Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-24 / 226. szám

Csütörtök, 1983. szeptember 22. 5 Szegedi kísérlet kérdése Tantárgy lesz-e a biofizika? Napjainkban egyre fokozott jelentőséget tulajdonítanak a bio­fizikánakmely a felsőfokú intézményekben is egyre nagyobb teret hódit. Hazunkban elsőként a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban kísérleti rejleggel. széles, körű összefogással, egyetemi intézetek be­vonásával az 1981—82. tanévtől szakköri formában középfokú iskolai szinten vezehrk be oktatasat. Ket év tapasztalatairól Budapesten, a Magyar Biofizikai. Társaság XII. vándorgyűlésén dr. Bánfalvi József kandidátus, o gimnázium igazgatója számolt be. Tekintettel az új ke deménvezés érdekességére és az elismerő szakmai visszhangra, a taiékoztatót - az alábbiakban közöljük. Az Oktatási : Minisztérium 1978. év november hó lö-an keit 22 5J5/1973. V. sz. leirata alap­ún a szegcdi Radnóti Miklós Gimnáziumban „a különösen ki­emelkedő képességű tanulók szá­mara" a7. 1979—80. tanévtől spe­ciális természettudományos is­'mercteket nyújtó — fél osztály hiologia, fel osztály kémia — speciális tantervű osztály műkö­dik. Azóta minden évben 36—38 fős osztályt indítunk a biológia, illetve a kémia iránt tehetséget mulató, érdeklődő tanulókkal. A tagozat országos beiskolázású, s felvételi vizsga előzi meg. Nép­szerűsége az elmúlt négy év alatt hihetetlenül megnőtt, melyet az is bizonyít, hogy hazánk min­den részéből vannak jelentke­zők. számuk egy-egy tanévben 180—200 között váltakozik. A speciális tagozatok megnyitását n szegedi felsőfokú intézmények is nagy figyelemmel kisérték, s ennek köszönhető, hogy a bioló­gia tagozatot a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Szegedi Biológiai Központja, a kémia tagozatot pedig a JATE alkalmazott ké­mia tanszéke patronólja. A minisztérium feltehetően azért választotta a Radnóti Miklós Gimnáziumot, mert ré­szint •> fcé' tanfámy oktatásában közel két évtized óta jó eredme­nyeket ér el (a biológia és a ké­mia szakirányban továbbtanulók sikeresen szerepelnek a felsőfo­kú felvételi vizsgákon), más­részt — ami különösen iénye"«>s — Szegé* á- SpecTaliS " ttetoatú osztály igényes működtetéséhez a tudományos. • intézetéi és'féls'Ó­fokú intézményei révén kitűnő bázissal rendelkezik. E lehetősé­gek és kapcsolatok, valamint a speciális osztályok munkájának tapasztalatai alapján vetődött fel a biofizikai ismeretek okta­tásának szükségessége. A speciális osztályban Indí­tandó biofizikai szakkör meg­szervezéséhez kerestük meg Tö­rök Attilát, a SZOTE Biokémiai Intézete címzetes docensét és Guba Ferenc egyetemi tanárt, hogy nyújtsanak szakmai segít­séget. A gimnázium vezetősége azután, 1981-ben meghívta Tigyi József akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia biológiai osztályának elnökét, a Biofizikai Szakbizottság vezetőjét, aki egy­ben a Magyar Biofizikai Társa­elnöke is, hogy megbeszéljük a teendőket. Tigyi akadémikus terveinket reálisnak es hasznos­nak ítélte, a Magyar Biofizikai Tarsaság nevében nagy örömmel üdvözölte a biofizika középisko­lai oktatásának kezdeményezé­sét, s megígérte kísérletünk to­vábbi tamogatását. A tőle ka­pott tematikai tervek lehetősé­geinkhez adaptált formája alap­jan 1981 őszén önkéntes alapon, speciális biológia-kémia tagozat II. osztályában szakköri formá­ban elkezdtük a munkát. A szakkör vezetését Török Attila vállalta. Ebben a tanévben 17 ta­nuló vett részt a szakköri órá­kon, amelyeken akkor még job­bára előadások voltak a biofizi­ka fontosabb, és a tanulók tu­dásszintjén is elérhető fejezetei­ről. Alapkoncepciónk jellemzője, hogy a tudományos-technikai forradalom évtizedeiben, megfe­lelő matematikai és fizikai isme­retekkel lássuk el azokat a jö­vendő biológusokat és kémiku­sokat, akiknek majd 10—15 év múlva alkotó módon kell részt­venniük a biológia tudományok művelésében, oktatásában és fej­lesztésében. A szakköri munka tartalmát illetően: a foglalkozások első hó­napjaiban a szabályozáselmélet­tel. annak matematikai és elek­trofiziológiai kérdéseivel foglal­koztunk. A II. évfolyam 2. felé­ben került sor az ingerület-bio­fizikára; az. ideg- és izomingerü­•4«r>*lí*trwne>s lés-mechanikai je­lenségeinek tárgyalása után . a kiserleti módszereket ismertet­tük. - ma.W '« -nyert- adatok fel­dolgozásának és szemléltetésének szokásos technikáját beszéltük meg. 1982. őszétől a II. osztályban — a tanulók kérésére — új csopor­tot szerveztünk, amelyet Gál Bé­la irányított. A III, osztályosok pedig olyan biomechanikai méré­sekbe kezdtek, amelyek során a saját magukon mért kísérleti eredményeket maguk értékelték ki. táblázatokat, grafikonokat ké­szítettek és közös megbeszélés alapján értelmezték a kapott eredményeket A mérési kísérletekkel párhu­zamosan meghívott előadók is sözremükodtek a képzésben. Név szerint is megérdemlik a felsoro­lást. mert minden honorárium nélkül, pusztán az ügy iránti lelkesedésből és a személyes kapcsolatokra való tekintettel vállalták a közreműködést. Így: Somogyi István docens, Járdán­házy Tamás adjunktus, Dibó György tanársegéd a SZOTE Idegklinika Agykutató Intézeté­ből : Erdélyi Lajos adjunktus, a JATE Állatélettani Intézetéből. A tanév végén a III. 'osztályo­sok három csoportra váltak szét a célból, hogy mindenki az ér­deklődési körének megfelelő he­lyen, a legkiválóbb egyetemi ok­tató irányításával készíthesse el az Országos Középiskolai Tanul­mányi Versenyre benyújtandó dolgozatát, lgv az osztály egyik része a SZOTE Biokémiai Inté­zetének biofizikai laboratóriumá­ban dolgozik a pályamunka be­adásáig, másik része Somogyi és Dibó kollegáknál. Lehoczky End­re tudományos főmunkatárs (JATE Biofizikai Intézet) pedig két tanuló patronálását vállalta a növénybiofizika területén. Idén júliusban két tanuló — mind­kettő vidéki — egy hétig saját költségén Szegeden maradt, hogy számítógépes szimulációs méré­seket végezhessenek a gimnázi­um ABC 80 típusú perszonal komputerén. Ügy véljük, ez a példa azt tükrözi hogy a tehetsé­ges tanulók között mindig akad egy-két olyan „megszállott", akiknek nem jelent áldozatot a nyaralás egy részének munkában töltése, ha olyannal foglalkozhat, ami érdekli és a fejlődését szol­gálja. A gimnáziumban jelenleg most folyik egy újonnan kialakított biológiai laboratórium berendezé­se, amelyben biofizikai mérések­re Í6 mód lesz. Ügy tervezzük, hogy ingerület biofizikai méré­si gyakorlatot iktatunk be, mely­hez a műszereket is biztosítjuk. Ezen törekvésünkben számítunk a SZOTE, az SZBK és az MTA biológiai osztályának megértő, szíves- támogatására. Az 1983/84. tanévben újabb osztályban indítjuk be a biofizi­kai szakkört: a most második osztályba lépőknél. Így a gimná­zium három csoportjában lesz biofizika-képzés. A IV. o^zlályo­>sok rószére — akik az egyetemi felvételire j+észülpek — .kiscso­portos fpg^jtyW Wyáijun* be­vezetni a valasztott paiyanak megfelelően. A további perspektívát illető­en : a szakmai utánpótlás neve­lésének elősegítése mellett az el­ső lépcsőben szeretnénk egy olyan modellt kialakítani, mely­nek alapján más középfokú is­kolákban is szervezhetnének biofizikai szakköröket. Ismert dolog, hogy az 1978 79 tanévtől a gimnáziumokban országos jel­leggel bevezették a fakultatív oktatást, mely szerint a III. osz­tálytól kezdődően a tanulók az általuk — tehetségüknek és pá­l.yairányulásuknak megfelelően — választott tantárgycsoportban (blokkban) magasabb szintű kép­zést kapnak. Kísérleti munkánk egyik távolabbi célja tehát: ta­nulmányozni, hogy miként le­hetne a biofizika oktatását a fa­kultációs rendszerben megvalósí­tani. Panel és kultúra Szidiuk és dicsérjük, áhítjuk és ha tehetjük, elhagyjuk, a szürke panelok lakóseitieit. Tudományos tanácskozások és társasági cseve­gések középpontiéban áll a lakótelep. Hajlamosak vagyunk arra. hogy mint annyi mást. ezt is speciálisan magyar találmánynak fogjuk fel. Pedig ezt sem mi fedeztük fel. A lakótelepek az 50-es évek végén jelentek meg a világ nagv váro­sainak perifériáin. Ez a településforma az emberi szükségleteknek csak egv szúk körét igvekszik kielégíteni. Nem akar város lenni, an­nak csak néhánv feladatát vállalja. A lakásokon kívül csak a leg­szükségesebb alapellátás feltételeit hozza létre. A lakótelep elvá­laszthatatlanul kötődik a városhoz. Ebből következik, hogv a lakóte­lep problémáit sem megérteni, sem megoldani nem lehet önmagában. Magyarországon a hiánygazdálkodás iegyében indultak a nagy lakásépítési programok. Ennek következtében a tervezők reménytele­nül kísérelték meg úira és úira komplex városokat építeni. A beru­házási eszközök hiánvában minden, ami fölösleges — az uszoda, a sporttelep, a bevásárlóközpont és a művelődési ház — áldozatul esett a takarékosságnak. Heivükre lakások épültek, amelyeket csak a sta­tisztikában és a tervezési normákban létező átlagállampolgárok átlag­ieénveire méretezték. Szinte egvetien olyan konkrét család sem léte­zik. amelvnek valóságos igénveit fedné a mozdíthatatlan betonfalak­kal örökre elrendezett házgyári lakás. Itt kell berendezkednie a munkája után fúró-faragó, barkácsoló hivatalnoknak, az otthon dolgozó értelmiséginek, és az egész napos zai és nehéz munka után csendben pihenni vágvó munkásnak, peda­gógusnak. Ennek képtelenségét iól példázzák a lépcsőházakban rend­szeresen dúló zai viták. A lakótelepi lakás más életformát alakít kl. mint a hagyományos lakóövezet. Kicsi a fürdőszoba, nincs lehetőség a nagvmosásra. szárításra, nincs helv nagyobb élelmiszerkészletek raktározására, de hiányoznak a feltételei a társasági életnek is. Ilyen körülmények között sokkal nagvobb szolgáltatási kapacitásra van szükség, mint más területeken. Sokkal több közösségi létesítmény kel­lene. hisz a társadalmi kommunikációnak nincs más tere. A liftben vagy a szemétledobónál elhangzó köszöntéseket' és félszavakat nem tekinthetiük tényleges kommunikációnak. Azt már a fentiekben em­lítettük. hogv a takarékosság első áldozatai azok a létesítmények, amelyek teret adhatnának az emberi kapcsolatoknak. Ezek pedig nem­csak lelki szükségletek, hisz az élő emberi kapcsolatok hiánva nega­tívan befolvásolia a munkaerő kondicionáltságát. együttműködési készségét. így végső soron teljesítményét is. Nem sok esélv van arra. hogv a közeljövőben pótoljuk a hiány­zó közösségi létesítményeket. Valamilven megoldást azonban találni kell. A közművelődés mai gyakorlatában erre két lehetőség van: vagv olvan szervezeteket hozunk létre, amelyek saját épület nélkül, az iskolák, óvodák, népfront- és párthelviségek igénybevételével szer­veznek közösségi művelődési alkalmakat, vagy lehetőséget adunk ar­ra. hogv egv-egv lakóközösség maga alakítsa ki művelődésének, szó­rakozásának lehetőségeit és szervezeti kereteit. Mindkettőre sok pél­dát látunk már. Budapesten. Kaposváron. Salgótarjánban kulturális információs és szervezési egységek alakultak. Katalizáló, összekötő .s^ereqqt tölthetnek,be az jegyes intézmények. közüttot-Ezzel olvan ener­giákat szabadítanak fel,/olyan lehetőségeket teremthetnek meg. ame­lyekhez nem kellenek, nagy beruházások. De Tgombáuénódfa szaporod­nak az alagsori szárítóhelviségekben. kerékpártárolókban és még kl tudia. hol kialakított lakóhelyi, lépcsőházi klubok is. Létrehozásuk, működtetésük azonban nem egvszerű feladat. Számtalan bürokratikus előírás, ügyrendi szabálv akadálvozza a cselekvést. A közigazgatás és a szakigazgatás még nincs felkészülve ilven méretű társadalmi önte­vékenvség támogatására. Sok segítséget ielent az. hogy az Országos Közművelődési Tanács és a Hazafias Népfront idejében felismerte e mozgalom ielentőségét. és pálvázatokkal, szakmai tanácsokkal, jogi segítséggel, és nem utolsósorban ieientös pénzeszközökkel támogatja azokat, akik nem akarják ölhetett kézzel megvárni, míg valamilven társadalmi intézmény ióságosan a segítségükre nem siet. Ez a ma­gatartás igen fontos eleme annak, amit úgy szoktunk nevezni, hogy a kultúra demokratizmusa. önmagában sem a lakóklubok, sem a szabad idős szervezetek nem oldhatlak mes a lakótelep kulturális, közművelődési gondiait. Ki kellene alakítani egv olvan szervezetet, amelvben mindkét forma a maga eszközeivel, de önálló partnerként venne részt a lakóterület el­látásának megszervezésében. Ehhez adhatnának aztán nagy segítséget a már meglevő vagy később felépítendő intézmények. P. SZ. F Sass Ervin Négysorosak NEM IMÁDSÁG most is mindörökké ennvi ettől kell az égbe menni mert tiéd lett a hatalom a dicsőséget akarom VASÁRBAN séta jobbra séta balra mennyi kincs és mennvi sáto törökmézet mégsem veszünk s nem kérünk a körhintából HÖSTENOR senkikirálvka énekel sámliról lén a székre fel aki nem ért hőstenorul annak az ég bekomorul

Next

/
Thumbnails
Contents