Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-21 / 249. szám

2 Péntek, 1983, október 21: Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 37. ülésszakáról A Kölcsönös Gazdas.tgi Segítség Tanácsa 1983. ck­tóber 18—20. között a Né­met Demokratikus Köztár­saság fővárosában, Berlin­ben tartotta meg soron ke­vetkező, XXXVH. üléssza­kát. Az ülésszak munkájában a KGST-tagállamok kül­döttségei vettek részt Grísa Filipov. á Bolgár Népköz­társaság Minisztertanácsá­nak elnöke, Lubomir Strou­gal. a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormányá­nak elnöke, Carlos Rafael Rodrigucz. a Kubai Köztár­saság Államtanácsának es a Minisztertanácsának el­nökhelyettese, Wojciech Ja­ruzelski, a Lengyel Nép­köztársaság Minisztertaná­csának elnöke. Lázár György, a Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsá­nak elnöke, Dzsambin 8at­mönh, a Mongol Népköztár­saság Minisztertanácsának elnöke. Willi Stoph, a Né­met Demokratikus Köztár­saság Minisztertanácsának elnöke. Constantin Dasca­lescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnö­ke, Nyikolaj Tyihonov, a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége Minisz­tertanácsának elnöke, To Huu. a Vietnami Szocialis­ta Köztársaság Miniszterla­nácsa elnökhelyettese veze­tésével. A KGST és a JSZS7.K kormánya közötti egyez­mény értelmében az ülés­szakon részt vett a JSZSZK küldöttsége, élén Boriszlav Szrebriccsel. a szövetségi végrehajtó tanács alelnöké­vel. Az ülésszak munkájában megfigyelőként, meghívással vettek részt az Angolai Né­pi KötftáVsaság, a* Afgán Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság, á Laoszi Népi Demokratikus Köz­társaság, a Mozambiki Né­pi Köztársaság, a Szocialis­ta Etiópia képviselői. A Kölcsönös Gazdasági Segit­seg Tanácsa és a Nicara­guai Köztársaság kötött i együttműködésről szóló egyezmény jóváhagyásával kapcsolatban az ülésszakon részt vett a Nicaraguai Köztársaság küldöttsége. Az ülésszak munkájában részt vett Nyikolaj Faggye­jev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titká­ra, a KGST-bizottságok és a szocialista országok által létrehozott nemzetközi gaz­dasági szervezetek képvise­lői. Willi Stoph. az NDK Mi­nisztertanácsának elnöke, a Német Demokratikus Köz­társaság küldöttségének ve­zetője elnökölt. Az ülésszak megtárgyalta a végrehajtó bizottság éves beszámolóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csa tevékenységéről. Meg­állapította. hogy a XXXVI. ülésszak óta eltelt idő alatt a KGST-tagállamokban megfeszített munkát végez­tek a folyó ötéves időszak feladatainak teljesítése és a felmerült problémák meg­oldása területén. Üj lépést tettek előre társadalmi-gaz­dasági fejlődésük útján. A rosszabbodó külső feltéte­lek, a nyersanyag- és ener­giatermelés megdrágulása ellenire elérték a nemzeti jövedelem további növeke­dését. nőtt a termelés sz iparban, különösen a tudo­mányos-műszaki fejlődés meggyorsítását biztosító ágazatokban, és a mezőgaz­daságban. emelkedett a dol­gozók jóléte. ' A KGST-tagállamok együttműködésében erősö­dött a legnagyobb hordere­jű. a népgazdaság fejleszté­se. anyagi erőforrásokkal való ellátása szempontjából elsőrendű jelentőségű orob lémák megoldására történő orientáció. Az egymás kö­zötti kereskedelem gyor­sabban nőtt. mint a KGST­tagállamok teljes árucsere­forgalma. Aiapjaban veve befejeződött a hosszú távú együttműködési célprogra­mokban előirányzott kérdé­sekkel kapcsolatos egyezmé­nyek aláírása. Folyik a mű­szaki haladás meggyorsítá­sára irányuló azon nagy horderejű egyezmények megvalósítását célzó mun­ka, amelyek — elsősorban az erőforrás-takarékos tech­nikai eszközöket. rádió elektronikai termékeket ipari robotokat, vegyi ter­mékeket érintik. Ezzel együtt jelentős tar­talékok állnak rendelkezés­re a KGST-tagállamok kö­zötti gazdasági és tudomá­nyos-muszaki együttműkö- * des további elmélyítéséhez. Az ülésszak jóváhagyólag elfogadta a végrehajtó bi­zottság és az egyéb KGST­szervek tevékenységét az együttműködés szervizese területén. Intézkedéseket irányozott elő az országok erőfeszítéseinek a kiemelt tudományos-műszaki prob­lémák megoldására való összpontosítása érdekében. Kiemelte az anyagi erő­források megtakarítására és *z a téren való együttmű­kodesre vonatkozóan az or­szágokban tett intézkedések különös jelentőségét. Az elmúlt időszak alatt KÖZÖS munkákat végeztek számos hatékony gép és berendezés, korszerű tech­nológiai eljárások létreho­zása. a nem hagyományos energiaforrások kiaknázása területén. E terület tartalé­kainak teljesebb kihaszná­lása céljából az ülésszak megtárgvalta és jóváhagyta a KGST-tagállamok fűtő­anyag-energetikai és. nyers­anyagforrások — a másod­lagos erőforrásokat is be­leértve — megtakarítására $»>• • felhősznáJásirn iránvttio együttműködése bővítésének fő irányait. & Az OIóskMÉfe ejóiránvow.a a kooperáció fejlesztését az energia- és anyagtakarékos berendezések gyártásában, a félvezető-technika, az energiafogyasztás ellenőrzé­sére és automatikus szapá­lyozasára szolgáló műszerek es kieszulekek gyártása bő­vítését. az improduktív vesztesegek csökkentését, az elenjáro tapasztalatokról szóló kölcsönös tájékoztatás bővítését, a népgazdaságba való gyorsabb bevezetésük céljából. Szükségesnek tartották, hogy az elkövetkező évek­ben és a következő ötéves tervben megvalósítandó in­tézkedéseken túlmenően a KGST-szervekben dolgoz­zák ki az e téren való együttműködés 2000-ig szó­ló programját. A KGST-tagállamok la­kossága élelmiszer-ellátásá­nak javítása szempontjából az agráripari komplexum ágazatai fejlesztésének el­sődleges jelentőségét figye­lembe véve az ülésszak komplex együttműködési in­tézkedéseket hagyott jóvá e ttjren. Ezek a korábban el­fogadott mezőgazdasági és élelmiszeripari hosszú távú együttműködési célprogra­mot egészítik ki. Előirá­nyozzák az együttműködés további elmélyítését a zöld­ség és gyümölcs termelésé­nek és kölcsönös szállítá­sainak növelésében, a nagy­üzemi haltenyésztés fejlesz­tésében, a génalapok fel­használásában. Intézkedése­ket határoztak meg a mező­gazdaság és élelmiszeripar élenjáró technikával való ellátására, a mezőgazdasági eredetű nyersanyagok telje­sebb és ésszerűbb felhasz­nálására, az élenjáró tech­nológiák létrehozására és ezen ágazatokba való beve­zetésére vonatkozó együtt­működésről. Szükségesnek tartották a mezőgazdasági termelés közgazdasági ösz­tönzésére vonatkozó intéz­kedéseknek az érdekelt KGST-tagállamok közötti egyeztetését is a kölcsönös élelmiszer-szállítások n íve­lése érdekében. Az ülésszak megbízta a tanács szerveit, hogy a KGST-tagállamok 1986— 1990. évi népgazdasági ter­veinek koordinálása során biztosítsák az erőforrás-ta­karékosság terén való együttműködésre és a la­kosság élelmiszer-ellátásá­nak javítására irányuló, jó­váhagyott intézkedések megvalósítását. Hangsúlyozták a KGST­tagállamok és a JSZSZK közötti együttműködés ered­ményes fejlődését. Finnor­szággal való gaz.dasági kap­csolataik tartósságát. Az ülésszak hangsúlyozta a Varsói Szerződés tagálla­mainak prágai politikai nyi­latkozatában és a szocialis­ta országok párt- és állami vezetőinek moszkvai közös nyilatkozatában 1983-ban tett külpolitikai kezdemé­nyezések fontos jelentóséget. Megerősítették a KGST-tag­államok azon elszántságát, hogy ne csökkentsék a nem­zetközi politikai és gazda­sági kapcsolatok rendezésé­re irányuló erőfeszítéseket. Az ülésszak pozitívan ér­tékelte a madridi találko­zón létrejött megállapodá­sokat, amelyek új lehetősé­get teremtenek az államok kölcsönösen előnyös. többi között gazdasági együttmű­ködésének fejlesztéséhez, a világbéke és az európai kontinens békéje megszilár­dítása érdekében. A KGST-tagállamok kül­döttségvezetői határozottan elutasítják az imperialista köröknek a nemzetiközi fe­szültség további élezését, a normális politikai és gazda­sági kapcsolatok aláásását célzó irányvonalát. A KGST-tagállamok kül­döttségvezetői megerősítet­ték, országaiknak változat­lan az az irányvonala, hogy fejlesszék a kereskedelmi­gazdasági kapcsolatokat minden olyan állammal, amely kész egyenjogú, köl­csönösen elónyös alapon együttműködést folytatni a gazdasági fejlettség szintjé­től és a társadalmi-gazda­sági rendszertől függetlenül. Ezzel együtt hangsúlyozták a KGST keretében folyó, kölcsönösen előnyös gazda­sági együttműködés elmélyí­tésének fontosságát, azon termékek gyártásának és kölcsönös szállításának gyor­sított ütemű fejlesztése ér­dekében, amelyek import­ját nehezíti az egyes tőkés országok által a KGST-tag­államokkal való kereske­delmi-gazdasági kapcsola­tokban alkalmazott diszkri­minációs politika. Kiemelték, a KGST fejlő­dó országokkal való egyen­lő és kölcsönösen előnyös együttműködésének további bővítését és elmélyítését. A KGST-tagállamok hang­súlyozták a leszerelés és a fejlődés összefüggésének fon­tos jelentőségét, és megelé­gedésüket fejezték ki arirtak kapcsán, hogy e kérdésre vonatkozó álláspontjuk egy­beesik az el nem kötelezett országok mozgalmának po­zíciójával. Kifejezték azon eltökéltségüket, hogy velük együtt tognak harcolni a fegyverkezési verseny meg­szüntetéséért és a leszere­lésre való áttérésért, annak érdekében, hogy a leiszaba­duló eszközöket számos olyan gazdasági probléma megoldására használják fel, amelyek a világ országai­ban, a fejlődőket is beleért­ve, felmerülnek. Az el nem kötelezett orszagokkal együtt határozottan elítélik a gaz­dasági agresszió valameny­nyi formáját a gazdasági kapcsolatoknak a politikai nyomás eszközeként és az állomok belügyeibe történő beavatkozásként való fel­használására irányuló kí­sérleteket. Támogatják a fejlődő országok haladó kö­veteléseit a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok egyenjo­gú és demokratikus alapon történő átépítése és az igaz­ságos nemzetközi gazdasági rend kialakítása területér., beleértve a legidőszerűbb világgazdasági problémák­kal foglalkozó globális tár­gyalásoknak az ENSZ ke­retében történő mielőbbi megkezdését, az ENSZ köz­gyűlése határozatainak meg­felelően. A KGST-tagállamok kife­jezték azon készségüket, hogy együtt cselekednek a fejlődő és el nem kötelezett országokkal, minden állam­mal e célok elérése érdeké­ber.. A KGST XXXVII. ülés­szakán a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, a Ma­gyar Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztár­saság és a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetsé­ge kormányainak képvise­lői sokoldalú egyezményt ír­tak alá a Szovjetunió te­rületén oxidált érceket dú­sító Krivoj Rog-i kombinát építésében való együttmű­ködés megszervezéséről. Az egyezményt magyar részről Faluvégi Lajos mi­niszterelnök-helyettes. az Országos Tervhivatal elnöke latta el kézjegyével. A tanács ülésszaka kine­vezte Vjacseszlav Szicsovot a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa titkárává. Az ülésszak felmentette Nyiko­laj Faggyejevet a tanács titkári tisztsége alól, nyug­díjba vonulására vonatkozó kérése alapján, és köszöne­tet mor.dott neki a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsában hosszú ideig vég­zett és gyümölcsöző munká­jáért. Az ülésszak az egyetértés a testvéri barátság és a tel­jes kölcsönös megértés lég­körében folyt le. Találkozó Berlinben Az NDK fővárosában, Berlinben október 19-én megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXVII. ülésszakán részt­vevő KGST-tagországok küldöttségvezetöinek és ezen országok kommunista és munkáspártjai központi bi­zottságai titkárainak talál­kozóját. A találkozón a Magyar Népköztársaság részéről Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. miniszterelnök. Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság •titkára. Marjai József, a Minisztertanács e In öjc he­lyettese vett részt. A találkozón a KGST­taaorsz.ágok felső szintű gazdasági értekezlete előké­szítésével kapcsolatos kér­déseket tárgyaltak meg A találkozó szívélyes, elv­társi légkörben ment végbe. KGST vb ülés 1983. október 20-án az NDK fővárosában. Berlinben megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 108. ülését. Az ülésen részt vettek a kormánvfök helveltesei. az országok vb-képviselői. a tanács titkára. Az ülésen C IX. Rodrigucz. Kuba vb-képviselő.je. a végrehajtó bizottság soros elnöke elnökölt. A végrehajtó bizottság megtárgvalta a tanács XXXVII. ülésszakán hozott határozatok megvalósítását célzó munkák megszervezésével kapcsolatos kérdéseket. A végrehajtó bizottság ülése a barátság és elvtársi együttműködés légkörében folyt le. (MTI) Á kormányfők nyiiatkozata A Bolaár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság, a Kubai Köztársasáa. a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársasán, a Monnol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársasáa. a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Vietnami Szocialista Köztársasáa kormányfői akik n Kölcsönös Gardasáai Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszakán vettek részt a gazdasági együttműködés időszerű feladatainak megvitatására, a jelenleai feszült nemzetközi helyzet­ben szükségesnek tart iák. hogy kifejezésre juttassak államaik naoodalmát a fegyverkezési hajsza, különö­se n o nukleáris fegyverkezés további fokozódásának veszélye miatt. A fegyverkezési / hajsza már most is példátlan méreteket ölt. Az Amerikai Egvesült Államok és egyes szövetségesei maguk sem titkolják, hogv tevé­kenységükkel a katonai fölénv elérésére törekszenek, lépéseket tesznek a politikai konfrontáció további éle­zésére. Erősödik a katonai-inari komnlexum és a lee­reakciósabb militarista erők befolyása. militarista szellemet szítanak. Különösen veszélves az a szándék, hoev a közel­jövőben több nvut»a*-európai orcáéban meekez.dik az új közért-hatótávolságú amerikai rakéták telepítését. A kormánvfök ezért Európa és a világ vala­mennyi államának kormánvához fordulnak, hosv fel­híviák figyelmüket ezen iránvvonal folytatásának sú­lyos következményeire. Az európai és a világbéke meggyengítése, a nukleáris katasztrófa veszélvének növelése komo'v 'kihatással lenne a néoek gazdasági és szociális heb'zetére. súlvos teherként nehezedne a nemzetközi »azdasági kancsotatokra. ELŐSZÖR: a fegyverkezési haísza fokozódása ma­ga után vónia az államok katonai kiadásainak további jelentős növelését, és még nagvobb anvagi és szel­lemi erőforrásokat von el improduktív célokra, a né­pek életszínvonalának rovására. Még lobban elmélyí­ti azokat a gazdasági nehézségeket, amelveket a világ sok országa él át. újabb akadályokat gördít azok megoldásának útíába. MÁSODSZOR - sok országban növekedne az inflá­ció és a munkanélküliség, ami negatívan hat a dol­gozó tömegek helyzetére. HARMADSZOR: a fegvverkezési haísza ütemé­nek növelése korlátozza és csökkenti annak lehetősé­gét. hogv hatékonv segítséget nvúitsaoak a feilődő országoknak, amelyekben az emberiség háromnegyede él. Társadalmi-gazdasági fejlődésük során ezek az országok sokkal nagyobb akadályokba ütköznének, mint naniainkban. Ez a rideg valóság. NEGYEDSZER: a nemzetközi feszültség éleződése, a nukleáris háború veszélvének fokozódása elkerülhe­tetlenül igen negatív hatással lenne az új nemzetközi gazdasági rend kialakításának perspektívájára, s az emberiség kárára erősödnének a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatok torzulásai és bizonytalanságai. A kormánvfök kijelentik, hogv országaik készek együttműködni Európa és a világ valamennvi álla­mával. az összes békeszerető erővel, a fegvverkezési hajsza további eszkalációiának elhárítása céliából. Ez naoiainl^ legfontosabb feladata. Ezért van az. hogy a békemozgalom széles rétegei bátran, határozottan és követ kezelesen állnak ki a nukleáris háború veszélvé­nek elhárítása, a leszerelés mellett. Minden erőfeszí­tést e cél szolgálatába kell állítani, csak ez az út ve­zet valamennyi nép. az emberiség igazi boldogulá­sához. A kormánvfök hangsúlyozzák a Varsói Szerző­dés tagállamai 1983. január 5-i prágai politikai nyilat­kozatában és a hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek 1983. június 28-i moszkvai nyilatkozatában megfogalmazott átfogó javaslatok időszerűségét. Ezek a javaslatok a nukleáris háború veszélyének elkerü­lésére. a fegvverkezési — elsősorban a nukleáris fegyverkezési — hajsza megszüntetésére, a leszerelés­re és az envhíilésre iránvulnak. Kijelentik, hogv a szocialista országok politikája e célok elérését szol­gálta és foeia szolgálni a iövőben is. Ugyanakkor ké­szek megvizsgálni más országok olvan iavaslatait. amelvek megfelelnek a béke és a népek biztonsága érdekeinek. A kormánvfök azzal a nvomatékos felhívással fordulnak az Egyesült Államokhoz és más NATO­tagállamokhoz. hogv a legkomolyabban mérlegeljék azokat a veszélves következményeket, amelvet az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták Európába te­lepítése idézfie elő. s hogv törekedjenek az eurónai és a világbéke érdekeinek megfelelő megállapodás elérésére. Az ilven megállapodásnak elő kell irányoz­nia az úi közép-hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítéséről való lemondást és a meglevő kö­zép-hatótávolsáeú nukleáris eszközök megfelelő csök­kentését. miközben a csökkentésre kerülő rakétákat megsemmisítik, ahoevan azt a Szovietunió iavasolta. Ennek a megállapodásnak az egyenlőség és az egyen­lő biztonság elvén kell alapulni, hozzá kell iárulnia a katonai-stratégiai helyzet stabilizálásához és az erők egyensúlyéhoz. A kormányfők kifeiezik reménvüket, hogv más európai államok is hozzájárulnak a genfi — a nuk­leáris fegvverek Európában való korlátozásáról foly­tatott — tárgyalások sikeréhez. Meggyőződésük, hogv még van lehetőség megál­lapodás elérésére a genfi tárgyalásokon. Ha azonban ez év végéig nem iutnak megegyezésre, akkor folv­tatni kell a tárgyalásokat a megállapodás elérése céliából, azzal a feltétellel, hogv az Egvesült Atlame' és NATO-szövetségesei lemondanak az úi közén-ba' távolságú nukleáris rakéták telenftésére salát maguk által kitűzött határidőről. Ezzel összefüggésben a kormánvfök hangsúlyozták, hogv a tárgyalások sikp­res befeipzésp előfeltételeinek megteremtéséhez jelen­tős hozzájárulás a Szovietunió készsége, hogv ilven feltételek mellett továbbra is fenntartja a területe eurónai részén telepített knzén-hatéfávn'cáoá rakéta eszközei egyoldalú befagyasztását és fotvtatia azok egyoldalú csökkentését, amelvet e befagyasztás be­vezetésével eavütt kezdett meg. A józan észnek győzedelmeskednie kell. A világ­békét. a népek biztonságát és együttműködését kell választani.

Next

/
Thumbnails
Contents