Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-27 / 176. szám

Csütörtök, 1983. július 28. 3 Eszperantó világkongresszus Budapesten A 68. eszperantó világ­fcowgresszust július 30. és emgusztus 6. között Buda­pesten rendezik. Az esemé­nyen — melynek fő témáia, központi gondolata „A mo­dem kommunikáció társa­dalmi es nyelvi vonatkozá­sai" — hetven országból mintegy 4600 eszperantista rész részt. A létrejötte óta eltelt 96 esztendő alatt az eszperan­tó nvelv körül sa játos társa­dalmi és kulturális világ­mozgalom alakult ki, amely­ben részt vesznek a Föld öt kontinensének különböző nemzetiségű, világnézetű és osztályhelyzetű polgárai. Mindnyájukat az a huma­nista eszme, internaciona­lista felismerés vezényli, hogy a soknyelvű emberi­ségnek szüksége van a né­pek nemzeti nyelvei mellett egy könnven megtanulható, „semleges" nemzetközi nyelvre, amely egyetemes közvetítővé válhatna min­denfajta emberi kapcsolat­ban. Minthogy a mozgalom már a létével is a népek köl­csönös szót értését, békés együttműködését szolgálja, sajátos és aktív részese a világ békemozgalmának is. Az eszperantó világmoz­galom céljainak valóra vál­tásához még hosszútávú tör­ténelmi folyamatra lesz szükség — támogatóan együttműködve minden olyan széles tömeg bázisú po­litikai és társadalmi erővel, amely a haladásért és a né­pek békés együttéléséért harcol. E folyamat fontos tényezői az évente más­más országban megrendezett eszperantó világkongresz­szusok, amelyek sok tekin­tetben eltérnek más nem­zetközi szervezetek tanács­kozásaitól. A világkongresszushoz kapcsolódva számos nemzet­közi eszperantista rendez­vényre kerül sor Magyaror­szágon. Már megkezdődött Abaligeten a nemzetközi természetbarát találkozó, valamint Kalocsán az eszpe­rantó sakkolimpia és Deb­recenben a 39. eszperantista ifjúsági világkongresszus. A keresztyén eszperantis­ták kongresszusára Eszter­gomban kerül sor. a 21. eszperantó nvári egyetemet és a nemzetközi pedagógiai szemináriumot ezen a héten tartják Gyulán. A világ­kongresszussal párhuzamo­san kerül sor a 20. eszpe­rantista gyermekkongresz­szusra. Czóbel sétány Szentendrén Sétányt neveztek el Szent­endrén Czóbel Béláról. A városi tanács végrehajtó bi­zottsága keddi ülésén úgy döntött, hogy a festőművész születésének 100. évfordulója alkalmából a vízisporttelep és a hajóállomás közti bá­romszáz méter hosszú és három méter széles közterü­let a „Czóbel sétány" nevet kapja. A neveo festőművész, a város egykori díszpolgára a harmincas évektől kezd­ve minden nyáron Szent­endrén élt és dolgozott, és ott számos jelentős alkotása készült. Az évforduló alkal­mából bővítik a helybeli Czóbel-múzeumot is. A Tebplom tér 1. szám alatti házhoz — 2,2 millió forint értékben — új szárnyat épí­tenek. Ide helyezik el az ajándékozás vagy vásárlás útján szerzett új Czóbel­festményeket. egy emlék­szobában pedig a művész hagyatéki anyagát, bútorait, személyes tárgyait Egv má­sik emjékteremben Czóbelné Modok Mária festőművésznő képeit tekintheti meg a kö­zönség Versengő kiadók Szegedi táncosok franciaországi világfesztiválon Gyermek néptáncegyütte­sek világfesztiválját rendez­ték meg a béke jegyében a dél-franciaországi Matha i városában és környékén. A CIOFF — nemzetközi folk­lórtalálkozókat szervező egyesület — tizenegy ország nyolc és tizenhat év közötti gyermektáncosait hívta meg a kéthetes találkozóra. A házigazdákon kívül ott vol­tak az NSZK. Algéria, Por­tugália, India, Kuba, Cseh­szlovákia. Lengyelország, Olaszország és Svédország ifjú táncosai, hazánkat a Szeged Táncegyüttes har­minc fős ifjúsági csoportja képviselte. A fesztivál ideje alatt tizenhétszer léptek színpad­ra kétszer mutatták be 40 perces komplett műsorukat. Óriási sikere volt a szegedi fiataloknak, az újságok „ma­gyarok fesztiváljaként" em­legették a találkozót. A Bodza Banda nevű lányzene­kar elismerését bizonyítja, hogy a velük készített le­mezt és kazettafelvételeket már a fesztivál ideje alatt árusították, s igen népsze­rűek voltak. A táncosok családoknál laktak, bejárták Délnyugat­Franciaország városait, föl­léptek cirkuszi sátorban, piaci csarnokban, hatalmas pavilonban, szabadtéri szín­padon és paritok füvén. A fellépések mellett kirándu­láson ismerték meg a kü­lönlegesen szép természeti környezetet, az Atlanti­óceánt, a szadad idő prog­ramjaiban aszfaltrajzverseny, sportvetélkedő, pezsgő han­gulatú táncház, baráti talál­kozó. rengeteg játék is sze­repelt. Az együttest a kubai csoporttal egyetemben meg­hívták Kanadába, ahol jö­vőre az ország 450 éves fennállása tiszteletére ren­deznek ünnepségeket. A Szeged Táncegyüttes ifjú­sági csoportjának tagjai a 6100 kilométeres turné alatt igazi nagykövetei voltak a magyar néptáncnak, hagyo­mányainknak, szokásainknak. Temetők A kegyeletteli dolgoknál a hang elcsuklik és nem titkolt szorongással ültem íróasztalhoz, hogy e kér­désről néhány közérdekű észrevételt tegyek. Nem szeretnék senkit sem ér­zéseiben megbántani, ami­kor halottaink végső bú­csú ztatáüá" ürü kVén olyan körülményeket is leírok, amelyek közvéleményünk nagv részének sem tetsze­nek. Sajnos az utóbbi idő­ben e sorok írójának is sok olyan személves él­mény jutott, melyek alap­ján nyugodt lelkiismeret­tel követelhetem, jobban tiszteljük egymás gyászát. A humanizmusnak ilyen értelmezése megmutatkoz­hatna például abban is. hogy a gyászszertartásnál közreműködő polgári sze­mélyek tisztességesen öl­tözzenek fel. Lehetetlen állapot, amikor gyakran azt látjuk, ezek az emberek olyan ruhát viselnek, mintha á kiskertjükbe permetezni mennének. Egyébként a közelmúlt­ban két felelős testület, a megyei tanács és a szegedi tanács végrehajtó bizottsá­gának napirendién is sze­repelt a temetők fenntar­tása, közállapota. Szege­den többek között megál­lapították: „a dolgozóknak a kegyeleti igények szerint téli. nyári formaöltözetet biztosítanak. Sajnos. a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a formaru­hát nem minden esetben használják, pedig a gyász­szertartásnál ez fontos tár­sadalmi igény lenne." A temetők fenntartásá­ról a Városgazdálkodási Vállalat, illetve a Szeged­del egyesült községekben, valamint a megye többi településén a temetkezési vállalat gondoskodik iavu­ló színvonalon. Szegeden pillanatnyilag gondot je­lent, hogy nem megfele­lőek a hamvasztásos te­metés feltételei. Ennek a kegyeleti hagyománynak térhódításával — elnézést a fogalmazásért. divatjá­val — nehéz lépési tarta­ni. A debreceni kremató­rium öt. év óta nem mű­ködik és a budapesti az egyetlen, amely ennek a kultikus igénynek nagy ne­hezen eleget tesz. Lapunk­ban már hírt adtunk ar­ról. hogv 84 millió forin­tos költséggel Szegeden regionális hamvasztó épül, és a kivitelezés remélhető­leg 1985-re befejeződik. Azonban a kulturáltabb szertartás, temetkezés ér­dekében az utóbbi évek­ben más intézkedéseket is hoztak. A Belvárosi teme­tőben megkezdődött a ra­vatolozó felújítása, kiszol­gáló helyiségek építése. Erről a temetőnkről , el­mondhatjuk, hogv csak ott sikerült országosan is el­ismert színvonalon a ke­gyeleti helyhez méltó kö­rülményeket teremteni. Másutt a helyzet sokkal tarkább. Beszámolhatnék arról is. hogy az illetékes vállalatok részben hozzá­kezdtek a temetők felújí­tásához. Am köztudott, a jószándék nem elegendő és a szűkülő beruházási források miatt, mint az élet minden területén, itt sem korlátlanok a lehető­ségek. Az általános kulturális színvonal emelkedésével összefüggően az emberek — joggal — nemcsak azt várják el, hogy a temetők állapota, fenntartása jobb legyen, hanem tovább ja­vuljon a gyászszertartás­sal kapcsolatos összes szol­gáltatás is. Megfelelő vá­lasztékban vásárolhassunk mindig és mindenkor kegytárgyakat, és idősza­konként azok ne váljanak szezonális cikké". Temetkezési szokásaink kulturális színvonalának emelése azonban nemcsak pénzkérdés. A megfelelő, az együttérzést kiváltó gesztus sokszor csak a jó érzésen múlik. Minden­képp megdöbbéntő eset. amikor a szertartás végén a zuhogó eső miatt a ha­lottat kiemelik a koporsó­ból és „hónalá csapva" vi­szik el. Többször hallot­tam olyan panaszt is. hogy ismeretlen személvek a sírkőre különböző kegye­letet sértő tárgyakat tesz­nek, vagy molesztálják a temetőben egyedül közle­kedő nőket, vagv szemét­tel szórják tele a sírhelyek környékét.. . Mindenkinek van olyan hozzátartozója, akit szere­tett és hiánya egv eletre nyitott sebet hagy lelkén. Erre gondoljunk, mert fa­lán így jobban tiszteljük egymás halottait is. Halasz Miklós A Magyar Hanglemezgyár­tó Vállalat a korábbinál ha­tékonyabb munka érdekében az év második felétől némi­leg megváltoztatta kiadói tevékenységét: két egymástól független és egymással kon­kurráló könnyűzenei szer­kesztőséget alakított ki. A két kiadó négy márkajelzés­sel, saját pénzügyi keretek­kel és nagyfokú önállósággal rendelkezik. Minden pop­zenei előadó és alkotó sza­badon szerződhet velük hanglemezek készítésére, s ha valaki úgy érzi: nem boldogul az egyikkel, mód­jában áll szerződni a má­sikkaL A két kiadó további anya­gi lehetőségei, pénzügyi ke­retei elsősorban attól függ­nek. hogy melyikük meny­nyire volt hatékony a meg­előző évben. Az MHV sze­retne a felvételi munka szellemi-szervezési lehetősé­gein javítani például azzal, hogy ösztönzi a mened­zserek munkáját, bevezeti a producerek „intézményét". A vállalat lehetővé teszi, hogy saját stúdióiban és a hozzájuk csatlakozó úgyne­vezett külső stúdiókban sza­bad alkotóműhelyek jöjje­nek létre. Üzlet és etika Pénznyelő pénznyerők Meglehetősen ártalmatlanul tá-ké ennek háromszorosa- belkereskedelmi miniszter indult a játékautomaták ha- négyszerese, vagy akár több- rendelete, amely szabalyozta zai karrierje, amikor — a szőröse. Raharapott erre a az automaták működésének, hetvenes évek elején — könnyű pénzszerzési lehető- elhelyezésének feltételeit A megjelentek az első gépek a ségre számos szerződéses üz- szabalyozás már nagyon idő­fővárosi Vidám Parkban és le<tvezető. magánvendéglös, szerű volt, különösképp mi­néhány játékteremben, ven- és rokonoktól, ismerősöktől vei nemcsak nyerni, hanem déglátóhelyen. Egy kétforin- ajándékként hozatott be az — gyakrabban — veszíteni tos bedobásával akár órákig országba — egyelőre megál- is lehet ebben a játszmaban. el lehetett játszani: ügyesen lapíthatatlan mennyiségben Bár felfoghatjuk a vesztesé­terelgetni az acélgolyókat a — pénznyelő automatakat get a játékosok önkéntes villogó lámpák, rugók út- De kapott az üzleti lehetősé- adójának is, mégsem hagy­vesztőjében, és a sikeres gen a Skála-Coop is, amely hat közömbösen senkit sem játszmák után újabb és tavaly decemberben magyar a tény: emberek a szerencse­újabb játéklehetőséget nyér- —svájci érdekeltségű tarsa- játék rabjaivá váltak, a nye­ni. ságot alapított a Lüscher- rés hiú reményében kölcsö­Ez azonban csak a kezdet céggel, és így 500 nyerőauto­volt. Később elkapta a nye- matához jutott Az automa­rési láz egyfelől a gépek tu- tákat főként szövetkezeti lajdonosait, másfelől a játé- vendéglátóhelyeken, Afész­kosokat, és — mint az a sze- boltokban, állították fel, de Rég VOTt rencsejáfékoknál szinte ter- jutott belőlük máshová is. © mészetes — egyesek számá- Ezek a gépek már havi 30— ;ntá7 Larlár ra gyors meggazdagodást, 50 000 forint bruttó bevétel- "HCg.iS.CUC0 másoknak bajt, tragédiát re tesznek szert, attól füg­hoztak a gépek. No nem a gően, mennyire forgalmas flippetek, mert azok szolid helyen működnek. Az ázlei­nyerők, és bár fellendítik vezetők sorban állnak a egy-egy vendéglátóhely for- Skálánál, hogy géphez jussa­galmát. de általában nem nak, de erre legfeljebb akkor válnak sem különösebb meg- kerülhet sor. ha valahol le­gazdagodás, sem nagyobb szerelnek egy masinát. Bár dühükben a drága gépeket, veszteség forrásaivá. " " ' * Szolid játékból nyerészkedés nőket vettek fel, s eközben családjuk pénz nélkül ma­radt. További bonyodalmakat okozott. — és okoz —, hogy a pénznyelő automaták vonz­zák a kétes elemeket, es hogy az indulatosabb játé­kosok rugdalták, rongáltak a gép és a bevétel az Auto­mata Korlátozott Felelőssé­gű Társaság tulajdona, az üzemeltető sem jár rosszul: túl azon, hogy étel-ital for­galmát 10—20 százalékkal megnöveli, helybért kap a Csakhogy nyomukban, 1980- kft-től, amiért, a gépet elhe­A miniszteri rendelet ezért úgy intézkedett, hogy június 30. után pénznyerő automa­tákat nem szabad felállítani IV. osztályú vendéglátóhe­lyeken, ifjúsági parkokban, ifjúsági klubokban, és ma­gánszemélyeknél sem. A ban. az Iparcikk Kölcsönző lyezi, és őt illeti a bevétel szerződéses üzletek vezetői Vállalat importált pénznyerő 3 százaléka is. Egy szerző automatákat is, amelyek gát- déses üzletvezetőnél a pénz­lástalan partnerei a szenve- nyerő hozta többletbevétel délyes játékosoknak.. Míg elérheti a havi több tízezer egy flipper havi bevétele forintot is. átlagosan 5000 forint volt, Illetve: csak elérhette, addig a pénznyerő automa- 1983. elején megjelent a varos Hol a varos szive, úgy is mondhatnánk, a mi számunkra a világ közepe ezekben a napokban? Természetesen a Dóm téren. Aligha van idegen, aki ne járná kürbc, s ha­zai. aki legalább egyszer ne kísérne vendéget a nézőtérre, a panteonba, az orgonabe­. mutatókra. Fotocíoorterünk a mindig élénk Uálú+gc+ül ra&aUöü. ki cgj-cgi utozzéüótiú 1 LásokkaL magánszemélynek minősül­nek. Pénznyerő automatákon játszani csak 18 éven felü­lieknek szabad. Emellett mind a penznyerő, mind a játékautomaták üzemelteté­séhez a helyi tanács hozzá­járulását kell kérni. A taná­csok az engedélyt vissza is vonhatják, ha a játékszenve­dély a közrendet, a közbiz­tonságot veszélyezteti­' Az új jogszabályt csak he­lyeselhetjük, de azt sem hallgathatjuk el. hogy nehéz helyzetbe hozta azokat a magánszemélyeket, akik ko­rábban automatákat szerez­tek be külföldről. Most sza­badulni igyekeznek a gépek­től. de nem találnak rájuk vevőt; az Iparcikk Kölcsön­ző, a Skála, és más cégek kockázatosnak tartják a használt, esetleg ismeretlen típusú gépek megvételet. Külföldön is korlátozták Az itthon történtekhez ér­demes még annyit hozzáfűz­ni. hogy Európa több orszá­gában megtiltották a hazár­dírozásra késztető gépek mű­ködtetését a nyilvános, láto­gatott helyeken. A szolidság irányába lép a Skála—Lü­scher KFT. amikor gépeit átszereli, és igy a maximális nyeremény az eddigi ötezer forint helyett ezer forint. Az egyéni es a vállalati nyereségszerzés szempontjait bizony össze kell egyeztetni bizonyos etikai meggondo­üuti Zsuzaa

Next

/
Thumbnails
Contents