Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-27 / 228. szám

4 Kedd, 1983. szeptember 27. Nincs 100 szeme, de könnyezik ria A sajtról a hajdani sa­lernói orvosi iskola, mely a XI. században fejedel­meknek adott higiénikus , tanácsokat, a következőket állapítja meg: Non Árgus: largus. non Matusalem: Maddalena. Non Petrus: Lazarus. caseus ille bonus. Vagyis magyarul: a jó sajtnak nincs száz szeme, mint Árgusnak, nem any­nyira vén, mint Matuzsá­lem, de könnyezik, miként Mária Magdolna. Végül nem kemény, mint Péter, de olyan, mint a halottai­ból föltámasztott Lázár, ki a bibliai Márta szerint már „szagos" volt. A kilencszázéves szabály ma is él, nem teljes, nem terjed ki minden részletre, de általában igazságnak mondható. Van olyan sajt, amely kemény mint a kő­szikla (parmezán), s jó ke­mény az angol sajtok kirá­lya. a csípős chester, vagy a svájci ementáli. A dominá­ló szerep mégis a puha saj­toké. Itt a francia Fromage de Brie, valamint a camem­bert és a romadour vezet. Hazai sajtgyártásunk az utóbbi évtizedben hatalma­sat fejlődött. Már régen jól bevált készítménye a sok­féle dobozos sajt; a külön­féle ömlesztett sajtok mel­lett jóformán valamennyi ismert világmárka hazai változatát is előállítja. Három évvel ezelőtt a Sajtóházban kóstolással egy­bekötött termékbemutatót tartott a Csongrád megyei Tejipari Vállalat. Legújabb terméküket, a krémfehér saj­tot kóstoltatták a résztve­vőkkel. A többségnek ízlett, volt, aki sósnak találta ... Azóta eltelt három év. és az egyszer kóstolt krémfehér sajtot már-már kezdtük el­felejteni, amikor a napok­ban megpillantottam egyik élelmiszerboltunk kínáló­pultján. önkéntelenül gya­nakvás keríti hatalmába az embert. Azon az emlékeze­tes tájékoztatón ugyanis megtudtuk, hogy ezt a sajtot kizárólag az arab országok­ba exportálja a vállalat. Mi­tortént, hogv 36 hónap el­teltével megjelent a hazai piacon is? Exportból vissza­maradt? Nem vették át? Jobb termékkel jelentkeztek a franciák. hollandok? Egyáltalán mi történt öt év alatt, amióta a Csongrád megyei Tejipari Vállalat kis­teleki üzeme megkezdte a krémfehér sajt gyártását? Kérdéseinkkel Csápenszki Istvánt, a Csongrád megyei Tejipari Vállalat igazgatóját kerestük fel. — A vállalat kisteleki üzeme 1978-ban kezdte meg a Magyar Tejgazdasági Ku­tató Intézet egyedi termé­keként, a krémfehér sajtnak a termelését. Az exportala­pot növelő hitelből dán és angol berendezésekkel fel­szerelt üzem beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket? — Teljes mértékben, hi­szen 1978-tól a kisteleki üzem eddig 15 ezer tonna krémfehér sajtot exportált az arab országokba. — Mi az oka, hogy csak néhány napja jelent meg a belföldi piacon az „arab ke­nyér?" — A krémfehér sajt bel­földi forgalmazását az ál­landóan növekvő export ed­dig nem tette lehetővé. A piaci helyzetet vizsgálva a TERIMPEX és a vállalat úgy döntött, hogy még egy üzemet kell létrehozni, hogy a növekvő igényeket kiele­gíthessük. Erre újabb ex­portárualapot növelő hitelt kaptunk, es amerikai, an­gol. NSZK-beli berendezé­sekkel Makón megkezdte termelését a magyar tejipar legkorszerűbb üzeme. A vál­lalat 1990-ig megvásárolta a jogot a kutatóintézettől, hogy a krémfehér sajtot csak a Csongrád megyei Tejipari Vállalat kisteleki és makói üzeme gyárthas­sa. Ez pedig annyit jelent, hogy ezentúl a belföldi igé­nyeket is ki tudjuk elégí­teni. — Űj élelmiszeripari ter­mék megjelenése mindig ri­zikóval jár. Ami eltér a megszokottól, ráadásul is­meretlen, nem biztos, hogy keresett áruvá válik. Mire számit a vállalat? — Ahhoz, hogy sikere le­gyen a krémfehér sajtnak a hazai piacon, elsősorban meg kell ismerniük a vá­sárlóknak. A sajt gyártása a tej ultraszűrésével kez­dődik, melynek során a tej­ből kinyerjük az ásványi sókat, a tejcukrot és a víz egy részét. Ezután sűrítés­sel ' fehérjében gazdag, so­vány sajtot kapunk, s ez sós lébe kerül. Ez a termé­künk a lágy sajtok kategó­riájába tartozik, nincs ben­ne viszont tejcukor, ezért cukorbetegek is fogyaszt­hatják. Hogy mire számí­tunk? Feltétlenül sikerre. A sajtok közül a legolcsóbb, 34 forint egy kiló. Próba­ként 10 élelmiszerüzletbe küldtünk ki 16 kilós dobo­zokban a krémfehér sajtból. A visszarendelésekből már kiderül, hogy megnyerte-e a vásárlók ízlését. Erre kerestem feleletet, amikor elindultam „sajt­nyomozó" körutamra. A Csemege 109. sz. áru­dája a Vörös Csillag mozi­val szemben. Egy hölgy 20 deka Anikó sajtot kér. Előtte kilós töm­bökben a krémfehér. Nem is kérdezi, milyen sajt, ő a megszokott Anikót rendeli. Amikor megkérdezem tőle, hogy ismeri-e, így válaszol: Soha nem hallottam róla. Azért vásárolom az Anikót, mert nem zsíros. Hogy a krémfehér sajt sem az? Kö­szönöm, majd egyszer ki­próbálom ... Lakó Ferenc boltvezető így vélekedik: Kitűnő áru. Tizenhat kilós kiszerelés­ben kapjuk, de ez nem je­lenthet gondot, mert 10—20 dekás csomagolásban a hű­tőpultra is kitesszük. Két nap alatt 32 kilót eladtunk, s aki megkóstolta, vissza­jött. Ha nem romlik a mi­nősége, sikerre számíthat a tejipari vállalat. A 8-asban hiába keresem az újdonságot. Vukszan László boltvezető — ennek ellenére — kiselőadást tart a krémfehér sajtról: „Sós íze miatt új, de egyben ide­gen is a magyar ízlésnek. e,n kostoltam ezert véleke­dek így. Ennek ellenére kérjük majd a tejipari vál­lalatot, hogy üzletünkoen tartson tájékoztatóval egy­bekötött sajtkóstolót. hogy minél többen megismerjék. A 16 kilós csomagolás nem szerencsés, hiszen azzal sok munka van, eladó pedig ke­vés." A krémfehér sajt kitűnő borkorcsolya. Az izsáki Sár­fehér Tsz „Vörösróka" bo­rozójának gebines üzletveze­tője Faragó Lajos most hall először a sajtról és kapva kap az alkalmon: „Veszek belőle és ha sikere lesz be­dobok néhány kilót a Ró­kában is." Az ÉLIKER 7. sz. árudá­jában sem találok a sajt­ból. Szlatárovics Antalné boltvezető elmondja, hogy a 16 kiló három—négy óra alatt elfogyott. „Nem gon­doltuk, hogy ilyen sikere lesz. Két nap múlva pótren­delést adtunk le 48 kilo­grammra." Gera Jánosné a Kárász utcai csemege üzletvezetője: „Két ládával kaptunk, de ez a mennyiség az első napon elfogyott. Másnap SOS kér­tünk a vállalattól 5 ládával, amit azonnal ki is szállítot­tak. Nagy vári Lászlóné az ÉLIKER 31. sz. boltjának vezetője szerint: „Nem kell félni a sikertől, hiszen ol­csó, kitűnő ízű és sokáig el­tartható. Nem hizlal, sőt a cukorbetegek is fogyaszthat­ják. A vásárlók nap mint nap keresik üzletünkben." A Szeged Nagyáruház élelmiszerboltjában Sebők Jánosné eladó éppen a sajt­ról tart tájékoztatót az egyik vevőnek. Kövi János a hal­lottakra úgy dönt, hogy ki­próbálja. Távolról figyelem. Fizetés után kibontja, letör belőle egy darabot és meg­kóstolja. — Igaza volt a ve­jemnek, tényleg kitűnő sajt! — mondja a mellette áiló ismerősnek. A legnagyobb meglepetés az Egri borozóban ér. A pulton kis tánvérkákban 'krémfehér sajtkockák fog­piszkálókra tűzve. Kiss Ti­bor üzletvezetőt kérdezem, mi ez az ínyencfalat? „Véletlenül vettem 10 de­kát a sajtból és úgy meg­tetszett, hogy elhatároztam, hogy borkorcsolyaként kite­szem az asztalokra. Termé­szetesen nem kell érte fi­zetni, a bor barátai ennyi figyelmességet megérdemel­nek." A krémfehér sajt bemu­tatkozott ... Bagaméry László Jogosítvány a dolgozók általános iskolájában Az általános iskolai vég­bizonyítvány mellett a gép­járművezetői engedélyt is megszerezhetik ez évtől a dolgozók általános iskolájá­nak növendékei Győrött. Az oktatási intézmény az Autóközlekedési Tanintézet­tel együttműködve látja el a kétirányú képzést. A 30 éven felüli jelentkezők munkaidő után hetente két alkalommal az általános is­kolában sajátítják el a köz­ismereti tárgyak anyagát, a harmadik délután pedig az ATI-nál ismerkednek a KRESZ-szel és az autóveze­téshez szükséges műszaki tudnivalókkal. A szokásos oktatási költségeket termé­szetesen a résztvevők fize­tik. A kezdeményezés kedvező visszhangra talált az érde­keltek körében. Csaknem félszázán jelentkeztek az újfajta képzésre. Dollár, lovakért A moszkvai lótenyésztő­telepen rendezték a Szov­jetunióban rendszeresen megtartott nemzetközi te­nyészló- és versenyló-árve­rést. A szovjet lótenyésztés vi­lághírű. A terszki lótenyész­tőtelep büszkeségét — a Zserebec névre hallgató arab tenyészcsődört — egy­millió dollárért amerikaiak vásárolták meg. Garázsvita - happy enddel Elveszett pénz — Perszünet — Döntött a lakógyűlés — Ki lehet-e semmizni az embert a pénzéből? — ezt kérdezte Szerencs esné Bes­senyei Éva, amikor talál­koztunk, hogy panaszát rész­iét esen elmesélje. — A Rókus városrész 203­as épületében laktunk, de az a lakás két gyerekkel ki­csinek bizonyult. Kértünk és kaptunk nagyobbat nem messze onnét. A korábbi la­kásunk MÉSZÖV építőszö­vetkezeti lakás volt, amikor beköltöztünk, a beugrón kí­vül kifizettettek velünk 12 ezer forintot a garázsok épí­tési díjtérítéseként. A ház­ban harminc lakás van. a harminc lakó így járult hozza a kilenc garázs árá­hoz. Amikor elköltöztünk, az OTP visszavásárolta a la­kást, de a garázs árát nem adták vissza. Azt mondták, nekik ahhoz semmi közük, garázsra az OTP nem ad hitelt, és nem is vásárolja vissza, menjünk a szövetke­zethez. A szövetkezet sem fizetett. Még ahhoz sem já­rultak hozzá, hogy az utá­nunk költöző lakó fizessen nekünk. _ — Fizetett volqa? — Azt mondta, igen, ha örökli a garázshoz fűződő jo­gainkat. — Mik voltak ezek? — Amelyik lakónak van kocsija, az részt vehet a háromévenként rendezett sorsoláson, amikor eldől, ki használhatja a garázsokat. A használat nem ingyenes, kedvezményes bérleti dijat kell fizetni. A befolyó pénz­ből a lakók kapnak vala­mennyi üzemeltetési díjked­vezményt. Legalábbis a szö­vetkezet ezt állítja, de sen­ki sem tudja, mennyit kel­lene fizetni, ha nem kap­nánk kedvezményt. így is elég sok a havi fizetniva­lónk. Pályakezdők vagyunk, apró gyerekekkel, nem ál­lunk annyira 'jól, hogy 12 ezer forintot veszni hagy­hatnánk. — Ha a szövetkezet nem fizetett, miért nem fordul­tak a bírósághoz? — Ez nem csak'a mi problémánk. Többen is pe­relték a szövetkezetet, de úgy tudom, egyetlen egy­szer sem ítlétek a lakók ja­vára. Dr. Fantoly István, a MÉSZÖV lakásszövetkezeti vezetője: — Amikor a lakók beköl­töztek, részletesen tájékoz­tattuk őket a feltételekről. Megmondtuk, hogy a fogadó­szinteket nekik kell kifi­zetniük, erre nem hitelez az OTP. Megmondtuk azt is, hogy a garázsok a szövetke­zet osztatlan közös tulajdo­nába kerülnek. Mindenki aláírta, egyébként az akko­ri jegyzőkönyvek ma is megvannak. — És ha nem írták volna alá? — Aki nem vállalta eze­ket a feltételeket, nem ka­pott lakást. De akkor nem is firtatták; az emberek, a többség nem is nagyon néz­te. mit ír alá. Ha ők nem vállalják, azonnal jött vol-­na más a helyükre. — .Azt is elmondták ne­kik. hogy ha valamikor el­költöznek. akkor bottal üt­hetik a nyomát a garázsra befizetett pénznek? — Lehet, hogy így, konk­rétan nem hangzott el, de abban benne van, hogy a garázs oszthatatlan közös tu­lajdon. — Hogyan vélekedik ar­ról. hogy az újonnan be­költöző lakó fizesse ki Sze­rencséséknek a 12 ezer fo­rintot. és csereben kapja meg azokat a jogokat, ame­lyek megilletnék őket, ha el nem költöznének. — Ennek semmiféle jogi akadályát nem látom. — Hogyne lenne jogi aka­dálya! — érvelt dr. Csorna Lajos, az Északi Lakásépítő és -Fenntartó Szövetkezet el­nöke. — Szerencsések nem adhatják el. ami nem az övék. Márpedig, a garázs a szövetkezeté, annak a va­Új állatgyógyászati antibiotikum A Hajdúsági Agráripari Egyesülés az amerikai Squibb and Sons céggel kö­tött szerződés alapián új állalgyógyászati antibiotikum gyártását kezdte meg. me­lyet az együttműködés ered­ményeként a fejlett európai tőkés országokkal egv idő­ben vezettek be Magyaror­szágon — tájékoztatták a szakembereket a TOT to­vábbképzési központjában rendezett szimpóziumon. A Dynamutilin állatgyó­gyászati antibiotikum súlv­hozamnövelő hatású és ered­ményesen alkalmazható több. az állattartás nagyüze­mi viszonyai között fellépő betegségekkel szemben. A magyar és az amerikai vállalat képviselői megálla­podtak a hatóanyagok több­fajta kombinációjának közös kifejlesztésében is. HAZASSAG Kiss János Sándor és Király­halmi Erzsébet Viktória, Sárkö­zi András és Savanya Eva, Goda Lajos es Fekete Mária Katalin, Bezdán András és Nagy Erzsé­bet, Ben-Redouane Mohamed Braham és Gajdács Gabriella, Szarvas János Mihály és Man­dász Ibolya. Korsós Orbán és Kiss Erzsébet, Hornyik György és Ványa Erzsébet, Molnár Lász­ló és Gál Julianna, Sántha Jó­zsef és Komoróc/.ki Erzsébet Ju­dit. Viskovics István és pap Klára. Burai Károly és Szűcs Irén. Szécsi István és Balda Má­ria, Farkas István és Görög Ilo­na Anna. Horváth Tibor és Can­javec Anikó. Kéri József és Szé­csi Etelka Ibolya, Tóth Lajos és Vass Zsuzsanna. Frank László és Budácslk zsuzsanna. Hegyi István és dr. Gólya Ibolya, Már­ton András Péter és Dobák Eva, Juhász Kornél Endre és Gönczi Eva, Nógrádi István Ernő és Mag Margit. Nagy József és Csernai Ibolya. Báló István Ti­bor és Albertus Eva Gyöngyi, Barna Györgv és Király Magdol­na, Bakos József és Körmendi Erzsébet Júlia. Halász Bálint Sándor és Jónás Eva házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Menczel Sándornak és Buri Margitnak Diána Gréta, papdi Jánosnak és Baráti Ágnes Rozá­liának Balázs. Hódi Péternek és Sinkó Évának Peter. Szebenyi Mihálynak és Papdi Rozáliának Zoltán Péter. Csizmadia Viktor­nak és Szegedi Piroskának Zsó­fia, Pénzes Gábornak és Bese­nyei Csilla Annamáriának Csilla, Kocsis Jánosnak es Barla írén eseményt Magdolnának Beáta, Angéli Ist­vánnak es Dömötör Ibolyának Tamás. Miklós Gábornak és Da­rázsi Ágnes Magdolnának Krisz­tián Gábor, Vass Istvánnak és Repka Ágnes Piroskának Viktó­ria, Glogoviczán Péternek és Varga Máriának Orsolya, zsikó Imrének és Födi Terézia Julian­nának Imre, Deák Lajosnak és Vozár Ibolyának Lajos Zoltán, Zádori Józsefnek és Rácz Ma­riának Csaba. Demjén Péternek és Beck Juditnak Péter, Keszt­helyi Zoltán Tamásnak és Varga Borbála Piroskának Melinda, Gémes Istvánnak és Zsótér Etel­ka Ilonának István János. Da­rázs Jánosnak és Galzó Erika Máriának Kitti, Dobai Tibor La­josnak és Lázi Eleonórának Ti­bor. Sóki Mátyásnak és Kubinyi Máriának Gergő. Hegyes Zoltán­nak és Pálfv Gabriellának Diá­na Gabriella. Hegedűs Sándor­nak és Kocsis Máriának Noémi Eszter. Körmendi Istvánnak és Széli Gizellának István. Maros­völgyi Istvánnak és Borsos Má­riának Szilvia. Szabó-Czibolya Zoltánnak és Seprenyi Erzsébet­nek Anita. Nagy Jánosnak és Csámpai Györgyinek Melinda. Rozsa István Jánosnak es Szabó Erzsébetnek Melinda, Kovács Istvánnak és Harkal Ilonának István Tamás. Boros Istvánnak és ördög Máriának István, Ku­csora Istvánnak és Bene Mag­dolna Évának Márta, Széli Ist­ván Janosnak és Kispéter Ka­talinnak Akos István, Szegfű Józsefnek és Márki Irénnek Jó­zsef, Barta Péternek és Tóth Zsuzsanna Editnek Krisztina Zsuzsanna, Udvari Tamásnak és Stumpf Klárának Brigitta. Pap­logó Imrének és Varga Máriának Akos, Túri Gyulának és Nagy Erzsébetnek Timea, Gyuris Zol­tánnak és Bálint Piroskának Zoltán nevű gyermekük szüle­tett. HALÁLOZÁS Gera András. Krajcsik Jánosné Csiszár Erzsébet, pap Jánosné Kovács Mária. Moldován János­né Kónya Hona Erzsébet. Takács Tibor Károly, Nagy Mihály, Czakó János, Battyan Mihályné Megyeri Erzsébet, Török József, Újvári Flórián. Molnár Béla, Ko­vács Mihályné Kovács Anna, dr. Madácsy László. Magyar János­né Ferenozy Erzsébet, Rácz Gyu­lané Kiss Tünde Kinga. Szabó Alojzia Anasztázia, Szatmári La­jos, Fogas Ferencné Bitó Má­ria. Pataki Jánosné Olajos Má­ria. Gera Nándor. Horváth Dc­zsőné Kürthy Klára. Gyimesi László, szőke Józsefné Szecsi Etelka, Cstári Istvánné Hikker Mária. Kovács Antal. Osvát György. Ökrös Józsefné Ökrös Erzsébet, Bodó Józsgfné Török Erzsébet. Vidács Marton, Szilá­di Zoltán. Czene Ferenc. Kör­möczi Márton. Papp Károly, Szabó Sándor megtkrtt. gyonáért pedig mi vagyunk a felelősek. Természetes, hogy nem engedjük széthúz­gálni. Egyébként volt mái­olyan eset is, amikor az el­költöző lakó a sorsolás ke­gyéből az egyik garázsban tartotta a kocsiját. Eladta magánforgalomban a lakást, külön kért a garázsért 30 ezer forintot. Az új lakó meg tőlünk követelte a ga­rázst. Sírva fakadt, amikor megtudta, hogy potyára fi­zetett. Mi az ilyen jogsza­bályellenes dolgokhoz nem adhatunk segédkezet. — Vesszen inkább az el­költözők pénze? — Azt ők az OTP-n ke­resztül a DÉLÉP-nek fi­zették a fogadószintekre. En­nek a jogszabályi rendezése az ajándékozásra hasonlít leginkább. A bíróság egyébként se­hogyan sem döntött a ha­sonló esetekben indított pe­rekben. A tárgyaláson ugyanis a szövetkezet elnö­ke azt mondta, nem tud­ja kiszámítani, mennyi pén­zük térült meg a lakók­nak üzemeltetési díjkedvez­mény formájában, erre csak a könyvszakértő lenné ké­pes. A szakértő díját — öt­hatezer forintot — viszont a felperesnek, ez esetben. a pénzét kereső lakónak kel­lene megelőlegeznie. Ettől visszariadtak, így szünetel­tek a perek. Ez a jogi meg­oldás azt jelenti, hogy a per egy bizonyos idő eltel­te után — ha föl nem újít­ják —, döntés nélkül meg­szűnik. A lakásszövetkezet elnö­ke Szerencsesék ügyében végül arra az elhatározásra jutott, hogy döntsék el a lakók, mi történjék. Szep­tember elsején lakógyűlést tartottak a Rókus 203-as házban, ahol a lakók úgy vélekedtek: az elköltözők kapják meg a szövetkezettől garázsra befizetett pénzük­nek azt a részét, amelyik még nem térült meg a díj­kedvezményekből (mégis ki tudják számítani!), ha az újonnan beköltöző vállalja, hogy a garázshoz fűződő jo­gok — a sorsolhatóság és a díjkedvezmény — fejébe befizeti azt az összeg amelyet minden lakó be zetett a beköltözéskor. Egyébként a legkevésV vitatott forma az lenne, ha eladnák ezeket a garázsokat. Ezt azonban azért nem ér­demes megtenni, mert egy jogszabály szerint az áru­kat nem lehet szétosztani a lakók között hanem teljes egészében be kell fizetni a felújítási alapba. Szerencsések számára — úgy tűnik — happy end­del zárult a vita. Nem meg­nyugtató azonban a jogsza bályi rendezés hiánya. Ha többi lakó úgy gondolkozz volna: kizárják a garázs' hoz fűződő jogokból az el­költözőt is, meg az új la­kókat is, hogy nekik több díjkedvezmény maradjon, és kevesebben osztozzanak a garázsokon, azt is megte­hették volna. S az is a té­nyekhez tartozik, hogy e la­kógyűlés döntése csak a 203-as házra érvényes, má­sutt hosonló esetben ellen­kező döntés is születhet. —_ Tanács István

Next

/
Thumbnails
Contents