Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-30 / 204. szám

h6 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES Ü LJETEKÍ 73. évfolyam 204. szám 1983. augusztus 30.; kedd Ara: 1.40 forint MSZMP SZE G E D V Á R O SIBI Z O TTS Á G ÁN A K L A P JA Japán parlamenti küldöttség Budapesten Apró Antalnak. az or­szággyűlés elnökének meg­hívására vasárnap óta ja­pán parlamenti küldöttség tartózkodik hazánkban. Ha­jime Fukudának, a japán al­sóház elnökének vezetéséveL A delegáció hétfőn a Hősök terén megkoszorúzta a ma­gyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Vida Miklós, az Elnöki Ta­nács tagja, az országgyűlés magyar—japán tagozatának elnöke. Megjelent Kazuo Wa­chi, Japán budapesti rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete. Ezt követően a Japán de­legáció megkezdte hivatalos eszmecseréjét a Parlament­ben. A magyar tárgyalócso­portot Apró Antail, a japán küldöttséget Hajime F u­kuda vezette. A találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország gazdasági. politikai helyzetéről, törvényhozó tes­tületeinek és azok állandó bizottságainak munkájáról. Eszmecserét folytattak Ma­gyarország és Japán kap­csolatairól. s a nemzetközi helyzet időszerű kérdései­ről. Megállapították. hogy kapcsolataink megfelelőek, s fejlesztésükre mind gaz­dasági. mind kulturális te­rületen további lehetőségek vannak. A japán küldöttség tagjai nagy érdeklődést ta­túsítottak gazdaságirányí­tásunk, munkaerő-gazdálko­dásunk, valamint a szociá­lis ellátással összefüggő kér­dések iránt. A tárgyaláson Darvasi István, az Interparlamentá­ris Unió végrehajtó bizott­ságának tagja tájékoztatta a vendégeket a magyar IPU­csopart tevékenységéről. A szívélyes légkörű meg­beszélés után Losonczi Pál, a>z Elnöki Tanács elnöke az Országház nándorfehérvári termében fogadta a japán delegációt. A találkozón je­len volt Kazuo Wachi. (MTI) Készülődés a szüretre A szürettel összefüggő tud­nivalókról tanácskoztak hét­főn a MÉM-ben Kovács Im­re miniszterhelyettes elnök­letével az érintett megyei szakigazgatási és érdekkép­viseleti szervek, a szőlészeti és borászati rendszergazda­ságok. állami pincegazdasá­gok vezetői, valamint az il­letékes szaktárcák képvise­lői. Amint a résztvevők meg­állapították, a szőlő érésére kedvező az időjárás, a sok napfény segíti a cukorkép­ződést és a jó minőség ki­alakulását. Nagy László főosztályve­zető-helyettes ismertette a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter intézkedéseit, amelyek a bor megfelelő mi­nőségének, választékának, nemzetközi versenyképessé­gének javítását segítik elő. Eszerint az idei őszön egye­lőre a történelmi borvidéke­ken a nagyüzemek, 1984-től viszont már valamennyi bor­vidéken és bortermő helyen szőlőt termelő kis- és nagy­gazdaságok részére a közsé­gi szakigazgatósági szervek határozzák meg a szüret megkezdésériek időpontját — a szőlőtermelők és -felvá­sárlók képviselőiből alakí­tott szakbizottság vélemé­nyének a figyelembevételé­vel. (MTI) Megkeziits az (íj tanév KöpecziBéla ünnepi beszéde Szekszárdon Negyven ország szakértőinele részvételével Hazánkban tanácskozik a Nemzetközi Békekutató Társaság Győrött hétfőn megkezdő- lalkoznak majd a békekuta­dött a Nemzetközi Béke- tás és a békemozgalom kö­kutató Társaság, az JPRA zötti kapcsolatok eddigi ala­X. kongresszusa. A négy- kulásával, feltárva a szoro­napos tanácskozásra a világ sabb együttműködéshez szük­40 országából csaknem 250 séges feltételeket A magyar kétévenként összegzi e mun­ka tapasztalatait. A társaság, amelynek több regionális szervezete is van, például Afrikában. Ázsiában és La­, . .. ----- — tin-Amerikában, öt állandó békekutatók munkásságának kutatócsoportot tart fenn. elismeréseként az IPRA fő- Ezek a leszerelés, a nemzet­titkára, Szakamoto Josikazu közi gazdasági viszonyok, az professzor négy magyar tu- élelmiszer-politika, az álla­dóst — Kende Istvánt, Si- mok közötti kommunikáció mai Mihályt, Szentes Tamást és Timár Andrást — kért fel teendők A vendégeket Szakamoto Josikazu a tokiói egyetem professzora, az IPRA főtit­kára és Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára köszön­tötte, majd plenáris ülést tartottak. A tanácskozáson áttekintették a békekutatás időszerű feladatait, s megr szekció-társelnöki határozták a soron követ- ellátására, kező tennivalókat. A hét folyamán számos előadás hangzik majd el, békek"utafások amelyen fokent arra keres­nek választ, hogy az elmé­es a Az IPRA hűsz előtt jött létre, s évvel ez­céljául a békére nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkoznak. A Nemzetközi Békekutató­Társaság tevékenységében je­lenleg 40 ország 60 intéz­meggyorsítá- ménye vesz részt. Hazánk sát, a világ különböző térsé- megnövekedett politikai és leti kutatások eredményei geiben kialakult konfliktus- tudományos mennyiben és miként, járul­hatnak hozzá a békemozgal­mak uj szakaszának fejlődé séhez. Szó lesz arról is, hogy — a jelen nemzetközi események ismeretében — milyen tendenciák válhatnak uralkodóvá a 90-es évek kül­politikájában. A témák rész­letes fifejtésére és megvita­tására a szekcióüléseken nyí­lik lehetőség. E szakmai fó­rumokon vitavezetők irányí­tásával több fontos kérdést tekintenek át: például a vi­lággazdasági konfliktusok há­borúba torkollásának veszé­lyeit. a világpolitikai fe­szültséggócok felszámolásá­nak esélyeit, a fegyverkezés és a leszerelés politikai, il­letve gazdasági összefüggé­seit, s nem utolsósorban azt, hogv mit tehet az iskola a diákok békére neveléséért­A tervek szerint megkülön­böztetett figyelemmel tekintélyének helyzetek feloldási lehetősé- bizonyítéka, hogy az idei geinek megteremtését tűzte jubileumi, X. kongresszust ki. A nemzetközi szervezet Győrben rendezik meg. Az országos tanévnyitó ünnepséget vasárnap Szek­szárdon. a Béri Balogh Ádám utcában épített 28 tantermes új általános iskola udvarán tartották meg. A mintegy ötezer ember rész­vételével megtartott ünnep­ségen Köpeczi Béla művelő­dési miniszter mondott be­szédet. Ilyenkor, a tanév kezde­tén jobban érzékelhető az is­kola életének jellemző vo­nása, a szép hagyományokat őrző állandóságnak, és az újat hozó változásnak, a fo­lyamatosságnak és a meg­újulásnak együttesen érvé­nyesülő ritmusa. Vannak olyan korszakok, amikor a tudomány vagy a társadalom változásai az újítást állít­ják előtérbe. Ilyenkor az új feltételekhez való alkalmaz­kodásnak nehezebb idősza­kát élik át az iskola irá­nyítói. pedagógusai és ta­nulói egyaránt. Ilyenek vol­tak az előző tanévek, ami­kor új tanterveket és tan­könyveket kellett bevezetni, I annak a reformnak az alap­ján, amelynek egyik fő cél­ja az oktatás tartal­mi korszerűsítése volt. Az 1985 86-os tanévre lezá­rul ez a folyamat, amely hat esztendővel ezelőtt kez­dődött me? s most már összegezni tudjuk a sok for­rásból gyűjtött tapasztalatot. Az újjal való ismerkedésnek országos szintű, azt mond­hatnám „kísérleti" időszakát sem . átlépni, sem kiiktatni nem lehetett. Ma elmondhatjuk, hogy a tantárgyak többségében a pedagógusok maguk ismerik fel a tartalmi korszerűsítés előnyeit, és fogadják el a megváltozott tanterveket és tankönyveket. Az elmúlt tanév leg­nagyobb vívmánya az öt­napos tanítási hét beve­zetése volt. A gyakor­lat és a kutatás ta­oasztalataira .és eredményei­re támaszkodva mondhatom el. hogy az új tanítási rend­re való átállás erösebb meg­rázkódtatásokat nem oko­zott. Az új tanítási rend meg­kívánja, hogy a közművelő­dési és sportintézmények fe­lülvizsgálják eddigi tevé­kenységük tartalmát, formáit, a nyitvatartási időt. Biztosí­tani kell, hogy a fiataiok él­hessenek az iskolán kívüli művelődés, testedzés, kultu­rált szórakozás lehetőségei­vel. Az oktatásügyet nagy pró­batétel elé állítja a demog­ráfiai hullám. Társadalmunk az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett. hogy az általános iskolákban tanter­mek épüljenek. A múlt esz­tendőben is mintegy 1250 új, és 400 eddig más célokra felhasznált termet vettunk igénybe. A következő év­ben folytatni szükséges az általános iskolák fejlesztésé*, s el kell kezdenünk a lei­készülést a demográfiai hul­lám fogadására a középfokú oktatásban is. A megneheze­dett gazdasági körülmények között a társadalom vállal­ja ezeket a terheket, vállal­ja nemcsak központi erő­forrásokból, hanem helyi kezdeményezésből is.' Az elmúlt évek egyik fel­emelő tanúságtétele volt, hogy a különböző közösségek hozzájárultak bölcsődék, óvodák, iskolák építéséhez, karbantartásához, felszerelé­séhez. A művelődési kor­mányzat köszönetét fejezem ki ebből az alkalomból mindazoknak, akik valami­lyen módon segítették azt, hogy a gyermekeink meg­felelő körülmények között ta­nuljanak. Ebben az évben is számos pedagógus kezdi munkáját — jó szívvel köszöntöm őket. Sajnos még mindig nem ele­gen jönnek erre a pályára, és sokan el is hagy­ják. A pedagógusok több­sége lelkiismeretesen lát­ja el feladatait, mindent meg kell tennünk, hogy ja­* valljanak élet- és munkakö­rülményeik, nőjön önállósá­guk, érvényesüljön a tehetsé­gük az iskola és a társada­lom demokratikus légköré­ben. Az iskola közösség, és ah­hoz, hogy jó közösség le­gyen, értelmes fegyelemre éa rendre van szükség, amely­ben az igazi értékeket, s ezek között is a jól végzett munkát megbecsülik éa megbecsültetik. Fejleszte­nünk kell az iskolák önálló­ságát. belső demokráciáját, a nevelőtestületek, szülői mun­kaközösségek, társadalmi szervezetek jó együttműkö­dését, hogy a szocialista ne­velő iskola céljaihoz köze­lebb juthassunk. Rövidesen vitára bocsátjuk azokat a javaslatokat. amelyek a közoktatás és a felsőokta­tás fejlesztési felada­tait határozzák meg. Bí­zunk abban, hogv a szak­mai és társadalmi viták elő­mozdítják az egyetértést nagy nemzeti ügyünk fel­karolásában, .és sikeres fej­lesztésében, amelytől függ az elkövetkezendő nemzedék műveltsége, szakképzettsége, embersége. Hétfőn az ország vala­mennyi általános és közép­iskolájában megszólalt az el­ső tanítási órát jelző csen­gő, s megkezdődött az 1983—84-es tanév. Az általá-. nos iskolákban — közöttük számos most átadott új tan­intézetben — több mint egv és negyed millió kisdiák kezdte a • tanulást. köztük mintegy 180 ezer elsőosztá­lyos. (MTI) Magyar—lengye! tárgyalások Marjai József miniszter- gyár—lengyel gazdasági és Lengyel Népköztársaság bu­elnök-helyettes, a magyar— műszaki-tudományos együtt- dapesti nagykövete, lengyel gazdasági és műsza- működési bizottság XX. Az ülésszakon áttekintik ki-tudományos egvüttműkö- ülésszaka amelven a magvar a k(st ország gazdasági dési bizottság magvar tago- küldöttséget Marjai József, a együttműködésének kérdése­zatának elnöke vezetésével Minisztertanács elnökhelvet- jt az árucsere forgalom ala vasárnap hivatalos küldött- tese, a lengyelt pedig Zbig- kulását és értékelik a terv­seg érkezett a lengvel fova- niew Madej. a Miniszterta- koordináció eredményeit. rosba. hogv reszt vegyen a nács einökhelvettese. a bu Meghatározzák az egvüttmű­bizottság soron következő, zottság társelnökei vezetik. ködés „)ron következő és 20. ülésszakan. Az ülésszakon részt vesz hosszú távú feladatait többi Marjai Józsefet a varsói Ábrahám Kálmán építésügyi között a közútijármű-ipar. repülőtéren Zbigniew Madej és városfejlesztési miniszter. az elektronikai ipar> a vegv. miniszterelnök-helyettes fo- valamint, lengvel kolleaaia. i gadta. Jelen volt Garamvöl- Stanislaw Kukuryka. Mind- lpar- a bányászát es az gyi József. hazánk varsói két részről jelen vannak az energetika területén, nagykövete. érintett tárcák képviselői. Az ülésszak jegvzőkönvvét Hétfőn plenáris üléssel továbbá Garamvölgvi Jó- várhatóan augusztus 31-én fog- 1 megkezdte munkáját a ma- zsef. és Jerzy Zielinski. a írják alá. (MTI) Odesszai vendégek a paprikafeldolgozóban Hétfőn Szegedre érkezett az odesszai Lenin Kísérleti Konzervgyár küldöttsége Kuzmicsov igazgató vezeté­sével. A vendégek a Pap­rikafeldolgozó Vállalat tevé­kenységét tanulmányozzák, de látogatást tesznek az Üj Elet Tsz-ben. a Kecskeméti Konzervgyár bébiétel-üze­mében és a Szegedi Élelmi­szeripari Főiskolán is. Az odesszai gyár gyer­mekélelmezési cikkeket ké­szít. Évente 32—35 ezer tonna gyümölcsből 40—45­féle terméket hoz forga­lomba. A Lenin Kísérleti Kon­zervgyár és a Paprikafel­dolgozó Vállalat az elkövet­kező időszakban együttmű­ködést kíván kialakítani a vállalati munka hatékony­ságának fokozása érdeké­ben. Tervezik a kölcsönösen hasznosítható új technikai és technológiai megoldások cseréjét, a szocialista brigá­dok kapcsolatfelvételét. Képünkön: a szovjet szak­emberek vendéglátóik segít­ségével a paprikafeldolgozó egyik gépének működésével ismerkednek.

Next

/
Thumbnails
Contents