Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-08 / 160. szám

Péntek. 1983. július 8. 3 Mííanyagmozgatás - csibén A KSZV-ben: berendezés házilag Németh István e hét keddjén, a háromnegyed négyes busszal utazott Algyőről Szegedre, és a Nagyállomáson jó egy órával vonata indulása előtt szolgálatra jelentkezett A vezényleten az esti pesti expresszt kapta, amelylyel fölrobogott a fővárosba, két és fél órát közlekedve a kocsik között. Onnan a Szobi személyt vitte a végállomásig, amikor is rásötétedett. Hajnali fél háromig aludt, majd három óra harminckor elindult, és visszafelé is 63—r70 kilométerre szóló jegyeket lyukasztott a pestig utazó szobi utasoknak. Ezután magát kicsit rendbe szedve, átvette a szolgálatot a Napfény expresszen, Szegedig. Ha szerdán délre nem lett volna megbeszélve a brigádprogram, a 9 óra 55-sel hazaugrott volna Algyőre megpermetezni a szőlőt, megfőzni az ebédet, hogy mire az utolsó busz visszaindul Szegedre. a legsürgősebb otthoni munkák se maradjanak végezetlenül. Mindezt azért, hogy frissen ébredjen a vasutasok laktanyájában, a csütörtök reggeli pécsi gyorshoz. Mivel a fordulószolgálat szabályai szerint a pécsi vonat utasai sem' mehetnek jegyvizsgáló nélkül egy tapodtat se. A dunántúli fővárosba érkezése után Németh István kevés idő múltán indult újból Szegedre. Bármenyire, is hajtott a masiniszta, este lett, mire beértek. A menetrendnek megfelelőén, 22 óra utón lejelentkezhetett a Nagyállomáson, hogy baj nélkül befejezte a -szolgálatot. Fél óra teltével újra vonatra ült, és negyedóróval éjfél előtt benyitott a lakásába. Két efeész és egy negyed napot töltött távol otthonától, utazott — testvérek között számolva is — jó ezer kilométert. Évente íóbb 10 ezret. Es a 25 év alatt mindössze egyszer késte le a hajnali gyorsot. Ennyi vonatozás már untig elég is lenne egy embernek^ ha alkalomadtán nem ir.dulnáuak mentesítő vagy hétvégi vonatok. A kényszer két beosztásból egyet csinált. A piros csíkos sapkás kalauz vonatvezető meg jegyvizsgáló is egyben. Fontos a vonatok életében, hogy szerelvény szellemi vezető nélkül se Indulhat. Aki nem azonos a mozdonyvezetővel. Császár István három évtizedet már leszolgált a vasútnál. Szikkasztotta a nap a sínek között, fékezett hosszú éjszakai tehervonatokat, jegyeket lyukasztott a hétvégi, púposra tömött kocsikban, míg végül minden szükséges iskola letétele után előlépett vonatvezetővé. Ráérős időben ez is belekeveredik a beszélgetésbe, ö mondja el, mikor is indulhatunk valójában, ha éppen fölülünk a pesti gyorsra. .— Előbb fölírjuk a vonatokat. kiszámoljuk menynyi tonnát nyomnak, megnézzük meg van-e fékezve. A vonatterhelési kimutatást rávezetjük a mozdony Lapjára, kiadjuk a menetigazolványt, és amikor minden rendben, és az indulási idő is 6timmel, a mozdonyvezető rákapcsolhat. Amikor kész a papírmunka. a vezető kimegy az utasok közé, és kezdi a jegylyukasztást, annak rendje és módja szerint. Történetek is előkerülnek a hosszú utazgatások emlékei közül.' Császár István sorolja: — Egyszer Rozikával, nyugdíjba ment már, hoztuk haza az expresszt. A büfékocsiban egy utas nem akarta megmutatni a jegyét, nyomozónak adta ki magát. Engem kért Rozika, próbáljam elkérni az igazolványát. Segítettem, de az utas kikötötte csak a főnöknek hajlandó elővenni az iratait. Szóltunk közben a Lacinak ő is nyomozó, kérje el ő. Neki is ugyanazt mondta. Nem volt mit tenni, bekísértük ide, az állomásra. Budai Lacihoz. Vesztünkre, mert az ember bemutatkozás után Itt is ragaszkodott a főnökhöz. Odaszóltunk telefonon. Onnan is a helyettes jött, annak se került elő a papír. Amikor kértük a bilincset, nagy nyugalommal előhúzta a személyi igazolványát. Majdnem fölképeltem mérgemben: földtani geodéta volt. csak potyázni akart. Hasonló történeteket aKár napestig is tudnának mesélni a Táncsics Mihály szocialista brigád utazó tagjai, csak nem dologidőben. Mert a szerdai délelőtt éopen a peronszegély festésének napja lett volna. Csakhogy akik a vasutasnap tiszteletére kitakarították a környéket, már újra szolgálatban álltak. Ennek kapcsán emiitette Hajós József brigádvezető, hogy a kilenctagú csapat évente ezer óra Nagy László felvételei társadalmi munkával toldja meg a szolgálatot. Nemcsak a peronmunkákba segítenek, mászókát, autógumit. gyerekjátékokat festenek, szerelnek a Víztorony mögötti óvodában. A nem mindennapos emberi teljesítmény hallalán nem is illett a kérdés a Táncsics Mihály brigád pihenéseihez, hogy elégedettek-e a munkájukkal. Császár István mondotta: — A nagyapám fűtő volt. Neki adott annyit a .vasút, hogy föl tudott nevelni, ki tudott házasítani öt gyereket. Én se panaszkodhatok, mert még mindig többet keresek, mintha gyári munkás lennék. Azonkívül, hogy a szabad időmben se legyek vonat nélkül, most küldtek ki a Szovjetunióba — jutalomutazásra. Azt már Németh István jegyezte meg, hogy nem is nagyon tudnának már húszharminc év szolgálat után más munkába kezdeni. A többség csak a vonatokhoz ért. Meghatározott pályán mozognak. Ö például — megvan minden iskolája — mégsem lehet vonatvezető, mert most már föl kell tenni a nagyítós szemüveget a jegyek ellenőrzésekor. Szavaival: aki nem lót jól, nem vihet vonatot. Erre mindnyájan összenézünk, és fogódzva haladunk tovább. Alsóvárosi vasutascsalád sarja Hajós József, aki a brigádvezetöi teendőin kívül. főállásban szintén vonatvezető-jegykezelö. Két lány apjaként nem szívesen engedné a családot a vasúthoz. Szerinte nem nőnek való a sok éjszakázás, és a kolléganői is állandó trágarságoknak vannak kitéve. Erről bővebben a brigád egyetlen asszonya S:ilágyi Józsefné tudott volna igazán beszélni, de ő is mind'g kint van valahol a pályán, mint a többiek. A huszonhárom vasutasévre említette Hajós József, hogv hiába szúr, hiába fái minden porcikája. ha otthon kinyitja az ajtót: a táska elindul szolgálatba . .. Majoros Tibor fi 33. vasutasiiaíi programba Ma, pénteken Budapesten, a Vigadóban adják át a Kiváló Vasutas és Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetéseket. Ugyancsak pénteken Szegeden, délután hároínnegyed 4-kor a vasútigazgatóság éoületének bejáratánál megkoszorúzzák a vasutas munkásmozgalmi emléktáblát. Szombaton délelőtt 1/1 órakor Szegeden, az SZVSE sporttelepén rendezik az igazgatóság központi ünnepségét. Beszédet dr. Lugosi József, a vasutas területi szakszervezeti bizottság titkára mond. Az ünnepséget követően gazdag kulturális és sportprogramra kerül sor. Vasárnap délelőtt fél 11 órától a Széchenyi téren a vasutas fúvószenekar térzenét ad. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalátnál egy év alatt visszatcrül egyik fontos nyersanyaguk, a műanyagszemcse szállításának, anyagmozgatásának korszerűsítésére fordított nyolcmillió forint. Az évi negyvenmilliónyi pehelykönnyű, terményep „csipkezsák", a nagy mennyiségű műanyagkötél és zsineg gyártásához ugyanis évi 4000 tonna hazai és tőkés import granulátumot használnak fel, amelynek a mozgatásánál szóródási veszteségek keletkeztek. Ezért olyan zárt tárolási—anyagmozgatási rendszert dolgoztak ki. amely kiküszöböli a veszteségeket Eszerint a szemcsét már a gyártó ' cégektől — az NSZK-ból, illetve a Tiszai Vegvikombinátból — a sérülékeny zsákok helyett közúti tartálykocsikba ömlesztve szállítják. Ezekből — a hagyományos raktár helyett • — négv. egyenként 100- köbméteres fémsilóba szivattyúzzák maid a granulátumot. amit a feldolgozáskor ugyancsak szivatvtvűkkal. csővezetékeken továbbítanak a gépekhez. Ugyanígy gépesítették, automatizálták a szemcsék színezését. a festékanyag mozgatását, bekeverését is. Ez utóbbi — házilag készített — berendezés rriár megkezdte a próbaü:v*melést. Házilag tervezték a többi anyagmozgató, illetve tároló berendezést is. Eredetileg az egészet tőkés importból kívánták beszerezni, végül is a vállalat műszaki kollektívája oldotta meg a feladatot. Ez magában véve nvolc milliós tőkés importkiváltást ielent. Emellett — a zsákolás elmaradásáért — árengedményt kapnak a gvártó cégektől. további megtakarítást- ielent a szóródási és egyéb veszteség elmaradása. Mindemellett pz egész tárolási. anyagmozgatási feladatot a korábbi létszám felével pldiák meg. ígv takarítják meg egv év alatt a beruházási költségeket. •• Hagyar fiatalok a külföldi egyetemeken Csütörtökön Budapesten, az ELTE Budaörsi üti kollégiumában száznyolcvan — a külföldi felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert — magyar fiatal tett fogadalmat, hogv képességeinek megfelelően, szorgalmasan gyarapítja . tudását, hazánk állampolgárához rriéltó. emberi magatartást tanúsít. A külhoni felsőoktat ási intézménybe készülőket a következő napokban tájékoztatják a fogadó országokban rájuk váró körülményekről, s praktikus tudnivalókkal, ismeretekkel látják el őket útravalóul. A Szovjetunióba és Bulgáriába július, az NDK-ba augusztus közepén, Csehszlovákiába 'szeptemberben, Jugoszláviába októberben utaznak az új ösztöndíjasok. Az 1983-as esztendő rendkívüli év volt a külföldi főiskolákra, egyetemekre pályázók számára. A januári felvételi vizsgákon először számították be a diákok harmadik év. végi és a negyedik félévi eredményeit. s ez volt egyben a 120 pontos új félvételi rendszer főpróbája is. Az illetékesek szerint talán a pontrendszer . újszerűsége volt ' az oka annak, hogy az idén százzal kevesebben pályáztak, mint a korábbi években. Az 500 jelentkezőből 180 fiatalt vettek fel, 96 pontos átlaggal, ami a régi rendszerben 16 pontnak felel meg s ez egy egész ponttal jobb, mint az elmúlt esztendők átlaga. A Művelődési Minisztérium illetékesei elmondották: a Szovjetunióban 110, az NDK-ban 40. Romániában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Bulgáriában összesen 30 hallgató kezdi meg felsőfokú tanulmányait. 1948 óta tanulnak magyar ösztöndíjasok a Szovjetunióban. 1950-től pedig a többi európai szocialista országokban. elsősorban olyan szakokra — például repülőgépmérnök. hajóépítő, környezetvédelmi. higiénikus or»vosi, újságírói —, amelyeket hazánkban nem oktatnak. Vannak diákjaink — mérnök- közgazdász- és agrármérnökjelöltek — olyan szakokon is, amelyek a honi felsőfokú iskoláinkban is megtalálhatók. Erre azért van szükség, hogy a KGST-integráción belül a különböző kooperáci ókban részt vevő szocialista országok mérnökei, külkereskedői azonos ismeretekkel rendelkezzenek, ismerjék a különböző területek technológiáit, műszaki színvonalát, feltételrendszerét. s jól beszéljék az adott ország nyelvét, ismerjék társadalmi, gazdasági életüket. A beiskolázás környező szocialista országok egyetemeire. főiskoláira nemzetiségeink anyanyelvi szakemberképzését is segíti. Elsősorban ta nemzetiségi iskolák pedagógusai, a művelődési házak, tömegkommunikációs eszközök lövendő munkatársai tanulnak Jugoszláviában, Csehszlovákiában és Romániában. A különböző évfolyamokon a Szovjetunióban 1200. az, NDK-ban. Lengyelországban, Csehszlovákiában, Bulgáriában, Romániában mintegy 400, összesen l(/00 magyar fiatal készül választott hivatására. A legtöbben Moszkvában. Leningrádban és Kijevben tanulnak, de vannak diákok Rigában. Lvovban. Minszkben és Odesszában. A Német Demokratikus Köztársaságban többségük a drezdai műszáki egyetemen és a közlekedési főiskolán tanul. Csehszlovákiában a műszaki egyetemisták elsősorban Prágában és Pardubicében, a szlovák nemzetiségi fiatalok Pozsonyban részesülnek képzésben. Jugoszláviában ugyancsak nemzetiségi diákok tanul, nak: az újvidéki és a zágrábi felsőoktatási intézményekben szerb. horvát, Ljubljanában szlovén nemzetiségűeket képeznek tanárrá. Bulgáriában főleg leendő agrár szakembereket képeznek, de a várnai főiskolán az idegenforgalmi ismereteket sajátítják el a magyar fiatalok. Romániában néhány nemzetiségi tanárjelölt és olajmérnökhallgató vesz részt a képzésben. Hazánk és Franciaország Pierre Maurov személvében a Francia Köztársaság miniszterelnökét váriuk hazánkba. A közelgő eseménv újszerűnek, aligha mondható: egv kezünkön már meg se tudiuk számlálni a magvar—francia kormánvfői megbeszélésekét. S alig egv éve került sor Kádár János és Francois '' Mitíérrand o- cstalálkozóiara. Ami akkor érvényes volt. "változatlanul áll most is. Mindenekelőtt, az hogv hazánkat Franciaország figyelemre méltó partnerének tekinti. A . látogatás ténve ezúttal is azt bizonyítja. hogv bar a magvar é- p francia nézetek számos kérdésben nem egyeztethetők össze, mégis a Duna és a Szaina partián egvaránt a -kapcsolatok fejlesztését oárloliák. Ami a szorosan vett kétoldalú kapcsolatokat illeti, a tavalyi lénvegretöró magvar—francia csúcs után már nem lehet Aem szabad hogv bármelvik fél is a kérdések felszínén mozogjon. vagyis nem arra keli helvezni a hangsúlyt, amit már eléftünk Tehát a kérdés ma már aligha vetődik úgv fel. hogv mennvivel növekedett áruforgalmunk — bár megjegyzendő hogv a franciák még mindig kevesebb magvar árut vesznek, mint fordítva — a lénvegi kérdés úgv hangzik: vaion Franciaország feizárkózik-e Magvarország olvan tőkés gazdasági nartnerei mellé, mint amilven Ausztria, vagv az NSZK. Ehhez a kívánatos feileménvhez arra lenne szükség, hogv a felek gvakorlatiasabbá kézzelfoghatóbbá teevék ipari és kereskedelmi | együttműködésünket olvan formákat és módszereket kutassanak fel amelvck jobban megfelelnek a vállalatok igénveinek. Tavaiv Mitte—and el-';k azt is említette: a franciáknak fel k°ll fedezni a magyar kultúra eredetiségét. sokszínű gazdagsását.' Nyugodtan leszögezhetjük, hogv muzsikában képzőművészetben filmben elő-' rehaladt kincsetek megismertetése. Irodalmunk még nem részesült igazi eliámei'é.sben' de 'érlelődik a változás, a francia állam már jobban ösztönzi, a könyvkiadókat, lemez-cégeket. A hozzánk érkező 54 éves Pierre Maurov .jstimi". vagyis észak-francia, nagyapja még favágó volt. aoia már néptanító. Ö maga a tanulást választotta, de azért nem szakadt el a gyártól sem. Munkásvonattal iárt a gimnáziumba. Ifjúságának ütemét — ő maga mondja ígv önéletírásában — ez a munkás-1 vonat szabta meg: az ismerkedés a bányászokkal, kohászokkal va«-"-•átkel. gondiaikkal-baiaikkal. Maurov még kamaszfővel fölesküdött a politikára és belépett a Szocialista Pártba Előbb a Szocialista Ifjúsági Szövetség főtitkára, maid a szocialisták főtitkárhe1 vertese lesz. s egvöen örökös lille-i polgármester. Fávizsban azt mondiák, két fő tulajdonsága van: bíria Mitterrand teljes bizalmát. továbbá hogv valamilyen csendes nvugodt erőt sugároz. Ez a nvugodt erő a parlamenti csatákban viharossá is tud válni. amikor a lobboldali támadásokkal kell . sz°mbeszállnia Hozzánk az a Pierre Maurov érkezik, akivel nem mindenben értünk egvet abban azonban igen hogv közös a béke és biztonság megteremtéséért vállalt felelősségünk. Hável József