Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-14 / 243. szám

4 102 Péntek, 1983. október 14. Legyen meleg a motor! Á föíd9áz karrierje lm erjú Tóth László vezérigazgalóval A guzdusáRi szakemberek keresik, kutatják azokat a lehetőségeket, amelyek se­gítségével legalább helyben maradhatnak, ha előbbre lépni nem is igen tudnak a jelenlegi piaci körülmé­nyekben. „Mar az is siker­nek számit, ha helyben já­runk — mondta egy köz­gazda —. csak agyét nem szabad elfelejteni, ez a pan­gó világgá zdasagi helyzet arra is alkalmas, hogy ké­szüljünk a vurható ugras­ra. Ha a sorompok vala­melyest fölnyílnak, azok járnak jol. akiknek meleg a motorjuk, s kiugorhatnak a bolybol." Elfogadható a példazodás. Éppen ezért jo­gos a kíváncsiság, vajon a szegedi vattaiatok mennyi­re figyelik a sorompókat. A Kenderfonó es Szövőipari Vállalat vezérigazgatójával, Tóth Lászlóval beszélget­tünk aktuális gazdaságpoli­tikái kérdésekről. — Altalaba n „hogyan megy" a nagy múltú válla­latnak a mostani pangó gaz­dasági életben? — Való igaz, hogy a múltunk százesztendős, s mindig is jellemző volt a szegedi kender-feldolgozo­iparra. hogy a belföldi ve­vők mellett kiszolgált sok külföldi megrendelőt. Első­sorban a nyugat-európai országokba szállítottak. Ma is alkalmazkodunk az igé­nyekhez. de már regen nem a hajdani hagyomany uralkodik a mi piacainkon, ez viszont gondokat is je­lent. — Milyen gondokat? — Megemlíthetem a kor­szerű csomagolóanyagokat, a/ úgynevezett raschel ter­mékeket. Ezek ott honosod­tak meg, ahol a csomagolá­si kultura magas színvona­lon áll. Tehát Európa nyu­gati orsmfcfnittm. • "VfszőYvf éppen azokban az országok­ban ér bennünket a leg­több diszkrimináció. Két­szeres a gond, hiszen az alapanyag egy részét és a technikát is éppen azokból az országokból vusároljuk. Tehát ott kellene legtöbbel és legjobban eladnunk. — 6' mi az akadaly? — Az egész doloR nem olyan egyszerű, és nem is úgy sikerült, ahogyan elter­veztük. Annuk idején, ami­kor megvásároltuk az új cikk gyártásának alapjait, körülbelül két év kellett a megvalósításhoz. Amikor a termelés teljes kapacitással beindult, akkor jött a piaci pangas, Vagy neven nevez­ve: a válság. De ez még semmi. A fő baj. hogy ter­mékeinkre a nyugati álla­mok korlátokat szabtak: meghatározták, hogy melyik országba mennyit szállítha­tunk. Mi viszont nagyobb keresletre rendezkedtünk be. Természetesen a hazai hitelező bank nem veszi fi­gyelembe a minket ért hát­rányos megkülönböztetése­ket. melyek a világpolitikai és a világgazdasági állapo­tokból hárulnak ránk. — A KSZV termékeiben mennyi a liazai és mennyi a külföldről vásárolt alap­anyagok aránya? > —, Hatvan—negyven az arány. A hazai alapanyagok zöme kender és polipropi­lén. Szeretnenk, ha ez az arány a hazai anyagok ja­vara módosulna. Mi nem vagyunk alapanyagokban bővelkedő ország de közben a mi vállalatunk kielégíti az itthoni műszaki textíliák iránti igényt. E termékek­ben rengeteg a tőkés piacon vasárolt alapanyag. A ma­gyar vegyipar nem szállít nekünk polietilén granulá­tumot, a baráti országok ipara is csak kezdeti stá­diumban gyárt ilyen anya­got. A szovjet ipar előbb jár, s mi reménykedünk, hogy a jövőben tőlük vásá­rolhatunk majd. — Milyen termekekkel rendelkezik a KSZV? — Mi legalább 600—700 fajta terméket gyártunk, igen sok valtozatban és mé­retben. sőt színben is. El­ső csoportban említhetem a ponyvaszöveteinket, ame­lyek kenderből, pamutból és a természetes szálakkal kevert műszálakból készül­nek. Lényeges termékcso­portunk a speciális műsza­ki textíliák családja — he­vederszövetek, szűrök, beté­tek és más kellékek — ha­sonlóan sokoldalú a kon­fekcionált cikkeink skálája. Ponyvákat adunk méretre, sátrakat, feszitett vázas tartókat, szerelősátrakat, s amit legutóbb bemutattunk a BNV-n is kisméretű kem­pingsátrainkat szeretnénk elterjeszteni vevőink köré­ben. S ott vannak a cso­magolóanya'gok, a raschel zsákok, melyeknek felét tő­kés piacokon adjuk el, s a •AWümányps jtabonas;. lisztes-, poslaszsakjamk. Ugyancsak komoly mennyi­seget gyártunk - kötözőter. mekekből: zsinegekből, fo­nalakból, kötelekből. Van­nak még ruhazati szövetek is. szabó- és kárpitoskellé­kek, farmeranyagok. Kere­sik.' de alig tudjuk kielégí­teni az igényeket a jó „Ri­ver blue" fantazianevü far­merszövetből. Ez a termék nagyon jó, hiszen a mi gyá­runk gépei eppen az ilyen anyagokban a legkitűnőb­bek. — Milyen a piacpolitiká­juk? — Számunkra első a ha­zai piac. A mezőgazdaság­nak, az iparnak (gu­miipar, gyógyszeripar, élelmiszeripar. gépipar, olajipar, es más ágazatok) fölmerülő szükséglétéit a KSZV elégíti ki. Ezután a külpiac következik, a szo­cialista államokkal szemben is eleget teszünk kötelezett­ségeinknek. Nagvobb vásár­lóink közé tartozik a Szov­jetunió, az NDK és Romá­nia. A tőkés piacon jók a referenciáink, össztermelé­sünk 13 százalékát szállít­juk a kapitalista országok­ba Európában az NSZK és Hollandia a legnagyobb/vá­sárlónk. de ott vagyunk Azsiabán. Afrikában. Kö­zel-Keleten es az amerikai földrészen is: USA és Ka­nada is rendel tőlünk ter­mékeket. — Milyenek most a piaci kondiciok? — Nagv a konkurrencia­harc. amit számunkra még erősen megnehezít a diszk­rimináció. — Hogyan tudnak lépést tartani? — Mar „kerülgetjük"' a következő ötéves tervidő­szakot. Célunk; legalább 30 százalékkai növelni az exportot, fejleszteni a gyárt­mányokat. — Közelebbről: milyen konkrét célkitűzésekkel ren­delkeznek? — Amint előbb is mond­tam. szeretnénk a tőkés importunkat mérsékelni, s ha lehet, elsősorban hazai, illetve a baráti országok piacairól vásárolni alap­anyagokat. Polietilén he­lyett. ahol lehet, polipropi­lén alapanyagot fölhasznál­ni. A műszaki textíliák ver­senyképességét megtartjuk, sőt, minőségében javítani akarjuk, s akár a tőkés pia­con is versenyezni velük, A piaci viszonyok mindig vál­toznak, mi nem ülünk ké­nyelmes székben, termékfej­lesztésünket mozgatjuk, s alakítjuk, a várható keres­lethez igazítjuk. — Ez még mindig kevés­nek tűnik. — Igaza van. Ez csupán a lépéstartást jelentheti, de ettől függetlenül, mi start­ra készen állunk. Keressük a lehetőségét annak, hogy a legjobb, a legfejlettebb áru­val jelentkezünk a piaco­kon. Ez azt jelenti, hogy ne félkész anyagokkal járjuk a • vevők utcáját, hanem a le­hető legteljesebben kikészí­tett cikkekkel u mindent vál-. lalunk, a konfekcionált késztermékektől kezdve. — Itt az esztendő vége. Vajon eleget tesznek-e kö­telezettségeiknek? Lesz-e megfelelő mennyiségű nye­reségük? — Igen. Ez a valaszom. Eleget tudunk tenni a szo­cialista országok megrende­léseinek. A tőkés piaci el­adásaink is javulnak az idén. A nyereségünk? Nem éri el a tavalyi szinvona­lat, de majdnem megköze­lítjük azt. Üzleti tárgyalá­saink jól haladnak, de azok eredményei csak később realizálódnak. Az őszi BNV-n olasz céggel írtunk alá kedvező szerződést. Ujabb vevőink között üd­vözölhetünk amerikai, fran­cia, dán és belga kereske­dőiket. Bízunk a holnapban, a jövőben, bár igaz volna, hogy fölemelkednek a gaz­dasági világválság sorom­pói. Ha csak parányit nyit­ják is föl a sorompót, ké­szen állunk az indulásra." Gazdagh István Mezőgazdasági statisztikai évkönyv A világ bizonyított íöld­gáztartalékai 3 százalékkal (103 milliárd tonna kőszén­egyenértékre) nőttek a múlt évben. A Szovjetunió bizo­nyítón tartalékai az év ve­gén — a KGST-országokkal és Kínával együtt számítva — 43.6 milliárd tonnára, az USA-éi 7 milliárd tonnára rágtak. A múlt évben a vi­lág energiafogyasztásának kereken ötödrészét fedezték földgázból. A fogyasztás ösz­szesen 1.85 milliárd tonna kószénegyenértékre rúgott, valamelyest kevesebbre, mint 1981-ben. Ezen felül az USA fogyasztása és termelese egy­aránt 8 százalékkal esett vissza, az utóbbi 625 millió tonna kőszénegyenértéknek felelt meg. Ezzel az USA 34 százalékos részaránnyal még a világ legnagyobb földgáz­kitermelője maradt. A Szov­jetunió aránya a világ ter­melésében 32 százalékos, a kitermelés a múlt évben mintegy 8 százalékkal nőtt, 600 millió tonna kőszén­egyenértékre emelkedett. A világ földgázkereskedel­me 220 millió tonna kőszén­egyenérték volt. 2 százalék­kal kevesebb, mint egy év­vel korábban. A világkeres­kedelemben 13 termelő és 21 fogyasztó vett részt. A Szovjetunió az NSZK-ba 11,4, Olaszországba 9,9, Francia­országba 0,9, a KGST-orszá­gokba pedig 37,8 millió ton­na kőszénegyenértéknek megfelelő mennyiségű föld­gázt szállított, Afganisztán­ba pedig 3 millió tonnának megfelelő mennyiséget ex­portált Az NSZK 1982-ben 40 millió tonna kőszénegyen­értékű földgázt importált, s ezzel a világ legnagyobb im­portőre volt. De ez még csak a kezdet, hiszen a többszö­rösére fog felfutni a Szov­jetunióból a nyugati orszá­gokba — többek között az NSZK-ba — szállított föld­gáz mennyisége. Mar építik az ehhez szükséges csőveze­tékeket. kertbarátoknak rr Oszi talaj-előkészítés A jó termés alapja a gon- aminek következtében mar­dos talajmüvelés. A régi zsas talajszerkezet alakul ki. közmondás szerint rossz Az ilyen talajban a gyöke­l'öld nincs, csak rossz gaz- rek egyidejűleg talaljak da. A növények megválasz- meg a vizet, a tapanyagot es tásával alkalmazkodni kell az adott talajhoz, önmagá­a levegőt. Az ószi talaj­munka val forgatjuk be a ban a talaj csak funda- felszínre terített szerves mentum, amely nem pótol­ja a többi munkát, a met­mütrágyát. Az asassal meg- . bízhatóan irtjuk a sok vizet szést. a növényvédelmet, az é:> a tápanyagot fogyasztó, be­öntözest. A jo termes alap- legséget terjesztő gyomnöve­ja a gondozott termőföld, de nyeket. Az oszi taiajmunka megvalósítja a mindig ide- elősegíti a tápanyagok tel­jében végzett, gondos, szor- táródásat, hasznosulását. galmas munka. Most «zon­ban csupán az őszi felada­Legáltalánosabban hasz­nált eszköz az asó. Ez le­tokról szólunk, amelyek két hetöleg ne legyen hegyes, részre oszthatók, talajmű- úgynevezett kubikosásó, ha­velésre és trágyázásra. nem széles, kerti ásót hasz­A vegetáció befejezése náljunk, mellyel egyenlete­után a lassan feltáruló mű- sebben lehet dolgozni, ösz­trágyák es a humuszkészletet szel mindig hantosan, nagy szaporító szerves trágyázás fogással ássunk. Ne gereb­alkalmazása célszerű. Az is- íyezzük el az ásást, mert a tállótrágya valamennyi táp- felső talajréteget ezzel le­anyagot harmonikusan tar- zárjuk, ugyanakkor az alsó talmazza, a humuszt gya- rész levegős marad. A be­rapítja és ezen keresztül a tömörödött felső részbe a csa­talaj vízháztartását is ked­vezően befolyásolja. Sajnos, a szerves trágyák beszer­zése egyre nehezebb. Pót­padék nem tud könnyen be­jutni. főleg a lejtős terüle­ten gyakori a vízelfolyás, de a víztároláson kívül . főleg lására alkalmazható a mű- kötöttebb földeknél fontos a trágyakkal dúsított tőzeg, talaj szellőztetése is. vagy tőzeges fekál. Illetve Assuk fcl a az utóbbi időben megjelen ^ • lehetőleg a korona­Kofuna. Fokozott figyelme J ó 'feszégében, a szö­kell fordítani a komposzt j^kat pedig teljré sze­A most megjelent évkönyv összefoglalja a mezőgazdaság legfontosabb mutatóinak ala­kulását a jelentős mennyi­ségi és minőségi fejlődést eredményező 70-es években. Ezt követően az előző nap­tári év számadatait adja közre, részletes és sokoldalú bontasban. Taglalja a mező­gazdasági termeles személyi és anyagi feltételeit, ezen belül a/ létszám, a foglalkoz­tatottság. a kereset, a jöve­delem, a termelésben hasz­nosított földterület alakulá­sat, az állóeszköz-állomány es a beruházások mutatóit. Részletesen foglalkozik az alkalmazott agrotechnika fej­lődésével. a kemizálási. a Képesítettség színvonalával éti a» energia-leUjaaznalas­sal. valamint az ezekkel ösz­szefüggő kutatási-fejlesztési eredményekkel és ráfordítá­sokkal. A gyökeresen átalakylt és kiemelkedő eredményeket el­ért mezőgazdasagunk globá­lis termelési értékének mu­tatószámait követően publi­kálásra kerülnek a kötetben a növénytermelés (beleértve a zöldség-, gyümölcs- és sző­lőtermelés). az állattenyész­tés és az alaptevékenységén kivülj termelés eredményei, valamint a termékek értéke­sítesere vonatkozó hdatok és a termelői árak alakulásanak az elmúlt évekre visszate­kintő táblái. Külön fejezetet szentel az évkönyv az erdő­gazdálkixlás eredményeinek bemutatasara. majd a leg­fontosabb adatokat regioná­lis bontásban is közli Megyei adatok címmel. Végül nemzetközi összeha­sonlításra lehetőséget adó számok tájékoztatnak a vi­ták. ezen belül különösen a KGST-tagországok. a Közös Piac és egvéb fejlett mező­gazdasággal rendelkező or­szágok termeléséről. Részegség iüfrahangtól Bizonyos tapasztalatok ar­ra mutatnak, hogy a szoká­sos típusú gépkocsikban na­gyobb sebességen infrahang keletkezik, és ez a vezetőt a részegséghez hasonló álla­potba hozza. Ezer köbcenti­méteres motorral, 96 kilo­méter/óra sebesseggel haladó gépkocsiban, nyitott ablak mellett, jelentős infrahang­zavart mértek az utastérben. Zárt ablak mellett az infra­hangzavar jóval kisebb volt, de még így is mérhetően csökkentette a vezetési ké­pességet. Feltételezik, hogy számos gépkocsi-balesetnek ez az oka. Ezt a véleményt meg­erősíteni látszik az a sta­tisztikai adat, hogy az or­szágúti gépkocsi-baleselek­nek mintegy fele csak egyet­len kocsit érint tehát nem két vagy több kocsi össze­ütközéséből keletkezik. A kérdést tovább vizsgálják. készítésére, mert az hely­ben, szerves hulladékokból előállítható, és a jó minősé­gű műtrágyákkal kezelt komposzt .minősége megkö­zelíti a jó minőségű istál­lótrágya hatását. Az előve- ... temények száraiból készített ?f,tf„ komposzt már most, az ősz folyamán felhasználható. A nyár végi növényi hulladék­ból készített komposztot vi­szont ne is próbáljuk fel­használni. mert esetleg töb­bet ártunk, mint tápanyag' értéke. Műtrágyák közül most a lassan bomló foszfor- es ka­liumtarjalmú műtrágyák ki­szórása szükséges. Ha mó­dunkban áll. akkor kénsavas kálit hasznaljunk. mert a" kerti növények nagyobb ré lességében. Ezt követően vé­gezzük el a bokrok aljának, a rózsaágyá&nak a felásását. Az ásás során számoljunk azzal, hogy egyes növények gyökerei természetüknél fog­helyezkednek el Ilyen többek között a málna, a szamóca, amiknek talaját nem szabad mélyen ásni. Figyelemmel kell len­ni arra is, hogy a mélyen gyökerező növények öntöze­a 'bevitt bet> körülmények között ma­gasabban fejlesztik ki gyö­kereiket, felhúzódnak a fel­színhez közel. Az ásás so­rán arra kell törekedni, hogy a növény gyökérzetét ne ká­rosítsuk meg, mert ezzel reszben a tápanyag-felvető reszt csökkentjük, s a gyö­sze. különösen a bogyósok, ker*, okozott seb megfele igen érzékenyek a klórral tó _feluletet b:ztt»it a kulon­szemben. A nitrogéntartal­mú műtrágyából csal* any­nyit használjunk, ameny­nyi a talajba forgatott szer­ves anyagok elbomlásához szükséges. A nitrogéntartal­mú műtrágyák könnyen ol­dódnak, ezzel együtt a ta­lajból könnyen ki is mo­boz© baktériumos, vírusos fertőzésekhez. Különböző vizsgalatokkal kimutatták, hogy a csonthéjasok es ezen belül is az őszi- és kajszi­barack ágelhalását okozó ci­tospora-fertőzés a gyökéren keresztül is végbemehet. A kertnek azokát a része­sódnak. vagy a mélyebb ré- it, melyet nem ástunk fel, legekbe kerülnek, ahol a nö- kapáljuk meg minél mé­vény gyökerei már nem érik lyebben. Az évelő ágyak el. és nem hasznosul. A nit- esetében, ahol még kapálni rogént tavasszal alap-, . il- sem lehet, a gyomlálást kell letve fejtrágyaként juttatjuk alkalmazni, ügyelve arra, ki. A kiszórandó szerves hogy az utóbbi időben egyre trágya mennyisége zetméterenként 5—6 negy­kiló, jobban elterjedő tyúkhúr ne maradjon vissza. A kigyom­műtrágyából a termelendő Iáit gazt felhasználhatjuk kultúrától függően kell a ki- kornposztkészítésre, de ha juttatandó mennyiséget meg- olyan gyomokat tartalmaz, határozni. mint például a tarack, azo­A termő gyümölcsfák kö- kat a szemétre kell vinni, rül ássunk két ásónyom A kertünkben levő gyep mélységű árkot, a korona- is igényli az ószi talajmun­nem ha­Régi sakk Bolgár régeszek egvedülál­| ló leletre, több ösregi sakk­i figurára bukkantak Bulgária i egykori fővárosa, Veliki | Preszlav mellett. A ma hasz­nálatos figurákhoz legin­kább a stilizált ló hasonlít. Egv kissé hasas, hengeres, akti vékony uóo es ieisö har­madában gyűrűt viselő figu­ra bástyául szolgálhatott. A gyalogok alakja amforához hasonlít. A kutatók szerint ez a sakkfigurakészlel nem Bi­záncból. hanem az arab ke­let országaiból kerülhetett Bulgaria ha. csurgóba, szóló esetében a kát. Természetesen itt sorközbe, és abba szórjuk az ásásra gondolunk, a szerves trágyát. Műtrá- nem a réteknél már régóta gya alkalmazása esetén ele- kedvező eredménnyel alkal­gendő, ha a kiszórt műtrá- mázott fogasolásra. Ki.s­gyát rotátorral vagy ásó- kertben, erre a célra saját val 20 centi mélyen alá- magunk által készített szer­forgatjuk. Olyan kertben, szám is megfelel. A gereb­ahol az ültetvény alját be- lyére, vagy utaló gerende­éyepesítettük, fúrjunk a ta- lyére éles késeket szerelünk lajba lyukakat és a műtrá- fcl. súlyozzuk le olyan mér­gya 5—6 százalékos oldata- tékben, hogy az a talajba val többször töltsük fel. mintegy 10—15 centi mé­A talajápolás másik lénye- lyen lejusson, ezzel járjuk ges folyamata a talajműve- végig a gyepet. A kések ál­lés. Nehéz fontossági sor- tal kialakított réseken a ta­rendben rangsorolni az év laj megfelelően szellőzik, le­talajművelési munkáit. de hetövé válik, hogy a téli talán mégis a legfontosabb csapadék lejusson az alsó ré­az öszi talajmunka. Ez te- legekbe is. ugyanakkor gyé­; szi lehetővé, hogy a talaj az rí tjük a közte levő gvomo­ósz es tél folyamán lehűl- kat. és mohát is. Kedvező, lott csapadékot tárolja, ami ha a gyepek műtrágyázását igen fontos a növények ta- a fogasolás előtt elvégez­1 veszi, nvári táplálkozásához zük. ] és fejlődéséhez. Ar. őszi ásást ta tett ía^y ozetporUsztja, l»r. Tóth Mihály megyei íókertesz

Next

/
Thumbnails
Contents