Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-08 / 160. szám

t Péntek, 1983. jtflras ÉS Energiánk az ezredfordulóig Kombinatív energiapolitikai stratégia... A legkülönbözőbb helyeken ma is gyakran elhangzik ez a fogai amilyenkor sokan felkapják a fejüket még mindig nem egészen értve, mi rejlik a három szó mögött. Miért loambinatív például? A szakemberek válasza egyértelmű: az ismert esetnonvek miatt aligha célszerű olyan energiapolitikát követni. amely egyetlen energiahordozóra épít S mivel a kőolaj a legdrágább, annak felhasználását kell mérsékelnünk. Vagyis — növelve a kőolaj feldolgozottság! fokát — kevesebb bárha aranyat tüzelünk el az erőművekben. Ezzel egyidejűleg előbb földgázzal váltjuk fel az energetikai felhasználású folyékony szénhidrogéneket. majd — ez már a következő lépés — nz igényeink mind nagyobb hányadát fedezzük szénnel. Ami pedig a távlatokat illeti: a jövőben kizárólag széntüzelésű hőerőműveket, illetve atomerőműveket építünk. Egv nagyon fontos összetevőt kivéve, ez a kombinatív energiapolitikai stratégia r- dióhéjban. Földgázt kapott 13 település A kezdeti eredmények közé sorolható, hogv már 1981bert elertük az eiedetileg 1985-re tervezett 26 millió tonnás szenkitermelest tavaly pedjg szénbányászaink 70 ezer tonnával már túlszárnyalták ezt a mennyiséget. Földgázból az ugyancsak 1985-re előirányzott 6 milliárd köbméterrel szemben már 6 és fél milliárd köbméter volt a tavalyi teljesítmény. Mindennek köszönhetően 1982-ben végül is 2 millió tonnával kevesebb kőolajat égettek el az erőművekben. mint 1978-ban: ennek értéke meghaladta a félmilliárd dollárt. S persze az sem elhanyagolható körülmény, hogv az előbbiek következtében nagy mértékben felgyorsulhatott a lakossági földgázbekötések üteme is. A jelenlegi, vagyis a hatodik ötéves tervben eredetileg csak Pécs bekapcsolása szelepeit. Tavaly viszont mogis további 13 nagyközségben. kisvárosban kezdődött meg a földgáz bevezetése. Az esztendő második felében pedig újabb 30 település nyújtott be pályázatot a bekötésié: a döntések ezek eseteben is a megtakarítható olaj mennyiségétől, illetve a költségekből vállalt önrészesedés mértéketői függően lesz kedvező, vagy éppenséggel elutasító. Valószínű. hogy a következő, vagyis a hetedik ötéves tervben a főváros, valamint Győr és Miskolc egyes területein széntüzelésű fűtőeröművekkel váltjuk fel a jelenlegi kőolajra alapozott lakótelepi távfűtő rendszereket. Az ehhez szükséges többleUszénmennyiség a folyamatban levő eocén-program révén teremthető elő. A már ma is szenet adó két eocénbánya. Márkus-hegy és Nagyegyháza mellé 1985-ig várhatóan Mány és Lencsehegy csatlakozik, s ezeken a helyeken ia megindul a kitermelés. 0 Hol építsünk új erőmüveket? Az új stratégia másik meghatározó eleme a Paksi Atomeromú. A •tavaly decemberben üzembe helyezett első. 400 megawattos blokk mellé az evtuzedek végéig még további három épül: ez az 1760 megawatt, valamint az — egyébként magyar beruházási hozzájárulással épített — szovjetunióbeli hmelmyickiji atomerőműből szármaró 400 megawatt importenergia, mai számításaink szerint teljes mértékben fedezi villamosenergia-felhasználásunk 1990-ig várható növekedését. Hogy azután a későbbiekben — a kombinatív energiapolitika szellemében — milyen sorrendben és ütemben épülnek maid további szén-, il. lettülea atomerőművek, egyelőre még nem eldöntött kérdés. habár vannak bizonyos támpontjai nk. A Paksi Atomerőmű későbbi fejlesztése során már ezer megawatt teljesítményű blokkokat lesz indokolt építeni. ezért — energiaigényeink lassúbb növekedése folytán — ennék az újabb létesítménynek az üzembe helyezését legföljebb a kilencvenes évek közepére érdemes tervezni. Af leendő új szénbázisú erőművek gazdaságossági vizsgálataiban pedig elsősorban a bicskei telepítést. illetve a Mátra és a Bükk lábánál felkutatott hatalmas lignitvagyont veszik figyelembe. Bármelyik lehetőség is váljon azonban valóra, még további eróművi kapacitásra is szükség lesz az igények kielégítésére. Ezt lehetővé teszi a prédi kálószéki tározós vízi erőmű felépítése. Energiatakarékos iparszerkezetet • A kombinatív energiapolitikai stratégiának tehát a hazai erőforrások mind in_ tenzivebb hasznosítása a legfőbb célja. S meg valami: mersékelni kell az energtaf elhasználást. Magatői értetődik. ez a legtöbb esetben nem abszolút csökken test jelent. Egy koncepció felülvizsgálatáról van szó. Néhány esztendővel ezelőtt meg természetesnek tartattuk, hogy tíz evenkent megduplázódnak a villainosenergia-igenyek. Ma viszont mar legfeljebb ötven százalékos növekede6t tartunk megengedhetőnek ennyi idö alatt. Ezt a célt csak akkor lehet elemi, ha a nemzeti jövedelem minden egy százalékos növekményéhez legfeljebb 8,5 százalékos több1 et-energiafelhasználás társul. Az olvasó joggal teheti fel a kérdést: vajon nem fogja-e vissza az ipar fejlődését az ilyen szigorú energiapolitikai stratégia? A szakemberek válasza egyértelmű: nem. Csak energiatakarékosabb iparszerkezetet kell kialakítani hozzá. Jeney A. Sándor Kaliforniai ősember A szakemberek körében , általános az a vélemény, hogy az Újvilágban a legrégibb. emberre utaló leletek 24 000 évnél fiatalabbak. Nemrégiben a kaliforniai sivitagban. az ősi Calico helység maradványai között — hatéves ásatás után — a feltevés szerint ember készítette lapos köveket találtak és egy tűzhely maradványait, amelyeknek korát 50 000 évnél jóval többre becsülik. Abban a korban Calico és környéke bővizű, növényekben és állatokban gazdag vidék volt. A leletet tudományos körökben olyan fontosnak tartják, hogy a vizsgálatokba számos nemzetközi intézmény is bekapcsolódott Az ásatások tovább folynak, és lehet, hogy az eredmények az amerikai őstörténetemről alkotott eddigi elképzeléseket jelentősen meg fogják változtatni. Szépen magyarul — szépen emberül Pont, pont, vesszőcske... Az ismert gyermekmondóka során egy ember kerekedik a papírra. Bizony, az egyszerű írásjelek az írásban ie megmutatjuk az embert; kikerekedik belőlük használójuk jelleme. Mostanában a központozásban sok lazasag, nemtörődömség tapasztalható, s nem mentes ettől a nyomtatott szöveg sem. Pedig helyesírási szabályzatunk talán legegyértelműbben, legszabatosabban az írásjelek használatát írja elő. A nyomtatott sajtóban mégis bizonytalansággal találkozhat napról napra az olvasó. Szőrszálhasogatásnak tűnik erről külön szólni? Korántsem. A ..jelentéktelen'' írásjelek szavatolják az. írott sz.ó pontosságát, egyértelműséget.. Nagyvonalú használatuk esetleg csak nemtörődömségre, a szabalvok nem ismeretére vall, ám nemegyszer félrevezető szándékról. vegy akár jellemhibáról is árulkodhat Meglehetősen elterjedt nyelvi babona, hogy az és, s, vagy, meg kötőszó elé akkor sem kell vesszőt tenni, ha mellérendelő összetett mondatok tagmondatait kapcsolja össze. Ezzel szemben még akkor is vesszőt kell tennünk, ha egyik (vagy több) lagmondat hiányos, vagv ha azonos mondiUresci'ket kapcsol ugyan össze, de az egyikhez alárendelő mellékmondat kapcsolódik. Bizonytalanság tapasztalható a kérdőjel használatában is. Sok a kérdőjel manapság, azaz sokan függő kérdés utan is kiteszik, pedig ez esetben olyan írásjel dukál, amilyet a tőmondat kíván. Például: „Lassúk, Uramisten, mire megyünk ketten!'1 ..Azt se tudja, merre felé járjon." (Arany János.) Egyesek nyakra-főre használják együtt a kérdőjelet és a felkiáltójelet (?!). Az a gyanúm, nem veszik a fáradságot, hogy a gondolatok pontos megfogalmazásával adjanak hangsúlyt a szavaiknak. hanem éppen ellenkezőleg: az. intonációval a mondanivaló könnyűséget akarjak rejtegetni. A rossz példák helyett a helyes használatra idézünk. szintén Arany Jánostól: „Víjur.k ketten; hadd lám: te vagy az a híres?!" Leginkább az idézőjel indokolatlan használatakor lóg ki a lóláb; használója lusta megkeresni a ponto6, szabatos kifejezést, leírja, ami először eszébe jut. s érezvén a pontatlanságot, egyszerűen idézőjelbe teszi. Példát erre nem is kell hozni, mindenki találhat naponta — sajnos — a sajtótermékekben. Túlzott aggalyoskodassal is találkozhatunk, például, amikor nemcsak az idézeteket, hanem a legelterjedtebb szólásmondasainkat is idézőjellel írjak. (Elrettentő példaként leírom, még ilyen formában JS olvastam egy cikkben: Két „legyet" ütött egy csapasra.) Ismeretterjesztő szövegekben gyakran előfordul, hogy a szakszavakat feleslegesen idézőjelbe teszik (például: „pangó víz", pedig ez csak akkor indokolt, ha a szó a •szakterminologiában egeszen mast jelent, mint a köznyelvben. Elharapódzott újabban a három pont használata. Indokolt lehet persze, különösen az irodalmi alkotasokban. amikor elhallgatást sugall. az író az olvasora bízza a gondolatsor folytatasát Hivalkodasnak tűnik viszont sokszor, különösen mindennapi témáról szólva, mintha a szerző olyan sokat tudna mondani még. Pedig . .. Az előző divatokkal szemben mostoha sorsra jutott a gondolatjel és a pontosveszsző. pedig használatuk elősegíti a mondat pontos tagolását, a gondolati egységek elkülönítését, tehát a mondandó világos, egyértelmű közlését. Persze csak ha a közlőnek valóban van közölnivalója. Angyal János Ártalmatlan a pipázás? Divat lertt a pipázás. Egyre I több ember teszi le a cigarettát. én nikotin iránti vonzalmát a pipázással éli ki. amihez valószínűleg a dohányzás artalmairói szóló jelentések is hozzájárultak. A verbeli pipás szent meggyőződéssel vallja. hogy minden másféle füstöléstől eltérően a pipázás ártalmatlan. Még azt az állítást ls megkockáztatják. hogy a pipaszívás nemcsak idegnyugtató passzió, hanem másként is -jótékony hatású: higgadttá, bölcseik edővé, megfontolttá formál. Jó volna. ha ez így volna. Ám e pipás „hitvallásnak" sok a bökkenője. Mindjárt elsőül nem állja meg a helyét, hogy a pöfékelés ártalmatlan. Kétségtelen, hogy miután a pipás nem nyeli le a füstöt, hanem kieregeti. így kevesebb égési melléktermék kerül a szervezetébe. A nikotin azonban a száj nyálkahártyáján át azonmód felszívódik. és mert ingerlő-bódító természetű méreg, tehát pontosan úgy hat az idegrendszerre. mint a szivar, vagy cigarettafüst nikotintartalma. Ha a pipafüstben semmilyen idegi hatóanyag nem volna, senki sem pipázna. Ez a körüjmény már önmagában is ellentmond annak az állításnak, hogy a pipa jó idegnyugtató. Természetes. vannak szűk szavú. nyugodt, csendes derűjű. filozofikus pipázók. Ám ŐK aligha a pipától ilyenek Talan inkább fordítva van a dolog: az ilyen típusú alkat leli leginkább kedvet a bíbelődő rágyújtásban, a huzamosabb füstbodorításban Ha ^ pipásoknak nincs is , mindenben igazuk, megsem I kell bántani őket. Egy angol orvoscsoport vizsgálatot végzett azonos korú. azonos ide1 je dohányzó, egyező mennylI seget szivó cigarettázok és I pipázók között. Az összeha1 sonlításból az derül ki. hogy a pipások véredényét, érI rendszerét sokkal kevésbé kertbarátoknak A málna betegségei kezdte Ki a füstölés, mmt a cigarettárókét. Ennek alapján a csoport azzal kezdett kísérletezni, át lehet-e szoktatni az erősen cigarettázókat a pipázásra. Lehet, de nincs értelme — szögezték le a kutatók. A kezdettől fogva cigarettázoknál ugyanis olvan erős beidegzödes a füst lenyelése. hogy pofékeles helyett a pipafüstöt is leszívjak. Ez pedig többel art, mint hasznai. A bogyós gyümölcsösök gyakran a kert eldugott részére kerülnek, nevelésükre, a termesztési technológiára nem sok gondot fordítanak a kiskert tulajdonosai. A gyenge minőségű termést, a növény rendellenes fejlődését a rossz fajtával magyarázzák. Ennek oka főleg az. hogy a gombabetegségek hatására megjelenő tünetek annyira megszokottak, hogy nem okoznak feltűnést. Ezért talán célszerű egy kicsit részletesebben ismertetni a tüneteket, es felhívni a kiskerttulajdonosok figyelmét a védekezés fontosságára. A málna botritiszes szürkerothadásának tünetei a levélen, hajtáson, valamint a bogyón egyaránt megfigyelhetőek. A levél szürkésbarna, fonnyadt, felületén nedves időben szürke gyep képződik. A hajtáson nagy kiterjedésű fekete foltok láthatók, a bogyók fakók, puhák, felületüket szürke gyep borítja A kórokozó növényi maradványokon, illetve a vesszőkön telel át, tavasszal a fiatal növényi részekep tapasztalható először a fertőzés. A málna ditHmellás veszszőfoltossága is egyaránt fertőzi a hajtást, a vesszőt és a levelet. A hajtáson a rügyek körül nagy kiterjedésű, ovális lilás színű foltok jelennek meg. A veszszökön a héj rész a folt helyén felemelkedik, ezüstösen csillog, erős fertőzés esetén a vessző elhal. A levélen ritkán alakulnák ki a tünetek, ha mégis, kör alakú vagy a levél csúcsától kiinduló ék alakú barna foltok láthatók. A gomba szaporítóképlete a vesszőben telel át, és tavasszal innen indul ki a fertőzés. A málna elzinoés vesszőéi levélfoltossága a levélen és hajtáson jelenik meg. A levélen 1—2 milliméter átmérőjű, kör alakú, bordó szegélyű és kifehéredő közepű foltok jelennek meg. A hajtáson a foltok hasonló nagyságúak és alakúak, csak kissé besüppednek- A fásod ás megindulásakor a foltok gyakran hosszanti irányban berepedeznek. A kórokozó a vesszőkön telel ét, és tavasszal innen indul a fertőzés. A málna leptoszfériás betegsége a hajtást károsítja. A fertőzött hajtás alsó részén hosszú, ovális, sötétbarna foltok felett a bőrszövet felemelkedik, hosszés keresztirányban berepedezik — a vesszők elpusztulnak. A gomba a hajtásokon telel át. tavasszal innen indul ki a fertőzés. Csak seben át képes fertőzni, ezért tavasszal kerülni kell a felesleges metszést. A málna agrobaktériumos vesszögolyvája a hajtáson okoz látható tüneteket. A fertőzött hajtáson sűrűn egymás mellett világoszöld, puha állományú kidudorodások keletkeznek, ezek fokozatosan növekszenek, később felszakítják a bőrszövetet. megkeményednek, majd megbarnulnak. A tünetek a vessző alsó harmadában a leggyakoribbak A baktérium a talajban több evig marad életképes. A növénybe csak seb—sen ke resztül képes behatolni. Lényeges, hogy fertőzött területre 5—6 évig ne ültessünk málnát. A málna vesszőszúnyoga a málnán és szedren egyaránt károsít. A vessző kérge alatt táplálkozó lárvák elroncsolják a héjrészt, majd a farészbe mélyedő lilásbarna, elhalt foltokat okoznak. A szövetelhalás a bélreszig terjedhet. A károsítás helyén sejtburjánzás I indul. A növény tápanvag1 eliatasabari zavar keletkezik, csökken a hajtás növekedése. Az akadályozott vízszállítás miatt a hajtások sárgulnak, elszáradnak, a termés nem érik be, elfonynyad. A következő évben a vesszők nem hajtanak ki. az egész tő elpusztul. A kártételét fokozza, hogy nyomában több kórokozó megtelepszik. A málnagubacsszúnyog a málnát és a szedret károsítja. A vesszők héja alatt tartózkodó lárvák szívogatása nyomán 2—3 centimeter hosszú, 1—2 centiméter széles, gömbölyded, repedezett felszínű gubacsok keletkeznek. Előfordulhat, hogy a virágzati száron vagy a levélnyélen is képződnek gubacsok. A veszszőkön képződő gubacsok akadályozzák a nedvkeringést, a fertőzés feletti részen a fejlődés gyengébb, a hajtásvégek fonnyadnak, majd elszáradnak. A termés apró, fejletlen. íztelen lesz. A gubacsszúnvognak éyente egy nemzedéke van. A részben vagy teljesen kifejlett lárvák csoportosan telelnek a gubacsok belsejében. Tavasszal a telelés helyén bábozódnak. és május első felében kezdődik a rajzás. A kis málnabogár a malna mellett károsítja a szedret, szamócát, de az alma, körte és a cseresznye viragában ls kárt tehet. A bogár érési táplálkozásához virágporra van szükség, ezért rajzás idején berágja magát az éppen nyíló virágba. melynek következtében a termés féloldalas lesz, és idő előtt lehullik. A fiatal leveleket ls megrágja. A lárva a termésben fejlődik, azt összefúrkálja. A fertőzött gyümölcs világospiros, korán lehullik. A kártétel helyén megtelepszik a szürkepenész. Fejlődése lehet egy- és kétéves. Általában a bogár telel át. A rajzás ideje általában egybeesik a málna fővirágzás idejével. A málnasodrómoly a málnát és a szederféléket károsítja. A fiatal hernyók berágnak a fakadó rügyekbe, és azok belsejét elfogyasztják. A károsított rügyek nem hajtanak ki. Később a fiatal hajtásokat ószszesodorják, és a szövedék alatt a leveleket rágják. A károsított hajtások torzulnak. A fiatal hernyói telelnek át, egy-két nemzedéke van. A málna-karcsúdiszbogár a málna mellett károsítja a szedret, ribiszkét és a rózsafajokat. Lárvája a veszszök kérge alatt a fás rész hataran járatokat készít, a vesszők alsó reszen 1,5— 2,5 centiméter hpsszú duzzanatok keletkeznek, de nem repedeznek fel, mint a gubacsszúnyog esetében. A gubacs feletti rész hervad, majd elhal. A bogár a levelek rágasával is kárt okoz. A ' lárvák telelnek át. tavasszal bábozódik, a bogarak rajzása májustól júliusig tart, tojásaikat a vesszőkbe rakják. A kis málnalevéltetű a málnát és a szedret károsívja a fiatal hajtásokat. leveleket szívogatja. azok eltorzulnak, a hajtásvégek levélfeszket alkotnak. erős fertőzés esetén a hajtások els: áradnak A kórokozók és kártevők elleni hatásos védekezés feltétele, hogy a vegyszeres növényvédelem mellett alapvető fontosságú feladat, hogy a letermett vesszőket minél előbb távolítsuk el, és semmisítsük meg. a hajtások közül a felesleges hajtásokat és a fertőzött részt év közben szintén el kell távolítani. Tavaszra csak a fellétlen fontos metszést szabad elvégezni. J)r. Tóth Mihalv megyei iúkertesz