Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-14 / 165. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 163. szám 1983. július 14., csütörtök Ara: 1,40 forint A szocialista országok vállalatai között Új és bővülő együttműködés A szocialista országok kö­zötti gazdasági integráció erősödését jelzi, hogy Ma­gyarország külkereskedelmé­ben a szakosítás alapján, il­letve kooperációban gyártott termékek forgalma gyorsab­ban növekszik a hagyományos exportnál és importnál. A múlt esztendőben az egész magyar exportnak 34 százalékát tették ki a sza­kosítás és kooperáció kere­tében gyártott termékek. Leggyorsabban a gépipar­ban bővült a magyar és a szocialista országok válla­latainak együttműködése. A Csepel Autógyár az elmúlt évtizedekben számos együtt­működést épített ki partne­reivel. Az újabb keletűek közé tartozik a lengyel Jelez Autógyárral tervezett koope­ráció. A tervek szerint a Csepel Autógyár járóképes motorral, sebességváltóval, kormánnyal felszerelt padló­vázat szállít Lengyelország­ba. ahol a Járművekhez szükséges karosszériákat ké­szítik. Az új padlóvázak kö­zül néhány darab már elké­szült, az elsőt tavasszal küld­ték ki Lengyelországba, s ősszel további tízet adnak át a partnereknek, hogy elvé­gezhessék a szükséges vizs­gálatokat ós próbákat Tovább fejlődik a Lada­kooperáció is, a veszprémi Bakony Művekben még eb­ben az évben újabb korsze­rű szerelőrendszert állítanak munkába. Az év utolsó ne­gyedében már ezen gyártják a hagyományos és az új gyújtáskapcsolókat. Ez utób­biakból a tervek szerint fél­millió darab készül, a Lada 2108-as személyautóhoz. A vállalatnál lényegesen kor­szerűsítették a szerelóstech­nikát, és nagy termelékeny­ségű, új szerelőrendszereket állítottak munkába. A mos­tani fejlesztés befejezésével a magyar—szovjet gépkocsi­kooperációban gyártott mind a négy termékcsalád — az ablaktörlő, a kürt, a gyúj­táselosztó, az év végétől pe­dig a gyújtáskapcsoló is — a legmodernebb technológiá­val készül. A személygépkocsi-gyártási kooperációban részt vevő másik magyar vállalat az MMG Automatikai Művek az idén a különböző Lada-autók­hoz több százezer műszerfa­lat szállít a Szovjetunióba. Újabban a Moszkvics-gyár is jelezte, új típusú gépkocsi­jához korszerű műszerfalat szeretne rendelni, a koope­rációs tárgyalások megkez­dődtek. A magyar vállalatnál a kapacitások bővítése le­hetővé tette, hogy a jugo­szláv Zastava Autógyárral gyártási együttműködést alakítsanak ki. Ennek ke­reteben két-három Zastava gépkocsitípushoz készít a vállalat komplett műszer falakat, a termelés fokozatosan fel­fut, a múlt évi 5 ezer dara­bos kollekciót az idén 30 ezer műszerfal-garnitúra átadása követi. A részegységekért a jugoszláv partner kész gép­kocsikat szállít. A jövő évi mennyiségről most folynak a tárgyaiások, és szó van ar­ról is. hogy később teherjár­művekhez és kisautóbuszok­hoz is készít műszerfalakat az MMG. A háttériparban ma még korántsem használták ki a kooperációs lehetőségeket a szocialista országok vállala­tai. Ezért is figyelemre mél­tó, hogy újabb együttműkö­dések révén az idén a csa­varipari .vállalat lényegesen növeli kötőelemek szocialista importját. A megállapodás alapján a Metalimpex Kül­kereskedelmi Váilalat külön­böző profilacélokat szállít Bulgáriába, amelyért partne­re cserébe több mint egymil­lió rubel értékű terméket, különböző csavarokat, kötő­elemeket exportál Magyar­országra. Hasonló együttmű­ködés keretében Lengyelor­szágból mintegy 2 millió ru­belert érkeznek különböző kötőelemek, cserébe a kohá­szatunk a kötőelemgyártásá­hoz szállít alapanyagot. Mind­ezek eredményeként az idén jelentős mértékben javul e hazai ellátás a hiánycikknek számító termékekből és kis­mértékben csökkenthető a kötőelemek konvertibilis im­portja is. ígéretesen fejlődik a szo­cialista országok együttmű­ködése a számítástechniká­ban. A Videoton az elmúlt néhány év során Jugoszlá­viában két új gyártási együttműködést is kialakí­tott. A jugoszláviai Novkábel — amely korábban nem gyártott számítástechnikai eszközöket — a múlt eszten­dőben Újvidéken új elektro­nikai gyárat épített a közös számítástechnikai gyártás feltételeinek megteremtésére A termelés 1982-ben megkez­dődött, a megállapodás ke­retében a Videoton különböző rész­egységeket, elemeket, szá­mítógép-perifériákat szállít Jugoszláviába, míg az új gyár erősáramú egységeket és nyomtatott áramköröket fog exportálni Magyaror­szágra. Hasonló együttműködés alap­ján az Ivasim jugoszláv vál­lalat Videoton-terminálok gyártására üzemet hozott lét­re Zágrábban, ahol a gyár­tás megkezdődött. A termé­keket a partnerek Jugoszlá­viában értékesitik, de foko­zatosan bővítik a harmadik piaci közös exportot is. (MTI) Gazdasági körkép A szigorúbb gazdasági körülmények arra ösztökélik és kényszerítik a termelőket, hogy rugalmasabban alkal­mazkodjanak a piaci kereslethez, a változó igényekhez. A magyar népgazdaságnak ez lényeges föladata, hiszen ezer és ezer szállal kötődünk a külpiacokhoz, nemzeti jövedelmünknek több mint a fele realizálódik határain­kon kívül, összeállításunkban is szerepelnek példák arra, hogyan korszerűsítik termékeiket a környezetünkben levő cégek, s milyen az exporteredményük. m Értékesebb öntvények Hogy adják a hegedűt ? A Szegedi Vas- és Fém­öntöde termelésének alaku­lása nem közömbös legalább száz vállalat számára. Ügy­nevezett szürke öntvényeiket ötven cég, alumínium-, a bronz- és a rézöntvényeiket több mint negyven várja rendszeresen és pontos szál­lítási határidőkre. A szegedi öntöde igazgatója, Bódi Lász­ló elmondta, hogy megren­delőik között első helyen állnak a szegedi és a kör­nyékbeli vállalatok, a szom­szédos megyek üzemei, s nagy országos vállalatok. Vásárlóik között tudhatják a legigényesebb nagyvállala­tokat. Az idei első félévre 4500 tonna öntvény elkészítését tervezték, s 4168 tonna volt a produkció. Első ránézésre azt hihetnénk, hogy elma­radtak termelésükben. Nem ilyen egyértelmű a helyze­tük. Az történt ugyanis, hogy a súlyra „érzékeny" termé­kekből néhányat átvett a so­roksári vasöntöde, amelyet több mint egymilliárd fónn­t06 beruházással bővítettek, s most ott gyártanak nagy sorozatra alkalmas féktuskó­kat és fékdobökat. Különben is megszüntették az öntö­déknél korábban beidegző­dött „súlyos" szemléletet. Nem akkor dolgozik jól egy öntöde, ha öt kilogrammos alkatrész helyett hat kilósat gyárt- A korábbi minősítés arra késztette az öntvény­gyártókat, hogy annál jobb az eredményük, ha minél nehezebb a termék. Ma azt mondják, hogy akkor jó a teljesítmény, ha értékesebb, precízebb és könnyebb önt­vényeket adnak megrendelő­iknek. Erről az oldalról vizsgál­va a szegedi öntöde elfogad­hatóan zárta az első félévet. Bár nehézségeik adódnak. Elsősorban a kényesebb és importanyagokat nem nél­külözhető termékeknél volt gyöngébb az eredmény. Ke­vesebb bronz jutott hozzá­juk. de az alumíniumünlvé­nyekn'él is érzik, hogy ke­vesebb magnéziumötvözetet vásárolhattak. A szegedi öntödében 3000—3500 küiön­fele alkatrészt készítenek. A gyár vezetői és dolgozói ab­ban reménykednek, hogy a második féiév során hozzá­jutnak a ma még hiányzó alapanyagokhoz, s ném hoz­zak kellemetlen helyzete! megrendelőiket. Az egjsz éves termelésük értékét 283 millió forintban állapították meg, amely 10 millióval több a tavalyinál. A Szegedi Vas- és Fém­öntöde ebben az esztendő­ben is. s terveik szerint a jövő évben is tovább fejlő­dik. A termelés területén említést érdemel, hogy kö­rülbelül 5 millió forintért új lcúpoló kemencét építenek, minden tekintetben és mesz­szemenően figyelembe ve­szik a környezetvédelmet. A legkorszerűbb NDK gyárt­mányú berendezések garan­tálják. hogy a vízfüggönyös megoldás nem enged a leve­gőbe egy marék pernyét sem. A KÖJÁL nemrégiben költözött új székházába, s az öntöde — amely különben is ..bekerítette" a régi épü­letüket — nyolcmillió forin­tért megvásárolta azt. Ezzel sok gondon és bajon segíte­nek majd. A gyárterület szabad térségeiben bővíthe­tik és szakosíthatják az alapanyagok elhelyezését, jobb körülmények köze he­lyezhetik a javító- és alkat­részgyártó műhelyeiket. A hajdani KÖJÁL-épületben viszont kialakítanak a dol­gozók számára egy modern orvosi rendelőt. Egy helyre kerül majd és jól működő berendezésekkel gyarapodik a gyár minőségi ellenőrzése és vizsgáló laboratóriuma. Ugyancsak az újjáépítendő házban kapnak otthont a vállalat társadalmi szerve­zetei. A válasz az lehetne: dollárért. A Szegedi Hangszergyár a hosszú évrk óin felfutó 1933 clsö hat hónapjában 6,5 millió forint értékben szál­A nosszu evek ota ienuio HtoU termékeib51 löhés „iacra. A második félévben 8,5 milliós tőkés exportot terveznek. Üj piacokra is igyekez­nek betörni. A közelmúltban küldtek mintakollekciói skan­dináv országokba. és korszerűsödő szegedi ön­tödében ma már elfogadha­tóak a munkakörülmények is. Jellemző, hogy a fiata­lok sem idegenkednek az öntő szakmától. Három év­folyamban 35—40 fiatalem­ber ismerkedik az öntödé­ben honos mesterségekkel. A nehéz és férfias munkát — ez elsősorban az olvasztó és öntő területekre vonatko­zik — szeretnék anyagilag is tisztességesen elismerni. Jelenleg az éves bérszínvo­nalúk több mint 60 ezer fo­rint. Természetesen nagy a „szóródás", hiszen az öntő­mester kétszerannyit is meg­keres, mint egy segédmun­kás. Talán még többet is megérdemelnének azok a szakemberek, akik 50—60 fokos hőségben végzik mun­kájukat, nyolc órán keresz­tül, megállás" nélküü Zöldség Svédországnak A zöldség- és gyümölcske­reskedők a terveiket forint­ban határozzák meg. A Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat gz elmúlt fél évre 583 millió forint bevgtelt tű­zött ki célul. Ez megközelí­tően 912 vagon árut feltéte­lezett. Ügy összegezhetik az elmúlt hat hónap forgalmát, hogv 580 millió forint árbe­vételük lett 809 vagon porté­kából. Némi kiesést okozott, hogy a határokon „sorompót állítottak" a korai retek­és karalábészállítmúnyoknak. Szárazság és bátorság Nem mondhatni, hogy kegyeibe fogadta az időjárás a másodvetőket. A szárazságban csak az igazán bátor gaz­daságok merik „porba vetni" a kukorica és a napraforgó magját. Csengelén 400, Pusztaszeren 30—40, Balástyán 10 hektár körüli gabonaföldet szemeltek ki zöldtaliarmány­nak valónak. Sándorfalván, a Magyar—Lengyel Barátság Tsz-ben — ahol képünk is készült — még az eső előtt sikerült fölugarolni az árpaföldet, majd előkészíteni azt a másodszori hasznosításra. Mindez a jól fölkészített gé­peknek is köszönhető. A majorudvaron már a permetező traktort veszik szemügyre a szerelők. Körülbelül 3 millió csomó re­tekkel kevesebbet tudtak ér­tékesíteni külföldön, „jpint amennyire a tervek készíté­sekor gondoltak. Hasonlóan karalábéból i] #'."tóíífto "áá­rabbal kevesebbet tudtak va­gonba rakni. Ezért csaknem 5 millió forinttal lett keve­sebb bevételük az exportra küldött árukból. Szerencsére tudták pótolni a kiesést, és új piacokat találtak. Vitték a vevők a melléküzem ter­mékeit, a különböző szárí­tott zöldságeket, a korai ká­posztát. Az utóbbiból pél­dául a. finn és a svéd pia­cokra küldtek jó néhány íu­' vart. A gyümölcsértékesítés a tavalyihoz haspnlóan alakujt. Bar korábban kezdték a ba­rackszedük a munkát, s jú­nius végéig 80 vagon árut útnak is indítottak, különö­sebb elíérés' nem volt a ko­rábbi évekhez képest. Az ex­porttá szánt őszibarackból néhány vagonnal a hazai fo­gyasztóknak kellett felkínál­ni. mert á nagy meleg miatt idő előtt túlértek a gyümöl­csök. A ZÖLDÉRT VáUalat 195 millió forint értékű árut kül­dött a kiskereskedelemnek. 5 százalékkal többet a terve­zettnél. Az ipari tevékeny­ségből 170 millió 552 ezer forint lett a bevételük. Pi­acra dobták a negyedliteres kanadai tonikot, amelyet a szatymazi üzemben palackoz­nak. A gyorsmérleg készíté­sekor örültek a fölvásárlók, hiszen ha az elmúlt félév a zöldség-gyümölcs kereske­dőknek nem is volt a leg­kedvezőbb, a szárított áruk­nak jó piaca volt. Nem lehe­tetlen, hogy év végére 1 mil­liárd 800 millió forint érté­kű árut forgalmaznak. Kü­lön öröm, hogy a tavalyi dol­lárexport értékét — 311 mil­lió — előreláthatóan 350— 370 millióra növelhetik. Eh­hez természetesen piaci sze­rencse is szükséges és nem utolsósorban jó kereskedelmi munka. A forintokkal márt haszonba, annak minden fillérébe, a helytálló gaz­dák mindennapi kockázat­vállalása is beletartozik. Csak a közős összefogás se­gíthet.

Next

/
Thumbnails
Contents