Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-25 / 252. szám

Kedd, 1983. október 25. 5 Thespis szekere Illyés Gyula Kegyence valószínűleg a magyar drámairodalom azon darabjai közé tartozik, melyeket kötelesség és szükségesség időiül időre újra bemutatni, minden új nemzedékkel megismertetni. Mint a Bánk bant, vagy a Tragédiát. Nem egyszerűen a klasszikusok iránti tiszteletből. hanem az „izzó témák'' miatt, okulásul. Maga Illyés a benne foglalt gondolat alapján sorolta Katona es Madach müve mellé a Teleki László ~Kegyencét, s tartotta úgy e háromról, „a magyar földre ert Thespis hármasfogata.'' S ezért irta szinte teljesen újra az „irodalomtörténeti nagy adatot", Teleki drámáját, hogy fölszabadítsa, hatékonnyá tegye annak szellemiséget. Hiszen a forradalom és a szabadságharc tiszta fejű, jövőbe látó, elkötelezett szolgálója, az emelkedett erkölcsű, tragikus sorsú Teleki olyan gondolatot próbált meg kifejezni, amely utána jövő korokban is égetően elevennek bizonyult. Hatalom és ember, politika és erkölcs viszonya idegesítően gyakran lehetett „izgalmas" téma az idők során, s Európának ezen a táján. És kaptuk a gyötrelmes „igazolásokat", hogy ebben a dologban tisztán látni lenne jó ... Teleki életének és vállalásainak példajellegét eleveníteni, egyszersmind — akár sok más művében — hazát, embert óvni, figyelmeztetni — sarkallta Illyést a római történelemből vett példázat „modernizálására". S mert ' tudván tudta: „A történelmi tragédiák a színpadon nem a történelem küzdelmeitől lesznek tragédiák. A lélekétől." — drá5. májában a kegyenc. Maxi- köles ellen való tragikus mus patrícius belső vívó- vétségekor, amikor a csádásait, lelki konfliktusait, szár karjaiban látja a fele„magánemberi" tragédiáját ségét — Sinkovits Imre követve rakódik föl az oly (Maximus), Almási Éva (Júgyakran történelmi jelentő- lia) és Trokán Péter (Valenségű kérdés: meddig lehet tinianus császár) mesterhárszolgálni azt a hatalmast, masa egy félelmeles-fájdal„aki nem a közt szolgálja, mas pillanatba képes sűríAkinek nem az ember, ha- teni három boldogtalan lénem csak egy ember — sa- lek rettenetes küzdelmeiját maga — az eszményenek egész történelmét. Vámos László lényeglátta- Egytől egyig, valamennyi to céltudatossággal, sallang- szereplő színész kitűnőt almer.tes tisztasággal, mun- kotott. gondosan formált, kas odaadással komponálta érzékletesen eleven figurát képernyőre a dramat. ame- mutatott Mégis tálán Tro- Becsben örzön „ mű_ ,ó át az Ivet húsz esztendővel a lcan Peter es Nagy Zoltán, ha„oh„,ot=iáf „t=i noom „ megírása, s tizenöttel a ők ketten használták ki a színházi bemutatója után, legsokoldalúbban a lehetöaz elmúlt pénteken látha- ségeiket. Trokánnak siketott a tévénézők sokaiaga. rült a nagy mutatvány: Nem véletlen a „komponál- megéreztetni, a hatálom torta" szó hasznalata, jelezni zítottá ember is ember szeretné a mívesseget, amely (volt). Hogy a rosszabbik a játék minden beállításán, énjét serkentők a körülméképén érződik. És hatást nyek, hogy a trón vonzza a sem téveszt, mert a sokat talpnyalókat, s a talpnyalók emlegetett tévészerúség né- megbénítják az önértéktuSzelesi Zoltán Penna és paletta Juhász Gyula a művészet vonzásában Kis sömlyek szélit [tehenek legelnek, Fakó sárgák a lompos [alkonyatban, A szürke fűzfák egyre [komorabban Guggolnak a bús víz holt [ága mellett.., A költő áltál is annyira hány ismert törvényét dat rendeltetésszerű műköA Szeged c. napilap gos elborulású alföldi feshasábjain 1920 őszétől tőisége, " amelyet viszont Margó cím alatt sűrűn ol- Arany balladáival tartok vashatunk Juhász Gyulától közeli rokonnak és ennek a származó olyan rövid hír- földnek igaz fia." adásokat, melyek friss rea- . Juhász egyike volt azokgálások voltak egy-egy ak- nak. akik egy új helyi műkori művészeti témával veszeti társulás létrehozákapcsolatos aktuális ese- sát sürgetik. Ennek kapcsán ményre. így többek között alakul meg 1928-ban az Al- „ , .. , . beszámolt Back Bernát földi Művészek Egyesülete, ?zerete" ?"°ldl környezetgazdag helyi műgyűjtő ér- melynek egyik alelnöke ö fe" 6bzül tékes alkotásokból álló kol- lesz. Az AME az évi kiállí- rál versei Ezek solekciójának budapesti be- tásáról méltató sorokat ír, ífnfl a négy evsz?k egy-egy mutatójáról. Szóba hozta a és második tárlatuk kate- JL.el,egzetes hónapjában írott az Alföldi művészet költeményei közül megemkincsek hazahozatalát, utal- (1928) c. mélyen átérzett "NUK: a lapéi emiekeket va arra a példára, hogy a verse díszítette, melynek ldező, Fa,lust alk°".y J191ö)' lengyel állam egymillió ko- részlete így hangzik: eugallo T*i*ew? rónáért szerezte vissza a L19"4/ c. verseit. Az előbbi bécsi állami képtárban levő Hol a magyar nép fénye torsi. Juliah°f. fiatal, raMathejko-festményt. Juhász [kelt ragyogva szerelmesehez az S egész világra tündökölt "tobbl Ped'? Eeszí« hÚ6zas évek eleji versei kő zül az Ars longa... (1921) c. költeményét emeljük ki, mely az örökké való „Művészet" lényegének megismerését sugallja: [a vászon: hoz, a festőnöhöz kötődik. Nagybánya most nincs. A E költeményei éppúgy, mmt [sok tarka pompa, *. ®?®".de8 varazsu Este az Mit ö adott: ma csak Alföldön (1926) c. verse [művészi álom. hangulati színezés tekintehelyén alkalmazza. Termé- dését. Nagy Zoltán meg a szetszerűen kiváló színészi hóhértermészet rajzát ármunka szükségeltetik annak nyalta igen egyszerűnek haa rendezői elhatározásnak a tó, valójában nehezen megmegvalosításához, hogy el- tanulható, pontos színészi sősorban a nézőkhöz igen eszközökkel. E mesterségéközei vitt arcok, kifejezése- hez rendíthetetlenül ragaszik révén legyen nekünk is kodó Sidonius már-már múmegélhető, erős hatású a vészi tökéllyel „menti át'" szereplők drámája. Ezúttal gyilkos pallosát egyik úr sok példáját láttuk annak, szolgálatából a másikéba, a milyet, légkörteremtő ereje harmadikéba, mikor, hogy lehet valamely átgondoltan jönnek sorba. S a dörzsölt beállított közelképnek. így, gyilok-eszköz-ember minamikor az ellenzeki Fulgen- denféle hatalmi mámorban tius szenátort (Mádi Szabó « legmegbízhatóbb akaratGábor remeklése) két oldal- végrehajtónak tűnik. ról körbekerítik a hatalom- jó sok ^ késéssel, de szolgák, Heraclius. a herélt Thespis szekere csalk rneg(Inke László) és Sidonius, a érkezett a tévébe is. S örühóhér (Nagy Zoltán) — a lüniki hogy a Kegyenc mufélelem dermesztő levegője tatkozása országnyi nyllváárad a képernyőről. Vagy a nosság előtt méltó gondosdráma egyik gor.dolati és sággal előkészíttetett, érzelmi csúcspontján, a kegyenc emberiesség és er- S. E. Kegyetlen és kevés vagy, [ó Művészet. Mint özvegy, aki mindig [szűz maradt, Feléd hiába kúsznak a [merészek, Te téren és időn túl [vársz, magad. Kegyetlen és kevély, de tében egy-egy ecsettel fesA Tátra száz csodája. tet* természeti képnek hat/drága Erdély nak- Idézzük fel egyik keMinden szépsége tőlünk soi költeményét. melyet [messze tűntek, ?rök ihlető jehez A TtszaDe a magyar alföldi Foz 1929> az alabbi te'.e-tt[végtelenség hetet-len sorokban így eneKitárul dúsan szívünknek, ke" meg: [szemünknek ,Te vagy szívemnek rddiófigyélS |\/S ŰhOly A köznyelvbén. ha jól definiálóim, munkacsarnokot, egyféle munkahelyet jelent. Van azonban e szónak egy másak, elvontabb tártalma ií». logikusan az előbbire épülő, s az utóbbi évtizedekben a művelődéspolitika hivatalos irányelvei szerint is kialakítandó ott, ahol csak lehet. Olyannyira, hogy a „műhelymunka" már-már divatszóvá Lett. Ám. hogy a szellemi műhely hol, miként is funkcionál, s egyáltalán: hogyan is fest voltaképpen a valóságban, azt aligha mutatja meg szemléletesebben — s egyben reprezentatívabban — más, mint szombaton este a Petőfiadón az Egy rendező naplóidból című műsor. Rögtön leszögezem, divatimádó sznobok és modernkedő álentellektüelek boszszantáséra: ezzel kapcsolatosan Az ember tragédiájáról lesz szó. A Tragédiáról, melyről a mostani centenárium eseménysorozata kapcsán persze hogv már hallottam az idegesítően korlátolt közhelyet, amely ilyenkor mindig járványként terjed az országban, a mindent lejáratni akarók nagy örömére: „már a csapból is Tragédia (Bartók. Ady, József Attila stb., éppen mikor milyen nagv évforduló aktuális) folyik ..." Könyörgöm: hát csak hadd folyjon. Igen, csak hadd folyjon, hiszen - az igazán nagy művek és alkotók, tudjuk, megunható tlanok. Ráadásul Az ember tragédiája. tartsa bár ..naivnak" oly kitűnő színész, mint Garas Dezső. és „szólja le" oly nagv esztéta, mint Lukács György. attól még az, ami: bámulatos művészi alkotás olyan hihetetlenül gondolatgazdag és bölcsességében anynyira mely es zseniális Htu, mél kíséri, sőt fejlesztésük, bep is részt vállal. Hódmezővásárhely- ről (1926) szóló cikkében kihangsúlyozza, hogy „ ... valami különös I génius locija van ennek a kedves és édesbús városnak. i amelyet egy alkalommal nem egészen alaptalanul a , maqyar Fiesolenek kereszhogy előtte egyszerűen csak szílak lehetett, megidézven I teltem ei Három más nagy meghatottan állni lehet. az egykori nagv előadásokat i múéki város nem termelt A Magyar Rádió egyik az ünnepi hangulatot s | annyi sajátos és istenáldotgi andiózus vállalkozásába egyben a vállalkozás hagyó- j ,0 művészt, mint ez a Sárpillanthattunk bele szómba- manytiszteletet is hangsú- ; hely. ahogy Tornyai János top este: Bozó László zen- Ivozandó. \ egyik sírvavigadó versében dező a Budapesti Művészeti Hatalmas es távolról sem ! elemzett... Ezen a talajon Hetek, no meg a centená- mindennapi, mindazonáltal j nőtt izmossá Tornyai hararium alkalmából újra rá- ldeális műhelymunkáról ___________ Szabolcsi Miklós, a köl[híveidhez, tőről szóló átfogó jellegű ta. Akik szelíden és árván, a nulmányában (196i) megál_ iTlCLQy És mély magány ölén egy l^PÍtja, hogy „...Juhász [tiszta hitnek Gyulát általában és mélyen Áldoznak, nékik áldott megihlette kora magyar és [anyja vagy! külföldi festészete, elsösor. Juhász Gyulának a hű- ^n a Plein.air, az impreszszas években tapasztalható szionista festészet, sokat tafelfokozQtt intenzitása — nuít tőle szín- és ábrázolásmely az aktív váradi évei- technikában, versépítésben." re emlékeztet — művésze- Példának idézzük a Mati vonatkozásban is megmu- gyar táj. magyar ecsettel tatkozik. Szegeden kívül, a (1912) című költemenyének szomszédos városok ké^ző- első szép versszakát: művészeti életét is figyelem- -Mmt^^^mm^mim^m^^mmm^ [legrégibb szerelme. Szép, szőke tündér, [édesbús Tiszánk, Hányszor álltam [partodnál énekelve, Míg benned ringott a [magyar világ, A csillogó ég és a szőke [fűzfák, A fűzfán varjú, fellea az legén. Nem hiányzik-e neked " [egy letűnt láng, Egy kihunyt nap. — az [én tekintetem? (A befejező részt holnap közöljük.) dióra alkalmazta Madách adott hírt ez a hatvan perc. remekét, s az egyórás doku- Május óta tartottak a prómentumműsorban egyszerre bak szeptemberben átlagokísérhettük nyomon a ko- san'napi 14 órát dolgoztak, rábbi rádiós Tragédia-elő- s olyasmi is előfordult, hogy adások történetét, s a mos- a rendezö 32 éves pályafytani produkció születésének tása a]att még nem találfolyamatát, az olvásópró- kozott ama jelenséggel, mibáktól az előadásig, vagyis szerint maguk a színészek a végleges felvételig. kertek külön (!) pótfelvéDöbbenetes doiog tapasz- teit (Mellékesen: azok, akik talni, ntj mindent is mutat- közül az egyik főszereplő, hat meg a laikusnak az nünt láttuk, egyáltalán nem efféle mühelybekukkantás. úgy vélekedett a műről, Azon túl, hogv önmagaban mint a rendező, aki az edis hallatlanul érdekes érzé- digi magyarországi Tragékelni a próbák atmoszféra- dia-előadások minden élő tát, itt van például Garas szereplőjét beépítette proDezső (Lucifer) kommentár- dukciójába, így ls tanúsítja. a Tragédia már említett van hódolatát a remekmű ..naivitásáról". Igaz, Garas előtt.) maga is bocsánatot kért Egyszóval: műhely, élet(ironikusan) „szentségtörő" közeiben. Bozó László a ze megállapításáért, de pusztán neszerző Victor Mate. a fenti véleménye máris pél- hangmester Gajdos Ferenc, dázza azt a kevesek által valamint a rendező munka ismert tényi hogv legkitű- tarsai. Horkai Rózsa. Kalonőbb színészeink egvéni íz- ^ Imre és Oláh Gyöngyi. lésvilága és esztétikai érték- továbbá a rádióváltozat főítélete bizony nem áll föl- szereplői (Ádámot Hegedűs tétlenül szinkronban a szó- Q, Géza. Évát Bánsági 11ban forgó műben nvúitott díícó alakította) — olyan teljesítményük szintjével. műsort produkáltak, amire De nem is ez az érdekes: jmk a fényét vesztett jelző: végső soron teljesen lényeg- feledhetetlen. S ha Az emtelen. m; Garas véleménye ber tragédiájának magyara Tragédiáról. Fő, hogy tud- ors2dgj útján végigpillanjuk (s a tegnap esti rádió- tunk, amelyhez az óriási színházi bemutatón nyilván közönségsiker éppúgy hozsokan tapasztalhatták is), zátartozik. mint a Rákosikitűnő Lucifer volt, méltó rendszer alatti betiltás, a Hatiné a Royalban Hollósy Simon: Tengerihántás és Csontváry Kosztka Tivadar: Jajcel vízesés volt a megfejtése annak a képzőművészeti pályázatnak, amelyet a Füles ez év október 7-i száma közölt, Meghívjuk a Pergamon múzeumba című összeállításában. A rejtvényújság a múzeumi és műemléki hónap keretében, közösen a Képzőművészeti Kiadóval, a PIÉRT-tel és a szegedi Képesbolttal, vasárnap délelőtt vidám, zenés matinéval egybekötött nyilvános sorsolást rendezett a szegedi Royal kávéházban. A kellemes programra zsúfolásig megtelt a hangulatos kávézó, s az érdeklődők másfél órán át élvezték a színes műsort — melyben fölk lépett Ambrus Kiry táncdalénekes. Böröczki József paro"dista és Havassy Viktor zeneszerző, valamint a játékvezető, Rezsnák Miklós —. és jó néhányan gyűjtötték a rendező QIHWi . szervek ajándékait helyes megfejtésekért Tizenkétezer a nagv elődökhöz. Uray Ti- mostani centenárium el nem í pályázat érkezett a szegedi Képesbolt címére, a helyes radarhoz. Kürthy Józsefhez. koPt.atható ünnepségsoroza- • megfejtők közül sorsolták kl azokat, akik művészeti posz' • * • tainak tükrében 'aligha- • tért, iparműveszeti alkotással díszített asztalinaptárt nyernem rádiótörténeti esemény - I tek. A fődíj nyertese Búzás József kisnánai rejtvényfejtő Ungvári Lászlóhoz. Kalman Györgyhöz. Major Tamáshoz, nem "rádiótörténeti ese meni Merthogy egyúttal archív nek lehettünk tanúi. , , , felvételekkel illusztrált his- es Diak Utazasi Iroda csoportjával tóriai atteiunteabefi is re- Domonkos Laertó 1 sen vehet rész Berlinben Gyanítom, hogy... ... nagy bait csináltam, Ablakfelöl Második József ami hosszú téli éjszakákon nevű fiamat, velem szemlelkifurdalástól terhes napo- ben foganatosítsák. >kat fog még nekem okozni. Mégalantabb írott ezennel Éppen ezért en. egészen kijelentem. hogv fiamtól alulírott azzal az alázatos és visszavonásig érvényes szótisztelettel ies kéréssel fordu- b^ij utasításom volt arra volok a Kedves Osztályfőnök natkozó'hogy folyó hó 20nénihez és a Magasságos an délután 4 óráig az önök Csapatvezető pajtáshoz, hogy minden szépre-jóra oktatámindazokat a szankciókat. si intézményébe sajátkezúleg melyek eme tett elkövetése szállítsak be öt. azaz pjatv fejében sújtanák Hetedik Cé kilogramm papírt, ami ugyebár nekem semmiség. (Erről papírom is van.) Csak sajnos, nem öt kiló. Ugyan-1 is tekintve, hogv munkahelyemen hemzseg a papír. 1660 úttörő jött (percenként) s elvitte, amit még az előző hullám meghagyott. Amit pedig ők hagvtak meg. azt a hátvédcsapatok söprögették össze. ísv ntég annak is örülök. hogv legalább a személvi igazolványom és a j tüdőszűrő papírom ideiében ! ki tudtam téoni a kis turis| ták (makulaturlsták) kezééből. Azt pedig vééképp szerencsémnek tartom hoev most kérvénvt tudok irni önöknek — a főnököm tüdőszűrő papírjai megmaradtak. Mondhatnám, hogv akkor, amikor a kötelezettségem előírta. időben be kellett volna szállítanom a megadott mennyiséget. éppen dolgoztam, de tudom, v>gy ez nevetséges mentegetőzés, úgv. hogv inkább vállalom minden következményét mulasztásomnak. Gyermekem mentségére el kívánom még mondani, hogv a tanév idáig tartó időszakában ötször dobtam őt ki papírostól egvütt, mondván mégiscsak sok. hogv a csilláron is Délmagvar-köteg lóg. Magamra vállaltam a gyűjtőmunkát. Ismételten kérem, nekem írják be az osztályfőnökit, vagv kössék ki- hogv év végéig a fizetésem nem lehet, legföljebb csak hármas. Mot íev js jól járok, eddig Gyen** Kítmán felvétele laki december 29 és január 3 között az Express Hiúsági | ' . es Diák Utazasi Iroda csoportjával szilveszteri társasutazá- KV e.s — CZl —