Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-02 / 207. szám

3 Péntek, 1983. szeptember 2.' Tanévnyitó Centenáriumi iinnepseg az oktatási igazgatóságon az ásotthalmi szakmunkásképzőben Dr. Komócsin Mihály tariotf előadást A magyar csapat nyerte az erdésiversenyt Csütörtökön délután tanévnyitó össztamari er­tekezletet rendezett Új­szegeden, a megyei párt­bizottság oktatási igaz­gatósaga. A résztvevőket Szetei József igazgaió­helyettes köszöntötte, köztük dr. Komócsin Mi­hályt, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tag­ját, a megyei partbizott­ság első titkárát, dr. Koucz Jánost, a megyei pártbizottság titkárát. A tanévnyitó előadáson dr. Komócsin Mihály elő­adást tartott időszerű nemzetközi es gazdaság­politikai kérdésekről. Bevezető szavaiban kö­szöntötte a megyei pártbi­zottság nevében a resztve­vőket, majd arról szólt, hogy mindig nagy jelentő­sége volt a párt életében a nevelőmunkanak. s jelen­tősege van mo6t, amikor a két viágrendszer között ki­éleződött a helyzet; a szél­sőséges imperialista erők nemcsak katonai, diplomá­ciai. gazdasági, hanem ideo­lógiai fronton is támadnak. Hangsúlyozta, hogy az Ilyen jellegű kérdésekben a kevésbé tájékozottak, de a párttagok körében is a háború és a béke kérdése sokkal inkább az érdeklődés -előterében áll, mint bármikor az vtóbbi évek során. Erősödik az ag­godalom a kiéleződött vi­lágpolitikai helyzet miatt, amelynek hatása nálunk is érinti a lakosságot. A párt­tagok igénylik, hogy erősít­sük a perspektívát a szo­cializmust építők sorában. Hangsúlyozta előadása to­vábbi részében, hogy szerte a világon, akik reálisan szemlélik a nemzetközi vi­szonyok alakulását, egyön­tetűen elismerik, hogy ma a béke megőrzésének alap­vető tényezője a szocialista világ ereje, és a két világ­rendszer között kialakult katonai egyensúly. Erősödik a népek fellépése a fegyver­kezési verseny, az agresszív imperialista körök kalandor politikája ellen. A Szovjetunió és a szo­cialista országok hangsú­lyozzák, hogy nem engedik az egyensúly megbontását, nem engedik magukat pro­vokálni az imperialista lé­pések által. Nyugodt hang­nemben reagálnak, és bé­kekezdeményezéseket lesz­nek, mely világszerte ro­konszenvet kelt a szocializ­mus iránt. Ezek a kezde­ményezések ösztönzik a beke erőit, melyek korében ma nemcsak a tradicionális bejkeszer rezeteket. -rnopgal­makaí lehet megtalálni- na­rxem sok olyan úi áramla­tot. amelyek a kiéleződött világpolitika hatása alatt ébredtek rá arra, milyen veszélyben van az emberi­seg lete és jövője, ezért emelik fel szavukat a béke védelmére. • A külpolitikai kérdések összefoglalójaként elmon­dotta : annak ellenére, hogy a világpolitikában rendkí­vül kedvezőtlen jelenségek alakultak ki. amelynek szá­mos negatív hatását mi is érezzük, politikai, ideológiai, gazdasági és számos egyéb területen, bebizonyosodott: a szocialista közösség orszá­gai nemzetközi súlya, béke­harca és nem utolsósorban a szocialista országok vé­delmi erejének és szerveze­tének. a Varsói Szerződés szilárdsága rendkívül nagy hatással van a világpoliti­kai folyamatok alakulására. Ezeket a folyamatokat olyan irányba terelik, amelyből világosan leszűrhető az a következtetés, nem elkerül­hetetlen egy újabb pusztító világháború, a beke meg­védhető és a jelenlegi fe­szültség is enyhíthető. Előadása további részében időszerű gazáasagpolitikai kérdésekről szólt. Hangsú­lyozta: legjelentősebb eied­ménynek tekinthetjük. hogy az elmúlt ket évben az el­adosodasi folyamatot meg­állítottuk. Mint ismeretes, ez meg a negyedik ötéves terv időszakában kezdődött, a hetvenes évek első felé­ben. amelyre azt szokták mondani, hogy aranykor volt a magyar gazdaság életében. Ez az eladósodási folyamat ugyanakkor kez­dődött és különösen veszé­lyes méreteket öltött a het­venes évek második felében. Ezt megállítottuk, sót a múlt évben — először hosz­szú idő óta — már aktívu­mot értünk el. Ezt olyan években értük el. amikor a vllággazdasagi válság ha­tásaképpen a legtöbb fej­lett tökes országban csök­kent a nemzeti jövedelem növekedése. Nálunk a nem­zeti jövedelem és az ipari termelés ket év alatt öt százalékkal növekedett. A mezőgazdasági termelés is jelentősen nőtt. Olyan hely­zetben, amikor csereará­nyaink ielentősen romlot­tak. Például 1982-ben. ami­kor több termeket kellett ugyanannyi devizakiterme­lésre fordítani, mint a ko­rábbi években, az export­kivitelünk 10 százalékkal növekedett. Ezen belül a nem rubelelszámolású ex­port 13 százalékkal emelke­dett. Az életszínvonal elért ered. menyeit 1981—82-ben tehát az ö éves terv első két évé­ben, tartani tudtuk. Az idén — mint ismeretes — a meg­változott nemzetközi pénz­ügyi és piaci helyzet miatt kénytelenek voltunk az adósságtörlesztést előrehozni. Ezért 1983-ban, a reálbér vi­szonylatban vissza kellett lépnünk, de a reáljövedelem két év alatt a tervelőirány­zat szerint emelkedett. A lakossági fogyasztás is en­nek megfelelően nőtt. Tehát azt mondhatjuk, hogy az életszínvonal elért eredmé­nyeit a DÚrt kongresszusi határozata szellemében tar­tani tudtuk. 1983-ban némi visszalépésre kényszerültünk, de a Központi Bizottság ér­tékelése szerint a középtávú terven belül megvan a le­hetőség arra. hogy azt ,a visszalépést, amelyre az idén kényszerültünk, a hátralevő években ellentételezzük és végül elsősorban a reáljöve­delemben elérjük a hatodik ötéves terv célkitűzéseit. Bár ugyanezt reálbér vonat­kozásában nem tudjuk biz­tosítani. de mivel széles méretekben kiterjesztettük a másodlagos jövedelemszer-! zési forrásokat. így bizonyos átcsoportosításokkal, diffe­renciáltsággal, de társadalmi szinten, ezen a téren is az 1980-as szintet előrelátható­an biztosítani tudjuk. Ami a hatékonyság növe­lését illeti, két év alatt a gazdaság működési költsé­geit csökkentettük. Energiá­ból fajlagosan 8 százalékkal kevesebbet használtunk fel. mint a korábbi években. Kőolajból, beleértve a kő­olaj termékeket is, 1,6 millió tonnát takarítottunk meg Részben úgy, hogv az ener­giahordozó felhasználásának szerkezetét átalakítottuk je­lentősen növeltük az olcsóbb energiahordozók részará­nyát. Külön figyelemremél­tó, hogv q társadalmi össz­kiadások növekedési ütemét mérsékeltük, ameiv a koráb­bi időszakban évről évre je­lentősen meghaladta a ter­melés emelkedésének üte­mét. Nyilvánvaló, hogv ez erőforrásokat vont le. egy­részt a beruházásoktól más­részt a néogazdasági felhal­mozástól. Ügy lép ünk előbb­re, hogy közben növeltük azokat a társadalmi összki­adásokat, amelyek az embe­rek íletszínvonalával kap­csolatosak. Például a szociá­lis-egészségügyi ellátással kapcsolatos kiadásokat. Je­lentősen visszaléptünk az igazgatási kiadások terén, át­szervezve bizonyos közigaz­gatási területeket. A pozití­vumok mellett azonban azt is meg kell állapítani, hogy a termékszerkezet korszerű­sítése. sajnos, még mindig elég lassú. különösen az volt ez év első felében. Befejezésül rövid áttekin­tést adott a magyar népgaz­daság 1983. első felévi hely­zetéről, majd összegezte a Csongrád megyei tapasztala­tokat. A többi között elmon­dotta. hogy a megvei párt­bizottság állásfoglalásában megfogalmazott termelés- és exportnövelést időarányosan nem minden népgazdasági ágazatban sikerült megvaló­sítani. Az ipari termelés szá­mos területén a termékszer­kezet az értékesebb, korsze­rűbb termékek irányába mó­dosult e folyamat azonban az indokoltnál továbbra is lassú b. Nagy eredménv, hogy az ipari termelés csök­kenése ellenére az export­értékesítés mindkét reláció­ban nőtt. Szólt a mezőgazdaság tel. jesítményéről, amely a ked­vezőtlen időjárás miatt el­maradt az előző évitől. Egyes üzemekben állami in­tézkedések i,s szükségesek. A kalászos gabonából a terv­hez viszonyítva és az előző évhez mérten is jejentös az, elmaradás. Ugyancsak ki­esés várható kukorica, s az ipari növények, tömegtakar­mánvok zöldségfélék terme­lésében is. Az állattenyésztés első félévi teljesítménye azonban meghaladta a ter­vezettet és a múlt évi szín­vonalat. Az állattenyésztő gazdaságok eredményességét az idén még az aszálykár nem érinti olyan mértékben, mint a növénytermelésre •szakosodott üzemeket. El kell érni, hogy a mezőgazda­sági termelés jelentős kiesé­seinek ellensúlyozására in­tézkedéseket tegyenek. a takarmányszükségletet bizto­sítsuk, e cél érdekében min­den tartalékot mozgósítsunk — fejezte be előadását dr. Komócsin Mihály. Ezt követően dr. Kanyó Ferenc, az oktatási igazgató­ság vezetője tartott előadást a propagandamunka idösze-, rü kérdéseiről. Dr. Királyi Ernő ünnepi beszédet mondja Tegnap délelőtt rendezték Ásotthal mon, a Bedö Albert Erdőgazdasági Szakmunkás­képző Intézetben a nemzet­közi erdészverseny • ered­ményhirdetését, s az iskola fennállásának 100. évforduló­ja alkalmából ünnepséget tartottak. Az iskola névadója, Bedő Albert 1885-től az akkori Földművelésügyi Minisztéri­um államtitkára volt. Az ő nevéhez füzdik az első erdő­őri szakiskolák kialakítása. Ezek közül az egyik volt a királyhalmi, a mai ásotthal­mi, amely 1883. október 10­én nyitotta meg kapuit. • Azért éppen ide került, mert az Alföldön, Szeged szabad királyi város ' területén ez volt a • legerdősültebb terü­let. Az Alföld fásítása, a fu­tóhomok megkötése volt eb­ben az időben napirenden, ez indokolta a végső döntést. Az eltelt száz esztendőben az iskola mindig a magyar erdészet éppen aktuális cél­jait szolgálta. 11 hallgatóval és két tanárral indult meg az oktatás. Ma 12 tanár és 90 hallgató dolgozik az isko­lában. s jelentős a kisegítő munkát végző alkalmazottak száma is. Az iskola centená­riumára kiadott emlékkönyv­ből végig lehet követni a technikai fejlődést a mai korszerű erdészeti gépekig. Ugyanez vonatkozik a tan­tervekre, a képzési célok kü­lönböző korokból származó dokumentumaira is. Az iskola erdészeti szak­munkásokat képez, három év a képzési idő. Nem zárul le a továbbtanulás, szakmai fejlődés útja sem a végzett szakmunkások előtt. Ha van gyakorlati isméi-eteket igény­lő szakma, akkor az erdésze­ké iljen: igen szeretik e szakmában az olyan mérnö­köket, akiknek erdészeti szakmunkásbizonyítványuk is van. A többség persze nem lesz mérnök: megbízha­tó segítőtársai lesznek az er­dészeknek, s olyan szemlélet­tel itatja át őket az iskola, hogy barátai legyenek a ter­mészetnek, az erdőnek. Fröhlich András igazgató megnyitó szavai után dr. Ki­rályi Ernő, a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalának ve­zetője mondott ünnepi beszé­det. Méltatták az iskola 100 éves működést a társintéz­mények, a volt tanítványok és a szovjet erdészdelegáció képviselői. Az ünnepség vé­gen emléktáblát és könyvtá­rat avattak. Ugyanezen alkalommal hirdették ki a nemzetközi er­désztanuló-verseny végered­ményét is. Nagy sikere a ha­zai erdészetnek, hogy a ma­gyar csapat igen jó ered­ménnyel az első helyre ke­rült. A szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola ta­nulói az egyéni versenyt is megnyerték a hivatalos ve­télkedésen. Tari Zsolt lett az első, Szenipéteri Sándor a második, Decsov Péter a harmadik. Az egyéni telje­sítmények között egyetlen akadt, amelyik jobb volt az övékénél: Király Tiboré, aki az ásotthalmi szakmunkás­képző intézet csapatának tagjaként versenyen kívül indult. Ha a ponteredménye­ket nézzük, az ásotthalmiak másodikok lettek volna a versenyben. A hét résztvevő ország csapatai között a további sorrend úgy alakult, hogy a Szovjetunió együttese került a második -helyre, harmadik Csehszlovákia, negyedik Bul­gária, ötödik Lengyelország, hatodik az NDK, a hetedik Románia lett. Részt vett az ünnepségen dr. Soos Gábor nyugalmazott államtitkár, dr. Hanga Mária művelődési miniszterhelyet­tes, dr. Király Pál az Orszá­gos Erdészeti Egyesület fő­titkára. Ott veit Nagy Tibor, az MSZMP KB munkatársa, Bán Gábor, a MEDOSZ munkatársa, Molnár Lajos, a Csongrád megyei pártbizott­ság tagja, Petrik István, a megyei tanács vb elnökhe­lyettese, Szilágyi János, a megyei KISZ-bizottság titká­ra, dr. Schmidt József, a Szeged városi pártbizottság osztályvezetője, dr. Müller Józsefné, a városi tanács vb elnökhelyettese és Bibók Ist­vánné országgyűlési képvi­selő. Külföldi magyar egyesületekről Világszövetség! tanácskozás A külországokban, szerte hetnék honfitársainkat ma. a világon működő magvar gyarsügtuda uk megőrzésé­egyesületek. klubok, iskolák ben. Ez az értékelés csütör­sokféleképpen segítik de az tökön hangzott el a Magya­eddiginél is jobban serkent- rok Világszövetségének el­nökségi ülésén, amelvre ti­zenkét országból összesen Á Tragédia 100. évfordulója Koszorúzások, díszelőadás, kiállítások 1983. szeptember 1. — Az ember tragédiája első szín­padi bemutatójának 100. év­fordulója alkalmából kétna­pos ünnepségsorozatot tarta­nak a fővárosban — jelen­tették be csütörtökön a Fé­szek Művészklubban rende­zett sajtótájékoztatón a Mű­velődési Minisztérium, a Ma­dách Emlékbizottság, a Ma­gyar Színházművészeti Szö­vetség és a Nemzeti Színház képviselői. Malonyai Dezső, a Nemzeti Színház igazgatója elmondot­ta: a centenáriumi rendez­vénysorozat sieplember 21­en 13 órakor kezdődik a Margitszigeten, ahol megko­szorúzzák Madách Imre szobrát, a nemrég elhunyt Vilt Tibor alkotását. Délután i a Mező Imre úti temetőben megkoszorúzzák Paulay Ede sírját, a Tragédia első ren­dezőjének alakját Cenner Mihály színháztörténész idézi fel. Délután 4 órától a Ma­gyar Posta alkalmi hivatalt nyit a Nemzeti Színház elő­csarnokában, ahol estig bé­lyegzéssel látják el az év­fordulóra kiadott emlékbé­lyegeket. A Nemzeti Színház első emeleti társalgójában Madách-emlékkiállítás nyí­lik, a tárlaton eredeti doku­mentumokat, fotókópiákat is láthatnak az érdeklődők. Az ember tragédiájának díszelőadása este 7 órakor kezdődik a Nemzeti Színház­ban; mielőtt felgördül a függöny, Köpeczi Béta mű­velődési miniszter mond ün­nepi beszédet. A bemutatóra amelyet Vámos László remdez — meghívják azokat a hazai és külföldi rendező­ket és színészeket, akik az egykori Tragédia-előadások­nak részesdi voltak. Az ünnepségsorozat máso­dik napján szakmai tanács­kozást tartanak a Fészek Művészklubban. A konferen­cián egyebek közt Madách remekének hazai és külföldi előadásairól cserélik ki ta­pasztalataikat azok a rende­zők, akik a Tragédiát az utóbbi években színpadra állították'. A tanácskozásra irodalomtörténészeket, drá­maírókat, Mactóch-kutatókat. kritikusokat, valamint kül­földi színházi szakembereket is meghívnak. Délután a Várszínház galériájában az Országos Széchenyi Könyv­tár.' a Nemzeti Színház és a Magyar Színházi Intézet do­kumentumaiból nyílik tárlat húsz egyesületi vezető érke­zett a napirendi téma meg­vitatására: hogyan tehetik szorosabbá kapcsolataikat az óhazával a külföldi magya­rok ottani szervezetei, eh­hez milyen segítséget kér­nek, hogyan iud támogatást adni az MVSZ. Bognár József akadémikus, a Világszövetség elnöke be­vezetőben tájékoztatást adott a nyugat-európai országok­ból. az Egyesült Államokból. Kanadából és Uruguay­ból érkezett vendégeknek belpolitikánk időszerű té­máiról, az ország előtt álló gazdasági feladatokról és társadalompolitikai törekvé­sekről. A vitában — amelyen az MVSZ vezetőivel együtt á külföldiek is kifejtették vé­leményüket — szó esett ar­ról: ha a második, harmadik generációt is meg akarjuk magyarnak tartani, hathatos formákban kell közelíteni hozzájuk.

Next

/
Thumbnails
Contents