Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-03 / 182. szám

5 i Szerda, 1983. augusztus 10. SZEGEBI ÜNNEPI HETEK A XII. Művelődéselméleti Nyári Egyetem Újszegeden, az MTA Biológiai Központjában. Előadások j fél 10-től. A Szegedi Nyomdának, országos versenyen kiváló minősítést nyert kiadványaiból kiállítás a Technika Házában, augusztus 12ig. I. Országos Táblaképfestészeti Biennále. Kiállítás a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában és az Ifjúsági Házban. Váró Márton szobrászművész alkotásai a Móra Ferenc Múzeum Kupolagalériájában, augusztus 20-ig. Schéner Mihály festményei és szobrai Újszegeden, a November 1. Művelődési Házban augusztus 10-ig. Vankóné Dudás Juli népművész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, augusztus 20-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete; Rippl-Rónai József alkotásai; Lucs-képgyüjtemény; Hunok, avarok, magyarok; Buday György-szoba. Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek: Csongrád megye gyógyszerészeiének múltjából. Szeged múltja, jelene, jövője — várostörténeti kiállítás a várkertben. Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye, Szeged-Tápé, Vártó út 4. Színek a szürke palettán Nemzetközi úttörőtábor Balatonszárszón Jegyzetek az első szegedi táblaképfestészeti biennáléról Szándékosan nem írtam országos kiállítást. Nemcsak azért, mert nem hiszek a nemzeti tárlatok hitelében, hiszen úgy , tűnik, mások sem hisznek. Mert, ha az oiy hosszú vajúdások után végre otthonra lelt a táblaképfestészet szakmai értékmérő fóruma lenne az első ízben megrendezett szegedi biennále, bizonyára elküldték volna munkáikat azok az alkotók is, akik nélkül képtelenség még csak fölvázolni is kortárs festészetünk palettáját- Hogy csak néhány nevet említsek a hiányzók sorából: az idősebb, mércét állító nemzedek tagjai kózül vajon miért nem küldött képet Hincz Gyula, Marlyn Ferenc, Szabó Vladimír, Szántó Piroska vagy Bartha László; hol vannak a középgeneráció iskolateremtő mesterei, élükön Kokas Ignáccal, Berki Violával, Szalay Ferenccel és Schéner Mihállyal (bár ez utóbbi önálló tárlaton mutatkozik be Újszegeden), s vajon miért nem jelentkeztek a fiatal, s máris nemzetközi hírű művészeink: Kárpáti Tamás, Dietws Gábor, Nagy Gábor, Kollár György?! S a kérdőjel legalább akkora, rnint a felkiáltó jel. Az ember néha csak olyankor döbben rá a jelenségek felhámrétege mögött egymásnak feszülő ellentmondásokra, ha a kényszer rászorítja a búvárúszásra. Valahogy így vagyok ezzel az úttörő jelentőségű seregszemlével. Egyrészt örül a szívem, hogy a legnépszerűbb, leg tömegesebb és legkelendőbb képzőművészeti műfaj, a leakasztható festmény, vagy más néven táblakép otthonfa és célja szerint szakmai megmérető fórumra, mecénálókra talált Szegeden, gazdagítva az ünnepi hetek sokszínű kulturális kínálatát. Másrészt nyugtalanít a tárlat színvonala: lám ismét — ki tudja hányadszor — a középszerű ül diadalt, a szürkeség nyer csatát, a kiállításra termelő festők özönlik el a paravánokat, s megint hiánylistát kell fölállítanunk, engedményeket teszünk a minőségnek, fölcserélődik érték és érdek. .Büszkék is lehetnénk, hogy a festészet, mely legkésőbb talált gazdára, fölsorakozhat a grafika „fővárosa" Miskolc, a kisplasztikái biennálékat rendező Pécs, a textilnek otthont adó Szombathely, a kerámia műhelyévé vált Siklós, az alkalmazott grafikának fórumot teremtő Békéscsaba, az egyedi rajzot támogató Salgótarján. az akvarellt tnecénáló Eger mellé, Szeged is beállhat a sorba. Mintegy kétezer művész kapott meghívó levelet, négyszázan küldtek több mint 600 képet, a zsűri döntése alapján 176 alkotó kétszáz festménye kerüli a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárának és a szegedi Ifjúsági Háznak paravánjaira. Az arányokon — a tárlat anyagának ismeretében — immár felesleges vitatkoznia annak, aki nem láthatott bele a teljes kínálatba és a zsűritagok kártyáiba. Mindenesetre kénytelen-kelletlen szükségszerű megállapítania, hogy igazán fölkavaró, katartikus, a magyar képzőművészet jelenében csúcsot, vagy legalábbis jelzőkarót jelentő művet nem találni: az 'óriási szürke masszából csak itt-ott látható színes, érdekes, az átlagnál elmélyültebb, technikailag jobban megoldott alkotás. Ami első pillanatra föltűnik, a festők jelentős része különböző színvonalon, de ráérez társadalmunk egyik leglényegesebb, művészi szempontból talán legfontosabb kérdésére, az emberi kapcsolatok lazulására, az elmagányosodás, a kiszolgáltatottság fokozódó érzésére. Érdekes módon sokféle hangon pendítik meg ezt a jelenséget. Orosz János panoptikumában, a Mai mesék két festményéti álarc mögé bújt cirkuszi alakok, marionettfigurák egymástól függetlenül teszik a magukét, valamiféle rendszerét vesztett erő hatására; Korga György mezítelen alakjai csövek szövevényei között, a fölénk növő ipari civilizáció kelepcéjében várják a megoldást és föloldozást; Garabuczy Ágnes gúzsba kötött figurája magányosan áll szemben az elemekkel; Hajósy Mónika: Hátúszója külön küzdelmet ötvenéves is elmúlt, s mégis olyan komolyan és önfeledten, ugyanakkor teljes felerőssegtudattal képes játszani, mint a gyerekek. Mint az igazi művészek. Festménvei, rajzai éppúgy elbűvölik a látogatókat. mint plasztikái, melyeknek ihlető gyökerei a népművészet formakincsébe, az egykori gyermekjátékok, mézeskalácsosok. rongybabák, építőkockák világába kapaszkodnak. Hogv müvei nemcsak elismerésre. de közreműködésre is késztetik a látogatókat, arra bizonyság a fönti kép. melyet Schéner Mihály újszegedi kiállításán. a November 7. művelődési házban kapott lencsevégre fotóriporterünk. folytat önmagával és a más közeggel; Lóránt János alakja egyedül magányos, Várady Róbert képén külün-külön szenvednek az elszigeteltségtől és Végh András: Utcáján is mereven elhatárolódnak egymástól az emberek. A deheroizálás , Somogyi Soma László trip- 1 tichonján a legpesszimiszti- | kusabb, ahol a nagy mű | mementója maga az üresség. Talán az elöl bujdosik Somos Miklós költője, hogy rátaláljon a kapcsolatok valamiféle új rendszerére. Persze történik kísérlet, nem is elhanyagolható hitelességgel és művészi megvalósításban arra is, hogy az oly régen áhított találkozások legalábbis a festmények szférájában létrejöjjenek. Cziráki Lajos bárkájában még csak véletlenszerűen találkoznak az utasok, Újházi Péter cirkuszi sátrában már összekötik őket a közösen vállalt veszélyes cél: Tóth Ernő tengerparti sétáján még csak a helyszín teremt kapcsolatokat, Nagy Sándor Zoltán sorozatán az alkotói szándék. Erdélyi Eta festményén az egyképpen gondolkodók csoportja szerveződik közösséggé, hogy aztán mindez ismét kiüresedjen Kováts Albert A zászlók alatt című négytételes kollázsán. A naturalisztikus-szürrealisztikus ábrázolásmód hideg csengésű stílusjegyeit legszebben Ifi. Benedek Jenő, Czene Gábor, Barabás Márton, Szentgyörgyi Miklós, Mácsai István és Zottánfi István képviseli. Az oly népszerű fakturális hatásokra építő festészetet magas szinten műveli Fóth Ernő, Tölg Molnár Zoltán és Tiry Péter. Az alföldi címkével jegyzett festészet képviselői közül szinte csak jelzésként szerepel Németh József és Szurcsik János. Számomra négy festmény jeléntett igazi művészi élményt. Fischer Ernő két képe, melyeken emberi mélységeket, művészi indulatokat és mesterségbeli fölkészültséget egyszerre érhettem tetten; Kovács Péter Rozsdás panelok című diptichonja, mely a meggyötört embernek állít emléket szuggesztíven, bravúros művészi eszközökkel; Pataki Ferenc alkotása, aki kiválóan ötvözi Jan Treck németalföldi festő csendéletét saját világának tükörképével és Szkok Iván műfaji határokat szétfeszítő, mégis a táblakép varázsával ámulatba ejtő Mitológia című munkája. Mindent összevetve ezek mégis csak színek a szürke palettán — az első szegedi táblakép-festészeti biennále az elhalasztott lehetőségek iarlata. Am a felelősség nem elsősorban a szervezőké, rendezőké, hanem az alkotóké, akik valódi, vagy vélt sérelmek, esetleg presztízsszempontok miatt nem küldtek művet, S' azoké, akik megelégedtek rutinmegoldásokkal, a puszta jelenlét dokumentálásával. Ez azonban ma már kevés szakmának, közönségnek is. Tanúi Lajos Színpadi munkásokat keresnek A Szegedi Szabadtéri Játékok Igazgatósága színpadi diszletmunkásokat keres a még hátralevő előadásokhoz. Jelentkezni augusztus 6-ig lehet a Játékok igazgatóságán (Klauzál tér :>.> naponta 8-tól 10 óráig. Elsősorban diákok jelentkezésére szamitanak. A Csongrád megyei Tanács balatonszárszói táborába az elmúlt, hét végén megérkeztek a külföldi fiatalok, megkezdődött a nemzetközi turnus. Az idén igazodva Csongrád megye testvérmegyei kapcsolathoz, szovjet, lengyel, jugoszláv és román pajtások nyaralnak a magyar tenger pariján. Százan érkeztek ebből a négy országból, s mellettük megyénk úttörő kulturális csoportjai töltenek két hetet a táborban. A tábor vezetői színes programot állítottak öszsze a gyerekeknek Városnézésen ismerkednek fővárosunkkal, elutaznak Tihanyba, és több kisebb kirándulást tesznek Balatonszárszón és környékén. Természetesen kihasználják a Balaton nyújtotta lehetőségeket, lesz hajókirándulás és sok fürdés. A nemzetközi tábor legszínesebb rendezvényeit minden évben a nemzeti estek jelentik. Az idén is bemutatkozik mind az öt nemzet csoportja egyegy műsorral, s emellett nap közben is sok időt fordíta,nak arra, hogy jobban megismerjék egymás úttörő szervezeteinek munkáját, a különböző gyermekmozgalmak tevékenységét. Szentendrei építészeti pályázat Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Pest megyei tanács vb, a Szentendre városi tanács vb és a Közép-dunavidéki Intéző Bizottság országos tervpályázatot hirdetett Szentendre Felszabadulás lakótelepének továbbfejlesztésére. ' A tervpályázat célja olyan javaslatok, tervmegoldások kidolgozása, amelyek megalapozzák Szentendre délnyugati városrészének, a Felszabadulás lakótelepnek a továbbfejlesztését. Fontos szempont, hogy a leendő lakótelep illeszkedjen a táj környezetéhez, és elégítse )d az idegenforgalmat szolgáló követelményeket is. A pályaműveket a Szent, endre városi tanács vb műszaki osztály címére kizáró-' lag postán lehet beküldeni 1983. november 8-ig. A díjazásra 500 ezer forint áll rendelkezésre. A tervpályázati kiírás és mellékletei az ÉVM építészeti és településfejlesztési főosztálya titkárságán (Budapest, V.. Kossuth Lajos tér 2—4. IV. em. 43.) vehető át. Várvédő Zrínyi helyett költő Zrínyi átszáz éves tévedés Egy kétszáz éves tévedésre derült fény a szigetvári Ali pasa dzsámi műemléki helyreállítása során. A tizennyolc méter magas, félgömb alakú kupolát Dorfmeister István híres freskója díszíti, főalakja a várvédő Zrínyi Miklós. A várbaráti kör elnöke, Molnár Imre most felfedezte, hogy a művész nem a hőst. hanem a dédunokáját — a költőt — örökítette meg a freskón, nyilvánvalóan öszszetévesztette a két Zrínyit. A csaknem kétszáz éves mű meglehetősen rossz állapotban van, sokat ártott neki a templom hosszan tartó bezárása, ami alatt a legelemibb törődést Is nélkülözte. A dzsámi rekonstrukciójának részeként felújítják a kupolafestményt is A freskó méltatói már korábban is rámutattak arra, hogy Dorfmeister Zrínyi-arca eltér a hagyományos ábrázolásoktól, am Molnár Imre az első, aki felismerte benne a költő Zrínyi arcát. A várvédő hős 58 éves korában esett el. és szakálla volt. A képen látható arc viszont fiatalos, szakállt nem visel, csak dús bajusza van, és nosszú haja. Ezek mind a költő Zrínyi Miklós arckéoének általánosan elfogadott ismérvei. (MTI) T Törökbálinton Új popstúdió 8 Magyar Hanglemezgyártó Váiiala! tájékoztatója A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat első popzenei stúdióját a napokban adták át Törökbálinton. Az ez alkalomból a helyszínen tartott keddi sajtótájékoztatón elmondották: a lemezszakma új „fellegvára" kifejezetten popzenei felvételek rögzítésére épült. Átadásával az eddiginél is jobb feltételek között, magasabb színvonalon készülhetnek. A két 40 sávos stúdiómagnóhoz 42 csatornás keverőpult kapcsolódik. Ugyancsak itt jelentették be, hogy az MHV a korábbinál hatékonyabb munka érdekében az év közepétől változtatott kiadói tevékenységén. Két egymástól független és egymással konkurráló könnyűzenei szerkesztőséget alakított ki. A két kiadó négy márkajelzéssel — Favorit, Start, illetve Bravó és Pepii;, —. saját pénzügyi kerettel és nagyfokú önállósággal rendelkezik. Ezentúl minden popzenei előadó es alkotó maga választhatja meg, hogy melyikükkel szerződik hanglemezek készitesere.