Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-31 / 180. szám

2 Vasárnap, 1983. július 3f: Helsinki tanulságai ny°lcyanadik éyforduló Elmélkedés egy évfordulóról » TKazán fontossá nem az tesz egy év[ fordulót, hogy kerek, ha tíz, huszonöt vagy ötven éve történt az esemény, hanem az, hogy mennyire érdemes emlékezni rá, milyen tanulsággal szolgál a mának. Ebben az értelemben érdemes megállni a helsinki záróokmány aláírásának nyolcadik évfordulóján és elgondolkodni fölötte. Így van ez annál is inkábh, mert 1975. augusztus l-e az enyhülés csúcspontja volt — ma pedig a feszültségek idejét éljük. A hetvenes évek első felében fordulat bontakozott ki Európában, egyértelműen lezárult a hidegháború. A Nyugat végleg elfogadta a háború utáni változásokat, lemondott arról, hogy a szocialista rendszerek összeomlására várjon, még inkább arról, hogy félreállítsa a nagypolitika terepéről a Szovjetuniót. Elismerték partnernek a kisebb kelet-európai országokat, az Egyesült Államok pedig — ez külön nagyságrend — egyenrangú hatalomnak a Szovjetuniót. Maguk a szocialista országok is megszilárdultak és megengedhették már maguknak a nyitottságot. Mindez alapit teremtett földrészünkön a politikai enyhüléshez. S hamar kiderült, hogv Kelet-Euróoával nemcsak együtt kell élni. haenm — érdemes is! Ez a felismerés ölt testet az 1975-ös helsinki záróokmányban. amelv a polittkai, a gazdasási, a kulturábs. az emberi együttműködés részleteit fogia össze. Jelentőségét hangsúlyozandó harmincöt ország legmagasabb rangú vezetői írták alá ezt az okmányt. Mostanában feszült a nemzetközi helvzet. romlottak a kapcsolatok, nyugtalanítóan gvorsul a fegyverkezési verseny. Ismét változtak volna a viszonyok? Visszatért a hidegháború? Bizonyos látszatok ellenére — nem. Amit a hatvanas-hetvenes évek enyhülési fordulatának hátteréről, az alapvető okokról mondtunk — ma is érvényes. A katonai erők egyensúlyban vannak, mindkét fél többszörösen meg tudná semmisíteni egvemást. A tudat, hogv egv atomháború valamennviünket elpusztítana. mindenki feiében világosan ott él. Fnlvik a kereskedelmi csere, zajlanak a pénziigvletek. Változatlak a kölcsönös érdekeltség. Hozzáfűzhetjük mindehhez, hogv — ellentétben a hetvenes évek eleiével, amikor még csak a vágv fogalmazódott meg sokakban egv envhültebb Európa után — már vannak ió tapasztalatok. A műit évtized bebizonyította Keletnek és Nyugatnak, hogv lehet békésen egymás mellett élni. s ez mindkét félnek, államoknak és személyeknek, egyaránt hasznos. Miért romlottak meg mégis mostanában a nemzetközi viszonyok? Miként a világgazdaság, a politikai is ki van téve a hullámzósoknak is. Az Egyesült Államok jelen kormánya úgy véli, hogy országának nem hozott megfelelő előnyöket az enyhülés, „csak a Szovjetuniónak", ezért a szocialista nagyhatalmat szeretné ideológiailag sarokba szorítani, „lejáratni", politikai tekintélyét csorbítani, a fegyverkezésben pedig lekörözni. Szemben ezzel a szocialista országok fenntartás nélkül elismerik az enyhülés korszakát, eredményeit. S a nyugat-európai polgári kormányok? Egyrészt erős szövetségesükhöz és patrónusukhoz. az Egyesült Államokhoz húznak, másrészt — az európai sorsközösség tudatában — meg szeretnék őrizni az enyhülés számos hasznos területét. Vegyünk néhány példát. Az amerikaiak gazdasági-szállítási korlátozásokkal szerették volna sújtani a szocialista világot, a nyugat-európaiak — pártállástól függetlenül — elutasították ezt. Az új nyugatnémet kancellár Moszkvába utazott és kijelentette. hogv folytatni akarja a párbeszédet. az együttműködést. Madridban az európai biztonsági- és együttműködési konferencián, hosszú és éles vita után — az utolsó hetekben — maguk a hvugateurópai küldöttségek figyelmeztették az Egyesült Államokat: nem szabad túlfeszíteni a húrt. A

helyzetnek, az enyhülés visszatérésinek a kulcsa ma az európai rakétatelepítés. E tekintetben a nyugat-európaiak. sajnos, jóval közelebb állnak az amerikai magatartáshoz, mint a I Varsói Szerződés javaslataihoz, bár maguk is megosztottak. A szociáldemokraták rugalmasabbak, bírálják az Egyesült Államokat is. A NATO-kormánvok többsége Washingtonnal egyeztette álláspontját, de a kulisszák mögött igyekeznek valamiféle engedékenyebb magatartásra késztetni őt. Ha ezek után feltesszük a kérdést, mi az 1975-ben aláírt helsinki záróokmánv máig érvényes tanulága. röviden ezt mondhatjuk: Európában lényegében Keletnek és Nyugatnak érdeke az együttműködés. Nagyon fontos lenne azonban a fegyverkezési verseny leállítása, az amerikai rakét.atelepítések megelőzése. Csak így nem csorbulna, hanem úíra izmosodna az a bizalom, amely a politikai, a gazdasági és az emberi együttműködés nélkülözhetetlen fettétele. Tatár Imre LELKIGYAKORLATOS HÁZAT AVATTAK LEÁNYFALUN Leányfalun szombaton felavatták és átadták a katolikus lelkigyakorlatos házat. Az ünnepségen részt vett dr. Lékai László bíboros. esztergomi érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke, a püspöki kar több tagja, számos hazai és külföldi egyházi személy, köztük dr. Joseph Höffner kölni bíboros, aki az avatási szertartást végezte. BUNUEL MEGHALT Péntek délután egy mexikóvárosi kórházban, 83 éves korában elhunyt Luis Bunuel spanyol filmrendező. A már hosszabb ideje beteg művész halálát szivbenulás okozta. Bunuel 1900. november 22-én született egy spanyolországi kisvárosban, Calandában. Hosszú pályafutása alatt — 1928 és 1977 — között összesen 32 filmet rendezett, amelyek kitörölhetetlen nyomot hagytak a filmművészetben, s hozzájárullak formanyelvének megújításához. Bunuel neve összekapcsolódott az avantgarde-dal, ézen belül a szürrealizmussal. LUTHERÉVFORDULÖ Pénteken kiállítás nyílt a wittenbergi Luther-emlékházban annak a rendezvénysorozatnak a keretében, amelyet Luther Márton születésének 500. évfordulója alkalmából tartanak az NDKban. A 200 dokumentumot bemutató kiállítás áttekintést nyújt arról, hogy miként vált a Luther-házban levő reformációtörténeti múzeum a világ ebben a témakörben legjelentősebb gyűjteményévé száz évvel ezelőtti megalakítása óta. A ..máltai" hét két 11 0 Madrid (MTI) Az utóbbi két hét a madridi találkozón lényegében azzal telt el, hogy a diplomaták hivatalos és nem hivatalos fórumokon megpróbálták elérni a máltai álláspont megváltoztatását. Amint Fernando Moran spanyol külügyminiszter pénteken újságiróknak elmondotta, Málta mind ez idáig hajthatatlan. A három éve tartó tanácskozássorozat július 15-én fontos állomásához érkezett: a résztvevő küldöttségek közül 34 állam delegátusa jóváhagyta a záródokumentum-tervezet szövegét. Málta képviselője lényegében szintén elfogadta a dokumentumot, ám hangoztatta, hogy csak abban az esetben adhatja jóváhagyását, ha a szövegben helyet kap a Földközi-tenger térségének biztonságával kapcs#rfatban megrendezendő szakértői konferencia ténye is. Ez a ' javaslat — mivel a térség problémáit szoros összefüggésben kívánja tárgyalni az európai biztonság kérdésével — elutasításra talált a találkozó küldöttségeinél. Az elmúlt 15 napon volt olyan időszak, amikor a hétvégi szünet helyett is plenáris ülést tartottak Madridban. ami arra utalt, hogy módot kívántak adni a küldöttségek a máltai vélemény felülvizsgálatára. Csak most, amikor bebizonyosodott. hogy egyéb nemzetközi érintkezési formákat is szükségessé tevő megoldást kell keresni, határozták el a találkozó résztvevői a heti | egyszeri ülésezés rendszeí rét. Ez azt (jelenti, hogy augusztus 25-ig negy alkalommal lesz teljes üles, ahol az országok többségét nem nagykövetek, hanem valószínűleg beosztott diplomaták képviselik. Madridi diplomáciai körökben azt várják, hogy a következő négy hét elegendő lesz Málta számára egy politikai felelő>sségtől áthatott döntés meghozatalához. A spanyol fővárosban egyöntetű a vélemény, hogy ma Európában fontos az enyhülés számára az a külügyminiszteri szintű találkozó, amely a tervek szerint szeptember 7—9-én lenne Madridban. Sajnálatos módon a máltai magatartás a madridi találkozó hivatalos és tényleges befejezését jelentő záróülés megtartását is veszélyezteti — hangoztatta pénteken a spanyol külügyminiszter. A találkozó küldöttségeinek túlnyomó többsége éppen amiatt erősítette meg pénteken a július 15-i álláspontját, hogy világossá tegye: fontosnak tartja a máltai jóváhagyást, a közmegegyezés elvének érvényesülését. A program elfogadásával a II. kongresszus lerakta az OSZDMP eszmei egységének alapjait. Ezt az egységet azonban meg kellett erősíteni szervezetileg, mert enélkül összeforrott párt létezése elképzelhetetlen. Lenin azt tanította, hogy a munkásosztály pártjának a centralizmus és a fegyelem szilárd alapjaira kell támaszkodnia, amelyek a belső párteíet demokratikus normáival párosulnak. A kongresszus elé terjesztették a Lenin által kidolgozott szervezeti szabályzattervezetet, amely meg zabja a pártba való falvétel rendjét, a kongresszusok összehívását, a pártszervezet?!: teljes képviseletének elveit, a vezetés testületi vol. tát, a határozatok megvitatását, és egyszerű többségi elfogadását, a helyi szervezetek autonómiáját a helyi ügyekben. A terv a centralizmus eszméjén alapult, amely meghatározta valamennyi szervezeti kérdés megoldásának módját. M*m tegyen a párt? Különösen heves viták lángoltak fel a szervezeti szabályzat első paragrafusának megvitatásakor. amely a párttagság fettételeit határozta meg. Lényegében arról volt szó. hogy milyen legyen a párt: eszmeileg és szervezetileg összeforrott proletárpárt vagy eszmeileg ingatag és szervezetileg laza kispolgári, opportunista. Az első paragrafus Lenin által indítványoáfft£* "Wegfegalmazása a párttagtól megkövetelte a pártszervezetek egyikében való személyes részvételt. Ezt megindokolva Lenin rámutatott, hogy a csakis ez a követelmény biztosíthatja a párt sorainak tisztaságát és szilárdságát, a párt összeforrottságát. a párttag rangjának és jelentőségének növelését. Az , a megfogalmazás, amelyet L. Martov javasolt, nem tette kötelezővé a párttag részvételét pártszervezet munkájában. hanem csupán a személyes közreműködést követelté meg. Ennek a megfogalmazásnak az volt az alapvető hibája, hogy lehetővé tette mindazok bekapcsolódását a pártba, akik ezt óhajtják, megkönnyítette a bejutást a pártba, az ingatag, nem szilárd, a pártfegyeletm kötöttségét nem óhajtó személyek számára, elmosta a párt szabatos szervezeti elveit. Ez különösen bonyolulttá tette az OSZDMP helyzetét, amelynek illegalitásban. a teljes konspiráció fellételei között kellett működnie. Martov álláspontját bírálva Lenin a következőket mondta: „Ez a fogalmazás lettétlenül arra törekszik, hogy akárkiből és mindenkiből párttagot csináljon, magának Martov elvtársnak is ei kellett ismernie, ezt, ezzel a megjegyzéssel — -ha úgy akarják, igen- — mondotta. Mi énpen ezt nem akarjuk! Éppen ezért harcolunk ilyen határozottan Martov fogalmazása ellen. Jobb, ha 10 olyan ember, aki ténylegesen dolgozik, nem nevezheti magát párttagnak (akik valóban dolgoznak, nem hajhásznak címeket!), mintha egyetlen fecsegőnek joga és lehetősége van arra, hogy pápttag legyen." A lenini fogalmazást támogatta Plehanov is. „Nem volt elfogult' nézetem a szervezeti szabályzat megvitatás alatt álló pontját illetően — mondotta — ... minél többet beszéltek azonban erről és minél figyelmesebben mélyedtem bele a szónokok beszédeibe. annál szilárdabbá vált bennem az a meggyőződés, hogy Lenin oldalán van az igazság... A pártba belépni szándékozó munkások nem félnek attól, hogy egy szervezetbe kerülnek. Nem riasztja őket el a fegyelem. A pártba az a sok értelmiségi fél belépni, akiket teljesen áthatott a burzsoá ffidívWuflizifim. ficcppen ez a jó. Ezek a burzsoá individualisták .rendszerint a mindenféle, -fajta opportunizmus képviselői is. Távol kell tartanunk őket magunktól. Lenin tervezete bástyául szolgálhat a pártba való behato'ásuk ellen, s már egyedül ezért is az opportunizmus minden ellenzőjének reá kell szavaznia." A lenini téletek győzelme Az opportunistáknak mégis sikerült koalíciót létrehozniuk, és a szervezeti szabályzat első paragrafusát Martov szerkesztésében 28 szavazattal, 22 ellenében, egy tartózkodással elfogadtatni. Ez a fogalmazás azonban annyira ellentmondott a Lenin által javasolt egész szervezeti szabályzatnak, hogy a pártszervezetek többsége fellépett ellene, s már az OSZDMP III. kongresszusa (1905-ben) a lenini fogalmazással cserélte fel. A szilárd iszkrásoknak azonban sikerült megvédeniük a szervezeti szabályzat összes többi elvi jelentőségű lenini tételét. „Jóllehet ez rontott a szervezeti szabályzaton, a szervezeti szabályzat egészét elfogadták az összes iszkrások, és az egész kongresszus" — írta Lenin az első paragrafussal kapcsolatban megejtett szavazásról. Lenin győzelmét Martov is elismerte, aki később azt írta, hogy az első paragrafus megszavazása során elszenvedett vereség jelentőségét „a szervezeti szabályzat többi pontjának elfogadása Lenin szempontjából nullára redukálta". A szakadás: poülikai eredmény V. I. Lenin az Iszkra híveinek soraiban végbement szakadást ,,a kongresszus egyik fő politikai eredményének" tekintette. A többségre és kisebbségre való végleges elkülönülés az OSZDMP központi szerveinek megválasztása során ment végbe. Miután a kongresszus megfelelőképpen ér-' tékelte az Iszkra érdemeit,! elismervén azt a párt központi lapjának, felvetődött a központi lap szerkesztősége megválasztásának kérdése. ;rÁ^#.if8rtr WeKrások azt javasolták, hogy válasszanak Lenip. Plehappv, Martov összetételű munkaképes „hármasfogatot". Ez a javaslat megkapta a szavazatok többségét. Martov azonban nyílt szakadásra törekedett, és nem volt hajlandó részt venni a szerkesztőség összetételében. Lenin hívei a párt központi bizottságának megválasztása során is győzelmet arattak. Martov 'és hívei kisebbségben maradtak. ígv történt a kettészakadás bolsevikokra és mensevikekre, amely ténylegesen két párt — a valóban proletár, forradalmi bolsevik párt és a kispolgári, reformista, megalkuvó mensevik párt — megalakulásához vezetett. (APN—KS) Kijárási tilalom* l®tapfézfatás&fc 0 Colombo (Reuter, UPI, AP) ' Feszültséggel terhes nyugalom uralkodott reggel a Sri Lanka-i fővárosban. Az utcákon a rendfenntartó erők őrjáratai cirkálnak, ellenőrzik a kijárási tilalom betartását. A rádió péntek este nyugalomra szólíTeng és Tajvan 0 Peking (MTI) Kína újraegyesítése után Tajvan továbbra is megtarthatja fegyveres erőit, „ameddig nem jelentenek fenyegetést az anyaországra nézve". Saját belpolitikát folytathat, olytti jogokkal rendelkezhet, amelyek más tartományt nem illetnek meg. megőrizheti független bíróságát és nem szükséges, hogv a végső szót ilyen ügyekben Peking mondja ki. Mindezt Teng Hszáao-ping, a mai Kína legbefolyásosabb vezetője jelentette ki és most az Űj Kína hírügynökség ismertette. Teng megjegyzései június 26-án hangzottak el, amikor Winston L. Yan> professzort, az amerikai Seton Hall egyetem tanárat fogadta. A professzor korábban nemzetközi fórumot szervezett Kína újraegyesítésének esélyeiről. totta fel a lakosságot, miután a nap folyamán az egy hete tartó zavargások legsúlyosabb , összecsapására került sor Colombóban, a rendőrség és egy tamil szeparatista csoport között tűzharc tört ki. Pénteken egyedül a fővárosban 54 személy vesztette életét. Mintegy 300 személyt tartóztattak le a kijárási tilalom megszegése miatt. Folytatódik a tamilok elvándorlása Colombóból; mintegy 36 ezren tartózkodnak menekülttáborokban, s mintegy nyolcezer személy beleegyezett, hogy a kormány által meghirdetett áttelepítési program keretében átköltözzék az ország északi részébe. Naraszimha Rao indiai külügyminiszter szombaton Colombóból visszatért ÜjDelhibe. hogy jelentést tegyen Indira Gandhi minisz: terelnöknek és az indiai 1 parlamentnek. Légi híd 0 Cagliari (Reuter, DPA) Az olasz hadügyminiszter rium légi hiciat létesített, hogy 1200 fős mentőegység bevetésével vessen véget, a szardíniai erdőtűznek. Jelentések szerint a sziget több pontján gyújtogatás miatt keletkeznetelt a tűz, aminek már hat ember esett áldozatául. Szűkségtervet dolgoztak ki a korzikai erdőtűz megfékezésére is. amelv eddig 20 ezer hektárnyi erdőt pusztított el. SlQiie útja 0 Bogotá (Reuter, AFP) Richárd Stone. az Egyesült ÁLamok különleges közép-amerikai megbízott, a péntek este Costa Ricából a kolumbiai fővárosba erkezett. Stone Bogotában védelmébe vette amerikai hadihajóknak a térségbe küldéséi. A diplomata Betancur elnöknek is átadja Reagan üzenetét, amelyben az amerikai elnök a Conlalora-csoport legutóbbi békekezdemeiVyezesier® válaszol.