Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-26 / 175. szám

Kedd. 1983. július 26. Szovjetunió Gépek a háztájiban A szovjet Traktor- és Mezőgazdasagi Gépgyártási Minisztériumhoz tartozó vállalatok nemcsak nagy teljesítmértyű traktorokat, takarmány-, cukorrépa-, kukorica- es burgoinyabe takart tó kombájnokat, ekéket, vetóKépeket és más mezőgazdasági gepeket állítanak elő. de gvártanak mezőgazdasági kisgépeket és szerszámokat is a háztáji gazdaságok, gyümölcsösök gondozásához. A talajmegmunkáló kertiszerszám, a virágok, a melegházak, a palánták müveleséhez szükséges szerszámok, létrák, kiskocsik, öntözőberendezések, vízporlasztók, kistraktorok — mindez csak egy része a háztáji gazdaságok számára készülő eszközöknek. — A tizedik ötéves tervidőszakban (1976—1980) ezeknek a termékeknek az előállítása megkétszereződött — mondja Viktor Csilap, a minisztérium termelési osztályának vezetője. — Gyártásukat tovább növeljlik. Míg 1981-ben a háztáji kertek és gyümölcsösök számára készült termékeink összértéke alig haladta meg a 22 millió rubelt, addig 1983-ban 40 millió rubel értékű mezőgazdasági kisgépet és berendezést állítunk elő. Az elmúlt két év során vállalataink 60féle kisebb típust terveztek. Például metszőollóval és más, cserélhető szerszámokkal ellátott pneumatikus berendezést. A minszki traktorgyár tóbb kistraktort állít elő. A „Gruzszelmash" olyan típusú kistraktorok kifejlesztésén dolgozik, amelyekhez a legkülönfélébb függeszthető és vontathat segédeszközök tartoznak. Az első darabok 1983-ban kerülnek le a szerelőszalagról. Megkezdődött az alumínium tartóvázas polietilén fóliasátrak gyártása is. A háztáji gazdaságok műszaki cikkekkel való ellátásával jelenleg a Szovjetunióban több mint 4S0 vállalat foglalkozik — folytatja V. Csilap. — Egységes műszaki fejlesztési irányvonal alapján gyártják a kisgépeket, szerszámokat és más háztartási mezőgazdasági eszközöket; évente mintegy 300 új típus műszaki dokumentációit egyeztetik a vállalatokkal. A minőség további javítását szolgálják az új állami szabványok is. Az utóbbi tíz év során újabb 90 típus szabványát korszerűsítették. A minisztérium egyik konstruktőri irodáján belül piackutatási csoportot hoztunk létre. A piackutatók a fogyasztási szövetkezetekkel és a külkereskedelmi minisztériummal közösen dolgozzák ki az igények szerinti termékskálát. (APN) A gyermekmozgalom segítői „Erősítjük egymást" Az első magyar léggömb Annak az igyekezetnek és műszaki—tudományos megvalósulásnak, hogy az ember évezredes álmát megvalósítva repülhessen, első alkotói a francia Montgolfier testvérpár. Az első léggömböt Annonyban, egy kis francia falu mezejéről 1783. június 5-én bocsátották fel a magasba, még ember nélkül. A párizsi Bois de Boulogne-ból felbocsátott léggömb 1783. őszen már embert Is vitt magával. A léggömb előtörténete azonban 1670-ben 'kezdődik, amikor Francesco Imim de Terzi természetkutató legüres bádoggolyókkal kísérelt meg különféle tárgyakat a levegőbe emeltetni. A Mongolfier-testvérek első sikeres kísérletét Kővetően, nem sokkal később, 178,3. július 26-re — éppen 200 éve — Szabiik István (mások szerint Száblik; 1740—1810) korának kiváló magyar fizikusa, a volt szegedi piarista gimnáziumnak 1785—1790. között igazgatója, elkészítette az első magyar léggömböt. Szabiik sajat költségére folytatott kísérleteinek nagyközönség előtti bemutatkozása 1783. augusztus 15-én történt Pesten, a Váci-kapu környékén, és ezzel már 45 méter magasságot ért el. Kísérletei során a „repülő golóbis"-t először meleg lei vegővel, majd hidrogénnel töltötte. Első léggömbjének legnagyobb átmérője 55, a másodiké 68 cm volt. Szabiik augusztus 22-én is felbocsátott egy újabb léggömböt. Ezek a sikeres kísérletek abban az időben nagy szenzációnak számítottak. de Szabiik egyben azt is bizonyította, hogy a tudomány nem valami varázslat. misztikum. hanem objektív törvények sokaságának érvényesülése az emberi butaság felett. Szabiikot sikeres pesti kísérleteit követően (az első magyar léggömb felbocsátását Pándi Lajos 1928-ban készült festménye örökíti rpeg. és látható a budapesti Piarista Gimnáziumban) a szegedi Piarista Gimnázium igazgatójává nevezték ki. Szeged népét 1785. július 6-án ejtette ámulatba mozsarak pattogása és nagy tapsolások közepette, sikeres bemutatójával a Tiszaparton. Győrött 1786-ban tartott leggömbbemutatot. Ennyi az első magyar léggömb váztörténete. mert • azun szabiik nem kisebb úrral, mint II. Józseffel, a „kalapos Király"-lyal Kapott hajba, akinek németesítő törekvéseivel és rendeleteivel keményen szembeszállt. amit a császár nem nézett jó szemmel. A császár halálát követően Szegvárott tartott megyegyűlés ugyan visszahelyezte az igazgatói székbe — a Helytartótanács 1790. január 13-án megfosztotta állásától —. ahonnan a következő császár parancsára csak eltávolították. Ezt Követően Makóra ment rokonai körébe, de ott sem engedték tartózkodni, és még ugyanaz év szeptemberében Nyitrára vitték, majd Kisszebenbe helyezték. A pesti egyetem fizika-mechanika tanszék katedráját Martinovics ignaccal együtt megpályázta, de egyikük sem nyerte el. Élete gyakori áthelyezgetésekkel telt el a rend különböző gimnáziumaiban. Teljesen csalódottan, embertől és tudománytól visszavonultan Kalocsán halt meg igazgatóhelyettesként, 1816-ban. Móra Ferenc írja róla, a Szegedi tulipános ládában; „... Virtusos ember volt, szegedi szüleles — utóbbi kutatások szerint Szabiik Kunszentmártonban született —. aki nem kisebb úrral ütközött össze, mint József császár. Egyre-másra adogatta ki a németesítő rendeleteket, a páter rektor azonban egyről sem vett tudomást. A császár Józéfus nagy úr lehet Bécsben, de a szegedi kegyes-oskolában semminek sem hívják. Itt csak magyar királyt ismernek .. Ahogy az akkori Magyar Híradó irja. „edgy égi golyóbist, mely vékonyan kikészített hólyagokból vala elkészítve, veres es fehér színre részszerint kifestve. két lábnyi magasságú, három lat nehézségű, és öt minuták alatt a felhők határaira emelkedett... Íme a magyar aeronautika első úttörői között egy szegedi piarista. Méltó rá kegyelettel emlékezni ezekben az időkben, amikor a magyar szellemi élet munkásai csak a levegőből élnek" (1922). Szabiik István barátja és rendtársa. Benyák Bernát (1745—1829) verssel üdvözölte a nagyszerű sikert, és egyben félelmét is kifejezte, hogy a léggömb hadi célokra is felhasználható. Valóban a francia hadsereg hamarosan kisajátította a léggömböt. A leggömbtechnika tökéletesítésével ember is emelkedhet a magasba, majd egymásután jöttek )étre nevezetes vállalkozások (pl.: J. Verne: öt hét léghajón (1862) c. könyvében Afrika átrepüléséről írt.) A léggömb újkori változata a léghajó, amely erőgéppel hajtott, és kormányozható (Zeppelin. Parseval). A hagyományos ballonoknak jelenkori szerepe elsősorban a meteorológiai adatgyűjtés. Annak ellenére, hogy nem túlozhatjuk el Szabiik István eredményeit, de mága kis mozaikjával mégis beletartozik a repülés történetébe, hiszen a Mongolfiertestvérek sikeres kísérletét követően, még ugyanabban az évben, ötvenegy nappal később megszerkesztette, majd felbocsátotta az első magyar léggömböt a levegőbe. Egyben ezzel kezdődik a hazai repülés históriája. Bátyai Jenő Munka után, otthonában fogad a Sós házaspár. Kinn rekkenő a hőség, a lakaiban kellemes a hűvös. — Nem fárasztó naponta az utazgatás? — Megszoktam már. Reggel 7 órakor indul a busz Üjszentivánra. Délután, 4rre, fél ötre itthon vagyok Raktárosként dolgozom a laktanyában — válaszolia a tarjáni 1. számú körzeti népfrontbizottság utkara. Sós J. Zoltán. Magas, vékony ember. Erős dohányos. Figyelmesen hallgatja a hozzáintézett szavakat. Felesége tapintatosan félrevonul A megbízatást, hiába, nem lehet kívül csukni az ajtón, most sem, máskor sem — Mióta dolgozik a népfrontmozgalomban? — Több mint 10 éve Persze könnyű annak a dolga, aki Bessenyei Lajos bácsitól tanúit. Én is közéjük tartozom. Az ő idejében még egy népfrontbizottság müKödött Tarjánban. Jelenleg négy dolgozik 30 ezer emberért Sírva váltunk szét. — Hol és mikor található az egyes bizottság? — A Tünde téri pártházban délután 5-től hétig. — Keresik is Önöket? — Hajaj! Mindig akad ház, amelyik beázik, amelyikben fűtési gondok vannak, ahol csöveseket találnak, ahonnan eltűnnek dolgok. Figyeljük a játszóterek állapotát, a lámpatartó oszlopok ajtajait, általában a fiatalságot. Azért sorolom csak ezeket, mert én várospolitikával foglalkozom. Ebbe pedig a közérzettől a választásokig minden beletArtozne" — Nem lehet könnyű dolguk. mert ami a tisztaságot illeti, kivéve, mikor hó is esik télen... * — No látja ez az egyik dolog, amire a feleségem azt szokta mondani: hagyd abba, nincs értelme. Néha én is úgy érzem. Minden idényben szervezzük a virágültetési, lomtalanítási akciót. Szocialista brigádok tartják karban a játszóterek, közterek berendezéseit, a hintákat, a padokat. Olyan szép, ápolt minden ahogy kész. Olyan rendesen dol- veiét amely az októberben goznak a lakók — mondha- tartandó országos úttörótom, most már mindenütt, konferencia apropóján írómert korábban ez nem volt dott. Számvetésre hívja fel így —, a brigádok. Aztán •hiz úttörőcsapatokat, mit vémindenki hazamegy. Lehet, geztek az elmúlt négy eszhogy másnap meg annak tendőben, milyen eredméaz apukának a gyereke ron- nyeket tudnak felmutatni, gal, aki majd a legtöbbet Az általános iskolák, az átdolgozott. És nincs aki «zól- .törőmozgalom nevelési cél* jon. Ez a baj. Nem tudunk jainak elérésében valamenyvigyázni még a sajátunkra nyi társadalmi és tömegsem. A lakóbizottságok sem szervezet, mozgalom segédtökéletesek. Egy-két házmes- kezik. A levéj így nekik li ter előtt le a kalappal. szól. De hogy eljut-e hozza— Büntetni nem lehet, juk, az már az együttműköEgyáltálán nem lehet véde- dés — vagy ahogy Sós Zolkezni a rongálok, szemetelök tan fogalmazott — ellen? együttgondolkodás mérté- Létezik a környezetvé- « eljitó népfrontbizottsághoz tott. — Mondana néhány pfU dát az iskolával való közös házassá a Csernus-Lukács Péter és TILLL Maria Erzsébet, Dobó István és Vass Mária Eva, Simon Péter Zoltán és Márai Mónika. Gyuris Kálmán es Németh Piroska, Kovács László és Balogh Terézia Zsuzsanna, Csanádi Zoltán Géza és Tarján Katalin, Krémer Sándor és Gömbös Erzsébet Gabriella, Jankovics János és Matuszka Irén, Maróti István és Antal Angéla Eva. Tóth Sándor és Kovács Klára Mária, Purgel László és Túri Katalin, Somogyi István Károly és Fazekas Éva Ilona, Márton László és Kontár Margit Petronella, Papp András és Krlsch Judit Éva, Matovics Lajos és Kúra Gabriella Erika, Csirinyi György és Bárkányi Katalin, Nagymthály László és Fodor Klára. Király Béla és Szabó Katalin Erzsébet, Sári Zoltán és Barta Rozália, Szekeres István László és Márki Eszter, Molnár Tibor és Bárkányi Zsuzsanna, Opelcz Péter és Nyegre Julianna. Kószó József és Pásztor Rozália. Balogh Zoltán és Czifra Terézia. Balázs László Gábor és Farkas Zsuzsanna Berta. Erdei László és Sári Erzsébet, Simor Gábor és Lakatos Andrea. Hajnal József és Komáromi Katalin, Bnllás Sándor és Oroszi Hedvig. Vígh Mihály és schröpfer Christlna. Kristóf Attila Károly és Katona Ibolya, Bodajmre és Czinkóczi Aranka, Balla Miklós Zsolt és RuzsaBakacsi Katalin, Petrovies József és Kovács Katalin. Oláh Ferenc és Tóth Ilona. Molnár József és Lőrincz Katalin Ágnes. Lakos László Balázs és Jójárt Ildikó Rózsa. Vastag József és Szűcs Katalin Anna. Kert) Péter és Bárkánvi .Csilla. Kispétet- László András és Dosznolv Zsuzsanna Julianna, Sárközi György es Réz Csilla Erika, Visnyei György és Baranyai Hona F.rzsébei. Márton Ferenc és Kovács Erika házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Karsai János Peternek és Kovács Veronikának János, Éberhardt Sándornak es Papdi Hona I Margitnak Krisztina. Kádas 1 Andrasnak es Fejes Eszternek j András. Szabó Andrásnak es I Honn Juditnak Attila, VladiazavCsaládi események lyev Milánnak és Papp Katalinnak Veszna, Vladiszavlyev Milánnak es Papp Katalinnak Szelma, dr. Veszely Andrasnak és dr. Scultéty Mártának Zsigmond, Balogh Györgynek és Magony Aranka Veronikának Zsuzsanna Vanda, Balogh János Péternek és Sánta Annának Szilvia, Kósa Sándornak es szécsényi Erzsébet Teréziának Szilvia Erzsébet, Miklós. Zoltánnak és Nagy Juliannának Dávid, Nyilas Sándornak és Undi Zsuzsannának Sándor Attila. Pásztor Károlynak es Kiss Máriának Károly Zsolt. Tóth Zoltán Bélának és Bozókl Mártának Attila, Bende Tibornak és Dombi Évának Tibor Gábor, Gáli Károly Mihálynak és Pataki Katalinnak Gábor, Szakács Istvánnak és Engi Plroskanak Irén. Koreck Ferencnek és Molnár Zsuzsanna Magdolnának Ferenc, Farkas Mihály Sándornak és Barna Katalinnak Milán István, Varga Tibornak és Buliska Ilonának Ildikó. Majoros Istvánnak és Tanács Jolannak Zsuzsanna. Katona Zsolt Jánosnak és Kocsis Anna Máriának Máté Antal, Rózsa Menyhértnek és Tlkviczki Katalinnak Katalin, Agócs Sándornak és Simon Juditnak Ágnes Krisztina, Farkas Lászlónak és Németh Jolánnak Eva, Harmos Lászlónak és Bácsik Juditnak Norbert László, Muhari Istvánnak cs Bag! Piroskának Dániel, Móráth Sándornak és Szekeres Mária Jolánnak Sándor Krisztián. Török Antalnak és Csikós Margitnak Tünde. Fekete Imrének és Rácz Évának Boglárka Eva. Csanadi Andrásnak és Tóth Ilonának Beatrix Zsanett. Hódi Józsefnek és Ga.idacsi Margit Rózáinak Margit. Kormányos Istvánnak és Kovács lrennek Szilvia, Vagvólgyl Laszdelmi őrség, dehát 2—3 ember nem tudja tisztán tartani az egész városrészt. Nem is feladata. Észrevételezik a hibákat, például aszfalthiá- munkájukból? nyokat, hogy kevés a homok — Említhetem a szülői a játszótéren. írunk az ille- munkaközösség tevékeny* tékeseknek, a hivataloknak, ségét. Minden évben megNahát ez a másik... kapjuk a veszélyeztetett — ? ? gyerekek névsorát. Figyeljük — Ügy gondolom, akik a a családokat, próbálunk a hivatalban vannak, miáita- szülőkre hatni. A családié, lünk lehetnek ott. Néha ezt togatásokba is bekapcsolóelfelejtik. A másik a szerve- dunk- Hát a pedagógust még zetlenség. a fölösleges fön- csak-csak beengedik, de ne. toskodás. Mi népfrontosok künk gyakran ajtót mutatcsak kérünk, nem rendel- nak- Azt kérdik, mi köze kezünk, határozunk. a népfrontnak a magánéle— Essék szó az ered mi- tűkhöz? Mondhatnék persze nyékről is! más példát. Segítettünk meg— Ha nyolc esztendőbe szervezni a szülők akadékerült, mégis lett újságos- miáját. ahol felkészült szakbódé, lett nyilvános telefon, emberek politikai, erkölcsi, A hiányzó művelődési köz. etikai, de neveléselméleti pontot filmvetítésekkel pó- témájú előadásokat is tartoljuk a Lila akácban, is- tanak. kólában. Mintha pedagógust halta. — ön hol tanult gondos- nék oly hévvel, szakértelemkodni a közösségről? mej magyarázza. • milyen — Talán ilyennek szülét- romboló hatású, milyen ve. tem. Helyes neveléssel min- szélyes az úgynevezett keiden hiányosság pótolható, tős nevelés. Mikor otthon minden erény megszilárdít- a sziuő homlokegyenest mást ható, értékké alakítható, mond a gyereknek, mint Ezért tartja bizottságunk amit nz iskolában, a pedanagyon fontosnak, hogy a 8ógus. pedagógusokkal együttmö- — A tanárok hoffyoft trL köd jön, hogy a felnövekvő szonyulnak a népfronthoz? generáció ne az „enyém- — Nagyra értékelik a ben", hanem a „mienkben \ munkánkat. Hálásak, hogy a „közösben" gondolkodjon, segítünk az iskolai könyvtar — Az egyes bizottság me- állományát gyarapítani, lyik iskolával tartja a kap- hogy bevonjuk a diákokat csolatot? minden akciónkba, hogy — A Révaival már évek programokat szervezünk. 6ta Akik közülük felismerik jeMintegy bizonyítékul mu- lentőségét együttmúködétatia az úttörőszövetség le- sünknek, hogy a két mozgalom erősiti egymást, azok részt vesznek a népfrontmozgalomban. A Révai iskola tantestületéből négy pedagógus tagja a mi 17 tagú bizottságunknak. Közülük az egyik súlyos beteg ö az egyik pótolhatatlan emberünk. lónak ós Rik Judit Katalinnak László István, Faragó Zoltánnak es Szélpál Jolán Evanak Zoltán, Makai Zoltánnak és Süli Évának Viktória, Jarina Zoltán Ernőnek és Józsa Gabriella Adélnak MarItó Artemon, Redenczki Jánosnak es Molnár Évának Tímea Eva, Bürgés Mihálynak és Légrádi Zsuzsannának Mihály Krisztián, Oláh Istvánnak és Honkó Mária Zsuzsannának Péter, Papp Zoltánnak és Ludvig Rozáliának Szilvia, Maróti Istvánnak és Árpást Erzsébetnek Anita, Ábrahám Szilveszternek és Csányl Évának Attila, Zocskár Ottó Károlynak és Tresz Máriának Ibolya, Czene László Mihálynak és Dinka Etelkának Etelka, Dqbo Vincének és Tóth Irénnek Edit Rita, Bódi Andrásnak és Hencsey Klára Katalinnak András János, Barkóczl Zoltánnak és Szelei Katalinnak Éva nevü gyermekük született. HALALOZAS Huszár Pál, Kis bodri György. Körmöczi Lajos, Nagy Ferenc, Fodré Gábor, Tóth Ferenc, Klonkai istvánné Derszik Magdolna, Márki Jánosné Visnyei Zrzsébet. Kocsis Ferencné Csernv Maria, Oltványi Mihály, Jávor Péter. Temesvári György, Németh Andrásné Megyeri Maria, Farkas Imre. Hazi Mihály Pál. Hódi László, Mányi Ferenc, Búzás Miklósné Lleb Ernesztina, Varga András, Nuhel János, Obreczán Gyula, Zsiga Ferencné Lajkó Irén, Ónozó lmréné Furulyás Rozália, Hegedűs Péter, Ale Jánosné Sramkó Ilona, Piczinger Józsefné Menczcr Mária Aranka, Pántya Pálné Farkas Julianna, Rácz Miklós, Szekeres József, Bernátsky Ferencné Konyecsnik Sára Rózsa. Boldis János, Nagy János Istvánné Tantucz Anna, Halasz Ferenc, Szilágyi Péter, Karasz Istvánné Szántó - Ilona, Csókási Jánosné Német Rozália, Elekes Jenő, Dóczi János. Pálnik Miklós. Csányi Andrásné Csiszár Terézia. Erdei Kálmán, Balogh Béla. Balogh István Ferencné Bozsó Anna Veronika. Paplógó Ferenc, Dobó István, Schvón Béláné Jancsa Maria, Szabó Péter. Mangó Mihály. Hevesi Janosne Molnár Etel meghált. Hazafelé, magam se tudom mi miatt — hisz a próba semmit sem bizonyít — megkérdem az utcán kisbabáját tologató anyukát: — Nem tudná megmondani hoi lakik Sós Zoltang Tudfb az a népfrontos? — Sósék? Ja! Ott a földszinten. De nem jó felé megy. Forduljon vissza — s mutatja az irányt, a házat. ahonnan az .imént elköszöntem. Mag Edit Erdei iskola A moldvai orgejevi járás festői helyen fekvő Ivanzsa falujában erdei iskolát nyitottak meg a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő gyerekeknek. A gyógyítás mellett a kisdiákok folytatják tanulmányaikat. Különösen nagy figyelmet fordítanak a testnevelési foglalkozásokra. A gyerekek orvosi felügyelet alatt gyógylornáznak, az iskolai szünetekben tornagyakorlatokat végeznek, sokat belátnák a friss levegőn. t