Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-08 / 160. szám

Péntek. 1983. július 8. 3 Mííanyagmozgatás - csibén A KSZV-ben: berendezés házilag Németh István e hét kedd­jén, a háromnegyed négyes busszal utazott Algyőről Sze­gedre, és a Nagyállomáson jó egy órával vonata indulá­sa előtt szolgálatra jelentke­zett A vezényleten az esti pesti expresszt kapta, amely­lyel fölrobogott a fővárosba, két és fél órát közlekedve a kocsik között. Onnan a Szobi személyt vitte a végállomá­sig, amikor is rásötétedett. Hajnali fél háromig aludt, majd három óra harminckor elindult, és visszafelé is 63—r­70 kilométerre szóló jegyeket lyukasztott a pestig utazó szobi utasoknak. Ezután ma­gát kicsit rendbe szedve, át­vette a szolgálatot a Nap­fény expresszen, Szegedig. Ha szerdán délre nem lett volna megbeszélve a brigád­program, a 9 óra 55-sel ha­zaugrott volna Algyőre meg­permetezni a szőlőt, megfőz­ni az ebédet, hogy mire az utolsó busz visszaindul Sze­gedre. a legsürgősebb otthoni munkák se maradjanak vé­gezetlenül. Mindezt azért, hogy frissen ébredjen a vas­utasok laktanyájában, a csü­törtök reggeli pécsi gyors­hoz. Mivel a fordulószolgá­lat szabályai szerint a pécsi vonat utasai sem' mehetnek jegyvizsgáló nélkül egy ta­podtat se. A dunántúli fő­városba érkezése után Né­meth István kevés idő múl­tán indult újból Szegedre. Bármenyire, is hajtott a ma­siniszta, este lett, mire be­értek. A menetrendnek meg­felelőén, 22 óra utón leje­lentkezhetett a Nagyállomá­son, hogy baj nélkül befe­jezte a -szolgálatot. Fél óra teltével újra vonatra ült, és negyedóróval éjfél előtt be­nyitott a lakásába. Két efeész és egy negyed napot töltött távol otthonától, utazott — testvérek között számolva is — jó ezer kilométert. Éven­te íóbb 10 ezret. Es a 25 év alatt mindössze egyszer kés­te le a hajnali gyorsot. Ennyi vonatozás már un­tig elég is lenne egy ember­nek^ ha alkalomadtán nem ir.dulnáuak mentesítő vagy hétvégi vonatok. A kényszer két beosztásból egyet csinált. A piros csíkos sapkás kalauz vonatvezető meg jegyvizsgáló is egyben. Fontos a vonatok életében, hogy szerelvény szellemi ve­zető nélkül se Indulhat. Aki nem azonos a mozdonyveze­tővel. Császár István három évtizedet már leszolgált a vasútnál. Szikkasztotta a nap a sínek között, fékezett hosszú éjszakai tehervonato­kat, jegyeket lyukasztott a hétvégi, púposra tömött ko­csikban, míg végül minden szükséges iskola letétele után előlépett vonatveze­tővé. Ráérős időben ez is bele­keveredik a beszélgetésbe, ö mondja el, mikor is indul­hatunk valójában, ha éppen fölülünk a pesti gyorsra. .— Előbb fölírjuk a vo­natokat. kiszámoljuk meny­nyi tonnát nyomnak, meg­nézzük meg van-e fékezve. A vonatterhelési kimutatást rávezetjük a mozdony Lap­jára, kiadjuk a menetiga­zolványt, és amikor minden rendben, és az indulási idő is 6timmel, a mozdonyve­zető rákapcsolhat. Amikor kész a papírmun­ka. a vezető kimegy az uta­sok közé, és kezdi a jegy­lyukasztást, annak rendje és módja szerint. Történetek is előkerülnek a hosszú utazgatások emlé­kei közül.' Császár István sorolja: — Egyszer Rozikával, nyugdíjba ment már, hoz­tuk haza az expresszt. A büfékocsiban egy utas nem akarta megmutatni a je­gyét, nyomozónak adta ki magát. Engem kért Rozika, próbáljam elkérni az iga­zolványát. Segítettem, de az utas kikötötte csak a főnöknek hajlandó előven­ni az iratait. Szóltunk köz­ben a Lacinak ő is nyomo­zó, kérje el ő. Neki is ugyanazt mondta. Nem volt mit tenni, bekísértük ide, az állomásra. Budai Laci­hoz. Vesztünkre, mert az ember bemutatkozás után Itt is ragaszkodott a főnök­höz. Odaszóltunk telefonon. Onnan is a helyettes jött, annak se került elő a papír. Amikor kértük a bilincset, nagy nyugalommal előhúzta a személyi igazolványát. Majdnem fölképeltem mér­gemben: földtani geodéta volt. csak potyázni akart. Hasonló történeteket aKár napestig is tudnának mesél­ni a Táncsics Mihály szo­cialista brigád utazó tagjai, csak nem dologidőben. Mert a szerdai délelőtt éopen a peronszegély festésének napja lett volna. Csakhogy akik a vasutasnap tisztele­tére kitakarították a kör­nyéket, már újra szolgálat­ban álltak. Ennek kapcsán emiitette Hajós József bri­gádvezető, hogy a kilencta­gú csapat évente ezer óra Nagy László felvételei társadalmi munkával told­ja meg a szolgálatot. Nem­csak a peronmunkákba se­gítenek, mászókát, autógu­mit. gyerekjátékokat feste­nek, szerelnek a Víztorony mögötti óvodában. A nem mindennapos em­beri teljesítmény hallalán nem is illett a kérdés a Táncsics Mihály brigád pi­henéseihez, hogy elégedet­tek-e a munkájukkal. Csá­szár István mondotta: — A nagyapám fűtő volt. Neki adott annyit a .vasút, hogy föl tudott nevelni, ki tudott házasítani öt gyere­ket. Én se panaszkodhatok, mert még mindig többet keresek, mintha gyári mun­kás lennék. Azonkívül, hogy a szabad időmben se legyek vonat nélkül, most küldtek ki a Szovjetunióba — jutalomutazásra. Azt már Németh István jegyezte meg, hogy nem is nagyon tudnának már húsz­harminc év szolgálat után más munkába kezdeni. A többség csak a vonatokhoz ért. Meghatározott pályán mozognak. Ö például — megvan minden iskolája — mégsem lehet vonatvezető, mert most már föl kell tenni a nagyítós szemüveget a jegyek ellenőrzésekor. Szavaival: aki nem lót jól, nem vihet vonatot. Erre mindnyájan összené­zünk, és fogódzva haladunk tovább. Alsóvárosi vasutascsalád sarja Hajós József, aki a brigádvezetöi teendőin kí­vül. főállásban szintén vo­natvezető-jegykezelö. Két lány apjaként nem szívesen engedné a családot a vas­úthoz. Szerinte nem nőnek való a sok éjszakázás, és a kolléganői is állandó trá­garságoknak vannak kité­ve. Erről bővebben a bri­gád egyetlen asszonya S:i­lágyi Józsefné tudott volna igazán beszélni, de ő is mind'g kint van valahol a pályán, mint a többiek. A huszonhárom vasutas­évre említette Hajós József, hogv hiába szúr, hiába fái minden porcikája. ha otthon kinyitja az ajtót: a táska elindul szolgálatba . .. Majoros Tibor fi 33. vasutasiiaíi programba Ma, pénteken Budapes­ten, a Vigadóban adják át a Kiváló Vasutas és Ki­váló Munkáért miniszteri kitüntetéseket. Ugyancsak pénteken Szegeden, délután hároínnegyed 4-kor a vasút­igazgatóság éoületének be­járatánál megkoszorúzzák a vasutas munkásmozgalmi emléktáblát. Szombaton délelőtt 1/1 órakor Szegeden, az SZVSE sporttelepén rendezik az igazgatóság központi ünnep­ségét. Beszédet dr. Lugosi József, a vasutas területi szakszervezeti bizottság tit­kára mond. Az ünnepsé­get követően gazdag kultu­rális és sportprogramra ke­rül sor. Vasárnap délelőtt fél 11 órától a Széchenyi téren a vasutas fúvószenekar térze­nét ad. A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalátnál egy év alatt visszatcrül egyik fontos nyersanyaguk, a műanyag­szemcse szállításának, anyagmozgatásának kor­szerűsítésére fordított nyolc­millió forint. Az évi negy­venmilliónyi pehelykönnyű, terményep „csipkezsák", a nagy mennyiségű műanyag­kötél és zsineg gyártásához ugyanis évi 4000 tonna ha­zai és tőkés import granulá­tumot használnak fel, amelynek a mozgatásánál szóródási veszteségek kelet­keztek. Ezért olyan zárt tá­rolási—anyagmozgatási rendszert dolgoztak ki. amely kiküszöböli a veszteségeket Eszerint a szemcsét már a gyártó ' cégektől — az NSZK-ból, illetve a Tiszai Vegvikombinátból — a sé­rülékeny zsákok helyett közúti tartálykocsikba öm­lesztve szállítják. Ezekből — a hagyományos raktár he­lyett • — négv. egyenként 100- köbméteres fémsilóba szivattyúzzák maid a gra­nulátumot. amit a feldolgo­záskor ugyancsak szivatv­tvűkkal. csővezetékeken to­vábbítanak a gépekhez. Ugyanígy gépesítették, automatizálták a szemcsék színezését. a festékanyag mozgatását, bekeverését is. Ez utóbbi — házilag készí­tett — berendezés rriár megkezdte a próbaü:v*me­lést. Házilag tervezték a többi anyagmozgató, illetve tároló berendezést is. Ere­detileg az egészet tőkés im­portból kívánták beszerez­ni, végül is a vállalat mű­szaki kollektívája oldotta meg a feladatot. Ez magá­ban véve nvolc milliós tő­kés importkiváltást ielent. Emellett — a zsákolás el­maradásáért — árenged­ményt kapnak a gvártó cé­gektől. további megtakarí­tást- ielent a szóródási és egyéb veszteség elmaradá­sa. Mindemellett pz egész tárolási. anyagmozgatási feladatot a korábbi létszám felével pldiák meg. ígv ta­karítják meg egv év alatt a beruházási költségeket. •• Hagyar fiatalok a külföldi egyetemeken Csütörtökön Budapesten, az ELTE Budaörsi üti kol­légiumában száznyolcvan — a külföldi felsőoktatási in­tézményekbe felvételt nyert — magyar fiatal tett foga­dalmat, hogv képességei­nek megfelelően, szorgal­masan gyarapítja . tudását, hazánk állampolgárához rriéltó. emberi magatartást tanúsít. A külhoni felsőok­tat ási intézménybe készülő­ket a következő napokban tájékoztatják a fogadó or­szágokban rájuk váró kö­rülményekről, s praktikus tudnivalókkal, ismeretekkel látják el őket útravalóul. A Szovjetunióba és Bulgáriá­ba július, az NDK-ba au­gusztus közepén, Csehszlo­vákiába 'szeptemberben, Ju­goszláviába októberben utaznak az új ösztöndíja­sok. Az 1983-as esztendő rend­kívüli év volt a külföldi főiskolákra, egyetemekre pályázók számára. A januá­ri felvételi vizsgákon elő­ször számították be a diá­kok harmadik év. végi és a negyedik félévi eredménye­it. s ez volt egyben a 120 pontos új félvételi rendszer főpróbája is. Az illetékesek szerint talán a pontrend­szer . újszerűsége volt ' az oka annak, hogy az idén százzal kevesebben pályáz­tak, mint a korábbi évek­ben. Az 500 jelentkezőből 180 fiatalt vettek fel, 96 pontos átlaggal, ami a ré­gi rendszerben 16 pontnak felel meg s ez egy egész ponttal jobb, mint az el­múlt esztendők átlaga. A Művelődési Minisztéri­um illetékesei elmondották: a Szovjetunióban 110, az NDK-ban 40. Romániában, Csehszlovákiában, Jugoszlá­viában, Bulgáriában össze­sen 30 hallgató kezdi meg felsőfokú tanulmányait. 1948 óta tanulnak magyar ösztöndíjasok a Szovjetunió­ban. 1950-től pedig a többi európai szocialista országok­ban. elsősorban olyan sza­kokra — például repülőgép­mérnök. hajóépítő, környe­zetvédelmi. higiénikus or»­vosi, újságírói —, amelye­ket hazánkban nem oktat­nak. Vannak diákjaink — mérnök- közgazdász- és agrármérnökjelöltek — olyan szakokon is, amelyek a honi felsőfokú iskoláink­ban is megtalálhatók. Erre azért van szükség, hogy a KGST-integráción belül a különböző kooperáci ókban részt vevő szocialista orszá­gok mérnökei, külkereske­dői azonos ismeretekkel rendelkezzenek, ismerjék a különböző területek techno­lógiáit, műszaki színvona­lát, feltételrendszerét. s jól beszéljék az adott or­szág nyelvét, ismerjék tár­sadalmi, gazdasági életü­ket. A beiskolázás környe­ző szocialista országok egyetemeire. főiskoláira nemzetiségeink anyanyelvi szakemberképzését is segíti. Elsősorban ta nemzetiségi iskolák pedagógusai, a mű­velődési házak, tömegkom­munikációs eszközök löven­dő munkatársai tanulnak Jugoszláviában, Csehszlová­kiában és Romániában. A különböző évfolyamo­kon a Szovjetunióban 1200. az, NDK-ban. Lengyelország­ban, Csehszlovákiában, Bul­gáriában, Romániában mintegy 400, összesen l(/00 magyar fiatal készül válasz­tott hivatására. A legtöb­ben Moszkvában. Lenin­grádban és Kijevben tanul­nak, de vannak diákok Ri­gában. Lvovban. Minszk­ben és Odesszában. A Né­met Demokratikus Köztár­saságban többségük a drez­dai műszáki egyetemen és a közlekedési főiskolán ta­nul. Csehszlovákiában a műszaki egyetemisták első­sorban Prágában és Par­dubicében, a szlovák nem­zetiségi fiatalok Pozsonyban részesülnek képzésben. Ju­goszláviában ugyancsak nemzetiségi diákok tanul, nak: az újvidéki és a zág­rábi felsőoktatási intézmé­nyekben szerb. horvát, Ljubljanában szlovén nem­zetiségűeket képeznek ta­nárrá. Bulgáriában főleg leendő agrár szakembereket képeznek, de a várnai fő­iskolán az idegenforgalmi ismereteket sajátítják el a magyar fiatalok. Romániá­ban néhány nemzetiségi tanárjelölt és olajmérnök­hallgató vesz részt a kép­zésben. Hazánk és Franciaország Pierre Maurov személvé­ben a Francia Köztársaság miniszterelnökét váriuk hazánkba. A közelgő ese­ménv újszerűnek, aligha mondható: egv kezünkön már meg se tudiuk szám­lálni a magvar—francia kormánvfői megbeszélé­sekét. S alig egv éve ke­rült sor Kádár János és Francois '' Mitíérrand o- cstalálkozóiara. Ami akkor érvényes volt. "változatlanul áll most is. Mindenekelőtt, az hogv hazánkat Franciaország fi­gyelemre méltó partneré­nek tekinti. A . látogatás ténve ezúttal is azt bizo­nyítja. hogv bar a magvar é- p francia nézetek szá­mos kérdésben nem egyez­tethetők össze, mégis a Duna és a Szaina partián egvaránt a -kapcsolatok fejlesztését oárloliák. Ami a szorosan vett kétoldalú kapcsolatokat illeti, a ta­valyi lénvegretöró ma­gvar—francia csúcs után már nem lehet Aem sza­bad hogv bármelvik fél is a kérdések felszínén mo­zogjon. vagyis nem arra keli helvezni a hangsúlyt, amit már eléftünk Tehát a kérdés ma már aligha vetődik úgv fel. hogv mennvivel növekedett áru­forgalmunk — bár meg­jegyzendő hogv a franciák még mindig kevesebb ma­gvar árut vesznek, mint fordítva — a lénvegi kér­dés úgv hangzik: vaion Franciaország feizárkózik-e Magvarország olvan tőkés gazdasági nartnerei mellé, mint amilven Ausztria, vagv az NSZK. Ehhez a kívánatos feileménvhez ar­ra lenne szükség, hogv a felek gvakorlatiasabbá kézzelfoghatóbbá teevék ipari és kereskedelmi | együttműködésünket olvan formákat és módszereket kutassanak fel amelvck jobban megfelelnek a vál­lalatok igénveinek. Tavaiv Mitte—and el-';k azt is említette: a franci­áknak fel k°ll fedezni a magyar kultúra eredetisé­gét. sokszínű gazdagsását.' Nyugodtan leszögezhetjük, hogv muzsikában képző­művészetben filmben elő-' rehaladt kincsetek megis­mertetése. Irodalmunk még nem részesült igazi eliámei'é.sben' de 'érlelődik a változás, a francia ál­lam már jobban ösztönzi, a könyvkiadókat, lemez-cé­geket. A hozzánk érkező 54 éves Pierre Maurov .jsti­mi". vagyis észak-francia, nagyapja még favágó volt. aoia már néptanító. Ö ma­ga a tanulást választotta, de azért nem szakadt el a gyártól sem. Munkásvonat­tal iárt a gimnáziumba. Ifjúságának ütemét — ő maga mondja ígv önélet­írásában — ez a munkás-1 vonat szabta meg: az is­merkedés a bányászokkal, kohászokkal va«-"-•át­kel. gondiaikkal-baiaik­kal. Maurov még kamasz­fővel fölesküdött a poli­tikára és belépett a Szo­cialista Pártba Előbb a Szocialista Ifjúsági Szövet­ség főtitkára, maid a szo­cialisták főtitkárhe1 vertese lesz. s egvöen örökös lille-i polgármester. Fávizsban azt mondiák, két fő tulajdonsága van: bíria Mitterrand teljes bi­zalmát. továbbá hogv vala­milyen csendes nvugodt erőt sugároz. Ez a nvugodt erő a parlamenti csaták­ban viharossá is tud vál­ni. amikor a lobboldali tá­madásokkal kell . sz°mbe­szállnia Hozzánk az a Pierre Maurov érkezik, aki­vel nem mindenben értünk egvet abban azonban igen hogv közös a béke és biz­tonság megteremtéséért vállalt felelősségünk. Hável József

Next

/
Thumbnails
Contents