Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-11 / 189. szám

K VILÁG PROLETÁRJAI#EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 189. szám 1983. 11.; csütörtök Ara: 1,40 forint Hagyat termékek szellemi külföldön Az utóbbi esztendőkben meg a nyugatnémet piacon, a kidolgozás fázisában évente több mint egymilli- A hagyományosnál lényege- együttműködnek a külföldi ard forint értékű szellemi sen nagyobb teljesítményű partnerrel. A Novex ter­terméket exponálunk, a rendszer iránt komoly ér- mészetes alapanyagú, fel­legutóbbi statisztika szerint deklődés mutatkozott Auszt- szívódó sebészeti inplantá­55 országba. Zömében terv- riábói is, és előrehaladott turn kifejlesztésére és gyó­tárgyalásokat folytatnak a gyászati bevezetésére vál­berendezés ottani export- ]aikozott, amelynek során járói. Ugyancsak idén ta- megteremtette a kiinduló­vasszal kezdték meg Vene- anyag hazai gyártóbázisát, zuelában — szintén a Novex elvégezte a klinikai kísér­licence-szerződése alapján- letsorozatokat. majd az an­egy uj magyar gyógyszer gol Ethicon Ltd válla!attal dokumentációitat, műszaki tanácsadást (1931-ben 658 millió forint volt ezek ér­téke). de jelentős a licencek, szabadalmak, valamint a műszaki jellegű szolgáltatá­sok, kutatások hányada is. önmagában az egymilliárd K^J^ ^ItJll forint csekély része külke­közösen kidolgozta a nagy­reskedelmünknek (1981-ben az összkivitelünk csaknem 300 milliárd forint volt). A tard. amelyet a Semmelweis .. . svártá,tPchnolŐ3Íát és Orvostudományi Egyetem ,ze:TU gyarlastechnologiat es k'n7rpinii^nriclT a-7 al /a mn­gyógyszerészeti intézetében dolgozlak ki, alkalmas arra, hogv a gyomorsav-közömö­tényleges export értéke en- síl6' hatást hosszabb időben, nel nagyobb, mert a kul földi magyar fővállalkozá közreműködött az alkalma­zási engedélyek megszerzésé­ben. Az előbbiekhez kérast ki­mányos és kutatási eredmé­nyek kapcsolódnak. Szak- Ali a emberek véleménye szerint azonban még mindig messze nem használjuk ki a lehe­tőségeket. Különösen a számítástechnikában, a vegy­iparban, de a mezőgazdaság­ban is értünk el olyan ered­ményeket, amelyek további nagymértékben elnyújtottan sebb értékű a műszaki-szel­, , fo szabályzóit módon fejtse lemi jellegű szolgáltatások sokhoz ,s szamouevo tudo- kj A tcrmékre máris sza- eladása. Ezen a téren a log­badalmat adtak az Egyesült naevobb megrendelők a fej­mokban, Nagy-Britan- lődő országok. A Chemó­niában. Kanadában és .-t úszt- komplex például Ira'-kal ráliában. Textilhulladékok kötött megállapodást kőolaj­hasznosítására vásáro't egy ipari szolgáltatások nvújtá­úi eljárást szintén a Novex- sára. míg a Tesco Líbia ré­töl az angol LeieesterClean- szére vállalt vasútépítési ing Materials és a francia együttműködést. A két szer­Bio S. A. ződés együttesen több mint Sajátos formáj a a licencek százmillió forint bevételt je­szellemi export alapjai le- értékesítésének, amikor már lent hetnek. Ez azért is rendkí- ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ vül fontos, mert egy-egy el­adott szabadalom, megterve­zett ipari komplexum hosz­szú időre és gyakran széles körben képviseli a magyar szellemi, és végső soron ipa­ri-gazdasági életet, s ezzel sokszor újabb kereskedelmi kapcsolatoknak is alapot nyújt. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az értékesített szellemi termé­kek kétharmada ko.nvertibi­lis valutát hoz a népgazda­ságnak. Exportált termékeink kö­re rendkívül változatos. A legeredményesebb a tervdo­kumentációk értékesítése. A Tesco egy vegyi gyár ter­vezésére kötött 51 millió fo­rintos megállapodást á Szovjetunióval; a Trans­eiektro komplett távveze­tékrendszert tervez Irak­nak. Építőipari tervek ré­vén ugyancsak a Tesco 121 millió forintos üzletet bo­nyolított le Algériával, és szintén százmillió forinton felüli bevételt jelent az, hogy részt vesz egy NSZK-beli erőmű tervezésében. A licencek, szabadalmak számára már lényegesen ne­hezebb piacot találni. Az utóbbi években a szellemi termékek eladói között is élesebb lett a verseny, és a | szélesebb kutatási-ipari bá­zissal rendelkező országok erthető módon előnyben van­nak. Egy-egy kiugróan új­szerű, gazdaságos műszaki megoldás ügyes menedzselés­sel, persze így is utat talál­hat a még oly telített piac­ra is. A Novexnek például a közelmúltban sikerült az NSZK-ban egv új víztisztító rendszer kipróbálására meg­áll anodást kötnie. Sikeres próba esetén (ami a hazai tapasztalatok ismeretében igen va'ószínű). máris egy Munkavédelem az egészségügyben További intézkedések kellenek Az elmúlt két évben ho- munkakörülmények javítá­zott intézkedések hatására iával' csáknem ezerrel sok helyütt javultak az oökkent a veszélyes és egészségügyi dolgozók mun- ártalmas körülmények között kakörülményei. ugvanakkor dolgozók száma, az orvostechnika fejlődésé- A szakszervezet vélemé­vel új veszélyforrások is nve szerint a munkavédelmi keletkeztek. Egyebek között fejlesztési tervek kialakítá­ezt allanították meg az sat megelőző ..feltérképezés" Egészségügyi Dolgozók Szak- nem volt mindig körülte­szervezete Központi Vezető- kintő. Az. a tapasztalat, ségének szerdai ülésén. hogv az intézményeik túl­amelven az egészségügyi nyomó többsége a veszélyes ágazat munkavédelmi hely- é.s ártalmas munkahelyek zetet és a szakszervezet meghatározásakor c~ak azo­munkavédelmi tevékenvsé- kat a munkaköröket veszi gét értékelték. Az egészség- figyelembe, amelyekhez ve­ügyi tárca írásos beszámo- szélyességi pótlék jár lójához dr. Juszt Lajos, mi- A központi vezetőség SZor nisztenhelyettes. a szakszer- galmazfa. Egé^égüari vezet jelentéséhez Bodnár Árpádné. a Központi Veze­tőség titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Tavaly az egészségügyi intézményekben valamivel több volt az üzemi baleset és a foglalkozási megbetege­dés, mint 1981-ben. a halá­los balesetek szárny azon­ban csökkent. Napiainkra érezhetővé vált az 1979-ben. minisztertanácsi rendelettel bevezetett új munkavédelmi jogi szabályozási rendszer hatása. Az állami iránvító és gazdálkodó szervezetek, valamint a szakszervezetek közötti munkamegosztás érdemivé. átteki nyelővé vált javultok a munkavé­delem tárgyi és személvi feltételei, s megváltozott sok vezető szemlélete is. A minisztérium adata' Minisztérium adjon ki ál­lásfoglalást az. e"yéni védő­felszerelésekkel és a mun­kavédelmi beruházásokkal kapcsolatban. Az ülésen el­fogadott határozat szerint összehangoitabbá kell tenni az egészségvédelmi és a munkavédelmi tevékenysé­get. Csapadék­helyzet Keveset javult a helyzet a mezőgazdaságban az el­múlt napi esőzések után. a földeken, továbbra is nagy szükség lenne az áztató esőkre., mert még az érés­beh élőrelevő ; növények is meghálálnák a csapadékot — ez derült ki az augusztusban Szokásos határszemlék és az agrometeorológiai mérések egybevetéséből. Augusztus elején záporok­kal, zivatarokkal érkezett nyersanyaggal való ésszé- Ugyancsak. fontos feladat | meg a várva várt csapadé­rűbb gazdálkodást kívánja a hazai juhászat fejlesztése, meg — állapítja meg az Gr- Jelenleg a hústermelés az szágos Műszaki Fejlesztési elsődleges cél, mert ez adja Bizottság közelmúltban ké- a jövedelem nagyobbik há­szített tanulmánya. Hazánk- nyadát (legalább 80—85szá­ban a textilipari nyersanya- zaiékát), megfelelő keresz­gok jelentós része import- főzéssel azonban javulást eredetű, és azon belül is lehetne elérni a juhállomány magas a konvertibilis valu- gyapjú értékében is. táért vásárolt termék: a pa- Végül a tanulmány mind­mut egyharmada, a gyapjú két ágazat esetében felveti a 35—40 százaléka, a vegyi- termelők önálló kíilkereske­szálak 50 százaléka tőkés delmi jógának megteremté­importból származik. sét. Ezzel jobban elérhető 1980 januárjáig a fix el- lenne, hogy a piac közeké­számolói árak védettsége és ge áttételek nélkül érvénve­a költségvetési térítés nem süljön, amit az is indokol, különösebben tette ér de- hogy ez.ek az ágazatok ma­keltté a textilipari vállala- gss importigényük mellett tokát az olcsóbb nyersanyag- jelentős exportálók is: t?x­A versenyhen maradáshoz ü textiliparkan kulcsfontosságú az önköltség csökkentése Textiliparunk versenyben tonna másodlagos nyers­maradásához kulcsfontosságú anyagot lehetne kitermelni, az önköltség csökkentése, bár természetesen a gyen­amely tekintve, hogy a gébb minőségű alapanyag textilgyártás ráfordításának feltételezi, a. feldolgozásukra 55—60"százaléka nyersanyag- alkalmas speciális gépsorok költség — elsősorban a munkába állítását is. források felkutatásában. Az­óta viszont a nehezebb kül­ső gazdasági fellételek, a viláeoiaci árakhoz igazodó belföldi árak és nem utol­sósorban az energia-, anyag­és devizatakarékosság ebben az iparágban is új helyzetet teremtettek. A tanulmány a szükséges további fejlődéshez javasol néhány konkrét intézkedést. Mind a parpuj-, mind; a gyapjúipar esetében 'sürgeti­az importtermékek házai forrásból történő helyette­sítését. Az éúi 7—9 ezer ton­na mennyiségben importált pamutfonal jelentős részo belföldön is "előállítható len­ne ha a fővárosban munka­erőhiány miatt pillanatnyi­lag álló fonóorsókat és a hozzájuk tartozó úgyneve­zett előműveket olyan vidé­ki helységekbe telepítenék, amelyek vonzáskörzetében még jelentős létszámú sza­bad munkaerő található. Tetemes valutakiadást je­lent, hogy a gyapjúiparban évi ezer tonna gyapjúmosó­és -fésűlő-kapacitás hiány­zik, s ezt importból kell pó­tolni. Célszerű lenne meg­vizsgálni. hogy nem lenne-e gazdaságosabb a behozatalt q hazai kapacitás fokozásá­val megtakarítani. Előnyös­nek látszik a pamutfonodai hulladék eddigieknél foko­zottabb felhasználása is. Mint a tanulmány megálla­pítja, évente legalább 1500 tiliparunk termelésének mintegy felét a külpiacon értékesítik. kosabb időszák. ám az ed­digiek szerint csak kevés he­lyen hozott igazi enyhülést. A záporok egyes helyeken ugyan bőségesen adtak ned­vesség-utánpótlást a talaj­nak, a legtöbb területen azonban csak 2—10 milli­méteres értékeket mértek, s ez az eső többnyire csak arra volt elegendő, hogv el­verje a port. A korábban is ro:szabb helyzetben levő al­földi részek ezúttal is ki­maradtak a csapadékzóná­ból. s így ott a talaj víz­készlete mindössze 25—30 százalékos. Éz az érték pe­dig túlságosan kevés ahhoz, hogy a növények hozzá ius­sanak a talajban levő táp­anyagokhoz. Augusztusi csillaghullás Könyvtcr-'evé'tár Belső szerelések A Dóra téren épülő könyvtár-levéltár minden emeled lén szak-munkások dolgoznak. Villanyszerelők, asztalosok, lakatosok végzik el- a befejező munkálatokat, szerelik a v'll-ni't; fűtőberendezéseket; álmennye/"tet. Felvételeink a DÉLÉ? dolgozóiról készültek, munka közben. Világítótesteket készítenek elő a harmadik emeleten újabb magyar termék jelent I szerint egyébként tavaly a Faluvégi Lajos Moragáüáb^ yfcs^ofi Faluvégi Lajos, a Minisz- kormánv elnökhelyettese tertanáes elnökhelyettese, tárgyalásokat folytat a két az Országos Tervhivatal el- ország közöt ti gazdasági kap­nöke Dvmágin Szodnomnak. csolatok fejlődéséről, az a Mcngol Népköztársaság 1986—S0 irűnlsztei elnök-helyettesének, az állami terbizottság el­nökének meghívására szer- tervezesi együttműködés el­dán Mongóliába utazott. A mélyítéséről. (MTI) Augusztus 12-én, pénteken keresztezi a Föld a legsű­rűbb meteorilraj pályáját, ennek nyomán most lesz a leggyakoribb a „csillaghul­lás". Az üstökösökből kisza­badult és szítszóródott koz­mikus. alig gombostűfejnyi porszemek bolygónk légteré­be kerülve 50—100 ezer ki­lométeres órkánkénti sebes­séggel száguldanak. A Föl­det körülvevő légréteg leve­gőmolekulái az óriási sebes­60—100 kilométer magasság­ban a levegővel súrlódva mikroszkopikus részekre morzsolódik, s lassan lebeg­ve. körülbelül egy hónap alatt ér a Földre, gyakran kozmikus eső formájában. A tudósok szerint a Föld egy kilométer vastag felső retegének körülbelül 'egy százalékát az évmilliók so­rán összegyűlt kozmikus pormaradvány alkotja, ami naponta további átlag ót­itközve felgyorsulnak, ioni­álódnak, és néhány másod­percre elektromos vezetővé válnak. Az ilv módon fé­nyesre gerjedt levegőréteg átmérője az egy kilométert is eléri, hossza pedig több tíz kilométer lehet. A koz­évj népgazdasági mikus por útja során kelct­... " , " kező ionizált fénycsatornét tervek egyezt tteserol es a a tiszta éjszakai ségű kozmikus törmelékkel ezer tonna ;sgi eredetű por­ral gyarapodik — legalábbis elméletileg —, hiszen a por nagyobb része a tengerekbe hullik A Földre kerülő kozmikus pormaradvány vasat is tar­ta'raaz, ara ly a természet körforgása folvtán évezredek óta a növényeKen keresztül az emberi szervezetbe, a vérbe is bekerül, ily módon a kozmikus testek „vérro­ikonai," vagyunk. láthatiuk égbolton. A kozmikus por mintegy Álmennyezetet szerelnek a második szinten

Next

/
Thumbnails
Contents