Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-12 / 163. szám

4 Keid, 1983. július 12. Hitelpolitika '83 !Nyitás előtt a Pécsi Ipari Vásár Folyoiratok hasábjain gyakorta visszatérő vitatéma: ki és hogyan, milyen eszközökkel avatkozhassék bele a gazdasági folyamatokba. Ki ed hogyan szabályozhassa a vállalati gazdálkodas menetét. Jeles közgazdászok gyakorta kifejtik nézetüket: az állam ne avatkozzon bele közvetlenül, a költségvetés utján a gazdasági folyamatokba. Hagyja az állami pénzügyi politika megvalósítását a pénzügyi szervezetekre, többek között a bankrendszerre. Azaz az állam játsszon közvetett szerepet a vállalatok, a gazdaság irányításában, a bankok pedig , pénzügyi eszközeik révén vállalják a közvetlenebb iranyitó-befolyásoló szerepet, a szigorúan vett gazdaságosságot mérlegelve egy-egy döntés meghozatalakor. E vélemények nyilván strukturális változásokat is megkövetelnének a hazai gazdaságirányításban. Azonban az máris tény, hogy az utóbbi években az állami operatív beavatkozások száma és súlya csökkent, s a gazdaságban egyre nagyobb szerephez jutnak a pénzügyi szabályozás • lehetőségei. Azok. amelyekkel Magyarországon elsősorban.a Magyar Nemzeti Bank rendelkezik. Mindez természetesen nem jelenti azt, mintha az állam lemondana arról a szerepéről (és kötelességéről), hogy többek között a XII. pártkongresszus által megszabott célok érdekében szabályozza es befolyásolja a gazdasági folyamatokat. A gazdasagiránvftás mindinkább- normatív és közvetett beavatkozási módszereket választ RZ egyes vállalatok befolyásolása, orientálása, végsősortm irányítása érdekében. E közvetett módszerek viszont a dolgok természete szerint mindenekelőtt pénzügyiek, s alkalmazásukra sok tekintetben a Magyar Nemzeti Bank hivatott. Az MNB. mint pénzintézet ha hitelt ad. megnézi,, hogyan, mennyi idő alatt és milyen biztonsággal térül meg kölcsöne Azaz: úgy viselkedik, minrt a világ bármely pénzintézete. A bank hitelpolitikai alapelvei azonban szorosan összefüggenek alapvető népgazdasági céljainkkal és az Irántunk a világgazdaságban támasztott követelményekkel is. Azaz. a hitelpolitika alapelvei szük. ségszerúen egybiíesnek legfontosabb célunkkal: gazdasagi egyensúlyunk helyreállításával és stabilizálásával. Az országos gazdasági célok és az MNB hitelpolitikai alapelvei közötti harmóniát nem nehéz felfedezni, ha az ember elbeszélget a Magyar Nemzeti Bank Csongrád megyei igazgatóságénak vezetőjével, dr. Horváth Gyulával Ahogyan t»orra vesszük a bank 1983-as hitelpolitikai irányelveinek céljait és követelményeit, nem nehéz felfedezni a hasonlóságot az 1982-es hitelezési elvekkel. Érthető is a hasonlóság, hiszen az ország általános gazdasági helyzete és célkitűzései is majdnem ugyanazok voltak egy évvel korábban, mint most A különbség legföljebb annyi, hogy még szigorúbbá váltak az MNB hitelnyújtási feltételei, amit a népgazdaság előtt álló komolyabb, nehezebb megoldható feladatok indokolnak. Amint egy rövid beszélgetésből is kiderül, a vállalatok egyre többször kénytelenek a bank segítségét igénybe venni egyes céliaik megvalósítása érdekében, vagy egyszerűen a napi működésükhöz szükséges összegek biztosításához. A bank lényegében kétféle módon nyújthat segítséget a vállalatoknak. Fejlesztések , finanszírozásával vagy a mindennapi működéshez szükséges kiadások (anyag- és energiavásárlás, munkabér, üzemviteli költségek stb.) meghitelezésével. E hitelnyújtások gyakorlatát az alapelv szabályozza, amely szerint hoszszabb lejáratú fejlesztési hitelekkel elsősorban a fizetési mérleg egyensúlyát javító, gazdaságos, gyorsan megtérülő beruházásokat kell támogatni, rövidlejáratú hitelekkel pedig a külső és belső piacon keresett, eladható, biztosító áruk termelését és forgalmazását kell elősegíteni. Fontos feladata a banknak, hbgy a hitelezési munka során tartsa szem előtt a v ásárlóerő-árualap egyensúlyának követelményét Vagyis a fejlesztési hitelek korlátozásával akadályozza meg a tervezettnél nagyobb beruházást, a rövidlejáratú hiteligények szigorú bírálatával pedig vegye elejét az indokolatlan készletfelhalmozásnak. Ahogyan dr. Horváth Gytfela elmondotta, az MNB megyei igazgatóságának munkáját is ezek az alapelvek határozzák meg. Annál is irrttfibb, mért a megyei beruházási hiteldöntéseket központilag kezelt hitelkeretek, úif. hitelkontingensek szorítják szűkös korlátok közé. Vagyis amelyik vállalat beruházási hitelt kér, kénytelen az országos mezőnyben versenyezni es termeszetesen helytállni. Hogy mit mérlegel a bank, és milyen beruházásokat hajlandó hitellel finanszírozni? Nyilván azokat, amelyek javithatják gazdasági egyensúlyunkat, vagyis növelik exportárualapjainkat anyag- vagy energiamegtakarításra alkalmasak, importmeglakarítast tesznek lehetővé stb, ' Az idén viszonylag nehezebb helyzettel kell számolniuk azoknak a vállalatoknak, amelyek olyan beruházásokat terveznek, melyek nem kötődnék szorosan alapvető népgazdasági céljainkhoz. A tavalyinál ugyanis jóval kevesebb beruházási hitellel számolhatnak. A hitelnyújtást természetesen szigorú feltételekhez köti a bank. A beruházási hitelek esetében alapelv, hogy a fejlesztés által hozott éves nyereség legalább a teljes fejlesztési költség 15 százaléka legyen. (Ez természetesen csak alapielv. A korlátozott hitelkeretből elsősorban az részesülhet, aki a legjobb feltételeket ajánlja. amelyik vállalat a leghamarabb Képes behozni a beinvesztált összeget.) Az MNB ezen belül is előnyben részesíti a kisebb méretű, gyorsabban megterülő beruházások finanszírozását. Az exportarualap-növelő hitel odaítélésénél az is az alapszempontok közé tartozik, hogy a beruházásból szármázó termekek 70—80 százaléka a konvertibilis elszámolású piacokon tartósan értékesíthető legyen, s a beruházás a nettó devizahozamból az indulásától számított négy éven belül megterüljön. v Természetesen a bank finanszírozza a vállalatok lorgóeszközigényeit is. Ilyen célokra maximálisan 12, átlagban 3 hónapon belüli lejaratra adnak hitelt, s a hitelek odaítéléséről a megyei igazgatóság dönt. Az ilyen célokra adott hitelek kamata a tavalyi 12 százalékkal szemben évi 14 százalékra emelkedett, a határidőn túli visszafizetés esetén pedig 20 százalékra. Sok vállalat — talán éppen ezért —. ha módjában van, nem vesz föj forgóeszköz•hitelt, hanem fizetési kötelezettségeinek teljesítését csúsztatja el, amit esetleg megúszhat kötbér nélkül is. Amellett, hogy a fizetőképesség és -készség tartós íiiányával más vállalatokat hozhat nehéz helyzetbe, saját' hitelképességét is veszélyezteti, ami kiíratással van jövőbeni hiteligényének kielégítésére. Alapvető banki szempont ugyanis, hogy hitelt csak hitelképes gazdálkodó szerv részére lehet nyújtani. * Közvetett módon avatkozik be tehát a bank a gazdasági folyamatokba. Eszközei azonban hathatósak abból a szempontból, hogy a gazdaságpolitikai irányelvekben foglaltaknak mindenkori alapvető országos feladatnak a szellemében befolyásolják a gazdasági tevékenység gyakorlatát, segítve abban, hogy az alapkövetelmények minél hamarabb érvényesüljenek a gyakorlatban. Sz. I. Több mint 200 hazai és 50 jugoszláv kiállító Csongrád megyeiek a vásáron Július 14-én kaput nyit a Pécsi Ipari Vásár. melyet kilencedszer rendez meg a Mecsek Tourist. Az ország iparának kis tükrét adó seregszemlén, csaknem 20 ezer négyzetméternyi fedett és szabad területen több mint kétszáz hazai vállalat és szövetkezet állítja ki termékeit, köztük Szegedről és Csongrád megyéből a hódmezővásárhelyi Apolló Cipőipari Szövetkezet, az Április 4. Cipőipari Szövetkezet. 'a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a Gabonatermesztési Kutató Intézet, a Hódgép, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, a Medikémia Szövetkezet és a szegedi Mérlegkészítő és Javító Kisszövetkezet. Mind a kiállítók száma, mind pedig az elfoglalt terület jelentősen meghaladja az előző, a két évvel ezelőtti vasárét. Legnagyobb számban ezúttal is a könynyűipari, továbbá a gép-, a műszer- és a vasipari vállalatok vonultatják fel termékeiket. Kiemelten mutatják be a magánlakás-építéshez, valamint a háztáji gazdálkodáshoz és a kertészkedéshez szükséges anyagokat, eszközöket. Tovább erősödik a vásár bőrJ és bőrfeldolgozó-ipari jelle' ge, éspedig azáltal, hogy éppen a kiállítás idején, július 22-én kezdődik Pécsett — a korábbi országos cipőbörzék folytatásaként — az országos bőrfeldolgozó-ipari szakvásár melyet az idei évtől kezdődően végleg Pécsre helyeztek. Újszerű kezdeményezés, hogy a vásár történetében először a Magyar Kereskedelmi Kamara kiállítással egybekötött hulladékbörzét rendez, gyártókat keresve a hulladékok, melléktermékek hasznosítására. Az előzetes felhívás a vállalatok körében nagy érdeklődést keltett. 60kan küldték meg a kamarának hulladékaik. melléktermékeik listáját a legfontosabb jellemzőkkel, amit katalógusba foglalnak, és a vásár helyszínén az érdeklődők rendelkezésére' bocsátanak. A pécsi ipart vásárok egyúttal a magyar—jugoszláv határ menti árucsere legfontosabb fórumai - is. Több mint 50 jugoszláv cég 400 négyzetméternyi fedett területen állítja ki és ajánlja fel termékeit — élelmiszereket, ruházati cikkeket, kozmetikumokat, bútorokat és kerámiákat — az árucserére. Részvételüket az eszéki Osijek Export-import cég szervezi, mely irodát is nyit a vásáron. Irodát nyit továbbá a Magyar Kereskedelmi Kamara, a Konsumex, a Hungarocoop. a Délker, a Hungexpo és a pécsi Univerzum Szövetkezeti Közös Vállalat, mely a napokban nyerte el — elsőként Baranyában — az önálló expiort-impiort jogot. A vásár külön színfoltja lesz 3 kézműves kisiparosok ez alkalomra épített pavilonsora. Árusítanak a vásáron, mint ahogy számos vállalat és szövetkezet is árusítja majd újdonságait a helyszínen. Szakmai napokat. nonstop divatbemutatókat tartanak, kulturális és szórakoztató műsorokra kerül sor. A vásár külön érdekessége lesz a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat közönségszolgá-i lata. Számítógépiéről gombnyomással. színes képernyőn megjelenítve lehívhatók a kiállítással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók, ezenkívül a látogatók egyebe le mellett tájékozódhatnak a város szálláshelyeiről, a vasúti és az autóbusz-menetrendről, a kulturális és szórakozási lehetőségekről, többek között a júliusban zajló Pécsi Nyári Színház műsoráról. Miklósvári Zoltán Új szaktanfolyamok a Kereskedelmi Kamarában A Magyar Kereskedelmi Kamarában két új időszakos tanfolyamot indítanak, amelyeken a szakembereket az egységes termékkód-rendszerrel, Illetve a szellemi termékek védelmével, a találmányi, • szabadalmaztat ósi, újítási szabályokkal és jogszabályokkal ismertetik meg. A Kereskedelmi Kamara évről évre rendszeresen szervez tanfolyamokat és időszaki előadássorozatokat vállalati és szövetkezeti szakemberek továbbképzésére. Kedvezményes benzlnlegyek a Jugoszláviába utazóknak A Jugoszláviába utazók Július 15-tól a Cooptourist több irodájában is kiválthatják a 400 dinár ertókü kedvezményes benzinutalványokat. Ezeket a kedvezmenyes Jegyeket a Magyar Autóklub devizapénztáránal is megvásárolhatják. A körülbelül 10 szazalekos kedvezmény azonban csak a konvertibilis valutában fi/eiökei Illeti meg. A ben• zinutalvanyok Budapesten a/. V. kerület. KossuUi l.ajos tért es a VI. kerület. Bajcsy-Zsilinszky utt. Illetve a Skála Áruházban levó Cooptourist-iiodaban. .a vidéki varosok közül az utazási iroda szpgedl, kecskeméti, debreceni, székesfehérvári, pécsi, ázotnolu, békéscsabai, j nyíregyházi. gyűri, miskolci, zalaegerszegi, nagykanizsai és szombathelyi kirendeltségen kaphatók. Jugoszláviában, mint ismeretes, a külföldi autósturisták üzemanyagot csak Jegy ellenében kaphatnak. Ilyen jegyeket Jugoszláviában a nagyobb határátkelőhelyeken és az egyes utazási irodáknál is ki lehet váltani. Aki konvertibilis valutában fizet. ugyanazt a kedvezményt kapja, mintha a már emiitett hazai irodákban vásárolná meg. A 400 dinár értékű utalványokért. a jelenlegi jugoszláviai benzinárakat figyelembe véve, kedvezménnyel, 8 liter benzin, illcwe iá liter gazolaj kapható. 1 HAzASSAG Tarl László és Nacsa Csilla, Bajcsy Pál Gábor és FaDián Ibolya. Sütöri László és Sztojan Klára, Abrahám-Furus Zoltán István és Tóth Ilona, Nagy András és Tóth Erzsebet, Kocsis István e.s Lueza Edit. Fóldesi Árpad Mihály és Vajda Eva, Várhelyi Gábor és 'lakács' Anna, Bóie István és Tóth Ágnes, Csanyi János és Csala Irén, Simon Ferenc és Nagy Mária, dr. Varga Endre Pál és dr. Kaczvinszky Emilia, Józsa Gábor Lajos és Kiss Gabriella Zsuzsanna, Jaksa Ottó Mihály és Barna Mária, Adatnecz Pál András és Ilija Györgyi. Köteles László István és Muszták Ágnes, Klatka Gyula és Szabó Marianna Erzsébet, Nacsa József és Varga Erzsébet, Szulcsán Imre és Börcsok Mária, Hágelmunn Tibor és Miksi Emese, pelsoczl Béla és Kovács Zsuzsanna, Oltványi Imre és Kurusa Hajnalka, Papp Lajos és Csányi Rozália, Miksi Róbert és Bálint Melinda Zsuzsana, Bíró János és Majoros Ágnes, Matók László és Gyuris Mária házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Juhász Istvánnak és Hódi Elza Eszternek Gábor, Kecskés Zoltán Ervinnek és Bokodi Mária Évának Gergely, Végh Lászlónak és Dosztál Veronikának Tamás, Szekeres László Károlynak és Tanács Ilonának László, Kóréh Zoltán 'Bélának és Szathmáry Katalinnak Zoltán Tamás, Bognár János Lászlónak és Náczi Maricának Friderika, dr. Főidényi Lászlónak és dr. Bara Marianna Évának Irma, Dudás Istvánnak és Tóth Margitnak Tamás, Maté Zoltánnak és csamangó Erzsébetnek Ágnes, Bánlaki Antal Györgynek és Kuezora Erzsébetnek Mária Dominika, Valkó Zoltannak és Vigh Máriának Gábor, Rózsa Ferencnek es Balint Kalalinnak .Viktória Katalin. Nagy Ferencnek és Terhes Máriának Szilvia. Mihály Ferencnek és Molnár Mártanak Péter, Janily Lászlónak cs Loosz Ágnes Családi események Erzsébetnek Adrienn Tünde, Kasza Jánosnak és Kugyela Irén Évának Irén Eva, papp József Istvánnak és Csipak Erzsébetnek Zsolt. Gál Istvánnak és Ludányl Teréziának Stella, Dékány Gézának és Kiss Mártának Géza, Kiss Zoltánnak és Mityók Magdolnának Gábor, Jani Istvánnak és Plvoda Ilonának Pál, Horváth Andrásnak és Négyükrű Ágnesnek Dóra Ágnes, Onozi) Bélának és Rácz Máriának Mariann, Rigó Imrének és Ürmös Eszternek Imre, Karai Jánosnak és Király Margitnak Tünde Zita, Szabó Lászlónak és Czirok Erikának Attila, Pataki Józsefnek és Világos Gizellának Nikolett, Petval Sándornak és Hornok Évának Gábor, Katona Lajosnak és Blacsi Veronika Jolánnak Péter, Bányai Tibornak és Friedl Rozáliának Szabina, Tóth Géza Zoltánnak és Ménesi Margitnak Gábor, Sánta Antal Istvánnak és Czékus Erzsébetnek Attila, Vajna Zoltánnak és Kormos Ilonának Melinda, Janzsó Jánosnak és Sebők Rozáliának János Adám, Csepregl Bálintnak és FábjánNagy Máriának Árpád, dr. Toldi Zoltán Miklósnak és dr. Ferencsik Máriának Péter, Héjjá Andrásnak és Bacsa Saroltának Árpád, Varga György Mihálynak és JégarSzabó Zsuzsannának Krisztián, Tóth Tibornak és Csókást Honának Tibor Tamás, Holik Jánosnak és Gera Erikának Dora, Tóth Mihálynak és Szabó Teréziának Anita. Nagy Pálnak és SZÍVÓS Juditnak Endre, Németh Antal Csabanak es Marki Cecíliának Péter, Csókasi Zoltannak és Nóvák Veronikának Zoltán, Bacdys Laszionak es UrdOgh Juliannának László. Szűcs Istvánnak es Vozár Eva Ilonának Gábor, Kószó Andrásnak és Engi Katalinnak Tímea, Kertész Józsefnek és Ollé Irénnek Zsuzsanna, Jerney Zoltán Istvánnak és Szíjártó Margitnak Zoltán. Németh Istvánnak és Márkus Katalinnak Zoltán, Tanács Istvánnak és Gárgyán Ibolyának Szilvia, Vidéki István Gergelynek és Nagy Mária Magdolnának Edina, Gémes Sándornak és Fekete Ibolyának Sándor, Vuka Pálnak és Sprok Ildikó Teréziának Ildikó Terézia, Mészáros Istvánnak és Korom Ilonanak Norbert, Bognár Imre Mihálynak és Szép Évának Eszter, Nagy Imrének és Szabó Ilonának Edina, Míg Józseínek és Horváth Editnek Gábor, Sebők Gyulának és Hidi Máriának Gábor Zsolt, dr. Bakacsi Gyulának és Tamási Tünde Katalinnak Zsolt nevű gyermeke született. HALÁLOZÁS Kéri Imréné Kónya Julianna, Kiss István, Miklós Ferenc, Virágos-Kis Antalné Sora Róza, Koezó Józsefné Király Etelka, Pópity István. Bárkányi Istvánná Cserényi Borbála, Virágh Józsefné Magyar Mária, Sándor János Cseresznyés János, Bácz Antal, Mader Béláné B'orbola Irma Ilona, Szekeres Istvánná Bálint Julianna, Csányi Ferenc, Almosai János, Tari Arítal, Borcsiczky László Zoltán. Dinnyés Jánosné Tóth Anna, Szilágyi Mlhályné Csonka Julianna, fartóczki Károly, Martonyosy, Mihály, dr, Kiss Arpádné Pörge Jolán Tünde, Gránási Pálné Mikulán Mária, Terhes Albert, Szűcs Ferencné Kakuszi Erzsébet Katalin. Kovács Józsefné Fodqr Irma, dr. Técst László Imre, Pálinkás János, Tóth Istvánná Baráth Mária, Pálinkás Junosné Stufkó Matild, Kisguczi Istvánná Szűcs Julianna, Lévai Imre, Kovács Sándor, Jakab Ernöhé Palinkó Etelka, Horváth István. Benkó Károly, Ungar Jánosné Orosz Hona, Rutai János, Saja Sándorné Kecskeméti Etelka meghaltak. Évente több mint ezren vesznek részt az előadásokon; felfrissítik külkereskedelmi, marketing- és protokollismereteiket. és megtanulják a legújabb intézkedéseket, jogszabályokat, a azok alkalmazását. A legtöbben továbbra is a külkereskedelmi tanfolyamra jelentkeznek, ahol speciális témakörökkel — devizatechnikai ismeretekkel, külkereskedelmi propagandával, fuvarozással, szállítmányozássá], a külgazdasági kapcsolatok tervezesével és fejlesztésével — foglalkoznak a csoportok. A külkereskedelmi szakemberek továbbképzését nemcsak Budapesten, hanem szeptembertől már Pécsett is megszervezi a Kamara. Rendszeresen indítanak marketing-, reklámfilmes protokoll-továbbkepző tanfolyamokat is. Az elmúlt években a Kamara kibővítette a továbbképzés témakörét. A külkereskedelmi és propagandaismerétek mellett előadás• sorozatokat szerveztek többek között vámügyi kérdésekről, a változó gazdálkodási, gazdaságirányítási feltételek között folytatandó vállalati gazdálkodásról. Az idén két új időszakos tanfolyamot szerveznek. A szellemi termékek eredményesebb hasznosításáról indítanak előadássorozatot, amelyen a kutató-fejlesztő szervezetek munkatársait tájékoztatják a szellemi munka helyzetéről, problémáiról. távlatairól, s a munkájukkal összefüggő jogszabályokról. A másik új tanfolyam azért vált időszerűvé. mert 1983-ban megkezdődött az egységes termékazonosítási rendszer bevezetése, s a Kereskedelmi Kamara ezt segítve előadássorozat keretében ismerteti a nyilvántartási rendszerét. Arra törekednek, hogy a gazdálkodó egységek műszaki és szervezési szakemberei időben megismerkedjenek az egységes termékkódokkal. gyorsabb és zökkenömen tesebb legyen később az átállás; végső soron, javuljon a készletgazdálkodás hatékonysága. V