Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-30 / 231. szám

39 Péntek, 1983. szeptember 30. Huszonöt éves a szegedi munkásar-zenekar Kérek negyedszázada, 1958. október 14-én, Szeged felszabadulásának 14. évfordulóján mutatkozott be először a Széchenyi téren rendezett ünnepségen a szegedi Gera Sándor munkásóregység fúvószenekara. A huszonöt esztendővel ezelőtti első fellépéskor nagy lelkesedéssel fogadta a város zeneszerető közönsége a Szaniszló János által dirigált zenekart. 1958 előtt sokáig gondot okozott Szegeden, hogy nem volt olyan zenekar, amely az állami és társadalmi ünnepeket színesebbé, bensőségesebbé varázsolta volna. Az alkalomszerűen összeállt zenekarok nem jelenthettek megoldást, ezért is született határozat 1958. augusztusában a szegedi munkásőr-zenekar felállításáról. Szép szegedi hagyomany is sarkallta az összeálló együttest: szokás volt, hogy a város lakosságát vasárnap délelőttönként térzenével szórakoztatták a Széchenyi téren. Sokáig ezt a feladatot is budapesti és hódmezővásárhelyi vendégzenekarok látták el, így ez a munka is az új zenekarra várt. Amikor megszületett a döntés, az egész város megmozdult. Egész sor kiváló zenész jelentkezett, hogy társadalmi munkában részt vállaljon a zenekar megalapításában és működtetésében. A negyvenöt tagú együttes felszerelése igen nagy összegbe került, saját erőből nem is tudták volna megoldani. Üzemek, gyárak önkéntesei gyűjtést rendeztek, hogy a felszerelést megvásárolhassák, az alakuló együttes pedig alig egy hónapi próba után lépett először a közönség elé — s aratott szép sikert. Ludányi László, a zenekar parancsnoka már a negyedszázaddal ezelőtti bemutatkozó koncerten is ott volt. Szirovicza Péter, Király Sándor, Molnár János, Szécsi János, Urbán Antal álltak mellette azok közül, akik ma is tagjai a zenekarnak. De vannak egészen fiatalok is — heten még középiskolások. A többiek? Villanyszerelő, tanár, építőmunkás, asztalos, kovács, ügyvéd ... összesen 33-an ülnek le hetente kétszer, hogy közösen készüljenek a fellépésekre. Ami akad bőven. Évente közel félszáz alkalommal áll közönség elé a zenekar, ott vannak a munkásőr-egységgyűléseken, az állami és társadalmi ünnepeken, az üzemek. gyárak rendezvényein, katonai eskütételeken, s az ő indulóik hangjaira mehettünk át először az új Tiszahídon is. Az elmúlt negyedszázad több mint kétezer fellépését lehetetlen most visszaidézni, csak a kiemelkedőbbeket őrizte meg az emlékezet. 1959-ben például a Szegedi Szabadtéri Játékokon gyönyörködhettünk játékukban, néhány évvel később a Siklósi Várfesztivál fúvószenekari emlékserlegét hozták el kétszer egymás után. Gyulán. Miskolcon, Zánkán is országos sikereket arattak az elmúlt években. A Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Gera Sándor munkásóregység zenekarának tagjai egy budapesti fellépésre emlékeznek a legszívesebben: a Parlament elé hívták meg őket, adjanak térzenét az alkotmány ünnepén. A huszonöt év alatt persze természetesen a szegedi közönséget lepték meg legtöbbször fellépéseikkel, a Széchenyi' téren éppúgy, mint Újszegeden, rendszeres szabadtéri koncertekkel vagy a városi tanács erkélyéről torony zenével. Magas színvonalú játékukat mi sem bizonyítja jobban, az országos minősítő hangversenyekről három alkalommal hozták el az . Ezüst lant" diplomát, s a forradalmi és munkásmozgalmi kultúra értékes hagyományait felvállaló zenekar szívesen látott vendég országszerte. A születésnapon talán nem ünneprontás, ha a gondokról, tervekről is esik néhány szó. A zenekar vezetői elmondták, egyre nehezebb a városban a fúvósok utánpótlása. Tíz-tizenöt jól képzett zenész ma is hiányzik az együttesből, igaz, a zeneiskoláktól sem kapnak mindig megfelelő segítséget. Így terveik közt a legfontosabb helyen most az áll, hogy az elkövetkezendő években olyan képzett fúvósgárdát neveljenek, akik az elmúlt negyedszázad eredményeit, hagyományait tovább vihetik. A térzene szép hagyományát is erősíteni szeretnék a városban, s tervezik, hogy a következő nyáron több szabadtéri koncertet adnak, mint az elmúlt években. Közben már készülnek a következő nagy feladatra: jövőre újra minősítő bizottság elé áll a zenekar, s az eddigi minősítést, rangot, mindenképpen meg akarják őrizni. * A szegedi munkáqőr-zenekar a tegnapi jubileumi díszhangversenyén — amelyen megjelent Oláh Miklós, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára is — a Szocialista Kultúráért kitüntetést vehette át dr. Müller Józsefnétól, a városi tanács elnökhelyettesétől. Rafai Gábor Bölcsődei gondozás Országos bölcsődei tanácskozás kezdődött csütörtökön Sopronban. A kétnapos eszmecserén mintegy száz bölcsődei vezető gondozó, gyermekgyógyász, pszichológus és bölcsődei szakorvos vitatja meg a bölcsődei gondozás időszerű feladatait. A tanácskozás első napján egyebeik között elhangzott: az újabb és újabb gondozási-nevelési módszerek azt a célt szolgálják, hogy a bölcsőde a lehető legjobban pótolja a családot, szeretetet, törődést adjon a kisgyerekeknek, elősegítse testi és szellemi fejlődésüket. Az új módszerek kimunkálásának műhelyei a módszertani bölcsődék, ilyen ma már minden megyében működik a bölcsődék országos módszertani intézetének irányításával. Feladatuk, hogy módszertani útmutatót adjanak, szervezzék a gondozók képzését. Az odesszai szakszervezeti küldöttség látogatásai A Csongrád megyében tartózkodó Szakszervezetek Odessza Területi Tanácsának küldöttsége tegnap, csütörtökön Szentesre utazott Kovács Sándornak, az SZMT titkárának kíséretében. Itt felkereste a megyei vízművállalatot, ahol Tonnes Károly igazgató tájékoztatta a vendégeket: A. Rexát, a delegció vezetőjét, A. Vasziljevicset és V. Sztyepanovicsot a vállalat felépítéséről. Ezután Idovika Sándor szb-titkár beszélt a szakszervezeti munkáról és a szocialista brigádok tevékenységéről. A baráti eszmecserén a vendégek érdeklődtek a dolgozók élet- és munkakörülményeiről, majd megtekintették a berekháti diszpécserközpontot, amely a város vízellátását irányítja. Programjuk következő állomása Csongrád volt. ahol a tisztasági fürdőt látogatták meg. Visszatérve Szentesre, az ifjúsági és művelődési házban folytatódott a baráti találkozó. Muzsik János igazgató ismertette a város közművelődési helyzetét. A látogatás után a szentesi járási pártbizottság épületében Puskás László első titkár fogadta az odesszai delegációt és tájékoztatott a járás társadalmi életéről. Végül a Derekegyházi Állami Gazdaságban ismerkedtek — egyebek között — a szakszervezet szociálpolitikai tevékenységével. Á megtervezett gondoskodás — meg az fit évre előre - A koszt ára és ize - Munkaruhadivatok Szegeden, október elején Kamarazenekari napok A filharmónia évadnyitó hangversenyei a szegedi kamarazenekari napok jegyétben zajlanak október elején. A három koncertből kettőn hazai bemutatók is szerepelnek a programon, olyan alkotások, melyek az egyik társrendező, a városi tanács megbízásából, fölkérésre születtek. Az október 3-i esten, a Tisza-szálló nagytermében (fél 8-tól), négy mű hangzik el Pál Tamás vezényletével, a Szegedi Kamarazenekar közreműködésével, köztük az alkalomra komponált Concerto, Kocsár Miklósé. Alcíme, in memóriám Z. H. elárulja, a szerző a korán elhunyt művészbarátnak, a neves filmrendező Huszárik Zoltánnak állít emléket egy alapvetően kamarazenei fogantatású, szólisztikus karakterű kompozícióban, ahol a kürtszólamot Tarjáni Ferenc játssza. A darab érdekessége, hogy visszatérő motívuma a Csontváry-film mottója. Ezen a hangverse-' nyen hangzik föl a szegedi szerző, Vántus István Eclog nja is, mellettük Boccherini B-dúr gordonkaversenye — Sin Katalin szólójára! — és Hándei h-moll concerto prossója. Az estre a filharmónia A jelű kamarabérleti sorozatának) bérletei érvényesek. A B sorozat október 5-i koncertjén. ugyancsak a Tiszaszállóban este fél 8-tól, a Weninger Richárd vezette Weiner Kamarazenekar lép föl Gallai Attila (klarinéi) és Onczay Csaba közreműködésével. aki Boccherini másik. D-dúr gordonkaversenyének szólistája. Csajkovszkij Vonósszerenádja mellett ezúttal is két hazai mű szerepel a programban, a zenekai' névadójának, Weiner Leónak divertimento ja valamint a szegedi fölkérésre komponált, klarinétra és vonóskarra írt Divertimento, Ránkj György alkotása. A harmadik koncert vendégegyüttese, az eredeti programtól eltérően, a Liszt Ferenc Kamarazenekai'. mely a filharmónia főbérleti sorozatának évadnyitányán játszik október 13-án. este fél 8-tól a Zenés Színházban. Rolla János világhírű társulata Bach és Mendelssohn mellett Szöllősy András III. Concertóját szólaltatja meg, a hegedűs szólisták Kostyál Kálmán és Tfirst Zoltán. Tapasztalatcsere Az európai szocialista országok szakszervezetei számvizsgáló-revíziós bizottságainak elnökei szerdán és csütörtökön tapasztalatcsere megbeszélést tartottak a SZOT székházában. Az értekezleten a szakszervezeti üdültetés ellenőrzésének tapasztalatait vitatták meg. Csehák Judit, a SZOT titkára üdvözölte a résztvevőket, majd Biszku Béla, a szakszervezetek számvizsgáló bizottságának elnöke ismertette a magyar tapasztalatokat. Ezt követően a tanácskozás külföldi résztvevői adtak tájékoztatást saját tapasztalataikról. A vállalatok tervgazdálkodásának egyik része a szociálpolitikai tervezés: öt | évre előre nagyjából meg ! kell határozni, hogy mekko| ra összegeket költenek a • különböző juttatásokra, kedj vezményekre, támogatásokra, a munkakörülményeI ket javító létesítményekre. Valamikor ezek a folyamatok pontosan tervezhetők voltak: a körülmények gyors változása miatt azonban ma gyakorlatilag lehetetlen előre látni, hogy a most papírra vetett összegek öt esztendő múlva mire lesznek elegendők. Tervezni mégis terveznek, s akiknek ez a dolguk, őrlődnek a terv időarányos betartása meg a rugalmasság, ésszerűség egymásnak gyakran ellentmondó követelményei között. Komló Ottó. j az Ikarus szegedi gyára szociálpolitikai csoportvezetője vezet be e szerteágazó munka tudnivalóiba: — A legtöbb szociálpolitikai döntéshez nemcsak pénz. hanem megfelelő szemlélet, meggyőző munka, az emberek gondolkodásának. érdekeinek ismerete is szükséges. Az üzemegészségügy dolga például egyszerűnek látszik: kibővítettük a rendelőt, négyórás a rendelés, nőgyógyász is jár ki, külön fektető, labor, korszerű műszerek állnak rendelkezésre. Minden műszakban van ügyeletes nőseri a üiiiiSitii'S Törekedjünk, hogy ..a családok növekvő jelentőségű funkcióinak ellátásához a feltételek biztosítottak legyenek ..." hogy „a terület és településfej les» tési célkitűzések: közvetlenebbül szolgálják a népesedési helyzet javítását". „Szükség van a népesedési folyamatok tudományos vizsgálatának megyei megszervezésére." Az idézett téziseket május 27-én vitatta meg a Csongrád megyei párt-végrehajtóbizottság, ősi úgy határozott, hogv széles körű társadalmi vitára bocsátja- E viták tapasztalatait hasznosítja, amikor a megye népesedéspolitikai feladatait határozza meg. A vitában szót kértek és kaptak természetesen a fiatalok is. Tegnap csütörtökön a KISZ-iskolán. a KISZ Csongrád megyei bizottságának soros ülésén a tagok arról számoltak be. mely témakörök foglalkoztatták, érdekelték leginkább a megye" ifjúságát. A tapasztalatok összegzését Turcsikné Süli Máriának, a megyei KISZ-bizottság 'titkárának jelentése segítette. Az írásos anyag jó alapjául szolgált a vitának, amelyben felszólalt dr. Kiss Barnabás, Tóth Tamás, Nagyné Szénási Zsuzsa, Kmetykó Lajos, Zeleiné Horváth Sára testületi tag; Szentgyörgyi Pál és dr. Szilágyi János, a megyei KISZ-bizottság titkárai valamint Molnárné Fábián Edit. a megyei KISZ-bizottság gazdasági osztályának vezetője. Hozzászólásaikban keresték, hogyan segíthetne az ifjúsági szervezet a népesedéspolitikai célok elérésében, foglalkoztak az ehhez kapcsolódó problémákkal: a gyermekvállalás-nevelés kérdésével, a lakásgonddal, az óvodai, bölcsődei ellátás színvonalával, a különféle szociális juttatások hatékonyabb elosztásával, azok mértékével. A testület elemző munkáját segítette dr. Végh Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese. Bódi György, a KISZ KB tagja, a megvei testület első titkára foglalta össze a vitát azzal, hogy a KISZ-bizotfság továbbítja a fiatalok és a testület véleményét összegző jelentést a megyei pártbizottságnak. Dr. Szilágyi Jánosnak a KISZ párttaggá nevelő tevékenységéről szóló jelentést tárgyalta ezután a bizottság. majd véleményezte a megyei úttörőelnökségnek a VII- országos úttörővezetői értekezlet óta végzet' munkáját. Bódi György előterjesztése alapján. Az ülésen részt vett Szatmári Emiiné, a megyei pártbizottság munkatarsa is. vér, ez a rendszer hosszú távra is korszerűnek mondható. Más kérdés. hogy mindez állandó üzemorvos nélkül mennyire lehet eredményes. Vagy az üzemi nőgyógyász: nagy tekintélyű klinikai orvos, itt mégsem szívesen mennek hozzá az asszonyok. Mit szólnak a munkatársak, ha megtudják, hogy az illetőnek nőgyógyászati problémái vannak? — talán ez a félelem gátolja őket. Orvosunk az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók megelőző vizsgálatait is ellátja. Volt már olyan, hogy a dolgozó a nagyobb fizetés miatt még betegen sem akarta elhagyni a munkakörét: ilyenkor az orvossal együtt határozottan kell döntenünk, de meg kell győzni a dolgozónkat is, hogy mi az igazi érdeke. — Milyen az üzemi konyha? — Évente 7—800 ezer forintot költünk az étkeztetésre. 18,50-be kerül egy ebéd, ebből a dolgozónak 11,50-et kell fizetnie. Szegeden egyébként többért adja a vendéglátó az ebédet, mint a nagyvállalat más gyáraiban az ottani cégek, a dolgozók saját költsége azonban mindenütt azonos. — Jó az ebéd? — Voltak gondok, az utóbbi időben azonban kevesebb a panasz: konzultáltunk a konyha vezetőjével, elég ízes. változatos az ebéd, sokszor dicsérik is a dolgozók. Kétszáz embernek persze nem lehet a szája íze szerint főzni. — Lakásproblémákban mennyit tudnak segíteni? — Építésre kamatmentes kölcsönt adunk. Mióta megszűnt a munkáslakás kategória, azóta más formula szerint biztosítjuk az anyagi lámogatást. Évente 5—6 dolgozónk kér ilyet, bizottság dönti el. hogy ki és mennyit kapjon. — Milyen elvek alapján? — Egyéni megítélés dolga: de a legfontosabb az illető szociális helyzete és munkahelyi teljesítménye. Bizonyos időt el kell tölteni a gyárban, hogy valaki kölcsönt kaphasson. — És nyilván „aláírni" egynéhány évet. — Nem titkolt célja a vállalatoknak. hogy így igyekszenek hosszú távra magukhoz kötni a tehetséges. megbízható dolgozókat. Nem tudok róla. hogy nálunk ezzel a munkahelyi vezetők visszaéltek volna: ne kapott volna valaki órabérvagv fizetésemelést, csak azért), mert úgyis köti a kölcsön. Aki nagyon el akar menni, azt egyébként sem köti. Olyanok bontották föl a szerződést, akik továbbtanultak, de a megszerzett szaktudást nem tudták házon belül hasznosítani, vagy lényegesen nagyobb fizetésért, például borravalós állásért fordítottak hátat a vállalatnak. Ha a dolgozó fölbontja a szerződést, olyankor egy összegben rögtön vissza kell fizetnie, amivel még tartozik. — És ha nem fizet? — Akkor tiltatjuk a fizetéséből — ha lehet. De kevés ilyen eset adódik. Aránylag kevés a probléma a munkásszállítással is. Ingázóink megkapják a bérlethez a vállalati hozzájárulást. Gondot fordítunk az üdültetésre, a nyugdíjasok és a nagycsaládosok dolgát különös figyelemmel kezeljük. Nincs saját óvodája, bölcsődéje a gyárnak, ezért más vállalatokkal vesszük föl a kapcsolatokát: ha őnáluk van szabad hely, mi is fizetünk nekik annvit, amennyit ők egy férőhely fenntartására fordítanak. Így segített már nekünk a DEFAG, a KSZV konfekciógyára. — IMi a legnagyobb gondjuk? — Az egyéni munkaruhák és védőfelszerelések beszerzése. Előre megterveztük, mekkora összegeket fordítunk erre. Azt is jogszabály határozza meg. hogy mekkora készletünk lehet belőlük. A lábbelik, munkaruhák ára viszont gyorsan emelkedik, nemigen jövünk ki az előre meghatározott keretekből. A másik gondunk. hogy szegényes a méretválaszték : közepes és kis méretű darabokat alig kapni. De nemcsak ilyen igények vannak ma mar. A dolgozók szeretnék, ha esztétikus, kényelmes öltözékben végezhetnék a munkájukat. Ezt viszont végképp alig győzzük pénzzel: 800— 1000 forintba kerül egy korszerű, kényelmes munkacipő, 880 forintba egy új divatú, közkedvelt dzsekid munkaruha. — Ilyenkor mit tehetnek? — Igyekszünk úgy beosztani a pénzt, hogy mindenre jusson belőle. A tervezett összegről önállóan döntünk. A szociálpolitikai munka tulajdonképpen csöndben, csinnadratta nélkül zajlik. Hozzá is szoktunk ehhez: csak akkor szólnak. ha valami baj van. Hát nekünk nem szóltak az utóbbi időben ... Tanács István