Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-31 / 180. szám

Vasárnap, 1983. július 31. 3 manMM Nyelvtanfolyam, kiállítások, kongresszus Eüdapcsíen a világ eszperanlistái Magyarkslatók Mi tetszik, mi nem Tanzániában A 68. eszperantó világ­kongresszust július 30. és augusztus 6. között Buda­pesten rendezik. Az esemé­nyen — melynek fő témáia, központi gondolata „A mo­dern kommunikáció társa­dalmi és nyelvi vonatkozá­sai" — hetven országból mintegv 5000 eszperantista vesz részt. Sorra érkeznek Budapest­re a világkongresszus ven­dégei. s szombaton már szá­mos eseménv színhelye volt a vasárnap kezdődő tanács­kozás közDontja, a Buda­pest Sportcsarnok. Nemzet­közi kommunikációtechni­kai kiállítás nyílt, amelv a világkongresszus munkájá­hoz, kapcsolódik, hiszen az eszmecsere fő témája: a modern kommunikáció. Ugyancsak bemutatták a különböző országokban ki­adott eszperantó nyelvű könyveket, folyóiratokat, amelyekből a kongresszus végéig vásárolhatnak is az érdeklődők. A budapesti házigazdák máris sikert arattak egvik kezdeményezésükkel: „gyorstalpaló" tanfolyamo­kon ismertették meg a kül­földi küldöttek nagy részét a magyar nvelv legfontosabb közhasználatú szavaival. Szombaton gyülekeztek az eszperantista gvermekkong­re.sszus' résztvevői is. „felnőtt-tanácskozás" kül­dötteinek gyermekeit szá­mos játék, szórakoztató program vária az elkövetke­ző egv hétben. Egyelőre 11 országból érkezett mintegv 40 fiatal ismerkedett egy­mással második anyanyel­vük. az eszperantó segítsé­gével. Este a világkongresszus résztvevői egvelőre „nem hivatalosan" találkoztak a vasárnapi ünnepélyes meg­nyitó színhelyén: hangula­tos ismerkedési est során tréfás vetélkedőn számot adhattak magvar vonatkozá­sú ismereteikről is. Az eszperantó világkong­resszus rendezvényeihez kapcsolódóan szombaton ki­állítás nvílt a Bolgár Kúltu­rális és Tájékoztató Központ Népköztársaság útj székhá­zában. A fotótárlat képel ad a bolgár eszperantó szö­vetség tevékenységéről és nemzetközi iskolájának éle­téről : a Rodope-hegvség festői környezetében fekvő Piszanicában működő in­tézményben évente több­száz külföldi és hazai esz­perantista gazdagítja nyel­vi tudását. (MTI) Az afrikai Usambara ! hegység természeti érté* | keinek védelmére készít tervezetet, a tanzániai kor­mány és a. svéd királyi j alva démia fölkérésére a Ma­i gvar Tudományos AKadémia | vácTátóti botanikai kutató­J intézetének két vezető mun­katársa. A tudósok a ku­tatómunka kezdeti szakaszá­ban — szeptembertől — fel­térképezik a hegység élő­világát. tanzániai tudósok segítségével helv- és fajta­katalógust készítenek. Az Usambara hegység Aí­rka egyik leggazdagabb cs legnépesebb élővilágú vidé­ke. Amióta azonban — az elmúlt negyedszázadban — őserdőinek csaknem felét ki­irtották, aggasztó jelek mu­tatják: veszélybe kerültek természeti kincsei. Az évi csapadék itt meghaladia a J 2000 millimétert, s előfor­dul. hogy a hajdani dús j növényzet kipusztítása rrvatt 1 egy-egy felhőszakadás a ta- j lai termőrétegének számot­tevő részét lemossa. A magyar tudósok mel­lett a Német Szövetségi Köztársaság kutatócsoportja tevékenykedik a helyszí­nen. ök azon dolgoznak, i hogy az Usambara vidékéin ! meghonosítsák a termesze- i tet kímélő mezőgazdasági i művelést. A kutatási program elő­reláthatólag tíz évig tart majd. (MTI) „Hétvégén kimenekülök a tanyámra, szűk lesz ez a vá­ros, ha mi. szegediek is itt­hon maradunk" — mondta ismerősöm, akit; nem kevés­sé irigyeltem az elvándorlás eme lehetőségéért. Mert te­gyük a kezünket a szívünk­re, nem kifejezetten ideg­nyugtató — nekünk viszony­lag nyugodt kisvárosi élethez szokott bennszülötteknek — oz ünnepi hetek legújabb kori népvándorlása. A város szélére joggal te­hetnénk ki a lelt ház felira­tú táblát. Közel tízezren ér­keztek. A hat és fél ezer szálláshely mindegyike el­kelt. Ennél azonban jóval több a vendég, mert. József Attilával szólva „háltak az utcán". Jóllehet a vásári forgatag elöl igyekszünk elmenekülni, mégis a vendéglátó kíván­csisága okán érdekel ben­nünket, milyen benyomást tesz szűkebb pátriánk az idegenre. Mi tetszik, mi nem? — tettük fel a kérdést tegnapi közvélemény-ku tató körutunkon, amelynek elttj állomása a Hungária-szálló volt. Sétajárat — kettő vagy több lőerővel Befejeződött a kalászos .gabona aratása Gondokat okoz az aszály Minden eddiginél koráb­ban, július végéig több mint 1,7 millió hektárról — amelyből 1 300 000 hektár volt a búza' — helyezték biztonságba a termést a mezőgazdasági üzemek és a felvásárló vállalatok. Se­gített ebben az enyhe tél, a korai tavasz, és az érést gyorsító száraz időjárás. A gazdaságok túlnyomó többsége a korábbi évekhez képest rövidebb idő — mintegy 10—12 nap — alatt takarította be a termést. A sikerek a gondos felkészü­lésnek. a korábbi évekénél jobb alkatrészellátásnak és az üzemek közötti együtt­működésnek köszönhetők. Általánossá vált, hogy az aratást később kezdő gaz­daságok eszközeikkel és dolgozóikkal azokban a gaz­daságokban kezdték el a betakarítást, ahol hamarabb ért be a gabona. Az északi megyékben a szlovákiai üzemek is segítettek. A példamutató együttműködés nemcsak a nagyüzemi gSz­daságokat hanem a betaka­rításban közreműködő ellá­tó, forgalmazó, és felvásár­ló vállalatokat is jellemez­te. Ügyeleti szolgalattal, a szükséges alkatrészek és anvasok soron kívüli ki­szolgálásával. a eabona éi­jel-napnal történő átvételé­vel segítették elp az. aratás gvors és sikeres befejezé­sét. A szervezettség és a szé­les körű együttműködés so­rán csökkent a betakarítási veszteség és sikerült meg­óvni a gabona minőségét. A szárazság miatt — a be­takarítás kezdeti szakaszát kivéve — nem kellett mes­terségesen szárítani a ga­bonát. ami jelentős költség­megtakarítást eredménye­zett. Amennyire zavartalanná tette az aszályos meleg a gabonabetakarítást, legalább annyira károsította az őszi érésű növényeket. Emiatt •több gazdaság nehéz pénz­ügyi helyzetbe került. Á károk mérséklésére el­sősorban a gazdaságoknak kell mindent megtenniük. Mindenekelőtt azzal, hogy a gazdálkodásuk valamennyi feltételét javítják; messze­menően és ésszerűen taka­rékoskodnak a takarmány­nyal, az anyaggal és az eszközökkel. Az öntözőka­pacitás még jobb hasznosí­tásával, a szálas- és tömeg­takarmány-hiány mellékter­mékekkel történő pótlásával, a valós piaci igényeket ki­elégítő kiegészítő tevékény­ség bővítésével, továbbá va­lamennyi szemtermést adó kukoricaterület meg hagyá ­sával, és az üzemek közötti kölcsönös együttműködés szélesítésével mérsékelhetik az aszály okozta vesztesé­geket. Fontos feladat az állattenyésztés mai magas színvonalának megőrzése. Az ehhez szükséges abrakta­ícarmányokhoz mind a nagyüzemek, mind a kis­teimelök a jövőben is za­vartalanul hozzájuthatnak. Az állattenyésztés termelé­sének a növelésével jelen­tősen ellensúlyozni lehet a növénytermesztés vesztesé­geit. Mindezek mellett az üze­mek egy részében a pénz­ügyi egyensúly fenntartása végett szükség lehet külső ti szervek és a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi ivi,­nisztérium részéről már ed­dig is történt több intézke­dés. Időlegesen leszállították az öntözőberendezések árát, az aszállyal legjobban súj­tott megyékben a harmadik negyedévben felfüggesztették a változó öntözési vízdíja­kat. gondoskodnak a szük­séges műtrágya- és vető­magellátásról stb. A folya­matos termeléshez szüksé­ges műtrágya, takarmány, gép, eszközgéo stb. vásárlá­sára egyedi elbírálás alap­ján további forgóeszközhi­telt igényelhetnek a mező­gazdasági üzemek és kérhe­tik a lejáró hitelek éven belüli átütemezését is. Ahol mindezek ellenére már most megállapítható a pénzügyi egyensúly felbomlása, igé­nyelhetik a szövetkezeti ön­kormányzati pénzalapok — üzemi tartalékalap, kölcsö­nös támogatási alap — fel­használását. Az ezen túl is fennmaradó pénzügyi prob­lémákat ugyancsak egyedi elbírálás alapji'yi az illeté­kes pénzügyi szervek az év végi mérleg lezárása előtti pénzügyi eljárás ke­retében szankciómentesen rendezik. Az aszály Qltal okozott károk ellenére az ország belső ellátása zavartalan, és a jelenlegi színvonal a jövőben is fenntartható. Emellett az exportfelada­tokat is teljesíteni kell: az egyes területeken jelentkező kieséseket más cikkek ter­melésének növeléséve) és ki­vitelével kell ellensúlyozni. Az őszi búza aratása — ahogyan ezt a megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lyának jelentése is megálla­pítja — kedvező körülmé­nyek között fejeződött be Csongrád megyében is. Saj­nos a terméseredmények rosszabbak mint az elmúlt évben. A szalmát a kalá­szos területek jóval több mint 80 százalékáról már betakarították a gazdaságok, szinte valamennyi bálázva. A tarlóhántást 60 ezer hek­táron végezték el. örvendetes, hogy az ara­tás idején az üzemek együtt­működése megyénkben is kiválónak volt minősíthető. Nemcsak alkatrészekkel, ha­nem szükség esetén gépek­kel is kisegítették egymást a gazdaságok. Most a másodvetések elő­készítése adja a legtöbb munkát. A szárazság miatt pedig igen sok gadaságban vetnek a megyében a ter­méskiesés pótlására úgyne­vezett szuperkorai kukorica­fajtákat. valamint kölest és tarlóburgonyát. Gondot, okoz. hogy változatlanul kevés a csapadék, s ha a helyzet ilyen marad az erőfeszíté­sek nem hozzák meg a kel­lő eredménvt. Csongrád me­gye gazdaságai már 11 ezer hektárnyi területet öntöz­nek .,. Nászút — jutányos áron A világ egyik leggaládabb merénylete, s nem éppen di­cséretes, mi több, udvariat­lan cselekedet nászutasokat zavarni a mézeshetek ideje alatt. Egyéb esetben soha­sem tettem volna meg, ha nem lenne fontos vélemé­nyük egy új, s nagyon di­cséretes kezdeményezésről. Történt ugyanis, hogy a HungarHotels és az IBUSZ megáftapöttfölcV az ország há­rom nagy városának — Eger, Pécs,- Szeged — reprezenta­tív szállodáiban jelentős anyagi kedvezménnyel tölt­hetnek el egy hetet a friss házaspárok. Itt, nálunk a Hungária ad nem akármi­lyen otthont számukra, meg­szépítendő a boldog igen utáni napokat. E héten hat ifjú pár élvezhette legszebb szállodánk minden kényel­mét, Szeged vendégszerete­tét. A Salgótarjánból érke­zett 18 éves feleség 21 éves férjével azért választotta a napfény városát élete, talán legszebb hetének színhelyé­ül, mert külön-külön már korábban jártak itt, s akkor mindketten a visszatérés vágyával távoztak. A nász­út az Északi-sarkon sem le­het kellemetlen, hát még egv külhoni színvonalú szálloda pazarul berendezett szobájá­ban, mellékelve ehhez „nász­ajándékként" alabárdos va­csorát, szabadtéri jegyet, úszóházi bérletet, városnéző programot, nem akármilyen ebédeket, s megkülönbözte­tett figyelmességet. Eme pót­lékokkal megspékelt mézes­hét utolsó előtti napján a kérdés felesleges. Tetszik-e? A válasz nem lehet kétséges. Vendégfogadó — tájképpel A Horváth Mihály vtcai képtárban szombaton kora délután közepesnek mondha­tó a forgalom. Középkorú házaspár láthatóan műértő szemekkel vizsgál egy-egy képet az első szegedi tábla­kápfestészeti biennálén. A nézelődés végére érve a ven­dégkönyvbe csak ennyit je­gyeznek be: „Nagyon tet­szett." — És még mi tetszett szegeden? — Az emberek, akik szerintünk sokkal kész­ségesebbek. barátságosabbak, segítőkészebbek, mint. példá­ul Miskolcon, ahonnét ide utaztunk. Az egész város olyan, mint egy nagy ven­dégfogadó. ahol minden lakó minden idegent a saját ma­ga vendégének érez. Nem­igen tudtunk sohasem úgy érdeklődni, tájékozódni az utcán, hogy ne kaptunk vol­na készséges és pontos eliga­zítást a szegediektől. Mi több, nemegyszer előfordult, hogy önként tájékoztattak arról, hogy mit érdemes itt megnézni, azon kívül, ami után mi érdeklődtünk. Mi tetszik még? Tetszik az ide­genvezetők alapos felké­szültsége, a Dóm és környé­ke, a Belváros tisztasága és rendezettsége, a ,lé. 'kok megfoghatatlan hangulata. Soroljam még? Irl-ibb .hadd mondjam el: az ide látogató idegenek kellemes benyomá­sát, liteni jó hn/igulatát, a városról kialakítandó véle­ményét nem volna szabad rontani ..apró" bosszúság°k­kal. Példának okáért azzal, hogy a?, operetthajónak el­nevezett sétahajó- kétórásra hirdetett és jónevű művé­szeket ígérő programját, alig egyórás, gyengécske haknivá zsugorítják. Mindezt borsos árért. S bizony nem keltett kellemes benyomást a pén­tek délutáni és szombat dél­előtti Tisza-parti és Mőra­parkbeli „tájkép". Ugve. tud­ja, hogy mire gondolok? Páibeszéd a kempingben A kempingben már pénte­ken délután telt ház. Legfel­jebb egy-két sátorhellyel tudnak még szolgálni. Döntő részt fiatalok bérlik itt az alvóhelyeket. Ez a vendégfo­gadó az ő pénztárcájukhoz méretezett. A Tatabányáról érkezett Express-csoport éppen elhe­lyezését várja. Találomra kérdezem az egyik fiatalem­bert — akiről kiderül, má­sodjára jött az ifjúsági na­pokra —, mi vonzotta újra ide? — Ez az egész klassz vá­ros, sajátos hangulatával, nyüzsgésével, lüktetésével. — És az ifjúsági napok? — Nyilvánvalóan tetszik, hiszen különben nem jöttem volna másodszor is pontosan ebben az időben ide. Egyet­len kifogásom, hogy túl sok jó program fut párhuzamo­san, ezért jó néhány pro­dukcióról lemarad az ember. — És a csövesek nem za­varják ? — Mondja, maga tényleg újságíró? Megmutatná az igazolványát? — Na, szóval nem zavar­nak. Miért is zavarnának? ök olyanok, én meg ilyen vagyok. Jól megférünk egy­más mellett. Egyébként sem értem, miért kell piszkálni őket? Szerintem ezek a gye. rekok menekülnek valahon. nan. Gyanítom, családi zűr­zavarból. Senki sem lesz ok nélkül piás, csöves. Tőlük függetlenül, vagy velük együtt jól fogunk szórakozni. Tetszik — nem tetszik Mi tetszik még? — távira­ti stílusban — a hét végét nálunk töltő idegennek a város szépségén, sajátos han­gulatán kívül. Például az, hogy a máskor csak pult alatt létező áruk is felkerül­tek a polcokra: hogy lehet kapni Fa desodort. Fesztivál cigarettát; hogy ízlésesek a kirakatok: hogy az utasellá­tó éttermében, a nagyállo­máson mindig vannak hal­ételek; hogv a Szeged Tou­rist a szabadtéri területen információs pavilont nyitott; hogy a miskolci gyorson ét­termi körülményeket talál az utazó, az ország eddig egyetlen elsőosztalyú étkező­jében. De nem tetszhet az étter­mek, szórakozóhelyek túlzsú­foltsága, a kerthelyiségek minimális száma, a kőbányai sör krónikus hiánya. Vala­mint az sem szül jó vissz­hangot, ha a kedves ven­dégnek „alig" két órát kell várnia frissen sült halra a szabadtéri előadás előtti csúcsforgalomban, s az étla­pon feltüntetett többféle ha­lászlé közül csak azt az egy fajtát „választhatja", ami van. Tetszik, nem tetszik, ez van. A véleményekből úgy tűnik, több az ok az elége­dettségre, kevesebb a pa­naszra, bosszankodásra. S hogy talán valóban több a jobb, a szebb, Tisza-parti vendégfogadónkban bizonyít­ja a hét végéről hét végére ismétlődő csúcs(idegen) for­galom. Kalocsai Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents