Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-27 / 202. szám

182 Szombat, 1983. augusztus 27; Egy „humánus intézmény"" a Tisza partján Hetvenöt éves a szemklinika Hetvenöt éve, 1908. szeptember 1-én nyílt meg a szegedi állami szemkórház, a mai szemklinika elődje. A jubileumon a jeles intézmény alapításának körülményeire és működésének első éveire tekintünk vissza. A kórház életre hívását nemcsak szükségessé, hanem szinte halaszthatatlanná tette a trachoma rohamos terjedése. A szegedi tiszti főorvosi hivatal az év nyarán kiadott statisztikája szerint 3660 trachomás beteg volt a városban, ebből 2683-an külterületen, 454-en belterületen és 523an a feketeföldeken laktak. A járvány a népbetegség méreteit öltötte, a lakosság közel 5 százaléka fertőződött meg. Megfékezésére országszerte kórházakat hoztak létre, a budapesti és a brassói után a szegedi lett a harmadik. A szegedi szemkórház megszületése a neves szemészproprofesszor, Grósz Emil — aki egyben trachomaügyi kormánybiztos is volt — „kezdeményezésének és fáradhatatlan buzgóságának köszönhető", írta a Szegedi Napló. Andrássy Gyula belügyminiszter 1908. július 21-én keltezett hivatalos levélben értesítette dr. L.eitner Vilmos egyetemi magántanárt és fizetéstelen kórházi igazgató-főorvost, (ki Grósz-tanítvány), a szegedi állami szemkórház fizetéses igazgató-főorvossá történt kinevezéséről — évi 3600 korona fizetéssel. A szegedi lapok augusztus 13-án adták hírül, hogy Leitner dr. augusztus 18-án érkezik a városba, és veszi át hivatalát. Agusztus 30-án az alábbi rövid közlemény jelent meg: Az állami szemkórház igazgatósága értesítette a polgármestert, hogy a kórház szeptember elsején megnyílik, s azontúl megkezdik a betegek ápolását. (23-án még csak arról tudósítottak, hogy a kórház belső felszerelése is közel áll a befejezéshez.) A megnyitás a bejelentett időpontban lezajlott, de tudósítás róla csak a hétvégén látott napvilágot, bizonyára az igazgató kérésére. Szeptember 6-án, vasárnap a Szegedi Napló és a Szeged és Vidéke szó szerint megegyező írást közölt az új kórházról. A Szeged és Vidékében ez rövid beszámolóval egészült ki: „Szept»mber elsején csendben, minden zaj és ünnepélyeskedö megnyitás nélkül kezdte el működését a / szemkórház, ötödikén, szombaton már ápolónők szorgoskodtak a minden ízében modern kórházban, vették föl a folyamatosan jelentkező betegeket." (Első nap tizenkettőt.) A továbbiakban azonos a két tudósítás: ..Szeged új humánus intézménynyel gazdagodott. A szemkórház kulturális missziót teljesít. A ior igényeinek megfelelő, s tudományos színvonalán levő berendezésével és felszerelésével a délvidéki vakságellenes küzdelem központjává hivatott lenni." A kórház részletes leírását Leitner Vilmos Orvosi Hetilapban megjelent — bővebb — cikke alapján ismertetjük: „Az állami szemkórház emeletes épületét a Szeged város által rendelkezésrse bocsátott 2185 négyzetméter területen Jendrássik Alfréd műszaki tanácsos tervei szerint Ligeti Béla szegedi műépítész, vállalkozó építette föl. Felépítése 250 ezer koronába került, melyből 45 ezer korona jutott a belső felszerelésre és a berendezésre." Az épület építészeti leírását Itt mellőzzük, ugyanis a klinika Tisza-parti szárnya majdnem változatlanul őrzi az akkori képet. Kezdetben négy nagy kórterem, két gyermekszoba, két elkülönítő és négy különszoba öszszesen 78 beteget fogadhatott be. Az orvosi szolgálatot az igazgató-főorvoson kívül egy alorvos teljesítette. Betegápolásra a Vöröskereszt Egylet központi igazgatóságától kirendelt 4 ápolónőt alkalmaztak az első évben. A kórházi ápolás díja a III. osztályon 1 korona 94 fillér, az I. osztályon (különszobában) 5 korona volt. Tanulságos a betegforgalomra vonatkozó statisztikai adatok rövid áttekintése: 1908-ban a járóbeteg-rendelésen 546 beteg jelent meg. A felvett betegek száma 204, köztük 118 trachomás. Az ápolási napok összege ,5026. Összesen 169 műtétet végeztek. Ezek 40—45 százaléka volt sikeres. mely arról tanúskodik, hogv a fejlett technikai felszereléshez magas színvonalú orvosi tudás is párosult. Megfigvelések és tapasztalatok című Í925-ben, a Grósz-emlékkönyvben megjelent tanulmányában Leitner Vilmos kifejti, igen körültekintően, hogy helyes volt Szegeden trachomakórház helyett szemkórházat létrehozni. A legfontosabb érv, hogy a hatékony gyógyintézmény nagyobb bizalmat ébreszt a betegben, ígv a szemkórháznak nagyobb a vonzereje, mint a csak trachomásokkal foglalkozó kórháznak. Ez a bizalom mutatkozott meg a beteglétszám bámulatos növekedésében is. 1909-ben 821 betegfelvétel történt, 1911-ben már 1200; a műtétek száma 328ról 458-ra emelkedett, míg az ápolási napok száma 22 427-ről 28 292-re nőtt, közben a kórházi ágyak száma csupán negyvennel gyarapodott. Statisztikai adatok, sajnos, csak 1911-ig állnak rendelkezésünkre, de Leitner professzor önéletrajzából tudjuk, hogy az eredetileg 80 ágyasra tervezett szemkórházat 170 ágyas kórházzá fejlesztette 1922-ig, nyugdíjaztatásáig, amikor is a kormány kórházát szemklinika céljára igénybe vette. S itt új fejezet kezdődik a történetben. A szemkórház nem csupán a város kiemelkedő gyógyintézménye, hanem irodalmi emlékhely is. Az első irodalmi alkotás, melyben szerepel, feltehetően Babits Mihály Nyugat 1909. november 1-i számában megjelent Ütinaplója: „Most a Tiszajartján állok, mögöttem a porvaros és jobbra a parton egy fényes épület, mi volna más a porvaiosban? kórház." Biztosan sok művész is megfordult falai között. Egyikük, Juhász Gyula 1919-ben A szemeim című versét Leitner Vílíhosnak, kezelőorvosának ajánlotta. Amilyen szerény és csöndes volt a megnyitás, ugyanolyan most a jubileum is — munkában telik. Főhajtással emlékezünk az alapítóra. Leitner Vilmosra és munkatársaira, tisztelettel köszöntjük utódaikat, a szemklinika jelenlegi kiváló orvosait. ZSOLDOb SÁNDOR ... a szellem és a szerelem" „Hanem mikor Heródes születése napját ünnepelték. tánczola a Herodiás leány öelöttük. és megletszék Heródesnek; Azért esküvéssel fogadd, hogy a mit kér. megadja neki. A leány pedig anyja rábeszélésére mond: Add ide nékem egy tálban a v Keresztelő János fejét" — így meséli el az Újszövetség a bibliai Salome históriáját. Szépség és kegyetlenség. varázsos tánc és megmételyezett emberi kapcsolatok csapnak össze a gyönyörű lány alakjában. Ezt a biblikus figurát mintázta meg egyik legújabb, nagy méretű szobrában Tóth Valéria. Azt a pillanatot örökítette meg. amikor a csodát kiváltó tánc percnyi szünetében, bűvölet és rettegés harapófogói között, a tánc vibrálását követően. a nyugalmat fodrozó izgalom perceiben Keresztelő Szent János véres fejének érkezését várja. Mezítelen felső teste az elbűvölően szép nőiességet, a kitárulkozó testi varázst juttatja eszünkbe, drapériájának izgalmas felülete a lélek dúló viharaira. a tenger izgatott hullámzására, a süvítő, szelek tépte emberi sorsokra utal. Salome alakja a művészet évszázadaiban sokszor megihlette az írókat. költőket, szobrászokat és festőket. Tóth Valéria számára ez a biblikus alak mai mondandók hordozója is. Hogyan élünk emberségünkkel, jól sáfárkodunk-e a ránk bízott vagv ránk testált örökséggel, a génekkel nékünk juttatott szépséggel. tehetséggel?! Amikor először láttam Kligl Sándor József Attila-emlékművének kisplasztikái változatát, föllapoztam a költő Fotótéka sorozatban megjelent ikonográfiái képösszeállítást. S bár egyetlen fotográfián sem fedeztem föl a Kligl által megörökített költőalakot. a közölt és hitelesnek mondott 72 fénykép szintézise állt össze a műben. Nemcsak lózsef Attila meggyötört alakiában — melv leginkább az 1927-es és 32-es budapesti fotográfiák sgvmásra kopírozásából születhetett újjá —. de a környező alakok réteges, síkba transzponált ár nvékfiguráiban. melvek között fölismerhető 111 vés Gyula. Flóra és Cserépfalvi fölseilő alakja. Ezzé' j megoldással a szobrász részint a mai ember karnyújtásnyi közelébe hozta József Attila alakját, leszállította a Parnasszus magasából, és a hősi emlekmúvek talapzatairól, másrészt nem szakította el éltető gyökereitől, tápláló kapcsolataitól, az olvasóközönségtől. melv letéteményese az életmű továbbélésének. újravirágzásának, kiteljesedésének. Ügv érzem. Kligl Sándor frappáns és tartalmas ötlete, bravúros megoldása és gazdag plasztikai leleménye nemcsak gyarapítja, de lényegileg gazdagítja a költő plasztikai ikonográfiáját. A szobrot a közeljövőben állítják fel Békéscsabán. Kettős portrénak is fölfogható a föntebb említett két szobor. Ékesen példázza a szobrászházaspár tájékozódási irányait, művészi törekvéseit. alkotói szándékait. Tóth Valériát gyakran emlegetik — nem ok nélkül — a szépség szobrászának. Ám ez a szépségre, harmóniára, kiegyensúlyozottságra való törekvés nem öncélú szépelgés. hanem korunk egyik felismert szükségszerűsége. Amikor az év tavaszán Munkácsv-díiial tüntették ki. az elismerésben korunk bonyolult, gyakran zavaros, fogódzók nélküli világában, a képzőművészet áttekinthetetlen dzsungelében az emberközpontú szobrászat létjogosultságát, a humánum, a szépség, a harmónia iránti igényt és annak dicséretét véltem felfedezni. Bizonyítékát, hogy ma is lehet az olv sokszor megcsúfolt szépség szellemében mintázni embereket. Kligl Sándor egv más alkotói tendencia képviselője. Vibráló szelleme nyomán kompozícióinak szervezője az ötlet. A gondolat villanása, a riposzt. a bravúros válasz korunk felvetődő kérdéseire. ötleteit a kifejezőkészség ereie. a technikai biztonság, a mesterségbeli fölkésztiltség avatja emlékezetes művé. Ritmusérzék, felületi virtuozitás, bonyolult téli helvzetek. szimultán megfogalmazások jellemzik érett és gondolatgazdag kompozícióit, melvek. mint palackba zárt üzenetek, frappánsan iellemzik korunkat. Az értelemig és tovább — idézhetjük József Miilát munkáik számba vételekor, és rálőhetünk, •niként kapcsolódnak egvbe a fogalmak: ember — emberi — emberies — emberiség, s erre most jó ilkalom a napokban megnyílt közös kiállításuk Budapesten, a Csók Galériában, melv szeptember 8-ig tekinthető meg. Sorolhatnánk munkáikat, köztéri műveiket, de ehelyett hadd kívánjuk nekik J. A. költővel, hogy további pályájukat „Kisérje két szülője szemmel: a szellem és a szerelem..." TANDI LAJOS TÓTH VALÉRIA: Szobraim vágyaimat fejezik ki. Szeretnék kapcsolatot teremteni ember és ember, ember és természet között. Azon igyekszem, hogy ez a párbeszéd, ezen találkozás létrejöjjön a szobrok közvetítésével köztem és a nézők között. Számtalan jelből tudom és érzem, hogy az emberek igénylik ezt a kontaktust, álmaikban, vágyaikban ott él a találkozás szándéka, de bonyolult. néha zavaros világunkban oly sok akadálya van a randevú létrejöttének. Munkáimmal ezeket a gátakat szeretném átszakítani. hogv szemtől szembe, karnyújtásnyi közelben találkozzunk egymással. Te és én. ók és mi...