Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-11 / 189. szám

2 Csütörtök, 1983. angusztns 11: A csádi események miatt Líbia a BT sürgős összehívását kérte £ N'Dzsamcna (AFF) A Gukuni Veddei vezette csádi felkelők, szerdán el­foglalták az ország északi fe­lében fekvő Faya-Largeau oázisvárost — közölte a fel­kelők párizsi szóvivője. A l>ejelentés szerint a város teljes egészében Gukuni Veddei csapatainak ellenőr­zése alatt áll. N'Dzsamenában közölték, szerdán a szomszédos Ka­merun területéről Csádba ér­kezett harminc francia ej­tőernyős. Ezek készítik elő nnnak, a mintegy 230 főnyi francia egységnek az érkezé­sét, amelyet— mint Párizs­ban bejelentették — „külön­leges kiképzési feladatokkal" Csádba küldenek. Párizsi források szerint számukat hamarosan négyszázra js nö­velhetik. Charles Hernu francia hadügyminiszter szer­dán a n'dzsamenai vádakhoz kapcsolódva a csádi polgár­háború kiterjesztésével vá­dolta Líbiát O New York (AFP) Luc de la Barre de Nan­teuil, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros, francia elnöke kedden külön-külön konzultációt kezdett a tes­tület tagjaival Líbiának, az országát és a térséget ve­szélyeztető amerikai pro­vokációk miatt benyújtott panaszáról. Líbia ENSZ­nagykövete kedden kérte a BT sürgős összehívását a helyzet kivizsgálására. A BT elnöke a konzultá­ciók során fogadja Csád ENSZ-képvisetőjét is. A tes­tület előreláthatólag csak csütörtökön tartja meg nem hivatalos ülését (A BT hi­vatalos ülését általában a testület zárt ajtók mögött tartott tanácskozása előzi meg.) A kétoldalú konzultáció­kon diplomáciai források szerint a BT elnöke első­sorban azt szeretné tisztáz­ni, hogy a líbiai panasz' mi­lyen mértékben tekinthető a „csádi dosszié" részének. Olasz kerotáuyvila 0 Róma (MTI) Élesen bírálta az új olasz kormány programját Enrico Berlinguer, az Olasz Kom­munista Párt főtitkára. A szerdán kezdődött képviselő­házi vita első felszólalója­ként Berlinguer megállapí­totta, hogy a kormány ösz­szetételét és célkitűzéseit lé­nyegében a legkonzervatí­vabb körök határozzák meg. Mint ismeretes, BettinoCra­xi szocialista párti minisz­terelnök ötpárti kormányá­ban a kereszténydemokrata politikusok vannak túlsúly­ban, a miniszteri tárcák ke­vesebb mint felén osztoznak a szocialista, köztársasági párti, szociáldemokrata és liberális párti miniszterek (16:13).' A kommunista párt főtit­kára elítélte azt, hogy Cra­xi fenntartás nélkül csatla­kozott a NATO rakétatelepí­tési álláspontjához. A kor­mány gazdaságpolitikai cél­jairól szólva Berlinguer két­ségeinek adott hangot az­iránt, hogy az új kormány képes lenne felszámolni az infláció valódi okait- Hiá­nyolta azt is, hogy Craxi nem vállalkozott a dollárt erősítő amerikai Intézkedések határozottabb bírálatára. A fegyverkezési hajsza ellen Békememzduíások világszerte A táborno ügy tűnik Chile kinőtte saját politikai rendszerét. akár egy szűk inget A köz­élet minden szintjén egyre határozottabban vallják: átszabni már nem lehet e ruhadarabot legfeljebb újat venni. Az immár negyed­szer meghirdetett országos tiltakozási napon ezúttal nem kevesebbet követel a kormány (nemcsak baloldali) ellenzéke, mint hogy maga Pinochet, a chilei rezsim megtestesítője mondjon le a hatalomról. Az elmúlt négy hónapban hirtelen indult meg a poli­tikai földcsuszamlás. Az egymást havonként követő tiltakozási napok egyre szé­lesebb kört öleltek fel: az elsőt (május 11-én). még csak a réz bányászok szak­szervezete hirdette meg: a másodikat (június 14) már egy átfogóbb szakszervezeti tömörülés, a dolgozók orszá­gos parancsnoksága szervez­te: a harmadik (július 12) tiltakozási naphoz már több politikai, szakszervezeti, di­ák- és lakóhelyi szervezet csatlakozott. A csütörtökre, mára meghirdetett negyedik tiltakozási nap kezdeménye­zője már a polgári ellenzék egy részét képviselő Proden (nemzeti fejlődés tervezet") nevű laza tömörülés volt. amely a korábbi tiltakozási napokhoz „csak" csatlako­zott Tíz évet kellett megérnie n Pinochet-diktatúrának, ah­hoz, hogv ilyen egységesen lépjenek fel vele szemben a legfontosabb társadalmi, po­litikai és gazdasági erők. A katonai kormány 1373-ban a radikális társadalmi-gaz­dasági átalakulásokra törekvő haladó baloldali erőket zúzta szét később már a puccsot támogató keresz­ténydemokrácia sem működ­hetett hivatalos oártkeretek között. Ennek ellenére Pi­nochet — kitűnően haszno­sítva a washingtoni támoga­tásból fakadó lehetőségeket — az állam egvszemélvi ve­zetője. megingathatatlan diktátora lett. Lavírozási, uralkodói képességeit kama­toztatva sikerült egymás el­len kijátszania puccsista társait, a versengő politikai és pénzügvi köröket úgv. hogv hatalma csak erősödött általa. „A diktatúra én va­gyok" — mondhatta volna francia királyi elődjére em­lekezve. A magas fokon megszer­vezett titkosszolgálat révén külföldön is utolérte politi­kai ellenfeleit (pl. Letelier­ügy), emberek tömegeit nyelte el nyomtalanul a „föld". Legfeljebb csak a „szépítés" lehetett, a célja, az 1980-ban megrendezett népszavazásnak, amely 1989­ig alkotmányosan szavatol­ta Pinochet elnöki hatal­mát. A népi egység kormánva idején kiteljesedett, egyéb­ként Chilében több évtize­des hagyományokra vissza­tekintő szociálpolitikai vív­mányokat következetesen megszüntette, az állam sze­repét minimálisra csökken­tette a gazdasági tevékeny­ség területén, zöld utat biz­tosított a szabad piaci moz­gásoknak és a külföldi tő­kének. „Chilei gazdasági csodá­ról" beszéltek a hetvenes évek második felében, s maga Pinochet büszke is volt „chicagói modelliére". amely Milton Friedman amerikai közgazdász elméle­te alapján működött S bár nem a bérből élők voltak e modell kedvezmé­nyezettjei, kétségtelenül je­lentős volt a gazdasági nö­vekedés. az ipari és bank­tőke, valamint a középréte­gek fogyasztói közege elége­dettnek tűnt. Az új évtized"' re azonban a korlátlan tő­kebeáramlás 19 milliárd dolláros eladósodáshoz, a világgazdasági hullámvölgy a termelés eséséhez és a munkanélküliség növekedé­séhez. inflációhoz, a kis- és középvHlalatdk tömeges tönkremenéséhez vezetett. A kormány keményen vá­laszol az eseményekre: az utóbbi hónanokban letartóz­tatta Rodolfo' Seguel 6zak­szervezeti. valamint Gábriel Vatdés kereszténydemokrata vezetőt, rendkívüli biztonsá­gi intézkedéseket tett. A nemzeti tiltakozás hajtóere­je most a polgári ellenzék, amely korántsem a népi egy­ség radikalizmusára vágyik, haincm a polgári demokrácia tágasabb mozgásterére (a kommunistákat kihagyták például a múlt hét végén a kereszténydemokraták. re­publikánusok. szociáldemok­raták. szocialisták éis radi­kálisok által megalakított demokratikus szövetségből). E politikai érék tiltakozá­si formája „békés", bár ha­\ tározott. Az új országos szintű akciót a „demokrácia visszaállításának" követelése jegyében rendezik. A „de­mokrácia" fogalmát ebben az esetben a demokratikus szövetség a következőkben határozta meg: nemzeti megegyezés egy új alkot­mány létrehozásáért, nem­zetgyűlési választások, az államfő személyének kicse­rélése. átmeneti kormány létrehozása. Nem fogadja el a politikai nyitással kapcso­latban a tábornok által ki­jelölt (1989-ig szóló) határ­időt. sürgeti, hogy a pártok működését engedélyező tör­vény e dátumnál hamarabb lásson napvilágot. Pinochet azonban a legcsekélyebb ha­táridő-engedményt sem haj­landó tenni. Hogy megmarad-e hatal­mon a tábornok az alkot­mányban megjelölt időpon­tig nagymértékben függ a kiilső támogatótól, az Egye­sült Államoktól. Még nem dőlt el. hogy Washington to­vábbra is Pinochet tábor­nokot. vagy valamilyen „szalonképesebb" képviselőt látna szívesebben Chile kormányrúd j á nál. Garzó Ferenc 0 New York, Montreal, Grecnham, Common, Tokió (AP, UPI, TASZSZ) Az Egyesült Államokban kedden mintegy hetven em­bert tartóztattak le, akik négy városban részt vettek a Nagaszaki ellen végrehaj­tott atombomba-támadás 38. évfordulója alkalmából ren­dezett tömegmegmozduláso­kon. Washingtonban kilenc em­bert vettek őrizetbe a Pen­tagon előtt. Pittsburgh-ben és környékén 17 személyt, a New York állambeli Romu­lusban 14 nőt tatóztattak le a rendőrök az egyik fegy­verraktár előtt. További le­tartóztatásokra került sor Michlgan állam több hely­ségében, valamint a kalifor­niai Sacramento katonai re­pülőtere közelében. A tünte­tők az atomháborút elítélő feliratokat festettek a kato­nai létesítmények kerítései­re. Kanadában 16 tüntetőt vett őrizetbe a rendőrség. Québec tartományban a pe­dagógusok 90 ezer főt tömö­rítő szakszervezeti szövetsé­ge, valamint a 175 ezer dol­gozót képviselő országos szakszervezeti szövetség le­vélben szólította fel Tru­deau miniszterelnököt, hogy vonja vissza az amerikai ro­botrepülőgépek kanadai ki­próbálását engedélyező dön­tését. A nagy-britanniai Green­ham Common amerikai tá­maszpont előtt 25 nőt vettek őrizetbe. A letartóztatottak a bejárathoz vezető út kövé­re békét éltető feliratokat festettek. Mint ismeretes, az angol nők már több hónapja (iltakoznak az amerikai ro­botrepülőgépek telepítése el­len. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár kedden a vi­lágszervezet székhelyén fo­gadta a Békemenet '83 részt­vevőit, akik a norvég fővá­rosból keltek útra, hogy New Yorkon keresztül Wa­shingtonba menjenek. Szaszebó japán városban — ahol az egyik legnagyobb amerikai haditengerészeti tá­maszpont található Ázsiában — szerdán nemzetközi kon­ferencia kezdődött az atom­fegyverkezés ellen. Az au­gusztus 12-ig tartó találko­zón japán, valamint az Egye­sült Államokból, az NSZK­ból, Ausztráliából és a Fü­löp-szigetekről érkezett bé­keharcosok vesznek részt. A nukleáris fegyverek mindannyiunk közös ellenségei Nemzetközi kerekasztal-beszélgetés A Moszkva (MTI) „Ahhoz, hogy sikert, átütő sikert érjünk el a fegyver­zetkorlátozási tárgyalásokon, lehet, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok, sőt talán a nem­zetközi kapcsolatok egész struktúráját át kell alakítani. Nem lehet elkerülni eay nukleáris katasztrófát, ha kizá­rólag a technikai eszközöket vesszük számba, hanem nuk­leáris századunk realitásaihoz kell igazítani a nemzetközi kapcsolatok enész rendszerét. Ez elengedhetetlen, nem csu­pán a túléléshez, hanem gazdasági szempontból is" — mondotta Georgij Arbatov akadémikus, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia Egyesült Államok és Kanada Intézeté­nek igazgatója azon a nemzetközi kerekasztal-beszélgeté­sen. amehiet szerdán este sugárzott a szovjet televízió. A műsort idén júniusban. Amszterdamban, az „Orvosok az btomháhnrú ellen" elnevezésű nemzetközi szervezet har­madik "kongresszusa idején rögzítették. Arbatov akadémikus a to­vábbiakban egyebek között kifejtette, hogy egyre keve­sebb idő áll rendelkezésre a fegyverkezési hajsza űiabb szakaszának megakadályo­zására. és már ebben az év­ben rosszabbodhat a hely­zet. Ügy vélem — mondot­ta —, hogy a7. Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió kor­mányának egyeztetett tevé­kenysége jelentős mértékben megváltoztathatná a hely­zetet. Jelenleg — folytatta Ar­batov — sokféle illúziót táplálnak, főként az Egye­sült Államokban. Ezeknek az illúzióknak egyike az, hogv sikert lehet elérni a straté­giai fegyverzetek korlátozá­sáról és csökkentéséről fo­lyó tárgyalásokon akkor is, ha az európai nukleáris fegyverzetről szóló tárgyalá­sok teljes mértékben ku­darcba fulladnak. Ez telje­sen elképzelhetetlen. Ha Nyugat-Európa országaiba telepítik az ú.j közép-hatótá­volságú amerikai nukleáris fegyvereket, akkor ezek a Szovjetunió számára straté­giai fegyvereket jelentenek. A nyugat-európai államok egy másfajta illúziót táplál­nak: úgv vélik, hogv az amerikai rakéták telepítése nvomáo a Szovjetunió majd engedékenyebb lesz. Ez tel­jesen helytelen felfogás, hi­szen, ha megkezdődik a te­lepítés, akkor mindkét fél számára politikai téren is nehezebb lesz bármifajta lé­pést tenni. Attól tartok, hogv ha megkezdődik a rakéták telepítése, a fegyverzetkor­látozási tárgyalások folya­mata — legalábbis egy időre — megszakad — mondotta Arbatov. SZKP-ÜDVÖZLET A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bi­zottsága táviratban üdvözöl­te a Mexikói Egyesült Szo­cialista Párt II. kongresszu­sát. ZAVARGÁSOK ÉSZAK-ÍRORSZÁGBAN Az észak-írországi zavar­gások során egv brit kato­na megölt egy 22 éve.s fegy­vertelen tüntetőt. Thomas Reillyt kedden. Belfast ka­tolikus negyedében a gyúj­togató fiatalok és a bizton­sági erők közötti összecsa­pás során egy lövés mellén találta, és a kórházban be­lehalt sérülésébe. Az észak­írországi zavargások hétfőn este, a bírósági eljárás nél­küli internálásról szóló tör­vény (1971—76. .között volt érvényben) bevezetése 12. évfordulójának előestéjén kezdődtek a városok katoli­kus ne'.ivede;ben. A rendőr­rég eddig 65 embert letar­tórtn.tott, közöttük két ame­rikait és egy kanadait. SZOROSABB KAPCSOLAT AZ CSA-VAL Oscar Humberto Mejia Victores, Guatemala új „erős embere" kijjelentette. hogy Nicaragua baloldali sandi­nista kormánya „egész Ame­rikát" fenyegeti. A szélső­jobboldali nézeteiről. anti­kommunista megszállottságá­ról hirhedt ejtőernyős tiszt sajtóértekezleten beszélt egy nappal az után, hogy ka­tonai államcsínnyel elűzte Ríos Montt tábornokot, aki másfél évvel ezelőtt ugyan­csak puccsal került hata­lomra. Korábban megtartotta kormányának első ülését, fo­gadta a katolikus egyház képviselőit és hosszasan ta­nácskozott Frederick Chap­pinnel, az Egyesült Álla­mok nagykövetével. Az ame­rikai diplomata később új­ságíróknak elmondotta: meg­vitatták az űj elnök kormá­nyának programját és Mejiá­nak azt a kifejezett óhaját, hogy „szorosabb kapcsolatot létesítsen az Egyesült Álla­mok kormányának képvise­lőivel". A SZÜLETÉS­SZABÁLYOZÁSRÓL Javítani kell a lakosság tá­jékoztatását a születésszabá­lyozással. a genetikával, az anyasággal és a gyermekgon­dozással kapcsolatos kérdé­sekről — hangoztatja a kí­nai közegészségügyi minisz­tériumnak az egészségügyi és a családtervezési intézmé­nyekhez intézett körlevele. A minisztérium célja ezzel is a kormány célkitűzésének tá­mogatása. hogy Kína népes­sége. amelyet most 1.03 mil­liárdra becsülnek, az évez­redfordulóig 1,2 milliárd alatt maradjon. ABE SINTARO IRAKBAN A be Sintaro japán kül­ügyminiszter Tarek Aziz ira­ki külügyminiszter meghí­vására kedden háromnapos hivatalos látogatásra Bag­dadba érkezett — jelentette az iraki hírügynökség. Meg­érkezésekor elmondta, hogy látogatásénak célja a két or­szág közötti gazdasági és ipari együttműködés erősí­tése. A japán külügyminisz­ter mostani körútja során előzőleg Romániában. Bul­gáriában. Iránban és Tö­rökországban járt. A Szovjetuniónak a nuk­leáris fölénnyel kapcsolatos álláspontja ismert: elképzel­hetetlennek tartjuk annak elérését és értelmetlennek az arra való törekvést. A Szov­jetunió elegendőnek ítéli meg fegyveres erejét, sőt be­leegyezne abba is, hogy sok­kal kevesebbel rendelkezzék, ha sikerülne megállapodást elérni a hagyományos és a nukleáris fegyverek korláto­zásáról. A Szovjetunió azon­ban azt nem engedi meg, hogy bárki katonai fölényt szerezzen vele szemben, és mindig ki fogja fejleszteni azokat az eszközöket, ame­lyekkel ellensúlyozni tudja a szembenálló fél fegyverzetét — hangoztatta Arbatov. A vitát vezető Olof Palme rámutatott: a nukleáris kor­szak bekövetkeztéig a nyílt konfliktust általában a dip­lomácia folytatásának te­kintették, és mindig volt mód arra. hogy a konfliktu­soknak tárgyalások útján véget vessenek. A nukleáris fegyverek megjelenése új tartalmat adott az olyan fo­galmaknak, mint az élet. a béke és a háború A nuk­leáris háború kirobbanása után ugyanis nincs visszaté­rés. Noel Gayler tengernagy leszögezte, hogv a nukleáris fegyverek mindannyiunk kö­zös ellenségei. Ezeket a tö­megpusztító fegyvereket nem lehet ésszerűen alkalmazni. Visszafordíthatatlanul meg­mérgezik a földet, a vizet, a levegőt és az emberiséget körülvevő egész természetet, minden egyes ese ben bume­. rangként visszaütnek arra, ' aki bevetette őket. Egon Bahr azoknak az országoknak a helyzetére utalt amelyek maguk nem rendelkeznek nukleáris fegy­verekkel. Csatlakozott Ar­batov akadémikus vélemé­nvéhez. arnelv szerint az emberiség • nem élhet vég nélkül együtt a nukleáris fegyverekkel. Ezeknek a fegyvereknek a megsemmi­sítésére — hangoztatta — az F.gvesült Államoknak éa a Szovjetuniónak kell meg­tennie a lépéseket. A vita résztvevői a nuk­leáris elrettentés elméleté­ről szólva megállapítot­ták, hogy ez napjainkra válságba került, mivel a felhalmozott fegyvermennvi­ség mellett már igen nehéz lenne az elrettentés koráb­bi szintjét tartani. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban Ar­batov akadémikus leszögez­te: semmiféle katonai esz­köz sem képes biztonságot garantálni, az egyetlen le­hetséges út az, ha a nuk­leáris elrettentés doktríná­ját az általános biztonság doktrínája váltja fel.

Next

/
Thumbnails
Contents