Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-30 / 231. szám

» 4 Péntek, 1983. szeptember 30. Vigyázzák a köz ügyét Ifjú védnökök Szólunk jó] dolgozó kollektívákról, megemlékezünk a társadalmi összefogás szép példáiról, a másokért fokozott felelősséget érző emberekről. Most legyen szó dolgozó fiatalokról, Gondiuk a lakásszerzés, az otthonteremtés, sokuk küszködik a pályakezdés próbatételével, a szakmai rutin megszerzésével. Mondhatnánk, van megoldandó feladatuk elég (munkaidőben és azon túl is), figyelő szemüket mégis a közösség dolgára vetik. Ha megkérdeznénk a konzervgyár fiataljait, mi az a munkájukhoz kötődő legfontosabb kérdés ami régóta íoglaikoztatju őket, valószínű azt a választ kapnánk: mikor kezd üzemelni a hűtőház, a csontozóüzem? A több mint 40 millió forintos beruházás mielőbbi átadása létfontosságú. Felváltaná végre a lassan életveszélyes Ilona utcai tárolót. Az új üzemrész és hűtőház egymást kiszolgáló, modern létesítmény lesz. Szinte a dolgozók szeme láttára készül, hisz ott van a gyárudvarban. Átadását novemberre tervezik. — Hogy kerültek az építkezéshez a gyár fiataljai? — kérdeztük Gilicze Évát, az üzem KISZ-bizottságának szervező titkárát. — Egy szóvai sem mondták. hogv menjünk dolgozni. Természetesen társadalmi munkáról van sző. és szigolúan csak segédmunkáról. Tavaly februárban hirdette meg KISZ-bizottságunk akcióprogramjában. hogy védnökséget vállal az új üzemrész megépítésére. — Milyen visszhangja lett a felhívásnak? — Meglepő lelkesedéssel fogadták. Ifjúsági, szocialista brigádok ajánlották munkájukat, KISZ-esek és KISZ-en kívüliek kérték, mondjuk meg. mikor kezdhetjük. A régi falak lebontásában, a csempék leverésében segédkeztünk. hogy mihamarab legyen helye az újnak. — Ezek szerint könnyen verbuválódott a csapat. — Általaban a műszak végére. negyed háromra beszeltük meg a találkozókat. Kalapácsokat es vésőket kaptunk, aztán nekifogtunk. Mintegy 800 négyzetméternyi csempefelületet bontottunk le, közel 250 munkaórát dolgoztunk. fejenként úgy négy-öt órát. — Meddig él a védnökség? — Az új részleg beüzeme- | léséig. Még segítünk a gépek, a hűtőberendezések áttelepítésében, meg takarítunk is. Hadd legyen szép kívül is a környéke. Annál jobb lesz benne dolgozni! — Minőség, mennyiség, munkafegyelem. Ezt a három dolgot kérjük a fiataloktól — mondja Tdpai László, a szalámigyár párttitkára. — A húsprogram teljesítéséhez ezek. mondhatnám, a minimális követelmények. A legutóbbi K ISZ-kongresszus egy országos védnökséget ha.gyott jová. A husprognamot egyébként a szegedi -•oxlámigyár fiataljai nem „iOst kezdték, hanem már tizenkét éve. Hogy a régi elhatározást ma is komolyan veszik, bizonyíthatom egy friss, napokban végzett főx-endészi vizsgálattal. E társadalmi tulajdon védelméről szóló jelentésben a vétkesek között fiatal (30 éven aluli dolgozó) nincs. A hőskort is érdemes felidézni. néhány mondat erejéig, Nagy Sándor segítségével. Ma üzemvezető-helyettes, rég kinőtt a KlSZ-korosztályból. Ifjúsági vezetőként 1976-ban ott volt sokadmagával a rekonstrukciós munkák színhelyén: — Amit Itt lát — mutat az egyik csarnokra —, annak létrehozásában oroszlánrészt vállaltunk. Szinte állandó telefon-összeköttetés élt köztünk és a Láng Gépgyár fiataljai között. Dolgozzatok, hogy mi is haladjunk, mondogattuk nekik. S nem eredménytelenül. Majd elkészültek a megfelelő tisztálkodási helyiségek, ami ma már természetes. Emlékszem, Mórahalmon ifjúsági találkozót rendeztünk, itt elmondtuk, mit várunk a fiataloktól. Országos niéretű vitákon cseréltünk tapasztalatokat, hol, hogyan dolgoznak. Nagy eredmények születtek akkoriban... És ma? A fiatal dolgozóknak egyben minőségőröknek is kell lenniök. Erre kötelez a szegedi gyár trösztön belül betöltött szerepe. Első az export eredményei alapján, de az első három közé tartozik az előállított termelési értéket nézve is. (Pedig a 23 vállalat rangsorában, ami a bérszínvonalat illeti, a 17.) — A három követelmény betartásán túl a Szalámi fiataljai vállalták a megyében található téeszek, kisüzemek ifjú dolgozóinak összefogását. Dobóné Katona Valéria, a KISZ-bizottság titkára: — A 11 tagú KlSZ-vezetőséghez 9 alapszervezet tartozik. valamint a makóiak, a vásárhelyiek. Üzemen kívüli munkát is jelent az összefogás. A mi eredményeink nagyban függnék a termelőktől. A téeszekben, üzemekben dolgozó fiatalokkal igyekszünk kapcsolatot teremteni. Ifjú szakembereink tanácsokat adnak, a higiénés elvárásoktól kezdve a tápanyagok összeállításáig, úgyszólván az állattartás—tenyésztés minden fontosabb kérdésében. Az eddiginél jobb együttműködésre törekszünk a többi húsipai-i vállalattal. Trösztön belül is alakulnak a minőségi körök. Versenyeket hirdetünk a higiéné témakörében, szakmai napokon kiállításokat rendezünk, csontozóversenyt hirdetünk a fiatal szakmunkásoknak. Mind-mind a program végrehajtására. Mag Edit Idén nyáron — június 19től augusztus 4-ig — 32 vándortábort rendeztek a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának támogatásával a megyei úttörőelnökségek. A most elkészült gyorsmérleg szerint 823 csoportban. mintegy 25 ezer pirosnyakkendős töltött el 8— 14, élményekben gazdag napot az oi'száe legszebb tájain. A tapasztalatok szerint ez évben a szokásosnál is jobban sikerült a csoportvezetők felkészítése. így a korábbi évekhez képest kevesebb gondot okozott a vándorlásközbeni tájékozódás, erősödött a csoportok fegyelme. tartalmasabbá váltak' a kiegészítő programok. A csoportok általában két éjszakát töltöttek egy-egy szálláshelyen. Az első napon hosszabb túrát tettek, másnap pedig a körnvék nevezetességeivel ismerkedtek, s a harmadik napon utaztak újabb kiindulóbázisukra. Az egy-két hetes vándortáborozáson a természet értékein kívül a tájékozódás alapelemeivel. és több történelmi emlékhellyeL is megismerkedtek. A túrázó csoportok számára a megyei úttörőelnökségek útinapló-pályá. zatot hirdettek. ösztönözve az élmények feldolgozását. A nyáron az ország 11 helyén működtek központi sátortáborok. amelyekben hat turnusban, összesen 7200 pajtás táborozott. A feltételek csaknem mindenütt kedvezőek voltak, s a legtöbb helyen gazdag programajánlatból választhattak a gyermekek. Ideg-izom vizsgálat A korszerű diagnosztikai módszerek között — a röntgendiagnosztika után — leggyakrabban az elektrokardiográfiát és az elektroenkefalográfiát szoktak emlegetni. E két módszer az élő szervezetben keletkező elektromos feszültségeket regisztrálják, és ezekből diagnosztikus értékű következtetéseket von le. Kevésbé ismert módszer az elektromiográfia, bár egyre nagyobb jelentőségű nemcsak a kutatásban, hanem a klinikai gyakorlatban is. Elsősorban az ideggyógyászatban alkalmazzák, de fontos szerepe van a belgyógyászatban, az ortopédiában. a reumatológiában, a szülészetben, a szemészetben és a törvényszéki orvostaniban ts. Az elektromiográfia az izmok működése közben keletkező feszültségek vizsgálatával foglalkozik. Az elektiomiográf készülék láthatóvá teszi az izom akciós feszültségeinek időbeli változásait. Az így nyert feszültséggörbe alakjából következtetni lehet az ideg izomrendszer esetleges károsodására, és meg lehet határozni, hogy ez a károsodás hol keletkezett. Az izomban keletkező elektromos feszültséget valamilyen módon fel kell fogni, erre szolgálnak az elektródok. A felületi elektródot a vizsgálandó izom feletti bőrfelülelre erősítik, de a kisebb izomrészletek vizsgálatára alkalmasabbak a különféle túelektródok, amelyeket be lehet szúrni egyegy izomrostba. Az elektródokkal felfogott akciós feszültségek oly kicsik, hogy azokat előbb fel kell erősíteni; erre szolgálnak az elektromiográf készülék erősítől. A felerősített jelet képernyőn teszik láthatóvá. Ha az orvos pontosabban akarja tanulmányozni az akciós feszültséggörbéket, akkor a képernyőt lefényképezik, rendszerint polaroid kamerával, amelyből a felvétel után néhány másodperccel kész képet lehet kiemelni. A Medicor Művek M 500 típusú ideg-izomdiagnosztikai mérőrendszerét négycsatornás mikroprocesszor vezérli. kertbarátoknak Babzsizsik Október: múzeumi hónap Cinkatonák a nyitányon Egyre gyakrabban hallani panaszként, hogy a bab már betakarításkor zsizsikes. jelentős része sem fogyasztásra, sem vetésre nem használható fel. A fertőzött babszem „ablakos", vagyis a belsejében levő üreg sötéten áttetszik a babszem héján, illetve a babzsizsik kibújása után kerek lyuk van rajta. A babzsizsik elsősorban raktári kártevő, de a babot szabadföldön is fertőzi. A bogár 3—4 milliméter hosszú, szárnyfedői olajbarnák, sárgászöld és világosszürke pikkelyekből álló világos foltokkal. Hasi oldala világosszürke, lábai vörösesbarnák. A tojások 0,6—0,7 milliméter hosszúak, 0,2— 0.3 milliméter szélesek, tejfehérek, egyik végük felé kiissé szélesedők. A lárvák meggörbült, zömök testúek. ráncosak, kifejletten 3—3.5 milliméter hosszúak, lábatlanok;, fehérek, csak homlokuk és szájszerveik vörösesbarnák. A báb krémszínű, 3—4.5 milliméter hoszszú. A bogarak a raktárban a babszemekre vagy közelükbe egyenként rakják tojásaikat. nőstényenként mintegy százat. A kikelő lárvák berágják magukat a babszemekbe, és abban fejlődésüknek megfelelően egyre tágabb járatot rágnak. A járatot maguk mögött finom lisztszerű ürülékkel töltik ki. A lárva a babszemben bábozódik. a babból kifejlődő bogár a babszem héján 2 milliméter átmérőjű, kerek lyukat rág. ezen keresztül hagyja el a babszemet. A bogarak hamarosan párzanak, néhány nap múlva lerakják tojásaikat. A fejlődési szakaszok így követik egymást, a nemzedékek összefolynak. Nyáron 35—40, tavasszal és ősszel 50—60 nap szükséges egy nemzedék kifejlődéséhez. A bogár jól repül, 2—3 kilométert is képes megtenni. ami lehetővé teszi, hogy a raktárból kirepülve a babtáblát felkeresse. A szántóföldön a bogarak tojásaikat a pergamenérésben levő hüvelyekbe tojjak oly módon, hogy a hüvelyek felső részén, a két kopács határán apró lyukakat rágnak, és ezen keresztül rakják be tojásaikat a hüvely belsejébe a tojócsőszerúen kitolt potrohúk segítségével. A kikelő lárvák azonnal berágják magukat a babszem belsejébe. Aratáskor csak a lárvák bebűjásának helyét jelző, tűszúrásnyi lyuk látható. tehát szabad szemmel a fertőzés nem vehető észre. Ha a raktározott babon észrevesszük, hogy zsizsikkel fertőzött, a védekezést azonnal meg kell kezdeni. Ha kisebb tételünk van, a hűtőszekrény mélyhűtőjében is megszabadulhatunk tőle, mivel a zsizsik melegigényes. A hűtőben 10—12 nap alatt a zsizsik elpusztul. Célszerű a károsított szemeket kiválogatni és megsemmisíteni, az egészséges termést pedig zárható edénybe vagy zacskóba száraz helyen raktározni. Szántóföldön szükség 6zerint a betakarítást megelőzően két héttel kell Fiiból E vagy Ditrifon 50 WPvel vegyszeres védekezést végezni. Nagyobb mennyiségben raktározott babot szénkénegezéssel vagy Phostoxin, Delicia növényvédőszerrel zsizsikteleníthetjük eredményesen. Virágok téli elhelyezése Bizonyára sokan föleleveníthetik gyermekkori olvasmányaikból a rendíthetetlen ólomkatona megható meséjét. Játékaink között is előkelő helyet kaptak az ólomkatonák: indián harcosok, középkori lovagok. 48-as vitézek. A képszerű kis figurák szülőhelye és őshona Németország, a klasszikus német irodalom ólomkatonája társadalmunkban kultúrtörténeti cinfigurává változott, mely azon túl, hogy fölidézi egy-egy korszak viseleteit, bemutatja a fegyvereket és küzdési módokat, sok lehetőséget kínál a tudományosan megalapozott történelemábrázoláshoz, s ezen át a szocialista tudat kialakítását is segítheti. A Német Demokratikus Köztársaság Kultúrszevetsége. a Weimari Városi Múzeum a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtarában nagyszabású és látványos tárlaton mulatja be a népművészetet magas szintű iparmúvészettel párosító cinfigura-kollekcióját. Arra is vállalkoztak, hogv érzékeltessék e munkák fontos szerepet a múzeumi szemléltetésben és iskolai oktatásban. A tárlat október elsején, szombaton délután 5 órakor nyílik, amikor is Paul Kaiser, a Weimari Városi Múzeum igazgatója mond beszédet. Az esemény egyúttal az idei múzeumi hónap szegedi rendezvénysorozatának nyitánya és a százéves Móra Ferenc Múzeum köszöntő rendezvénye is. A megnyitóhoz kapcsolódva a centenárium és a múzeumi hónap alkalmából kitüntetések átadására is sor kerül. A múzeumi hónap megyei nyitóeseményére ugyancsak október elsején, szombaton délelőtt 11 órakor kerül sor Csongrádon, a város kibővített múzeumában. Beszédet Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese mond. ekkor adják át a múzeumi emlékplakettet is. Az új épületrészben kiállítás nyílik dél-alföldi festők alkotásaiból. A rendezvénysorozat kiállítási programjából kiemelkedik a 1110 éves szegedi múzeumot bemutató dokumenlumanyag es a 30. alkalommal megnyíló Vásárhelyi űszi Tárial, valamint a Szentes története régészeti tárgyak és grafikai illusztrációk tükrében című kiállítás. A szegedi program a jól bevált hagyományokhoz híven profil heteken zajlik. Október 2. és 9. között történeti, 10. és 16. között régészeti, 17. és 22. között természettudományi, 24. és 30. között néprajzi hetet rendeznek. Előadások, filmvetí.- ] tések és gyermekfoglalkozások mellett mindig bemutatják a profilhoz kötődő új múzeumi szerzeményeket.. A szegedi múzeum ad otthont az országos régészeti konferenciának, lesz környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés, s bemutatják Zákányszék és Ullés népművészetét. A szocialista brigádok és diákok körében nagy népszerűségnek örvendő múzeumi kirándulások időpontja októben 22. és 23. A tudományos ülést október 24-en. 27-én és 2S-án rendezik meg —1 a múzeum munkatársai, mintegy harminc előadásban számolnak be feltáró, tudományos- feldolgozó és népszerűsítő tevékenységükről. A lakásban tartott, nyáron kertben nevelt virágok egy része nem a mi földrészünkről származik, hanem melegebb. mediterrán, szubtrópusi vagy éppen trópusi eredetű, ami meghatározza kezelésüket és höigényüket is. Többségük ősztől tavaszig fedett helyen, lakásban vagy más helyiségben van elhelyezve. mert a fagypont alalti hőmérsékletet nem viselik el. Ezek közé tartoznak a citrusfélék, az Agavé, Hibiscus, Leander, pálxnafelék, stb. Az ósz közeledtével a nappalok rövidülnek, hűvösebbé válnak az éjszakák, sót a fagy veszélye is fennáll, ezért a szabadban nyaraló virágainkat védett helyre kell vinni. A helyváltoztatás általában megviseli őket, ezért előkészítésükkel és az áttelepítésük utáni gondozásukkal többet kell foglalkozni. Azokat a növényeket, melyeket cserép nélkül ültettünk ki, cserépbe kell ültetni. A gyökereket kissé megmetszhetjük, de ne vigyük túlzásba. A cserépbe ültetett növényeket még egykét hétig tartsuk a szabadban, félárnyékos helyen, amíg a gyökérképződés újra megindul. A növények egy része már plusz 4 foknál súlyos károkat szenvedhet, mert a bennük levő sejtnedv ennél a hőmérsékletnél a legkisebb térfogatú, napközben a felmelegedés hatására ismét kitágul. A hirtelen nyomásváltozásnak a sejtfal nem tud ellenállni, fel reped, a sejtnedv a sejtközötli járatokba kerül, ennek következtében a növény elpusztulhat. A hidegre érzékeny virágokat legkésőbb október közepéig védett helyre kell szállítani, de komolyabb éjszakai lehűlés esetén koi'ábban is. A bevitt növényeket ne vigyük a helyiség legmelegebb pontjára, főleg ne tegyük fűtőtestre. Eleinte gyakran locsoljuk a levelét permetezésszerűen, tövét rendszeresen öntözzük. Azokat a növényeket,' melyek télen nem dekoratívak, hűvös, de világos helyiségben is átteleltethetjük. Telen csak mérsékelten öntözzük növényeinket, ügyelve arra, hogy ki ne száradjanak. A túlságos öntözés káros, mivel a növények ebben az időszakban kevés vizet vesznek fel, túlöntözés eseten a gyökerek gyakran rothadni, penészedni kezdenek. A muskátli teleltetése többféle módon történhet. A cserepes muskátlinál egyszerű a helyzet, csupán védett helyen helyezzük el. A kertben, ablakládába, erkélyre kiültetett növényeket kivesszük a földből, lehetőleg a gyökerek megsértése nélkül és átültetik a megfelelő nagyságú cserépbe. Ha nincs elegendő hely a szobában, akkor az ablakládában sűrűn egymás mellé vermeljük a töveket és hűvös, de jó megvilágítású helyen teleltetjük. Eredményes módszer az is, ha fagymentes pincében a muskátlitöveket összekötve felaggatjuk. Itt a levegőből fel tudnak venni annyi nedvességet, amennyi megakadályozza kiszáradásukat. Ha az így teleltetett töveket márciusban cserépbe ültetjük, öntözzük és tápoldatozzuk, akkor gyorían kilombosodnak és korán hozzák első virágaikat. Az idős. ágas-bogas töveket már nem érdemes átteleltetni. Hajtásaikból dugványt kell szedni, mcivek tavaszig meggyökereztethetök. Pr. Tóth Mihály megyei íókertész I