Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-25 / 252. szám

4 Kedd, 1983. október 25: Jövőképek pályaválasztás előtt (í.) Elképzelések és lehetőségek Jegyzet A kisgyermek nyiladozó értelmével rácsodálkozik állatokra eis tárgyakra, fantáziáját megmozgatják a mesehősök kalandjai. Ezeknek az. elmen.veknek a hatására fogalmazódik meg az első válasz a „Afi leszel, ha no-flu leszel?" kérdesre. Az oviban gyönyörű álom sohasem volt tájakon, hihetetlen kalandokban részt venni, vagy éppen a csodálat tárgyát irányítani. Huszonöt evvel ezelőtt az emberpalánták a falvakban még arra vágytak hogy a nagy lovak gyeplőjét tartsák. az óriási traktor kormánykereket forgassák. a városi kisfiúk a kéményseprők ügyességet akarták irtánozni. a kislányok a Pí«?yIaltoK. a fodrász vagy a nővérke fehér köpenyéről ábrándoztak. Ma a ne. boiökat először az ' autó bű- • •öti ei. Aztán, ahogy nőnek. a legváltozatosabb elképzelésekkel mosolyogtatják (vagy döbbentik) meg szüleiket Ez még mind csak játék. Á keresés Komolyan először ttsenhá rom-tizennegy evesen talalkoznak a -verekek a pályaválasztás gondjával. de ebben a korban felkészültek-e már egy ilyen fontos kérdés eldöntésére? — A pályaválasztás hoszszú folyamat eredménye — mondja dr. Kapás Pál, a Csongrád megyei Pályaválasztási Intézet vezetője. — A nyolcadikosok még nem pályaereitek, de dönteniük kell. Elhatározásukban meghatározó a szülők, rokonok es A baráti kör befolyása. Ha az edesapák és édesanyák weé I umm "n léi-t K - "fet gyermekük képességeit, akkor jó a pályaválasztás iránya. Ig^Vrffr éz* ájf évente' Csongrád megyeben az általános iskolát elvégző, körülbelül 5 ezer 400 fiatal többségénél, de előfordulnak szelsöséges esetek is. Az egyik ilyen tipikus eset. amikor a jó tanulónak semmilyen elképzelese nincs a továbbtanulásról, a másik gyakori gond, hogy a rossz tanuló nem akar a képes- ( segeinek megfelelő iskolatí- | pussal megelégedni. A szakmaválasztásról első alkalommal a hetedik osztályban készül felmérés. Papírlapokat forgatok. amelyeken a következő kérdésekre válaszoltak a diákok: ,.Mityen szakmat választok? Miért? Mit tudok a szakmáról? Hogyan képzelem el ezt a szakmát tíz ev múlva?" A válaszokból kiderül, hogy a kis társaság helyes pályára irányításával, eligazításával lesz még gondja az osztályfőnöknek. Béla .jogáse szeretne lenni, úgy erzj erre a pályára a legrövidebb út a Köfijsy szakközépiskolán keresztül vezet. Agi vágya, hogy műszaki rajzokat készítsen, mégis a közgazdaságiba jelentkezne „ügyviteli, számviteli" tagozatra. Talán az a legszerencsésebb eset. lainfkor ebben a korban valakiben még nagyon sokféle elképzelés él. Tímea például: zenész, gyógyszerész. külkereskedelmi ügyintéző. orvos vagy tornatanár lenne. Ez a tarkaság azonban nem általános! Á választék — Ifla nincs közvetlen élményszerű kapcsolatuk a gyerekeknek a munkával — összegzi tapasztalatait dr. Kapas Pál. — Minden gyerek nem tud a szülők munkahelyere sem bejutni. Altalaban kevés palyat ismernek a döntés előtt állók. Osztályfőnöki órákon vendegeskedve megkérdeztem a nyolcadikosokat, hogy hány szakma, hivatás művelőiről tudják, ratweá togialktfutek. Volt. aki halkan súgta, hogy öt-hat, mások állították; húsz-harminc foglalkozásról tudnának hosszan beszélni. Hogyan tagit hat jak a képet a pedagógusok? Találkoztam osztályfőnökkel, aki bevallotta: ebből a tárgyból a tanárok is korrepetálásra szorulnak. Az általános iskolákba eljuttatott (kevés példányszámú!) tájékoztató csak a Csongrád megyei továbbtanulási lehetőségeket sorolja. Ha valaki. mondjuk repülőgeps/.erelő akar lenni. csak veletlenül tudhatja meg, hogy ilyen irányú képzés van Budapesten. Előfordul, hogy a megyében a szakmunkásképzők egy-egy szakmában nem fogadnak a kővetkező tanevre jelentkezőket, hogyha valaki mégis kitart eredeti választása mellett, csak utánajárással tudhatja meg. melyik más megyében levő városba jelentkezhet? A Mi legyek? című tájékoztató egyes szakmákat leíró fejezetei elavultak. Erősen megritkultak a televízió Melyiket az ötezerből? című hasznos sorozatának adásai. Jó lenne, ha a katonai középiskolák tájékoztatója előbb a fiatalok kezébe kerülne. Szegeden a közepesnél gyengébb tanulók évek óta nagyon kevés lehetőség közül választhatnak. Tanároktól hallottam, hogy a pályaválasztási napok eseménysorozata, a kiállítások, az üzemlátogatások segítik a gyerekek döntését. Másik iskolában az volt a vélemény, hogy nem az ilyen kampányoknak kefl kikényszeríteni ezt a fontos döntést. m Ebben -az-evben a szakmunkásképzőt megcélzó lányok körében a legnépsze.rfibb szakma " valószinüTéjf" ía fodrász lesz. A fiúk népszerűségi listáján a karosszéria-lakatos és az autóvillamossági műszerész vezet. A jelentkezési lapok kitöltéset alapos orvosi vizsgálat előzi meg. Előfordul. hogy néhány fiatal eredeti elképzelésén ezután változtatni kell. Például a remegő kéz vagy a színtévesztés kizárja bizonyos foglalkozások gyakorlását. A haladék Akik középiskolában folytatják a tanulást, általában a tantárgyakon keresztül választanak intézményt maguknak. Eleonóra szereti a matematikát, ezért jelentkezik közgazdaságiba. (Az érettségi után továbbtanulók is a kedvenc tárgynak megfelelő egyetemet, főiskolát keresnek, általában nem tisztázzák magukban, hogy négy-öt ev múlva hol és mit fognak dolgozni.) A középiskolába — különösen a gimnáziumba — faló jelentkezés bizonyos értelemben a pályaválasztás elhalasztása. ,A középiskolai oktatás továbbfejlesztési terveiben szerepel, hogy a diákok számára az első két osztály elvégzéséig lehetővé teszik a gimnázium, a szakközépiskola és a szakmunkásképző egymással való felcserélését. Több éve ilyen kísérlet folyik Szegeden, a Déri szakközépiskolában. A tapasztalatokat Perényi János igazgató így foglalja össze: — Az iskolaváltoztatás ma még alig több, mint lehetőség. A gyerekek erősen ragaszkodnak megszokott környezetükhöz. Egy-két esetben előfordult. hogy diákunkba Radnóti vagv a Ságvári gimnáziumba távozott. az előbbi iskolákból néhányan hozzánk is jöttek. Az többször megtörtént, hogy iskolán belül szakot változtattak tanulóink. Ha tőlünk valaki szakmunkásképzőbe menne, av a köztudatban a büntetés egy súlyos fokozatával lenne egyenlő. A régi dolgok mélyen bevésődtek az emberek tudatába, ezért ma valóságos mozgás nincs az iskolák között. Ről# István (Folytatjuk.) Fűtött autóülés A svéd SAAB márkájú autókat újabban fűthető ülesekkel hozzak forgalomba. Az elektromos fűtőszálak hálózatát az ülés párnájába és a háttámla alsó részébe építik be. A fűtőáramot egyenesen a generátor. szolgáltatja. így nem kell tartani az akkumulátqf kimerülésétől. A fűtés a gyújtás bekapcsolásakor lép működesbe. ha a hőmérséklet 14 C-fok alatt van. Az ülés mar 2—3 perc elteltével kellemesen meleg lesz, és kb. 6 perc után éri el a 28 C-fokot. ekkor egy automata kapcsoló megszakítja a fűtőáram útját. Pusztán a megszokott kocsifűtést használva 5 C-fokos külső hőmérséklet esetén 20 percre lenne szükség ^az ülés átmelegedéséhez. katonai főiskolákra A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel a dolgozó nép szolgálatát hivatásuknak választó férfiakat, akik a Magyar Néphadsereg vagv a Belügyminisztérium határőrség tisztjei kívánnak lenni. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság. feddhetetlen előélet. erkölcsi-politikai megbízhatóság. egészségi alkalmasság hivatásos katonai szolgálatra. erettsegi bizonyítvány, vagv annak a folyó tanévben történő megszerzése általában 23 a munkaviszonyban álló szakmunkásoknál 23 évnél nem magasabb életkor. A katonai főiskolára pályázó középiskolai tanulók a szükséges okmányokat iskolájuk igazgatójától. a korábban végzettek a lakóhely szerinti hadkiegészítési és területvédelmi és hadkiegészítő parancsnokságtól. sorkatonák parancsnokaiktól kérhetik. A fiatalok jelentkezhetnek a Kossuth Lajos katonai főiskolára, ahol gépesített lövész. harckocsizó, felderítő, rakéta- és tüzér. műszaki, magasépítő és BM határőr szakokon: a Zalka Máté katonai műszaki főiskolára, aho] csapatlégvédelmi rakéta és tüzér, híradó. rádióelektronikai. lokátor- és vezetéstechnikai. vegyvédelmi, általános fegyverzeti, harcés gépiárműteehnikai, hadtáp- és katonai pénzügyi szakokon: a Kilián György repülő műszaki főiskolára, ahol repülő- és helikoptervezetői, repülőgép és helikopter sárkányhajtómű, repülőgép fedélzeti műszertechnikai. rádiótechnikai, fegyvertechnikai és vadászirányító megfigyelő szakokon folyik képzés. A katonai főiskolákon a tanulmányi idő negy év az oktatasi év kezdete szeptember 1. A fiatalok egyidejűleg mas felsőoktatási intézménybe i6 jelentkezhetnek. A repülőgép- és helikoptervezetői szakokra ez év november 15-ig. a többi szakokra január 15-ig lehet jelentkezni. A jelentkezők * Magyar Néphadsereg sorozó központjában februártól felvételi vizsgán vesznek részt, amelvnek pontos időpontjáról tíz nappal korábban ér-1 tesjtést kapnak. A felvételről a vizsgán nyújtott teljesítmény, és a személyi kérelmek alapján történik döntés. A pályázókat döntésükről a főiskolák parancsnokai május 31-ig írásban értesítik. Az ünneplés joga i I1AZASSAC. Simie LJubomir és Balog Ildikó. Börcsük Szilveszter és Róka Zsuzsanna. Fodor Mihály és Kis Piroska. Molnár László és Bognár Julianna, Székely István és Kormányos Éva Katalin, Radics László és Czene Ibolya. Balogh György és Németh Anna Katalin, Szatmári József és Kis Ágnes Aranka. Lázár József és Evele Julianna, Varga László Pál es Nádházi Ágnes. Tlllinkó István es Mazgon Ibolya. Novkov Márkó és Antónl Erika, Grlic Jure és Paróczai Sarolta Katalin, Pajtás Zoltán és Nagy Katalin házasságot kötöttek. SZELETES Kiss János Sándornak és Királvhalmi Erzsébet Viktóriának Viktor. Szabó Zoltán Zsoltnak és Szekeres Ilonának Ilona. Csányl Józsefnek és Böröcz Ilonának Erika Csilla. Monostori Lászlónak és Lantos Katalinnak László. Szatmári' Zoltánnak és Maróti Editnek László Márton, Tamási Jánosnak éa Árva Ilonának Péter. Kócaó Istvánnak és Herczeg Martának István, Sajó Sándornak és Gercsó Valériának Péter Viktor. Mtklós Csabának és Mezóft Máriának Norbert. Vari Istvánnak es Péntek Zsuzsannának István. Mara Péter Miklósnak és Prágai Anikónak Anikó, feles Ferenc Lajosnak és Sípos Erzsebetnek Zoltán Szabó Sámuelnek es szentpeterl Erzsébetnek Orsolva. Almást Laszlonak es Kiss Tiindenek Judit. Szilber Dezsőnek es dr. Farkas Gyöngyinek Szilvia. Varga Istvannak és böctgd yaMUSHOT* IkHHtfWk események Zsolt, Császár Mihálynak és Pesti Klára Ibolyának Zsolt Attila. Miklós-Balog Tibornak és Pakai Hona Piroskának Róbert, Muskó Istvannak és százados Máriának Tamás, Muhari Miklósnak és Papp Margit Magdolnának Tamás, Vereb Péter Lászlónak és Szabó Margitnak Péter. Korom Györgynek és Kordás Erzsébetnek Andrea. Bán fi Lajosnak és Sztanics Erzsébetnek Attila. Angyal Dezsőnek és Oskó Magdolnának Balázs Lajos. Tornbátz Gábor Lászlónak és Nagvarics Ágnesnek Balázs László. Duliesek Sándornak és Kjiruesai Ildikó Erzsébetnek Sándor János Tari Árpádnak es RébékNagv Klára Etelkának Attila Árpad. Vidéki Gvörgy Józsefnek és Csáki Andrea Máriának György. Maroeslk Sándornak es F.lekes F.rzsébrtnek Brigitta. Samu Sándor Tibornak és PuzieakB Ildikónak Krisztina. Sándor Ferencnek és Rabi Margó Piroskának Csaba. Ágoston Istvánnak és Siban Katalinnak Mihálv. Korom Mthálv Józsefnek és Katona Erzsébetnek Mthálv. Jutási Józsefnek és Sörfőzó Klárának Szabina. MélvkútJ Józsefnek es Cefcrrob Bteikamak Attita, Sáfár Istvánnak és Vass Valériának Anett. Szilágyi Mihály Istvánnak és Nagy Máriának Attila, Csikós Jánosnak és Balogh Ágnes Máriának Ágnes. Lajos Antalnak és Csorba Mária Erzsébetnek Zoltán Zsolt, Csikós Róbert Attilának és Sárközi Máriának Szilvia nevű gyermekük született. HALALOZAS Zima Miklós, Vranics Fererte, Oláh Gellért, Kardos Pál, Marton Ilona, Gilde Ferenc, Mózes János, Saáry Alfrédné dr. Marschall Friderika, Soós József, Kerényi Mátyás, Kojnok Béláné Zsigmond Eszter. Nagy Sándor, Nagy Jánosné Dragodán Anna, Frányó Ferencnó Illóval Piroska, Nacsa János, Szabó Istvár.né Kecskés Terézia. Vogt András, Szarka-Kovács István, dr. Csapé. Gáborné Apavári Ilona Erzsébet. Ménesi György. Galzó-Polyák, Kálmánné Csikós Julianna, Dudás Katalin. Felföldi Istvánné Büdő Erzsébet, papp József Kálmánné Szeles Márta, Bús József. Hegyközi Ágnes, Török An talné Szarvas Anna, Szabó Jlofia, Sisák Lajosné Tóth Erzsébet, ördög József SzentmUcIósi Andor Gyulane Szilágyi Margit, Balog Imréné Balogh RozáUa. Ktss Sándorné Tóth Magdolna. BáS-lnt György. Hegedűs Andor Miklós, Bujtor András, Kiss Lajos. Tapastts Péterné Csík Mária. Szunvogh János Istvánné Gallal Irén. Konya János Varga István, dr Thékes Laszlóné Juhász Margrt Erdélyi .Tozsefné Radics Erzsébet. Peter Pálné Berta Maria Rovó Istvanne Varga Veronika mégha*. Mi tagadás, szeretjük a jubileumokat. Szép szavakkal rakosgatjuk körbe az ünnepeltet. fölemlegetjük tegnapi dicsőségeit, méltatjuk jelenét, és a holnapjára való jókívánságokkal látjuk el. Aztán meg ostorozzuk magunkat. amiért csak ünnepelünk, ünnepelünk, s alig marad hétköznapunk a munkára. Szentigaz, vannak ünnepeink az ünneplésért, vannak üres szertartásaink, mindent megszépítő jubileumos mámoraink. Kevéssé tudunk különbséget fölállítani a valódi ünneplésre érdemes hely, alkalom, ember — meg az arra érdemtelen között. Hogy minek futtatom az eszemet eme okosabb elmék által már sokszor bejárt pályán? Ott ültem a minap az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében, amely megtellett abból az alkalomból, hogy a magyar könyvtárostársadalom emléküléssel tisztelgett a jubiláló Somogyikönyvtárnak. Hallgattam tudós emberek adatos-tárgyilagos, a könyvtárérdemeket sok szemszögből vizsgáló szavait, s a könyvtárigazgató író összetéveszthetetlenül egyéni stílusú, személyes színű, önérzetes-szerény, rögtönzött esszéjét könyvtárról, könyvtárosokról, olvasókról. És egyre forgott a fejemben az az egyetlen mondata (tudvalevő, Tóth Béla autózás közben sosincs valami beszédes kedvében), amit útközben. menet a „székesfővárosba"' mondott: Nem lesz ez egv kicsit sok?" Csak sejtem, hogy az ünneplésre, a könvvtúr körül hirtelen fölburjánzó nyilvánosságra eondolt. arra. hogy egyszeriben „p«brieity"-je lett a szegedi műhelynek — mert szávéves. A született dolgos emberek aggodalma hallaszott a hangjából. akik szerénvnek látszanak, pedig csak természetes nekik a sok meg a még több munka a közjóért, s nemigen értik, mivégre azt külön nyomatékkal méltatni. Füleltem ott a díszteremben. nézelődtem a könyvtár 106 évét dokumentáló kiállításon, mindenféle semmiségek jutottak eszembe például. hogy milyen jóféle érzés fölfelé baktatni a Tiszaparti palota lépcsőin, mert végre van egy kis idő lapozgatni, töltekezni odafönt; lefelé szaladni a rámpán, szédülő fejjel, hogy uramisnen, mi dolgok vannak a világban, emberben, mi mindenből lehet morzsákat csipegetni odabent, a csöndes olvasóban. A helyen, ahol magamba szállhatok", egyedül lehetek — a többiekkel. Végtére mégiscsák megbizonyosodtam: az ünneplés joga a mienk. Nem is csak a szegedieké. Hallhatta ott a nemzeti könyvtár termében a hazai könyvtárastársadalom képviselete, de alighanem ők már tudták is, amit a tárgykör egyik széleslátókörű tudója mondott a Somogyiról. Hogy tucjniillik „az alapításának centenáriumát 1980-ban, a megnyitását pedig ebben az esztendőben ünneplő intézményt a mai Magyarországon több vonatkozásban első hely illeti meg.'' És dr. Fülöp Géza egyetemi docens szépen, precízen elősorolta, hogy bár hat városi könyvtárt alapítottak a történelmi Magyarországon időben előbb, mint a Somogyit, azokból három ma kívülesik a határainkon, a többi pedig nem tudott folyamatosan megszakítások nélkül, s célszerű épületben, kezelésben, használatban megélni. Erre egyesegyedül a Somogyi Károly alapította szegedi intézmény mutatkozott képesnek. Egyrészt az adományozó szerencsésen szigorú kikötései jóvoltából (föltételül szabta, hogy a könyvkincs a város tulajdona. el nem idegeníthető, másra át nem ruházható; megkérte a működés föltételeit és módját, épületet, kezelő személyzetet, a helyben olvasás rendjét 6tb.). Másrészt a gazda, a városvezetés istápoló jóindulatából. Harmarészt a mindenkori „könyvtairnokok" elhivatottságának, szakmai alaposságának. széles látókörének, demokratikus és európai szellemiségének köszönhetően. Az ünneplés joga továbbá pedig a miénk, szegedieké, és a szűkebb régióban lakóké. merthogy annak a nehezen leírható valaminek, amit a város „szellemi arculatá"nak szoktunk nevezni, s amiről állítjuk, hogy mindenfelé, tág körben sugárzik ki a hatása, szóval ennek az arculatnak igen jellemző, meghatározó „vonása" a városi könyvtár. Hirtelenjében bizony csak pár hasonló rangú ..arcképfestő'' intézményt tudnék mellé sorakoztatni : olyanokat, melyek hagyományosan (nagy múlttal), sajátságosan, múlt- én jelenbeli működésük alapján értékesen — szegediek. Mint a sokat csepült, de a maga mivoltában mégiscsak egyedülvaló szabadtéri, vagy az itteni* zenei élet vagy a Tiszatétj. A kultúra értékeire fogékony országlakók ezeket emlegetik föl. Szegedről szólván. (Tán még az egyetemet, bár mondja meg, aki tudja, nekünk, ittlakóknak miért nem simult még mindig természetesen a szellemi arcról való képzetünkbe?) Minálunk mostanában — a természet, s az emberek akaratából — több minden: centenáris. De a könyvtárnyitás évfordulóján különös jogunk-okunk úgy ünnepelni hogy a 100 év legnemesebb hagyományát, az *mber jobbik énjének folyamatos szolgálatát és ébreszlgetését — megkülönböztetett tisztelettel emlegessük föl. Talán táplálódik így is a remény, hogy a könyvekben fölhalmozott kincs holnap, meg holnapután is emberszabású élet teremtésére ösztönöz — olvasó sokaságot. Sulyok Erzsébet Számítógép fauágashoi Egy angol vállalat olyan rönkvágó fűrészt hozott piacra, amely elektronikus Úton. automatikusan határozza meg a darabolás leggazdaságosabb változatát. A berendezés 60 százalékkal kisebb anyagveszteséggel és 50—60 százalékkal kevesebb munkaerővel dolgozik, mint a hagyományos. A gép „lelke" egy Texas Instruments üonaptivei, amely megaici minden érkező rönköt, és ennek alapján megállapítja a vágási tervet. Szabályozza a gép táplálási ütemét, osztályozza a felvágott fit. jegyzéket készít a feldolgozott rönkökről, a deszkák, ról es a lécekről meret es darabszám szerint, valamint a visszamaradt hulladék mennyisegéről. A gép 12 nőnap alatt megtakarítja a -"'üti be&zerzebi költségéi.