Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-21 / 249. szám
2 Péntek, 1983, október 21: Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 37. ülésszakáról A Kölcsönös Gazdas.tgi Segítség Tanácsa 1983. cktóber 18—20. között a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában, Berlinben tartotta meg soron kevetkező, XXXVH. ülésszakát. Az ülésszak munkájában a KGST-tagállamok küldöttségei vettek részt Grísa Filipov. á Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strougal. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Carlos Rafael Rodrigucz. a Kubai Köztársaság Államtanácsának es a Minisztertanácsának elnökhelyettese, Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Dzsambin 8atmönh, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke. Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, Nyikolaj Tyihonov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke, To Huu. a Vietnami Szocialista Köztársaság Miniszterlanácsa elnökhelyettese vezetésével. A KGST és a JSZS7.K kormánya közötti egyezmény értelmében az ülésszakon részt vett a JSZSZK küldöttsége, élén Boriszlav Szrebriccsel. a szövetségi végrehajtó tanács alelnökével. Az ülésszak munkájában megfigyelőként, meghívással vettek részt az Angolai Népi KötftáVsaság, a* Afgán Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, á Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság, a Szocialista Etiópia képviselői. A Kölcsönös Gazdasági Segitseg Tanácsa és a Nicaraguai Köztársaság kötött i együttműködésről szóló egyezmény jóváhagyásával kapcsolatban az ülésszakon részt vett a Nicaraguai Köztársaság küldöttsége. Az ülésszak munkájában részt vett Nyikolaj Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára, a KGST-bizottságok és a szocialista országok által létrehozott nemzetközi gazdasági szervezetek képviselői. Willi Stoph. az NDK Minisztertanácsának elnöke, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője elnökölt. Az ülésszak megtárgyalta a végrehajtó bizottság éves beszámolóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységéről. Megállapította. hogy a XXXVI. ülésszak óta eltelt idő alatt a KGST-tagállamokban megfeszített munkát végeztek a folyó ötéves időszak feladatainak teljesítése és a felmerült problémák megoldása területén. Üj lépést tettek előre társadalmi-gazdasági fejlődésük útján. A rosszabbodó külső feltételek, a nyersanyag- és energiatermelés megdrágulása ellenire elérték a nemzeti jövedelem további növekedését. nőtt a termelés sz iparban, különösen a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítását biztosító ágazatokban, és a mezőgazdaságban. emelkedett a dolgozók jóléte. ' A KGST-tagállamok együttműködésében erősödött a legnagyobb horderejű. a népgazdaság fejlesztése. anyagi erőforrásokkal való ellátása szempontjából elsőrendű jelentőségű orob lémák megoldására történő orientáció. Az egymás közötti kereskedelem gyorsabban nőtt. mint a KGSTtagállamok teljes árucsereforgalma. Aiapjaban veve befejeződött a hosszú távú együttműködési célprogramokban előirányzott kérdésekkel kapcsolatos egyezmények aláírása. Folyik a műszaki haladás meggyorsítására irányuló azon nagy horderejű egyezmények megvalósítását célzó munka, amelyek — elsősorban az erőforrás-takarékos technikai eszközöket. rádió elektronikai termékeket ipari robotokat, vegyi termékeket érintik. Ezzel együtt jelentős tartalékok állnak rendelkezésre a KGST-tagállamok közötti gazdasági és tudományos-muszaki együttműkö- * des további elmélyítéséhez. Az ülésszak jóváhagyólag elfogadta a végrehajtó bizottság és az egyéb KGSTszervek tevékenységét az együttműködés szervizese területén. Intézkedéseket irányozott elő az országok erőfeszítéseinek a kiemelt tudományos-műszaki problémák megoldására való összpontosítása érdekében. Kiemelte az anyagi erőforrások megtakarítására és *z a téren való együttműkodesre vonatkozóan az országokban tett intézkedések különös jelentőségét. Az elmúlt időszak alatt KÖZÖS munkákat végeztek számos hatékony gép és berendezés, korszerű technológiai eljárások létrehozása. a nem hagyományos energiaforrások kiaknázása területén. E terület tartalékainak teljesebb kihasználása céljából az ülésszak megtárgvalta és jóváhagyta a KGST-tagállamok fűtőanyag-energetikai és. nyersanyagforrások — a másodlagos erőforrásokat is beleértve — megtakarítására $»>• • felhősznáJásirn iránvttio együttműködése bővítésének fő irányait. & Az OIóskMÉfe ejóiránvow.a a kooperáció fejlesztését az energia- és anyagtakarékos berendezések gyártásában, a félvezető-technika, az energiafogyasztás ellenőrzésére és automatikus szapályozasára szolgáló műszerek es kieszulekek gyártása bővítését. az improduktív vesztesegek csökkentését, az elenjáro tapasztalatokról szóló kölcsönös tájékoztatás bővítését, a népgazdaságba való gyorsabb bevezetésük céljából. Szükségesnek tartották, hogy az elkövetkező években és a következő ötéves tervben megvalósítandó intézkedéseken túlmenően a KGST-szervekben dolgozzák ki az e téren való együttműködés 2000-ig szóló programját. A KGST-tagállamok lakossága élelmiszer-ellátásának javítása szempontjából az agráripari komplexum ágazatai fejlesztésének elsődleges jelentőségét figyelembe véve az ülésszak komplex együttműködési intézkedéseket hagyott jóvá e ttjren. Ezek a korábban elfogadott mezőgazdasági és élelmiszeripari hosszú távú együttműködési célprogramot egészítik ki. Előirányozzák az együttműködés további elmélyítését a zöldség és gyümölcs termelésének és kölcsönös szállításainak növelésében, a nagyüzemi haltenyésztés fejlesztésében, a génalapok felhasználásában. Intézkedéseket határoztak meg a mezőgazdaság és élelmiszeripar élenjáró technikával való ellátására, a mezőgazdasági eredetű nyersanyagok teljesebb és ésszerűbb felhasználására, az élenjáró technológiák létrehozására és ezen ágazatokba való bevezetésére vonatkozó együttműködésről. Szükségesnek tartották a mezőgazdasági termelés közgazdasági ösztönzésére vonatkozó intézkedéseknek az érdekelt KGST-tagállamok közötti egyeztetését is a kölcsönös élelmiszer-szállítások n ívelése érdekében. Az ülésszak megbízta a tanács szerveit, hogy a KGST-tagállamok 1986— 1990. évi népgazdasági terveinek koordinálása során biztosítsák az erőforrás-takarékosság terén való együttműködésre és a lakosság élelmiszer-ellátásának javítására irányuló, jóváhagyott intézkedések megvalósítását. Hangsúlyozták a KGSTtagállamok és a JSZSZK közötti együttműködés eredményes fejlődését. Finnországgal való gaz.dasági kapcsolataik tartósságát. Az ülésszak hangsúlyozta a Varsói Szerződés tagállamainak prágai politikai nyilatkozatában és a szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai közös nyilatkozatában 1983-ban tett külpolitikai kezdeményezések fontos jelentóséget. Megerősítették a KGST-tagállamok azon elszántságát, hogy ne csökkentsék a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok rendezésére irányuló erőfeszítéseket. Az ülésszak pozitívan értékelte a madridi találkozón létrejött megállapodásokat, amelyek új lehetőséget teremtenek az államok kölcsönösen előnyös. többi között gazdasági együttműködésének fejlesztéséhez, a világbéke és az európai kontinens békéje megszilárdítása érdekében. A KGST-tagállamok küldöttségvezetői határozottan elutasítják az imperialista köröknek a nemzetiközi feszültség további élezését, a normális politikai és gazdasági kapcsolatok aláásását célzó irányvonalát. A KGST-tagállamok küldöttségvezetői megerősítették, országaiknak változatlan az az irányvonala, hogy fejlesszék a kereskedelmigazdasági kapcsolatokat minden olyan állammal, amely kész egyenjogú, kölcsönösen elónyös alapon együttműködést folytatni a gazdasági fejlettség szintjétől és a társadalmi-gazdasági rendszertől függetlenül. Ezzel együtt hangsúlyozták a KGST keretében folyó, kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés elmélyítésének fontosságát, azon termékek gyártásának és kölcsönös szállításának gyorsított ütemű fejlesztése érdekében, amelyek importját nehezíti az egyes tőkés országok által a KGST-tagállamokkal való kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokban alkalmazott diszkriminációs politika. Kiemelték, a KGST fejlődó országokkal való egyenlő és kölcsönösen előnyös együttműködésének további bővítését és elmélyítését. A KGST-tagállamok hangsúlyozták a leszerelés és a fejlődés összefüggésének fontos jelentőségét, és megelégedésüket fejezték ki arirtak kapcsán, hogy e kérdésre vonatkozó álláspontjuk egybeesik az el nem kötelezett országok mozgalmának pozíciójával. Kifejezték azon eltökéltségüket, hogy velük együtt tognak harcolni a fegyverkezési verseny megszüntetéséért és a leszerelésre való áttérésért, annak érdekében, hogy a leiszabaduló eszközöket számos olyan gazdasági probléma megoldására használják fel, amelyek a világ országaiban, a fejlődőket is beleértve, felmerülnek. Az el nem kötelezett orszagokkal együtt határozottan elítélik a gazdasági agresszió valamenynyi formáját a gazdasági kapcsolatoknak a politikai nyomás eszközeként és az állomok belügyeibe történő beavatkozásként való felhasználására irányuló kísérleteket. Támogatják a fejlődő országok haladó követeléseit a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyenjogú és demokratikus alapon történő átépítése és az igazságos nemzetközi gazdasági rend kialakítása területér., beleértve a legidőszerűbb világgazdasági problémákkal foglalkozó globális tárgyalásoknak az ENSZ keretében történő mielőbbi megkezdését, az ENSZ közgyűlése határozatainak megfelelően. A KGST-tagállamok kifejezték azon készségüket, hogy együtt cselekednek a fejlődő és el nem kötelezett országokkal, minden állammal e célok elérése érdekéber.. A KGST XXXVII. ülésszakán a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányainak képviselői sokoldalú egyezményt írtak alá a Szovjetunió területén oxidált érceket dúsító Krivoj Rog-i kombinát építésében való együttműködés megszervezéséről. Az egyezményt magyar részről Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes. az Országos Tervhivatal elnöke latta el kézjegyével. A tanács ülésszaka kinevezte Vjacseszlav Szicsovot a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa titkárává. Az ülésszak felmentette Nyikolaj Faggyejevet a tanács titkári tisztsége alól, nyugdíjba vonulására vonatkozó kérése alapján, és köszönetet mor.dott neki a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában hosszú ideig végzett és gyümölcsöző munkájáért. Az ülésszak az egyetértés a testvéri barátság és a teljes kölcsönös megértés légkörében folyt le. Találkozó Berlinben Az NDK fővárosában, Berlinben október 19-én megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXVII. ülésszakán résztvevő KGST-tagországok küldöttségvezetöinek és ezen országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai titkárainak találkozóját. A találkozón a Magyar Népköztársaság részéről Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. miniszterelnök. Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság •titkára. Marjai József, a Minisztertanács e In öjc helyettese vett részt. A találkozón a KGSTtaaorsz.ágok felső szintű gazdasági értekezlete előkészítésével kapcsolatos kérdéseket tárgyaltak meg A találkozó szívélyes, elvtársi légkörben ment végbe. KGST vb ülés 1983. október 20-án az NDK fővárosában. Berlinben megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 108. ülését. Az ülésen részt vettek a kormánvfök helveltesei. az országok vb-képviselői. a tanács titkára. Az ülésen C IX. Rodrigucz. Kuba vb-képviselő.je. a végrehajtó bizottság soros elnöke elnökölt. A végrehajtó bizottság megtárgvalta a tanács XXXVII. ülésszakán hozott határozatok megvalósítását célzó munkák megszervezésével kapcsolatos kérdéseket. A végrehajtó bizottság ülése a barátság és elvtársi együttműködés légkörében folyt le. (MTI) Á kormányfők nyiiatkozata A Bolaár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársasáa. a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársasán, a Monnol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársasáa. a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Vietnami Szocialista Köztársasáa kormányfői akik n Kölcsönös Gardasáai Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszakán vettek részt a gazdasági együttműködés időszerű feladatainak megvitatására, a jelenleai feszült nemzetközi helyzetben szükségesnek tart iák. hogy kifejezésre juttassak államaik naoodalmát a fegyverkezési hajsza, különöse n o nukleáris fegyverkezés további fokozódásának veszélye miatt. A fegyverkezési / hajsza már most is példátlan méreteket ölt. Az Amerikai Egvesült Államok és egyes szövetségesei maguk sem titkolják, hogv tevékenységükkel a katonai fölénv elérésére törekszenek, lépéseket tesznek a politikai konfrontáció további élezésére. Erősödik a katonai-inari komnlexum és a leereakciósabb militarista erők befolyása. militarista szellemet szítanak. Különösen veszélves az a szándék, hoev a közeljövőben több nvut»a*-európai orcáéban meekez.dik az új közért-hatótávolságú amerikai rakéták telepítését. A kormánvfök ezért Európa és a világ valamennyi államának kormánvához fordulnak, hosv felhíviák figyelmüket ezen iránvvonal folytatásának súlyos következményeire. Az európai és a világbéke meggyengítése, a nukleáris katasztrófa veszélvének növelése komo'v 'kihatással lenne a néoek gazdasági és szociális heb'zetére. súlvos teherként nehezedne a nemzetközi »azdasági kancsotatokra. ELŐSZÖR: a fegyverkezési haísza fokozódása maga után vónia az államok katonai kiadásainak további jelentős növelését, és még nagvobb anvagi és szellemi erőforrásokat von el improduktív célokra, a népek életszínvonalának rovására. Még lobban elmélyíti azokat a gazdasági nehézségeket, amelveket a világ sok országa él át. újabb akadályokat gördít azok megoldásának útíába. MÁSODSZOR - sok országban növekedne az infláció és a munkanélküliség, ami negatívan hat a dolgozó tömegek helyzetére. HARMADSZOR: a fegvverkezési haísza ütemének növelése korlátozza és csökkenti annak lehetőségét. hogv hatékonv segítséget nvúitsaoak a feilődő országoknak, amelyekben az emberiség háromnegyede él. Társadalmi-gazdasági fejlődésük során ezek az országok sokkal nagyobb akadályokba ütköznének, mint naniainkban. Ez a rideg valóság. NEGYEDSZER: a nemzetközi feszültség éleződése, a nukleáris háború veszélvének fokozódása elkerülhetetlenül igen negatív hatással lenne az új nemzetközi gazdasági rend kialakításának perspektívájára, s az emberiség kárára erősödnének a nemzetközi gazdasági kapcsolatok torzulásai és bizonytalanságai. A kormánvfök kijelentik, hogv országaik készek együttműködni Európa és a világ valamennvi államával. az összes békeszerető erővel, a fegvverkezési hajsza további eszkalációiának elhárítása céliából. Ez naoiainl^ legfontosabb feladata. Ezért van az. hogy a békemozgalom széles rétegei bátran, határozottan és követ kezelesen állnak ki a nukleáris háború veszélvének elhárítása, a leszerelés mellett. Minden erőfeszítést e cél szolgálatába kell állítani, csak ez az út vezet valamennyi nép. az emberiség igazi boldogulásához. A kormánvfök hangsúlyozzák a Varsói Szerződés tagállamai 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatában és a hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek 1983. június 28-i moszkvai nyilatkozatában megfogalmazott átfogó javaslatok időszerűségét. Ezek a javaslatok a nukleáris háború veszélyének elkerülésére. a fegvverkezési — elsősorban a nukleáris fegyverkezési — hajsza megszüntetésére, a leszerelésre és az envhíilésre iránvulnak. Kijelentik, hogv a szocialista országok politikája e célok elérését szolgálta és foeia szolgálni a iövőben is. Ugyanakkor készek megvizsgálni más országok olvan iavaslatait. amelvek megfelelnek a béke és a népek biztonsága érdekeinek. A kormánvfök azzal a nvomatékos felhívással fordulnak az Egyesült Államokhoz és más NATOtagállamokhoz. hogv a legkomolyabban mérlegeljék azokat a veszélves következményeket, amelvet az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták Európába telepítése idézfie elő. s hogv törekedjenek az eurónai és a világbéke érdekeinek megfelelő megállapodás elérésére. Az ilven megállapodásnak elő kell irányoznia az úi közép-hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítéséről való lemondást és a meglevő közép-hatótávolsáeú nukleáris eszközök megfelelő csökkentését. miközben a csökkentésre kerülő rakétákat megsemmisítik, ahoevan azt a Szovietunió iavasolta. Ennek a megállapodásnak az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén kell alapulni, hozzá kell iárulnia a katonai-stratégiai helyzet stabilizálásához és az erők egyensúlyéhoz. A kormányfők kifeiezik reménvüket, hogv más európai államok is hozzájárulnak a genfi — a nukleáris fegvverek Európában való korlátozásáról folytatott — tárgyalások sikeréhez. Meggyőződésük, hogv még van lehetőség megállapodás elérésére a genfi tárgyalásokon. Ha azonban ez év végéig nem iutnak megegyezésre, akkor folvtatni kell a tárgyalásokat a megállapodás elérése céliából, azzal a feltétellel, hogv az Egvesült Atlame' és NATO-szövetségesei lemondanak az úi közén-ba' távolságú nukleáris rakéták telenftésére salát maguk által kitűzött határidőről. Ezzel összefüggésben a kormánvfök hangsúlyozták, hogv a tárgyalások sikpres befeipzésp előfeltételeinek megteremtéséhez jelentős hozzájárulás a Szovietunió készsége, hogv ilven feltételek mellett továbbra is fenntartja a területe eurónai részén telepített knzén-hatéfávn'cáoá rakéta eszközei egyoldalú befagyasztását és fotvtatia azok egyoldalú csökkentését, amelvet e befagyasztás bevezetésével eavütt kezdett meg. A józan észnek győzedelmeskednie kell. A világbékét. a népek biztonságát és együttműködését kell választani.