Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-14 / 243. szám

Péntek, 1983. október 14. 5 Taiáfkcző a szeged-Csanádi egyházmegye püspökével Szabó Sándor, a Csongrád megyei tanács elnöke hivatalában fogadta tegnap, csütörtökön dr. Udvardy Józsefet, a szeged-csanádi egyházmegye püspökét. A találkozón részt vett dr. Varga István megyei egyházügyi titkár és Szeles Sándor. a püspöki iroda igazgatója. A szívélyes hangü beszélgetés során kölcsönösen tájékoztatták egymást a megye lakosságát érintő kérdésekről, áttekintették az egyházi műemlékek és temetők helyzetét. Szóltak a család, az idősek és a fiatalok problémáinak megoldásáról. Az egyházmegye püsoöl" a feladatok végrehajtásában pozitív közreműködéséről biztosította a megyei tanács elnökét. Tapasztalatcsere A CSOMITERV és a CSOMIÉP által kidolgozott, s Szegeden már alkalmazott úgynevezett födémemeléses épületfelújitasi technológiával ismertették meg a szakembereket tegrap, csütörtökön az IKV Dáni utcai székházában rendezett szakmai tanácskozáson és az egyik Bajcsy-Zsilinszky utcai lakóépületben. Az ingatlankezelő vállalatok társulásának bevált munkamódszere. hogy az új technológiákkal kapcsolatos tudnivalókat, tapasztalatokat átadják egymásnak a partnerválialatdie Így tegnap az ország IKV-s szakemberei megismerkedhettek a Deák Ferenc utca 2. számú lakóépületben alkalmazott födémerősítéses módszerrel (a szegedi IKV dolgozóinak újításával) és a falon kívüli villanyszerelés egy szintén Szegeden kidolgozott lehetőségével is. Takarékszövetkezeti ünnepség A takarékossági világnap alkalmából országos takarékszövetkezeti ünnepséget rendeztek csütörtökön Sárostiakon. Az ünnepi megemlékezésen Imre István, a SZÖVOSZ elnökhelyettese méltatta a takarékosság társadalmi és egyéni jelentőségét. Az ünnepség keretében kitüntetéseket, okleveleket és pénzjutalmakat adtak át a munkában kitűnt szövetkezeti dolgozóknak. Ebből az alkalomból nyújtotta át a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségének elnöke az okleveleket és a jutalmakat az elmúlt év során legtöbb betétet gyűjtött három takarékszövetkezetnek, a tarcalinak, a tolcsvainak és a sárospatakinak. Ugyancsak eredményt hirdettek az úttörőszövetség és a borsodi MÉSZÖV által, a gyermekek részére meghirdetett „Takarékosság a családban" című rajzpályázatban. (MTI) Szeli Jenesei (Ladvánszky Józsefei) emlékezete A színház centenáriumán Kilencven éve született Szabó Jánosné (Ladvánszky Józsefné Árvái Maria). Nevét nem találjuk meg a „Csongrád megye forradalmi harcosainak életrajzi gyűjteménye'" című kötetben, nincs róla dofkumentumanyag, mind ez ideig nem írtak r^la megemlékezést. Nagyváradon, 1893 október 14-én született. Édesapja kubikos volt. édesanyja háztartásbeli, dki egyedül nevelte négy gyermekét, mivel férje fiatalon meghalt. Mária 1913-ig szülővárosában dolgozott, valószínűleg egy fonógyárban. Itt ismerkedett meg az ekkor eppen ott dolgozó Szabó János (1884—1924) kötelessegéddel, akinek felesége lett. Ezt követő évben Szegedre költöztek. Férje az első világháború éveiben a Kenderfonógyárban szervezte a munkások érdekvédelmi sztrájkjait, aminek elismeréseként 1917-ben a szegedi szociáldemokrata párt elnökévé választották. Megalakulásuktól egyik vezetője a városi Nemzeti Tanácsnak és a Munkástanácsnak. Politikai tevékenysége döntően meghatározta felesége életét. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Szabó János a szegedi for• radalmi intéző bizottság és a rögtönítélö bíróság tagja lett. Március 27-én a dirdktóriummal elhagyta a várost, majd a Szeged-Külváros forradalmi intéző bizottságában dolgozott Morahalmon. A francia demarkációs vonalon keresztül — Vörös Újságokkal, röpcédulákkal, a Forradalmi Kormányzótanács utasításaival — bejárt a városba. Agitációjának. szervezőkészségének egyik nagy eredménye volt. hogy a szegedi ellenforradalmi kormány ellen 1919. június 5én indult sztrájk általánossá fejlődött. E munkájában — különösen a Vörös Újságok, röpcédulák szétosztásában — aktívan segített* felesége. A Tanácsköztársaság bukása után Szabó Jánost a mórahalmi tanyákon elfogták. összeverték, majd 1.2 társával együtt átadták a szerbeknek, akik Szemendiába internálták őket. Felesége három kisgyerekkel maradt, mégis bekapcsolódott a szegedi szociáldemokrata párt újjászervezésének munkájába. Szeptember 28-án a felsővárosi tisztújító taggyűlésen a kerületi szervezet vezetőségi tagjává választottál*. Itt elhatározták, hogy a Szegedi Friss Üjság helyett azután az akkortól megjelenő helyi szociáldemokrata lapot, A Munkát terjesztik. A mozgalomban végzett munkája miatt gyakran zaklatták az ellenforradalmárok. Férje 1919 őszén térhetett haza, de elfogták, és a Csillag börtönbe zárták, ahol tbc-t kapott, ezért 1922 szeptemberében kiengedték. Ezután a szegedi szakszervezeti bizottság függetlenített titkárává választották, mely tisztséget. — a hatóság állandó zaklatása ellenére — 1924. január 27ig. haláláig betöltött. Felesége négy gyerekkel (Mária 1923-ban született) maradt egyedül, de így sem szakadt meg a kapcsolata a munkásmozgalommal. Terjesztette a Népszavát, szervezte a gyűléseket, eljárt a Munkásotthonba. Itt ismerkedett meg Ladvánszky József (1889—1940) kőművessegéddel, aki ekkor szabadult a Csillag börtönből, mert 1921-ben kommunista sejtet szervezett Szegeden. A csoport 1926 őszén létrehozta az MSZMP „Szeged és Környéke vezetőségét", amely röpiratokat terjesztett, aratósztrájkokat szervezett. E munkából tevékenyen kivette részét özv. Szabóné is. November 21-én azonban a rendőrség letartóztatta Ladvánszkyt, Gladicsot és Nagyot, ezért a szervezkedés megakadt, özv. Szabóné meglátogatta a vizsgálati fogságban levőket, élelmet vitt nekik és tartotta a kapcsolatot a többiekkel. Az önzetlen, elvtársi segítségnyújtás. a politikai-ideológiai nézetazonosság. az egymásrautaltság közte és Ladvánszky között szerelmet érlelt, akinek szabadulása után élettársa lett. Két gyermekük született: Károly 1928ban. Rozália 1932-ben. ^ 1930 májusában a rendőrség elfogta az illegális kommunista mozgalom vezetőit, akik a tápéi füzesben akarták megbeszélni a feladataikat. Ladvánszky is közöttük volt. A házkutatások szenvedő alanya Árvái Mária volt. Sokszor csak a fegyelmezettségének volt köszönhető. hogy a titkos ásztalfiókba és a földbe ásott 30 literes zsírosbödönbe elrejtett kommunista könyvek, brosúrák. röplapok nem kerültek a detektívek kezébe. Ladvánszkv lelartoztatasaikur o UrlolU a kapcsolatot az illegális mozgalommal. Lengyel Jánosékkal és Bottyánszk' Andrásékkal együtt bújtatta az üldözött elvtársakat. A mozgalmi munka mellett sokat olvasott, fejlesztette általános és politikai tudását, nagy gondot fordított gyermekei nevelésére. Sokszor magával vitte őket a Munkásotthon kulturális, politikai rendezvényeire. 1930-ban egy hétre bezárták, mert István fiát több alkalommal nem engedte leventeoktatásra. Ilyen családi környezetből válhatott Szabó István az OIB szege^ di titkárává, akit a nyomozók többször zaklattak, 1937-ben pedig Apró Antallal együtt öt hónapra elítélték. Másik fia, aki szinten volt letartóztatva, Ferenc, a szakszervezeti mozgalomban dolgozott. Ezt az aszszonyt sorozatos tragédiák érték: 1940. június 14-én a legutolsó börtönbüntetése idején kapott bántalmazások hatására — meghalt második férje. Alig került le a gyászruha a családról, 1943. május 29-én tbc-ben meghalt Ferenc, Istvánt pedig büntetőszázadba sorozták és 1944-ben elpusztult a keleti fronton. Édesanyja rendkívüli lelki fájdalmakat elt át. és még hosszú ideig várta fiát. F, dramai időszakban sem adta fel elveit, nem tört meg. A felszabadulás után belépett az MKP-be, vezetőségi tag lett a petőfitelepi pártszervezetben. Részt vett az MNDSZ szervezésében, majd a városi vezetőség tagja. A Szegedi Nemzeti Bizottság titkára — Tombacz Imre — javaslatára a Népjóléti Minisztérium 1949. június 4-i határozatával nemzeti gondozottá nyilvánította és nyugellátásban részesítette az alábbi indoklással: „A népi demokrácia hálája az ellenállás mártírjai iránt". A mozgalmi munkát ezután sem hagyta abba. Ha végigtekintünk küzdelmes, tragédiákkal teli életén, meg kell állapítanunk, több elismerést, megbecsülést is kaphatott >volna attól a társadalomtól, amelyért ő és családja annyi áldozatot hozott, ö nem igényelte az elismerést, szerény melegszívű, de szilárd jellemű munkásasszony maradt elete végéig. 1963. január 26án hall meg. SÍPOS Joz&el i Ma száz éve, 1883. október 14-én, ünnepélyes külsőségek közepette, a király jelenlétében nyitották meg a Szegedi Nemzeti Színházat. Maga a helyi színjátszás természetesen régebbi keletű. Az első előadásokról 1723ból vannak adataink, de épületek dolgában sincs előzmények nélkül a Fellner— Helmer-cég kompozíciója. Előbb III. Károly szabadalomlevelének fölhatalmazásával avattak deszkás házat 1735-ben, majd 1850-re elkészült az első önálló színházépület, a Hági étterem helyén, amit a szeged—pesti vasútépítkezés kimaradt anyagaiból húztak föl. Az árvizet követően kapott igazi. végleges otthont a városban Thália, s most, hogy a centenáriumon lázas külsőt ölt, verejtékező, foghíjas ábrázatja a jövő garanciája inkább. Mind kevésbé alaptalan a remény: a közeli jövőé. 1985 őszén már játszani akarnak benne, sa tervek ismeretében igazi, hamisítatlan színházi hangulat, bensőségesen impozáns környezet fogadja majd a közönséget. A kerek évforduló ünneplésével tehát várni kell. Addig is, hogy hosszú évekre ne maradjon zenes színpad nélkül a város, kényszermegoldás után kellett nézni, természetesen, még mielőtt lakat alá kerül az ószinház. Operáék. operettek a szomszédos Szabadság moziba költözhettek át, amin szintén alakítani kellett; zenekart, kórusokat foglalkoztató nagyszabású produkciók kihordásához alkalmas helyiségekben szűkös a város. ügy tetszett hát, az egyetlen épkézláb lehetőséget ragadták meg a mozival. szét ne rebbenjen, játszhassék két műfaj, a társulat nagyobbik fele. Mert a prózának sikerült még korábban fölújítani a néhai kamaraszínházat, mely 363 férőhelyével nem is olyan kamara: Kisszínház névre hallgat a Horváth Mihály utcában. Történelmi léptékkel mérve a centenárium körüli esztendőket tehát a színházteremtés mindig izgalmas, feszültségekkel teli, újító igyekezettel szép korszakának jegyzi majd a város kultúrhistóriája. S ha színházteremtést emlegetünk, a szó teljes értelmére gondolunk — nemcsak az épület, a társulat is megújhodásra vár. Ezt szeretnék a város színházszerető közönsége, felelős vezetői, szakemberei, s ezt szeretnénk mi is — még ha az óhajok és sóhajok nem mindig födik, „értik meg" egymást. Meglehet, magunk hajlamosak vagyunk kissé türelmetlenebbnek lenni, de hat, hangzott el program az utóbbi időben nem kevés, mégsem igen látszott foganatja hosszabb távon. Ezért vesszük magunkon észre olykor a sürgetőbb, ingerültebb stílust, ami persze roszszul eshet azoknak, akik — ei hisszük — legjobb tudásuk, képességeik szerint dolgoznak egy ügyért, amely végsósorom közös. Mert indulatoktól és személyektől függetlenül annyit azért ketségbe ne vonjon senki: a pörös beszédet is a jó színház kialakításának vágya sarkallja. Egy város, emberi közösség, müveltségenek szártfokát, természeténél fogva, a mindenkori színházi és zeneművészetének állapota jelzi legszemléletesebben. Lévén, hogy ezek a művészeti műhelyek igénylik — alkotóiktól és befogadóiktól egyaránt — a szervezett, magas rendű, társas kapcsolatokat, a művészeti tartalmakban föltáruló kollektivitást. Pezsgő színházi és zenei élet létrehozhatatlan egyik napról a másikra. Nemcsak intézményrendszereket, iskolázottságot, evégből magasfokű közösségi kultúrát föltételez, de a városiasság olyan kritériumait, infrastruktúrát, a lakosság otthonosságérzetét, amelyek csak hosszú idő során alakulnak ki, szisztematikus és komplex fejlesztéssel hozhatóak létre. S ha már adottak, erkölcsi kötelesség használni, működtetni ezt a várostudatot, az összetartozás érzését, legelőbb éppen a színházkultúra színvonalas ápolásával. A sors úgy hozta. ezekben az esztendőkben hasonló erőfeszítések jellemzik egész hazai színházi életünket. Viszonylag rövid időn belül, a győri teátrum mellé, két új épülettel és társulattal gazdagodott a magyar színjátszás palettája: Nyíregyháza után, a napokban Zalaegerszeg avatott színházat, s most fordul célegyenesbe, hosszabb vajúdás után, az ország Nemzeti Színházának ügye. Közős nekibuzdulással, szeles körű társadalmi összefogással reméljük az évtized végére. Firtassunk párhuzamot? Hiszen a társulatépitő munka ott is. az ország első számú Nemzetijében, megjárta a maga keresztútját. Nemzeti Színház a szegedi is. Nomen est ómen, a név több mint tetszetős fejléc, nem holmi hintócimer. A név kötelez. Egy színháznak általában is mindig a helyi kultúra élvonalában kell dolgoznia, a nemzeti körpecséttel ellátott intézmény pedig egészen egyszerűen nem adhatja alább. Legalábbis önbecsülésének megtiprása nélkül nem. Ebben a tudatban induljanak hát esténként a színpadra, csüggedés nélkül. Az eredmények beszélnek magukért. Nikolényi István Javaslat a közoktatás fejlesztésére A szocialista iskolának változatlanul kiemelkedően lön tor feladata az önállóan gondolkodó, e.Kötelezett, akti v. kezdeményező és alkotó személyiségek nevelése; a szeles és szilárd alapműveltségen nyugié tudás kialakítása; a szocialista társadalom fejlődése szempontjából kívánatos mobilitás, mindenekelőtt a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásának segítése szociális es pedagógiai eszközökkelEzt hangsúlyozza a Művelődési Minisztériumnak a közoktatás fej lesziesere kido'gozott javaslata, amelyet ezekben a napokban széles körű szakmai eszmecserén vitattak-vitatnak meg. A tervezet megállapítja, hogy az iskolarendszerünk fejlesztése, az iskola iránt támasztott társadalmi igények rugalmasabb és hatékonyabb kielégítése nem teszi szükségessé az iskola mai alapszervezetének gyökeres átalakítását. A közoktatas fejlesztési iranyainak meghatározásakor abbo] indultak ki. hogv a tai-sadalmi gazdasági változások a társadalom fejlőlese minőségi és tartalmi változást igényel a ma iskolájától. A javaslat szerint az elkövetkezendő években még inkább biztosítani kell. hogy létrejöjjön a szocialista nevelöiskola. Ennek a fo-lyamatnak a legfontosabb eleme a tar'almj fejlesztés, amely feltételezi az iskolai nevelés egészének, az iskola belső világának, tevékenység- és kapcsolatrendszerének folyamatos megújítását: azt, hogy az oktatás nyitotta váljon a társadalomra. A dokumentum kidolgozói a tartalmi-pedagógiai fejlesztést a jelenlegi allapotból a tavoJabbi célok ttáe ket iő irányban tervezik. Egyrészt a mai iskolarendszer folyamatos javításával, másrészt sa jelenlegitől sok vonatkozásban eltérő úi modellek tudományos es gyakorlati kikísérletezésével, majd fokozatos elterjesztésével. Az elképzelések szerint a végrehajtandó módosítások feladata lesz. hogv pontosabban meghatározza a tantárgyi célokat, újra értelinezze-rés határozottabbá tegye a követelményeket, a tantárgyak tartalmát; s jobban hangolja össze az óvodai programot, az általános iskolai és a középiskolai nevelesi-oktatasi terveket, tananyagokat. A javaslat rámutat: a tartalmi fejlesztés sikere elsősorban a pedagógiai. munka színvonalától, a tanítók, tanárok pedagógiaipszichológiai kultúrájának: megújulásától függ. A dokumentum kitér az intézménytípusok korszerűsítésére is. Hangsúlyozza, nogy az óvodának nagy szerepe van. El kell érni. hogy minden gyermek, ak'nek a szülője igényli, óv.idai nevelesben részesülhessen. Az elképzelések szerint az általános iskolai tankötelezettség a jövőben is változatlanul a hatodik évtől a 16 éves életkorig tartanaIndokolt azonban a tankötelezettség kezdetét jobban a gyermek fejlettségéhez igazítani, s differenciált iskolakezdést továbbfejleszteni. A közoktatási tervezet korszerű modellt nyújt a háromszakaszos általános iskolai képzésre. Szükséges a tanulók szociális ellátásának — a napközi otthon, az étkeztetés, indokolt esetben a diákotthoni elhelyezés — továbbfejlesztése. A tanítási órán kívüli szervezeti formák szolgálják a tehetséggondozási,,. az elmaradok segítései. A javaslat egyik lényeges megállapítása szerint a középfokú oktatást indokolt önálló iskolafokozatkent megőrizni, és fokozatosan el kell érni hogy csaknem tel ies körűvé váljék a középfokú végzettség megszerzése. Fontos, hogv a gimnázium és a szakközépiskola az általános műveltség követelméin yTendszerében, törzsanyagában közeledjék egymáshoz. Mindkét középiskolában tartalmasabbá, teliesebbé kell tenni a szocialista nevelést, az ifjúság értékorientációjának formálását. A dokumentum célul tűzi a hátrányok hatásos enyhítését, a képességek differenciált fejlesztését. a két intézménytípus közöttj könnyebb átlépést Alternatívákat kínál vitára a dokumentum a közoklalás irányításáról is, olyan részterületekre térve ki, mint az iskolai demokratizmus, az iskolafenntartás, a meghatározott időre szóló igazgatói kinevezés, a tanács és az iskola kapcsolatának kérdései. A javáslat szerint olyan feltételek kialakítására van szükség, amelyek a szülők társadalmát érdekeltté teszi áz iskolával történő együttműködésben. segíti felelősségének és pedagógiai kultúrájának fokozását. A tanulód érdekképviselet megteremtése az általános iskolában alapvető pedagógiai feladat, amelyet a közéleti nevelés keretében kell az intézményekben megoldaniA középiskolában az osztály-diákbizottságok és a diákparlamentek meglevő kereteit, továbbépítve olyan valóságos önkormányzathoz Kell eljutni. amelyben a diáKok eredményesen kép\ 'selhetik társaik igényeit, eikepzeieeeit, (MTI) v