Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-02 / 155. szám

VTT/(G PROLETXRJA!,EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 155. szám 1983. július 2., szombat Ára: i,80 'orint AZ MSZMP SZ EGED V ÁR OS I BIZOTTS ÁG Á N A K LA P J A Nemzetközi szövetkezeti nap Ünnepség Szegeden A Csongrád megyei Szö vet­kezetek koordinácios taná­csa tegnap, pénteken kibő­vített ülést tartott Szegeden, a Kék Csillag étteremben a 61. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából. Az ünnepi ülésre — amelyen részt vet­tek a megyei és a városi pártbizottság, a megyei ta­nács képviselői is — eljöt­tek a három szövetkezeti szövetség (KISZÖV, MÉ­SZÖV és TESZÖV) elnöksé­gének tagjai, a szövetkeze­tek koordinációs tanácsának tagjai, az idén jó munkáju­kért kitüntetett szövetkeze­tek elnökei és az országos szövetkezeti testületek vá­lasztott tagjai. A résztvevőket Horváth János, a koordinációs tanács soros elnöke, a KISZÖV el­nöke köszöntötte, s beszédé­ben méltatta azt a fejlődést, amelyet a magyar és benne a Csongrád megyei szövet­kezeti mozgalom elért. Szó­lott arról, hogy a szövetke­zeti mozgalom kezdetei ha­zánkban is a XIX. századra nyúlnak vissza. Az igazi ki­bontakozást azonban a szo­cialista társadalmi viszonyok hozták meg a mozgalom szá­mára. <wiely immár hazánk nemzeti jövedelmének ne­gyedét állítja elő. Az élelmi­szerek háromnegyedét a szö­vetkezetek termelik, eladá­sukban 50 százalék körüli a részesedésük, csakúgy, mint a szolgáltatásokban. Jelentős szerepet töltenek be a szö­vetkezetek a lakásépítésben és -karbantartásban, a pénz­ügyi tevékenységben, s még az élet számos területén. Nagy László felvétele A szövetkezeti ünnepségen résztvevők egy csoportja, Horváth János kösz önti a megjelenteket Nagy feladat hárul rájuk a külgazdasági egyensúly hely­reállításában is. Most, az áprilisi KB-ülés határozatából következően új és nagy feladatokkal kell megbirkózniuk a szövetkeze­teknek. Ehhez azonban jó alapokkal rendelkeznek, hi­szen amint Horváth János idézte a megállapítást: ..Szö­vetkezeteink gazdaságilag szilárdak, szocialista jelle­gükben mégérösőífek." • Horváth János ünnepi be­széde végén kitért még a magyar szövetkezeti mozga­lom nemzetközi szerepére. Arra. hogy szövetkezeteink továbbfejlesztik együttmű­ködésüket a kölcsönös elő­nyök alapján más országok szövetkezeteivei szövetke­zeti mozgalmaival is. És a magyar szövetkezeti mozga­lom is csatlakozott a Szövet­kezetek Nemzetközi Szövet­ségének a béke megőrzése grdekeben kiadott fölhívásá­hoz. Ülést tartott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége pénteki ülésén megvitatta a szak­szervezetek kádermunkájá­nak helyzetéről és a további feladatokról szóló jelentést, valamint a szakszervezetek megyei tanácsai apparátusá­nak működéséről és tóvábbi korszerűsítéséről készült összefoglaló értékelést. Az elrtökség a továbbiakban el­fogadta a SZOT elnöksége és a SZOT titkársága 1983. II. féléves munkatervét. Az elnökség ezt követően meg­vitatta és elfogadta a Bá­nyaipari ..Dolgozók Szakszer­vezetének javaslatát, hogv a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Ipari Miniszté­rium és a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezete hozzon létre bányászati alapítványt (MTI) Elutazott a török miniszterelnök Pénteken kara délelőtt el­utazott Budapestről Bilend Ulusu, a Török Köztársaság miniszterelnöke, aki Lázár Györgynek, a Magyar Nép­köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására tar­tózkodott hazánkban. A Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták Bülend Ulusut és kíséretét. A búcsúztatásra megjelent Lázár György. Púja Frigyes külügyminiszter. Váncsa Je­nő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter. Fóti Iván, hazánk ankarai és Osman Basman Törökország buda­pesti nagykövete, valamint politikai és gazdasági éle­tünk több más vezető sze­mélyisége. A magyar és tö­rök zászlókkal díszített légi­kikötő betonján csapatzász­lóval felsorakozott a Nép­hadsereg díszszázada. Pa­rancsnoka jelentést tett a török kormányfőnek, majd fölcsendültek a két ország • himnuszának hangjai. Ez­után a magyar és török ve­zetők elköszöntek egymástól. A különrepülőgépnél egy úttörő kislány virágcsokrot nyújtott át a török kor­mányfőnek. Lázár György és Bülend Ulusu még néhány szíves szót váltva, kézfogás­sal búcsúzott egymástól, majd a különrepülőgép le­vegőbe emelkedett. Magyarország légterét el­hagyva Bülend Ulusu a gép fedélzetéről táviratban mon­dott köszönetet Lázár Györgynek a szívélyes ven­déglátásért. (A török miniszterelnök lá­togatásáról közleményt ad­tak ki, melyet lapunk 2. ol­dalán ismertetünk). (MTI) Téma: az élelmiszerexport Képviselők megbeszélése Pénteken Cselőtei IMSZIÓ és Nyers Rezsó elnökletével együttes ülést tartott az or­szággyűlés mezőgazdasági, valamint kereskedelmi bi­zottsága, Veress Péter külke­reskedelmi és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter tájékoztatta a képviselőket az élelmi­szer-gazdasági export szer­vezetének és hatékonyságá­nak alakulásáról. Mezőgazdasági és élelmi­szeripari termelésünknek szoros a kapcsolata a külke­reskedelemmel, a hazai szükségletek kielégítése mellett a többlettermeles egyre nagyobb hányadát ér­tékesítjük külföldön. Az ágazat exporteredményeit jelentősen befolyásolta az elmúlt években a külpiacon tapasztalható keresletingado­zás. 1980—81-ben az előző évhez viszonyított exportnö­vekmény jelentős hányadát a külpiaci árak emelkedésé­ből értük el, míg tavaly a csökkenő devizaárak miattt — a tervteljesítés érdeké­ben — az árbevételt, több­letárualapokból kellett pó­tolni számottevő nagyság­rendben. Az említett időszakban mind a rubel-, mind pedig a •KonveruTDilise!számolású ex­porton" növekedett. A megnövekedett felada­tok a mezőgazdaság, az élel­miszeripar és a kereskede­lem szorosabb együttműkö­dését. összehangoltabb fej­lesztését igénylik. E célok elérését szolgálja többek kö­zött az önálló külkereske­delmi jog, az eseti es pár­huzamos exportjog gyakor­lásának kiterjesztése, a kö­zös döntés, érdekeltség, koc­kázatviselés és feielősség megvalósítását szolgáló kül­kereskedelmi társaságok számának növekedése, vala­mint a KKM megyei meg­bízotti hálózatának kialakí­tása. A két bizottság együt­tes ülésen kialakult véle­mény szerint' mindezen cé­lok érdekében további erő­feszítések szükségesek a kormányzati szervek részé­ről. Az 1983. évi célkitűzések­ről szólva a tájékoztatón el­hangzott, hogy a mezőgaz­daság és élelmiszeripar kül­kereskedelmi forgalmát a termelés tervezett növekedé­si ütemét meghaladó mér­tékben kell növelni, olyan körülmények között, mely­ben a kereslet alakulása továbbra sem mentes a kon­junkturális ingadozásoktól, s melyben továbbra is számol­nunk kell egyes tőkés orszá­gok, országcsoportok protek­cionista termeléspolitikájá­ból és diszkriminatív ke­reskedelempolitikájából ere­dő kereskedelmi akadályok­kal. Az együttes ülésen Tóth László (Csongrád megye), Németh István (Hajdú me­gye). Kovács Istvánná (Pest megye). Teleki Istvánná (Borsod megye). Varga Já­nos (Győr megye), Fodor István (Pest megye), Sándor József (Budapest), Nóvák Pálné (Heves megye), dr. Dobi Ferenc (Csongrád me­gye). Hosszú László (Sza­bolcs-Szatmár megye). Cse­lőtei László (Pest megye) és Szabó István (Hajdú-Bihar megye) szólalt fel. (MTI) Korszerű nyomda Sikeres próbák után pén­tektől üzemszerűen végzik a fényszedést a Szikra Lap­nyomdában. A mintegy 100 millió forint értékű nyugat­német gyártmányú fénysze­dő berendezéssel, az ország legnagyobb nyomdájában a termelés újabb területén ho­nosították meg a korszerű technológiát. A fényszedés I bevezetése a nyomdaipari rekonstrukció folytatását je­i lenti, mivel a Szikra Lap­nyomda nagyberuházása so­rán elkészült nagy kapacitá­sú offset nyomóüzemhez most már megfelelő techni­kai színvonalú szövegkészí­tés is kapcsolódik. A fényszedő berendezés üzemszerű^beindítását Pén­teken déleTőtt megtekintette Karakas László, az MSZMP KB osztályvezetője. Berecz János, a Népszabadság fő­szerkesztője és Szabó Imre ipari miniszterhelyettes (MTI) Ha megszerveznék a ba­rackszedők. bainokságat. a saatymazi asszonyok bizo­nyára gyakran elvinnék a pálmát. Nemcsak azért, mert errefele valósággal barackkal a kezükben születnek az em­berek. hanem az otthoni par­cellák gyümölcsösein kívül a közösben is van bőven szed­nivgió. Csaknem I.Q.0 hektá­ron terem az őszibarack. A legszerényebben számolva is jnegközeiítően 20 ezer gyü­mölcsfáról kell kiválogatni a piacravalót. Az idén hamarébb kivo­nultak a barackszedők, mint korábban. Május végén már lehetett érett gyümölcsöt ta­pintani a barackosban. A brigádok kicsit később kap­csolódtak a munkába, de június első hetében már út­nak indították az első teli teherautókat. Mostanra mái­teljesen be is iáródott a barackszedő gépezet. Szedik a léesztagok. munkára je­lentkező iskolások és a vá­rtából toborzott alkalmi csapatok. Ennek kapcsán mondotta Papp Elemér, a téesz elnöke: — Van gyümölcs bőven, aki akar. jöhet, nincs semmi akadálva a vendégek mun­kájának. — A láda sem? — Bespájzoltunk 25—30 ezer baracknak való rekeszt, ilyenkor még elegendő szo­kott lenni. Inkább később, a hónap vége felé érnek ösz­sze jobban a fák. Most még négy-ötezer ládika eleg lesz a hét végére. — Mit kap a segítség? — Kettő forint ötven fil­lért minden leszedeti ládá­ért. Ugyanakkor vihet ba­rackot. amennyit akar a mindenkori napi áron. Pon­tosabban: annyiért adjuk az idegennek is. mint a mi tag­jainknak. Kevesebbért, mint a piacon. — Jelezték már érkezésü­ket alkalmi barackszedők? — Vasárnap az óvónők csapata jön. akiket busszal hoznak Szegedről. Széli István főkertész el­vezet bennünket a szépen mutató barackosba. A sán­dorfalvi határ szélén, a Bán­fi-tanyánál most csendes a terep, alig pái-an mozognak a fakoronák között. Az oka, hogv a hét végén nincs na­gyon vevő az őszibarackra, és ilyenkor csak éppen anv­nyit szednek, amennyit biz­tosan el is adnak. Gusztusos, sárga-piros el­rombás barackok sorakoznak katonásan egymás mellé a fürge kezű asszonyok kezétől. Szeli Mihályné és ángya. Szél Józsefné párban szedi a barackot. t3k mondták, hogy volt olyan nap. mikor csak 32 ládát tudtak be­küldeni. de olyan is. amikor megszedték a 130-at. Ládák mindenfelé. — Miről tudják meg a vég­elszámoláskor. ki melyikbe szedte? — Egyszerűen — mondja az egyik Szél né — krétával ráírjuk, hogv hetven és a csapatvezetők tudják, hogv az a mi számunk. Kocsis Sándorné leteszi a félig teli ládát. guggolva könnyebb a beszéd. — Miket is beszélek, nem hétfőn. hanem csütörtökön kezdtem a közösben a sze­dést, más sürgős dolgom is volt. — Tán éppen baracksze­dés? — Nem. van a sándorfal­vi kertünkben is néhány fa. de nem azért. — Piacolnak? — A lányunk az ABC-ben dolgozik, oda hordjuk. — Mit fizetnek érte? — A D-sért 10-et. az E­sért 7-et. a Ferkóért már nem iár semmi. Akár a baracksablonozás nagymestere is lehetne Áb­rahám Gizella, hiszen olyan egyforma gyümölcsöket so­rol egymáshoz, mintha egy kaptafára készültek volna. Ehhez nemcsak ügves sze­dők, hanem jól termő, gon­dosan ápolt barackíák is kellenek. A kettő együtt viszi a szatyinazi barack hí­rét. Meg még más is. Az egvils fa alatt a kis llcüke puha homokágyat terített magá­nak. míg anyukája Ördögh Józsefné ágról ágra szemre­vételezi a szednivalót. Me­sekönyvek. csipkésre vagdo­sott papírok, rajzlapok, óvo­dai szokásokat honosítanak meg a barackosban: Ildiké — miután odaviszi az üres ládát, ahol arra szükség van — rajzol, firkál, satíroz vi­lágnak. Mindezt azért, hogy a negyedik osztályos Ábra­hám Zsuzsannának bebizo­nyítsa: ő már nagylány és igaziból is viheti a szabad üres ládát. Az sem titok a szatvma­zi Finn—Magyar Barátság Tsz-ben. hogy mostanában Esztergomba. Kaposvárra, Debrecenbe. Balmazújváros­ba. Hajdúszoboszlóra. Szol­nokra küldenek piacra való portékát. Nyolcvannégy hektár iöl mutató barackosról lehet is. M. T. Telnek a rekeszek a szatymazi barackosban

Next

/
Thumbnails
Contents