Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-23 / 173. szám
m r • Tapai tudósítások Ma már magyarázat kell ide. Vannak, akik nem értik, Tápéból hogyan lesz tápai, inkább tápéit mondanak. Szaktekintélyt is idézhetnének a maguk védelmére, ámbár ő tudta a név származását és származékát is. Inczefi Géza, környékünk földrajzi neveinek kitűnő kutatója éppen Tápé monográfiájában írja, hogy a régi tövet inkább csak az idős és nyelvünkben konzervatív emberek használják. Szembeállíthatnánk vele Bálint Sándor többször hallott viszolygását, ö erősen a tápai változatra szavazott. A falu fiai a monográfiában is következetesen tápait írnak, ahogy kiszabadulnak az idézetekből. Egyikük sem öreg, és nyelvükben 6e maradiak, csak a nyelvérzékük más. Oklevél említi először a falut: villa Tapai. Tápainak mondja magát az itt lakók többsége ma is, amikor nem akar .erőltetetten előkelőnek látszani. Naponta panaszkodunk, kopik és szűkül nyelvünk. Igaz is, nem is. Él a nyelv, tehát hullajt szavakat, de újakkal is gyarapodik. Hagyjuk meg mégis meggyőződésükben, akik nem akarják eldobni a patinás régit egyik legrégibb falunk nevéből. Az a műveltebb, aki tudja, hogy a brassai, makai, szántai és a tápai egészséges nyelvérzék szülötte. A falut becsüli vele, aki tápait mond akkor is, ha ez a falu is város lett. Furcsaságok kora Az OTP faluja Beszéljünk olyannal is. a!ki nem lépett át a vásárhelyi szövetkezetbe. inkább átállt a halászokhoz. Tápé a Tiszából is élt. nem újdonság ez a váltás, de nem is olyan egyszerű. Terhes Sándor a gépcsoport vezetőie volt. és huszonhárom éves munkaviszonyt hagyott ott. — Miért? — Meg se vártam, hogy mi lesz. Valószínű, hogv át kellett volna mennem Vásárhelyre. Itt lakom közel, ez az előnyösebb. — Akkor tehát ellenzője az egyesülésnek. — Elkerülhetetlen volt A ma talajunk olyan, ha három napig aratunk, ném biztos, fiógv meg három nap lesz rá. Amit mi tizenhét napig aratgattunk. 6k három-négy nap alatt levágták. Annak a téesznek az ereie a gépekben van. és nekünk annyi gépünk soha nem lett volna. A Pillanat-talajokon mi csak vergődtünk. ók elsöprő sikert aratnak. — Ugyanabból a földből a maszek világban megélt Tápé. — Mindig előhozakodnak vele, mert nem tudják, hogy bolondot beszélnek. Akkor a balhét is elvitte a maszek! Akkor senki nem nézte meg. mi van a tarisznyában, és mit eszik egész évben. Most? Mindenki odaáll a kisablakhoz és fizetést vár. Érzi a különbséget? Volt a maszeknak két lova. Három szakaszban pirkadt a földje, három szakaszban szántotta föl. A száznegyven mázsás Rába-Stei. gerrel ha oda megyek, elsüivIved. a két ló nem süllyedt el. És ha akkor viszem oda a nagv gépet, amikor még nem lenne szabad, szénen tönkreteszem a talajt. Keressek kaszás aratót? Hallott maga a régi világ részes aratóiról? A városból is jöttek. A téeszét feliből se vállalták el, mert nincs, aki kaszálna. — Akikor is messze van Vásárhely. — Érzelmileg meg is rázta Tápét az egyesülés, de érzelemből nem lehet kenyeret sütni és ^nyugdíjat, fiígtgl.'-Hujwönöt' mázsa mái.usi . morzsolt kukoricát kan mindenki a ' háztáii után. Aki maszek korában "huszonöt mázsát nyersen, csövesen tudott hazavinni, az összeüthette a bokáját. Mo6t csak annvit kell mondania, ide öntsd le. komám. A lábát se mozdítja érte. és otthon a kukoricája. Hallom, rendesen fizetnek, a földeket látom. én azt hiszem, ebbe konynyű lesz belenyugodni. — Vizes csotrogányról beszéltünk az előbb Lele Mihállyal. Olyan szerkezetről, ami átvinné az embert sötétben is a vízen. — Annyi gond van már a révvel, megkeserítette az emberek életét. Csinálni mindent lehet. Dér Imre annak ideién már eljutott oda. hogv vett egv alkalmas szerkezetet, mégse lett belőle semmi. Olyan nagy szerVáltozik a szabály Elsompolyoghatnék a világ közepének mondott ősd falu múltjának ösvényein, de ha járhatok a mában is, minek lépnek viszsza' Meleg a jelén, süt még. Vágjunk bele akkor is. Hol van ide a vásárhelyi Rákóczi Tsz? Vele egyesült a Tiszataj Termelőszövetkezet. Ha a meleg pontokat nem akarjuk megkerülni, másként kell mondanunk: nem egyesült, hanem beolvadt. Beolvasztották. Évről évre annvi veszteség gyűlt itt össze, penzhez erto' ember mondta. ha senki nem. dolgozna, csak az állami támogatást tennék be a bankba, a kamatokból meg lehetne élni. Furcsának furcsa hogy a falu Szegedhez csatlakozott. a tsz pedig Vásárhelyhez, de a furcsaságok korát éljük. Lele Mihály megmaradt a téeszben. mert szükség van rá. — Baj. hogy messzire pártoltak? — Nekünk nem. Eddig se futottunk orvoshoz, ha megvágtuk az ujjunkat. kis bajjal most se megyünk a vezetőséghez. Aki dolgozik, annak nem lehet gondja. — Nem mindig igaz. — Pár elnököt kiböjtöltem már. Hogy mennyi lesz még. nem tudom. Eddig is megkerestem a pénzemet. megkeresem ezután is. Sertéstelep lett a tehenek helyén, két embernek kellene egyszerre gepen lenni, öszszesen vagyunk hárman, akik értünk hozzá. Most úgv adódott, hogv a hónap első felében hat szabadnapot vehettem ki. a másodikban csak kettőre számíthatok. Muszái volt átállni, ez a téesz másként nem tudott volna lábra állni. Ide még visszatérünk. Udvariatlanság akkor előhozakodni a komppal, amikor éppen újra cserélték. Sokkal jobb. mint a régi. alig kell három perc. hogy átérjen egyik partról a másikra. Várni csak azért kell. mert időbe telik, amíg összegyűlik a rakomány, és a beszállás, kiszállás is időt vesz igénybe. Lele Mihálynak az a legnagyobb gondja, hogv az év egyik felében az éjszakák hosszúak, a nappalok rövidek. A komp napkeltétől napnyugtáig jár. aki a Réten dolgozik, annak két kilométer helyett este-reggel harminchetet kell megtennie. Arra is volt példa, hogv egy embernek a tízforintos hideg vacsoráját húszszemélyes autóbusz vitte át. Nem ez tette tönkre a téeszt de ez is szívta a vérét. — A homokon elkezdtek az emberek háztáji kocsit csinálni, mert arra volt szükségük. Szúrtyongatták őket a rendőrök eleinte. tehát még jobb kocsikat csináltak. Ide is jó lenne valami ilyesmi, ami a vizén tud járni. Nem két farönkre gondolok, de itt van a hajójavító, a téesz és az egész olajipar minden műszaki embere, lehetetlen, hogy meg ne tudnak oldani. — Maga szerint miért lem csinálják? — Mert nincs, aki végiggörgesse. — És ha zajlik a Tisza? — Legföljebb egy hétig nem járna. Tegyük el ezt a témát is egy kicsivel arrébb, mindjárt elővehetjük megint. Arról beszélgettünk egy darabig, hogy kicserélődött a falú. A házak is, az emberek is. — Senki nem merte volna előre kimondani, hogy ennyire jóra fordulhat itt a világ. Az a^ baj. hogy rossz oldala is van ennek. Elfelejtettünk valamit. Sok embernek egyszerűen nincsen célja. Csak a • pohár a cél. — A mi hibánk is lehet. — Mi a régi világban nevelődtünk, hatan vagyunk testvérek, az iskola is belénk nevelte a szülői tiszteletet. Most is neveli, de nem annyira, vagy nem fog rajtuk. Elkényeztette őket a jómód. Tavaly is följött a szó a tarlón, amikor a szalmát húztuk le róla. az egyik fiatal mondta: kötelessége a szülőnek, hogy kocsival és házzal indítsa útnak a gyerekét. Hát minket mivel indítottak útnaif? Avval, hogv mindig úgy imádkozzál, mintha mindjárt meghalnál, és úgy dolgozzál, mintha mindig élnék — Mit mondott neki? — Édes fiam, te mit adsz majd az .utódodnak? Elbiggyesztette a száját, ezen még nem gondolkodott. Nem kell messzire mennem, itt van Miska bácsi menyecskelánya, Angéla, őt kérdeztem meg. miből táplálkozik a céltalanság. — Kamaszbetegség ez. A diszkó volt nekem is a mindenem éjfélig is ott voltam. — Kocsi? Ház? — Tavaly esküdtünk, el is határoztuk, második nászutunkra negyvenéves korunkban megyünk. Addig építünk, és kocsit is veszünk. — A diszkó? — Elmúlt. Katona a férjem, ha hazajön, mi is elmegyünk moziba, de jövünk haza mindjárt. A gyerek felelősség. Kiszórakoztuk magunkat, a szülők pénzén éltünk, elég volt. Sokat csavargott a férjem is. sok hülyeségben benne volt, kinőttünk belőle. Azt hiszem, csodálatos házasság lesz a mienk. Maradhatnánk itt is, de amiért én küzdök, amit én építek, az jobb. Az élettel jár, hogy küzdjön az ember, Azt is tudia mindenki, hogv a szegedi élelmiszeripar tápai ak nélkül régen is elképzelhetetlen volt. Bejött a tél. munka sehol, gyerünk a szalámigyárba! örültek. ha fölvették őket. Vörö6 Istvánné még nem volt tizenhat éves. és természetesen nem Vörös . Istvánné volt még akkor, amikor nyolc másik lánnyal jelen tkezett. — A személyzetis tápai volt tudtuk, ha negyvenen állnak is a kapuban, minket fölvesznek. A kikötés csak annvi volt. vagv tánccsoportba kellet jelentkezni. vagv sportolónak. Én itthon táncoltam, tehát röplabdás lettem. Magas vagyok, azt mondták. nekem az lesz a ió. — És a munka? — Csontot porcióztam először a Liba Pistával. Miklós Pista bácsá ő. de Tápén csak így ismerik. Egy hót múlva már kést is kaptam a kezembe. Irigyek voltak akkor az emberek, ha köszörülni vittem a kést. elküldtek a fenébe. Boncoló lettem, volt olyan nap, hogy kétszáztíz fél disznót daraboltam föl. Ügy értse, hogy én vettem le a rén_ fáról, és én vittem a hátamon is. Először levágtam a feiet. és könyökkel félrelöktem. Következett a lapocka. Levágtam a körmöt, dobtam oda a lapockát a lapockás asszonynak. Az oldalas véginél kettőbe lehetett törni, a combot odabdllentettem a combosnak. a Sövény Marinak. A lapockás a Balogh Juli volt. A bordáról levágtam . a nyúlját és a nyakast, odaadtam a Lele Icának, mert ő volt az ele.jes. Volt még egv húskivágó, a Lele Rozi. Sándorfalvára ment férjhez, erős asszony volt. Jött a tavasz, aki nagvon iól dolgozott. az is számíthatott rá. hogv mehet haza, mert munka nincs. Nyáron a szalámit. keféltük. akasztgattuk. csomagoltuk. Én magas voltam, nem kellett akasztáskor ládára állnom, gvorsan tudtam dolgozni, maradhattam. Hosszú az út. nem járom végig. Az a brigád, amelyiknek öt tagia Állami-díjat kapott, félig tápai és Vörös Istvánné a vezetői ük. Megírtak már mindent az újságok, ismételni fölösleges. Sehol jobb helyen föl nem tehetném kérdéseimet. A brigád egv kis szervezet, minden tagjára szükség van. Közös a munka és közös a dicsőség. Illetve a dicsőséggel néha bai van. mert ha valahol említik a brigádot, legföljebb a vezető neve kerül elő. — Dolgozni egyforma iól tudunk. de beszélni nem. Ha kérdeznek bennünket, nálunk is úgy van. hogv beszéli te. Arany, te jobban érted. Hadd írjam én most le a brigád teljes névsorát. Csonka Istvánné. Csonka Jánosné. Dávid Istvánné. Halász Andrásné. Makra Sándor. Révész Jánosné és Vöröa Istvánné. veziet volt a KPM, a füléig sem ért el a kisember kívánsága. A téeszé se. és az olaiiparé se. De- nem is olyan egyszerű dolog ez. mint amilyennek látszik. Aki szereti a Tiszát, naponta benne fürdik könnyen mondja, hogy ismeri. De amikor vihar jön. eszébe se jut. hogv belemenjen. A Tisza nem játék ide olvan átkelő kell. amivel bai nem történhet. Akkor se. ha a folyó közepén elkezd imádkozni az utas. hogv édes ió Istenem, csak most segíts meg! Miska tősgyökeres tápai. tud úszni, én is azt mondom, vele bátran indulnék. De vadidegen emberrel? Nincsen, aki alaírná az engedélyt. — Megoldás? — Tudomásul kellene venni, hogv az a--Tisza másik oldala, es észre kellene venni, hogv az innenső ls rosszul jár vele. ha idé tartozik. Nem szerves része Tápénak Nem mondtuk ki a megoldást. A Tápairét mindig birtokviták középpontiában állt. de hol vannak már azok az idők! El kellene hinnünk hogy a Tisza nagv folyó. Beszegtük inkább a beszélgetésünket avval. hogv 10—15 év alatt átépült Tápé. A régi vályogházakat elbontották az újakat téglából építik — A Bodó Pista érdeme. Járt házról házra: most építs, most kapsz rá kölcsönt, öreg vagyok én már! Ne törődi vele. vágj bele. maid fizeti a gyereked a törlesztést. Neki segítesz, ha építesz. Mindig emlegetik hogv Szegeddel egyesült Tápé. Dehogy Szegeddel! Az OTP-vel. — Ez összesen hét. Miért csak öten kapták a kitüntetést? — Szorgalmas. 6zivós ember a többi is. de rövidebb ideie vannak a brigádban, és itt az idő is számít. Egv biztos, ha engem valahová hívnak -jon velem a többi is. — Tápai szokás? — Itt. nagyon összetartanak az emberek. — Nagv haragokról is tudok Pokolfészekröl is. — Nézzük csak a mi utcánkat. Idegen itt csfik egv van. aki benősült. Lakodalomba mindenki hivatalos, pedig nem vagyunk egykorúak. Megyünk' kalácsot sütni, tésztát gyúrni, ha hiányzik valami, nem is szólunk. hazaugrunk. és visszük. Csak a lakodalom végén derül ki. szétosztáskor. hogv ez is itt volt. az is itt volt. hát ez meg kié? — Szemrevaló lányok voltak, amikor dolgozni indultak. Lányok akkor kezdtek egyáltalán bejárni, akár minden uiiukra választhattak volna férfit. — Ki volt már nézve mindenkinek. ki lesz a férje. Azt hiszem. ketten mentek csak henteshez. Tápai nem nagvon kapaszkodott a városi után. — A lánya ? — Huszonkét éves. a postán dolgozik. Ami nekünk szabály volt. neki már nem az. Újszerűivárri fiú udvarol neki. _ HCBVATU DEZSŐ I