Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-19 / 196. szám

AZ MSZMP S ZOtTSÁGÁNAK LAPJA Ma: búcsúpremier Háry János m m ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta a Balaton vízgazdálkodási fejlesztési -programjának módosításáról és ütemezéséről készített jelentést. Határozatban kötelezte az illetékeseket. hogy 1987-ig építsék ki az üdülőövezet szennyvíztisztító rendszereinek jelentős részét, oldják meg a programban kijelölt települések szennyvíztisztító telepein a foszfortalanítást és a fertőtlenítést. Változatlanul kiemelt- figyelmet kell fordítani a belterületi vízrendezésre, a parti övezet iszaptalanítására, a közvetlen parti viszonyok javítására. A többletmunkák elvégzéséhez szükséges forrásokat állami beruházási keretből biztosítják. A kormány felkérte a társadalmi és tudományos szervezeteket, hogy segítsék elő és támogassák a program megvalósítását. A Minisztertanács határozott a Magyar Iparművészeti Főiskola szervezetének és képzési rendjének korszerűsítéséről. Ennek értelmében a jövőben a főiskola feladata lesz az ipari formatervezők, kézművestervezők. rajz-, környezetkultúra- és technikaszakos tanárok, valamint művészeti szervezők főiskolai, illetőleg egyetemi szintű képzése. A kormány úgy határozott, hogy a jövőben — az állami vállalatokhoz hasonlóan — költségvetési szervek is alapithat-1 nak leányvállalatot. Vízgazdálkodás a Balatonnál Augusztus 20-a alkalmából A tervezettnél előbb, 1987ig megvalósítják azokat az intézkedéseket, amelyek a Balaton vizmmösegenek fokozott védelmét szolgáljak — erről hozott határozatot a Minisztertanács csütörtöki ülésén. A balatoni vízgazdaikoaasi fejlesztési program végrehajtásának módosításával és meggyorsításával hosszabb távon azt akarják elérni, hogy a Balaton ismét oiyan hszta tegyen, mint a hatvanas évek elején. A tó vízminőségének javu.li.sa főként a vízgyűjtő területéről származó szenynyezések csökkentésétől várható. Ezért elsősorban az üdülőövezet szennyvíztisztítóinak kapacitását és csatornanálózatát bővítik. A part menti településeken eddig létesített szennyvíztisztítóik naponta összesen 64 ezer kóDméter szennyezett vizet tisztítanak meg biológiailag, s kapacitásukat 1983-ig napi 72 ezer köbméterre növelik. 1995-ig pedig várhatóan 135 ezer köbméterre. Ehhez a többi között Balatonkeresztúron létesítenek új szennyvíztisztító telepet, s bővítik a már meglevőket Siófokon, Boglárlellén. Keszthelyen, Badacsonyban. Balatonfüzfőn és Balatonakarattván. Az eddigi 5 mellett 1985-ig újabb 9 szennyvíztisztító telepen állítanak munkába foszfortalanitó berendezést. amivel elérhető, hogy naponta valamivel több mint 28 ezer köbméter szennyvízből vonják ki ezt az anyagot. A tóparti települések szennyvizeinek összegyűjtésére 1985-ig 40 kilométerrel, 200 kilométer hosszúságúra nő az üdülőövezetben kiépített főgyűjtő csatorna hoszsza, az utána következő tíz évben pedig további 110 kilométerrel hosszabbítják meg. A hozzá csatlakozó, mostani 60 kilométernyi gyűjtőhálózat még az évezred vége előtt 400 kilométernyi hosszúságban hálózza majd be a településeket. A csatornahálózat bővítésére annál inkább szükség van, mert jelenleg a szippantott szennyvizek gyűjtése, ellenőrzött. ártalommentes elhelyezése nem mindenütt felel meg a követelményeknek. A gyorsabb ütemű építési munkálatoktól azonbap "nem várható, hogv valamennyi tóparti települést rövid idő alatt csatornázzanak. Ezért a házilag tárolt szennyvizek elhelyezésére a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével alakítanak ki gyűjtőrnedeScéket. Néhány szennyvíztisztító telepet is felkészítenek az ilyenfajta szennyvizek tisztítására. A kommunális szennyvizeken kívül a természetes vízfolyások és az ipari létesítmények is veszélyeztetik a tó élővilágát. Ezért a tóparti településeken felújítják a csapadékgyűjtőket, illetve újakat építenek. A műtrágyázás technológiájának korszerűsítésére ösztönöz. hogv a lefolyó víz műtrágyát is kimos a talajból, ami a tó vízminőségét rontja. Ennek megakadályozására különféle mezőgazdasági és kultúrtechnikai eljárásokkai javítják a talaj vízháztartását. Emellett agrokémiai központok létesítését tervezik, hogy a mezőgazdasági vegyi anyagokat biztonságosan tárolhassák és szállíthassák. A másik nagy mezőgazdasági szennyezésforrást a nagyüzemi állattartó telepek jelentik. Ezeken a jövőben vagy az állattartás módját változtatják, vagy a szennyvízártalom megszüntetésére megfelelő berendezést szeretnek fel. Az iparral szemben a legfontosabb követelmény, hogy veszélyes hulladékot a Balaton vízgyűjtő területén ham helyezhetnek el. s lehetőség szerint szennyvizeiket is el kell vezetniük erről a területről. Tovább folytatják a Balaton medrének tisztítását és szabályozását. A strandkotrásokat is figyelembe véve, 1987-ig további nyolc-tíz négyzetkilométernyi területen távolítják el az üledék felső iszaprétegét. A balatoni vízgazdálkodási fejlesztési program intézkedéseket tartalmaz a tó vízszintszabályozására, üdülőövezetének és vízgyűjtő területének vízellátására, különféle vízrendezési munkálatokra és jövőbeni műszaki fejlesztésekre. tudományos kutatásokra is. (MTI) Alkotmányunk közelgő ünr nepe, augusztus 20-a alkalmából bensőséges ünnepség keretében köszöntötte tegnap. csütörtökön délután Szegeden/ a Technika Házában Szobó Jznosné megyei tanácselnök-helyettes azekat a mezőgazdasági dolgozókat, vezetőket, akik hosszabb időn át kiemelkedő munkával járullak hozzá a gazdálkodás, a közössági élet fejlesztéséhez. Az eseményen megjelent Szabó Sándor, a megyei pártvb tagja, a megyei tanács I elnöke, s dr. Barlha László, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. Ünnepi beszédében Molnár hajós, a megyei'párt-vb tagja, a TESZÖV megyéi elnöke azt hangsúlyozta, hogy jól igazodnak az agrárüzemek a nehezedő közgazdasági körülményekhez, az új piaci feltételekhez; fokozzák terj melásüket, exporttevékenysá| güket, a belső ellátás mér| lékét, s mint az idén is, gyors l üzemi intézkedésekkel ellen*I súlyozzák a termélzeti ká! rokat. Ezt követően nyújtotta át megyénk tanácselnöké az Elnöki Tanács kitüntetéseit. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta dr. Horváth Sándor, a Gorr.sai Állami Gazdaság igazgatója nyugdíjba* vonulása alkalmából. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült dr. Kertész Lajos, a Csongrád megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás nyugalmazott főmérnöke; Balogh Sándor, a balástyai Alkotmány Tsz nyugdíjas elnöke; Boros Mihály, a vásárhelyi Rákóczi Tsz elnökhelyettese; Lóczi János, a szentesi Árpád Tsz elnökhelyettese és Sinkó László, a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz elnökhelyettese. A Munka Érdemrend bronz I fokozata kitüntetést vette át I Dobsa Imre, a makói Kossuth Tsz traktorvezetője; Halász László, a vásárhelyi Vörös Csillag Tsz gépkocsivezetője; Jakus Sándor, a sándorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Tsz traktorvezetője; Lengyel Mihály, az árpádhalmi Árpád Tsz mezőgazdasági őre; Mátó Mihály, az apátfalvi Aranykalász Tsz sertéstenyésztője; Pintér György, a Tisza Halászati Tsz halásza; Szekeres Lajos, a szegedi Űj Élet Tsz traktorvezetője és Újvári Ferenc, a csongrádi Petőfi Tsz traktorosa. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetését Molnár Lajos, a TESZÖV elnöke nyújtotta át. Ebben az elismerésben részesült Ágoston Mihály, a szegvári Puskin Tsz kertészeti dolgozója; Bakó Szabolcs, a csongrádi Vörös Csillag Tsz főágazatvezetöje; Balázs János, a tömörkényi Alkotmány Tsz raktárosa; Bárányi Sándor, a vásárhelyi Lenin Tsz erőgépvezetője; Bánfi András, a vásárhelyi Rákóczi Tsz gépszerelője; Bellér László, a nagymágocsi Egyesült Tsz ágazatvezetője; Bíró Sándor, az apáifalvi Aranykalász Tsz kőművese; Bolla Károly, a szegedi Móra Ferenc Tsz baromfigondozója; Bottyány György, a derekegyházi Aranykalász Tsz gépkocsivezetője-; Csókás András, a csanádpalotai Szabadság Tsz brigádvezetője; Erdei Fercncné, a makói Üttörő Tsz zöldségtermesztője; Eszik Ferenc, a csanvteleki Egyetértés Tsz kőművese: Égető István, a vásárhelyi Vörös Csillag Tsz agronómusa; Farkas József, az apátfalvi Aranykalász Tsz ágazatvezetője. Farkas Sándor, a fábiánsebestyéni Kinizsi Termelőszövetkezet ágazatvezetője; Farkas Vilmos, a bordányi Előre Szakszövetkezet növénytermesztője; Fazekas István, az apátfalvi Aranykalász Tsz vontatóvezetője; Fodor István, a röszkei Kossuth Tsz ágazatvezetője; Földesi László, a vásárhelyi Rákóczi Tsz ágazatvezetője; Gera József, a makói Lenin Tsz csoportvezetője; Harmath Sándor, a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz gépszerelője; Hegedűs Pál, az eperjesi Ifjú Gárda Tsz szíjgyártója; Hegedűs Sándor, a vásárhelyi Dózsa Tsz növénytermesztője; Hegedűs Tibor, a szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz pártalapszervezeti titkára; Horváth Varga Balázs, a csongrád-bokrosi Kossuth Tsz brigádvezetője; Juhász Antal. a szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz kovácsa; Juhász Ferenc, a vásárhelyi Marx Tsz gépvezetője; Kalcsu Mihály, a nagytőkéi Kalinin Tsz anyagbeszerzője; Kangyalka Antalné, a bordányi Munkásőr Tsz kertészeti dolgozója; Kardos István, a vásárhelyi Rákóczi Tsz műszakvezetője; Karsai András, a szeged-szőregi Tisza—Maros-szög Tsz brigádvezetője; Keller Mihály, a csongrád-bokrosi Kossuth Tsz szőlészeti dolgozója; Kiss Imre, a megyei növényvédő állomás felügyelője; Kiss István, a pitvarósi Felszabadulás Tsz növénytermesztője; Kiss Mihály, a szegedi Felszabadulás Tsz mezőgazdasági munkása. Kispál Anna, a mindszenti Lenin Tsz gumipréselője; Kónya Ferenc, a megyei növényvédő állomás talajfelvétetejtóje; Kovács Antal, a csongrádi Vörös Csillag Tsz gépcsoportvezetőjé;' KuesóM József, a kisteleki Űj Élet Tsz bognár$; Lantos Istvánná,. a csongrádi Petőfi Tsz szőlömunkasa; Lapis Jánosné. a szegedszőregi Tisza—Maros-szög Tsz könyvelője; Lányi Antal, a szegedi Felszabadulás Tsz szerelője; Mátó János, a köyegyi Béke Tsz növénytermesztője; Mecs-Balogh Lajos, a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz traktorvezetője; Molnár Ede, a baksi Magyar —Bolgár Barátság Tsz tehenésze; Molnár József né, a vásárhelyi Vörös Csillag Tsz szarvasmarha-gondozója; ' Muzsik Mátyás, a szegvári (Folytatás a 3. oldalon.) 73. évfolyam 196. szám 1983. augusztus 19.; péntek Ara: 1,40 forint Kodály Zoltán daljátéka, a Háry János kerül ma. pénteken este a dómszínpadra. Az idén jubiláló szabadtéri játékok sorrendben utolsó, ötödik premierje tulajdonképpen fölújítás — tavalyról. Ennek megfelelően változatlan a tervezőgárda, a szereposztás is. Kórody András vezényel, a rendező Békés András, a díszletek Fehér Miklós, a jelmezek Vágó Nelly munkái. A címszereplő Melis György, fentosab b partnerei Mészöly Katalin, lloresnyi László, Kovács Erzsébet, Moldován Stefánia, Mentes József, Szalma Ferenc, Kalocsay Miklós. A szólótáncos — Barkóczy Sándor koreográfiájára — Erdélyi Sándor lesz. Nagy László felvétele VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ,