Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-22 / 250. szám

Szombat, 1983. október 22. WIDM MAGAZIN Emberek, sorsok, forradalmak — 7. Jászi Oszkár a nemzetek egyenjogúságáért •*,íszi Oszkár. a magyar polgári radikalizmus egyik legnagyobb alakja 1875-ben született Nagykárolyban. zsidó családból. A századfordulótól vett részt a politikai életben. A Társadalomtudományi Társasag főtitkáraként és a Huszadik Század főszerkesztőjeként. 1911-től a Kolozsvári Tudományegyetem prof esszorak ént, végül az Országos Radikális Párt elnökeként évtizedeken át hirdette.- terjesztette a Tiszák es Bethlen grófok földjén a demokratikus gondolatokat. A tízes évekre a nemzetiségi kérdés ismert, a nemzetiségek és a magyar baloldal által elismert szekértőjévé vált. 1912-ben megjelent több száz oldalas monográfiája — A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés — a mai napig a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó szakemberek egyik alapvető olvasmánya. Jászi talán legnagyobb tudományos és politikai felfedezése elméleti munkásságában az a felismerés, hogy a nemzetiségi kérdés demokratikus megoldása az egész társadalom demokratizálásáért vívott harc egyik alkotó része. Azaz: demokratikus nemzetiségi politika csak abban az országban lehetséges, ahol az egész társadalmi és politikai élet demokratikus. Ha tehát valamely államban antidemokratikus a nemzetiségi politika, ott egész társadalom demokratizmusával van baj. Márpedig ez jellemezte a Magyar Birodalmat a huszadik század első két évtizedében. Jászi és elvbarátai a nemzetiségi kérdést az egész magyar társadalom demokratikus átalakitá ával kívánták megoldani. E céljai megvalósítását felelős államférfiként 1918. oktober 31én kezdhette meg, a vesztes világháborút lezáró győztes polgári demokratikus forradalom kormányának nemzetiségi miniszterekent. Jászi elképzelése — melyet az első hetekben tnittdegJüK fiátalomra jutott politikai part képviselői elfogadtak — a tárgyalásokon történő megegyezés volt az ország nem magyar népeivel, mindenekelőtt a legnagyobb lelekszamú románsággal. Mint miniszter fölajánlotta a nemzetisegeknek a területi és közigazgatási autonómiát, a teljes kulturális szabadságot, az anyanyelven oktató iskolarendszert, a nemzeti alapokon álló gazdasági intézmények létrehozását. Mindezt az általános. titkos választójog, a sajtószabadság, az egyesülési és gyülekezési jog kimondása, a földosztás lebonyolítása és a latifundiumok fölszámolása, egyszóval a polgári demokrácia keretében. Mindezekért egy dolgot kért: a (demokratikussá tett Magyarorszag területi integritásának megtartását. N Ennek érdekében először a magyarországi románok új politikai szervével, a Román Nemzeti Taaáccsal kezdett tárgyalásokat, november 13—14-én. É ket nap alatt Jászi kifejtette álláspontját, a románok pedig, akik ekkor már eldöntötték a románok által is lakott területek elszakitasát. s 26 megye fölött a teljes hatalmat követelték, viszszautasitották a javaslatokat. Pedig Jászj tervezetének megvalósitasa biztosíthatta volna a demokratikus Magyarország létrejöttét. A nemzetiségi miniszter álláspontja az volt, hogy a nemzetiségi területeken — Erdélyben is •— minden nép kapja meg az önrendelkezési jogot, a magyar is, a szeri7 is, a román is. Ezért a kevert etnikai elhelyezkedésnek megfelelően egy politikai, egyben közigazgatási autonómiákból álió szigetrendszer kialakítását tervezte, félretéve a magyar uralmat biztosító, geopolitikai célokból megvont megyerendszert. t A román autonómiákban maradt magyar, s a magyar autonómiákban élő román kisebbségek minden addiginál demokratikusabb jogokat kapnának. Az autonóm területek a svájci kantonok jogait kapnák meg. A román „kantonok" fölölt román központi vezető szerv állana, amely a magvar kormánnyal kapcsolatban állva intézné a közös gazdasági, pénzügyi, közle-• kedési és közélelmezési ügyeket. A hivatalnoki kar rövid időn belül két vagy három nyelvű lenne. Ezek fejében a már említett integritáson kívül kérte, hogy a Román Nemzeti Tanács ne hívja be segítségül Magyarországra a Román Királyság hadseregét. Az esetleges megegyezést csak a nemzetközi béketárgvalásokig tl.rtották volna érvényben. Ezután a magvarországi románok kívánságaikat külön román képviselet révén hozhatták volna a mindent eldöntő konferencia tudomására. Jászi tervezete, mely szerint az egész országot szerette volna átalakítani, a polgári radikális felfogás keretein belül marad. Mégis, ez az álláspont akkor. 1918 őszén a közép-európai történelmi feilcidés legmagasabb szintjét képezte. Túllépésére majd csak a kommunista párt képes 1919 tavaszán, s a magvar párt mellé álló néhány száz román kommunista. Ekkor a Román Nemzeti- Tanács. melv maga mögött érezte a reakciós Románia támogatását, visszautasította Jászi terveit. Egyik vezetőjük. Vasile Goldis kijelentette: ..Ahol romáyok élnek többségben, az román föld, s miután Erdély ilyen terület, logikus, hogy Romániához kell tartoznia." Ezek után Jászi a külpolitikai helyzet balratólódá-' sónak bemutatásával kísérelte meggvőzni a románokat, ezeket mondva: a békekötés sorsa nem a francia tábornokok kezében van. akik „semmivel sem különböznek a kardcsörtető HindenbuTgoktól és Ludendorffoktól. hanem azt az euróvai szovjetköztársaság. a munkások és katonák tanácsa fogja megkötni". Am a román nemzeti kizárólagosság szemlélete eilen semmi sem használt. Az aradi tárgyalás eredménytelenül ért véget. Annak ellenére. hogy egyes román baloldali szocialisták kijelentették: „Ehhez a Romániahoz nem akarunk csatlakozni. A munkás-Romániával, a köztársasági Romániával akarunk testvériesülni. de semmi esetben sem a nép nyúzok és egy Hohenzollern országával." Ez a' megnyilatkozás is mutatja, hogy szövődtek már a román— magyár barátság szálai. Az aradi tárgyalások után Jászi — bór látta, hogy a megegyezés lehe-iősége egyre kisebb —. továbbfejlesztette elképzeléseit. A november 28-i minisztertanácsi ülésen, ahol a konzervatív Batthyány belügyminiszter megtámadta autonómiaterveit. Jászi kijelentette: a legteljesebb területi autonómiát kell adni a nemzetiségeknek. Lapja, a Világ ettől kezdve egy új elnevezést használ, a Magyarországi Egyesült Államokat. Ez a szövetség a Jászi által kidolgozott területi és egyéb autonómiák alapján állana. Mindezek a — kétségkívül nagyszerű tervek ekkorra már megvalósíthatatlanná váltak, mert az időközben megindult román. cseh, szerb fegyveres intervenció ellen Magyarország nem tudott számottevő katonai erőt állítani. Jászi egyre reménytelenebbnek látta a helyzetet, s már november 25.-én lemondott. Károlyi nem fogadta el a lemondását, ezért még január közepéig részt vett a kormány munkájában. Ezután a budapesti egyetemre nevezték ki. a szociológia professzorává. Később az emigrációt választotta. Az amerikai Oberlin Collegé-ben tanított évtizedeken át. 1957-ben halt meg. 82 éves korában. . Elméleti és néhánv hónapos gyakorlati tevékenysége a közév-európai kis népek barátságát. megbékélését szolgálta. Elképzeléseit e népek föderatív együttéléséről — ha mindenben nem is értünk Jászival egyet — ma is érdemes tanulmányozni. RAFFAI ERNŐ Újabb adatok Szamek György emlékezetéhez A Délmagyarország múlt évinovember 21-i számában „Emlékezés Szamek Györgyre" címen cikket írt Blazovich László, a megyei levéltár igazgatója. A cikk elején kiemelte: milyen fontos a munkásmozgalomban részt vett személyek életének megismerése és a hiányos adatok kitöltése, befejezésül pedig megállapította, hogy Szamek György élettörténete a harmincas évek második íeleben ismeretlen. Minthogy 1930-ban együtt érettségiztem Szamek Györggyel, előtte nyolc évig egy osztályba jártunk a piaristáknál, de ezenfelül barátság is fűzött hozzá, a nyáron megkerestem néhány volt osztálytársunkat, hátha tudnak bővebb adatokat szolgáltatni. Először dr. Déry Endréhez (Belker. Min. jogtanácsos) fordultam, aki szomszédja volt Szamekéknak. Déryék a mai Tolbuhin sugárút és Bolyai u. sarkán laktak, Szamekék a Bolyai u. 15. alatt, három házzal arrébb. Tőle megtudtam, hogy a Bolyai u. 15-öt, amely ezelőtt Lőw Lipót u. 15. szám volt. annak idején Szamek-háznak nevezték. Itt lakott Szamek György apja, nagyapja, nagynénje, dr. Szamek Sára és annak férje. dr. Szepesi Imre. Dr. Szepesi ifnre és dr. Szamek Sára munkásmozgalmi múltja Szegeden ismeretes, legutóbb a Hegyi András által szerkesztett Haladó ifjúsági,mozgalmak Csongrád megyében című munka foglalkozott velük részletesen, sok fényképet is közölve. A Szamek-ház udvarában há- ' tul volt egv ecetüzem. amelyet Gottlieb „ecetgyárnak'' hívtak, s ez volt a Szamek-csalód létalapja. a nagyapa kezelésében. Először itt dolgozott Szamek György apja is, de később Törökbecsére került, a Mükó-féle malom-fűrésztelep kombinátba és itt Déry Endre apja, Déry Sándor lett a kollégája. Barátság szövődött közöttük. Déry Sándor egyébként az író Déry Tibor testvére volt. Amikor Szamek Györgyöt 1932ben a kommunista Házi Újság perben való részvétele miatt kizárták az egyetemről, nyomban nem akarta elhagyni Szegedet. Másik osztálytársunk, dr. Vincze István (matemat-kaprofeszszor) idézte fel távozásának közFÜLÖP ILONA RAJZAI vetlen okait, neki Szamek György még annak idején elmesélte. Szamek .Györgyöt szabadlábra helyezése után sem hagyta békén a rendőrség. Állandó rendőri felügyelettel és sokszoros házkutatásokon kívül minden egyéb módon igyekeztek szegedi tartózkodását megnehezíteni. Egy ilyen házkutatás alkalmával lefoglaltak . nála 2 könyvet: a Vöröskereszt és a Vörös fizika címűt. A nyomozók már újabb kommunista perről álmodtak, amikor a kihallgató rendőrtiszt előtt kissé hevesen, de nyomatékosan bebizonyította Szamek György, könyvjegyzékkel és a tartalommal, hogy a Vöröskereszt még első világháborús monarchiabeli kiadvány, hadifoglyok kicserélésével és levelezésükkel foglalkorí ismertetés. viszont a Vörös fizika Vörös Cyrill bencésrendi paptanár híres fizikakönyve, amelyet • még az egyetemen is hasznnltak. Ezt a fiaskót a rendőrség nem tudta elviselni. Ezután m'nden lehető és lehetetlen eszközzel megnehezítették az életét. Mit volt mit tenni, Szamek György elindult világgá. Először a prágai egyetemre szeretett volna bejutfti, de itt már megelőzte „rossz hire". Azután gyalog és kerékpárral elvándorolt Rómába, de ott sem vették fel az egyetemre. Rómából Bolognán keresztül végre Zürichben sikerült elvégeznie az egyetemet és vegyészdiplomát szerezni. Ennél a kanosszajárásnál kapcsolódik Szamek György életébe a fentemiitett Déry Sándor. Szamek atyja ugyanis beteg volt, és minimálisan sem tudta segíteni anyagiakkal a fiát, és ekkor atyja jó barátja. Dérv Sándor, a szegedi szabadkőművesek között folyamatos gyűjtést szervezett részére. és ezek az adományok segítették a diploma megszerzésére. A diploma megszerzése után szegedi és budapesti. barátok és elvtársak elhelyezték Hollandiában. De életének ezt a részét már újra más mondja el. Dr. Kiss György (ny. jogtanácsos), Szamek György unokatestvére 1928—33 között Békéscsabáról. Szegeden végezte az egyetemet és szinte mindennapos volt a Szamek-házhan. Szegedi és békéscsabai emlékeiről könyvet írt: „Így láttam én. a szemtanú." Ebben a könyvben a 330—333. lapon írja le, hogy Szamek György Hollandiabari, a groningeni papírgyár fővegyésze lett, és kivitte magával testvérét. Szamek Sárát is, míg édesanyja Szegedről Budapestre költözött atyjuk halála után. Mindenki azt hihetné, hogy Budapest helyett Hollandia biztonságosabb volt. Mégis, mikor a németek lerohanták Hollandiát, Szamek Györgyöt és. Szamek Sárát az elsők között nyomban kivégezték. Nyilván a fél Európát bebarangoló és a kommunista tevékenységet rendszeresen folytató Szamek Györgyről már eleve tudott az SS. vagy valaki a gyárban árulta el. Budapestén és Szegeden az a hír terjedt el. hogy a németek elhurcolták őket, mert anyjuknak senki nem merte megmondani a szomorú valót és 1946-ban bekövetkezett haláláig várta viszsza őket.. Fentiekből láthatjuk, hogv a Bolyai u. 15. számú "ház, a Szamek-ház mának is szóló szomorú nevezetességet őriz. Kiegészítésül még annyit, hogv Szepesi Imre dr. a börtönben szerzett betegségében 1933. dec. 8-án meghalt, sírhelyét a saját maga által tervezett emlékkő őrzi. Dr. Arató Ottó budapesti orvostól tudom, hogy az orvosszakszervezet emléket kíván állítani Szepesi Imrének, amire tó alkalom a halálozás ötvenéves évfordulója. De talán az lenne a legalkalmasabb, ha a Szamekházon elhelyeznének egy emléktáblát és megörökítenék dr. Szepesi Imre. dr. Szamek Sára. Szamek György emlékét és kifejezésre juttathatná a tábla azt is, hogy ez a ház adott helyet hoszszú éveken keresztül a haladó ifutsáai mozgalmaknak. December 8-ig még éppen el lehetne intézni. DR. MAGYARKA FERENC