Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-27 / 176. szám

4 Szerda, 1983. július 27. Szovjetunió Érvényes augusztus 1-től A dolgozó kollektívák jogairól A Szovjetunió legfelsőbb Yanacsa nemrégiben új tör-' •wenyl fogadott el, a dolgozó koflektiváknak a vállalatok, intezmenyek és egyéb szervezetek irányításában betöltött szerepéről. A törvény lényegesen bőtúti a termelői katlektivák beleszólási ja. Offlf. A .Szovjetunióban jelenleg több mint 2.5 millió vállalat működik. A termelői kollektívák nemcsak a n»mka végzésének aiapvető helyei es formái, de aktívan reszt vesznek a népgazdasági tervezesben. emellett azeles körű politikai funkciókat valósítanak meg >jelölteket állítanak a helyi hatalmi szervek választásakor, vezetik a választási kampányt, stb.) Elmondhatjuk. hogy a saovjet emberek jelentős mértékben a wmnkalielyi kollektívákon keresztül kapcsolódnak be • társadalmi .életbe. A munkahelyi közössegekben alakul ki az az érzés, hogy minden dolgozó az ország teljes jogú gazdája. Milyen új elemet hozott a törvény, a dolgozó kollektívák hatáskörének bővítésében? Mindenekelőtt szaporodik azoknak a termelési kérdéseknek a száma, amelyek a közösség irányító tevékenységéhez tartoznak. Az egyik elvi újdonság az, hogy a jövőben a vállalatok vezetői a termelési terveket csak azután küldhetik el jóváhagyásra az állami szervekhez, miután a terveket a munkahelyi közösségek jóváhagyták. Az új törvény pontosan foglalkozik a kollektíváknak a munka és a fogyasztás ellenőrzésében betöltött szerepével. A munkahelyi közösségek a korábbinál szélesebb körű lehetőségeket kaptak, hogy ellenőrizzék: megfelel-e az egyes munkások fizetése a dolgozók tényleges munkájának, közvetlenül részt vehetnek a premizálási rendszer kialakításában, a legjobb dolgozók ösztönzésének meghatározásában. A dolgozók véleménye szerint ezen felhatalmazások tőrvényben történő rögzítése elősegíti a termelékenyebo és hatékonyabb munkát Ejtsünk végezetül néhány szót a törvény ^fogadásának módjáról. A Szovjetunióban létező gyakorlatnak megfelelően a törvényteivezet szövegét valamivel több mint 2 hónappal korábban össznépi vitára bocsátotta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége, hogy mindenki kifejthesse álláspontját. A törvényt elfogadó ülésszakon közölték, a törvénytervezet vitájában több mini 110 millióan vettek részt, 1 millió 230 ezer ülésen tárgyalták meg a dokumentum anyagát amelyeken több mint 5 millió állampolgár szólalt fel. A törvény javas, lat szövegezőihez csaknem 130 ezer megjegyzés. kiegészítés és javítás érkezett. A legfontosabbakat figyelembe vették a végleges szöveg kialakításakor. Valerij Tyelegin Juló néni A balástyai tanyavilágban él. Modos a tanya, nagy a telke. Juló néni szapora beszedő, tapasztalt asszony. — Nagyon lelkiismeretes ember volt az apám, aki elintézte másnak a sorsát Pallavichini ezért nagyon meggyűlölte. A szegények ügyét-baját a vállára vette. A gróf sokszor utánalépett, bevitette a kastélyba, -és megfigyelmeztette: erről az útml térjen IgL Apum makacskodott • héftv áz igazat mondja, őt es az igazságot inem lehet legyőzni. Az uraság magasabb polcon ült s az én apámat ejtette el. Amikor felajánlották a tanyát es a három hold főidet az anyám nem akarta elfogadni. Apam megmondta a grófnak, hogy nem hajlik. Ekkor a majori disznóéiba, Hantházán becsukatta apámat a gróf, s ráparancsolt, hogy ki ne bújjon, mert abban a pillanatban agyonlövi! Tan két éjjel és két nap bent tartotta, aztán maga elé parancsolta a gróf, hogy kell-e hát a ház és a föld? Apám meg azt felelte, a család nélkül nem dönthet megbeszéli velünk. Hazaengedték egy kísérővel, aki a választ visszavitte. Akkor hajlott rá az anyám, hogy elfogadjuk az ajánlatot. Az a tanya Gajgonya 12. szám alatt található, de mar vadonatúj házat emelt ott a fiam. — Amikor apám elfogadta a tanyát, gyönyörű gyümölcsöst telepi tett, értett a gazdálkodáshoz. annak la élt. meg iszogatott. Szeretett iszogatni. Eljött a faluba. Balástyára. előtte zsebébe tette a pénzt, és a Benkókocsrnában mulatozott. Mindig odajárt, Anvám. amikor tehet te. elebe ment. de akkor este valamiért elmaradt. Már jó sötétre hajlott mr. idő. gyalog vágott a nemzetközi útnak aoám. méc dalolgatott is. Amikor a kóiskoluhoz ért. három valaki kirontott rá a vécéből, és agyonütötték. A kő szélén rettentő tócsa vért láttunk. Nagv fölfordulást és ribilliót okozott. Cigányok vertek agyon. — Aztán edesanvam maga maradt. Később a bótyamat vitte oda asszonyostul. de nem tudtak megegvezni. mert nagytervű a bát.varn Nem engedte be a hazba anvamat. két honanc n iiowi uísjutt. s addigaddig piszkáltuk, hogy kilakoltattak onnan a batyámekat. A nemzetközi út szélére rakták őket. hogv menjenek vissza Pi tri csamba. Aztán a szőlőt kiadta feliből anvám. Amikor már nagyon oda volt. a nőnemhez költözött, egy hónaora meg is halt — En akkor mer ezen a tanyán eltem, ahova férjhez jöttem. Ezt a tanyát ma húztuk fel. Az uram meghalt. egv fiam él. Három hold foktön gazdálkodtunk, a teesabe en leptem, mert az uram a hadifogságból betegen tért haza. Szénbányában dolgozott, tüdőbajt szerzett, es végül a tüdőrak vitte eL Amikor élőhalottként meaerkezett. nagyon felfúvódott az etelektől. az nrrán-szaian eleredt a ver. 6n két csíkot, kocsit, lovat, gazdasagi feiszerelest. az uram tulajdonát is bevittem a közösbe. Apróóonként fizettek is a csikókért. A nyugdíj nesn sok. A háztájiban gyümölcsös, disznókat hizlalok, jelenleg tizenhatot. A testvereim közül talan én állok a legjobban anva— Üdülni, külföldön járt? — Nem is kívónkoaok. — Rádió van? — Az igen. Csak az időjárás érdekel, azt hallgatom. Idegesít már más engemet. A déli harangszó., meg néha a mise. amit elviselek. Nyugalmat akarok. — Mi a legnagyobb élménye? — A jószág. Semmi más. Négv macskám, egv kut-vám. mindet felhizlaltam. És a hízókat is nagyon szeretem. Ritka már ilven idős asszonyban, hogv ennvi jószággal bailódjék. Olvan jó. amikor megetetem őket úgv ismernek, kezesek, szánté tudják a szavamat. Magam oltom be a hárommázsás anyadttsznót is. Nagyon mellettem állnak a jószágok. A földdel egyedül nem boldogulok. napszámosok aft fogadok, óránként húsz forintot. meg tob'bet is fizetek és bort is mérek hozzá. És még örülhetek, ha kapok embereltet, elkényesedett a világ.— Sz. Lakács Imre tanácsrendelet ^eÜ Z állattartásról Idézet egy szomszédjára panaszkodó olvasónk leveléből: „... kerítésünk mellé épített — vagyis, jobban mondva összetákolt — egy baromfióiat, és ezt meg is töltötte csirkével, kacsával, tyúkkal. Tudott dolog, hogy ahol állatot tartanak, ott bizony bűz is van, s a kelleténél több a légy is... S mivel a tyúkhoz kakas is illik, az meg arról gondoskodik. hogy még éjszaka se tudjunk aludni... Ha jól tudom. van egy rendelet az állattartásról. Nem ártana, ha egyszer helyet szorítanának a rendelet ismertetésére" Nyugdíjas olvasónk —valószínű nem az egyedüli városlakó, akit érdekelnek az állattartást szabályozó előírások. A kérés teljesítése azonban még azért is indokolt, mert a városi tanács ezzel kapcsolatos, új rendelete éppen a napokban, augusztus 1-én lép életbe. Ezennel ajánljuk tehát a tudnivalókat mind az állattartók, mind pedig az állatoktól szenvedő szomszédok figyelmébe. * Az évek során többször módosított tanácsi rendelet ismét felülvizsgálatra szorult, a város általános fejlődése, a húsellátáshoz fűződő népgazdasági érdek és számos új országos jogszabály indokolta, hogy a szakemberek új állattartási tanácsrendelet-tervezetet dolgozzanak ki. Az elképzelésekkel a lakosság is megismerkedhetett a tanácskozási központokban. Az elhangzott észrévéteiek többségét figyelembe vették a rendelet megalkotói, s mindvégig a termeléspolitikai követelmények mellett — a lakosság egészének védelmét, az állat-egészségügyi előírások betartásai, az építésügyi és környezetvédelmi szempontokat tartották szem előtt. A teljesség igénye nélkül ismertetjük tehát a Szeged megyei városi Tanács 2 1983. számú rendeletét — amelyet legutóbbi ülésén fogadott el a testület — amely a haszonállatok (szarvasmarha. ló, szamár, öszvér, illetve baromfi, galamb, nyúl, nutria, pézsma és nerc), valamint a kis számosállatok (sertés, juh, kecske) tartását szabályozza. Az ebtartás követelményeit külön rendelet tartalmazza. A város területét négy állattartási övezetre osztották, egyre távolodva a Belvárostól. Az I. számúba tartozik az egész Belváros, valamint Felsőváros, Tarján, az Északi városrész, a Rókusi lakótelep, a Tömörkény üdülőtelep, Üjszeged és Kiskundorozsma egyes részei. A II. állattartási övezet Felsőváros. Északi városrész, Gedó, Rókus, Alsóváros. Üjszeged külsőbb területeit öleli föl, a harmadik övezetbe Rókus, Mórává ros. Alsóváros. Baktó, Üjszeged, Dorozsma. Béketelep, Ságváritelep, Hattyastelep, Szőreg és Algyő még távolabbi részei tartoznak. A IV. övezet tulajdonképpen a peremkerületeket foglalja magába, Pfetőfitelepj. Üj-Petőfitelep. Gyulatelep, Mihálytelek, Gyálarét, Tápé egész területe ide sorolható, valamint Dél-Üjszeged, Algyő, Domzsma, Ságváritelep, Hattyastelep, Szőreg és Baktó külső részei. (A rendelet pontosan meghatározza az uteahatárokat, helyszűke miatt közlésükre nem vállalkozhatunk). A tanács a zártkerteket is csoportosította: I. csoportba tartoznak az üdülővé nyilvánított. illetve beépítésre figyelembe vett területek. (Ballagitói zártkertek, Traktor utcai üdülőterület, a Sziksóstói üdülőterület, a szőreg i Cserőke és Dorozsma dűlő.) A II. csoportot a művelést es a pihenési igényt egyaránt kielégítő területek alkotják (baktói, gyálaréti, dorozsmai és Suhasa dűlői zártkertek/.- A III. csoporthoz sorolható minden, eddig nem u, említett, művelési igényt kielégítő zártkert. A rendelet előírja. hogy az állattartási övezet határát alkotó utca mindkét oldalán levő ingatlanokra azok a szabályok érvényesek, amelyek az állattartásra szigorúbb feltételeket állapítanak meg. • A rendelet egyértelműen kimondja: az I. számú övezetben haszonállat nem tartható. a II-esben nagy és kis számosállat (szarvasmarha, ló, szamár, öszvér, sertés, juh. kecske) egyáltalán nem tenyészthető, kisállatot lehet nevelni a családi szükségletnek megfelelő meny— Hánv iskolát járt? — Három elemik. — Elégedett? — Hála a jó isteninek, évnél iobbat nem kívánhatok. Nem is tudnám elképzelni. Csupán az a gondom, hogv be kellene költöznöm a faluba. — Fél egyedül? — Nem. Aki akar. úgyis bejön. Sorsunik: van mindnyájunknak. Tanyázná meg hozzám szoktak a szomszédokból. Megkérdik, ezt hogyan csinálják, merre igazodjanak el a törvényben? Elbeszélgetünk. Bort is árulok. — Pereskedő asszony maga? — Nagyon. Az igazságot marxin: megkeressem. A tetsszél is pörosködtern és megnyertem, nem buktam, hála az istennek. Ki tudtam járni, megnyertem ezidáig minden ügvemet Mondta is a teeszelnök: Juló néni. maga addig oorösköddk. hogv elkoptatja a bíróság küszöbil. — Mi a szórakozása? — Az olvasas a kedvencem. Az úisaggal alszok el. Háromfélét is rendelek, ezeket szeretem. Most a disznókat eladom, a faluban házat veszek. Közelebb az orWÉW. K. L.-né szegedi olvasónk főállásban adminisztrátorként dolgozik a vállalatnál. Több mint három éve a munkaidőn túl mellékfoglalkozásként elvállalta a vállalatnál az irodák takarítását. A munkáltató az évi fizetett szabadságot csak a főállása után adta ki és kötelezte, hogy a szabadság ideje alatt a mellékfoglalkozását lássa el. Most beutalót kapott, és a szabadság idejében nem tudja ellátni a takarítást. Szeretné tudni, hogy esetében a mellékfoglalkozás után jogosult-e fizetett szabadságra? Olvasónk esetében a munkáltató eljárása, hogy a mellékfoglalkozása után a fizetett szabadságot nem adja ki. törvénysértő. A Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint a dolgozó — meghatározott feltételek fennállása1 mellett — második vagy további munj Ica viszonyt (másodállást, HneUekfoglalkozast) létesítkállásbi het. A törvény 42. paragrafusának (1) bekezdése általában úgy rendelkezik, hogy a dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben tizenöt munkanap alapszabadság és a munkaviszonyban töltött idejéhez igazodóan pótszabadság jár. A hivatkozott rendelkezésekből az következik, hogy a dolgozót a részére járó szabadság minden munkaviszonyában, tehát a másodállása és mellékfoglalkozása után is megilleti. A másodállás, illetve mellékfoglalkozás utáni szabadsága alapjául szolgáló munkaviszonyban töltött idők megállapításakor nemcsak ez utóbbiakban de a főállásban (első munkaviszonyában) töltött időket is figyelembe kell venni. Azonban minden munkaviszonyban különállóan kéli elbírálni a dolgozót megillető pótszabadság mertékét. Ha a dolgozót az egyes munkaviszonyokba-B bármilyen V/t? okból eltérő mértékű szabadság illeti meg, a dolgozó köteles a munkakörét ellátni abban a munkaviszonyban. amelyben már szabadságra nem jogosult, akkor is, ha a másik munkaviszonyában még szabadságát tölti. A Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint olvasónk nemcsak a főállása, hanem a mellékfoglalkozása után is jogosult fizetett szabadságra. Azt tanácsoljuk, hogy a rendelkezésre való hivatkozással írásban kérje a mellékfoglalkozása után járó fizetett szabadságának kiadását. Abban az esetben, ha a munkáltató továbbra is vitatja a mellékfoglalkozása után járó fizetett szabadságra jogosultságát. az esetben forduljon a munkaüavi döntőbizottsághoz. Kérelmében hivatkozzon a I*egfeLsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 133. számú állásfoglalására. Dr. V. M. nyiségben. A III. övezet lakói sem tarthatnak nagy számosállatot, jogosultak azonban a családi szükséglet mértékében kis számosállat es kisállat nevelésére. A IV. övezetben haszonállat is tartható, természetesen a közegészségügyi, állat-egészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi előírásoknak; megfelelően. Mit kell tudniuk a zártkertek tulajdonosainak? Akikre az I. csoporttá megállapított szabályok érvényesek, csak a családi szükségletet meg nem haladó baromfit tarthat, a II. csoportba sorolt zártkertekben, kisállatot lehet nevelni, erre a célra melléképület is létesíthető. A III. csoportba tartozó kertekben haszonállatok is tarthatók, részükre melléképületet lehet építeni. Külön szól a rendelet a haszonállattartás korlátozásáról. Védett e tekintetben minden egészségügyi, művelődési intézmény, munkásszállás, hat. vagy több lakású lakóépület, élelmezésügyi üzem, üzlet, vendéglátóipari egység, strand, uszoda és sporttelep környéke, tilos haszonállatot tartani telepszerű, többszintes beépítettségű lakóterületen, a körutak, sugárutak mindkét oldalán, az üdülőként nyilvántartott hétvégi házas területeken. Védi a rendelet az ivóvízellátásra szolgáló kutak tisztaságát, kimondja, hogy galamb az l-es számú övezetben egyáltalán nem, a II-esben, Ill-asban csak korlátozott mértékben, megfelelő helyen tartható, lakóház padlásán vagy erkélyen azonban semmiképpen. Előírások szabályozzál!' • haszonállatok elhelyezésének módját, a melléképületek létesítésének feltételeit, a lakóépületre. családi házra vo- • natkozó állattartási tudnivalókat. a tisztán tartási követelményeket (az állatok helyiségét, naponta legalább egyszer ki kell takarítani, légytől, rovaroktól mentesíteni kell). Foglalkozik a rendelet a haszonállattartás egyéb föltételeivel, egyéb állatok tartásával is. * A vegyes rendelkezésekből egyebek között megtudjuk: szakhatósági vélemény alapján eltiltható az állattartás azon a területen is, illetve külön feltételekhez köthető, ahol rendelet szerint nem szükséges ehhez külön engedély. Sor kerülhet erre, ha az állattartó az előírásoknak nem 'tesz eleget, ha az állattartással zavarja a környék lakóinak nyugalmát, veszélyezteti a körnvezet tisztaságát vagy megsérti a szocialista egvüttélés szabályait. A szabálysértő pénzbírsággal sújtható, indokolt esetben a hatóság meg is tilthatja az állattartást. Fö vonalaiban vázoltuk az új. augusztus 1-én hatálvba lénő tanácsi rendeletet. Akit részletesebben érdekelnek az öveze'határok és egyéb tudriva'ók. forduljanak fölvilágosításért a városi takács ügyfélszolgálati irodáiéhoz. Ch. A. Helyreállítják a csősziornyot Kőbánya egyik érdekes épülete az 1844-ben épült csősztorany. Tetejéről szép kilátás nyílik a nagymúltú munkáskerületre. tövében hangulatos kis' borozó várja az ide látogatókat. Az Országos Műenileki Felügyelőség hamarosan felújítja a műemléket.