Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-23 / 173. szám

* 4 S/ombat, 1983. július 23. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Hegyen-völgyön lako­dalom. A IX. Nemzetközi szakszervezeti ncptáne­feaztlrál gálaestje a Dóm színpadán, este fél 9-től. Pedagógiai Nyári Egye­tem. A magyar neveléstu­domány helyzetéről és fel­adatairól. az MTA újsze­gedi Biológiai Központjá­ban. Előadások délelőtt fél 9-től, július 26-ig. Váró Márton szobrász­művész alkotásai, mától a Mór* Ferenc Múzeun. Ku­pola-galériájában. A kiállí­tást dr. Trogmayer Ottó, a múzeum igazgatója nyitja meg, délután 4 órakor. Schcner Mihály festmé­nyei és szobrai Újszegeden, a November 7. Művelődési Házban, augusztus 10-ig. Vankóné Dudás Juli nép­művész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Köz­pontban. augusztus 20-ig. Szilvitszky Margit tex­tilművész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ B galériájában, július 31-ig. Ország Lili emlékkiállí­tása a Bartók Béla Mű­velődési Központ nagyter­mében, augusztus 2-ig. Mónus Sándor fazekas népi iparművésznek mun­kái a SZOT E Dóm téri Ok­tatási Intézetében, július 27-ig. Szentendrei nyár. Kiállí­tás a szentendrei grafiku­sok alkotásaiból a mihály­teiekl Móricz Zsigmond Művelődési Házban Júllns 27-ig. A Móra Ferenc Múze­um állandó kiállításai: Ember és környezete; Rippl-Rónai József alkotá­sai; Lucs-képgyűjtemény; Hunok, avarok, magyarok; Buday György-szoba, Csongrád megyei paraszt­bútorok és -viseletek; Csongrád megye gyógysze­részeiének múltjából. Szeged múltja, jelene, jövője — várostörténeti kiállítás a várkertben. Ifj. Lcie József néprajzi gyűjteménye, Szeged-Tá­pé, Vártó u. 4. Á nemzetiségek kongresszusai előtt Folklór o színházban Novak Ferenc a néptáncművészetről, a Lakodalomról Tizenegy év telt-el azóta, hogy az amatör néptánc­mozgalom legjobb képvise­lői jelőször léptek a profikJ. ka', eau szintre: a szegedi nemzetközi néptáncfesztivál gálaműsorát meghívták a domszinpadra. Az európai táncszinpadokon máia egye­dülálló. több száz külföldi és magyar néptáncos, zenész, énekes közreműködésével létrehozott kétrészes táncjá­ték. a Hegyen-völgyön la­kodalom emlékezetes sikert aratott. Az idén a szabadté­ri jubileumán ezt a produk­ciót újítják föl. A rendező­koreográfus. mint tizeneav éve. Nóvák Férenc. Hogyan emlékszik vissza a szakszer­vezeti névtáncosok domszítu padi „honfoglalására"? . — Arra emlékszem, hogv n lelkesedésünk szinte ha­tártalan volt. örültünk, büszkék voltunk, és mi ta­Kadás. féltünk. Magam a próbák ideiéin többször is kerültem olvan lelkiállapot­ba. hogv legszívesebben azt mondtam volna. föladom. Nyomasztott a felelősség, hiszen a dolog újdonsága föl fokozta a várakozásokat, a szabadtéri vezetőségét, a táncszakmáét, s nem utolsó­sorban a közönségét. Szokat­lanul széles nyilvánosság elótt kellett bizonyítanunk mindazt, amit egyébként a mozgalomban, berkeken be­lül már mindenki elfogadott akkoriban. Hogy tudniillik a magyar neotá nemű vészét olyan értélkeket kénes létre­hozni. amelyeknek helyük van nemzeti kultúránk, mű­vészetünk többi erteke kö­zött; hogv ezeket legfőbb ideie országnyi emberrel mégis mertetni. mert érde­mesek erre. Lehetőséget je­lentett a szabadtéri, hogv nyilvánvalóvá tegyük: a folikúór elemeiből a mai színpadon is élő. hatásos és nekünk való tartalmak köz­vetítésére alkalmas, szuve­rén művek alkothatók. Env­nvi idő elteltével, a nép­tánc művészet azóta produ­kált eredményeinek ismere­tében, s nem dicsek vasikép­pen mondom, hogy a hazai néptáncpedagógia s a moz­galom diadala volt a legel­ső szabadtéri gála. — Főként az utóbbi évek­ben több. sikeres színházi előadásnak is társalkotója volt. A Kőműves Kelemen­re. a Csiksomlyói vassióra, a gyulai Szekelyfonóra. s Anyanyelvtanítás az ezredfordulón A 20. pedagógiai nyári egyetemen az iskolai tanítás egyik különösen fontos eleméről, az anyanyelv oktatá­sáról. ennek új útjairól hallgattak előadást a résztvevők tegnap, pénteken. Dr. Zsolnai .József, az Oktatáskutató Intézet tudományos osztályvezetője számolt be az altala vezetett, úgynevezett nyelvi-irodalmi kommunikációs kí­sérletről. Munkacsoportjának már befejezett kutatása (a teljes leírasa két kötetben a közelmúltban látott nap­világot) része annak a nagyszabású munkának, amely az anyanyelv ezredfordulón szükséges oktatásának céljait, tartalmát, módszereit és eszközeit határozza meg Nem­régiben filmsorozatban mutatta be a televízió a Zsolnai­kísérlet alapján dolgozó iskolai osztályokat. .Az. ország­ban összesen 2300 alsótagozatos tanul már az új tan­tárgyi program szerint, amely a modern nyelvtudomány eredményeire épít. s a hazai és külföldi pszichológiai és neveléstudományi kutatásokra is támaszkodik. A tudományos alapossággal kidolgozott kísérletnek az a célja, hogy az iskolában lehetővé váljon a kommu­nikációs nehézségekkel küzdő gyerekek nyelvi hátrányait kiegyenlíteni és ezzel egyidejűleg az átlagosnál tehetsé­gesebbek fejlődését is biztosítani. Mindezt képességfej­lesztő, úgyanevezett tevékenységre orientált módszerekkel, rendkívül gazdag eszköztárral. A program meghatározott képességek, szükségletek, „pozitív viszonyulások'*, énkép és világkép kialakitasára hivatott. .A harmadik osztály­ban használandó blokk például tartalmazza a gyorsolvasás megtanítását (ez tallózó, de nagv szövegmegértést bizto­sító olvasási mádszei). az önművelés szükségletének ki­alakítását. P;z utóbbi nem egyszerűen könyv- és könyv­tárhasználatot jelent, hanem az egész információs rend­szer fölhasználásának igényét, és persze képessegét) A kommunikációs készségek kifejlesztése céljából nemcsak a szóbeli és az írásbeli, de a nem verbális kifejezés esz­köz- és hatásrendszerét is tanítják A gyerekek társada­lomismeretet, a társadalmi érintkezés formáit, a viselke­dés mintáit és önismeretet is tanulnak. Természetesen mindezt az írás, a helyesírás, az anyanyelvismeret, a beszédmüvelés, a fogalmazás és a műelemzésre alapozódó irodalom tanulás mellett. Könnyen belátható, hogy sajátos, új pedagógusi ké­pességek kellenek mindehhez. A siker feltétele a kor­látozó típusú helyett az együttműködő tanári magatartás és át kell alakítani a pedagógusok ismeretanyagának szer­kezetét is. A kísérleti tapasztalatok szerint a gyerekeknek tet­szik leginkább az új szellemű, a haggyományostól meré­szen eltérő tartalmú és módszerű oktatás. Kevésbé tet­szik a nagyobb terhelesektől ódzkodó pedagógusodnak és legkevésbé azoknak a szülőknek, akik azt tartják; elég, ha írni-olvttíni megtanul a gyerek. S. E. a legutóbbira, a győri Háry­ra gondolok. Ügy tűnik, ki­terjedt láncpedagógusi. moz­galomszervezói. menedzseri tevékenysége mellett alkotó energiáinak jó részét ujab­ban a színház- és néptánc­múveszet Uílalkoztaiasanak szenteli. — Legfőbb ideie ennek a szövetsegnek. Megbocsátha­tatlan mulasztás lenne, ha nem tennénk meg minden lehetségest a népi kultúra őrzése, fölhasználása, élte­tése érdeüíében. Az én gene­rációmhoz tartozó koreográ­fusok. a néptáncmozgalom fejlődéstörténetében a má­sodik nemzedékként emle­getett alkotók igen szívós, kemény munkával megta­nultak valamit, amit művé­szi felelősségünk és köteles­ségünk kamatoztatni. jól használni. Nem egyszerűen a hatalmas hagyományfel­táró munkára, a már filmre vett. elképesztő mennyiség­ben hozzáférhetővé tett folk­lóranyagra gondolok, ha­nem azokra az alkotói érté­kekre. melyek alkalmassá tették a ..folklór szavait", hogv magunkról, nemzeti és egyetemes problémáinkról szuverén véleményeket köz­vetíthessenek. Mj másról be­szél a színház. ha nem ugvanezekröl a Problémák­ról? S miért ne akkumulál­ná a sajátosan nemzeti ka­rakterű kifejezésmódot. a néptáncot? A dómszínpadi táncjátékokat a magvar népi és színházkultúra egvik ta­lálkozási lehetőségének tar­tom. s már csak ezért is — szívügyemnek. . — Valószínűleg esztétikai meggondolásokból fakadnak azok a vélemények, melyek szerint a szabadtéri produk­ciókban enaedményekre kényszerül: a művészi érték­teremtés igényét mintha megelőzné a közönséoszóra­koztatás. a látványcsinálás szüksége. A darabok dra­maturgiai szerkezetét. az Kongresszusra készülnek a magyarországi nemzetiségek szövetségei. Most hagyomá­nyos nyári rendezvényeiken: a honismereti, néprajzi, ol­vasótáboraikban, a művész­együtteseik korútjair. a nem­zetiségek találkozóin is a kö­zelgő politikai, társadalmi tanácskozásaik jelentőségéről, vitatémáiról beszélgetnek. A német nemzetiségiek — akik december 3—4-én tart­ják kongresszusukat — egyes településeik általános isko­láiban a tanulók anyanyel­vükön tanulhatják majd né­melyik tantárgyat, akárcsak a szlovák, délszláv és a ro­mán tanulók már évek óta. A Baranya megyei Boly köz­ségben az általános iskola alsó tagozatán németül ta­nítják az írást és az olva­sást, az éneket, a környe­zetismeret tantárgyat. A ké­sőbbiekben 19 más község­ben — a többi közt Hartán, Hajóson, Herenden, Mecsek­nádasdon, Móron — is két nyelven tanítanak az alsó ta­gozaton. A Művelődési Mi­nisztérium támogatásával le­hetséges lesz az is, hogy ezeknek az iskoláknak a fel­ső tagozatán a német nyelv és irodalom mellett s föld­rajzot és a történelmet is anyanyelvükön tanulják a tanulók, e települések óvo­dáiban pedig németül is fog­lalkozzanak a gyerekekkel. A szlovák nemzetiségi la­kosok az eredmények közt említhetik november 19. és 20-i kongresszusukon, hogy a Magyar Televízió szeptember 22-től szlovák nyelvű mű­sort közvetít minden hónap utolsó csütörtökjén a 2-es programon. A német, a dél­szláv és a román nemzetisé­gieknek már sugároznak mű­sort. A délszláv nemzetiségiek küldöttválasztó gyűléseiken a november 26—27-i kongresz­szusuk előkészítése során — megállapították: tovább bő­vültek anyanyelvi oktatásuk és művelődésük feltételei. Példaként említették, hogv Pécsett a következő tanév elején megnyitják az ország második horvát-szerb tanítá­si nvelvű gimnáziumát, amely az általános iskolával együtt új épületben kapott helyet. A román nemzetiségiek már megválasztották küldöt­teiket a november 12—13-1 kongresszusukra. előadások egységét is féltik sokan, a külföldi szereplök betétszámait a táncjátékok tehertételeként emlegetik. — Akár művészi enged­ményekre is hajlandó va­gyok. mert fontosabbnak tartom, hogy megmaradjon a szegedi seregszemle nem. zetközi hatóköre. A magva-­néptáncds-kola eredményeit fejlődési lehetőségeit vészé lyeztetné. ha megszü lne ab­lakszerepünk. az itteni fesz­tivál. mint alkalom a káté kintésre és a magunk m mérésére. Érdekeink azono sak a külföldiekével, hisze2 nekik is igen fontos a m; tánckultúránk ismerete. — Mi újdonság lesz a He­gyen-völgyön lakodalomban: a régi előadáshoz képest? —Egy évtized ebben a műfaiban is nagv idő. A ko­reográfiai alkotómunka tö­rekvéseiben. módszereiben, fogásaiban, stílusában ren­geteg a változás, amelyeknek nyoma kell. hogv legyen a mcetani előadásban is. A iáték szerkezetén nem vál­toztattam. de néhány úi' táncfeldolgozást mindkét részben szerepeltetek. Má­sok természetesen a szerep­lők. Az átlagéletkort tekint­ve nyolc évvel fiatalabbak az első bemutató közremű­ködőinél. ennyivel lelkeseb­bek. ambiciózusabbak. ° persze a tánckultúráiuk ir követte a moz.galom és r múvészeti ág azóta beiár' feilődésút.iát. Aztán. ma jé látjuk . .. Sulyok Erzsébet Idegenforgalmi szakújságírók látogatása A Magyar Újságírók Szövetségének idegenforgal­mi és gasztronómiai kérdé­sekkel rendszeresen foglal­kozó tagjai, a napi- és he­tilapok, utazási magazinok munkatársai kétnapos ta­pasztalatcserén vettek részt Csongrád megyében és Szegeden, Látogatásuk első napján, csütörtökön Csong­rád egyre bővülő idegen­forgalmi szolgáltatásairól tájékozódtak. Nagy Imre­nek, a városi tanács elnö­kének vendégeiként elláto­gattak a Körös-toroki üdü­lőtelepre majd Ópusztasze­ren a Nemzeti Történelmi Emlékpark és a skanzen újabb látnivalóival ismer­kedtek meg. Az Idegenfor­galmi szakosztály tagjainak csütörtöki programja a szabadtérin fejeződött be — a Hegyen-völgyön lako­dalom főpróbáján. Tegnap, pénteken délelőtt Prágai Tibortól, a szegedi tanács elnökének általános helyettesétől a város múlt­járól. fejlesztési elképzelé­seiről. Horváth Mihálytól. a 'szabadtéri játékok igaz­gatójától pedig az ünnepi hetek szervezési, műsorpo­litikai kérdéseiről tudako­zódhattak az idegenforgal­mi szakma újságírói. Sze­gedi látogatásuk városné­zéssel, s tapasztalataik ösz­szegzésével zárult. Üzletek, éttermek "T r r r r "11 /arcra kesobb, vasárnap is nyitva Festők seregszemléje Az egyik legnépszerűbb képzőművészeti műfajnak, a táblakepnek ez idáig nem volt országos szakmai se­regszemleje. Pécsett már jó ideje rendezik a kisplaszti­kái biennálékat. Miskolc a grafika művelőinek, Sop­ron az érmészeknek. Sik­lós a keramikusoknak. Szombathely a textillel foglalkozóknak. Békescsaoa a/, alkalmazott grafika kép­viselőinek megméretésére ad otthont kétévenként. Holnaptól Szeged is a kép­zőművészeti biennálékat rendező városok sorába tép. Első alkalommal nyílik meg az országos táblakép­festészeti biennálé. Szeren­csés találkozás Szeged és a táblakép egymásra talá­lása. A régi szegedi meste­rek alapozó munkája, ha­gyományteremtő. színes és változatos öröksége éppúgv segítette az ötlet valóra válását, mint az 1960-ban indult es huszonkét eszten­deig élt Nyári Tárlatok sora. Az első országos tábla­képfestészeti biennáléra meghívták a Szövetség és az Alap mintegy kétezer művészét. A beküldött fest­ményekből a zsűri 176 művész 200 alkotását talál­-ta bemutatásra méltónak. Az anyagot két helyszínen, a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Kép­tárában és az Ifjúsági Ház­ban rendezte kiállítássá Ury Ibolya művészettörté­nész. A kiállítók között hét szegedi művész is szerepel: Ben.es József. Fontos Sán­dor, Nóvák András, Pataki Ferenc, Pintér József, Zol­tánfi István és Zombori László. Az ünnepi nyitásra hol­nap. vasárnap délelőtt 11 órakor kerül sor a Horváth Mihály utcai Képtárban. Győri Imrének az MSZMP Központi Bizottsága tagiá­nak az Országos Közmüve- i lődési Tanács elnökének j beszede után átadják a biennálé hét diját és két munkajutalmát. A szabadtéri játékokra ér­kezők zavartalan ellátása érdekében július 22-tól au­gusztus 20-ig a szokásosnál tovább tartanak nyitva a következő üzletek és etter­mek. Az eloadasok napján a Szeged étteremben 9_töl. a Hugiban 11-töl é.ijel 2-ig fo­gadják a vendégeket. A Sze­ged Nagyáruház étterme szombatonként lü-től éjjel 2 óráig, vasárnaponként 10­tói 22 óráig tart. nyitva. Az előadások napián a Tisza Szálló étterme 7-töl éiiel 1­ig. presszója deli 12-től éi­iel l-ig áll a vendégek ren_ delkezésére. A Hungária ét­terem szeptember l-ig reg­gel 7-kor nvit. eiiel 1 órá­kor zár. Az Alabárdos az eloadasok napián délután 6-tól éiiel 2-ig (kedden szünnap); a Hungária drink­bár • szeptember l-ig deli 12-től éiiel 1 óráig: a Ro­yal kávéház — ugyancsak szeptember l-ig — reggel 7-től éjfélig tart nyitva (va­sárnap szünnap). A Debre­cen étterem reggel 9-kor nyit és éjfélkor zár. a Sze­ged Állomás étterem reggel 7-kor nvit. éiiel fél 1-kor zár az előadások napján. A Tisza Halászcsárda 9-től éiiel 2-ig tart az előadások napján nyitva. A Dugonics téri dohány­bolt 9-től este fél 8-ig vár­ia az előadások napién a vevőket, a Kárász utca 13. szain alatu édességbolt. ugyanitt a névművészeti bolt vasárnaponként is nyitva lesz. délután 3-tól este 7-ig. A BAV díszműve­ket. régiségeket árusító rész­lege. a Dugonics téren, reg­gel fél 9-től este 7_ig áll az előadások napián vásár­lói rendelkezésére. Szomba­tonként osztott műszakban tartanak nvitva. előbb reggel 8-től deli l-ig. maid délután 3-tól este 7-ig. A Dugonics téri hirlapbolt mindennap reggel 5-kor nvit. este 8_ kor zár. kivéve a vasárna­pokat. mikor is valamivel később. 6_kor nyitnak, de ugyanakkor. 20 órakor zár­nak. A PIÉRT Oskola utcai Képeslapboltia augusztus 28_ ig a következő rend szerint tart nvitva. Hétfő szünnap, kedden és szérdán reeeel féi 9-től délután 5-ig: csü­törtökön és pénteken fél 9­tői délután H-ig: szombaton fél 9-től délután fél 3_ig; vasárnap fé' 9_től déli fél l-ig. A Kárász utcai Kép­csarnok hétfőtől péntekig reggel 9_kor nvit. délben­bezár majd délután 3-kor nyit ú.ira. este 7-ig látogat­ható.. Szombatonként 9-től déli l-ig. maid délután fé' 6-től este fél 8-ig tart nvit­va. A csütörtöki bevásárló­napokor) a szokásosnál hosz­szabban nvitva tartó üzletek a csütörtöki rend szerint var iák a vasaitokat.

Next

/
Thumbnails
Contents