatvezető közül 73 négy-egy éve dolgozik a mozgat lomban. Sok az olyan csapat, ahol kétévenként váltják egymást a csapatvezetők. Az okokat biztosan feltárja majd konferenciánk, bár máris tudjuk, aránytalan a vezetőségek munkamegosztása. Arról sem feledkezhetünk meg. hogv a feladatot fiatal nők kapják. akiket egy idő után leköt a gyermeknevelés. Ha a tevékenységi formákat vizsgáljuk, mégis szép eredményeket találunk. Például az általános műveltséget, a tudást gyarapító szakkörökben a 22 ' ezer 953 gyerek közül több mint 19 ezer vett részt. Nőtt a művészeti szakkörök látogatottsága, s ez mutatja, hogy javult a tehetsegfeltáró. -gondozó munkánk. A közművelődési intézményekkel, a moziüzemi vállalattal közösen a korszerű művelődési igény felkeltésére törekedtünk. A sport népszerűsítését az „Edzett ifjúságért" akció keretében végezzük. Szegeden. Makón, Szentesen immár hagyománnyá váltak ötletes tömegsportrendezvényeink, versenyeink. Fellendült megyénkben a gyermek korosztály úszásoktatása, aminek fontosságát fölösleges hangsúlyozni. Több község is vállalta a gyerekek utaztatását e cél érdekében, a költségek ellenére is. Nem kevésbé költséges a különböző táborok fenntartása, üzemeltetése. Ám önmagáért beszél néhány adat: önálló csapattáborban 1979-ben 1200 diák vett részt, tavaly több mint 2 ezer, vándortáborban 1982-ben 1200 diák volt, 1979-ben csak négyszáz. — Eredményeinknek részese a megye egész lakossága. Fel sem tudjuk sorolni a gyárak, intézmények. a szocialista brigádok önzetlen segítségét., amely nélkül nehezen boldogultunk volna. Egyre többen felismerik, a gyerekek nevelése olvan társadalmi ügy. amelyben mindenki felelős, amelynek kudarcaiért az egész társadalom felelősségre vonható. MAG EDIT jyalázs Béla Űttörőház. Megszokták a Kálvin teret, a ház új fj helyét a szegedi kisdiákok. Október 1-én látogattunk először oda. Csillagászok, fotósok, riporterek, számítástechnikusok fogtak dologba, hogy a 30-féle szakkörből csupán néhányat említsünk. A szegedi úttörőcentrum módszertani, képzési feladatokc/t is ellát. Raj-, csapat- és a szakkörvezetők kapnak hasznosítható ötleteket. tanácsokat. s itt szerzik meg szakismereteiket az ifivezetők is. Fotóriporterünk. Somogyi Károlyné keramikusokat, modellező- és rádiószakkörösöket talált ottjártakor — mint látható — elmélyült munka közben. •