Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-03 / 208. szám

2 Szombat, 1983, szeptember 3.' RÁDIÓTELEX „AMPLE EXPRESSZ" — HADGYAKORLAT A NATO-haderők európai lesfelsőbb parancsnoksága csütörtökön közölte, hogy a NATO szeptember 4. és ok­tóber 2-a között Dánia terü­letén „Ample express" fedő­nevű szárazföldi hadgyakor­latot tart. A gyakorlaton az Egyesült Államok, az NSZK, Nagy-Britannia. Olaszország, Portugália, Hollandia, Dánia es Luxemburg hadseregének több mint tizenegyezer kato­nája es tisztje vesz részt. HUSAK— ELLEMANN-JENSEN Gustáv Husák, csehszlovák köztársasági elnök csütörtö­kön Prágában fogadta Uffe Ellemann-Jensen dán kül­ügyminisztert. A kétoldalú kapcsolatok megvitatásakor mindkét fél hangsúlyozta, hogy a csehszlovák—dán kapcsolatokban nincs vitás, illetve nyitott probléma, ami jó alapot teremt e kapcsola­tok fejlesztéséhez. A megbe­szélésen szót ejtettek a nem­zetközi helyzet időiszerű kér­déseiről iSw JABLONSKI—CSANDRA Henryk Jablonski, a len­gyel államtanács elnöke csü­törtökön Varsóban fogadta Hcmes Csandrát, a béke-vi­lágtanácsa elnökét, aki a II. világháború kitörésének 44. évfordulóján rendezett béke­nap alkalmából tartózkodik a lengyel fővárosban. MÉG MINDIG A FALKLANDOK Az ENSZ dekolonizációs bizottsága csütörtökön hatá­rozatot fogadott el. amelyben felszólítja Argentínát és Nagy-Britanniát, hogy a vita békés úton történő rendezése érdekében újítsák fel a tár­gyalásokat a Falkland (Mal­vinj-szigetekról. A határozat egyúttal támogatja az ENSZ fótitkárának e kérdésben ki­fejtett jószolgálati erőfeszíté­seit. NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZT Szófiában csütörtökön be­fejeződött a szocialista orszá­gok vöröskereszt-szervezetei­nek találkozója. A résztvevők azt vitatták meg, hogy e szervezetek miként vehetik ki részüket a békéért folytatott harcban, a nukleáris háború veszélyének elhárításában. ŰRHAJÓSOK Harmadik hónapja dolgozik a világűrben Vlagyimir Lja­hov és Alekszandr Alekszand­rov. A Szaljut-7 űrállomás két lakója az utóbbi napok­ban főleg geofizikai kísérle­tekkel foglalkozott. Fénykép­felvételeket és színképelem­zést készítettek a Föld szá­razföldi és óceáni területei­ről. A vizsgálatokhoz az űr­állomás fedelzetcn elhelye­zett NDK-gyártmányű fény­képező berendezést használ­tak. A kutatási program mellett az űrhajósok felkészítették a Szaljut-7-et arra, hogy üzem­anyagtartalyait feltöltsék a hozzá csatlakoztatott Prog­re«sz-17 teherűrhajó állal szállított üzemanyaggal. A PRAVDA BUDAPESTI TUDÓSÍTÓJA SZEGEDEN Pénteken Szegedre láto­gatott az SZKP központi lapjának, a Pravdának bu­dapesti tudósítója, Vlagyi­mir Geraszimov. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsá­gának székházában dr. Se­be János, osztályvezető fo­gadta, és tájékoztatta Csong­rád megye gazdasági-kultu­ralis életéről. Ezt követően a szovjet újságíró felkeres­te műtermében Tótli Valé­ria és Kligl Sándor szob­rászművészeket, majd a Csongrád megyei Hírlap szerkesztőségében tanácsko­zott a lap vezetőivel az új­ságírás időszerű kérdéséiről. Szakszervezeti küldöttségünk Szótiában • Szófia (MTI) Gáspár Sándornak. a SZOT főtitkárának vezetésé­vel pénteken Szófiába érke­zett a Szakszervezetek Or­szágos • Tanácsának titkár­sága. A küldöttséget Petr Djul­gerov. a Bolgár Szakszerve­zetek Közponi Tanácsának elnöke fogadta a szófiai re­pülőtéren. Jelen volt Sebes­nyén Jenó, hazánk szófiai nagykövete. A küldöttség megbeszélé­seket folytat a bolgár szak­szervezetek központi taná­csának titkárságával. A kül­döttségek tájékoztatják egy­mást szakszervezeteik hazai és nemzetközi tevékenysé­géről, áttekintik a szak­szervezetek gazdasági építő­munkát segítő tevékenysé­gét, megvitatják szerepét és feladatait a szocialista de­mokrácia fejlesztésében. Pozsonyba utaz ott Faluvégi Lajos # Budapest (MTI) Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal Elnöke pénteken Pozsonyba utazott Karol Martinka mi­íiiszterelnök-helytettesnek, a szlovák tervbizottság elnö­kének meghívására, hogy tárgyalásokat folytasson idő­szerű tervezési, együttrrfű­ködési kérdésekről. Amerikai tengerészek Libanonnál . a TflSZSZ nyilatkozata o Washington (MTI) Az Egyesült Államok csü­törtökön újabb 1600 tenge­részgyalogost vezényelt Li­banon partjaihoz a kenyai Mombasa kikötőjéből. A Pentagon közlése alig huszonnégy órával követte George Shultz amerikai kül­ügyminiszternek azt a kije­lentését, hogy az Egyesült Államoknak jelenleg nem áll szándékában a Libanon­ban államásozó amerikai csapatok létszámának bőví­tése. A Libanonba vezényelt csapatok az amerikai hiva­talos bejelentés szerint egyelőre nem szállnak partba, hanem valamiféle készenléti szolgálatot telje­sítenek a libanoni partok­nál. Washingtoni katonai elemzők azonban ezzel kapcsolatban rámutatnak: a csapatátdobás egy hétig tart, de amint az alakulat megérkezik Bejrút térségé­be. a partraszállás már csu­pán formalitás marad, ami szükség esetén percek alatt végrehajtható. Amellett, hogy az Eisen­hower repülőgép-anyahajó továbbra is a térségben ma­rad. az újabb flottilla Liba­nonba irányításával komoly mértékben megnövekszik az amerikai csap^tkontingen­sek tűzereje. Rapszodikus útirajz (3.) Svájc - hegyekkel A TASZSZ szovjet hírügy­nökség pénteken nyilatkozat­ban tért vissza a szerdáról csütörtökre virradóan a szov­jet légtérbe behatolt isme­retlen felségjelű repülőgép ügyére. A nyilatkozat megállapít­ja. hogy a szovjet államha­tárokat durván megsértő re­pülőgép mélyen behatolt a Szovjetunió légterébe. A nemzetközi repülési útvonal­tól 500 kilométerre eltért a Szovjetunió területe felé, és több mint kétórán át tartóz­kodott a Kamcsatka-félszi­get, az Ohotszki-tenger tér­ségében és Szahalin szigete felett. A nemzetközi repülési sza­bályokat megszegve a repü­lőgép navigációs jelzőfények nélkül haladt, a szovjet re­pülésirányító-szolgálat rádió­jeleire nem válaszolt, s még csak kísérletet sem tett ar­ra, hogy kapcsolatot létesít­sen a repülésirányítással. Természetes, hogy miköz­ben az ismeretlen hovatar­tozású repülőgép a Szovjet­unió légterében tartózkodott, a levegőbe emelkedtek a szovjet légeihántás repülő­gépei. A nemzetközi repü­lésben elfogadott általánosan ismert jelzések segítségével több ízben megpróbáltak kapcsolatot létesíteni a lég­teret megsértő géppel, s kí­sérletet tettek rá, hogy a Szovjetunió területén levő legközelebbi repülőtérre ve­zessék. Az ismeretlen repü­lőgép mindezt figyelmen kí­vül hagyta, ezért Szahalin szigete fölött az egyik szov­jet repülőgép nyomjelző­lövedékkel figyelmeztető lö­véseket adott le a gép hala­dási irányában. Nem sokkal ezután a repü­lőgép elhagyta a Szovjetunió légterét, és a Japán-tenger irányába folytatta útját. A TASZSZ-hírügynökség felhívja a figyelmet arra is, hogy az Egyesült Államok es nehuny mas orssag zajos kampányba kezdett egy New Yorkból Szöulba tartó repü­lőgép eltűnése miatt Külön' figyelmet érdemel az a tény, hogy már a repülőgép eltű­néséről szóló első hírben is az Egyesült Államok köz­ponti hírszerző ügynökségé­re, a CIA-ra hivatkoztak. A szovjet hírügynökség ezek alapján felteszi a kér­dést: hogyha egy polgári re­pülőgép szokásos útjáról volt szó, amelyet végig nyomon követtek, akkor amerikai részről miért nem tettek semmit azért, hogy megaka­dályozzák a Szovjetunió lég­terének durva megsértését, és visszatérítsék a repülőgé­pet a nemzetközi útvonalra? Mindezek alapján az em­iitett repülőgép behatolása a Szovjetunió légterébe nem tekinthető másnak, mint ele­ve kitervelt akciónak. Ter­vezői nyilván arra számítot­tak. hpgy polgári repülőgép felhasználásával akadálytala­nul végezhetnek különleges földerítő feladatokat. Megalapozott az a feltéte­lezés — állapítja meg a nyi­latkozat —, hogy a provoká­ció szervezői szándékosan to­vább akarták élezni a nem­zetközi légkört. A Szovjet­uniót rosszindulatúan gya­núba keverve ellenséges han­gulatot kívántak szítani vele szemben, és le akarták já­ratni a Szovjetunió békesze­rető politikáját. Erről tanúskodik az a dur­va, rágalmazó nyilatkozat is. amelyet az eset kapcsán Reagan elnök intézett sietve a Szovjetunióhoz. A TASZSZ hírügynökséget felhatalmazták annak közlé­sére. hogy a Szovjetunió ve­zető körei sajnálatukat feje­zik ki az emberéletben esett kár miatt, s ugyanakkor ha­tározottan elítélik azokat, akik tudatosan vagy bűnös felelőtlenségből hozzájárultak emberek halálához, s a tör­ténteket most alantas politi­kai célok érdekében kíván­ják felhasználni — szögezi le a nyilatkozat. Konstanzban húzódik a határ. A városban, amely a Bodeni-tó egy nyúlványá­nak déli partján fekszik, nagyrészt még az NSZK területén. — Kérem, álljon félre — mondja udvariasan a svájci határőr a város szélén levő határállomás­nál. hogy elvigye két-három percre az útlevelet. Es mar jön vissza — jó utat kíván. Elzárkózva? Egy nap. huszonnégy óra juthat Svájcra. Ennyit en­gedélyez legalábbis a tran­zitvízum. Elvben. A gyakor­latban: reggel belép az ember, és esti célja Como, Olaszország. Furcsa dolog a vízum: az ember, ha egyébért nem is, ezért idegennek érezheti, kénytelen érezni magát. Egy országot véd a nemkívána­tos elemektől. Megadásakor ellenőrzik, hogy az utasnak van-e miből fedeznie költ­ség- Ét. s valóban csak tu­rista-e. nincsenek-e egyéb szándékai. PéldáuL hogy „titokban" ott maradjon. Már hazatérésem után ol­vasom: Svájc alaposan meg­szigorította az idegenek le­telepedésének feltételeit a menedékjog megadását szin­te lehetetlen feltételekhez kötötte. A gondolatot hát itt tett is követte. Mert a gondolat már más orszá­gokban is megfogant. Pél­dául az NSZK-ban. ahol a valahonnan Ázsiából érke­zett, középkori kínzásokat kiállt menekültre, volt hogy kijelentették, ha nem is kormányzati hivatalosság­gal: ha abban az országban szokás a kínzás, azt tudo­másul kell venni, mint bel­ügyet. A kínzókamrák mű­ködése még nem ok arra. hogy valakit menekültnek kelljen tekinteni... Hiába, a válság szinte minden országban fölösle­gessé tette a valaha oly szükséges, idegenből tobor­zott munkaerőt. Szabadulni pedig nem túl egyszerű a meglevő emberfölöslegtől. Hát legalább az utánpótlást kell minden lehetséges esz­közzel megakadályozni. Pél­dául a fokozódó elzárkózás­sal. mintegy átplántálva az „Amerika az amerikaiaké" föl-föléledő jelszavát. A pro­tekcionizmus lassanként — úgy látszik — nemcsak a szűkebben vett gazdasági szférában érvényesül ... Hágó és hó A cél hát az olaszországi Como. Zürichen és Luzer­nen át. Vasárnap. Kihalt, szinte üres városok tárják ki magukat az utasnak. Lu­zern szinte néptelen, csak az óvárosban van valami mozgás. Érthető: gyönyörű, ha tán nem is annyira hangulatos, mint az osztrák kisvárosok kicsit délszaki, a reneszánsz karakte'rét cso­da tudja, hogyan idéző bá­ja. És kristálytiszta tavak mentén húzódik az út. im­már az Alpok hegvei kö­zött. hogy aztán Altdorfot elhagyva megkedje hosszú emelkedését a St. Gotthard­hágó felé. Még nem mere­dek az út, szinte menetele­sen kaptat fölfelé. Szépen szalad a megpakolt kocsi is, csak a hűtővíz hőmérő­jének mutatója baktat las­san, de annál biztosabban a forráspontot jelző piros mező felé. hogy vagy két milliméterrel előtte resz­ketve megálljon. Az ember nem tehet róla, de fél szemmel folyton a mutatót lesi: megmarad-e a fehér mezőben? Egyelőre igen. A hágó sem lehet túlságosan messze. Ott vajon mi lesz? Végre egy parkolóhely, áll­junk meg, hadd hűljön a motor. És a megnyugtató látvány: mégsem a kocsi­val van baj. Ahányféle au­tómárka csak létezik, nagy­jából annyi állhat a parko­lóban nyitott motorházzal, gőzölgő hűtővel az aszfaltot olvasztó kánikulában. Aztán útjelző tábla. Igen, itt lehet egyenesen bejutni Európa leghosszabb, 16 kilo­méteresnél is hosszabb és ingyen igénybe vehető köz­úti alagútjába, ami kényel­mesen jó úton juttatja át az autóst a hágó déli olda­lára. De szinte senki nem választja a ' kényelmet, majdnem mindenki jobbra Távoli partnerünk: Burma A Burmai Unió Szocialis­ta Köztársaság hazánktól igen távol, az Indokínai-fél­sziget nyugati részén fek­szik, a kapcsolatfelvétel sza­porodó jelei mégis arra utalnak: a távolságok áthi­dalhatók. Burma, a hazánktól mint­egy hétszer nagyobb egykori brit gyarmat 1948-ban vált függetlenné. A nyugati or­szágokra támaszkodó kez­deti egyoldalú fejlődés a 60-as évek elejére megre­kedt. Ne Win vezetésével 1962-ben a hadsereg vette ét a hatalmat. Az új vezetés társadalmi fordulatot hir­detett- Megkezdődött a föld­reform, államosították a kül­földi monopóliumokat, a külkereskedelmet, a banko­kat, a vasutat, az energia­termelést. Kiépült az állami iskolahálózat: ma már az oktatás az elemi és a szak­iskolákban. a középiskolák alsó osztályaiban ingyenes. A Szocialista Program Párt­ja és a kormány — amely meghirdette a .szocializ­mushoz vezető burmai út" elvét — 20 évre szóló gaz­daságfejlesztési tervet dol­gozott ki. Ennek most énp félidejénél tartanak. A cél: a szocialista termelési vi­szonyok kialakítása — agrár ipari országgá válni, s nö­velni a nagyüzemi gazdál­kodás arányát. Burmában a Forradalmi Tanács 1974-ben feloszlott, a hatalom a nemzet gyűlésé és az államtanácsé lett. 1978­ban általános választásokat tartottak. Az alkotmányos központi kormányzat hely­zetét azonban változatlanul megnehezíti, hogy az ország több körzetében nemzetisé­gi-szeparatista mozgalmak tevékenykednek, mindemel­lett Burma külpolitikájában hagyományosan az aktív semlegesség és el nem kö­telezettség elvét vallja. Hazánkkal a 70-es évek eleje óta kezdett rendszere­sebbé válni a korábbi, vi­szonylag korlátozott kapcso­lat. 1972-ben Budapesten járt Ne Win elnök, 1974­ben a magyar miniszterel­nök. 1976-ban pedig külügy­miniszterünk látogatott Ran­goonba. Ugyanebben az év­ben aláírták a burmai— magyar kereskedelmi meg­állapodást. Áruforgalmunk egyelőre .szerény. A szakér­tők inkább a gazdasági kap­csolatok távlatait hangsú­lyozzák a 32 milliós lakos­ságú. ásványkincsekben igen gazdag, termékeny, ambició­zus agrárfejlesztésre tö­rekvő délkelet-ázsiai állam­mal. Többek között e lehetősé­gek áttekintése állt Loson­czi Pál tavalyi, sikeres hi­vatalos látogatásának kö­zéppontjában. Várhatóan U San Yu államfő mostani út­ja is elősegíti kapcsolataink erősödését, az ígéretes lehe­tőségek valóra váltását. (KS) kanyarodik, a hágó felé. az útra, amely száz ha.itűka­nyarral kaptat föl egy szur­dokban. A keskeny úton kerékpár­verseny. Fölfelé tartanak, szakad, patakzó -róluk a víz. Lihegő kerékpárosok, lihegő motorok. Az ember minden sebességváltást meg­gondolna, hogv kímélje a túlterhelt kocsit és n\otort. És folyton váltania kell, hogv kerülgethesse a ke­rékpárosokat a szinté, fo­lyamatos szembe jövő for- • galommal együtt. Igaz, itt csak két sebességi fokozat­tal kell dolgozni: a vájtó legföljebb a kettesig juthat el. A vízhőmérő mutatója már szinte éri a piros me­zőt. És ekkor: fönt va­gyunk ... ' Kinyílik a táj. fennsík, valaha gleccser csiszolta háznyi kőtömbök a völgy alján. És hó. Hatalmas tömbökben, jéggé összetö­mörülve az égető augusz­tusi nap alatt. Hó. amit meg lehet fogni, amiből hó­golvót gyúrnak a körül föl­szabadultan szaladgáló gye­rekek. Aztán a hosszú ereszkedés a déli oldalon. És ez tán az igazi szépség: széles völgyek nyílnak-tá­rulnak ki a szemnek, hegy­csúcsok, alant a völgyek mélyén festői kis városkák. Olaszországig most már vé­gig hetwek között de autó­nak és embernek kényelme­sebben kanyarog az út. Hírele és árak — Svájc drága ország, na« gyon drága — mondták mindenhol. Ismerősök. itt­hon és külföldön. Drága? Nem baj, úgyis csak egv napra telik a vízumból, azt meg ki lehet bírni. Fől< hogy vasárnap van. az üz­letek zárva. . Legföljebb egy-két bazár tart nyitva Luzernben. Ké­peslapot kell venni, egy­két apróbb ajándékot. Nem tűrik drágának. És egv po­hárka sör a kánikulában, az óváros egyik kellemes vendéglőjében. Ez sem drá­gább, mint Ausztriában, vagy az NSZK-ban. És a kirakatok is beszédesek: az árak nagyjából a kint meg­szokottak. sőt, a különben kimondottan drága gyerek­holmik, ruhák itt mintha jóval olcsóbbak lennének, mint más országokban. Lehet, hogv csak legenda a drágaság. Az országokat, világot járó sokat utazó emberek legendája, akik szár-on tartják, mi hol ol­csóbb vagy drágább, akár öt-tíz százalékkal is. És Ott vesznek, ahol olcsóbb. Lehet, hiszen akinek sok pénZe van. annak sokat szán.íthat öt-tíz százalék különbség, ha magas, nagv összegű a számla. A turista sovány pénztárcába úgvis csak szolid élvezeteket en­gedhet meg. És — hogy át­számítva — harminc vagy harminchárom forintot fi­zet-e egy sörért? Hát ettől még nem kell főnie a fe­lének. És ha drága is Svájc. Jön Olaszország, ami biztosan sokkal olcsóbb inkább a mi zsebünknek való. Igaz. ott tán a legdrágább a b-m zin Európában. Nem bai határon benzinkút. Tele'; kolunk. Előttem lírával f­zetnek, olaszul beszél n?'' Jé, csak nem szaladtunk át valahogyan Itáliába? Nem csak itt a másik ország, vagv inkább országok pén­ze is pénz.. Közel a határ. A benzinkútnál, a boltban elfogadiák a frankot épo­úgv, mint a lírát, vagv a márkát. És természetes hogy a benzinkúthoz tartó zó szupermarketben pénz" is váltanak: jókora marék olasz bankjegyet nyomnak a kezembe. Új országgal, új pénzzel kell hamarosan megismerkednem. Szávay István

Next

/
Thumbnails
Contents