Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-24 / 226. szám

Csütörtök, 1983. szeptember 22. 5 Szegedi kísérlet kérdése Tantárgy lesz-e a biofizika? Napjainkban egyre fokozott jelentőséget tulajdonítanak a biofizikánakmely a felsőfokú intézményekben is egyre nagyobb teret hódit. Hazunkban elsőként a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban kísérleti rejleggel. széles, körű összefogással, egyetemi intézetek bevonásával az 1981—82. tanévtől szakköri formában középfokú iskolai szinten vezehrk be oktatasat. Ket év tapasztalatairól Budapesten, a Magyar Biofizikai. Társaság XII. vándorgyűlésén dr. Bánfalvi József kandidátus, o gimnázium igazgatója számolt be. Tekintettel az új ke deménvezés érdekességére és az elismerő szakmai visszhangra, a taiékoztatót - az alábbiakban közöljük. Az Oktatási : Minisztérium 1978. év november hó lö-an keit 22 5J5/1973. V. sz. leirata alapún a szegcdi Radnóti Miklós Gimnáziumban „a különösen kiemelkedő képességű tanulók számara" a7. 1979—80. tanévtől speciális természettudományos is'mercteket nyújtó — fél osztály hiologia, fel osztály kémia — speciális tantervű osztály működik. Azóta minden évben 36—38 fős osztályt indítunk a biológia, illetve a kémia iránt tehetséget mulató, érdeklődő tanulókkal. A tagozat országos beiskolázású, s felvételi vizsga előzi meg. Népszerűsége az elmúlt négy év alatt hihetetlenül megnőtt, melyet az is bizonyít, hogy hazánk minden részéből vannak jelentkezők. számuk egy-egy tanévben 180—200 között váltakozik. A speciális tagozatok megnyitását n szegedi felsőfokú intézmények is nagy figyelemmel kisérték, s ennek köszönhető, hogy a biológia tagozatot a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja, a kémia tagozatot pedig a JATE alkalmazott kémia tanszéke patronólja. A minisztérium feltehetően azért választotta a Radnóti Miklós Gimnáziumot, mert részint •> fcé' tanfámy oktatásában közel két évtized óta jó eredmenyeket ér el (a biológia és a kémia szakirányban továbbtanulók sikeresen szerepelnek a felsőfokú felvételi vizsgákon), másrészt — ami különösen iénye"«>s — Szegé* á- SpecTaliS " ttetoatú osztály igényes működtetéséhez a tudományos. • intézetéi és'féls'Ófokú intézményei révén kitűnő bázissal rendelkezik. E lehetőségek és kapcsolatok, valamint a speciális osztályok munkájának tapasztalatai alapján vetődött fel a biofizikai ismeretek oktatásának szükségessége. A speciális osztályban Indítandó biofizikai szakkör megszervezéséhez kerestük meg Török Attilát, a SZOTE Biokémiai Intézete címzetes docensét és Guba Ferenc egyetemi tanárt, hogy nyújtsanak szakmai segítséget. A gimnázium vezetősége azután, 1981-ben meghívta Tigyi József akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia biológiai osztályának elnökét, a Biofizikai Szakbizottság vezetőjét, aki egyben a Magyar Biofizikai Társaelnöke is, hogy megbeszéljük a teendőket. Tigyi akadémikus terveinket reálisnak es hasznosnak ítélte, a Magyar Biofizikai Tarsaság nevében nagy örömmel üdvözölte a biofizika középiskolai oktatásának kezdeményezését, s megígérte kísérletünk további tamogatását. A tőle kapott tematikai tervek lehetőségeinkhez adaptált formája alapjan 1981 őszén önkéntes alapon, speciális biológia-kémia tagozat II. osztályában szakköri formában elkezdtük a munkát. A szakkör vezetését Török Attila vállalta. Ebben a tanévben 17 tanuló vett részt a szakköri órákon, amelyeken akkor még jobbára előadások voltak a biofizika fontosabb, és a tanulók tudásszintjén is elérhető fejezeteiről. Alapkoncepciónk jellemzője, hogy a tudományos-technikai forradalom évtizedeiben, megfelelő matematikai és fizikai ismeretekkel lássuk el azokat a jövendő biológusokat és kémikusokat, akiknek majd 10—15 év múlva alkotó módon kell résztvenniük a biológia tudományok művelésében, oktatásában és fejlesztésében. A szakköri munka tartalmát illetően: a foglalkozások első hónapjaiban a szabályozáselmélettel. annak matematikai és elektrofiziológiai kérdéseivel foglalkoztunk. A II. évfolyam 2. felében került sor az ingerület-biofizikára; az. ideg- és izomingerü•4«r>*lí*trwne>s lés-mechanikai jelenségeinek tárgyalása után . a kiserleti módszereket ismertettük. - ma.W '« -nyert- adatok feldolgozásának és szemléltetésének szokásos technikáját beszéltük meg. 1982. őszétől a II. osztályban — a tanulók kérésére — új csoportot szerveztünk, amelyet Gál Béla irányított. A III, osztályosok pedig olyan biomechanikai mérésekbe kezdtek, amelyek során a saját magukon mért kísérleti eredményeket maguk értékelték ki. táblázatokat, grafikonokat készítettek és közös megbeszélés alapján értelmezték a kapott eredményeket A mérési kísérletekkel párhuzamosan meghívott előadók is sözremükodtek a képzésben. Név szerint is megérdemlik a felsorolást. mert minden honorárium nélkül, pusztán az ügy iránti lelkesedésből és a személyes kapcsolatokra való tekintettel vállalták a közreműködést. Így: Somogyi István docens, Járdánházy Tamás adjunktus, Dibó György tanársegéd a SZOTE Idegklinika Agykutató Intézetéből : Erdélyi Lajos adjunktus, a JATE Állatélettani Intézetéből. A tanév végén a III. 'osztályosok három csoportra váltak szét a célból, hogy mindenki az érdeklődési körének megfelelő helyen, a legkiválóbb egyetemi oktató irányításával készíthesse el az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyre benyújtandó dolgozatát, lgv az osztály egyik része a SZOTE Biokémiai Intézetének biofizikai laboratóriumában dolgozik a pályamunka beadásáig, másik része Somogyi és Dibó kollegáknál. Lehoczky Endre tudományos főmunkatárs (JATE Biofizikai Intézet) pedig két tanuló patronálását vállalta a növénybiofizika területén. Idén júliusban két tanuló — mindkettő vidéki — egy hétig saját költségén Szegeden maradt, hogy számítógépes szimulációs méréseket végezhessenek a gimnázium ABC 80 típusú perszonal komputerén. Ügy véljük, ez a példa azt tükrözi hogy a tehetséges tanulók között mindig akad egy-két olyan „megszállott", akiknek nem jelent áldozatot a nyaralás egy részének munkában töltése, ha olyannal foglalkozhat, ami érdekli és a fejlődését szolgálja. A gimnáziumban jelenleg most folyik egy újonnan kialakított biológiai laboratórium berendezése, amelyben biofizikai mérésekre Í6 mód lesz. Ügy tervezzük, hogy ingerület biofizikai mérési gyakorlatot iktatunk be, melyhez a műszereket is biztosítjuk. Ezen törekvésünkben számítunk a SZOTE, az SZBK és az MTA biológiai osztályának megértő, szíves- támogatására. Az 1983/84. tanévben újabb osztályban indítjuk be a biofizikai szakkört: a most második osztályba lépőknél. Így a gimnázium három csoportjában lesz biofizika-képzés. A IV. o^zlályo>sok rószére — akik az egyetemi felvételire j+észülpek — .kiscsoportos fpg^jtyW Wyáijun* bevezetni a valasztott paiyanak megfelelően. A további perspektívát illetően : a szakmai utánpótlás nevelésének elősegítése mellett az első lépcsőben szeretnénk egy olyan modellt kialakítani, melynek alapján más középfokú iskolákban is szervezhetnének biofizikai szakköröket. Ismert dolog, hogy az 1978 79 tanévtől a gimnáziumokban országos jelleggel bevezették a fakultatív oktatást, mely szerint a III. osztálytól kezdődően a tanulók az általuk — tehetségüknek és pál.yairányulásuknak megfelelően — választott tantárgycsoportban (blokkban) magasabb szintű képzést kapnak. Kísérleti munkánk egyik távolabbi célja tehát: tanulmányozni, hogy miként lehetne a biofizika oktatását a fakultációs rendszerben megvalósítani. Panel és kultúra Szidiuk és dicsérjük, áhítjuk és ha tehetjük, elhagyjuk, a szürke panelok lakóseitieit. Tudományos tanácskozások és társasági csevegések középpontiéban áll a lakótelep. Hajlamosak vagyunk arra. hogy mint annyi mást. ezt is speciálisan magyar találmánynak fogjuk fel. Pedig ezt sem mi fedeztük fel. A lakótelepek az 50-es évek végén jelentek meg a világ nagv városainak perifériáin. Ez a településforma az emberi szükségleteknek csak egv szúk körét igvekszik kielégíteni. Nem akar város lenni, annak csak néhánv feladatát vállalja. A lakásokon kívül csak a legszükségesebb alapellátás feltételeit hozza létre. A lakótelep elválaszthatatlanul kötődik a városhoz. Ebből következik, hogv a lakótelep problémáit sem megérteni, sem megoldani nem lehet önmagában. Magyarországon a hiánygazdálkodás iegyében indultak a nagy lakásépítési programok. Ennek következtében a tervezők reménytelenül kísérelték meg úira és úira komplex városokat építeni. A beruházási eszközök hiánvában minden, ami fölösleges — az uszoda, a sporttelep, a bevásárlóközpont és a művelődési ház — áldozatul esett a takarékosságnak. Heivükre lakások épültek, amelyeket csak a statisztikában és a tervezési normákban létező átlagállampolgárok átlagieénveire méretezték. Szinte egvetien olyan konkrét család sem létezik. amelvnek valóságos igénveit fedné a mozdíthatatlan betonfalakkal örökre elrendezett házgyári lakás. Itt kell berendezkednie a munkája után fúró-faragó, barkácsoló hivatalnoknak, az otthon dolgozó értelmiséginek, és az egész napos zai és nehéz munka után csendben pihenni vágvó munkásnak, pedagógusnak. Ennek képtelenségét iól példázzák a lépcsőházakban rendszeresen dúló zai viták. A lakótelepi lakás más életformát alakít kl. mint a hagyományos lakóövezet. Kicsi a fürdőszoba, nincs lehetőség a nagvmosásra. szárításra, nincs helv nagyobb élelmiszerkészletek raktározására, de hiányoznak a feltételei a társasági életnek is. Ilyen körülmények között sokkal nagvobb szolgáltatási kapacitásra van szükség, mint más területeken. Sokkal több közösségi létesítmény kellene. hisz a társadalmi kommunikációnak nincs más tere. A liftben vagy a szemétledobónál elhangzó köszöntéseket' és félszavakat nem tekinthetiük tényleges kommunikációnak. Azt már a fentiekben említettük. hogv a takarékosság első áldozatai azok a létesítmények, amelyek teret adhatnának az emberi kapcsolatoknak. Ezek pedig nemcsak lelki szükségletek, hisz az élő emberi kapcsolatok hiánva negatívan befolvásolia a munkaerő kondicionáltságát. együttműködési készségét. így végső soron teljesítményét is. Nem sok esélv van arra. hogv a közeljövőben pótoljuk a hiányzó közösségi létesítményeket. Valamilven megoldást azonban találni kell. A közművelődés mai gyakorlatában erre két lehetőség van: vagv olvan szervezeteket hozunk létre, amelyek saját épület nélkül, az iskolák, óvodák, népfront- és párthelviségek igénybevételével szerveznek közösségi művelődési alkalmakat, vagy lehetőséget adunk arra. hogv egv-egv lakóközösség maga alakítsa ki művelődésének, szórakozásának lehetőségeit és szervezeti kereteit. Mindkettőre sok példát látunk már. Budapesten. Kaposváron. Salgótarjánban kulturális információs és szervezési egységek alakultak. Katalizáló, összekötő .s^ereqqt tölthetnek,be az jegyes intézmények. közüttot-Ezzel olvan energiákat szabadítanak fel,/olyan lehetőségeket teremthetnek meg. amelyekhez nem kellenek, nagy beruházások. De Tgombáuénódfa szaporodnak az alagsori szárítóhelviségekben. kerékpártárolókban és még kl tudia. hol kialakított lakóhelyi, lépcsőházi klubok is. Létrehozásuk, működtetésük azonban nem egvszerű feladat. Számtalan bürokratikus előírás, ügyrendi szabálv akadálvozza a cselekvést. A közigazgatás és a szakigazgatás még nincs felkészülve ilven méretű társadalmi öntevékenvség támogatására. Sok segítséget ielent az. hogy az Országos Közművelődési Tanács és a Hazafias Népfront idejében felismerte e mozgalom ielentőségét. és pálvázatokkal, szakmai tanácsokkal, jogi segítséggel, és nem utolsósorban ieientös pénzeszközökkel támogatja azokat, akik nem akarják ölhetett kézzel megvárni, míg valamilven társadalmi intézmény ióságosan a segítségükre nem siet. Ez a magatartás igen fontos eleme annak, amit úgy szoktunk nevezni, hogy a kultúra demokratizmusa. önmagában sem a lakóklubok, sem a szabad idős szervezetek nem oldhatlak mes a lakótelep kulturális, közművelődési gondiait. Ki kellene alakítani egv olvan szervezetet, amelvben mindkét forma a maga eszközeivel, de önálló partnerként venne részt a lakóterület ellátásának megszervezésében. Ehhez adhatnának aztán nagy segítséget a már meglevő vagy később felépítendő intézmények. P. SZ. F Sass Ervin Négysorosak NEM IMÁDSÁG most is mindörökké ennvi ettől kell az égbe menni mert tiéd lett a hatalom a dicsőséget akarom VASÁRBAN séta jobbra séta balra mennyi kincs és mennvi sáto törökmézet mégsem veszünk s nem kérünk a körhintából HÖSTENOR senkikirálvka énekel sámliról lén a székre fel aki nem ért hőstenorul annak az ég bekomorul