Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-23 / 198. szám

Csütörtök, 1983. augusztus 25. 147 Méhes (Folytatás az 1. oldalról.) nak történelmi bizonyítéka ez. A kivezető út, amelyre mihamarabb rá kell fordulnunk: az ésszerű gazdálkodás, a következetes takarékosság erőforrásainkkal, a fegyelmezettebb és szervezettebb munka. Augusztus huszadikán, az új kenyér hagyományos ünnepén a legillendőbb alkalom arról szólnunk: egész népünk tisztelete. elismerése illeti a magyar mezőgazdaság dolgozóit, akiknek helytállása, áldozatos munkája biztosítja e rendkívül nehéz esztendőben is az ország kenyerét. Az elmúlt évtizedben a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelése megközelítően másfélszeresére nőtt. Ennek a termelésnövekedésnek az eredményei meglátszanak a hazai ellátásban is. Amikor a mezőgazdaságban egy-egy év teljesítményét értékeljük, az anyagiműszaki ellátás, a gazdaságok szervezettsége, a munkaszervezés milyensége, az emberek hozzáértése, szorgalma. fegyelme mellett mindig szóba kerül az időjárás is. Az időjárás ebben az évben is befolyásolja a mezőgazdasági termelés alakulását, sajnos, kedvezőtlenül. Az aszály — különösen a hagyományos búzatermelő megyékben, így itt. Csongrádban is — nagy próba elé állítja a gazdaságokat A május elejétől tartó rendkívüli forró, és augusztus mm elejéig szinte csapadékmentes időjárás kisebb-nagyobb mértékben az ország minden vidékén károsít3tta a szántóföldi növényeket. Megsínylették a szárazságot a már learatott kalászosok, de a következő időszakban betakarítandó őszi érésű növények — közöttük legjobban talán a kukorica — is. Ha nem is rendszeres az aszály azért hazánkban nem nagyon ritka jelenség. Munkánk értelmét bizonyítja, hogy mezőgazdaságunk technikai felkészültsége, szervezettsége. a talajok nagyobb termőképessége egyre inkább képes ellensúlyozni a természet erőit, s az idén is számottevően mérsékelte az aszály okozta veszteségeket. Csongrád megyében a 36 mázsás átlagtermés 8 mázsával kevesebb a tavalyinál, de 5 mázsával több. mint 1979-ben. amikor az ideihez hasonló aszály volt. A munka eredménye tehát rnegvan. és a kormány sem hagyja magára az elemekkel küzdő szövetkezeteket. Mezőgazdaságunk az aszályos időjárás ellenére is jó színvonalon biztosítani tudja a lakosság élelmiszer-ellátását. A termelési veszteségeket inkább az exportárualapok és a gazdaságok pénzügyi mérlegei érzik meg. Ami az exportot illeti, e téren mindent meg kell tenni a csökkenés mérsékléséért, a kiesések pótlásáért. Miközben a növénytermesztést érzékenyen érinti az aszály, az állattenyésztés — amely megközelítően felét adja a mezőgazdasági termelésnek — szép eredményeket mutat fel, s kilátásai is kedvezőek. A sertésállomány június vécén meghaladta a 10 milliót. Ekkora sertésállomány az évnek ebben az időszakában még soha nem volt. A termelési, tenyésztői kedv jő s ezt a kormányzat mindenképpen fenn kívánja tartani oiyan módon is. hogy gondoskodik a folyamatos, fennakadás nélküli takarmányelláLásról a nagyüzemek és a kistermelők számára egyaránt. Az aszályos időjárás miatt természetesen nem enyhül a nemzetközi gazdaság szorongató hatása a magyar népgazdaságra. A nemzetközi versenyképesség fokozása változatlanul központi feladat. Ennek érdekében különösen nagy figyelmet kell fordítani az anyag- és energiatakarékos módszerek, technológiák terjesztésére a mezőgazdaságban is . .. Méhes Lajos ezután a hatékony munka jelentőségét hangsúlyozta, melynek növekvő szerepe van napjainkban a szocialista építésben. Majd e szavakkal fejezte be ünnepi beszédét: — A sok vihart, próbatételt, megrázkódtatást átélt magyar nép történelmi tapasztalata, hogy annak van igaza, aki hisz a jövőben, de annak még inkább, akinek van is mire építenie ezt a bizalmat. Mi pártunk politikájára, nemzetünk egységére, szövetségeseink barátságára. a békére építünk. Ünnep, Kilenc sincs még. térzene szól öpusztaszeren, a nemzeti emlékparkban. A Magyar Néphadsereg vásárhelyi helyőrségének fúvószer-ekra szolgáltatja a népes hallgatóságnak. Népes hallgatóság valóban, mert az emlékpark egész területén hallani a zenét, a körhintán. a virslit, kolbászt, kékfestő kelmét, népi kerámiát, könyvet, emléktárgyat áruló sátrak és pavilonok között, ahol már jóval a nagygyűlés kezdete előtt nagy a forgalom. Ezrek nyüzsögnek. tüzek . parázslan ak a fák között — bográcsban fő a birka. Aztán fölhangzik a Himnusz. elcsöndesedik a zsivaj, s Koi ács János elmondja Váci Mihály Nem elég című versét. Es a nagygyüié?. Őszinte szó eredményeinkről, gondjainkról. És az új kenyér, 'amit hagyományosan a legjobb gabonatermesztő téesz elnöse ad át a szónoknak. Ezúttal Ki.s István, az apátfalvi Arany Kalász Tsz elnöke. És hamarosan kovetkezhez a viszonzás. Mert a TESZÖV sátrában, amelyet fölkerestek a találkozó vendégei, immár Méhes Lajos adja át Kiss Istvánnak a legjobb gabonatermesztőnek kijáró porcclinserlsget. Az ipar a mezőgazdaságnak. És a Politikai Bizottság tagja köszöni a meghívást, hogy részt vehet az ópusztaszeri ünnepen és gratulál az elnöknek, s egész Csongrád megye lakosságának jó egészséget és sok boldogságot kíván. Közben tovább tart az ünnep. A bográcsokból tányérok telnek, friss kenyeret kapni a megyei sütőipari vállalat nagy forgalmú pavilonjában. Aztán bábjáték, divat- és lovasbemutató •következik. Mindenki választhat. kedve szerint. És a leszálló este meg sokakat kinn talál, a fák. sátrak, pavilonok között. Az ünnep, a barátság, a munkás-paraszt találkozó estéje. Sisák litván, a dorozsmai József Atíila Tsz mezőőre immár évek óta főzi bográcsban a birkái Óouszír.szcrcn SízmOfTj-; Károlyné felvételei Sok mindennek volt keletje a nagy forgalomban, többek közt a népművészeti tárgyaknak is Alkotmányát ünnepelte augusztus 20-án, szombaton az ország népe. Ebben az évben is ünnepi rendezvényekkel, munkás-paraszt találkozókkal. nagygyűlésekkel, új létesítmények átadásával, látványos kulturális programokkal emlékeztek meg országszerte alkotmányunk ünnepéről, államalapító István királyunkról, s több helyen ünnepélyes keretek között szegték meg az új kenyeret. Kiemelkedett a gazdag ünnepi programból Budapesten legifjabb honvédtiszt j-tak avatása, a Duna-parti vízi és légi parádé, s az esti színpompás tűzijáték, valamint azok a vidéki nagygyűlések, melyeken pártunk és államunk vezető személyiségei szólaltak fel. Az alkotmány ünnepén az Országház épülete előtt több ezer érdeklődő jelenlétében tartották meg a hagyományos tisztavató ünnepséget. Az állami zászló előtt díszőrság sorakozott fel. a térre bevonultak néphadseregünk új tisztjei, elfoglalták helvüket az ünnepség meghívottjai, Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, továbbá társadalmi és politikai életünk több más vezető személyisége. Pontosan 10 órakor kürtszó harsant: megérkezett Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. A Himnusz elhangzása után felolvasták a honvédelmi miniszternek a tisztavatás alkalmából kiadott parancsát. A parancs ismertetését követően az ifjú tisztek fogadalmat teltek nemes hivatásuk teljesítésére, majd Czinege Lajos mon,dott beszédet. Alkotmányunk napján kapott városi rangot a fennállásának Ö99. évfordulóját ünneplő Szentgotthárd. A magyar, az osztrák és a jugoszláv határ mentán fekvő nagy múltú településen szombaton ünnepi alakuló tanácsülést tartottak, ahOi megválasztották a városi tanács vezetőit, tisztségviselőit, bizottságait. Ugyancsak ünnepi eseménnyel — alapkőletétellel — folytatódott az augusztus 20-i program: a Rába Vagon. és Gépgyár Szentgotthárdon épít új üzemet. A tervek szerint két—két és fél év alatt, mintegy 750 millió forint költséggel létesülő gyárban főként mezőgazdasági talajművelő gépeket, gépegységeket készítenek majd. Az alapkövet Néni?'h Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Horváth Ede. a Rába vezérigazgatója helyezte el. Ezután a város szabadtéri színpadán tartottak alkotmánynapi nagygyűlést. Szabó Lászlónak, az új városi tanács elnökének megnyitója után Németh Károly mondott beszédet. Elöljáróban kifejezte a Központi Bizottság és a kormány elismerését mindazoknak a dolgozóknak, a helyi és a megyei szervek vezetőinek. munkatársainak, akik szorgos munkájukkal megteremtették a várossá alakulás feltételeit. Németh Károly orszár gunk helyzetéről, feladatainkról szólva hangsúlyozta: — pártunk Központi Bizottsága áprilisi ülésén kritikusan és önkritikusan vizsgálta a XII. kongresszus óta elvégzett munkát, benne saját tevékenységét, s jó ha'árosatokat hozott, reális, megfelelő választ adott a közvéleményt foglalkoztató alapvető kérdésekre. Mindez, a széles tömegek egyetértéséve] és támogatásával találkozott. Népünk, figyelve a nagyvilág zajló eseményeire, a nemzetközi élet feűBüátségeire, a hazánk számára immár tartósnak bizonyuló nehéz külső gazdasági körülményekre, kel-' lően értékelni tudja, hogy a Magyar Népköztársa tág belső helyzete kiegyensúlyozott Országunk stabilitása, amely pártunknak és népünknek közös nagy vívmánya, szilárd pilléreken nyugszik. Megőrzése és erősítése nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy megbirkózzunk az elöltünk álló feladatokkal. — Mindnyájan tapasztaljuk, hogy politikánkat nehezebb feltételek között valósítjuk meg, mint amire három évvel ezelőtt — a kongresszus idején — előre számítani lehetett. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája iránt megnyilvánuló bizalom, a szocialista célokban töretlenül kifejeződő nemzeti egység átsegíti az országot azokon a gondokon és nehézségeken, amelyek az általános világgazdasági helyzetből adódóan a mi hazánkat sem kerülik el. — A nehezebb feladatok megoldása, a töretlen szocialista fejlődés azt kívánja, hogy mindenki teljesítse kö. telességét, igyekezzék többet tenni, tudása, tehetsége legjavát adva jobban, eredményesebben dolgozni — hangoztatta a továbbiakban a Központi Bizottság titkára. — Politikánk együttes alakítása és megvalósítása, az ország előtt álló nem könynyű feladatok megoldása mindenkire személy szerint külön-külön is kötelezettségeket ró. Ezt követően Németh Károly átadta a városalapító díszoklevelet Szabó Lászió tanácselnöknek. Balatonszárszón, a negyven esztendővel ezelőtt lezajlott' munkás-paraszt—értelmiségi találkozó színhelyén — a haladó erők antifasiszta összefogásának fontos eseményére is emlékezve — rendeztek szombaton alkotmánynapi nagygyűlést. A nagygyűlés kezdete előtt megkoszorúzták a szárszói csárda falán, az 1943-as tanácskozás emlékét hirdető táblát. A Himnusz elhangzása után Smelka Ferenc, a nagyközség népfrontbizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket, ezután Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott ünnepi beszédet. — Augusztus 20. a népfrontpolitikán aispuló nemzeti egység jeles napja. Kifejeződik benne a szövetséges dolgozó csztályok, rétegek. társadalmi csoportok, a különböző származású, világnézetű emberek, különböző érdekű közösségek együttműködése — hangsúlyozta bevezetőben —. E változatlan lényeget gazdagítva azonban az idei ünnep tartalmát kiteljesíti néhány új kezdeményezés, és szép évforduló is. — •A legfontosabb éppen sz alkotmányhoz kapcsolódik. Az utóbbi negyedszázadban soha nem hirdettük, hogy politikai intézményeink elérték végső, tökéletes formájukat. Amit mondtunk, az az, hogy egy humanista szellemű Dolitika következetes alkalmazásával, a mai kor legprogresszívebb társadalmi szerkezetének alaojain megvalósítottuk történelmünk legszélesebb körű nemzeti egységét, amelyben az á'tólános közmegegyezés a haladás hajtóereje. De nem mondtak. ma még kevésbé mondhattak, hosv itt van már a Kánaán, hogy amiben élünk, az idilli állapot volna. Ez a szemlélet vezérelt bennünket a hetvenes években, amikor — az alapelve^ ket változatlanul hagyva — módosítottuk az alkotmányt. Ma pedig ilyen megfoAíolásból készülünk a választási rendszer továbbfejlesztésére, vagyis arra, hogy a nép érdekében folytatott kormányzás mind országos, mind helyi szinten egyre inkább a nép részvételével folytatolt kormányzássá váljon. — E helyt, az 1983-as alkotmánynapon felidézzük újkori történelmünk egyik fontos eseményét is. Az 1943as szárszói konferencia 40. évfordulójára emlékezünk. Szárszó nem előzmény nélkül való. Egyik kiemelkedő állomás abban a harcban, amelyet az ország haladó erői és emberséges gondolkodói már a 30-as években elkezdtek egy népellenes rendszer ellen, a béke megvédéséért, majd 1941 után a háborúból való kilépésért. Szárszó a kiútkeresők nemzeti egységének kifejezője volt, de mégis olyan fórum, amelynek résztvevői közül az előrelátók a felszabadulás utáni demokrácia és a szociális haladás programját is felvázolták. Tisztelettel emlékezünk e találkozóra azért, mert — a résztvevők közötti nagy ideológiai, politikai nézetkülönbségek ellenére tartalma és iránya antifasiszta volt, és az országot ki akarta vezetni az akkor már láthatóan vesztes háborúból. — A dolgozó osztályok, rétegek szövetsége, együttműködése az elmúlt évtizedekben beépült rendszerünk alapjaiba — mondotta a továbbiakban —. Ezt a szövetséget őrizni kell, és a naponta változó helyzetben újra meg újra megteremteni a felnövekvő generációk bekapcsolásával. — A szövetség a párt vezetésével azonban csak úgy képzelhető el, ha a pártirányítás elismerésén túl a résztvevők egyenjogú partnerként. egyenlő esélyekkel társulnak a nemzeti haladást szolgáló célok megvalósítására. — A negyedszázad alatt megtett út megteremtette a kölcsönös bizalom alapját, szövetségi politikánk alkalmazásával a szocialista nemzeti egységet. A dolgozóosztályok, rétegek szövetségének társadalmi alapjai, a szocialista viszonyok szilárdak, politikai alapjai az utóbbi években is tovább erősödtek. Erre a jól megalapozott politikai szövetségre lehet építeni az elkövetkezendő évek társadalmi és gazdasági egyensúlyt javító terveit — hangoztatta Pozsgay Imre. Sárvár, tizenhatezer lakosa nemcsak alkotmányunk születésnapját, hanem a várossá avatás 15. évfordulóját is ünnepelte szombaton, A várparkban politikai nagygyűlést rendeztek; Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Az alkotmány napját kö/ szöntő Szolnok megyei központi ünnepséget szombaton Karcagon tartották. A nagygyűlésen ünnepi beszédet Gyzms Ar.'lrás. az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke mondott. Borsodban a Bodrogköz egyik nagyközségében: Karosán rendezték meg a megye alkotmánynapi központi ünnepségét. A nagygyűlés' szónoka IJetényi István pénzügyminiszter volt. Balassagyarmaton a Palócligeti szabadiéri . színpadon szombat délelőtt az alkotmánynapi munkás-paraszt—• határőr találkozóra mintegy háromezren gyűltek öszsze. A nagygyűlésen dr. Markója Imre igazságügy'miniszter mondott ünnepi beszédet.