Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-26 / 175. szám

Kedd. 1983. július 26. Szovjetunió Gépek a háztájiban A szovjet Traktor- és Me­zőgazdasagi Gépgyártási Mi­nisztériumhoz tartozó válla­latok nemcsak nagy teljesít­mértyű traktorokat, takar­mány-, cukorrépa-, kukori­ca- es burgoinyabe takart tó kombájnokat, ekéket, vetó­Képeket és más mezőgazda­sági gepeket állítanak elő. de gvártanak mezőgazdasági kis­gépeket és szerszámokat is a háztáji gazdaságok, gyümöl­csösök gondozásához. A talajmegmunkáló kerti­szerszám, a virágok, a me­legházak, a palánták müve­leséhez szükséges szerszá­mok, létrák, kiskocsik, ön­tözőberendezések, vízporlasz­tók, kistraktorok — mindez csak egy része a háztáji gaz­daságok számára készülő esz­közöknek. — A tizedik ötéves terv­időszakban (1976—1980) ezek­nek a termékeknek az elő­állítása megkétszereződött — mondja Viktor Csilap, a mi­nisztérium termelési osztá­lyának vezetője. — Gyártá­sukat tovább növeljlik. Míg 1981-ben a háztáji kertek és gyümölcsösök számára ké­szült termékeink összértéke alig haladta meg a 22 millió rubelt, addig 1983-ban 40 millió rubel értékű mezőgaz­dasági kisgépet és berende­zést állítunk elő. Az elmúlt két év során vállalataink 60­féle kisebb típust terveztek. Például metszőollóval és más, cserélhető szerszámokkal el­látott pneumatikus berende­zést. A minszki traktorgyár tóbb kistraktort állít elő. A „Gruzszelmash" olyan típusú kistraktorok kifejlesztésén dolgozik, amelyekhez a leg­különfélébb függeszthető és vontathat segédeszközök tartoznak. Az első darabok 1983-ban kerülnek le a sze­relőszalagról. Megkezdődött az alumínium tartóvázas po­lietilén fóliasátrak gyártá­sa is. A háztáji gazdaságok mű­szaki cikkekkel való ellátá­sával jelenleg a Szovjet­unióban több mint 4S0 vál­lalat foglalkozik — folytatja V. Csilap. — Egységes mű­szaki fejlesztési irányvonal alapján gyártják a kisgépe­ket, szerszámokat és más háztartási mezőgazdasági esz­közöket; évente mintegy 300 új típus műszaki dokumen­tációit egyeztetik a vállala­tokkal. A minőség további javítását szolgálják az új ál­lami szabványok is. Az utób­bi tíz év során újabb 90 tí­pus szabványát korszerűsí­tették. A minisztérium egyik konstruktőri irodáján belül piackutatási csoportot hoz­tunk létre. A piackutatók a fogyasztási szövetkezetekkel és a külkereskedelmi minisz­tériummal közösen dolgozzák ki az igények szerinti ter­mékskálát. (APN) A gyermekmozgalom segítői „Erősítjük egymást" Az első magyar léggömb Annak az igyekezetnek és műszaki—tudományos meg­valósulásnak, hogy az em­ber évezredes álmát meg­valósítva repülhessen, első alkotói a francia Montgol­fier testvérpár. Az első léggömböt Annonyban, egy kis francia falu mezejéről 1783. június 5-én bocsátot­ták fel a magasba, még ember nélkül. A párizsi Bois de Boulogne-ból fel­bocsátott léggömb 1783. őszen már embert Is vitt magával. A léggömb elő­története azonban 1670-ben 'kezdődik, amikor Francesco Imim de Terzi természetku­tató legüres bádoggolyókkal kísérelt meg különféle tár­gyakat a levegőbe emeltet­ni. A Mongolfier-testvérek első sikeres kísérletét Kő­vetően, nem sokkal később, 178,3. július 26-re — éppen 200 éve — Szabiik István (mások szerint Száblik; 1740—1810) korának kiváló magyar fizikusa, a volt sze­gedi piarista gimnáziumnak 1785—1790. között igazgató­ja, elkészítette az első ma­gyar léggömböt. Szabiik sajat költségére folytatott kísérleteinek nagyközönség előtti bemutatkozása 1783. augusztus 15-én történt Pes­ten, a Váci-kapu környé­kén, és ezzel már 45 mé­ter magasságot ért el. Kí­sérletei során a „repülő golóbis"-t először meleg lei vegővel, majd hidrogénnel töltötte. Első léggömbjének legnagyobb átmérője 55, a másodiké 68 cm volt. Szabiik augusztus 22-én is felbocsátott egy újabb lég­gömböt. Ezek a sikeres kí­sérletek abban az időben nagy szenzációnak számítot­tak. de Szabiik egyben azt is bizonyította, hogy a tu­domány nem valami va­rázslat. misztikum. hanem objektív törvények sokasá­gának érvényesülése az em­beri butaság felett. Szabiikot sikeres pesti kí­sérleteit követően (az első magyar léggömb felbocsátá­sát Pándi Lajos 1928-ban készült festménye örökíti rpeg. és látható a budapesti Piarista Gimnáziumban) a szegedi Piarista Gimnázium igazgatójává nevezték ki. Szeged népét 1785. július 6-án ejtette ámulatba mo­zsarak pattogása és nagy tapsolások közepette, sike­res bemutatójával a Tisza­parton. Győrött 1786-ban tartott leggömbbemutatot. Ennyi az első magyar lég­gömb váztörténete. mert • azun szabiik nem kisebb úrral, mint II. Józseffel, a „kalapos Király"-lyal Ka­pott hajba, akinek némete­sítő törekvéseivel és rende­leteivel keményen szembe­szállt. amit a császár nem nézett jó szemmel. A csá­szár halálát követően Szeg­várott tartott megyegyűlés ugyan visszahelyezte az igazgatói székbe — a Helytartótanács 1790. janu­ár 13-án megfosztotta állá­sától —. ahonnan a követ­kező császár parancsára csak eltávolították. Ezt Kö­vetően Makóra ment roko­nai körébe, de ott sem en­gedték tartózkodni, és még ugyanaz év szeptemberében Nyitrára vitték, majd Kis­szebenbe helyezték. A pesti egyetem fizika-mechanika tanszék katedráját Martino­vics ignaccal együtt meg­pályázta, de egyikük sem nyerte el. Élete gyakori át­helyezgetésekkel telt el a rend különböző gimnáziu­maiban. Teljesen csalódot­tan, embertől és tudomány­tól visszavonultan Kalocsán halt meg igazgatóhelyettes­ként, 1816-ban. Móra Ferenc írja róla, a Szegedi tulipános ládában; „... Virtusos ember volt, szegedi szüleles — utóbbi kutatások szerint Szabiik Kunszentmártonban szüle­tett —. aki nem kisebb úr­ral ütközött össze, mint Jó­zsef császár. Egyre-másra adogatta ki a németesítő rendeleteket, a páter rektor azonban egyről sem vett tudomást. A császár Józéfus nagy úr lehet Bécsben, de a szegedi kegyes-oskolában semminek sem hívják. Itt csak magyar királyt ismer­nek .. Ahogy az akkori Magyar Híradó irja. „edgy égi golyóbist, mely véko­nyan kikészített hólyagok­ból vala elkészítve, veres es fehér színre részszerint ki­festve. két lábnyi magassá­gú, három lat nehézségű, és öt minuták alatt a fel­hők határaira emelkedett... Íme a magyar aeronauti­ka első úttörői között egy szegedi piarista. Méltó rá kegyelettel emlékezni ezek­ben az időkben, amikor a magyar szellemi élet mun­kásai csak a levegőből él­nek" (1922). Szabiik István barátja és rendtársa. Benyák Bernát (1745—1829) verssel üdvö­zölte a nagyszerű sikert, és egyben félelmét is kifejezte, hogy a léggömb hadi cé­lokra is felhasználható. Va­lóban a francia hadsereg hamarosan kisajátította a léggömböt. A leggömbtech­nika tökéletesítésével ember is emelkedhet a magasba, majd egymásután jöttek )étre nevezetes vállalkozá­sok (pl.: J. Verne: öt hét léghajón (1862) c. könyvé­ben Afrika átrepüléséről írt.) A léggömb újkori vál­tozata a léghajó, amely erőgéppel hajtott, és kor­mányozható (Zeppelin. Par­seval). A hagyományos bal­lonoknak jelenkori szerepe elsősorban a meteorológiai adatgyűjtés. Annak ellenére, hogy nem túlozhatjuk el Szabiik Ist­ván eredményeit, de mága kis mozaikjával mégis bele­tartozik a repülés történeté­be, hiszen a Mongolfier­testvérek sikeres kísérletét követően, még ugyanabban az évben, ötvenegy nappal később megszerkesztette, majd felbocsátotta az első magyar léggömböt a leve­gőbe. Egyben ezzel kezdő­dik a hazai repülés histó­riája. Bátyai Jenő Munka után, otthonában fogad a Sós házaspár. Kinn rekkenő a hőség, a lakaiban kellemes a hűvös. — Nem fárasztó naponta az utazgatás? — Megszoktam már. Reg­gel 7 órakor indul a busz Üjszentivánra. Délután, 4rre, fél ötre itthon vagyok Rak­tárosként dolgozom a lak­tanyában — válaszolia a tarjáni 1. számú körzeti népfrontbizottság utkara. Sós J. Zoltán. Magas, vé­kony ember. Erős dohányos. Figyelmesen hallgatja a hoz­záintézett szavakat. Felesége tapintatosan félrevonul A megbízatást, hiába, nem le­het kívül csukni az ajtón, most sem, máskor sem — Mióta dolgozik a nép­frontmozgalomban? — Több mint 10 éve Per­sze könnyű annak a dolga, aki Bessenyei Lajos bácsitól tanúit. Én is közéjük tarto­zom. Az ő idejében még egy népfrontbizottság müKödött Tarjánban. Jelenleg négy dolgozik 30 ezer emberért Sírva váltunk szét. — Hol és mikor található az egyes bizottság? — A Tünde téri pártház­ban délután 5-től hétig. — Keresik is Önöket? — Hajaj! Mindig akad ház, amelyik beázik, ame­lyikben fűtési gondok van­nak, ahol csöveseket talál­nak, ahonnan eltűnnek dol­gok. Figyeljük a játszóterek állapotát, a lámpatartó osz­lopok ajtajait, általában a fiatalságot. Azért sorolom csak ezeket, mert én vá­rospolitikával foglalkozom. Ebbe pedig a közérzettől a választásokig minden bele­tArtozne" — Nem lehet könnyű dol­guk. mert ami a tisztaságot illeti, kivéve, mikor hó is esik télen... * — No látja ez az egyik dolog, amire a feleségem azt szokta mondani: hagyd abba, nincs értelme. Néha én is úgy érzem. Minden idényben szervezzük a vi­rágültetési, lomtalanítási ak­ciót. Szocialista brigádok tartják karban a játszóterek, közterek berendezéseit, a hintákat, a padokat. Olyan szép, ápolt minden ahogy kész. Olyan rendesen dol- veiét amely az októberben goznak a lakók — mondha- tartandó országos úttöró­tom, most már mindenütt, konferencia apropóján író­mert korábban ez nem volt dott. Számvetésre hívja fel így —, a brigádok. Aztán •hiz úttörőcsapatokat, mit vé­mindenki hazamegy. Lehet, geztek az elmúlt négy esz­hogy másnap meg annak tendőben, milyen eredmé­az apukának a gyereke ron- nyeket tudnak felmutatni, gal, aki majd a legtöbbet Az általános iskolák, az át­dolgozott. És nincs aki «zól- .törőmozgalom nevelési cél* jon. Ez a baj. Nem tudunk jainak elérésében valameny­vigyázni még a sajátunkra nyi társadalmi és tömeg­sem. A lakóbizottságok sem szervezet, mozgalom segéd­tökéletesek. Egy-két házmes- kezik. A levéj így nekik li ter előtt le a kalappal. szól. De hogy eljut-e hozza­— Büntetni nem lehet, juk, az már az együttműkö­Egyáltálán nem lehet véde- dés — vagy ahogy Sós Zol­kezni a rongálok, szemetelök tan fogalmazott — ellen? együttgondolkodás mérté­- Létezik a környezetvé- « eljitó népfrontbizottsághoz tott. — Mondana néhány pfU dát az iskolával való közös házassá a Csernus-Lukács Péter és TILLL Maria Erzsébet, Dobó István és Vass Mária Eva, Simon Péter Zoltán és Márai Mónika. Gyu­ris Kálmán es Németh Piroska, Kovács László és Balogh Teré­zia Zsuzsanna, Csanádi Zoltán Géza és Tarján Katalin, Krémer Sándor és Gömbös Erzsébet Gab­riella, Jankovics János és Ma­tuszka Irén, Maróti István és Antal Angéla Eva. Tóth Sándor és Kovács Klára Mária, Purgel László és Túri Katalin, Somo­gyi István Károly és Fazekas Éva Ilona, Márton László és Ko­ntár Margit Petronella, Papp András és Krlsch Judit Éva, Ma­tovics Lajos és Kúra Gabriella Erika, Csirinyi György és Bár­kányi Katalin, Nagymthály László és Fodor Klára. Király Béla és Szabó Katalin Erzsébet, Sári Zoltán és Barta Rozália, Szekeres István László és Márki Eszter, Molnár Tibor és Bárká­nyi Zsuzsanna, Opelcz Péter és Nyegre Julianna. Kószó József és Pásztor Rozália. Balogh Zol­tán és Czifra Terézia. Balázs László Gábor és Farkas Zsuzsan­na Berta. Erdei László és Sári Erzsébet, Simor Gábor és Laka­tos Andrea. Hajnal József és Ko­máromi Katalin, Bnllás Sándor és Oroszi Hedvig. Vígh Mihály és schröpfer Christlna. Kristóf Attila Károly és Katona Ibolya, Bodajmre és Czinkóczi Aranka, Balla Miklós Zsolt és Ruzsa­Bakacsi Katalin, Petrovies Jó­zsef és Kovács Katalin. Oláh Fe­renc és Tóth Ilona. Molnár Jó­zsef és Lőrincz Katalin Ágnes. Lakos László Balázs és Jójárt Ildikó Rózsa. Vastag József és Szűcs Katalin Anna. Kert) Pé­ter és Bárkánvi .Csilla. Kispé­tet- László András és Dosznolv Zsuzsanna Julianna, Sárközi György es Réz Csilla Erika, Vis­nyei György és Baranyai Hona F.rzsébei. Márton Ferenc és Ko­vács Erika házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Karsai János Peternek és Ko­vács Veronikának János, Éber­hardt Sándornak es Papdi Hona I Margitnak Krisztina. Kádas 1 Andrasnak es Fejes Eszternek j András. Szabó Andrásnak es I Honn Juditnak Attila, Vladiazav­Családi események lyev Milánnak és Papp Katalin­nak Veszna, Vladiszavlyev Mi­lánnak es Papp Katalinnak Szel­ma, dr. Veszely Andrasnak és dr. Scultéty Mártának Zsigmond, Balogh Györgynek és Magony Aranka Veronikának Zsuzsanna Vanda, Balogh János Péternek és Sánta Annának Szilvia, Kósa Sándornak es szécsényi Erzsébet Teréziának Szilvia Erzsébet, Miklós. Zoltánnak és Nagy Ju­liannának Dávid, Nyilas Sán­dornak és Undi Zsuzsannának Sándor Attila. Pásztor Károly­nak es Kiss Máriának Károly Zsolt. Tóth Zoltán Bélának és Bozókl Mártának Attila, Bende Tibornak és Dombi Évának Ti­bor Gábor, Gáli Károly Mihály­nak és Pataki Katalinnak Gá­bor, Szakács Istvánnak és Engi Plroskanak Irén. Koreck Fe­rencnek és Molnár Zsuzsanna Magdolnának Ferenc, Farkas Mihály Sándornak és Barna Ka­talinnak Milán István, Varga Tibornak és Buliska Ilonának Ildikó. Majoros Istvánnak és Ta­nács Jolannak Zsuzsanna. Ka­tona Zsolt Jánosnak és Kocsis Anna Máriának Máté Antal, Ró­zsa Menyhértnek és Tlkviczki Katalinnak Katalin, Agócs Sán­dornak és Simon Juditnak Ág­nes Krisztina, Farkas Lászlónak és Németh Jolánnak Eva, Har­mos Lászlónak és Bácsik Judit­nak Norbert László, Muhari Ist­vánnak cs Bag! Piroskának Dá­niel, Móráth Sándornak és Sze­keres Mária Jolánnak Sándor Krisztián. Török Antalnak és Csikós Margitnak Tünde. Fekete Imrének és Rácz Évának Bog­lárka Eva. Csanadi Andrásnak és Tóth Ilonának Beatrix Zsa­nett. Hódi Józsefnek és Ga.ida­csi Margit Rózáinak Margit. Kor­mányos Istvánnak és Kovács lrennek Szilvia, Vagvólgyl Lasz­delmi őrség, dehát 2—3 em­ber nem tudja tisztán tarta­ni az egész városrészt. Nem is feladata. Észrevételezik a hibákat, például aszfalthiá- munkájukból? nyokat, hogy kevés a homok — Említhetem a szülői a játszótéren. írunk az ille- munkaközösség tevékeny* tékeseknek, a hivataloknak, ségét. Minden évben meg­Nahát ez a másik... kapjuk a veszélyeztetett — ? ? gyerekek névsorát. Figyeljük — Ügy gondolom, akik a a családokat, próbálunk a hivatalban vannak, miáita- szülőkre hatni. A családié, lünk lehetnek ott. Néha ezt togatásokba is bekapcsoló­elfelejtik. A másik a szerve- dunk- Hát a pedagógust még zetlenség. a fölösleges fön- csak-csak beengedik, de ne. toskodás. Mi népfrontosok künk gyakran ajtót mutat­csak kérünk, nem rendel- nak- Azt kérdik, mi köze kezünk, határozunk. a népfrontnak a magánéle­— Essék szó az ered mi- tűkhöz? Mondhatnék persze nyékről is! más példát. Segítettünk meg­— Ha nyolc esztendőbe szervezni a szülők akadé­került, mégis lett újságos- miáját. ahol felkészült szak­bódé, lett nyilvános telefon, emberek politikai, erkölcsi, A hiányzó művelődési köz. etikai, de neveléselméleti pontot filmvetítésekkel pó- témájú előadásokat is tar­toljuk a Lila akácban, is- tanak. kólában. Mintha pedagógust halta. — ön hol tanult gondos- nék oly hévvel, szakértelem­kodni a közösségről? mej magyarázza. • milyen — Talán ilyennek szülét- romboló hatású, milyen ve. tem. Helyes neveléssel min- szélyes az úgynevezett kei­den hiányosság pótolható, tős nevelés. Mikor otthon minden erény megszilárdít- a sziuő homlokegyenest mást ható, értékké alakítható, mond a gyereknek, mint Ezért tartja bizottságunk amit nz iskolában, a peda­nagyon fontosnak, hogy a 8ógus. pedagógusokkal együttmö- — A tanárok hoffyoft trL köd jön, hogy a felnövekvő szonyulnak a népfronthoz? generáció ne az „enyém- — Nagyra értékelik a ben", hanem a „mienkben \ munkánkat. Hálásak, hogy a „közösben" gondolkodjon, segítünk az iskolai könyvtar — Az egyes bizottság me- állományát gyarapítani, lyik iskolával tartja a kap- hogy bevonjuk a diákokat csolatot? minden akciónkba, hogy — A Révaival már évek programokat szervezünk. 6ta Akik közülük felismerik je­Mintegy bizonyítékul mu- lentőségét együttmúködé­tatia az úttörőszövetség le- sünknek, hogy a két moz­galom erősiti egymást, azok részt vesznek a népfront­mozgalomban. A Révai is­kola tantestületéből négy pedagógus tagja a mi 17 tagú bizottságunknak. Kö­zülük az egyik súlyos beteg ö az egyik pótolhatatlan emberünk. lónak ós Rik Judit Katalinnak László István, Faragó Zoltánnak es Szélpál Jolán Evanak Zoltán, Makai Zoltánnak és Süli Évának Viktória, Jarina Zoltán Ernőnek és Józsa Gabriella Adélnak Mar­Itó Artemon, Redenczki János­nak es Molnár Évának Tímea Eva, Bürgés Mihálynak és Lég­rádi Zsuzsannának Mihály Krisz­tián, Oláh Istvánnak és Honkó Mária Zsuzsannának Péter, Papp Zoltánnak és Ludvig Rozáliának Szilvia, Maróti Istvánnak és Árpást Erzsébetnek Anita, Áb­rahám Szilveszternek és Csányl Évának Attila, Zocskár Ottó Ká­rolynak és Tresz Máriának Ibo­lya, Czene László Mihálynak és Dinka Etelkának Etelka, Dqbo Vincének és Tóth Irénnek Edit Rita, Bódi Andrásnak és Hen­csey Klára Katalinnak András János, Barkóczl Zoltánnak és Szelei Katalinnak Éva nevü gyermekük született. HALALOZAS Huszár Pál, Kis bodri György. Körmöczi Lajos, Nagy Ferenc, Fodré Gábor, Tóth Ferenc, Klon­kai istvánné Derszik Magdolna, Márki Jánosné Visnyei Zrzsé­bet. Kocsis Ferencné Csernv Ma­ria, Oltványi Mihály, Jávor Pé­ter. Temesvári György, Németh Andrásné Megyeri Maria, Farkas Imre. Hazi Mihály Pál. Hódi László, Mányi Ferenc, Búzás Miklósné Lleb Ernesztina, Varga András, Nuhel János, Obreczán Gyula, Zsiga Ferencné Lajkó Irén, Ónozó lmréné Furulyás Rozália, Hegedűs Péter, Ale Já­nosné Sramkó Ilona, Piczinger Józsefné Menczcr Mária Aranka, Pántya Pálné Farkas Julianna, Rácz Miklós, Szekeres József, Bernátsky Ferencné Konyecsnik Sára Rózsa. Boldis János, Nagy János Istvánné Tantucz Anna, Halasz Ferenc, Szilágyi Péter, Karasz Istvánné Szántó - Ilona, Csókási Jánosné Német Rozália, Elekes Jenő, Dóczi János. Pál­nik Miklós. Csányi Andrásné Csiszár Terézia. Erdei Kálmán, Balogh Béla. Balogh István Fe­rencné Bozsó Anna Veronika. Paplógó Ferenc, Dobó István, Schvón Béláné Jancsa Maria, Szabó Péter. Mangó Mihály. He­vesi Janosne Molnár Etel meg­hált. Hazafelé, magam se tu­dom mi miatt — hisz a próba semmit sem bizonyít — megkérdem az utcán kis­babáját tologató anyukát: — Nem tudná megmon­dani hoi lakik Sós Zoltang Tudfb az a népfrontos? — Sósék? Ja! Ott a föld­szinten. De nem jó felé megy. Forduljon vissza — s mutatja az irányt, a há­zat. ahonnan az .imént el­köszöntem. Mag Edit Erdei iskola A moldvai orgejevi járás festői helyen fekvő Ivanzsa falujában erdei iskolát nyi­tottak meg a szív- és ér­rendszeri betegségekben szenvedő gyerekeknek. A gyógyítás mellett a kisdiá­kok folytatják tanulmányai­kat. Különösen nagy figyel­met fordítanak a testneve­lési foglalkozásokra. A gye­rekek orvosi felügyelet alatt gyógylornáznak, az is­kolai szünetekben tornagya­korlatokat végeznek, sokat belátnák a friss levegőn. t

Next

/
Thumbnails
Contents