Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

4 Péntek, 1983. július ?: r Érzékenység... Klinika és brigád, gyerekek egészségéért Coeliakia = lisztérzékeny- zött. a „búzalisztfertőzés" le- tem, kértem, hogy 2 hetenség. Alig hallottunk erről a hetőségét kizáróan lehet ként küldjenek lisztet, de betegségről, pedig hazánk- csak sütni az efféle készít- azt írták, egy hónapban csak han is emberei! százai kény- ményeket, hogy erre tulaj- egyszer tudnak, igaz, a mai tercnek együtt létezni vele, donképpen maguk a pécsiek napig sem küldtek. Szívből egy életen át. Ez az együtt- sem képesek, abba is hagy- köszönök mindent, mindléteze6 betegségfeledtetően ták a sütést, a mindszentiek nyájuknak erőt, egészséget." sikeres is lehet csak bekell még kevésbé. (Bajt okozhat „Örömmel vettük tudomásul, tartani a szigorú diétát. S a levegőben porként szálló hogy önök elvállalták a behogy ez milyen nehézségek- liszt vagy egy ártatlannak teg gyermekek patronálását, be ütközik, jól tudják azok tűnő zsemlemorzsa is.) Eddig minden igyekezetünk a minden áldozatot vállaló . Kre7 . u ellenére sem sikerült gyers-zülők, akiknek gyermeké- ' a mekemnek kenyeret sütni, rői 1—2 éves korában kide- teR gyerekek ugye azonban Nagyon hálás vagyok önökrült, hogy ezentúl soha nem továbbra sem hagyta nyu- nek. hogy végre gyermekem ehet hagyományos módon godni a brigád tagjait, ök is ehet kenyeret." készült kenyeret és nem ve- is tárgyaltak a pécsiekkel: Ahogy gyűltek a levelek het magához semmilyen kiderült, elvileg nincs aka- Jsmét gondoltak egy nagvot etelt, amely buzat rozsot, dálya, hogy az ott gyártott a brigádtagok: rendezzünk arpat vagy zabot tartalmaz, kenyeralapanyagból rendsze- találkozót ahoi a gyerekek Ellenkező esetben az a no- resen küldjenek Mindszentre iót játszanának, a szülők pevenyek fehérjejeben levő is. Fölkerestek hat a helyi dig kicserélnék a betegségglutén elpusztítja a vékony- gyermekorvost, majd szen- gel a diétázással kapcsolabe -nyálkahártya sejtjeit, tesi kollégáját, tanacsukat t06 tapasztalataikat. Egyikőezert a táplálék csak hiá- kérve. Így jutottak el a bn- jük föiajánlotta folyó menti nyosan tud folszivódni a gadok a Szegedi Orvostudo- üdülőjét erre a célra. El is szervezetben. A következ- mányi Egyetem gyermek- mentek a meghívók a Timény: étvágytalanság, has- klinikájára, ahol rendszere- Sza-parti party"-ra s a legmenés, jelentős testsúly- sen fogadják a lisztérzékeny- tdbb család szíves-örömest csökkenés, általában gyen- ségben szenvedő kis betege- eifogadta a július 17-i ebédgeség. Egyedüli kezelési mód ket. A betegség specialistája, re is szóió — invitálást, tehát: egyszer s mindenkor- a fiatal adjunktusnő örömra ki kell hagyni az ét- mel és készségesen vállalta, A brigádtagok átlag életrendből ezeket a károsító hogy együttműködik a bri- kora 32 év. Nevük: Elekes gabonaféléket. gádtagokkal: valamennyi je- Sándorné, Farkas Mihályne. _ . ... „„.„k. v- lenlegi és volt betegénekel- Galambosi Ferencné, Godács st küldte a mindszentiek cí- Mihály, Jenei József. Kerefimóriv n^irítp N™ JX mét- adatva velük a bri- kes Lászlóné Magyar Máli? =Wt gád segítő szándékát. Alig tyásné. Mihály Edit. Mohánelkul kell felnőniük a liszt- * * néhány nap egyrl esi Györgvné, Pap Sándorérzékeny kicsinyeknek. Mert ££r°el|rSEy a háltva* né. Tóth Jánisné. Bába Jónásné és Terbán Pál. Kérévagy egyikük említsük vagy másra érkeztek a hálával teli sorok és a megrendelő mentesen helyettesíti a lisz- ^em'egS ^ tet. És mert van egy em- ™ne™ Ma^yaror nevét — beri 6ond^™-baJj*rab érzé- "ggijg ^Svétke, mindannyiukét. Az utóbbit írtak, intézkedtek, szerveztek. csomagoltak, postára mentek — és Mikulásra megérkezett a negyvenegy megrendelőhöz az első küldemény recepttel együtt — van olyan alapanyag, a coelipán, amely veszélyektől tÉfM tet. És mert van egy emberi kenv amely ellenszolgáltatás nélkül, önszántából és önzetlenül helyettesíti — a forgalmazót választottam. Hogy miért? Erre az egyik szeghalmi édesanya tömören megadta a választ levelében: „Önök igazán nagyszerű emberek." Csongrád megyei Sütőipari Ide. a kis csillag alá csak Vállalat Ady Endre, szocia- utánvéttel. Ottjártamkor egy lista brigád. Mindszent. Ti- halom levelet raktak elém a kívánkozik egy kérdés: miért egy erzékeny szívű emberzenhái-om ember, férfiak, nők, adminisztrátorok, árukiadók, sofőrök, van köztük raktáros. Tizenhármuknak 21 gyermekük van, azt mondbrigádtagok, némelyik borícsoport jótékonyságán múlik. tékból vidám gyerekmósölyt hogy megfelelő élelemhez megörökítő fényképek potyogtak ki. „Ez a mi fizetségünk" — mondta egyijak. valamennyien átérzik kük —, „meg a hálás, elisszülőtársaik nehéz sorsát, ag- merő szavak", godalmaikat. Ez az érzés * késztette őket arra, hogy Valóban nem lehet meg. munkaköri kötelezettségei- hatódottság nélkül olvasni ken, a kötelező munkaidőn ezeket az ..érzelemszegény"túl is. fizetség nélkül vál- nek, „önző"-nek titulált vi, ,,., ., . , lágban' született sorokat, lalják a segitseget. Idézek néhányat: „Nagyon Kezdjük hát a történet aranyosak, hogy így törődelején. Az üzem igazgatója nek ezekkel a gyerekekkel, tavaly megemlítette az egyik nagyon jó érzés tudni." KISZ-gyülésen. hogy szak- „Önökhöz fordulok továbbra lapjukból értesült róla: Pé- is lisztért, mert a kalocsai esett speciális, diétás kenye- sütőipari vállalat csak egyret sütnek lisztérzékeny szer kért Pécsről ilyen liszgyermekek részére. Gondol- tet, de nem forgalmazzák ták, itt is megpróbálkozhat- állandó jelleggel. Nagyon nának vele. Küldöttség is köszönöm segítőkészségüket, ment a pécsi üzembe, ta- jó egészséget kívánok. Sajpasztalatcserére. Ott azon- nos. nekünk egyelőre nincs ban kiderült: olyan szigorú- sok reményünk a gyógyuan steril körülmények kö- lásra." „Péccsel is levelezjutnak-e az életük végéig diétázni kénytelen betegek? Tudtunkkal léteznek olyan vállalatok, amelyeknek valóban kenyerük, hivatalos kötelezettségük az efféle termékek árusítása is. Chikán Ágnes Szerelés feszültség alatt A statisztikák szerint a gondosan szerkesztett feszültségmentesítési szabályok ellenére évről évre több halálos baleset történik a villamos hálózatokon végzett javítási, karbantartási, munkák közben. A bonyolult — viszonylag sok időt igénylő és kényelmetlen — kapcsolási műveletsorozatot ugyanis gyakran nem megfelelően hajtják végre a dolgozók. Akár könnyelműségből, akár figyelmetlenségből — a következmény ugyanaz. A villamos hálózatok üzemeltetői ezért a feszültség alatti munkavégzésnek (FAM) a korábbinál sokkal korszerűbb technológiáját igyekeznek meghonosítani és elterjeszteni. Külföldi tapasztalatok alapján ugyanis lényegesen kevesebb baleset várható. ha a szerelők feszültség alatt, s nem a hagyományos feszültségmentesítéssel végzik munkájukat. E látszólag ellentmondásos álláspont hívei azzal érvelnek. hogy a feszültség alatti munkát csak az e célra kialakított. különleges szerszámokkal és védőfelszerelésekkel lehet végrehajtani, a technológiai előírások és a műveletek pedig egyszerűek és logikusak, általában mindenki számára könnyen beláthatóak. A FAM esetében a munkahely eltévesztésének — ami a halálos áramütés egyik gyakori oka — nincsen jelentősége. Az is a nagyobb biztonságot szolgálja. hogy munka közben nem kell sietni, kapkodni, hiszen ez a technológia — a hagyományossal szemben — nem zavarja a folyamatos villamosenergia-ellátást A feszültség alatti hálózaton dolgozó szerelők a munkát kiváló szigetelőképességű és mechanikai szilárdságú, könnyű rudakra szerelt, és távolból működtethető szerszámokkal végzik. A szere-1 lőhöz közel kerülő kábeleket speciális szigetelőburkolattal látják el. a vezetékbontáshoz szigetelt áthidalásokat használnak. Fecskefiókák pusztulása Hazudnék. ha azt mon- légyzümmögésű kánikula 5—5 danám, kerülni akarom az fiókát nevelt. Hirtelen beérzelgősséget. amikoris a köszöntött a hűvös — nem korábbi hideg, ködesős na- mozdultak az apró rovarok. pókban Szegeden elpusztult A ki tollasodott, de még röpfecskeflókák nagy számára képtelen fiókák éhesen mogondolok. Városunk épüle- corogtak fészkeikben. Az temek lépcsőházaiban éní- üre" csörrel érkező szülőket temek lépcsőházaiban epi- a fésiek ^^ várták> s tett fustifecske feszkekben idővel elgyengülve szédülaz előző meleg szúnyog- és tek ki a fészekből. Zúzódva vergődtek a lépcsőkön, s az életképeseket madárbarátok Fűtő- és tüzelőolaj helyettesítése földgázzal Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt 1985-ig fokozatosan növeli a földgázkitermelést. Főleg a lakások fűtésére és a kommunális intézmények ellátására, továbbá a mezőgazdaságban és az iparban a fűtő-, illetve tüzelőolaj helyett használják a gazdaságosabb földgázt. A lehetőségekről Kusztos Ferenc. az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt gázszolgáltatási igazgatója tájékoztatott. A többi között megállapította: a növekvő termelés Jeltételeinek biztosítására a VI. ötéves terv időszakában a tervezettnél, mintegy 1,2 milliárd forinttal többet, összesen 15,5 milliárdot fordítanak célcsoportos ofuhazáíokra. Így az 1980. evi, hatmilliárd köbméterrel szer ebem — az előzetes számítások szerint — a termelés 1935-re eléri a 7,2 milliárd köbmétert. A cél az, hogy elsősorban ott helyettesítsék az olajat, ahol a gázellátás gazdaságosan megoldható és jelentősnek ígérkezik a kőolaj-megtakarítás. 1981—82-ben már évente 100—110 ezer tonna olajat helyettesítettek földgázzal. A földgáztermelés és -felhasználás 2000-ig terjedő komplex fejlesztési feladatalt összefoglaló tanulmány szerint — amelyet az OMFB készített — új fogyasztók bekapcsolásának jelenlegi üteme mellett Magyarországon 15 év alatt 360 ezer lakásban építhető ki a vezetékes gázszolgáltatás, s ezzel a lakások 28—30 százalékában lesz gázellátás. Budapesten — ahol tovább csökken a városi gázfelhasználás aránya, a teljes átállás a 90es évek végére várható. A fővárosban az elosztóhálózat rekonstrukciójának tempója szabja meg az új fogyasztók bekapcsolásának ütemét. A távlati elképzelések szerint 1995-ig a földgázfelhasználás növelésével mintegy 350—400 ezer tonna fűtőolaj és 450 ezer tonna tüzelőolaj takarítható meg. Mindez lehetővé teszi, hogy a kőolajat egyre kisebb arányban használják tüzelésre, s mind nagyobb hányadban feldolgozott termékeket — benzint, gázolajat, vegyipari cikkeket stb. — készítsenek belőle. kertbarátoknak A szilva kártevői vették pártfogásba. Hozzám is féltucatnyi fecskefiókát hoztak a napokban, amelyeket megpróbálunk felnevelni. Sikerülhet, s ezt kis barátomtól. Bertényi Domitól „tanultam", aki tavaly fészekből pottyant fecskefiókát nevelt fel sikerrel, s amikor nyaralni ment Potsdamba. oda is vitte magával. Együtt örültünk a kis szegedi fecske német tölgyek feletti vidám röptének. A természet kegyetlen — a darwini ki válogatód ás érvényesült a város füstifecskéi között. Egyrészük elpusztult. de pontos adatokat csak az őszi városszéli gyülekezéskor mondhatunk. Pusztulásukba az is közrejátszott. hogy az idei óriási szúnvoginvázió miatt erőteljes helikopteres permetezés folyt a városban és környékén. A vegvszer okozta rovarpusztulás is lecsökkenthette táplálékbázisukat, A véletlenek összhatása okozta a fészekből kihullásukat. pusztulásukat, s erre előre nem gondolhattunk. Csizmazia György Most a szilva kártevőit és kórokozóit ismertetjük. Gyakran láthatunk a levélen és a termésen határozatlan alakú. elmosódott szegélyű sárgászöld foltokat, melyeket a szilvahimlő vírusa. tudományos nevén a Plum DOX vírus okoz. A termésen a foltok határozott szegélvűek. envhén besünpednek a gyümölcs húsában vöröses csomók lá,K^fók. A vírus főleg oltással és szemzéssel vihető át. de a levéltetvek is teriesztik. Fontos, hogv a szaporítóanyag fertőzésmentes helyről származzon és a rovarkártevőket ne engedjük elszaporodni. A szilva polisztigmás levélfoltossága a fertőzött levelek színén 5— 10 milliméter átmérőjű, kör alakú, élénk narancssárga szí~ű foltokban apró sötétszínű pontok láthatók. A kórokozó a lehullott levélben telel át. Tavasszal a fák virágzáskor fertőződnek a fiatal levélkék. A vegetáció idejében a fertőzés nem terjed. Vegyszeres védekezést alkalmazhatunk ellene, de igen fontos, hogy a fertőzött leveleket ősszel összegyűjtve megsemmisítsük. A szilvarozsda a levelet károsítja. A beteg levélen 1 milliméteres, sárga szögletes foltok jelennek meg. a levél fonákán vörösesbarna, feketésbarna színeződés tapasztalható. a levelek korárt lehullanak. A gomba részben a lehullott leveleken, részben köztes gazdanövénven telel át és kora tavaszszal megkezdődik a szilva levelének a fertőzése. A vegyszeres védekezés mellett fontos a fertőzött levelek megsemmisítése a lombhullás után. A szilvafélék tafrinás betegsége a fertőzött gvümölcs felületén kezdetben aoró kiemelkedéseket okoz. melyek később összeolvadnak, és az egész felületre kiterjednek a gvümölcs megnvúlik. deformálódik. megbarnul. belül csonthéj nélküli, satnva mag képződik. A kórokozó a lehullott fertőzött gyümölcsön tele] át és tavasszal innen kezdi meg újra a fertőzést, tehát nagyon fontos a fertőzött gvümölcs megsemmisítése. A szilva legkellemetlenebb kártevőié a szilvamolv. melynek ez a fő tápnövénve. de károsítja a kökénvt, meggyet. cseresznyét. az őszi- és kajszibarackot, diót és az almát is. A zöld szilván máius végén—június eleién fél milliméter átmérőiű berágásokkal jelentkezik, melvből pvakran 'mézgafolvás indul meg. A fertőzött gvümölcs féloldalasan feilődik. kénvszerérett lesz. június végén lehullik. Július eleiétől jelentkezik a második nemzedék. melynek hernvói erős mézgafolvást eredményeznek, a gyümölcsön lilás elszíneződés ielentkezik. A szilva húsában a lárva a mag körül található, a fiatal, még ouha magba is gyakran berág. A gvümölcs belseiét ürülékkel szennyezi. Évente három nemzedéke van. Fejlett hernvói sűrű szövésű gubóban. a fatörzs gvökérnvakhoz közeli részén, kéreerenedésben telelnek át. Tavasszal bábozódik, április végétől június közepéig raizik. tojásait a gvümölcs felületére rakja: a lárva 1—2 hét múlva kikelve, befúria magát a gyümölcsbe. A kifejlett lárvák év közben vagv a talajban vagv kéregrepedésekben bábozódnak- A második nemzedék rajzása június közepén kezdődik és júliusban fejeződik be míg a harmadik nemzedék rajzása július végétől indul meg. A fekete és sárga szilvadarázs életmódia és kártetele megegyezik. A szí 1 vámol vhez hasonlóan a kajszit. cseresznyét. meggvete9 a kokénvt is károsítják. A fiatal lárvák rendszerint a terméskezdeménv csúcsi részébe rágnak be. A fejlettebb lárvák befúrási helye a gvümölcs lefelé néző részen helyezkedik el. A fertőzött gyümölcsön általában két r.vílás van, a kisebb a lárva befurakodásának. a ragvobb távozásának helve. A szilvadarázs a magházat kiodvasítia és fekete ürülékkei tölti ki. A szétnyomott lárva és a fertőzött gvümölcs jellegzetesen DOloskaszagú. Évente egy nemzedék fejlődik, a lárvák a talaj felső 10 centiméteres rétegében telelnek, tavasszal bábozódnak és általában a szilva virágzásának idején rajznak. Tojásaikat a csészelevelekre rakják. A lárvák fejlődése 13—15 napig tart. mialatt 4—6 gyümölcsöt károsítanak. A kifejlett lárvák a talajra hullanak és ott bebábozódnak. A szilva sáreálevéltetű a szilván és más Prunus fajokon károsít. A fertőzött levelek erőteljesen besodródnak, megkeményednek, idő előtt lehullanak, a hajtások torzulnak, növekedésük megáll, végül elszáradnak. Kártételét fokozza, hogy a himlővírust terieszti. Az első egvedek március közepén megjelennek, a második nemzedék szárnyas egyedei más lágyszárú növényeken is károsítanak. A hamvas szilva levélteiű a megtámadott szilván rövid idő alatt elszaDOrodik, ahol nagymértékű tápanyagelvonással a fa fejlődésének leállását, a gvümölcs egv részének hullását, a termőrügyképzódés csökkenését eredményezi. A fertőzött levelek deformálódása nem feltűnő, fonákuk felé envhén görbülnek, kanalasodnak, a bőségesen megjelenő mézharmattal hívjók fel magukra a figyelmet és okoznak még további kárt. Aa első egvedek éDrilis közepén kelnek. A második nemzedéktől egyaránt megtalálhatók a nádon és szilván egyaránt. A közönséges teknős pajzstetű tápnövénveinete szama meghaladja a 300-at. különösen az akácon és a szilván okoz jelentős kárt. A lárvák a leveleken szívogatnak, a szívásuk nvomán apró. sárgásfehér foltok jelennek meg az általuk termelt mézharmat a fát bevonja. és az asszimilációs felületet csökkenti. Tömeges előfordulásuk a növény részleges vagv teljes pusztulását okozza. A kifejlett egvedek a fás részt is károsítják szívogatásukkal. A szilva kártevői között található még a szilva pajzstetű, a kaliforniai pajzstetű, a piros takácsatka. a kékfoltos takácsatka és más ismert kártevők, melyek veszélyességéről a korábbiakban már részletesen tájékoztattuk olvasóinkat. * Többen kifogásolják, hogy a védekezés módját nem ismertetjük leírásunkban. A bevezetőben tájékoztattuk kedves olvasóinkat, hogy ezen sorozatunknak az a célja. hogy a különböző '-\rtevőket. kórokozókat felismerjék. A felhasználható vegyszerekre vonatkozóan a gyakori változások miatt nem vállalkozhattunk. A szakboltok megfelelő — éppen kapható — növényvédő szereket tudnak biztosilani, amenvn.viben a károsítót meghatároztuk, de az időközben mesielenő növényvédelmi táiékoxtatók is megfelelő segítségül szolgálnak I»r. Tóth Mihály megyei fókertész