Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-06 / 158. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 158 szám 1983. július 6., szerda Ára: 1,40 forint fÁ- f'M S Z H P SZ ECG E D^VÁR Ö S I K LAPJA Illést larl az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának ülését július 6-ára összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottság­nak, hogy vitassa meg az időszerű nemzetközi kérdésekről, a választási rendszer továbbfejlesztéséről, az ipar helyzeté­ről és feladatairól, valamint a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól szóló előterjesztéseket. Hídfölújítás Megkezdődött Szolnokon a Tisza ártéri hídjának teljes felújítása. A városban száz­lábúnak becézett híd szerke­zete ugyanis alaposan el­használódott. A forgalom rendjét is érintő korszerűsí­tés első szakaszában, a ki­vitelezésben részt Vevő vál­lalatok a húszesztendős híd bal, majd jobb oldali szegé­lyét építik át (MTI) Tervezési-gazdasági együttműködés Három megye összefogása Lapunkban már beszámol­tunk arról, hogy a három dél-alföldi megye — Bács­Kiskun, Békés es Csongrád — MTESZ szervezetei az MSZMP Csongrád megyei bizottságának kezdeménye­zésére még 1976-ban tanul­mányt készítettek arra, hogy milyen lehetőségek vannak a regionális műszaki-tudomá­nyos együttműködés kiala­kítására, fejlesztésére. Az akkor elkészült tanulmány hét témakörben (népesség, munkaerő, ipar, építőipar, mezőgazdaság, közlekedés, hírközlés, kulturális és szo­ciális ellátás, idegenforgalom es kereskedelem) tárta fel az együttműködés lehetősé­geit. A javaslatokat évekig nem használták föl egyezte­tett, összehangolt munka­programok készítésére, ha­nem az egyes megyék párt­ás tanácsi vezető testületei külön-külön vették figyelem­be munkájuk során az 1976­os tanulmány megállapítá­sait. Az eltelt évek bebizonyí­tották, hogy mindenképpen szükséges e három, a min­dennapok gyakorlatában amugyis számtalan szállal összekapcsolódó megye fej­lesztési irányainak összehan­golása. Ezt több szempont is indokolja. Részint az. hogy mindenképpen érdemes (és gazdaságos) összehangolni a megyei határokon túlnövő hálózati rendszerek fejleszté­sét, részint pedig az, hogy számos fejlesztési problénv az egész Dél-Alföldet érinti Például az ipar struktúrájá­nak racionalizálása, a szőlő­gyümölcs- és zöldségtermesz­tés. az ésszerű munkaerő­gazdálkodás. a vízgazdálko­dás stb. Ezért kérték a há­rom megye tanácsi vezetői a három MTESZ szervezet közös munkabizottságát, hogy dolgozzanak ki részle­tesebb programot a megyék közötti együttműködés kiter­jesztése, fejlesztése érde­kében. Az MTESZ Csongrád megyei szervezetének végre­hajtó bizottsága nemrégiben kibővített ülést tartott Sze­geden. Ezen részt vettek a három megye párt. és ta­nácsi szerveinek képviselői is, s ahol megvitatták a bi­zotság által kibővített anya­got. Arról, hogy a három dél­alföldi megye között az ipar, az építőipar, a közlekedés, hírközlés, a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, a kereske­delem területén eddig mi­lyen együttműködés alakult ki, már beszámoltunk la­punkban. összegzésül most talán elegendő a szakbizott­ság megállapítását idézni. E szerint az elmúlt évek együttműködésének tapasz­talatai egyértelműen bizo­nyítják, hogy a kialakított I kapcsolatok. a főbb gazdasá­gi koordinációk jelentős anyagi és erkölcsi értékekkel gazdagították e három me­gyét. s erősödött a terület­fejlesztés regionális jellege is. Egyelőre a három megye párt- és tanácsi vezető szer­veinek képviselői, az MTESZ szervezetekkel közösen úgy határoztak, hogy három, na­gyon fontos területen dol­goznak ki részletes progra­mot az együttműködés to­vábbfejlesztésére. Ezek: az ivóvízellátás hosszú távú biz­tosításának lehetőségei (a téma gesztora Békés megye), a hévízhasznosítás kérdései (ez a téma Csongrád me­gyéé elsősorban) és a kör­nyezetvédelem ügye (Bács­Kiskun megye a téma fele­lősé)/ A most elfogadott program egészen 1985-ig rög­zíti az együttműködés el­veit és a gyakorlati fel­adatokat. a megoldásukhoz javasolt módszerekkel együtt Egyúttal a megyékben és az egyes, a fölsorolt témákkai foglalkozó MTESZ tagegye­sületeken belül működő munkabizottságok tevékeny­ségének összehangolására megyék és egyesületek kö­zötti munkabizottságot hoz­nak létre. Sok hasznos eredménye le­het a most kibontakozó együttműködésnek, hiszen mindhárom kiválasztott té­ma egy kicsit jövőnk záloga is. Annak érdekében, hogy a közös munkához biztosí­tani lehessen a szükséges in­tézményes kapcsolatokat, jövőre Békéscsabán, 1985­ben pedig Kecskeméten ke­rül sor a mostani, szegedihez hasonló egyeztető, feladatokat meghatározó megbeszélésre Növényvédelmi konferencia Négynapos nemzetközi ta­nácskozás kezdődött kedden Budapesten, a Kertészeti Egyetemen az integrált nö­vényvédelem kérdéseinek megvitatására. A konferen­cia résztvevőit — 33 ország és hazánk szakembereit — Dimény Imre, az Akadémia levelező tagja, a Kertészeti Egyetem rektora köszöntötte, majd Vörös János akadé­mikus, a szervező bizottság elnöke tartott megnyitó be­szédet. A tanácskozáson négy szekcióban, kétszáz előadás hangzik el, s ebből 108-at külföldiek tartanak. Jellem­ző módon a legnagyobb az érdeklődés a szelektív véde­kezési módszerekkel foglal­kozó szekció iránt, amely­nek ülésein 87 előadást hall­gatnak s vitatnak meg. A konferencián elhangzó előadások angol nyelvű anya­gát (magyar összefoglalóval) közzéteszik. ék a kapcsolatok fejlesztésére Befejeződött a szovjet—NSZK csúcstalálkozó Jurij Andropov. az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke és Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja között Moszkvá­ban kedden délután került sor a befejező megbeszé­lésre. A találkozón jelen volt Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió miniszterelnöké­nek első helyettese, külügy­miniszter, valamint Hans­Dietrich Genscher alkancel­lár, az NSZK külügyminisz­tere. A délutáni tárgyaláson folytatódott a véleménycse­re a Szovjetunió és az NSZK közötti kapcsolatok elvi kérdéseiről, s e kapcso­latoknak a moszkvai szer­ződés alapján történő to­vábbi fejlesztése lehetősé­géről. Jurij Andropov meg­jegyezte, hogy a Szovjet­uniónak és az NSZK-nak az elmúlt években a moszkvai szerződésre támaszkodva si­került megtalálni a közös nyelvét, a felmerülő prob­lémák mindkét felet kielé­gítő megoldását. Fontos, hogy ez a közös vívmány ne vesszen el a napjainkra bonyolulttá vált nemzetközi helyzetben. A nyugatnémet fél meg­ismételte korábbi kijelenté­seit, amelyek szerint az NSZK jelenlegi kormánya a Szovjetunió és az NSZK közötti kapcsolatoknak a moszkvai szerződés alapján. valamint a két ország kö­zött azt követően aláírt egyezmények alapján törté­nő fejlesztéséért száll síkra. A megbeszélésen áttekin­tették a két ország közötti kétoldalú együttműködés le­hetséges fejlesztésének egy sor konkrét vonatkozását is. Szóba került több más kérdés is. köztük a közép­európai haderők és fegy­verzetek csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalások. A megbeszélés résztvevői megállapították, hogy a ta­lálkozó nyílt és tárgyszerű volt, s megállapodtak ab­ban, hogy a moszkvai szov­jet—nyugatnémet tárgyalá­sok során megvitatott kér­désekben folytatják a véle­ménycserét. /(MTI) Szegeden Matematikusok vándorgyűlése Évente rendezi meg ván­dorgyűléseit a Bolyai János Matematikai Társulat. Az idén a tudományág egyik hazai fellégvárának számító városban, itt. Szegeden tart­ják a századelő matemati­kusáról. Rátz Lászlóról el­nevezett konferenciát, ame­lyen 400 pedagógus, a kü­lönböző iskolatípusokban ta­nító matematikatanárok és elméleti szakemberek vesz­nek részt. A matematikusok vándor. gyűlésének ünnepélyes• meg­nyitója tegnap, kedden volt a megyei tanácsháza dísz­termében. Az ünnepségen — amelyen a megyei pártbizott­ság képviselőieként' részt vett dr. Végh Gyula osztály­vezető-helyettes, a városi párbizottság képviseletében dr. Székely Sándor, a párt­bizottság titkára — Szőke. falvi.Nagy Béla akadémikus, a Bolyai Társaság megyei tagozatának elnöke mondott megnyitó beszédet. Szabó G. László, a megyei tanács el­nökhelyettese a vendéglátók BJj feap@I komp Nagy László felvétele Kinőtte a forgalom a tápéi kompot. Gyorsabb, nagyobb hajó közlekedik ezentúl a régi helyett a Tiszán, az itt át­kelni szándékozóknak kevesebbet kell várniuk a kompra nevében köszöntötte a ta­nácskozás résztvevőit. A Bolyai Társaság válasz­tott bizottsága évente ítéli oda a Beke Manó-emlékdíjat, amelyet a matematika okta­tásában és népszerűsítésében végzett kiváló munkáért adományoznak. A idei .díja­zottak a vándorgyűlés, teg­napi megnyitóján vehették át kitüntetésüket. A Beke­díj első fokozatát kapta Kő­váry Károly, a budapesti Fazekas Mihály gimnázium vezető tanára. A második fokozatú elismesésben része­sült Marton Kálmán, az esz­tergomi Dobó' Katajin gim­názium nyugalmazott ta'nára. Nyirő László gimnáziumi tanár. a mezőkövesdi 3-as számú általános iskola taná­ra. dr. Pintér Lajosné. a szegedi Ságvári gyakorló gimnázium vezető tanára. Szerdahelyi Andorné, a fel­ső.iakabszállási iskola tanító­nője és Sztanó Tamásné. a budapesti Egressv Gábor szakközépiskola tanára. A díjakat odaítélő bizottság Beke Manó-emlékplakettet adományozott dr. XVeszely Tibornak, a marosvásárhelyi Felsőoktatási Intézet tanárú­nak. akit távollétében is ki­tüntető ünneplésben részesí­tett a vándorgyűlés. Mint emlékezetes, a marosvásár­helyi matematikusnak két éve jelent meg Bolyai János matematikai munkássága cí­mű konwe. amelynek rend­kívüli jelentőségét az adia. hogy végre hozzáférhető Bolyai — egyébként jórészt kézirattöredékekben fönn­maradt — egész matematikai életműve. A matematikatanárok pén­teken záruló tanácskozásán több mint harminc előadás hangzik el (a további prog­ramokat: a Bolyai Intézet­ben tartják), melyek két tő témakörben csoportosíthatók. Altalános és középiskolai szekciókban tárgyalják az új tantervek és tankönyvek bevezetésével létrejött hely­zetet, a matematikaoktatás sikereit és nehézségeit. A másik fontos téma az iskola­számítógép-program. mely­nek különféle vonatkozásai­ról a felsőoktatás szakembe­rei is beszélnek. Az előadá­sok mellett ankétokat, vitá­kat. ötletbörzét, közvetlen tapasztalatcseréket is szer­veznek. Az előadók között több szegedi matematikus :s van; dr. Szendrei János tan­székvezető főiskolai tanár, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatója például a matematikaoktatás külön­féle szintjeit átfogó, össze­függéseket feltáró előadást tartott tegnap A matemati­kaoktatás helyzete közokta­tásunkban címmel. Nagv ér­deklődésre tart számot a nemzetközi hírű matemati­kus. Erdős Pál előadása, melynek címe: Bolyongá­saim a matematika birodal­mában. Őszibarackexport Hazánk tucatnyi megyéjé­be eljut a szatymazi tájkör­zet kedvelt gyümölcse, az őszibarack. A korai fajták után most már a középéré­sűeket szüretelik, amelyek a legzamatosabbak, emellett nagyon színesek, tetszetősek. Vannak köztük kimondottan sárga húsúak. Ezekre az is jellemző, hogy a koraiaknál jobban bírják a szállítást, de nagyon fontos, hogy a termelők ne késlekedjenek a szedéssel. Amikor már szép színesek a gyümölcsök, de még kemények, már szüre­telni kell ahhoz, hogy ex­portálhassák. A Csongrád megyei Zöl­dért Vállalat szegedi és szatymazi tranzit telepeiről megkezdődött az export. Most már naponta, szinte folyamatosan, mintegy har­minc tonnát küldenek a Né­met Demokratikus Köztár­saságba, illetve Csehszlová­kiába. Fajta és nagyság sze­rint válogatva, osztályozott gyümölcsök kerülnek a lá­dákba, illetve a hűtővago­nokba. A speciális szállító­járművekben hat-hét fokos optimális hőmérsékletet tar­tanak. Az igazi őszibarackidény tulajdonképpen most kezdő­dött. A' termés bőséges. I

Next

/
Thumbnails
Contents