Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-23 / 173. szám

MZŰM 10 Szombat, 1983. július 30. A KISZ a kisvállalkozásokról Több mint tízezer kisvállalko­zás alakult tavaly, s azóta is ha­vonta átlagosan 200 gazdasági munkaközösséget és 600 vállalati gmk-t jegyeznek be. A vállalko­zások növekvő népszerűségét az átlagosnál nagyobb jövedelem megszerzésének reménye. rész­ben pedig az önálló döntések­ből fakadó viszonylagosan sza­bad cselekvési lehetöséa magya­razza. Nem véletlen, hogy külö­nösen a fiatalok érdeklödnek a kiegészítő gazdaság iránt. Nekik a jelenlegi visszafogott gazdasá­gi fejlődés körülményei között kell lakást szerezni. családot alapítani, életüket berendezni. A tapasztalatok hiánya miatt ugyanakkor a fiataloknak talán nehezebb bekapcsolódni a ki­egészítő gazdaságba. Mi a véle­ménye a KISZ-nek a kisvállal­kozásokról? — ezzel a kérdés­sel kerestük fel Lehoczky Lász­lót, a KISZ KB gazdasági és ér­dekképviseleti osztályának veze­tőjét. — A KISZ támogatja a fiata­lok gazdasági vállalkozásait, amennyiben azok valós igénye­ket elégítenek ki, s az így szer­zett többletjövedelem mögött becsületes munka áll. Meggyő­ződésem — s .ezt a kisvállalko­zások működésének eddigi ta­pasztalatai is alátámasztják —, hogy megfelelő érdekeltség mel­lett sok, eddig rejtett energia, ötlet kerül felszínre. Mindez a népgazdaság fejlődése szempont­jából hasznos, és így a fiatalok boldogulását is szolgálja — mondta Lehoczky László, majd hangsúlyozta: — Hazánk gazdasági helyzetét nyilvánvalóan a szocialista •agyüzemek teljesítménye ha­tározza meg. Ezért alapvető ér­dekűnk. hogy mindenki eleget tegyen kötelességeinek a munka­helyén. képességei szerint becsű­A lenini párt születése letesen dolgozzon. Ebben a te­kintetben — jól tudjuk — van­nak még fogyatékosságok. Azt reméljük, hogy a különböző vá­lalkozási formák szülte munka­szervezési módszerek, hosszabb távon a nagyüzemekben tapasz­talható munkastílusra és ered­ményességre is visszahatnak. Vé gül is mindenki számára az len­ne a kívánatos, ha a munkahe­lyén keményen ledolgozott napi nyolc órája alatt keresné meg az életszínvonala folyamatos nö­veléséhez szükséges összeget. Mindig lesznek azonban olyan feladatok, amiket szinte kizáró­lag kisüzemben. kisvállalkozói formában lehet gazdaságosan megoldani. — A KISZ nem kívánja korlá­tozni a kibontakozóban levő kis­vállalkozói folyamatot, sőt sajá­tos eszközeivel igyekszik azon fiatalok segítségére, akik kedvet és erőt éreznek a nem ritkán kockázatos vállalkozásokhoz. Pé­csett például a városi KISZ-bi­zottság mellett működő Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Ta­nácsa alakított a közelmúltban munkaszervezési gazdasági mun­kaközösséget. Kecskeméten pe­dig most alakul hasonló szerve zet. Nem tartom lehetetlennek azt sem. hogy az engedélyezési folyamat meggyorsításához a kí­sérletként néhány helyen már működő KISZ tájékoztató irodák is jogi segítséget nyújtanak majd. Illetékes állami szervek­kel közösen keressük annak a lehetőségét, hogy miként nyújt­hatnak más módon is segítséget, például bankhitelekkel az arra érdemes gazdasági munkaközös­ségeknek. — Bizonyos, hogy még mindig igen sok feltáratlan terület vari a' kisvállalkozások előtt. A szol­gáltatások. kevés kivétellel sze­gényesek. nem eléggé gyorsak es színvonalasak. A kiegészítő gazdaságnak még olyan tartalé­kai vannak, amelyek kiaknázá­sára fel kell készülnünk. Való­színű, hogy hamarosan a fiata­lok pályaválasztására is hatás­sal lesznek a kisvállalkozások nyújtotta jövedelmi és szakmai lehetőségek. Lehoczky László végezetül még elmondta, hogy a közeli jö­vőben a KISZ Központi Bizott­sága állásfoglalást bocsát ki a fiatalok kisvállalkozásairól, a KISZ ezzej kapcsolatos felada­tairól. SZ. T. A gondolkodás iskolái 1983-ban immár tizenkettedik esztendeje helyet kér és köve­tel a fiatalok ezreit indulásra késztető építő-, üdülő- és mű­vészeti táborok mellett az olva­sótábor. az Olvasó népért moz­galom egvik legreményteliesebb és kegkísérletezőbb kedvű vál­lalkozása is. Az ország kisebb­nagvobb településein könyvtárak iskolák, vállalatok. művelődési házak patronál ásával idén 133 olvasótáborban mintegy tízezer — többségében 10—16 éves fia­tal vesz részt. Nyolcvan évvel ezelőtt 1903 júliusában és augusztusában tartották meg az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt II. kongresszusát. A kongresszus Brüsszelben és Londonban zaj­lott le. s befejezte az oroszorszá­gi forradalmi marxista szerve­zetek egyesülésének folyamatát a Lenin által kidolgozott esz­mei. politikai és szervezeti elvek alapján. Üj típusú párt lépett a történelmi küzdőtérre: a mun­kásosztály pártja, a tudományos kommunizmus pártja, a szocia­lista forradalom és a kommu­nista alkotás pártja. Az Oroszországi Szociáldemok­rata Munkáspárt. II. kongresszu­sának 80. évfordulóját megelő­ző napokban sokan keresik fel a Nagv Októberi Szocialista For­radalom állami múzeumának termeit Leningrádban A múze­um nagyszabású kiállítási tár­gya a kongresszus előkészítésé­hez —lezajlásához kapcsdtódik. Külor részleg foglalkozik a Le­nin ál al 18!)5-ben létrehozott Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadításáért szervezet for­radalmi tevékenységével. Látha­tta itt az első orosz politikai marxista illegális úlság. a Le­iua íruai'itasu alatt megjelenő Iszkra példányai. (Képünkön: a múzeum egyik kiállítási tárgya: A. Guljajev „Az OSZDMP II. kongresszusa" című festménye.) Az olvasótáboroik résztvevői határozottan állítják, hogv a tanév befejezése utáni közös tá­borozás semmiképpen nem az iskolai napok meghosszabbítása. Az olvasótábor ugyanis farmá­ját. módszereit, sót. tartalmát tekintve seim hasonlítható az is­kolához. A 10—12 résztvevőből álló kiscsoportok tagiai közös alkotó munkára vállalkoznak azért, hogv a közösségben törté­nő gondolkodással fejlesszék személyiségüket, s újabb isme­reteket szerezhessenek azért, hoev tisztán lássák helyeiket, feladataikat, demokratikus jo­gaikat a szocialista társadalom­ban. ' Az olvasótáborok munkájuk során természetesen építenek az iskolában szerzett ismeretekre, de egyúttal annak hiányosságait is érzékelik. Olvasásszociológusok figyel­meztető számokkal igazolták, hogy a 10—14 évesek a hetve­nes években legkedvesebb idő­töltésüknek már nem az olva­sást. hanem a tévénézést. a tánczene hallgatásét, a barátok­kal való együttlétet mondták. Az olvasótáborok rövid két hét alatt tevékeny életmódot felvil­lantó. az ismeretek iránti kíván­csiságot felkeltő, kellemes na­pokat nyújthatnak, de az ott fel­fedezett gondolkodási forma nem maradhat röpke pillanat. Az olvasótábort kisközösségek további együttes művelődésének a lehetőségeit iskolában és is­kolán kívüli keretek között, könyvtárakban, művelődési há­zakban. diákotthonokban is meg kell találni ahhoz, hogy a fiata­lok száméra a folyamatos mű­velődés életük természetes igé­nyévé váljon. M. I. Polner Zoltán versei Emléksorok Vaszy Viktor fejfájára mm t **' * É Wmtr l < * í lik ; + mzt . j®^®^íSffíigSsif ­i 3 •:•••;'* v, H' 'a élne, ezekben a napok­ban ünnepelné nyolcva­nadik születésnapját a szegedi zenésztársadalom. Pezs­gős koccintás helyett azonban sírkövéhez zarándokolnak a Belvárosi temetőbe. Ott búcsúz­tak tőle lassan több mint ne­gyedik esztendeje mindazok, akiket pályára tett. fölnevelt, nagy művészi hittel, ambícióval kalauzolt a világot jelentő desz­kákon, vagy akiknek csupán csak a műélvezet magasztos pil­lanatalt szerzette, "el nem múló élményeket operaelőadásokon, koncerteken. Vaszy Viktor 1903. július 25­én született Budapesten. A zene­művészeti főiskolán még a le­gendás hírű Koessler Jánosnak is tanítványa lehetett, mielőtt Kun Lászlónál. Ábrányi Emil­nél, Zsolt Nándornál meg Ko­dálynál járhatott kurzusokra Farkas Ferenc, Szelényi István, Gertler Endre és mások kollé­gájaként. Hegedűt tanult, zene­szerzést. karmesterséget. Diplo­mái után a Székesfővárosi Ze­nekart dirigálta, majd a buda­pesti Egyetemi Zenekarok ve­zetője lett. 1930-tól a zeneakadé­mián hangszerelést, társas ze­nét, zenekari gyakorlatot, operai szerepgyakorlatot, transzponálást, partitúraolvasást oktatott. A neves Palestrina Kórussal, mely­nek 1935-ben lett karnagya, el­jutott Rómába, ahol névadójuk hatalmas művét, a Marcellus pá­pa miséjét szólaltatták meg. Több Bartók- és Kodály-bemu­tató fűződik nevéhez, nekünk szegedieknek azonban mást is. többet is jelentett. A Kolozsvári Nemzeti Színház operai tagoza­tát igazgatta- 1941—44 között, Szemverésre t/" •• • • t • r r Körüljárás Homályba akasztott síráson didergő, ráncos kéz matat: csönd ágadzik, jaj leveledzik bólyászó, hideg szem alatt Csönd ágadzik, iai leveledzik: ődöngő árnyék árnya bagzik. Sehol egy lábnyom. Csak a szem, a szem, a szem. Piszmog a riadt gyereken. Csönd ágadzik. iai leveledzik hajnal óta. Bárki is csinálja: egye le a fene a szemfedélt róla! Fekete felhők járnak körbe, kerülik a harmatot: Nap-vágóhídon homály, alkony, az alkonyatban hajnalok. Merénylő rózsák ribancolnak. virágjukat mentenék: Nap-vágóhídon ' homálv. alkony. Mozdulatlan jegenvék. Fegyence hőségnek és nyárnak, sorsomat kerülgetem: Nap-vágóhídon homály, alkony s föltámadt szél-életem. JU I V i ahonnan a felszabadulás után ide vezérelte saját és a szegedi zenekultúra szerencsecsillaga. A negyvenes évek második felé­ben kitűnő operatársulatot ver­buvált Hidy Franciskával. Érdy Pállal, Simándy Józseffel és má­sokkal, s bár akkor hamar föl­oszlatták a szegedi operát, a vezető művészek, Vaszyval as élen, Pestre távoztak, nem egé­szen évtized múltán maga visz­szatért ide, immár végérvénye­sen, haláláig, hogy igazi élet­művét, a szegedi zenekultúra máig szilárd fundamentumait lerakja, megalkossa. Mivel ala­pozta meg Vaszy a szegedi ope­rakultúrát? Ütőképes társulatot szervezett. kitűnő szólistákkal, erős kórussal masszív zenekar­ral. mely utóbbiból 1969-ben létrehozta az önálló szimfoniku­sokat, a" koncertélet színvonalá­nak garanciájára. Vadas Kiss László. Moldován Stefánia. Papp Júlia. Meggyesi Pál, Szabó Miklós, Gregor József, Sinkó György, Turján Vilma. Szalma F"renc. Sebestyén Sándor. Kari­kó Teréz Réti Csaba. Gyimcsi Kálmán. Berdál Valéria — mesz­sze sorolhatók csak a legismer­tebb énekesek, akik Vaszy ne­veltjei többük ma is a hazai élvonalhoz számít. Műsorpoliti­káját tanítani lehet. Klassziku­sokat fedezett föl, s tartott Sze­geden bemutatót a Nabuccóból^ az Idomeneóból; színpadra vit­te, hazánkban először, száza­dunk olyan jelentékeny szerző­it. mint Prokofjev (Eljegyzés a kolostorban, Három narancs szerelmese). Hindemith (Mathis, a festő) Zikker (Bajazid bég); von Einem (Danton halála, Az öreg hölgy látogatása). S az sem véletlen, ha Király-Kőnig Péter óta éppen Vaszy működé­se alatt jelentkezett ismét helyi komponista az operaszínpadon; Vántus István, akinek A három vándor című darabja után a Mó­ra-regényből készült . Aranvko­őorsóját is bemutatta a Szegedi Nemzeti Színház. A hatvanas években fénykorát élő szegedi operajátszás híre túljutott az országhatárokon, de kiemelkedő szerepe volt Vaszynak a kon­certélet fölvirágoztatásában és a szabadtéri játékok fölújításá­ban, ahol éppúgy főszerepet játszott, mint az ország egvik patinás oratórium-énekkarának, a Zenebarátok Kórusának létre­hozásában. Munkásságát számos kitünte­téssel honorálták. Érdemes, majd Kiváló művész lett. s halála előtt megkapta a Szocialista Ma­gyarországért érdemrendet. Sze­ged zenei életének koronázatlan fejedelme volt. Vele is úgy va­gyunk. mint az igazán nagy, konstruktív' szellemekkel: mun­kásságának értékét csak nö­veszti a szárnvpl' idő . . MKOLLN1I ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents