Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-08 / 160. szám

Pirrfek, 1983. jfilius 8. 5 Itt a Fesztivál Magazin A szabadtéri jubileumhoz méltó köntösben és gazdag tartalommal megjelent a Szegedi Fesztivál '83 Maga­zin, a Szeged Tourist kiad­ványa. Az ünnepi alkalom­ból több olyan írást közöl, amelyek révén áttekintheti az olvasó a szabadtéri játé­kok múltját, megismerked­het a jövőjéről szóló elkép­zelésekkel és a jelenét lát­tató vélekedésekkel. Ilyen mindjárt a maga­zint nyitó interjú, amelyben dr. Komócsin Mihály, a me­gyei pártbizottság első tit­kára válaszol Sz. Simon Ist­ván „visszatekintő, mérlege­lő és jövőt faggató" kérdé­seire. Horváth Mihály, a Já­tékok igazgatója az első, 1931-es kísérleti előadástól tekinti át a szabadtéri-törté­netet, Varga Mátyás, a ma­gyar díszlettervezés doyenje több mint 50 éves pályájá­énak állomásait, köztük ter­mészetesen a Dóm térhez kapcsolódó emlékeket idézi iöL Az idei nyáron Szegedre látogatók minden bizonnyal örülnek majd a sok infor­mációval, múvészportrékkal, interjúkkal, műsorismerteté­sekkel, szereposztással szol­gáló Magazin rovatnak, amely a Játékok jubileumi műsorához való színes kala­uz. A mostani szabadtéri előadásokhoz Papp György szegedi grafikusművész ké­szített linómetszeteket, ezek közül néhány illusztrálja a programról szóló írásokat. Csongrád megyét, a neveze­tességeket, látnivalókat, his­tóriai tudnivalókat, „erdő­ket, mezőket, vizeket" mu­tatja be a kiadvány számos írása; a négy város portré­ja — egyéni arcuk, jellegze­tességeik — külön-külön is .felrajzolódik. Minthogy mégiscsak „sze­gedi" ez a magazin, termé­szetesen „A magyar Alföld legszebb délibábja" az igazi főszereplóje. Külleméről, épí­tészetéről Borvendég Béla. a Magyar Építőművészek Szö­vetségének elnöke írt sze­mélyes hangvételű, érdekes cikket. Az innen elszárma­zott „neves emberek" vallo­másai, a város múltjából ránkmaradt mondák, legen­dák idézése, a mostani nap­jait fölmutató színes képes­lapok (valódi fotógráfiák és szavakkal rajzolt képek) — érdekes, érdemes olvasmá­nyok, talán nemcsak „nem szegedieknek". A város térképével, az ün­nepi hetek teljes program­jával, a látnivalók jegyzéké­vel, hasznos információk gyűjteményével, fontos cí­mekkel és telefonszámokkal, a Szeged Tourist program­ajánlatával melléklete is van a magazinnak. És persze rengeteg a fotó, a rejtvény, a reklám — ahogy ez már egy magazinban illik. Az ára 20 forint, a Szeged Tou­rist irodáiban és az újság­árusoknál lehet kapni. Mai magyar grafika és rajzművészet Csütörtökön, tegnap, Bu­dapesten, a Magyar Nemze­ti Galériában megnyílt a mai 'magyar grafikát és rajz­művészetet bemutató kiállí­tás. A Nemzeti Galéria 1968 óta ad lehetőséget a kor­társ grafika eredményeinek I bemutatására. A tárlatok j minden alkalommal a pilla­! natnyi helyzetről tudósítot­tak: rögzítették a művészeti ág eredményeit, és ,.szóltak" a gondokról is. Most több mint 150 művész munkái szerepelnek a bemutatón, olyan művek, amelyek az el­múlt három évben még nem kerültek közönség elé. A magyar grafika teljes él­mezőnyét felsorakoztató ki­állítás napjaink művészi problémáit és lehetőségeit tükrözi. A válaszadás, a mű­vészi kísérletezés legtöbb­ször sjciváló rajztudáshoz kap­csolódik. mintegy bizonyítva, hogy a mai magyar grafi­ka a világ élvonalához tar­tozik. Külön figyelmet érde­mel a bemutató részletes ka­talógusa. amely számos in­formációval szolgál, tartal­mazza a kiállító művészek életútját, kiállításaikat, és a róluk szóló írásos publiká­ciókat. Az eddigi kiállítási gyakorlattól eltérően a mű­vek egy része a Generalart közreműködésével megvásá­rolható. í Á tárlat augusztus végéig tekinthető meg. Hogyan fejlődik az orvostudomány? Napjainkban, a tudomá­nyok rohamos fejlődésének korában a közvélemény megkülönböztetett figye­lemmel fordul az orvosi diszciplínák felé. Hazánk­ban jelenleg is több száz, alapvetően az ellátás javí­tását célzó témán dolgoz­nak a kutatók. A költség­vetésből és más forrásokból a VI. ötéves terv időszaká­ban több mint egymilliárd forint áll a szakemberek rendelkezésére, emellett a tudománypolitikai bizottság rendszeresen finanszírozza az öt orvosegyetemen folyó ígéret es kutatásé itat, s meg­felelő anyagi támogatásban részesülnek a 13 országos intézetben, valamint az egyes kórházakban végzett — a betegségek diagnoszti­zálásának és gyógyításuk biztonságát növelő — vizs­gálódások, kísérletek is. Az orvostudomány jelenéről, távlati fejlődéséről beszél­gettünk dr. Vizi E. Szilvesz­ter egyetemi tanárral, a Magyar Tudományos Akadé­mia Kísérleti Orvostudomá­nyi Kutató Intézetének igaz­ga tóhel yettesé vei. Tábor Palicson Szegedi diákok brigádja — Jól dolgoznak Heves napsütéstói izzik a tartományi s még jó néhány paiiesi út, néma mozdulat- kisebb építőtábor működik, lanságában csillog a tó tük- Palics a legnagyobbak, a re. Egy-két elszánt pecás szövetségiek egyike. Ezeket perzseltet! magát a parton az infoj-mációkat már Trum­Kem is az úszóra, inkább a bitas Mitartól, a tábor ve­másik csöndes szavára fi- zetőjétől kapjuk. Idén jú­gyel. A tó jobb partján ta- nius 12-től szeptember 4-ig karos köépületek látszanak, három turnus teljesít 180 meg feltufióbb a köztük sze- ezer munkaórát, amelynek liden lengedező magyar és értéke 2 milliárd dinár, jugoszláv nemzeti zászló. Szomszédainknál legalább i-assan tíz esztendeje, hogy olyan jelentőségű az építő­megépült a palicsi tábor- tábor mint idehaza: a me­komplexum. A nyaranta oda- zőgazdaságnak, az iparnak költözők szorgos keze egyre szüksége van' a dolgos ke­szépíti, mindinkább ottho- zekre. Nem maradnak per­nossa varázsolja. A tábor- sze adósok, az öt hektárnyi utcákat tarka plakátok szí- helyet foglaló tábor szoi­nesitik. de ha a sétálónak gáltatásai úgyszólván min­éppen vershez szottyan ked- den igényt kielégítőek. ve. azt is olvasgathat. Föl- — Kemény munkát végez, téve, ha ismeri a szerb nek a tábor lakói, talán a nyelvet A házak előtt nem magyaroknak szokatlanul is kis leleményre valló meg- nehezet. Hisz ők középisko­annyi figura, jelmondat, cí- lások. míg a mieink között mer, kavicsból, virágból... sok felnőtt is akad. Érdekes­Gyanítható, mintha bá- ségképp említem, a legfia­rányt formázna az egyik talabb „munkásunk" öt és címer bal fele, tehát a házi- fél éves, a legidősebb het­kóban szegediek laknak. Aj- ven. A nehéz munka elle­taia nyitva, vízcsobogás hang- nére derekasan dolgoznak a zik bentről. Felbukkan előbb szegediek, csak jót monri­egv göndör-szőke férfi fej, hatók róluk, majd előugrik teljes élet- — A barack, a meggysze­nagyságban Bárdos János. dés. a répa. a szójagazolás, Kezeben mosogatószer, cső- a kukoricacímerezés után mi­pögő rongydarab. A Széche- (yen elfoglaltságok várják a nvi gimnázium tanára ta- táborotokat? karit. — Ebben az évben 28 féle — Itthon maradtunk miat- tanfolyam közül válogathat­tatok, gondoltam, kihaszná- tak — válaszolja Olajos [ lom az időt. Lepókhálóztam Tibor, táborvezető' helyettes, a sarkokat, már a fürdószo- magyar nyelven. — Műkő­bánál tartok. dik tánciskola. úszótanfo­Széles mozdulatokkal foly- lyam. kosárlabda- és futball­tatja a munkát, nagy tgye- játékvezető kurzus, jól ha­kezettel zabolázza a törlő- íadnak a b kategóriás rádió­ruh®t (hiába, nem férfi- amatőrök. Esténként bemu­munka). tatóesteket tartanak a bri­Németh Istvánnal és K6- gádok. S ami talán rendkí­nya Sándorral, a szegedi vüli. a múlt hét szombat­városi KISZ-bkzottság mun- ján lakodalmat ültünk. A ka társáivá 1 konstatálhatjuk jegyespár itt tartotta az es­az egyre teljesebb rendet: küvőjét. Hát volt násznép az emeletes vaságyakat fe- is elég! A szegediek reme­szesre kihúzott plédek ta- kül mulattak, karjak. tiszta a padlószö- Szóval a nyelvi nehézség nyeg, fenvesre súrolt a mos- nem akadály. Sem a szóra­dó. .. A 15 szegedi fiú szo- kozásban. sem a munkában, bája. A tíz lány a szom- Igen. rövid utazás után a szed ban lakik. Bárdos Jáno- barackosban keressük a sort. son kívül most eppen va'.a- ahol a radnótistak (19-en), mennyien barackot szednek,) ságvárisok, rózsasok. Kos­mintegy 30 kilométernyíre <» suth Zsuzsá-sok szüretelnek. tábortól. A bányászatáról híres varesi A jugoszláviai vajdaság- fiatalokkal dolgozik egy bri. bac hr.rua Moyet^a. os&y, fe-áte Emese. Tavaly is együtt tá­borozott osztályúk, ide 19-en jöttek. Bevallott céljuk, az osztály közösséggé kovácso­lása. Ezért keresik az együtt­lét legkülönfélébb módját, itthon és külföldön. A ró­zsás Kovács Zoltán, a fa tetejéről köszön ránk, koto­riakkal van egy csoportban. — Hogy járjon a kezünk, ahhoz fölösleges a beszéd. Amit meg muszáj elmonda­ni. és sok ilyen van, annak megtaláljuk a módját — nem is szól többet, eltűnik az összezáruló lombos ágak között. Jangl Ferencről, aki a textilipariba jár, úgy tartják, hogy a legjobb munkás, — Igaz ez? — Joó András. radnótista, azonnal rábólint. Együtt dol­goznak Ferivel, ő csak tudja. Beszélgetés közben előkerül Sik Péter, a radnótisok osz­tályfőnöke. Szemüvege mö­gül törli a verítéket. — Edződünk — mondja. — Testi, lelki próbatétel a munka. Elgondolom, mennyi nevelési cél valósult meg észrevétlen! Míg telnek a vödrök és a ládák, kováeso­lódik a közösség, nő a mun­ka becsülete. Hiszem, hogy nemcsak termelési értékert dolgozunk itt. Mag F-dit D A statisztikában vüág­I szerte azok a halálokok I szerepelnek az első helyen, amelyek összefüggésbe hoz­hatók a századunk máso­dik felének technikai fej­lődésével. Mit tehet ez el­len az egészségügy? — Az orvostudomány rendkívül gyorsan fejlődött az utóbbi néhány évtized­ben, sikerrel küzdötte le a heveny fertőző betegségeket, képes elhárítani a sebészeti katasztrófákat, megszüntette » tuberkulózist, mint nép­betegséget. Most olyan problémákkal kell szembe­néznie, amelyeknek okozója, előidézője többnyire maga az ember. A motorizáció, a mozgásszegény életmód, a túltápláltság, a mértékte­! len dohányzás és alkoholfo­í gyasztás, a nyugtató és ser­•; kentő gyógyszerek felelőt­len használata, más, szintén káros jelenség mellett, szükségessé teszi, hogy a gyógyításba n -megelőzés­ben legyünk figyelemmel a felerősödött környezeti, tár­sadalmi hatásokra ... Az egészségügy az ezredforduló­ig fontosabb lesz, 6 ez el­sősorban a szűrések és a felvilágosítás alkalmainak bővítésében, kiterjesztésében nyilvánul meg. Minderre az 1972-es egészségügyi tör­vény megalkotásakor' gon­doltak, így az abban foglalt célok 2000-ben is érvénye­sek lesznek, azaz a magyar egészségügy követendő stra­tégiája változatlan., 0 Említette a gyógysze­reket. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a gyógyulni vágyó emberek mind töb­bet, olykor csodákat is vár­nak az új készítményektől. Lesznek-e a mainál hatáso­sabb gyógyszerek? — A helyzet és a tenni­való meglehetősen bonyo­lult. Egyfelől napi feladat a meglevő gyógyszerekkel való ésszerű gazdálkodás: a fogyasztás orvosilag indo-, kolt és szükséges szintre csökkentésével ugyanis az elkövetkező 10—15 évben 5—8000 kórházi ágyat sza­badíthatnánk fel. Ugyanak­kor a magyar egészségügy­nek az is érdeke, hogy fo­lyamatosan fejlessze a gyógyszerkutató-bázist, ke­resse azokat az új vegyüle­teket, amelyek gyógyszerek­ké fejlesztve sikerre! alkal­mazhatóak a legkülönbö­zőbb betegségek terápiájá­ban. Jó úton járunk: a becslések szerint 1985 kö­rül megismerjük a recep­torok elvi felépítését, 1990­ig a receptorrendszerre vo­natkozó részletesebb isme­retek is a birtokunkban lesznek. Ez roppant fontos, ugyanis a receptorok olyan enzimkomplexek, illetve más molekulacsoportok, amelyekhez egy-egy adott gyógyszer speciális módon kapcsolódik. A kémiai szer­kezet és a biológiai hatás közötti összefüggésre vonat­kozó információs anyagok 1985-ig annyira felgyülem­lenek. hogy ezt követően már általános érvényű tör­vények megfogalmazására is számíthatunk. Ezzel meg­nyílik az út az egyes be­tegségeket speciálisad, cél­zottabban, azaz hatásosab­ban, eredményesebben gyó­gyító készítmények előállí­tásához. D Az orvosbiológiai kuta­tások. különösen az alap­kutatások nemzetközi jel­legűek, e téren észlelhető leginkább a nemzetközi munkamegosztás. Hogyan veszünk ebben részt? — Legfontosabb feladata­ink közé soroljuk a nemzet­közi együttműködésben, el­sősorban a KGST-ben folyó kutatásokat. A baráti szo­cialista országok orvostudo­mányi intézetei közötti sok­oldalú kutatási együttműkö­dés további szélesítését cé­lozzák azok a szakértői ajánlások, amelyek rögzítik a közös kimunkálásra java­solt kutatási főirányokat: kijelölik a koordináló inté­zetéket. Feladatunk elsősor­ban az együttműködés tar­talmi javítása. A tőkés or­szágokkal folytatott terv­szerű orvostudományi együttműködésünk koordi­nálásánál és szabályozásá­nál egyik alapvető szem­pont, hogy azok összhang­ban legyenek a hazai kuta­tásokkal ... Rendkívül ösz­szetett feladatról van szó: a megelőzés, illetve a gyó­gyítás érdekében 35 szakor­vosi és 6 gyógyszerészi disz­ciplínát tartunk nyilván. A kutatásban a differenciáló­dás még erőteljesebb, mi­vel az elméleti és a klini­kai kutatásokban egyaránt lehetővé vált a jelenségek törvényszerűségeinek mé­lyebb megismerése. Miután a gyári technológiai szaba­dalmaktól vagy ipari érde­keltségű felfedezésektől el­térően az orvosbiológiai alapkutatások eredményei a különféle kongresszusok, szimpózionok, ösztöndíjas utak révén könnyen hozzá­férhetőek, a nemzetközi együttműködés kölcsönös előnyöket biztosító tevé­kenység ... Természetesen nemcsak a kifejezetten tu­dományos eredmények hasz­nosítása javíthat a társada­lom általános egészségi ál­lapotán. A jelentős, széles körű életmódbeli változá­sok; a dohányzó mérséklé­se, az ésszerűbb étrend, a fizikai tevékenység fokozá­sának eredményeként pél­dául az Egyesült Államok­ban. Ausztráliában és Űj­Zélandon nagymértékben csökkent a koszorúér-elme­szesedés okozta szívbeteg­ségben elhalálozottak szú­rna. Ha meggondoljuk, hogy nálunk szív- és érrendszeri betegségek a halálozások több mint feléért, a rok­kanttá nyilvánítások negy­ven százalékáért felelősek, s hogy a belgyógyászati osztályokon és az alapellá­tásban gondozottaknak ugyancsak negyven százalé­kát ezek a betegek teszik ki; nyilvánvaló, hogy a helyzet javítása nem kép­zelhető el kellő társadalmi összefogás nélkül. Grénitzer Róbert Aorárszakmérnöki és szakálialorvosi továbbképzés Az őszi félévben az agrár­tudományi egyetemeken. a kertészeti, és az erdészeti egyetemeken, továbbá az Al­latorvostudományi Egyete­men — kétéves tanulmányi idővel — újabb szakmérnö­ki és szakállatorvosi tovább­képzés kezdődik. „ A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem mezőgazdaság­A nyomda- és papíripar helyzete Csütörtökön a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgo­zói Szakszervezete Központi Vezetőségi ülésen vitatta meg a szakszervezet előző kongresszusa óta eltelt idő­szak munkáját. Lux János főtitkár érté­kelésében egyebek között rá­mutatott: mindenképpen po­zitív eredményként könyvel­hető el. hogy ez az ágazat az ipart átlagnál jobb ered­ményeket ért el az utóbbi idöben, ugyanakkor mind nyomasztóbb gond a fokozó­do munkaerőhiány. Különö­sen néhány nagy nyomda­ban kevés a jó szakember. A gazdálkodás körülményeit mehaay. ewúbcn ms& M-UHféz ellátási gondok is nehezítet­ték, bar ez a korábbi,' sok helyen tapasztalt pazarlás megszüntetésére, csökkenté­sére is ösztönzött, főleg a drága import nyomdai papí­rokból. A legfontosabb terü­leteken a nyomdaipar végül eleget tett az igényeknek, például a tankönyvellátás — terjesztési problémákon kí­vül — az utóbbi két évben már megfelelő volt. A papír­iparban is elsődlegesen a munkaerőgondok jelentenek problémát. Néhány üzemben vissza kellett térni a szaka­szos termelésre, mert a fo­lyamatos gyártás feltételei B£i» voltak butüsitva^óe-g: a sorra alakított vállalati munkaközösségeknek kö­szönhetően is — mind több esetben lehetővé válik a fo­lyamatos termelés megszer­vezése. A szakszervezeti főtitkár arról is szólt, hogy a szak­mai képzés és továbbképzés szervezésében jelentős az előrelépés. A nyomdaipari szakmunkásképző intézetben megkezdődött egy korszerű tanműhely kialakítása. Szá­mos tanfolyamot szerveztek és szerveznek most is a leg­különfélébb szakmakban, J például tipográfusokat és dokumentációs szakembere­ket M kitanttaeak. tudományi karán a takar­mánygazdálkodási, vetomag­gazdálkodási, vállalatgazda­sági és a gazdasagelemző szakon kezdik meg az ok­tatást. Az egyetem mező­gazdasági gépészmérnöki ká­rán szintén több szaktérülé­ten sajátíthatják el az ujabb ismereteket a hallgatók. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen vállalatgazdálko­dási, növényvédelmi és me­zőgazdasági vízgazdálkodási témakörökben szerezhetnek szakmérnöki diplomát a je­lentkezők. A Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetemen a mezőgazdaságtudományi kar növényvédelmi, talajéul-gaz­dálkodási, takarmánygazdál­kodási. sertésten .véset esi és vállalatgazdálkodási szakon, az egyetem mosonmagyaró­vári kara pedig a szarvas­marha-, juhtenyésztés téma­körében, továbbá húsipari szakon szervezi meg a kép­zést. A Kertészeti Egyetem termesztési és tartósítóipari karán ugyancsak több té­makört ölel fel a tananyag. Az Erdészeti és Faipari Egyetemen erdészeti gazda­sági szakon indítják a szak­mérnöki oktatást. Az Ajlat­orvostudományi Egyetem klá t+nnr yA/ar-rtS

Next

/
Thumbnails
Contents