Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

Pcntek, 1983. iúlius 1. A városi tanács vb üléséről ielentjük Szeged megyei váron tanácsának végrehajtó bizottsága tegnap, csütörtökön délelőtt tartotta soros ülését. Több előterjesztés után a város peremkerületeinek ellátottságáról szóló határozat végrehajtását, majd Szeged közvilágításának helyzetét vitatta meg. végül áttekintette az engedély nélküli épíkezésekről szóló jelentést. A testület ülésén szerepelt közérdekű témák ismertetésére anyagtorlódás miatt a napokban térünk vissza. Segítenek o fogyatékosoknak Gyógypedagógusok konlcrenciáia Szegeden n nemzetközi szövetkezeti napra A Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete az idén 11. alkalommal rendezi meg országos szakmai konferenciáját. Évente szervezett tanácskozásaikon hagyományosan olyan témákat vitatnak meg, amelyek egyébként is a nemzetközi érdeklődés középpontjában vannak. és valamiképpen kapcsolódnak a fogyatékosok problémáihoz. így például a nemzetközi gyermekévhez, vagy tavaly a rokkantak évéhez kötötték a konferenciák témáit. Most, a kommunikáció nemzetközi évében Kommunikáció — nehezített társadalmi beilleszkedés címmel. Szegeden tartják meg háromnapos ülésüket. amelyet tegnap. csütörtökön dr. Koncz János, a megyei pártbizottáág titkára nyitott meg a megyei tanács székházában. A megnyitón ott volt Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese is. A konferencia előtt dr. Göllesz V'ktor, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára, az egyesület főtitkára, valamint Gordosné dr. Szabó Anna, a főiskola főigazgatója tartott sajtótájékoztatót a szegedi Siketek Általános Iskolájában. Elmondták, hogy azért rendezik Szegeden az egyesület konferenciáját, mert a gyógypedagógia szinte valamennyi szakterületének működik itt intézménye. amelyekben kitűnő szakemberek dolgoznak. A siketek iskolája és nevelőotthona, a kisegítő iskola, a vakok intézete. a Fonalfeldolgozó Vállalat két védömunkahelye, az értelmi fogyatékos felnőttek napközi otthona, a logopédiai központ révén Szeged az ország egyik legjelentősebb szakmai központja. Magyarországon 38 ezer 6—16 éves gyereket nevelnek a különféle gyógypedagógiai intézetekben. A számadat jelentését talán teljesebben érzékelhetjük, ha azt mondjuk, hogy minden 100 iskolás korú gyerek közül három fogyatékos (vak, süket, mozgássérült, értelmi fogyatékos, beszédhibás). A gyógypedagógia, az orvostudomány és a szociálpolitika fejlődésével közülük egyre többen megérik az öregkort. A kisegítő iskolák tanulói közül a legtöbben különösebb támogatás nélkül is viszonylag jól beilleszkednek felnőttkori környezetükbe, de a többiek az iskoláskor után is szervezett támogatást igényelnek. Ennek anyagi és tárgvi feltételei adottak, kevésnek bizonyult viszont azoknak a szakembereknek a száma, akik a felnőtt fogyatékosokat segíthetik. Ezért indult meg 10 évvel ezelőtt az úgvr nevezett szociális szervezők képzése a gyógypedagógiai főiskolán, ahol az idei tanév végéig összesen 333 diplomát adtak ki. Számos más problémájúik mellett a fogyatékos gyerekek és felnőttek általában a közlés zavaraival is küszködnek. A kommunikáció akadályai,;, gátjai jelien,. a zavarok "feloldása érdekében a gyógypedagógia különféle szakterületeinek képviselői sokat tesznek. Egyesületük mostani, szegedi konferenciáján azokról az új nevelési-oktatási módszerekről és eszközökről tartanak előadásokat a résztvevők, amelyekkel enyhíteni lehet a fogyatékosok közlési nehézségein. A több min,t. 300 résztvevő a három nap alatt 19 előadást hallgat meg a megyei tanács dísztermében, ugyanitt szakmai bemutatókat és vitákat is rendeznek, egy osztrák kereskedelmi cég pedig kiállítja a mozgási és látási fogyatékosok számára készült elektronikus eszközeit. A konferencia résztvevői között külföldi, csehszlovák, svéd, jugoszláv és osztrák szakemberek is vannak; a szegediek közül Hégely Gábor, a siketek általános iskolájának igazgatója. Kellner Jánosné, az iskola nyugalmazott tanára és dr Lengyel Zsolt tanszékvezető főiskolai docens tart előadást. Elismerések, kinevezés Nyugdíjba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki dr. Milassin Lászlót, a Csongrád megyei Főügyészség helyettes vezetőjét. A kitüntetést tegnap, Budapesten vette át dr. Szíjártó Károlytól, a legfőbb ügyésztől. Utódának dr. Bárdosi Istvánnénak, a megyei főügyészség volt csoportvezetőjének dr. Lévai Tibor, a legfőbb ügvész helyettese adta át a kinevezést. A megyei főügyészségen tegnap tartott beiktatásánál jelen volt a megyei pártbizottság képviseletében Gyárfás Miz hály titkár; a megyei tanács képviseletében dr. Bozó Sándor vb-titkár; részt vettek az összejövetelen a bűnüldöző, igazságügyi és büntetés-végrehajtási társszervek vezetői is. Nyugdíjba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki Fodor Imrénét. a Dél-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat igazgatóját. A kitüntetést a tegnap tartott vállalati ünnepségen Selmeczy Lajosrté belkereskedelmi miniszterhelyettestől vette át. A SZÖVETKEZETEK Nemzetközi Szövetsége az első világháború okozta feszültség enyhítésére, a népek közötti közeledés és a szövetkezeti eszme népszerűsítése céljából 1923-ban határozta el, hogy az év egyik napját: július első vasárnapját szövetkezeti világnappá nyilvánítja. Felhívásában .hangsúlyozta: „Legyen ez a nap világszerte hatásos hirdetője a szövetkezetek társadalmi, gazdasági haladását és a világbéke megteremtését szolgáló összefogásnak". Az idén 61. alkalommal ünnepeljük a nemzetközi szövetkezeti napot. A felszabadulás utáni fejlődésünk során talán soha nem volt ilyen időszerűsége a több mint hat évtizede meghirdetett eszmének, különösen a béke megvédésére irányuló szándéknak, mint | napjainkban, amikor a fegyi verkezési verseny és a i nemzetközi feszültség éleződése súlyosan veszélyezteti a békét, a népek biztonságát. A szövetkezés növekvő ereje felbecsülhetetlen szerepet tölthet be az emberiséget fenyegető nukleáris háború elhárításában, a népek kölcsönös megértésért, gazdasági haladásért vívott i küzdelmében. A magyar szövetkezeti mozga'om — széles körű nemzetközi kapcsolatai révén és eredményes gazdasági és társadalompolitikai tevékenységével — aktívan kiveszi részét a béke védelméből. A gazdasági építőmunkában is sokoldalúan hasznosítja a nemzetközi tapasztalatokat. Hazánkban, a különböző rendeltetésű szövetkezetek elismert részei a gazdasági, társadalmi életünknek fontos"" tényeíőr ' 'Szobái i zfftÜSt építő munkánknak. Kezdeni én étóései'fc. 5 "táftl&ztítiátaíié méltán tartanak számot nagy nemzetközi érdeklődésre, különösen szocialista barátainknál és, a fejlődő országokban. Szövetkezeteink akkor szolgálják legjobban a béke ügyét, nemzetközi kötelezettségeik teljesítését, a népgazdaság és nem utolsósorban saját tagságuk érdekeit. ha minél jobban és hatékonyabban oldják meg a termelés, a kereskedelem, valamint a szolgáltatás terén rájuk háruló feladatokat. ha a munkájukban fegyelmezetten érvényesítik pártunk által megfogalmazott gazdasági és társadalompolitikai követelményeiket. MEGYÉNKBEN a szövetkezeli mozgalom nagy hagyományokkal rendelkezik, a gazdaságban elfoglalt súlya és szerepe nagyobb az országos átlagnál. Az egyes népgazdasági ágak között a mezőgazdaságban a legjelentősebb a szövetkezeti szektor aránya, az össz mezőgazdasági terület háromnegyedén a mezőgazdaságban foglalkoztatott létszám mintegy 82 százaléka tevékenykedik. A 65 termelőszövetkezetben. egy halászati szövetkezetben. 8 mezőgazdasági és egy méhész szakszövetkezetben közel 10 milliárd forint termelési értéket állítanak elő éven-e. s ezen túl, igen jelentős a háztáji termelés volumene is. Megyénk szövetkezetei 1982ben is jelentős részt vállaltak a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításában. A többlet exportvállalást sikeresen teljesítették. A kiegyensúlyozott belső ellátás mellett több gabonát, hú.st. zöldséget, gyümölcsöt adtak exportra. A sajátos megyei adottságok alapján egyes termelvénvekből és termékekből területi arányuknál és gazdasági súlyuknál lényegesen nagvobb arányban részesednek. Például a fűszerpaprika 30; a vöröshagyma több mint 50: a baromfi 12 százalékát állítják elő az országos termelésnek. A hajtatottzöldségtermélésben is kiemelt szerepet töltenek be. hiszen az országos üvegházi és fóliás terület több mint egyharmadával rendelkeznek. Több területen nemzetközileg is figyelemre méltó gazdálkodási színvonalat és fajlagos mutatókat értek el (búza, kukorica, baromfi). Néhány területen azonban nem megfelelő az előrelépés. jelentős tartalékok maradtak kihasználatlanul (szántóföldi takarmány termelés, gyepgazdálkodás, egyes zöldség- és gyümölcsfélék alacsony termelési színvonala, magas költségráfordítások). A mezőgazdasági szövetkezetek az elmúlt években minden eddiginél kedvezőbb eredményt értek el a gazdálkodásban. A szövetkezeti eredmény növekedési üteme az országost meghaladta. amit elsősorban a gabona-, zöldség- és szőlőtermelés, valamint a magas színvonalú állattenyésztés és részben a bővülő kiegészítő tevékenység alapozott meg. Az .elmúlt években először nem volt veszteségrendezési eljárás. Az eredményekben szerepet játszott, hogy a termelés biztonságát szolgáló meliorált területek aránya tovább emelkedett, aktívan bekancsolódtak az energiagazdálkodási programba, előreléptek — bár korántsem kielégítően — az üzemek közötti együttműködésben Javult az üzem- és munkaszervezés színvonala, és a szakember-ellátottság. A szövetkezeti tagság élet- és munkakörülményei tovább javultak. • r"Á'z! "ehrHŰi évben megyénk jsf^jKgÚíie^eU .iparais,, rugal'masan alkalmazkodott a változó körülményekhez, tovább nőtt á szerepe a lakosság ellátásában. a hiánycikkek szűkítésében, és a vállalatok közötti kooperációban. Megyénk iparában is — a mezőgazdasághoz hasonlóan — a szövetkezetek számát tekintve. a megyénk részesedése meghaladja a 6 százalékot, a nagy- és kiskereskedelem részére átadott áruk országos részesedési aránya mintegy 9 százalék, és a nem rubelelszámolású export részaránya is eléri a 7 százalékot. Az ipari szövetkezetek által előállított termelési volumen és a foglalkoztatottak számát tekintve országosan a harmadik. a nem rubelelszámolású exportban a második helyet foglalják el. A termelési érték megközelíti a 4 milliárd forintot. SZERÉNY MÉRTÉKBEN tovább növekedett a termelés és a szolgáltatások, volumene. De az építőipari szövetkezetek mintegy 5 százalékkal kisebb , teljesítményt értek el. Eredményes tevékenységet fejtettek ki a termelési struktúra korszerűsítésében. A gép- és vegyiparban egyedi új termékeket vezettek be. a könnyűiparban javították a termék megjelenési forrná játv korszerűsítették a technológiát, az építőiparban — céljainkkal összhangban — tovább emelkedett a fenntartási munkák aránya. A gép- és építőanyag-ipar kivételéve! tovább javult a minőség. 52 áru vált jogosulttá a Kiváló Áruk Fóruma embléma viselésére. Az exportot egészében több mint 6 százalékkal növelték, sajnos, ezen belül a nem rubelelszámolású export visszaesett. A termelés failagos ráfordításait sikerült csökkenteni, termelékenység és hatékonyság egyidejű emelésével. A fogyasztási és értékesítési szövetkezetek szerepe is jelentős megyénkben. A szövetkezetek számát tekintve a megye országot) részesedése meghaladja az 5 százalékot, a bruttó árbevétel aránya ís ekörül alakul. E szövetkezetek bonyolították a múlt évben a kiskereskedelmi forgalom mintegy 32 százalékát. de az egyéb szövetkezetekkel együtt közel a 40 százalékát. Igen jelentős szerepet vállaltak a bolti élelmiszer forgalmazásában és a vendéglátásban, ahol részesedésük mindkét területen közel 40 százalék — az országos 34—37 százalékkal szemben. Elismerésre méltó, hogy bővítették tevékenységüket a munkahelyi és diákétkeztetésben. Az országos átlagnál kedvezőbb az ipari tevékenységgel való foglalkozás, az ebből származó árbevétel közel 20 százalékkal nőtt Szerény lehetőségeik ellenére kivették részüket a nem rubelelszámolású exportból is. örvendetes, hogy a lakásszövetkezetek tevékenysége és szerepe egyre bővülő, amit bizonyít az is, hogy a lakásfenntartó szövetkezetek több mint II ezer lakással rendelkeznek. A takarékszövetkezetek betétgyűjtési és hitelezési tevékenysége gazdaságpolitikai törekvéseinkkel összhangban fejlődött és bővült azoknak a szolgáltatásoknak a köre, amelyek iránt az utóbbi időben fokozódtak az igények (utazások szervezése. biztosítás. átutalási betétszámla kezelése bérletek árusítása ebédjegy-árusítás stb). Előreléptek a gazdálkodásban is. bár az egyes szövetkezetek között indokolatlanul nagy különbségek vannak. melyek- jelentős tartalékokra utalnak. ÖSSZESSÉGÉBEN jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy az egyes szövetkezeti ágak "egyre magasabb színvonalon Töltik be gazdasági és társadalmi > hivatásukat Mint az élet változásaira oly érzékeny szervezetek, a szövetkezés eszközeivel a termelés, szolgáltatás, kereskedelem sokszínű és változatos tennivalóit eredményesen oldják meg. A jelenlegi irányítási rendszerben gyorsan és rugalmasan tudnak alkalmazkodni a változó viszonyokhoz. A megye lakosságának je^ lentős része szövetkezeti tagként, alkalmazottként, vagy más formában kapcsolatban van a szövetkezeti mozgalommal. Ezért rendkívül fontos politikai kérdés, hogy szövetkezeteink eredményes tevékenységükkel rászolgáljanak a széles tömegek bizalmára. Ahhoz, hogy a megnehezült és gyorsan változó gazdasági körülmények között eredményesen megállják a helyüket, számos területen további előrelépésre van szükség. Az eddigieknél is tudatosabb és célirányosabb erőfeszítéseket igényel a hatodik ötéves terv fő célkitűzéseinek a végrehajtására való mozgósítás, és az ehhez szükséges feltételek biztosítása. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához való hozzájárulás nem nélkülözheti az exportlehetőségek további gondos feltárását, a minőség- versenyképesség javítását, a termékstruktúra állandó korszerűsítését. Az elért életszínvonal megtartása érdekében a lakosság áruellátásában. valamint szolgáltatási igénvei kielégítésében még tudatosabban szem előtt koll tartani az ellátás színvonalának javítását s ezen keresztül a községek néoességmegtartó képességének fokozását. s általában a lakosság közérzetének javítását. E feladatokhoz rendelkezésre álló erőforrások szűkössége megköveteli az együttműködés fokozása mellett a meglevő kaoacitások jobb kihasználását. a kereskedelmi szervezőmunka javítását. a kiegészítő tevékenység fejlesztését. a figyelmes, kulturált kiszolgálást. Az egyik legfontosabb tennivaló az egyes szövetkezeti ágak együttműködésének elmélyítése. A szövetkezés alapeszméje is ezt hangsúlyozottan veti fel. Ehhez jó feltételeket teremt maga a szövetkezeti jelleg közössége, mindhárom szövetkezeti ág, de különösen a termelőés fogyasztási szövetkezetek esetében a tevékenység is jórészt azonos településen folyik, és a tagság is lényegében azonos. Nagyon fontos, hogy a szövetkezetek megyei koordinációs tanácsa ehhez magasabb színvonalon biztosítsa a feltételeket. A TERMELÉS és a különböző tevékenységek hatékonyságának alakulása több év viszonylatában elég nagy tarkaságot mutat az egyes szövetkezetekben, és általános jellemzője, hogy elmarad egyrészt a lehetőségektől. másrészt a mai igényesebb követelményektől. Az indokolatlan differenciáltság is számos tartalékra hívja fel a figyelmet. A termelés szervezettsége, a minőségi követelmények érvényesítése, és ezzel öszszefüggésben a munka termelékenysége, egyes erőforrások hasznosítása is alacsonyabb színvonalú a lehetségesnél és az elvárhatónál. A különböző új formák és módszerek adta lehetőségek kihasználásával tovább szűkíthető a hiánycikkek száma, bővíthetők a szolgáltatások. A tapasztalatok arra is felhívják a figyelmet, hogy az eddigieknél jobban szükséges támaszkodni a lakosság személyes és anyagi közreműködésével mozgásba hozható erőforrásokra. A szövetkezeteinkre háruló feladatok eredményes megvalöHÍásáh'nk egyik .igen fontos ..fel tétele a szövetkezeti demokrácia érvényesítése és szükség szerinti fejlesztése. Megyei tapasztalataink egyértelműen bizonyítják, hogy ott. ahol megfelelően érvényesül a demokrácia, ott jelentős mértékben segíti a termelési és szövetkezetpolitikai feladatok megoldását, ahol viszont megsértik. a fejlődés előbb-utóbb megtorpan. A szövetkezeti demokrácia intézményrendszerének fejlődése során mindenütt létrejöttek a különböző fórumok, de működésük nem minden szövetkezetben érdemi. Sok még a formális, bürokratikus elem. A termeléspolitikai célok megvalósítása, a minőségi és hatékonysági követelmények növelése indokolják a munkahelyi közösségek fok* ottabb részvételét a szövetkezetek életében. A FEJI.ÖDÉf törvényszerű velejárója a szövetkeze tek szocialista ' jellegének erősítése, ami mindenekelőtt a gazdasági eredményekben és a gazdálkodás tervszerűségében jut kifejezésre, de egyre inkább megmutatkozik a dolgozók tudati fejlődésében is. E tekintetben is legjobb jellemformáló erőc elsősorban a közösségben végzett munka jelenti, de nagyon fontos szerepe van a kulturális, művelődési és sporttevékenységnek is. amire örvendetes módon szövetkezeteink az utóbbi időben egyre több gondot fordítanak. Szövetkezeteink előtt álló feladatok megvalósításához összességében kedvezőek a feltételek. A szövetkezetek fejlettsége, vállalati gazdálkodásának megerősödése, helyük és szerepük rendezettsége társadalmunk gazdasági é« politikai rendszerében, a szövetkezeti mozgalom tekintélye és megbecsülése a további sikeres előrehaladás záloga. PAPDI JÖZSEF. a megyei pártbizottság titkára