Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

Szombat, 1983. július 16. 69 Petrl Csathó Ferenc Az ifjúság emlékei (Részletek) (LÉPCSŐK) íme az ifjúság emlékei tárlókban üvegek mögött belépés díjtalan ' katonák és diákok a felét fizetik s íme az ifjúság emlékei lépcsők a végtelenbe szerelem a halálig lépcsők sehovába szerelem mindig a következővel honnan jössz hova tartasz koffein hajtja szíved az úton hét csapda van a vízben hét örvény a puskacsőben hét golyó a panaszfalat keresed a panaszfalat eltörölték hét lakat mögött védtelen szemedbe lámpa világít (UTAK) az egyik út a tüskebokroson a másik út a lápon át sebesedel lobosodol szögek a tenyeredben tüskök a körmeid alatt messziről látpd az életedet egy meg hat az hét hét meg hat az tizenhárom az alkohol beszél a kezeidhez kihamvadnak a szemeid kigyulladnak a lámpák (FALAK) ha tudtad volnm de te mindig csak azt játszottad hogy az ólomkatonát elgázolja a játéktraktor ha tudtad volna ha tudhattad volna az ablak mögött falióra az óra mögött fal a fal mögött falak továbbá Jean Paul Sartre aki félelmében fél továbbá Ernest Hemingway aki félelmében bátor arcodba árkok szántva sörtéd a simogatások áttörhetetlen drótakadálya tiszta röhej akárcsak az hogy a bokszolókat mindig az óra rugói ütik ki végleg akárcsak az hogy az ablak mögött falióra az óra mögött fal a fal mögött falak s falak mögött ábrándod égő sátra M

iként a családi életben, a gazdasági életben is ünnep- es hétköznapok váltják egymást. A gazdasági ünnepnapok általában egy nagy értékű szerződéshez vagy avató ceremóniához kötődnek, hiszen erre a látványosságra lehet meginvitálni a sajtót, tévét, rádiót. Látszatra mégis van egy furcsaság: a KGST-országok vállalataival aláírt szerződésekről, illetve a folyamatban levő beruházásokról, s olykor a már elkészült létesítményekről is kevesebb híradás jelenik meg, mint a tőkés üzletekről. Az okok elemzése nemcsak a gazdasági és tömegkommunikációs gyakorlat ismertetését igényelné. hanem a pszichológiait is. Hiszen nyilvánvaló, hogy egy amerikai, japán vagy NSZK-beli szerződés (akármekkora is) a magyar vállalatok életében nem menetrendszerűen követi egymást. Ezért talán többet dicsekednek vele, mint egy több tízmilliós szocialista export-import ügylettel, ami évenként ismétlődik, s ráadásul a partner is ugyanaz. Ennyit a jelenség lélektani hátteréről. Ami viszont a gazdasági realitásokat illeti, azt bizonyára sokan ismerik: hazánk külkereskedelmi forgalmában a KGST-országok részesedése 50 százalékos. Amiből természetszerűleg következik, hogy egyes vállalatoknál jóval nagyobb, másoknál kisebb az arány. A magyar külkereskedelem szerkezetének ismeretében bizton állítható, hogy az élelmiszer-gazdaságot leszámítva vállalataink lét- és piacbiztonságának legfőbb záloga a KGSTkapcsolat. Még azoknál is. amelyek jelentős tőkés üzleteket írnak alá amerikai, nyugatnémet vagy más tőkés cégekkel. Hiszen a Rába, az Egyesült Izzó vagy a Medicor vezetői is tudják, és gyakran hangoztatják. hogy azért tudnak versenyképes árakkal — és természetesen árukkal — megjelenni a tőkés piacon. mert a szocialista export olyan szérianagyságot tesz lehetővé, amely már közel van az optimálishoz. Magyarul, ha a Rába nem exportálna évente 300—350 millió rubel értékű futóművet a szocialista országokba: a Szovjetunióba, Lengyelországba, illetve Csehszlovákiába, akkor ma nem lenne partnere a legnagyobb amerikai autógyáraknak. illetve mezőgazdasági gépgyártóknak sem. Az Ikarusra hasonló megállapítás érvényes. Köztudott, hogy a magyar autóbuszgyár budapesti, illetve székesfehérvári üzeméből évente több mint 13 ezer autóbusz kerül ki. Ebből több mint 10 ezer a szocialista országokba jut el, körülbelül 1500 á hazai utakra, s a fennmaradó rész a fejlődő, illetve a fejlett ipari országokba. A járműgyártás egyébként jó példa arra, hogy a szocialista országok közötti munkamegosztás milyen kedvező értékesítési, beszerzési lehetőséget jelent. Köztudott, hogy a KGST-országokon belül az Ikarus a legnagyobb autóbuszgyártó, ugyanakkor személygépkocsit mi nem készítünk, csupán különböző járműalkatrészeket. A veszprémi Bakony Művek például a KGST-kooperáció keretében már öt autógyár számára állít elő KGST-kapcsolataink hétköznapjai autóvillamossági alkatrészeket. A Lada. a Moszkvics, a PolskiFIAT 126-os személygépkocsik és a Kamaz teherautók után tavaly a román Dacia is tőlük vásárolja a kürtöt, a kormányzáras gyújtáskapcsolót és az ablaktörlőket. Más iparágaink kifejezetten a szocialista országok közötti termelésszakosítás jegyében „nőttek" fel. A Videoton említhető elsőként ezek közül, hiszen a számítástechnikai termékeket az egységes számítástechnikai rendszer keretében fejlesztették ki. A Videoton számítástechnikai termeléséből — amelynek értéke megközelíti a 4 milliárd forintot — 75 százalékot a szocialista partnerek vásárolnak meg. A fejlesztési munka legújabb eredményeként megkezdték az SZM—52 nagy teljesítményű. sokoldalúan hasznosítható 6zámítógép-rendszer gyártását. A vegyipar és a könnyűipar legfőbb értékesítési bázisa ugyancsak a szocialista piac. Hivatkozhatunk a petrolkémiai, illetve az agrokémiai egyezményre, de közismert az is, hogy a magyar konfekció-, illetve cipőipar termékei milyen népszerűek a szovjet vásárlók körében. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén hagyományos szállítói vagyunk a környező szocialista országoknak, ami összefügg történelmi tradíciókkal is. Az viszont újdonságnak számít, hogy olyan termelési rendszereket honosítunk meg a Szovjetunióban, mint a bábolnai baromfitenyésztési és kukoricatermesztési, illetve sertéstechnológia. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát már évek óta rendszeresen szállít baromfiistállókat és -berendezéseket a Szovjetunió különböző részeiből, csak naposcsibéből évente több mint másfélmillió darabot. Tavaly nyolcvanmillió rubel értékben'516 baromfiistállót adtak át. A Mezőgép-kooperációkra tóbb példa is akad. Közülük tipikusnak mondható a Hódgép esete. A hódmezővásárhelyi vállalat négyféle zöldségtermesztő és betakarító gép gyártásában működik együtt moldáviai partnerével. A szovjetek Magyarországra küldik a motort, a vezetőkabint és még többféle alkatrészt, a Hódgép-nél pedig ezekből, illetve a szükséges más fődarabokból rakják össze a borsó-, hagyma- és uborkabetakarító kombájnokat. Ebben az évben például csak zöldborsókombájnból tizet adnak el a Hódgép-esek a szovjet Traktorexport Külkereskedelmi Egyesülésnek. Az almatermesztésben talán még az eddigieknél is fontosabb szerepe van a KGST-, pontosabban a szovjet piacnak. A szabolcsiak jól tudják, hogy termésükre számítanak a szovjet vevők. Ami a teljes magyar almaexportot illeti, az több mint 300 ezer tonna, s ez a Szovjetunió által vásárolt almának a kétharmada. A Hungarofruct, amelynek feladata az alma exportja, természetesen többféle zöldség- és gyümölcskonzervet szállít a Szovjetunióba. Elsősorban a nagykőrösi, a kecskeméti, a debreceni és a nyíregyházi konzervgyárakból indulnak útnak a befőtt-, a dzsem-, illetve a szovjet receptura által összeállított zakuszkaszállítmányok. Tehát ilyenek a KGST-hétköznapok hírei. Ünnepi hangvétel nélkül, tényszerűen beszéltünk róluk, hiszen az elmondottak mindenkit meggyőznek arról: vállalataink és mezőgazdasági nagyüzemeink ezekből a hétköznapokból élnek. E. P. Szegedi Városszépítő Egyesület Az egykori szegedi vár maradványában látható kiállítás címe „Szeged múltja-jelene-jövője". A kiállítás sok mindenről tájékoztat, amit létrehoztak vagy terveznek építeni, de bemutatja azt is, menynyi értéket vesztettünk, mennyi mindent tehettünk volna azért, hogy még szebb környezetben éljünk. Meggyőz bennünket arról, hogy mindennapjaink egyik igen fontos feladata természetes és épített környezetünk fokozott védelme és gondozása. E gondolatok jegyeben Szeged városa iránti szeretettől indíttatva magunk és utódaink városának szebbé tétele érdekében Szegedi Városszépítő Egyesület létrehozását kezdeményezzük. A Szegedi Városszépítő Egyesület a Szeged városát szerető, a város épített és természeti környezetének óvását és gyarapítását személyes közreműködéssel és társadalmi összefogással előmozdítani szándékozók társadalmi egyesülete, egyik fő feladata, hogy figyelemmel kísérje a városi környezet, így különösen a történeti, régészeti, városszerkezeti, építészeti, ipar- és képzőművészeti, kegyeleti és természeti emlékeinek és értékeinek sorsát, előmozdítsa és segítse ez értékek méltó állapotban való fennmaradását, óvását, védelmét, és működjön közre rangos új környezeti értékek létrehozásában. Előzetes terveink szerint a Szegedi Városszépítő Egyesület alakuló közgyűlését 1983 kora ősszel kívánjuk megtartani. Kérjük mindazokat, akik az egyesület munkájában részt kívánnak venni, nevüket és lakcímüket küldjék meg a Móra Ferenc Múzeum igazgatójának, hogy az alakuló közgyűlésre a meghívót időben postára adhassuk. BORVENDÉG BÉLA TROGMAYER OTTÓ PENCZI ANDRÁS WAGNER ISTVÁN v y Nemes Szabad Királyi Szeged V'arosanak Banai felül vai» Tekintete